MAGLÓD VÁROS JÓVÁHAGYANDÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGBÍZÓ: MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

MEGBÍZÓ: MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: TSZ: 1951 MAGLÓD VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A 314/2012. (XI.8.) KORM. RENDELET SZERINTI KÖZBÜLSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYANDÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2015. SZEPTEMBER HÓ

1 A 314/2012. (XI.8.) KORM. RENDELET SZERINTI KÖZBÜLSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Maglód Város Önkormányzata Cím: 2234 Maglód, Fő utca 12. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: VEZETŐ TERVEZŐ: Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1 01-4075 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell Sin Emília településmérnök, városép.- városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657 VÁROSRENDEZÉS: TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÖLDFELÜLET: Fejős László okl. építészmérnök É 01-6039 Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171 Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226 MUNKATÁRSAK: Horváth Krisztina okl. tájépítészmérnök Muhel Kata geográfus

2 KÖZMŰVEK: KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft. 1016 Budapest, Naphegy utca 26. Hanczár Zsoltné okl. gépészmérnök, okl. városépítési szakmérnök MK-01-2418 Bíró Attila okl. vízépítőmérnök MK-01-2456 Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök Hanczár Gábor, okl. infrastruktúra építőmérnök Herczik Eszter, okl. tájépítészmérnök RÉGÉSZET: Archeo-Art Bt. Vágner Zsolt okleveles régész osz: 459/2002 Dr. Türk Attila régész szakértői szám 2.3.1/575-6/2005 Budapest, 2015. szeptember hó

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 RAJZI MUNKARÉSZ... 5 I. A HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZETE... 7 II. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA... 9 1. A TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZERE... 9 1.1. Az egyes területfelhasználási egységek jellemzői... 11 1.2. Beépítésre szánt területek... 13 1.2.1. Lakóterületek... 13 1.2.2. Vegyes területek... 16 1.2.3. Gazdasági területek... 17 1.2.4. Különleges területek... 19 1.3. Beépítésre nem szánt területek... 20 1.3.1. Közlekedési területek... 20 1.3.2. Zöldterület... 23 1.3.3. Erdőterületek... 24 1.3.3. Mezőgazdasági területek... 25 1.3.4. Vízgazdálkodási területek... 26 1.3.5. Különleges beépítésre nem szánt terület... 27 2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM... 29 2.1. Táji, természeti területek területfelhasználási rendszere... 29 2.1.1. Erdőterületek kijelölése... 29 2.1.2. Mezőgazdasági területek kijelölése... 31 2.1.3. Vízgazdálkodási területek kijelölése... 32 2.1.4. Különleges beépítésre nem szánt területek... 33 2.2. Védett természeti területek... 34 2.3. Tájképvédelem... 34 2.4. Településkép-védelmi övezetek... 35 3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER... 36 3.1. Közcélú zöldfelületek... 36 3.2. Intézményi zöldfelületek... 37

4 3.3. Különleges beépítésre nem szánt területek zöldfelülete... 37 3.5. Erdőterületek... 37 3.6. Lakókertek... 38 3.7. Maglódi-patak menti zöldfelület-fejlesztés... 38 3.8. Utcai fasorok, utak menti közterületi gyep- és cserjesávok... 39 4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM... 40 4.1. Országos védelem... 40 4.2. Helyi védelem... 40 4.3. Régészeti örökség védettsége... 41 5. KÖZLEKEDÉS... 44 5.1. Közúthálózat... 44 5.1.1. Térségi kapcsolatok... 44 5.1.2. Főbb közlekedési csomópontok... 46 5.2. Közforgalmú közlekedés... 48 5.2.1. Közúti közösségi közlekedés... 48 5.2.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés... 49 5.3. Települési úthálózat... 50 5.3.1. Gyűjtőút-hálózat... 50 5.3.1. Kiszolgáló és lakóutcák... 50 5.4. Gyalogos és kerékpáros közlekedés... 50 5.5. Gépjármű elhelyezés, parkolás... 51 6. KÖZMŰELLÁTÁS... 52 6.1. Közművenkénti közműfejlesztési feladatok... 54 6.1.1. Vízellátás... 54 6.1.2. Szennyvízelvezetés... 55 6.1.3. Csapadékvíz-elvezetés, felszíni vízrendezés... 56 6.1.4. Energia ellátás... 57 6.1.5. Vezetékes elektronikus hírközlés... 60 6.1.6. Vezeték nélküli elektromos hírközlés... 61 6.2. Megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségei... 61 7. KÖRNYEZETVÉDELEM... 62 7.1. Talaj-, talajvíz- és vízbázis-védelem... 62 7.2. Termőföld védelme... 62 7.3. A levegő tisztaságának védelme... 63

5 7.4. Zaj- és rezgésvédelem... 63 7.5. Hulladékgazdálkodás... 63 8. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK... 64 8.1. Közlekedési területek védőterülete... 64 8.2. Közműterületek védőterülete és védősávja... 64 8.3. Egyéb védőterületek, korlátozások... 64 III. VÁLTOZÁSOK... 65 1. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA... 65 1.1. Új beépítésre szánt területek kijelölése... 66 1.2. Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területté történő átminősítése 66 1.3. Beépítésre szánt területek átsorolása... 67 1.4. Beépítésre nem szánt területek átsorolása... 68 IV. A SZERKEZETI TERV TERÜLETI MÉRLEGE... 70 1. A felülvizsgálati és javasolt Szerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználások arányának változása... 70 2. A tervezett belterületbe vonások változása... 72 3. A tervezett fejlesztések ütemezése... 74 V. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA... 76 VI. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE... 85 RAJZI MUNKARÉSZ Jóváhagyandó szerkezeti tervlap (TSZT 2. melléklete) M 1:10 000

6

7 I. A HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZETE Maglód Város Önkormányzat képviselő testületének 2015/ (..) sz. határozata Maglód Város Településszerkezeti Tervének elfogadásáról Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. - ban, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet 3. (2) bekezdésében foglaltak alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglal követelmények figyelembevételével elfogadja Maglód Város Településszerkezeti Tervét, az I.-VII. pontokban rögzítettek szerint. I. Maglód Város Településszerkezeti Tervének Szerkezeti Leírása jelen határozat 1. sz. melléklete. II. Maglód Város Településszerkezeti Tervének Szerkezeti Tervlapja jelen határozat 2. sz. melléklete. III. Az I. és II. pontokban szereplő Maglód Várps Településszerkezeti Tervében rögzített, a település teljes közigazgatási területére vonatkozó biológiai aktivitás érték egyenleg: 8529,04 amely a jelen településszerkezeti terv elfogadását megelőzően hatályban lévő településszerkezeti tervben rögzített területfelhasználáshoz kapcsolódó 8390,65 értéket, +138,39 értékkel haladja meg. IV. Az I. és II. pontokban szereplő Maglód Város Településszerkezeti Terve a területrendezési tervekben foglalt követelményeknek az I. pont szerinti Szerkezeti Leírásban foglaltak szerint felel meg. V. Jelen határozat és a hozzá tartozó mellékletek jelen határozat kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba. A határozat hatálybalépésével egyidejűleg 138/2013.(XII.19.) számú képviselőtestületi határozatokkal módosított, 149/2011 (XI.17) Kt. határozattal megállapított Településszerkezeti Terve hatályon kívül kerül. VII. A határozatban foglaltakat a hatálybalépést követően induló ügyekben kell érvényesíteni.

8 A Képviselő-testület felkéri a Jegyzőt, hogy a jelen határozattal elfogadott településszerkezeti terv közléséről az elfogadást követő 15. napon belül gondoskodjon, és a Polgármestert, hogy az elfogadott településszerkezeti tervet a Képviselő-testület döntését követő 15 napon belül küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervnek a jogszabályban meghatározottak szerint. Felelős: Polgármester Határidő: folyamatosan Kelt: Maglód, 2015. év hó... nap.... Polgármester.... Jegyző

9 II. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. A TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZERE Maglód Város Szerkezeti Tervében a területfelhasználási rendszer meghatározásának főbb koncepcionális elemei: A beépítésre szánt területek javasolt területfelhasználás rendszere az alábbi szempontok alapján lett meghatározva: a területfelhasználási egységek differenciálása az OTÉK-ban meghatározott általános és sajátos használat szerint történik; a különleges beépítésre szánt és nem szánt területek meghatározása a helyi adottságoknak megfelelő kialakult és tervezett célzott használat szerint történik; a szerkezeti tervben meglévő területfelhasználású területként meghatározott területek a helyi építési szabályzatban a területfelhasználásnak megfelelő építési övezetbe, övezetbe kerül besorolásra; a szerkezeti terv a közlekedési területek gyűjtőút kategóriánál magasabb rendű út felett önálló, közlekedési területfelhasználásban kerülnek meghatározásra. A beépítésre nem szánt területek javasolt területfelhasználás rendszere az alábbi szempontok alapján lett meghatározva: a felsőbbrendű tervek térségi területfelhasználási kategóriáinak figyelembe vételével, a felsőbbrendű tervek térségi övezeteinek figyelembe vételével, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek figyelembe vételével (államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatások alapján), az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartásának figyelembe vételével (államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatások alapján), a természetvédelmi védettségi kategóriák érintettségének figyelembe vételével, a település természeti, táji adottságainak figyelembe vételével. A szerkezeti tervben a meglévő területfelhasználás: - a kialakult beépített területek kialakult rendeltetéseknek és beépítési jellemzőknek megfelelő besorolása, - a még beépítetlen, de a szerkezeti tervben rögzített területfelhasználásnak megfelelően kiszabályozott területek, a szabályozásban meghatározott övezetnek, építési övezetnek megfelelő besorolása.

10 A közigazgatási területe a településszerkezeti tervben rögzítettek szerint az alábbi általános és sajátos használat szerinti területfelhasználási egységekben került meghatározásra: Általános használat Beépítésre szánt területek Lakóterületek Vegyes terület Gazdasági terület Különleges terület Sajátos használat szerinti területfelhasználás Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület Sportterület Temető terület Szennyvíztelep területe Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek Zöldterület Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek Közúti közlekedési terület Kötöttpályás közlekedési terület Zöldterület Védelmi erdőterület Gazdasági erdőterület Általános mezőgazdasági terület Korlátos mezőgazdasági terület Tavak és vízfolyások medre és parti sávja Nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterület Temető terület Mezőgazdasági üzemi terület Közműterület

11 1.1. Az egyes területfelhasználási egységek jellemzői A Szerkezeti Tervében meghatározott sajátos használat szerinti beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzői az alábbi táblázat szerint kerültek összefoglalásra: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Területfelhasználás rajzi jele Lakóterületek Területfelhasználási egység neve Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség Lk Kisvárosias lakóterület 1,0 teljes Lke Kertvárosias lakóterület 0,4/0,5 teljes Lf falusias lakóterület 0,4 hiányos Vegyes területek Vt Településközpont terület 1,2 teljes Gazdasági területek Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület 0,8/1,2/2,0 teljes Gip Ipari terület 0,8/1,2 teljes Különleges területek K-Sp Különleges sportterület 0,5 Teljes K-T Különleges temető terület 0,1 hiányos K-Szv Különleges szennyvíztelep területe 0,5 hiányos A Szerkezeti Tervében meghatározott beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek jellemzői az alábbi táblázat szerint kerültek összefoglalásra: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közművesítettség Területfelhasználás rajzi jele Közlekedési területek Területfelhasználási egység neve Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség Közművesítettség KÖu Közúti közlekedési terület - - KÖk Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - - Zöldterületek Z Zöldterület - hiányos Erdő területek Ev Védelmi erdőterület - - Eg Gazdasági erdőterület - hiányos

12 Mezőgazdasági területek Má Általános mezőgazdasági terület - hiányos Mko Korlátos mezőgazdasági terület - - Vízgazdálkodási területek V Vízgazdálkodási terület - - Különleges beépítésre nem szánt területek Kb-Rek Nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterület - Hiányos Kb-T Temető terület - Hiányos Kb-Mü Mezőgazdasági üzemi terület - Hiányos Kb-Köz Közműterület - Hiányos

13 1.2. Beépítésre szánt területek Maglód beépített, illetve beépítés céljára meghatározott területei az alábbi területfelhasználási egységek szerinti rendszerben tagozódnak, a Szerkezeti Tervben meghatározott területi rendszerben. A település beépítésre szánt területei azon területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 5%. 1.2.1. Lakóterületek 1.2.1.1. Kisvárosias lakóterület A Szerkezeti Tervben a kisvárosias lakóterület településszerkezeti egységek az OTÉK - ban foglalt követelmények figyelembevételével kerültek meghatározása. A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Lk Kisvárosias lakóterület 1,0 Az új szerkezeti terv nem határoz meg további - beépítésre nem szánt területen újonnan kijelölt kisvárosias lakóterületet, ellenben a korábbi túlzó kijelöléseket újragondolva, racionalizálva a valós fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve az alábbiakat rögzíti. A meglévő, korábban kijelölt kisvárosias lakóterületek vonatkozásában: A Fő út menti északi, ill. déli határoló tömbök végén található ingatlanok területén kijelölt kisvárosias lakóterület megtartásra kerül. A Gyömrőre vezető Katona József utca két oldalát a határoló tömbök végén található ingatlanok területén kijelölt kisvárosias lakóterület megtartásra kerül. A 31. sz. főút mentén, Maglód ÉK-i részén kijelölt kisvárosi lakóterület a Klenova-dűlő menti Rudolf és Gábor Áron utca közötti szakaszon a valós állapothoz jobban igazodó kertvárosias lakóterület-felhasználásba kerül visszasorolásra. Az előzőekhez kapcsolódóan a 31. sz. főút É-i szakaszán, a Mendel Károly és a Damjanich utca közötti tömbvégeken található kisvárosias lakóterületek is a valós állapotnak megfelelő kertvárosias lakóterület-felhasználásba kerülnek visszasorolásra. A Klenova-telep melletti jelenleg üres területen, amelyet a felülvizsgálati településszerkezeti terv Különleges sportterület, illetve városközponti területfelhasználásba sorolt. A fejlesztések során a terület megosztásra kerül kisvárosias

14 lakóterület, valamint településközpont területfelhasználásra. A tervezett fejlesztés időszerűtlensége, és túlzó mivolta miatt a kisvárosias lakóterület kijelölés helyett általános mezőgazdasági terület, illetve a már kialakult lakóterületek zöldfelületi igényét biztosító új zöldterület került kijelölésre. Maglód vasúttól délre eső részén, ún. Paradicsom-földek nevű területén kijelölt, és még megvalósulatlan kisvárosias lakóterületfejlesztés a javaslat alapján a valós állapotnak megfelelő általános mezőgazdasági és beépítésre nem szánt különleges mezőgazdaságiüzem területfelhasználásba került visszasorolásra. Maglód belterületén, az Ófalu városrészen, a Fő út Dózsa György utca Patak utca Bajcsy-Zsilinszky utca által határolt tömbön belüli tervezett tömbfeltárás kapcsán kijelölt kisvárosias lakóterületfejlesztés is a javaslat alapján a valós állapotnak megfelelő kertvárosias lakóterületbe visszasorolásra került. A jelen tervezés során javasolt további kisvárosias lakóterület kijelölések (beépítésre szánt területen): Maglód belterületén belül a Klenova-dűlő már beépült és a kertvárosias jellegtől erősen eltérő intenzitást és beépítési jelleget mutat. A vizsgálatok alapján a Gábor Áron utca - Mikszáth Kálmán utca - belterületi határ - Lövéte utca - 31. sz. főút által határolt terület teljes egészét kisvárosias területfelhasználásba javasolt sorolni. Maglód belterületén belül, az Erkel Ferenc utca, Kacsoh Pongrác utca és a Sorompó utca menti mintegy 4,84 ha-nyi már beépült lakóingatlan területe kisvárosias lakóterület felhasználásba kerül. Maglód belterületén belül, az Ófalu-városrészen a Wodiáner utca déli oldala mentén a jelenelegi családi házas területen mintegy 1,23 ha-nyi kisvárosias területfelhasználás került kijelölésre. 1.2.1.2. Kertvárosias lakóterület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Lke Kertvárosias lakóterület 0,4 / 0,5 Az új szerkezeti terv nem határoz meg további - beépítésre nem szánt területen újonnan kijelölt kertvárosias lakóterületet, ellenben a korábbi túlzó kijelöléseket újragondolva, racionalizálva a valós fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve az alábbiakat rögzíti. A meglévő, korábban kijelölt kertvárosias lakóterületek vonatkozásában: A település lakóterületeinek nagy része kertvárosias lakóterületi felhasználásba került besorolásra. A hagyományos településmag, az ún. Öregfalu településrész 0,4 m2/m2 beépítési sűrűséggel, míg a város többi kertvárosias lakóterülete 0,5 m2/m2 beépítési

15 sűrűséggel került rögzítésre. A jelen tervezés során további intenzitás változás nem javasolt. Maglód északi részén, a jelenlegi belterületi határ és a Kopaszhegy gazdasági terület között elhelyezkedő ún. Öregszőlő területen kijelölt és szabályozott kertvárosias lakóterületfejlesztés nagy része a javaslat alapján visszasorolásra kerül. A területén a valós területhasználatnak megfelelő általános mezőgazdasági területfelhasználás, míg a Mendel Károly - Babits Mihály utca és a névtelen dűlőút közötti közel 1 ha-nyi területen a meglévő lakóterületet kiszolgáló zöldterület került ábrázolásra, valamint a 31-es számú út menti területek gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területbe sorolódnak. A jelen tervezés során javasolt további kertvárosias lakóterület kijelölések (beépítésre szánt területen): A kisvárosias lakóterületek ill. a településközpont vegyes- és zöldterületek racionalizálásával együtt az Ófalu városrészen az új városközpont kialakításának korábban kijelölt területek a valós területhasználatnak megfelelő kertvárosias lakóterületbe kerültek visszasorolásra. Ugyanígy, a 31. sz. főút menti ingatlanokon a korábbi tervben meghatározott kisvárosias lakóterületi kijelölések visszasorolásával a valós területhasználatnak megfelelő kertvárosi lakóterület került kijelölésre a 31.sz. főút Mendel Károly és a Damjanich utca, valamint a Rudolf utca és a Gábor Áron utca közötti szakasza mentén. A Klenova-dűlő keleti részén, a gyömrői közigazgatási határ mentén található 4 db lakóingatlan is a korábbi központi vegyes terület helyett a valós állapotnak megfelelő kertvárosias lakóterületbe került átsorolásra. Maglód belterületének déli részén, a vasút közelében található Liszt Ferenc utca - Árpád utca menti lakóterületi fejlesztés kapcsán a korábbi Zkp- közparki zöldterület a területre felülvizsgálati szabályozási terv felülvizsgálatával együtt a környező kertvárosias lakóterületbe került visszasorolásra. 1.2.1.3. Falusias lakóterület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Lf Falusias lakóterület 0,4 A meglévő, korábban kijelölt kertvárosias lakóterületek vonatkozásában: A felülvizsgálati Településszerkezeti Tervben nem került falusias lakóterület meghatározásra. A jelen tervezés során javasolt új falusias lakóterület kijelölések (beépítésre szánt területen):

16 Maglód ún. Öregszőlő városrészének nyugati szélén, a Kepler János utca és a Mendel Károly utca - Kopaszhegyi gazdasági területek - és a 072/1 hrsz.-ú saját használatú út által határolt tömbben a már telekosztott, de még beépítetlen telkek és a Mendel Károly utcára merőleges telkek közötti (828-892/3 hrsz.-ú ingatlanok) a korábbi Lkekertvárosias, Vt- Településközponti- és a Zkp- Közparki területfelhasználások helyett az Lf - Falusias lakóterület került meghatározásra. Maglód vasúttól délre eső belterületén, a Darwin Károly utca - János utca és a Lovassy utca - belterületi határ által határolt mintegy 8,43 ha-nyi terület Lf-falusias lakóterület került meghatározásra. 1.2.2. Vegyes területek 1.2.2.1. Településközponti területek A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Vt Településközpont terület 1,2 Az új szerkezeti terv nem határoz meg további - beépítésre nem szánt területen újonnan tervezett településközponti területet, csak a valós állapotnak és az új jogszabályi követelmények által előírt egységes területfelhasználási határokat állapít meg. A korábban kijelölt központi vegyes területek vonatkozásában: A település több területén a 2013 előtti felülvizsgálati OTÉK szerint Vk - központi vegyes területfelhasználás került rögzítésre. Az új Szerkezeti Tervben a megtartásra kerülő központi vegyes területek helyébe a Vt - Településközpont területfelhasználás lép. A meglévő, korábban kijelölt településközponti területek vonatkozásában: A fő út - Wodiáner utca és a Liszt Ferenc utca találkozásánál a meglévő közintézmények (Polgármesteri hivatal, Magház, óvoda, iskola) ingatlanjain, valamint a csatlakozó Ófalu városrész Wodiáner utca menti telkein kijelölt településközponti terület egy része továbbra is megtartásra kerül. Maglód belterületén korábban mint kijelölt iskola és óvoda céljára fenntartott településközponti területek, mint a Maglódi nyaraló, mind a Klenova dűlő területén megtartásra kerültek. Korábban a Wodiáner utca két oldala menti tömbökben kijelölt településközponti terület mintegy fele a valós állapotnak megfelelő kertvárosias területfelhasználásba kerül átsorolásra. A gyömrői közigazgatási határ mentén - a Klenova-dűlő területéhez csatlakozó - korábban kijelölt jelentős Vk-központi vegyes területfelhasználás a valós területhasználatnak megfelelően általános mezőgazdasági területfelhasználásba kerül

17 visszasorolásba. A már beépült, családi házas jellegű négy darab ingatlan területe pedig kertvárosias lakóterületbe került átsorolásra. A maglódi Öregszőlő lakóterületi fejlesztési területén kijelölt településközponti területek (alközponti területek) a lakóterületi fejlesztés visszavonásával együtt szintén általános mezőgazdasági területfelhasználásba sorolódnak. A 31. sz. főút északi részén, Maglód Országúti dűlő területén kijelölt központi vegyes területek egy része a várható fejlesztéshez jobban igazodó kereskedelmi-szolgáltató terület, illetve az új körforgalomhoz eső részen (volt Spar áruház és a csatlakozó tömbök) településközponti terület került kijelölésre. A jelen tervezés során javasolt további településközponti terület kijelölések (beépítésre szánt területen): Maglód belterületének keleti részén, a 31 sz. főút és a Lövéte utca sarkán található ingatlanon található, a kertvárosias területtől eltérő beépítésű és karakterű kereskedelmi-szolgáltató és egyéb (irodák) funkciókat tartalmazó épület telkét településközpont vegyes területfelhasználásba került átsorolásra. A jelen tervezés során javasolt további településközponti terület kijelölések (beépítésre nem szánt területen): Maglód Ófalu városrészének északi részén, közel a Kopaszhegyi gazdasági területhez, az Aradi vértanúk utca két oldalán lévő jelenleg beépítetlen ingatlanok, közintézmények (iskolák) fejlesztése céljából településközponti területbe kerültek átsorolásra. Maglód városközpontjához csatlakozóan, a jelenlegi Coop áruház ingatlana a tervezett zöldterület helyett településközpont vegyes területfelhasználásba került átsorolásra. 1.2.3. Gazdasági területek 1.2.3.1. Kereskedelmi-szolgáltató területek A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület 0,8 / 1,2 / 2,0 Az új szerkezeti terv nem határoz meg további - beépítésre nem szánt területen újonnan tervezett kereskedelmi-szolgáltató területet, csak a valós állapotnak és az új jogszabályi követelmények által előírt egységes területfelhasználási határokat állapít meg. A meglévő, korábban kijelölt kereskedelmi-szolgáltató területek vonatkozásában:

18 A már kijelölt és szabályozási tervvel rendelkező kereskedelmi-szolgáltató területek vonatkozásában változtatási szándék nem merült fel. Az ún. Déli Ipari Park (Homoki Zsellér dűlő) M0 felé vezető bekötő útjától északra kijelölt kereskedelmi-szolgáltató területek a maglódi 17. sz. csatorna felé eső telkei a valós területhasználatnak megfelelően általános mezőgazdasági területfelhasználásba kerülnek visszasorolásra. A Déli Ipari Park területére eső, a gyömrői közigazgatási határtól 200 m-re eső csak a szerkezeti terven kijelölt további kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési terület a jelen javaslat szerint a valós állapothoz igazodóan általános mezőgazdasági területfelhasználásba kerül. A jelen tervezés során javasolt további kereskedelmi-szolgáltató terület kijelölések (beépítésre szánt területen): Maglód északi részén a 31. sz. főút menti Országúti dűlő területén található kertvárosias lakóterület, közparki terület és településközponti területek helyett a tervezett fejlesztésekhez jobban illeszkedő kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználás került meghatározásra. Maglód külterületén, a 31-es számú főút mentén, a Pedagódus földek és Kopaszhegy közötti, a felülvizsgálati TSZT szerinti terven lakóterületi kijelölés helyett kereskedelmi gazdasági szolgáltató terület kerül kijelölésre az M0 maglódi lehajtójának környezetében megindult ingatlanfejlesztések további helykínálatát szolgálva innovatív fejlesztések megtelepedési lehetőségét biztosítva. Maglód belterületén, az Ady Endre út menti meglévő gazdasági területeken kijelölt távlati kertvárosias lakóterületi fejlesztés helyett a valós állapotnak megfelelő kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználás kerül rögzítésre. Maglód belterületén, a maglódi vasútállomástól északra található ingatlanokon kertvárosias lakóterület helyett a valós állapotnak megfelelő kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználás került rögzítésre. 1.2.3.2. Ipari gazdasági területek A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Gip Ipari terület 0,8 / 1,2 Az új szerkezeti terv nem határoz meg további - beépítésre nem szánt területen újonnan tervezett ipari területet, csak a valós állapotnak és az új jogszabályi követelmények által előírt egységes területfelhasználási határokat állapít meg. A meglévő, korábban kijelölt ipari területek vonatkozásában:

19 Az ún. Déli Ipari Park (Homoki Zsellér dűlő) M0 felé vezető bekötő útjától északra kijelölt ipari területek a maglódi 17. sz. csatorna felé eső telkei a valós területhasználatnak megfelelően általános mezőgazdasági területfelhasználásba kerülnek visszasorolásra. Maglód Wodiáner ipari területének északi részén, a jó minőségű szántóterületek védelme és a fejlesztési terület racionalizálása érdekében a valós állapotnak megfelelő általános mezőgazdasági területfelhasználás került kijelölésre. Egyebekben további ipari terület kijelölés beépítésre szánt területen nem történik. 1.2.4. Különleges területek 1.2.4.1. Különleges sportterület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) K-Sp Sportterület 0,5 Maglód területén meglévő és használatban lévő sportpálya (Városi Sporttelep) a József Attila utca Fő utca Irányi Dániel utca Rákóczi utca által határolt tömbben található. Maglódon belül további különleges sportterület nem kerül meg kijelölésre. 1.2.4.2. Temető különleges területe A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Beépítési sűrűség Jele Megnevezése (m 2 /m 2 ) K-T Temető terület 0,1 Maglód területén két meglévő temető található, az Ecser felőli oldalon a Sugár út-ecseri út kereszteződésénél található evangelikus, valamint a Fő út-31. sz. főút kereszteződésénél található katolikus temető. A temetőbővítésre kijelölt terület a Wodiáner ipari park szabályozási tervében meghatározott, a katolikus temetőtől keletre eső ingatlanon került meghatározásra. Maglód területén további különleges temetőterület nem került meghatározásra. 1.2.4.3. Szennyvíztelep különleges területe A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) K-Szv Szennyvíztelep területe 0,5 A Déli Ipari Területtől (Homoki Zsellér dűlő) északra a korábbi terv tervezett maglódi önálló szennyvíztelep különleges területét határozta meg. Bár konkrét fejlesztési szándék, beruházás nem kapcsolódik a területhez, de a település távlati fejlődőséhez elengedhetetlen szükség lenne

20 egy önálló szennyvíztelep kiépítésére, így a kijelölés, valamint a korábbi tervben rögzített véderdő területre eső bővítésével (a szomszédos rekreációs területek visszavétele miatt okafogyottá vált) továbbra is megtartásra kerül. 1.3. Beépítésre nem szánt területek A település beépítésre nem szánt területei azon területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5%. 1.3.1. Közlekedési területek 1.3.1.1. Közúti közlekedési területek A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) KÖu Közúti közlekedési terület - a) Főút és csomópontjai elhelyezésére szolgáló terület A 31. sz. főút új nyomvonala és csomópontjai számára fenntartott terület. Az M0 autóút részére 40,0 méter szabályozási szélességet kell biztosítani. Az OTÉK, illetve a közlekedési jogszabályok értelmében a külterületi, beépítésre nem szánt szakasz mentén a 100,0-100,00 méteres védőtávolság biztosítandó. b) Országos mellékutak területe 3111. sz. országos mellékút (Ecseri-Sugár-Wodiáner-Fő-Katona József utca nyomvonalon) 31304. sz. országos mellékút (Sugár utca nyomvonalon) A Pécel felé vezető 31102 sz. országos mellékút. A meglévő szabályozási szélességek megtartandók. Ezen utak külterületi szakaszán tengelytől számított 50,00-50,00 méter védőtávolságot meg kell tartani. c) Helyi gyűjtő utak területe A település meglévő gyűjtőútjai: Liszt Ferenc utca (Fő úttól Madách Imre utcáig. ) A Kossuth Lajos utca (Fő úttól Árpád vezér utcáig) észak déli, míg az Ady Endre utca (Katona József úttól Liszt Ferenc utcáig). A Mendel Károly körút a 31-es úttól a Sallai Imre utcáig tartó szakasza funkciónál gyűjtőút jelleggel. A Tompa Mihály utca a 31-es országos másodrendű főúttól a Sallai utcáig tartó szakasza funkciónál gyűjtőút jelleggel. A Sallai utca a Fő úttól Mendel utcáig tartó szakasza funkciónál gyűjtőút jelleggel. Eszterházy János utca Kállai Pál utca Aulich Lajos utca

21 Aradi utca gyűjtőút jellege a Temető utcától az Eszterházy János utcáig funkcionál. Temető utca

22 Tervezett közúti fejlesztések: Országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése Az M4 autópálya tervezett nyomvonala a 2014-ben elfogadott OTrT Szerkezeti Tervében az M4 bevezető szakasza immár nem érinti Maglód közigazgatási területét, hanem attól délre Üllő és Ecser közigazgatási területén keresztül halad át tervezetten Budapest irányába és ott köt be a 4. sz. főútba. Országos főúthálózatot érintő fejlesztések: 31. sz. főút (Tápió-menti főút) A 2014-ben jóváhagyott OTrT Szerkezeti Terve a 31. sz. főút új (elkerülő) nyomvonalaként a korábbi ún. Tápió-menti főút Maglódon átlósan áthaladó és az M0 déli csomópontjába bekötő utat jelöli ki. (A korábbi északi elkerülő szakaszt, mely részben Pécel nyomvonalán halad keresztül már szintén nem tartalmazza.) Az országos mellékúthálózatot érintő fejlesztések Maglód közigazgatási területén belül egyedül a meglévő 31 sz. főút nyomvonala szerepel, mint "tervezet" új mellékúthálózati elem. Az OTrT-vel összhangban a meglévő főút nyomvonala csak akkor veszítheti el főút jellegét, ha a nagy távlatban tervezett új elkerülő szakasz, az ún. Tápió-menti főút (a 31-es új nyomvonala) megépül. Mindaddig viszont mint II. rendű főútként kezelendő. Nyomvonalában változtatás nem került betervezésre. Gyűjtő utat javaslunk kialakítani a következő nyomvonalakon: 1. Babits Mihály utca - Csáktornya utca (Pedagógus-földek fejlesztési terület) 2. Lövéte utca - Mikszáth Kálmán utca - Gábor Áron utca (Klenova-dűlő lakóterület) 3. Madách Imre utca (Sugár út - Liszt Ferenc utca összeköttetés) 4. Kopaszhegy ipari terület II. üteméhez kapcsolódó gyűjtőút fejlesztés 5. Rovina-dűlő ipari területhez kapcsolódó gyűjtőút fejlesztés 6. Maglód vasúti átjáró (Liszt Ferenc utca folytatása) és a tervezett Tápió-menti főút közötti külterületi gyűjtőút (bekötő út) fejlesztés 7. Déli ipari park (Homoki Zsellér) belső gyűjtőúthálózati fejlesztése 8. Országúti-dűlő fejlesztési terület és a Wodiáner ipari park belső gyűjtőúthálózatának fejlesztése Lakóutak területe A település területén, a fenti útkategóriák egyikébe sem sorolt kiszolgáló utak. Újonnan beépülő lakóterületeken minimum 12,00 méter szabályozási szélesség biztosítandó a lakóutak részére.

23 1.3.1.2. Kötöttpályás közlekedési területek A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) KÖk Kötöttpályás közlekedési terület - a) Vasúti terület Meglévő kötöttpályás közlekedési elemek: Maglód területét a Budapest - Újszász - Szolnok vasútvonal érinti. Tervezett kötöttpályás közlekedési elemek egy tervezett hálózati elemen: 1.(Ausztria és Szlovákia) - Hegyeshalom térsége és Rajka térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Röszke és Kübekháza - (Szerbia és Románia) 2. (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Záhony térsége - (Ukrajna) 1.3.2. Zöldterület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Z Zöldterület - A Z jelű területfelhasználási kategóriába sorolt területek a település belterületén lévő, állandóan növényzettel fedett közterületek. A zöldterületek a településen a szabadidő aktív és passzív szabadtéri eltöltését szolgáló korlátlanul, illetve időben korlátozottan látogatható területei. Az egyes területegységek jellegüknek megfelelően a pihenést, testedzést, játszótéri, kegyeleti és rekreációs tevékenységet szolgáló funkciók számára szolgálnak. A felülvizsgálati TSZT-ben szereplő közpark kijelölések közül azon területek, melyek ténylegesen közpark funkciót töltenek be, megtartandók a továbbiakban is. Új elemként jelenik meg a TSZT javaslaton az Öregszőlő melletti, valamint a Klenova dűlő és a 31-es út között elhelyezkedő park, melyek mindegyike a kertvárosias településrészek közparki ellátottságának növelése céljából kerültek kijelölésre és elsősorban játék, sport, pihenés céljára történő hasznosításuk tervezett. Az Országúti dűlő és a Wodiáner ipari park közötti közpark esetében a befektetői igényeknek megfelelően történt kijelölés változtatás. Azon esetekben, ahol lakóterület fejlesztésekhez kapcsolódóan történtek közparki kijelölések, és a fejlesztési elképzelések visszavételre kerültek, értelemszerűen a közparki kijelölés is törlésre került. Hasonló a helyzet a városközponti tömbfeltárásnál, ahol a tervezett út hiányában a közparki kijelölések sem indokoltak.

24 Mindezek alapján Z jelű területfelhasználásba soroltak: Martinovics tér Szent István tér Árpád park Szabadidő park Ófalu városrészen a maglódi 17. sz. csatorna menti területek Országúti dűlő és a Wodiáner ipari park közötti közpark Klenova dűlő és a 31-es út között elhelyezkedő park, Öregszőlő melletti közpark Liszt Ferenc utca végén, a vasút melletti két ingatlanon (3428,3429) tervezett 0,5 ha-nyi zöldterület A Bethlen és a Rákóczi utca kereszteződésében található 2535 hrsz.-ú közterület 1.3.3. Erdőterületek Maglód külterületének erdősültsége alacsony, a település észak-keleti részén található a település egyetlen, nagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőterülete. Tájszerkezetének egyetlen nagyobb erdőterülete továbbra is megőrzendő. A kiváló termőhelyi adottságú és erdészeti kataszterben lévő erdőterületek fenntartandók az erdőgazdálkodási tevékenység biztosításának, a táj jellegének és a természeti értékek megőrzésének érdekében. Erdőterület területfelhasználásba soroltak Maglódon az Országos Erdőállomány Adattárszerinti erdők 99%-a, a földhivatali nyilvántartás szerinti erdő művelési ágú földrészletek, melyeken egyben erdőállomány is található, továbbá a jelentősebb faállománnyal fedett, azonban a földhivatali nyilvántartásban nem szereplő erdők. A Túzbereki-erdő összefüggő erdőjéhez csatlakozó meredek domboldalak felhagyott gyepterületein, a megindult szukcessziós folyamatok nyomán jelentőseb faállománnyal rendelkező összefüggő területeken cél az erdősülési folyamatok fennmaradásának elősegítése, egy még nagyobb összefüggő erdő létrejötte. Fennmaradtak a fejlesztésekhez kapcsolódó, környezetvédelmi szempontból indokolható erdősávok - Öreg szőlő és gazdasági terület közötti erdősáv egy része, valamint a déli Homoki Zsellér fejlesztési területet szegélyező erdősáv, Rovina-dűlő menti erdők. Maglódon az erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattárban meghatározott elsődleges rendeltetés, a kialakult tájhasználat, valamint a tényleges állapot alapján az alábbi két területfelhasználási kategóriába soroltak: Ev jelű védelmi erdőterület Eg jelű gazdasági erdőterület Gazdasági rendeltetésű erdőterületek a Túzbereki-erdőben és az Üllői határ menti kisebb erdőrészletben találhatók, a település többi erdeje védelmi rendeltetésű erdő területfelhasználásba sorolt. Az ökológiai hálózattal érintett erdők esetében kiemelkedő jelentőségű az erdők természeti állapotának javítása. A nem őshonos, illetve tájidegen fafajok őshonos fafajokra cserélése, a fokozatos szerkezetátalakítás elengedhetetlen a természetszerű vegetáció és tájszerkezet helyreállítása érdekében.

25 Az erdősítések és erdőfelújítások során a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fajtákat kell előnyben részesíteni, különös tekintettel a kisebb kiterjedésű tájidegen fenyvesekre, melyek fokozatos állománycseréje táj- és tájképvédelmi szempontból is jelentős. 1.3.3. Mezőgazdasági területek Maglódon a külterületek jellemzően mezőgazdasági hasznosításúak, összefüggő mezőgazdasági területek nagy része az Alsó-Tápiótól ÉK-re, illetve a vasúttól délre helyezkedik el. Maglód tájszerkezetében a mezőgazdasági területek továbbra is megőrzendőek. A jó minőségű termőterületek védelme érdekében külterületen a mezőgazdasági termelő tevékenységek erősítése, a kialakult mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó. Elsődleges szempont ezeknek a területeknek beépítésre nem szánt területként való biztosítása, a területek felaprózódásának megakadályozása és a táj jellegének megőrzése. Szerkezeti szinten a fentiek alapján alapvető cél volt a művelt, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek fenntartása, a művelt termőföldek mezőgazdasági hasznosításának támogatása, a gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a táji- ökológiai szempontból értékes területek védelme és a mezőgazdasági táj sajátos arculatának megőrzése. Ennek nyomán településszerkezeti szinten két területfelhasználást különböztettünk meg, az általános és a korlátos mezőgazdasági területeket. Mko jelű korlátos mezőgazdasági terület Má jelű általános mezőgazdasági terület 1.3.3.1. Általános mezőgazdasági terület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Má Általános mezőgazdasági terület - Az Má jelű általános mezőgazdasági területek (Má) az intenzívebb mezőgazdasági termesztésre alkalmas területeket foglalják magukba, melyek a mezőgazdasági termelő tevékenység növénytermesztés és kisebb arányban az állattartás, továbbá ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás céljára szolgálnak. A település fennmaradó mezőgazdasági területei általános mezőgazdasági területfelhasználásba (Má) soroltak. Ezek a település Alsó-Tápiótól délre található összefüggő, jellemzően szántóföldi művelésű mezőgazdasági területei. Ezen a területegységen, kiemelten a kiváló minőségű szántóföldeken, a termőföld védelme és a kialakult tájhasználat megőrzése érdekében a mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó.

26 1.3.3.2. Korlátos mezőgazdasági terület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Mko Korlátos mezőgazdasági terület - Mko jelű korlátos mezőgazdasági területek a természeti, táji, tájképi szempontból értékes, védendő többnyire extenzív tájhasználatú, mezőgazdasági területeket foglalják magukba. Mko jelű korlátos mezőgazdasági terület területfelhasználásba soroltak az Alsó-Tápió vonulatának értékes természetes és természetközeli élőhelyei, gyepes területei déli területeken a Maglódi-17 csatorna medréhez csatlakozó gyepes mezőgazdasági területek északi részek ökológiai folyosóba tartozó értékes legelői a település ÉK-i felén elhelyezkedő művelt mezőgazdasági területek tájképileg érzékeny A korlátos mezőgazdasági területek egy része az országos ökológiai folyosója által lefedettek, vagy ahhoz szervesen kapcsolódóak, így a táj- és természetvédelmi érdekekkel összhangban cél az intenzív használat mellőzése, a beépítetlenség megőrzése. A hagyományos tájhasználat és a természeti területek értékes növényállományának, élőhelyeinek megőrzése érdekében a természetvédelemnek alárendelt extenzív használat fenntartandó. Az Mko jelű területek másik típusába tartozó területek az északi területegység tájképileg érzékeny jellemzően nagytáblás rendszerben művelt, erdősávokkal szegélyezett, beépítetlen mezőgazdasági területei. A település sajátos domborzatának köszönhetően a cél a terület beépítetlenségének fenntartása. 1.3.4. Vízgazdálkodási területek A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele V Nyomvonalas elem Megnevezése Tavak és folyóvizek valamint közcélú nyílt csatornák medre és karbantartási sávja Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Maglódi 17. sz. csatorna rendezetlen nyomvonala - - Maglód meghatározó szerkezeti eleme az Alsó-Tápió és a Maglódi 17-es csatorna, melyek a táj alakulásában fontos szerepet töltöttek be, így vízfolyások medre, a hozzájuk kapcsolódó vízmosások, csatornák, árkok önálló telkeinek vízgazdálkodási területként való kijelölése elengedhetetlen. A területek vízelvezetését szolgáló árkainak területei természetes vízelvezető rendszerei a településnek, így ezen területeket a tényleges állapot és telekstruktúra függvényében vízgazdálkodási területként javasolt szerepeltetni szerkezeti és szabályozási tervi szinten egyaránt.

27 V jelű vízgazdálkodási területfelhasználásba soroltak a: az Alsó-Tápió medre, a Maglódi 17-es csatorna medre, mély fekvésű területei, Horgásztó medre és parti sávja, mezőgazdasági területeken lévő árkok, vízmosások területei, A vízgazdálkodási területek többsége természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes, ökológiai hálózattal érintett terület, melyek védelmét a területfelhasználási kategória biztosítja. Ennek okán a vízgazdálkodás érdekei mellett a természetvédelem is hangsúlyos, de a táj adottságainak köszönhetően az élővizek menti területek egyes szakaszai rekreációs szereppel is bírnak. 1.3.5. Különleges beépítésre nem szánt terület A felülvizsgálati TSZT-ben már szerepeltek különleges beépítésre nem szánt területek, melyek a távlati elsősorban rekreációs fejlesztési területeket jelölték ki. Ezen kijelölések egy része indokolatlanná vált (Paradicsom-földek a tervezett termálfürdő fejlesztéshez kapcsolódóan), más részük megtartásra került, azonban a korábbi jelölés megváltozott, így a TSZT javaslatok részben új elemként jelennek meg a különleges beépítésre nem szánt területek. A tervezett Kb területek alacsony beépíthetősége nagy zöldfelületi igényű létesítmények elhelyezésének biztosít területet. A megengedett alacsony beépíthetőség a garancia arra, hogy ezen területek a jövőben továbbra is magas biológiai aktivitással rendelkezzenek. A szerkezeti terv a rendeltetésnek megfelelően az alábbi területfelhasználási kategóriákat különíti el: a) Nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterület b) Temető terület c) Mezőgazdasági üzemi terület d) Közműterület 1.3.5.1. Különleges nagy kiterjedésű sportolási célú zöldterület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Kb-Rek Nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterület - Kb-rek, különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület elsősorban a szabadtéri szórakozást, rekreációt, sportolást, családi szabadidő eltöltést, közösségi rendezvények lebonyolítását szolgáló, továbbá tematikus játszótéri funkciók, kalandpark, állatbemutató, lovassport létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A település központi részein hiányzó egybefüggő, nagykiterjedésű aktív szabadidő eltöltést lehetővé tevő, jelentős kondicionáló hatással bíró zöldfelületeket hivatott pótolni. A területek elsősorban olyan funkciók megtelepedését ösztönzik, melyek kapcsolódnak a kedvező természeti, táji adottságokhoz, a vízfolyáshoz, vízfelületekhez illetve nagyobb zöldfelületi igénnyel rendelkeznek.

28 Nagykiterjedésű rekreációs célú területfelhasználási egységbe soroltak a: Maglód keleti részén, a Rovina-dűlő melletti 0102 hrsz.-ú Alsó-Tápió mentén elhelyezkedő természetvédelmi és tájvédelmi szempontból értékes terület. a vasúttól délre a Maglódi-17 csatorna két oldalán a 045/5, 045/8, 045/12, 045/13 és 044/12 hrsz-ú ingatlanok területén. 1.3.5.2. Temető terület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Kb-T Temető terület - A szerkezeti terv szerint az evangelikus templom és temető bővítéseként, az Ecseri út mentén elhelyezkedő 060/2 és 062/51 hrsz-ú ingatlanok kerültek ezen területfelhasználásba. A Kb-T, azaz különleges beépítésre szánt temető területfelhasználás biztosítja az alacsony beépíthetőséget, valamint a magas zöldfelületi arányt. 1.3.5.3. Mezőgazdasági üzemi terület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Kb-T Temető terület - A különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területek közé elsősorban mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemi tevékenységet végző területek, telephelyek soroltak. Kb-Mü területfelhasználási kategóriába sorolt: a vasúttól délre elhelyezkedő péküzem területe, valamint a Paradicsom földek északi részén lévő mezőgazdasági telephely területe. Ezen területek elsősorban a mezőgazdasági termékfeldolgozást és árusítást kiszolgáló területek, melyek esetében a magas zöldfelületi ellátottság a rendeltetés jellegéből adódik. 1.3.5.4. Közműterület A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési - sűrűség: Jele Megnevezése Beépítési sűrűség (m 2 /m 2 ) Kb-Köz Közmű terület - A terv különleges közműterület felhasználásba sorolja a nem nyomvonalas közműlétesítmények elhelyezését biztosító telkek területét, amelyek beépítési intenzitása nem éri el az OTÉK ban meghatározott maximális mértéket. Ezen területek elsősorban vízműkutak telkei.

29 2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 2.1. Táji, természeti területek területfelhasználási rendszere Maglód változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. Tájszerkezetét a domborzati jellemzőkön felül vonalas jellegű természetes és mesterséges elemek határozzák meg. Az Alsó Tápió vízfolyásától, mint természetes választóvonaltól észak-keleti irányban a Gödöllői dombság lankáin jellemzően összefüggő mezőgazdasági szántók, és a település összefüggő erdeje található. A település intenzíven hasznosított lakó és gazdasági területei a pataktól dél-nyugati irányban helyezkednek el. A vasúthoz délről a település fennmaradt mezőgazdasági művelésű területei csatlakoznak ismét, melyen a Maglódi 17-es csatorna néven ismert vízfolyás, mely észak-déli irányban halad keresztül. A településrendezés eszközeivel a hagyományos tájhasználatnak a megőrzése a cél, a külterületek fokozott védelmével, az erdők, a kiterjedt mezőgazdasági tájrészletek arculatának megőrzésével és a fejlődési lehetőségek megteremtésével. A beépítésre nem szánt területek javasolt területfelhasználás rendszere az alábbi szempontok alapján lett meghatározva: felsőbbrendű tervek térségi területfelhasználási kategóriáinak, felsőbbrendű tervek térségi övezeteinek, Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartásának, ökológiai hálózat érintettségének, település természeti, táji, tájképi adottságainak figyelembe vételével. 2.1.1. Erdőterületek kijelölése Maglód külterületének erdősültsége nagyon alacsony. A település észak-keleti részén található a település egyetlen, nagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőterülete. A délebbi területeteken a korábbiakban sem volt jellemző az erdősültség, jelenleg az M0-ás, valamint a 31-es út mentén helyezkednek el kisebb terjedelmű, elsősorban védelmi jelleggel telepített erdősávok. A tervezés során az erdőterületek felülvizsgálatra kerültek a földhivatali nyilvántartás, a tényleges erdősültség, a megyei területrendezési terv erdő területfelhasználása és térségi övezetei, valamint az Országos Erdőállomány Adattárban lehatárolt kataszteri erdőterületek alapján. A földhivatali adatszolgáltatás szerint erdőként nyilvántartott területeket a felülvizsgálati TSZT is erdő területfelhasználásba sorolta. Ezen felül a különböző mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területeken a vizsgálatok során feltérképezett összefüggő beerdősült erdőrészletek többségét is erdőéként jelöli, így e tekintetben csak kisebb korrekciók javasoltak.

30 Összességében tehát az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek, melyek egyben erdőállomány meglétét is jelentik, a továbbiakban is erdő területfelhasználásban maradnak. Ezek a területek már a felülvizsgálati TSZT-n is erdőként besoroltak, így ezen a téren változtatás nem történik. A felülvizsgálati terveken már kijelölt, jelentősebb faállománnyal fedett, azonban a földhivatali nyilvántartásban nem szereplő erdők szintén erdőként kerülnek besorolásra. Ezek többsége a külterület ÉK-i részén találhatók, ahol a Túzbereki-erdő összefüggő erdőjéhez csatlakozó meredek domboldalak felhagyott gyepterületein, a megindult szukcessziós folyamatok nyomán jelentőseb faállománnyal rendelkező összefüggő területek alakultak ki. Koncepcionális cél volt ezeken a domborzatilag kitett területeken az erdősülési folyamatok fennmaradásának elősegítése, településszerkezeti szinten is biztosítva egy még nagyobb összefüggő erdő létrejöttét. A felülvizsgálati tervekben rögzített erdőállomány nélküli, így nyilvántartásban sem szereplő erdő terület kijelölések szintén felülvizsgálatra kerültek. A 2002 évi TSZT-ben és övezeti tervben rögzített erdőterületek a 2011 évi TSZT készítése során is jórészt átvételre kerültek, mely a jelenleg meglévő és kataszteri erdőkön kívül számos erdőkijelölést tartalmazott, különösen a Petróczy-hegy környékén. Ezen erdők, mint említettük a BATrT-ban is megjelenítésre kerültek. Általánosan a mezőgazdasági művelésben lévő nagy összefüggő táblákat érintően, a földhivatali nyilvántartás szerint is jó minőségű szántó művelési ágú földrészleteken kijelölt kisebb erdőterületek visszavételére került sor. A felülvizsgálati terveken a korábbi fejlesztésekhez kapcsolódó erdőterület kijelölések közül, azon erdők esetében, melynél megtartásukat egyéb okok nem indokolják, az eredeti állapotnak megfelelően mezőgazdasági területfelhasználásba történő visszaminősítésük javasolt. Ennek nyomán a déli határ mentén korábban kijelölt 200m széles erdősávot kb 140 m szélességre csökkentettük. Továbbá a felülvizsgálati TSZT-n szereplő M4 gyorsforgalmi út bevezető szakasza már nem érinti Maglód déli részét, így itt a nyomvonal mentén kijelölt erdőterületi kijelölés szintén okafogyottá vált. Ezen átsorolások a valós állapotnak történő megfeleltetések, továbbá a felsőbbrendű tervekben is mezőgazdasági területként szerepelnek. A környezetvédelmi szempontból indokolható erdősávokat - Öreg szőlő és gazdasági terület közötti erdősáv egy része, valamint a déli Homoki Zsellér fejlesztési területet szegélyező erdősáv, Rovina menti erdők - a továbbiakban is védelmi rendeltetésű erdőként szerepeltetjük. Az erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattárban meghatározott elsődleges rendeltetés, a természetvédelmi érdekek, a kialakult és tervezett tájhasználat alapján kerültek differenciálásra. Jelen TSZT az összes kataszteri erdőterületet az elsődleges rendeltetésnek megfelelően gazdasági és védelmi erdőterületbe sorolta. Gazdasági rendeltetésű erdőterületek a Túzberekierdőben és az Üllői határ menti kisebb erdőrészletben találhatók, a település többi erdeje védelmi rendeltetésű erdő területfelhasználásba sorolt.

31 2.1.2. Mezőgazdasági területek kijelölése TSZT szerint mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába sorolt területek a felülvizsgálati terveken a BATrT mezőgazdasági térség területének 78,58 %-át, míg jelen javaslat szerint 83,8 %-át teszik ki, mely egyik esetben sem felel meg a fenti jogszabályi előírásnak. Jelen TSZT javaslat azonban a felülvizsgálati tervekhez képest 5 %-al növeli a BATrT mezőgazdasági térségébe eső mezőgazdasági területfelhasználások arányát. Az eltérést a felülvizsgálati TSZT-n már kijelölt, eltérő területfelhasználások, mint a Rovina-dűlőben és az Országúti dűlőben kijelölt gazdasági területek, a szennyvíztisztító terület, a déli határszélen kijelölt erdőterületek jelentik részben, melyek azonban továbbiakban is fenntartandók. Több mezőgazdasági térségbe eső beépítésre szánt lakóterület és beépítésre nem szánt rekreációs terület visszavételre került a Paradicsom földeken. Az északi Túzbereki erdőhöz csatlakozó beerdősülő területeken, viszont mint említettük, a tényleges állapotnak való megfeleltetés, és az erdőterületek települési szintű egyensúlyának fenntartása miatt jelen TSZT-n belül erdőterületek lettek kijelölve. Szerkezeti szinten a mezőgazdasági területek tekintetében a fentieken felül, alapvető cél volt a művelt, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek fenntartása, a táji- ökológiai szempontból értékes területek védelme és a mezőgazdasági táj sajátos arculatának megőrzése. Ennek nyomán településszerkezeti szinten két területfelhasználást különböztettünk meg, az általános és a korlátos mezőgazdasági területeket. A tájszerkezetileg jól elkülöníthetőek az Alsó-Tápió vonulatának értékes gyepterületei ahol a táji- természetvédelmi érdekek meghatározóak. Az ökológiai folyosóba tartozó jellemzően rét művelési ágban nyilvántartott területek a korábbiak során is megkülönböztetett Má-gy, illetve egy kis folton Tk (természetközeli) területfelhasználásban voltak. A továbbiakban a védelem fenntartása miatt egységesen korlátos mezőgazdasági területbe kerülnek, mely a meglévő galérianövényzettel kísért patakmenti gyepterületek megőrzését szolgálja. Tájképileg érzékeny, értékes területek a település ÉK-i felén elhelyezkedő művelt mezőgazdasági területek. A jellemzően nagytáblás rendszerben művelt, erdősávokkal szegélyezett, beépítetlen szántóföldek a település sajátos domborzatának köszönhetően tájképi szempontból kiemelkedőek. A feltáruló hagyományos tájhasználatú táj látvány megőrzése érdekében településszerkezeti szinten ezen a területegységen is a szigorúbb szabályozást is kívánó korlátos használatú mezőgazdasági területek (Mko) kerültek kijelölésre. Ezek magukba foglalják az ökológiai hálózat részét képező legelő területeket, amelyek korábban is Má-gy kategóriába voltak besorolva, így jelentősebb változtatás nélkül, továbbra is biztosítják az extenzív használatot. A területegységen található szántók a korlátos mezőgazdasági területeken is fennmaradhatnak, a szabályozás során majd övezeti szinten megkülönböztetésre kerülhetnek. Ennek köszönhetően szántóföldi művelésük nem korlátozott, ugyanakkor a jellemző beépítetlenség fenntartandó a továbbiakban is. A TSZT a település fennmaradó mezőgazdasági területei általános mezőgazdasági területfelhasználásba (Má) sorolja. A mezőgazdasági tevékenységet támogatandó, így a település Alsó-Tápiótól délre található összefüggő, jellemzően szántóföldi művelésű területei

32 általános mezőgazdasági területbe soroltak. Ezen a területegységen, különösen a jó minőségű szántóföldeken, több esetben visszalépésekre került sor a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt egyéb területfelhasználások rovására. A megvalósulatlan fejlesztési elképzelések felülvizsgálata során elsődleges volt a termőföldek védelmének, a valós tájhasználatnak a szem előtt tartása. Számos korábban kijelölt gazdasági, lakó, vegyes és rekreációs terület visszavételre került. A mezőgazdasági területeket leginkább érintő változások közül a Wodiáner ipari park északi részén lévő gazdasági területek és a vasúttól délre a Lapos dűlő rekreációs területeinek Má területfelhasználásba történő visszasorolásai említhetők meg, melyek kiváló minőségű, művelt szántóterületeket érintenek. Azonban fontos, a termőföldek védelmét is szolgáló visszalépésnek számítanak a valóságban is művelés alatt álló további szántóföldi területek, mint a Homoki- Zsellér dűlő, Öregszőlő, Klenova dűlő mezőgazdasági területbe történő sorolása. A földhivatali nyilvántartásnak és a valós állapotnak megfelelően a település déli részén kijelölt, de meg nem valósult erdők egy részét is általános mezőgazdasági területekként szerepelnek a településszerkezeti javaslatban. 2.1.3. Vízgazdálkodási területek kijelölése A város mélyvonalain lévő vízfolyások, árkok, csatornák a település vizeit gyűjtik össze, illetve szállítják tovább a Dunába. Az érintett területek nagyrészt nádassal fedett, mocsaras, vízjárta területek, melyek mellett megjelennek a vízpartot kísérő puhafa ligeterdő galéria növényzetei. A felülvizsgálati TSZT a település két vízfolyásának, azaz az Alsó-Tápiónak, valamint a Maglódi 17-es csatornának telkeit, egyes árokszakaszokat, a vízműkutak környékét, valamint a 17-es csatorna déli részének csatlakozó területei vízgazdálkodási területbe sorolja. A jelenleg besorolások azonban nem következetesek, mely elsőssorban a Maglódi 17-es csatorna medreinek, árkainak tekintetében jelent problémát, ugyanis a vízfolyásnak vannak olyan mederszakai, melyek Má-gy területfelhasználási kategóriába tartoznak. A TSZT javaslatokban ezen ellentmondások feloldására törekedtünk, így a vízfolyások, vízelvezető csatornák, árkok telkeit valós állapotuknak és földhivatali nyilvántartásuknak vizsgálata alapján következetesen vízgazdálkodási területbe soroltuk. Mindezek miatt a vízgazdálkodási területek kiterjedése összességében véve kis mértékben nőtt. A változások elsősorban az említett Alsó-Tápió menti mély fekvésű, vízelvezetési szereppel bíró telkeket, valamint a vasút menti horgásztó környezetét érinti, melynek vízfelülete és csatlakozó nádassal, vízparti társulásokkal tarkított parti szegélye V-vízgazdálkodási területfelhasználásba került. A vízgazdálkodási területek többsége természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes, ökológiai hálózattal érintett terület, melyek védelmét a területfelhasználási kategória biztosítja. Ennek okán a vízgazdálkodás érdekei mellett a természetvédelem is hangsúlyos.

33 2.1.4. Különleges beépítésre nem szánt területek A különleges beépítésre nem szánt területfelhasználáson belül nagy zöldfelületi igényű létesítmények elhelyezésére nyílik lehetőség (golfpálya, lovas pálya, sportpálya), valamint olyan intézmények létesítésére, melyekhez rendeltetésükből adódóan zöldfelületek csatlakoznak. A megengedett alacsony beépíthetőség a garancia arra, hogy ezen területek a jövőben továbbra is magas biológiai aktivitással rendelkezzenek és az ökológiai hálózatban lévő természeti értékek megőrzése biztosított legyen. A Maglódi 17-es csatorna mentén lévő különleges beépítésre nem szánt terület kijelölése 2011- ben történt meg, amikor még településen a termálturizmus fejlesztés volt tervbe véve. Az azóta történt vizsgálatok bebizonyították, hogy a fejlesztésre kijelölt területen nincsenek meg a termálturizmus feltételei, a rendelkezésre álló termálvíz hőmérséklete alacsony. A Kk-rek területek jelentős része települési viszonylatban átlagosnál jobb minőségű termőföldekből áll, továbbá a területet ténylegesen mezőgazdasági műveléssel hasznosítják. A tervezett fejlesztési koncepció alapvetően nem a turizmus-fejlesztésre teszi a hangsúly, hanem a helyi szolgáltatások bővítésére. A visszasorolással a térségi területi mérleg is javítható, hiszen a közel 40ha-os Kk-rek kijelölés mezőgazdasági terület marad, így beleszámítható a mezőgazdasági térség területébe. A fenti kijelölés mellett a település több pontján további, elsősorban rekreációs területek lettek kijelölve, mellyekkel kapcsolatban a cél az volt, hogy az alulhasznosított településrészek rekreáció címén használatba vehetők legyenek. Ezek területek elsősorban olyan funkciók megtelepedésének nyújtanak lehetőséget, melyek kapcsolódnak a kedvező természeti, táji adottságokhoz, a vízfolyáshoz, illetve nagy zöldfelületi igénnyel rendelkeznek. Ilyen funkciók a családi pihenőhelyek, játszóterek, tornapályák, tematikus élmény- és kalandparkok, erdei kötélpályák, tanösvények, oktatási, nevelési célú bemutató helyek, melyek bizonyos mértékű beépítési lehetőséget, kiszolgáló létesítményeket kívánnak meg, ugyanakkor környezetükben fontos a természeti adottságok védelme. Ilyen különleges rekreációs terület az Alsó-Tápiótól észak-keletre lévő, patak völgyéhez csatlakozó terület, ahol konkrét beruházás még nem körvonalazódott, azonban önkormányzati szándék, hogy ezen területegységen egy rekreációs központ épüljön ki, esetlegesen golfpálya létesítésével. A terület kijelölés a felülvizsgálati tervekben már megtörtént, melyet továbbra is Kb-Rek területfelhasználási egységbe javasolt tartani. Ugyanez vonatkozik a 31-es út mentén kijelölt Kb-Rekterületre, mely jó megközelítése és a 31-es úttól erdőterülettel történő elválasztása révén rekreációs célra hasznosítható. A rekreációs területeken túl Kb kategóriába tartandó a temető bővítési területe (Kb-T), valamint a vízművek telkei (Kb-Köz).

34 2.2. Védett természeti területek Maglód közigazgatási területén jelenleg nincsen országos jelentőségű védett természeti terület, azonban a Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet (Rendelet száma: 4/1990 (VI.18.) KöM) érinti a település határát, így védőövezete Maglód közigazgatási területén helyezkedik el. A térségi ökológiai rendszerek védelme a szabályozás eszközeivel biztosíthatók. Az ökológiai folyosóban lévő erdő, rét, legelő és szántóföldi területek használatának és beépítésének ökológiai szempontú korlátozása biztosíthatja a rendszer folyamatosságát és lehetőséget teremt a természeti területek, erdőterületek bővítésére, fejlesztésére is. Ennek szellemében az Országos Ökológiai Hálózat részét képező területek részben mezőgazdasági gyepterületekként, részben pedig vízgazdálkodási területként, kisebb részük általános mezőgazdasági területként lettek besorolva, melyeket a szabályozási terv keretén belül lehet szabályozni. Az ökológiai hálózat és természeti értékek védelmében hozott besorolások és szabályozások az ökológiai hálózatok szerepének, jelentőségének, tájképi értékének, biológiai változatosságának növekedését eredményezik, egyben fokozhatják a település turisztikai potenciálját. Az összefüggő természeti rendszereken, nagyobb kiterjedéssel bíró természeti területeken kívül találunk a tájra jellemző természeti értéket, tájalkotó elemet. Maglódon feltételezhetően több tájérték is előfordul a település kül- és belterületén, ezért javasolt egy részletes egyedi tájérték kataszter készítése, melynek során vizsgálandók az egyes elemek típusai, jellemzői, koruk keletkezésük időpontja, értékelendő állapotuk, veszélyeztetettségük, valamint előírandók a szükséges intézkedések. 2.3. Tájképvédelem A természeti értékek védelmével szorosan összefonódik a tájképi értékek védelme. A területfelhasználási kategóriák kijelölésénél, elsősorban a tájban esetleg zavaró módon megjelenő gazdasági, ipari területek esetében a figyelembe kell venni a tájképvédelem szempontrendszerét, így jellemzően a már kialakult hasonló jellegű területfelhasználások közvetlen környezetében, azokhoz kapcsolódó területeken jelennek meg. A kijelölt kereskedelmi szolgáltató területek esetében néhány területegységen megjelenik a tájképet befolyásoló beépítés. A tájba illesztési javaslatokat a meglévő táji elemek figyelembevételével, a domborzathoz való alkalmazkodással és a terület környezetbe illő zöldfelületi fejlesztésével alakítottuk ki. A zöldfelületek kialakítását a tájképvédelem, az ökológia és a környezetvédelem szempontrendszere határozza meg. Ez kihat a növényzettel fedett területek mértékére és elhelyezkedésére, az alkalmazandó növények körére.

35 2.4. Településkép-védelmi övezetek A TSZT-n belül lehatárolásra kerültek a településkép-védelmi területek, melynek során két típust különböztettünk meg. Az I. településkép-védelmi övezetbe a Maglódi 17-es csatorna völgyének belterületet elhagyó part menti beépítetlen területei, valamint az Alsó-Tápiótól észak-keletre lévő beépítetlen mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású területei kerültek. Ezek a területek elsősorban természetvédelmi, ökológiai szempontból értékesek, így megjelenésük is természetközeli jellegű. A II-es településkép-védelmi övezetbe a Maglódi 17-es csatorna belterületi szakaszának part menti területei kerültek besorolásra. Ezen terület belterületi központi elhelyezkedése, és épített környezet miatt nemcsak természetvédelmi, de művi értékvédelmi szempontból értéket képvisel. A későbbiek folyamán a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben a fentieket figyelembe véve, differenciáltan történhet a szabályozás, mely korlátozásokat tartalmazhat az egyes övezetekben. Az építési övezetek és övezetek kijelölése és előírásai által, a telepíthető funkciók körének meghatározásával a hagyományos tájhasználat, az alacsony beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó szempontok szerint a tájképi értékek fennmaradása biztosítható.

36 3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 3.1. Közcélú zöldfelületek A belterületi szakasz szerkezete, az utcák szélessége és a tömbök beépítése már kialakult, így csak kevés lehetőség adódik zöldfelület-fejlesztésre. Azon területek esetében, ahol a lakóterület kijelölések visszavételre kerülnek, ott lehetőség van új zöldfelület kialakítására. Javaslataink szerint a Klenova-dűlőn a korábbi kisvárosias lakóterület visszavételre került, melyet a fejlesztő hiánya, valamint a nem túl kedvező környezeti feltételek, azaz a 31-es számú főút közelsége indokolt. A Klenova-dűlőn egyáltalán nincsen zöldterület, a telkek helyenként kisvárosias jelleggel beépültek, minimális belső zöldfelületekkel rendelkeznek, így rendkívül indokolt a lakóterületek peremén közkertet kijelölni. A kijelölt területnek ideális esetben a lakóterületek között kellene elhelyezkednie, de erre sajnos nincs lehetőség, így a lakóterületek mellett, a 31-es úttal párhuzamosan javasolt egy mintegy 1,5 ha nagyságú parkot létrehozni, mely játék, pihenés, sétálás, kutyafuttatás céljára hasznosítható és funkciója kapcsolható az épülő. A zöldsáv védelmi funkciót is betölt, csökkenti a 31-es főút és a szántóföldi növénytermesztés esetleges negatív környezeti hatását. Új közkertként kijelölt az un. Öregszőlő korábban szabályozott lakóterületének egy része. A fejlesztési szándék nagyrészt visszavételre került, így kb. 30ha terület mezőgazdasági területbe kerül vissza, ennek során alkalom nyílik az amúgy is zöldfelület hiányos településrész mentén egy kisebb közkertet kijelölni. A terület játék, sport, pihenés céljára történő hasznosítása tervezett. A fenti új elemek mellett a városközponti részen, a vasútállomás menti sportpályák esetében, valamint a megszűnő lakóterület fejlesztésekhez kapcsolódóan közpark kijelölések visszavételre kerülnek, továbbá az országúti dűlő teljes áttervezése révén a zöldfelületek kijelölése is megváltozik. Szintén megszűnő zöldterület a városközpontban lévő korábbi tömbfeltárás belső közparki területei, melyek a tömbfeltárás hiányában indokolatlanná válnak. A megszűnő és átalakuló zöldterületek mindegyike csak kijelölés szinten létezik, így tényleges csökkenéssel nem kell számolni. A meglévő, megvalósult közparkok esetében elsősorban a minőségi javításra kell a hangsúlyt helyezni, mely kiemelten fontos a városközponti területen, azaz a jelenlegi Coop áruház környezetében. A közcélú zöldfelületek minőségének javítása érdekében le kell cserélni az elöregedett, beteg növényeket, illetve szükség szerint a kertberendezési tárgyakat. A parkok reprezentativitásának, esztétikai értékének növelése érdekében több burkolat és virágfelület alakítandó ki. A fenti javaslatokon túl fontos feladat a funkcióinak bővítése - szabadtéri közösségi hely, grillező, családi, baráti összejövetelek megtartására alkalmas sziget kialakítása tekintve hogy a közterületi zöldfelületek csak így válhatnak használhatóvá, a közösségformálás eszközévé.

37 3.2. Intézményi zöldfelületek Ezekre a zöldfelületi elemekre jellemző, hogy rendeltetésük betöltéséhez megfelelően kialakított kertekre, zöldfelületekre van szükség. Ennek érdekében javasolt az intézmények kertjeiben a kertberendezési tárgyak állapotának felmérése, ahol szükséges cseréje, javítása. Ezen kertek szakszerű fenntartása éppen olyan fontos, mint magának az épületnek a karbantartása. Ide taroznak a kis számban és korlátozottan rendelkezésre álló sportterületek, melyek nem elégítik ki az igényeket, ezért törekedni kell arra, hogy a meglévő sportterületeket gyakrabban nyissák meg a sportolni vágyók számára. A közkertek részeként működő sportpályákon is korszerűsítésre van szükség. Szintén ide tartoznak a temetők kertjei, melyek közül a település keleti részén a Jászberényi út mentén található a katolikus temető telekhatárai mentén, de különösen a forgalmas 31-es számú út felöli oldalon zárt kerítés alakítandó ki, mely megakadályozza a forgalom zavarását. 3.3. Különleges beépítésre nem szánt területek zöldfelülete Mivel az intenzív lakóterületi beépítés miatt a patak mentén nem áll rendelkezésre nagyobb kiterjedésű beépítetlen terület, ahova rekreációs funkciót lehetne elhelyezni, ezért indokolt a településeken olyan területfelhasználási kategória kijelölése, mely nagy területi kiterjedésű rekreációs központ kialakítására ad lehetőséget, amelyre a lakosságnak egyre fokozódó igénye van. A Kb területek között a rendeltetés szempontjából négy területfelhasználási kategóriát különítettünk el. Ezek közül a Kb-Köz, különleges közműterületek, valamint a Kb-mü, különleges mezőgazdasági üzemi területek kifejtésére a településrendezési javaslatokban kerül sor. Zöldfelületi szempontból a Kb-T és a Kb-Rek területfelhasználási kategória releváns. A Kb-Rek jelű területfelhasználási egység a nagy zöldfelületi igénnyel bíró rekreációs-sportolási, szabadidős tevékenységek területe. A terület elsősorban magas zöldfelületi fedettséggel rendelkező rekreációs, sporttevékenység céljára biztosít helyet, így a területen megjelenő funkció esetében a környezetrendezés kiemelt fontosságú. Ugyanez mondható el a temető területével kapcsolatban, melynek zöldfelületi rendszerben betöltött szerepe vitathatatlan. 3.5. Erdőterületek Maglódon a meglévő erdőterületek jelentős része a település észak-keleti külterületi részén találhatók, melyek a Gödöllői TK-hoz kapcsolódóan védelmi jellegű állományok, így a továbbiakban is a védelmi hasznosítás megtartása a cél. Bár a TK-hoz kapcsolódó erdők a zöldfelületi rendszer részét képzik, de a településtől való elszigeteltségük révén, turisztikai fejlesztésük nem indokolt.

38 Az erdőterületek másik csoportja főleg környezetvédelmi szempontból jelentős, melyek a forgalmas utak mentén helyezkednek el, védő funkcióval. Ezek esetében is a jelenlegi funkciót kell megtartani, illetve más jellegű hasznosításuk nem lehetséges. További erdőterületek a mezőgazdasági táblák között található erdőfoltok szintén megtartandók a jelenlegi állapotukban., melyek elsősorban ökológiai szempontból értékesek. 3.6. Lakókertek Ezek a kertek nemcsak a tulajdonos, hanem a település egésze szempontjából is értéket jelentenek. E területek kialakítása, biológiailag aktív felületek aránya, a területek ápoltsága az egész település klimatikus adottságait befolyásolja, alakítja. Ezért is indokolt ezeknek a zöldfelületi elemeknek megfelelő módon történő önkormányzati szabályozása. Az építési telekre előírt zöldfelületi arány meghatározása és folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. 3.7. Maglódi-patak menti zöldfelület-fejlesztés Maglód esetében a belterület egyik legfontosabb vonalas zöldfelületi eleme a Maglódi 17-es csatorna parti sávja, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó kisebb zöldfelületi elemek. A meghatározó vonalas elem zöldfelület-fejlesztése kiemelt feladat, mely egyrészt a vizes élőhelyek megőrzéséből, valamint ahol lehet bemutatásából, továbbá rekreációs fejlesztésből, illetve a kultúrtörténeti értékek bemutatásából áll. A patak parti sávjában számos értékes idős fűzfa található, továbbá a közelmúltban telepítésre került fiatal állomány, mely szintén többnyire füzekből áll. Az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű facsemete került elhelyezésre a csatlakozó zöldfelületeken, így a pozitív irányú változás figyelhető meg, mely a továbbiakban is támogatandó. A további növénytelepítést változatos, lehetőség szerint őshonos, fajgazdag cserjeállomány telepítésével kell elvégezni, tekintettel arra, hogy a cserjeszint még mindig hiányosnak mondható. A patak zöldfelület-fejlesztése nemcsak a természeti értékek megóvását, fásítás fejlesztését, hanem rekreációs fejlesztést is jelent. A vízfolyás menti területen már kiépült egy tanösvény, mely mint hangsúlyos zöldfelületi elem akkor lesz használható, ha annak megközelítése hangsúlyos, a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok rávezetése megoldott. Fontos továbbá, hogy a tanösvény, illetve a patak felsőbb szakaszai mentén bizonyos funkciók megjelenjenek, kultúrtörténeti értékek hangsúlyt kapjanak, továbbá a csatlakozó területeken valamilyen szolgáltatást (vendéglátást) lehessen igénybe venni.

39 3.8. Utcai fasorok, utak menti közterületi gyep- és cserjesávok Ahhoz, hogy település zöldfelületi rendszer összefüggő legyen, fontos feladat a nagyobb látogatottságú területrészek közötti kapcsolat megteremtése, mely vonalas zöldfelület fejlesztéssel fasorok, cserjesávok telepítésével, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok megteremtésével érhető el. Egy út fásíthatósága a szabályozási szélességtől, az út pályaszerkezetétől, a burkolatok elrendezésétől, valamint a közművezetékek elhelyezésétől függ. A kialakult utak menti fatelepítésnél figyelemmel kell lenni a meglévő közművekre, valamint a légvezetékekre. A légvezetékek alatt javasolt olyan dísznövényeket alkalmazni, melynek alacsony gömb alakú koronáját nevelnek, így nem szükséges metszeni őket. A meglévő utak esetében ahol a keresztszelvény, valamint a közművek engedik, ott javasolt az egységes fasor telepítése, különösen a település megközelítését biztosító fő közlekedési utak mentén, mely irányítja a figyelmet, jelzi az út fontosságát. A fajok kiválasztásánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokat kell előnyben részesíteni, fontos szempont, hogy extenzíven fenntartható növényanyag kerüljön telepítésre. Az újonnan kijelölésre került utak mentén javasolt fasor és cserjesáv telepítése. Az új utak szabályozási szélességének meghatározásánál úgy kell eljárni, hogy a fásításához legalább 1,5 m széles szabad sáv álljon rendelkezésre. Új közmű elhelyezésénél, kiváltásnál, vagy nyomvonal módosításánál lehetőség szerint a nyomvonalat úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne korlátozza, akadályozza. A lakóutak mentén a burkolattal nem fedett területeket növényzettel borított zöldfelületként kell kialakítani, azaz minimális követelmény a gyepszintű növényzet telepítése. A családi házak előtt kialakuló zöldfelületeken kavics, murva és semmi féle lélegző burkolat nem fogadható el, kizárólag biológiailag aktív zöldfelület.

40 4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 4.1. Országos védelem Műemléki védettség: A műemléki nyilvántartás szerint Maglód területén a következő épületek, építmények műemléki védelem alatt állnak: S.sz. Név Cím Hrsz. Törzsszám 1. Lakóház, volt Wodiáner-kastély Maglód, Kastély köz 2. 499/10 M III - 7097 2. Evangelikus templom Maglód, Sugár utca 66. 720 M II - 7096 Műemléki környezet: 1. Wodiáner-kastély műemléki környezete által érintett hrsz.-ok: 484/1-/2, 485-487, 497, 498, 499/1-/10, 499/16-/17, 499/19-/20, 499/22, 504, 505, 506/1-/2, 507-512, 513/2, 514, 515, 516/7-/9, 516/12, 517-527 hrsz. 2. Evangelikus templom műemléki környezete által érintett hrsz.-ok: 715-721, 722/11-/12, 723/2, 723/6, 722/9, 722/15-/17, 605/1, 606/1-/2, 607/1-/3, 609, 610, 613/1-/2, 614, 617, 618, 621, 626 hrsz. 4.2. Helyi védelem A helyi építészeti értékek védelméről szóló rendeletben foglalt védett építmények megőrzését biztosítani kell, továbbá fontos, hogy a kialakult léptéktől, arányoktól jelentősen eltérő épületek a jövőben se épüljenek. A védelmi előírásokat úgy kell meghatározni, hogy a védelemre tervezett épületek védelmének kimondását követően a védett épületekre, műtárgyakra vonatkozó előírások alkalmazhatók legyenek. A Szerkezeti Tervben helyi védelemre javasolt épületek, építmények a következők: S.sz. Név Cím Hrsz. 1. Református templom Maglód, Liliom utca 6. 2584 2. Katolikus templom Maglód, Szent István tér 1. 2515 3. Lakóház Maglód, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. 931/1 4. Lakóház Maglód, Dózsa György utca 122 5. Szeberényi Lajos helytörténeti gyűjtemény Maglód, Petőfi tér 1. 597 6. Temető Maglód, Sugár úti temető 720 Templom és lakóház 7. (evangelikus parókia), Maglód, Sugár utca 79. 628/2 Luther-lépcső

41 4.3. Régészeti örökség védettsége Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Maglód közigazgatási területén 18 darab azonosított régészeti lelőhelyet tartanak nyilván a Forster Központ közhiteles Örökségvédelmi Nyilvántartásában. Ezek mellett egy Ecser területén nyilvántartott lelőhely (Nyi 30389) átlóg a település területére. A nyilvántartott lelőhelyek mellett a szentendrei Ferenczy Múzeum Régészeti Adattárában szerepel még egy lelőhely, a Maglód Auchan. Az M0 autópálya és a 31-es főútvonal csomópontjától délkeletre a Páskomban végzett próbafeltárások során 2006-ban elszórtan kb. 30 szarmata gödröt tártak fel. Az azóta beépített területen található lelőhely egyenlőre nem került nyilvántartásra. Az örökségvédelmi nyilvántartásban és múzeumi adattárban szereplő lelőhelyek

42 1. táblázat: Régészeti lelőhelyek Maglód területén S.sz. Lelőhely neve Azon. sz. Korszak 1. M0 1. lelőhely 30886 késő-rézkor, badeni kultúra késő-bronzkor vaskor, szkíta vaskor, szkíta késő-vaskor, kelta római-kor, szarmata népvándorlás-kor, hun népvándorlás-kor, avar Árpád-kor Jelenség település sír temető település sír település település temető Nyilvántartott Hrsz. 04/67, 04/155, 02/33, 02/60, 03/1, 04/65, 02/16, 02/17, 02/19, 02/20, 02/21, 02/22, 02/23, 02/24, 02/25, 02/26, 02/28, 02/18, 02/27, 057/12, 057/11, 062/50, 059/2, 059/1, 057/20, 057/18, 057/17, 057/16, 057/15, 057/14, 057/13, 057/10, 057/9 2. M0 2. lelőhely 30891 bronzkor római-kor, szarmata Árpád-kor késő-középkor 3. Szilhát, Wodiánertanya 4. Szilhát K-i része 35638 bronzkor római-kor, szarmata 35642 római-kor, szarmata népvándorlás-kor, avar Árpád-kor újkor 5. Lapos 39462 római-kor, szarmata ismeretlen kor 6. Katona József u. 55. 7. ÁRT 10. lelőhely település temető település település település település település település település település település település település település 062/62, 062/64, 062/68, 062/66, 062/71, 062/69, 062/65, 062/67, 062/70 089/10, 089/11, 089/85 089/28, 089/91 047/4, 049/1, 052, 042/20, 050/6, 045/13, 045/14, 045/8, 043, 050/5 sír 42573 népvándorlás-kor, avar sír 1892, 1891, 1847 45782 Árpád-kor szórvány lelet település 8. ÁRT 9. lelőhely 45784 római-kor, szarmata népvándorlás-kor, avar 9. ÁRT 7. lelőhely 45786 őskor római-kor, szarmata Árpád-kor késő-középkor 10. ÁRT 8. lelőhely 45787 Árpád-kor késő-középkor település település település település település település település 0135 0135 017/8, 049 017/8

43 11. Kovács-dűlő 53343 őskor római-kor, szarmata Árpád-kor település település 098/34, 0102 település 12. Őrház-dűlő 71411 bronzkor település 054/4, 054/6, 054/7, 054/8, 054/9, 054/10, 054/11, 054/24 13. Sáros-földek 71413 római-kor, szarmata település 053/8, 053/9, 053/10 14. Széles-dűlő 1. 71417 római-kor, szarmata település 09/6, 09/7, 09/8, 09/5 15. Széles-dűlő 2. 71419 római-kor, szarmata település 05, 09/4, 011/20, 011/21 16. Ecseri-oldal 71423 római-kor, szarmata település 728 17. Gyömrői-oldal 71425 római-kor, szarmata Árpád-kor 18. Túzberekpuszta 71855 római-kor, szarmata Árpád-kor település 0185/6 település 0181/6, 0171/11, 0171/10, 0171/13, 0171/14, 0171/12, 067/6 19. Ecser E-7. 30389 római-kor, szarmata település 053/18, 053/19, 053/20, 053/21 20. Auchan nincs római-kor, szarmata település A lelőhely lehatárolása nem véglegesített

44 5. KÖZLEKEDÉS 5.1. Közúthálózat 5.1.1. Térségi kapcsolatok 5.1.1.1. Gyorsforgalmi úthálózati elemek Maglódot az alábbi, a OTrT Szerkezeti Tervében rögzített főbb infrastrukturális elemek érintik I. - M4 gyorsforgalmi út tervezett bevezető szakasza A 2008-ban felülvizsgált OTrT-ben rögzített országos közúthálózat kijelölése "a magyar országos gyorsforgalmi közúthálózat nagytávú fejlesztési koncepciója" c. tanulmány szerint meghatározott hálózat alapján történt. Az országos jelentőségű közúthálózat aktuális módosítása tekintetében az alapot a közelmúltban kidolgozott és elfogadott, a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről (továbbiakban Nagytávú terv) szóló 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozatban foglaltak jelentik. Ez alapján a 2014-ben elfogadott OTrT Szerkezeti Tervében az M4 bevezető szakasza immár nem érinti Maglód közigazgatási területét, hanem attól délre Üllő és Ecser közigazgatási területén keresztül halad át Budapest irányába és ott köt be a 4. sz. főútba. OTrT Szerkezeti Tervlapjának kivonata A gyorsforgalmi úthálózat vonatkozásában MEGLÉVŐ MO NYOMVONAL TERVEZETT M4 BEVEZETŐ SZAKASZA Az OTrT: Az országos közúthálózat főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak c. 1/1. sz. melléklete az alábbiakat határozza meg a gyorsforgalmi utak vonatkozásában: "1. Gyorsforgalmi utak 15. M4: Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)"

45 II. - M0 körgyűrű keleti szektora Az M0-as autóút a Budapesti körgyűrű, melynek szerepe, hogy csökkentse az átmenő forgalmat Budapesten, valamint közvetlenebb közúti kapcsolatot biztosítson a pestmegyei települések részére. A település a M0-as körgyűrű keleti szektorában található a 42+200 és a 48+900 km szelvény között. 5.1.1.2. Főúthálózati elemek II. - 31. sz. főút (Tápió-menti főút) A 2014-ben jóváhagyott OTrT Szerkezeti Terve a 31. sz. főút új (elkerülő) nyomvonalaként a korábbi ún. Tápió-menti főút Maglódon átlósan áthaladó és az M0 déli csomópontjába bekötő utat jelöli ki. ( A korábbi északi elkerülő szakaszt, mely részben Pécel nyomvonalán halad keresztül már nem tartalmazza. OTrT Szerkezeti Tervlapjának kivonata A főúthálózat vonatkozásában MEGLÉVŐ 31 FŐÚT VISSZAMINŐSÍTETT NYOMVONALA TERVEZETT 31 FŐÚT NYOMVONALA Az OTrT: Az országos közúthálózat főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak c. 1/1. sz. melléklete az alábbiakat határozza meg a főutak vonatkozásában "2. Főutak 2.1. A főúthálózat elemei Ecser (M0) - Sülysáp - Kóka - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33. 27. 31. sz. főút: sz. főút)" 5.1.1.3 Országos mellékút-hálózati elemek Maglód közigazgatási területét az alábbi meglévő országos mellékút-hálózati elemek érintik: 3111 sz. Ecser - Monor összekötő út 31304 sz. Vasútállomás bekötő útja 31102 sz. Pécel bekötő út A meglévő mellékúthálózat vonatkozásában új módosítási szándék nem merül fel. fejlesztés csak a meglévő burkolatok felújítása, korszerűsítése, ill. az következő pontban tárgyalt főbb csomópontok kiépítése jelentheti.

46 Maglód közigazgatási területén belül egyedül a meglévő 31 sz. főút nyomvonala szerepel, mint "tervezet" új mellékút-hálózati elem. Az OTrT-vel összhangban a meglévő főút nyomvonala csak akkor veszítheti el főút jellegét, ha a nagy távlatban tervezett új elkerülő szakasz, az ún. Tápiómenti főút (a 31-es új nyomvonala) megépül. Mindaddig viszont mint II. rendű főútként kezelendő. Nyomvonalában változtatás nem került betervezésre. 5.1.2. Főbb közlekedési csomópontok 5.1.2.1. Meglévő főbb közlekedési csomópontok 1. A Maglód nyugati határában húzódó már megépült - MO-ás körgyűrű nyomvonalán a várost közvetve két csomópont érinti: a 31. sz. másodrendű főúttal alkotott csomópont és az Ecser keleti fejlesztési területén át a 3111 számú országos összekötő úttal kapcsolatot teremtő csomópont. 2. A 31. számú másodrendű főút 27,540 km szelvényénél és a 3111-es számú összekötő út (Katona József és a Fő utca) 3,750 km szelvényénél, és a Kossuth Lajos utca szintben kereszteződést alkotnak. A kereszteződés a 31-es út inflexiós görbületében található. 3. A 3111-es számú összegkötő út és a (Fő utca) Liszt Ferenc gyűjtő utca csomópontjában lámpás kereszteződés és kijelölt gyalogos átkelő található. 4. Liszt Ferenc gyűjtő utca és a Budapest Szolnok vasútvonal külön szintben keresztezi a Budapest Szolnok vasútvonalat. 5.1.2.2. Tervezett főbb közlekedési csomópontok 1. A 31 sz. főút és a Fáy-tanyára vezető út meglévő csomópontjának fejlesztése A már kiépült, csak a Fáy-tanyára (Pécel felé) vezető út önálló kanyarodó sávval rendelkező csomópontjának fejlesztése az ún. Pedagógus-földeken (felülvizsgálati szabályozási tervvel rendelkezik) tervezett új lakóterületi miatt szükséges. A fejlesztés a negyedik ág kiépítését és a Pedagógus-földek 31-essel párhuzamos szervizútjának bekötését jelenti. 2. Az Országúti-dűlő fejlesztési terület kapcsán a 31 sz. főút és a Mendel Károly utca kereszteződésében új teljes értékű csomópont kiépítése A felülvizsgálati szabályozási terv szerint a Mendel Károly utcai csomópont fejlesztése mindenképpen feltételhez kötött beruházásként valósulhat meg. Ezen feltétel pedig a 31 sz. főút elkerülő szakaszának megépülte és a főút kategória mellékúti besorolásba történő megváltoztatása, vagy a csomópont-távolság elégtelensége miatt minisztériumi szabvány alóli felmentés beszerzése szükséges.

47 3. Az Országúti-dűlő fejlesztési terület kapcsán a 31 sz. főút és a Tompa Mihály utca kereszteződésében új teljesértékű csomópont kiépítése A Maglód Országúti-dűlő felülvizsgálati szabályozása szerint a fejlesztési területet feltáró tervezett csomópont jelenleg a Tompa Mihály és a Damjanich utca közötti szakasz felezővonalára esik. A felülvizsgálati terv módosítása mindenképp indokolt, hogy a meglévő Tompa Mihány utcai kereszteződés - mint új teljesértékű (négyágú) csomópontként tudjon működni. Ezzel együtt a belterületi tábla áthelyezése indokolt a Bem József utca vonalába. Így a tervezett csomópont már belterületi jelleggel és tervezési paraméterekkel kerülhetz kialakításra, valamint a Bem József utcától délre eső 31-es szakasza is a vonatkozó műszaki feltételekkel (közvilágítás, járda, kerékpárút stb) kerülhet megvalósulásra. 4. A 31 sz. főút és a Wodiáner ipari park belső feltáró útja valamint a Lövéte utca kereszteződésben új körforgalmi csomópont kiépítése A felülvizsgálati Szabályozási Tervben rögzített közlekedési terület egy ötágú körforgalom elhelyezését teszi lehetővé, amely rendezné az ipari park kapcsolatát a 31-es főúttal, és egyúttal a jelentős lakásszámmal megvalósult Klenovai-dűlő lakóterület fő közlekedési kapcsolatát is biztosítaná. 5. A Rovina-dűlő távlati gazdasági fejlesztési terület belső feltáró útjának és a 31 sz. főút kereszteződésének fejlesztése Az ún Rovina-dűlő szabályozási tervében még szerepelő északi 31 sz. főút elkerülő szakaszának helybiztosítása is szerepel. Ezen programelem az új OTrT-ben rögzített főút nyomvonala miatt okafogyottá vált, így azt és a tervezett új szintbeni csomópontot a jelen tervjavaslatban már nem szerepeltetjük. Helyette a távlatban mellékúti funkciót kapott 2x1 sávos 31 sz. főút nyomvonalán a gazdasági területet feltáró útnak szükséges kanyarodósávos egyoldali kapcsolatot biztosító csomópont kialakítása javasolt. 6. A meglévő 31 sz. főút és a tervezett Tápió-menti főút (31 sz. főút új nyomvonala) szintbeli keresztezésének tervezett csomópontja A régi és a tervezett új 31 sz. főút keresztezésénél javasolt új jelentős szintbeli csomópont kialakítása. Mivel a meglévő 31-es főút mint mellékút kerül átsorolásra a Tápió-menti főút (tervezetten 2x2 sávos) kiépülése után, ezért jelentős helyigénnyel szükséges számolni mind körforgalom, mind hagyományos négyágú csomópont kialakítása esetén is. Javasolt a tervezett csomópont helyigényét beépítési korlátozással biztosítani. 7. A tervezett Tápió-menti főút és a meglévő vasútvonal különszintű keresztezése A meglévő Budapest-Szolnok vasútvonalat a tervezett Tápió-menti főút javasoltan különszintben, hídszerkezettel keresztezi le. A pontos helyigény és diszpozíció csak a konkrét úttervezés esetén lehet majd véglegesíteni. 8. A 3111 sz. mellékút (Wodiáner u.) és a Liszt Ferenc és Bajcsy-Zsilinszky u. kereszteződésnek fejlesztése A meglévő országos mellékút és a csatlakozó kiszolgáló ill. gyűjtőút jelenleg szerencsétlen módon, íves szakaszban találkoznak, és az ÉK-i sarkon található Coop áruház parkolója, ill. annak a kiszolgáló útja is csak egyirányú ki-be közlekedés mellett működik csak. A területre vonatkozó

48 felülvizsgálati Szabályozási Terv szerint körforgalom kiépítése javasolt, és a szabályozás helyet is biztosít neki. A tervezett városközponti fejlesztések tükrében azonban javasolt a körforgalmi kialakítás (még ha kedvezőbb is forgalomtechnikailag) jelentős helyigénye miatt a hagyományos négyágú csomóponti kialakítás (az esetleges nyomvonal korrekcióval egybekötve) megvalósításának lehetőségét is. 9.-10.-11. A tervezett Tápiómenti főút és a Homoki Zsellér ipari park belső feltáró úthálózatának kapcsolata A tervezési terület a Tápió menti főútra kapcsolódik két csomóponttal. A nyugati csomópont a TSZT által meghatározott gyűjtőút által megadott csomópontban kiképzett 2x2 sávos körforgalommal kapcsolódik a főúthoz. Ez a csomópont biztosít kapcsolatot az M0 autópályához, Maglód, Ecser valamint Budapest felé. A területtől keletre lévő régiók felé a Tápió menti főúton kialakított keleti csomópont biztosítja a kapcsolatot. A keleti és a nyugati csomópont között a szabvány szerinti 650 m körüli távolság biztosítható. A forgalom nagyobb részben várhatóan az autópálya felöl érkezik a tervezési területre és a nyugati (körforgalmú) csomóponton keresztül közelíti meg a kereskedelmi és ipari létesítményeket. Ezt a forgalmat a kétsávos körgyűrűvel és két sávos ki illetve belépéssel kialakított körforgalmú csomópont el tudja vezetni. A távlati forgalom nagysága, valamint a forgalom biztosíthatósága is indokolja, hogy még egy csomópont kerüljön kialakításra a tervezési terület föltárására. Ezt a kapcsolatot a - várhatóan a nyugati csomópontnál jelentősen kisebb forgalmi terhelésű - keleti csomópont biztosítja. A keleti csomópont kiépítése a terület megközelíthetőségének folyamatos biztosíthatósága például baleset, közmű karbantartás esetén szempontjából is elengedhetetlen egy ekkora terület esetén. A keleti csomópont várható forgalma kanyarodósávok kialakításával levezethető. A csomópontban a Tápió menti körúton nyugati irányból érkezők számára önálló jobbra kanyarodó sáv alakítható ki. Szintén önálló sáv létesíthető a kelet felöl érkező balra kanyarodó járművek részére. A teljes kiépítés esetén a nyugati csomópont kapacitása csak akkor megfelelő, ha a keleti csomópont is kiépül. 5.2. Közforgalmú közlekedés 5.2.1. Közúti közösségi közlekedés A település volánbusz járatokkal és megállókkal jól ellátott, így annak fejlesztésére nincsen szükség. A települési belső buszjárat megállóhelyei szinte lefedik az egész már beépült lakóterületet, így további megállókat csak a még fejlesztés alatt álló lakóterületek és a távlatban jelentősebb munkahelyi területeken javasoltunk.

49 5.2.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés A 2008-ban elfogadott OTrT-ben szereplő vasúthálózat országos jelentőségű meglévő elemei az akkor felülvizsgálati vasúti törvény mellékletei szerint kerültek megállapításra. A vasúti törvény azonban 2010-ben változott, és ebben új definíciók kerültek megfogalmazásra. A meglévő vasútvonalakat továbbiakban már nem a vasúti törvény melléklete sorolja fel, hanem az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1-3 melléklete. Ez alapján a 2014-ben jóváhagyott OTrT Szerkezeti Tervében Maglód város területét kis mértékben érinti a Nagy sebességű vasútvonal mint országos jelentőségű közlekedési hálózatok és egyedi építmények eleme. OTrT Szerkezeti Tervlapjának kivonata A gyorsforgalmi úthálózat vonatkozásában MEGLÉVŐ VASÚT NYOMVONALA NAGYSEBESSÉGŰ VASÚTVONALAK NYOMVONALA Az OTrT: Országos törzshálózati vasúti pályák c. 1/4. sz. melléklete az alábbiakat határozza meg a vasutak vonatkozásában 1. Nagy sebességű vasútvonalak (tervezett) 1.1. (Ausztria és Szlovákia) - Hegyeshalom térsége és Rajka térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Röszke és Kübekháza - (Szerbia és Románia) 1.2. (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Záhony térsége - (Ukrajna) 2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák (meglévő) 2.57. Budapest [X. kerület, Rákos] - Újszász - Szolnok Mivel az OTrT-ben rögzített új nagysebességű vasútvonal csak minimális mértékben érinti Maglód déli részét, ezért a nyomvonal átvezetésén túl egyéb infrastrukturális elem (Pl. megálló) kijelölés nem került betervezésre. A meglévő Budapest-Szolnok vasútvonal kapcsán sem merült fel nyomvonal korrekció, vagy más változtatási szándék.

50 5.3. Települési úthálózat 5.3.1. Gyűjtőút-hálózat 5.3.1.1. Meglévő gyűjtőutak 1. Ady Endre utca (Katona József úttól Liszt Ferenc utcáig) 2. Aradi vértanúk újta (teljes szakasz) 3. Babits Mihány utca (teljes szakasz) 4. Csáktornya utca (teljes szakasz) 5. Eszterházy János utca (teljes szakasz) 6. Kepler János utca (Aradi vértanúk útjától a Sallai utcáig) 7. Kossuth Lajos utca (Fő úttól Árpád vezér utcáig) 8. Liszt Ferenc utca (Fő úttól Madách Imre utcáig) 9. Mendel Károly körút ( 31-es úttól a Sallai Imre utcáig) 10. Sallai utca a (Fő úttól Mendel utcáig tartó szakasza) 11. Széchenyi utca (Katona József úttól Gyömrő közig.határig) 12. Tompa Mihály utca a (31-es országos másodrendű főúttól a Sallai utcáig) 5.3.1.2. Tervezett gyűjtőutak 1. Babits Mihály utca - Csáktornya utca (Pedagógus-földek fejlesztési terület) 2. Lövéte utca - Mikszáth Kálmán utca - Gábor Áron utca (Klenova-dűlő lakóterület) 3. Madách Imre utca (Sugár út - Liszt Ferenc utca összeköttetés) 4. Kopaszhegy ipari terület II. üteméhez kapcsolódó gyűjtőút fejlesztés 5. Rovina-dűlő ipari területhez kapcsolódó gyűjtőút fejlesztés 6. Maglód vasúti átjáró (Liszt Ferenc utca folytatása) és a tervezett Tápió-menti főút közötti külterületi gyűjtőút (bekötő út) fejlesztés 7. Déli ipari park (Homoki Zsellér) belső gyűjtőúthálózati fejlesztése 8. Országúti-dűlő fejlesztési terület és a Wodiáner ipari park belső gyűjtőúthálózatának fejlesztése 5.3.1. Kiszolgáló és lakóutcák A még burkolatlan lakóutcákat javasoljuk, szilárd burkolattal ellátni. 5.4. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A gyalogos közlekedés Maglód területén a kiépített járdákon, vegyes használatú lakó utakon, illetve önálló gyalogutakon zajlik. A gyalogos forgalom az útkereszteződésekben a meglévő kijelölt gyalogos átkelőhelyeken történik. Ilyenek például a 3111-as országos összekötő (Fő

51 utca) úton (Wodiáner utca kereszteződése) és a 31-es országos másodrendű főút és a 3111-es (Fő utcai kereszteződésében) kiépített gyalogos átkelőhelyek. A településen belül további kerékpár- és gyalogutak kiépítését javasoljuk, a következő nyomvonalakon: - A Maglódi Auchantól a Mendel Károly utcáig önálló kerékpárút a 31 sz. főút déli oldalán, - A Mendel Károly utcától a Lövéte utcáig önálló kerékpárút a 31. sz. főút északi oldalán. - Javasolt a 16,0 m szélességet elérő utcákban a kétoldali egyirányú kerékpársáv kialakítása a burkolat szélesítésével Továbbá javasoljuk a fontosabb létesítmények (iskola, polgármesteri hivatal, könyvtár, vasúti megállók, buszmegállók) közelében kerékpártárolók kiépítését. 5.5. Gépjármű elhelyezés, parkolás A meglévő közterületi parkolók kialakítása megfelelőnek mutatkozik. Egyedül a Maglódi vasútállomás közelében javasolunk P+R jellegű közterületi parkoló kialakítását. Egyebekben a telken belüli parkolás az OTÉK-ban rögzített mennyiségek szerint történhet.

52 6. KÖZMŰELLÁTÁS Maglód népesség szám növekedési trendjének a megőrzéséhez, a település vonzóképességének javításához a település általános fejlesztése szükséges. Ezek a célok a település élhetőbbélakhatóbbá tételével érhetők el, amelyet elsődlegesen az igényesebb lakókörülmény és infrastruktúra ellátás biztosításával lehet elérni, kiegészítve helyi munkahely teremtési lehetőséggel. A településfejlesztéshez szükséges területhasznosítási változtatás meghatározásánál, figyelembe véve a korábbi tervekben is már szereplő, de meg nem valósult változtatási javaslat fenntartásának indokoltságát, vagy épen elvetését, a korábbi fejlesztési javaslat felülvizsgálatánál is adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl.: a kutak, vizes élőhelyek, stb., illetve továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a település közigazgatási területén áthaladó gerinchálózatok és létesítmények tartoznak. A javasolt fejlesztések döntő hányada lakóterületi, kereskedelmi, szolgáltatási területbővítést és igényesebb szabadidő eltöltési lehetőség bővítését célozza. A célok kielégítésére településközponti terület, kereskedelmi, szolgáltató terület, különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület kialakítása is javasolt. Az új fejlesztésre javasolt területeken a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A fejlesztésre javasolt belterületi területek vagy már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen fekszenek. Ezeknél a teljes közműellátás biztosítása megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése is rendelkezésre állhat. A külterületen beépítésre szánt új használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha annak is legalább a részleges közműellátása biztosítható, úgy, hogy a szennyvízelvezetés, elhelyezés a legkisebb környezetkárosítás, veszélyeztetés nélkül legyen megoldható, az erre vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzített előírás szigorú betartásával. A beépítésre nem szánt területen, a javasolt szintén beépítésre nem szánt használati mód megváltoztatás közműves szempontból változtatást nem igényel. A megengedett új épület, építmény elhelyezésének feltétele, hogy ellátására rendelkezésre álljon a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezeléseelhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított legyen.

53 A településtervezési javaslat alapján javasolt új beépítési, illetve építési lehetőségek megvalósításához szükséges közműellátási igényekhez hozzáadódik a már beépített területen élők komfortosabb körülményeik kialakításához szükséges többlet közműigények. Ezzel az új javasolt beépítési területeken jelentkező új közműigények és a meglevő beépítésnél jelentkező többlet igények összeadódnak. A közműfejlesztési javaslatban ezt az összesített közműigény kielégítési lehetőségét kell megoldani. A prognosztizált kielégítendő várható új közműigények: vízigény keletkező szennyvíz villamos energia igény földgáz igény m 3 /nap m 3 /nap kw nm 3 /h megengedett fejlesztések teljes megvalósítását követően várható közműigénye 3378 3048 193897 42996 már ellátott területen komfortnövelésből eredő várható igénynövekedés 1000 1215 8000 1700 távlatra prognosztizálható új többlet igények összesen 4378 4263 201897 44696 Várhatóan ténylegesen fellépő kielégítendő közműigény rövidtávon 131 128 6057 1341 tervezés távlatáig 438 426 20190 4470 A településszinten várható távlatra prognosztizált összes többlet igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. Tervezői tapasztalataink szerint a távlatra prognosztizált, a megengedett fejlesztési lehetőségek teljes megvalósítását követően jelentkező többlet igényekből a tervezés távlatáig ténylegesen kielégítendő igényként reálisan kb. 10 %-ának a jelentkezése várható. Így a közműfejlesztési javaslat készítése szempontjából kielégítendő igényként a tervezés távlatáig reálisan jelentkező igények kielégíthetőségét kell figyelembe venni. A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken, a település jelenlegi belterületén, a már beépített területeken belül jelentkező igények ellátása különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével.

54 6.1. Közművenkénti közműfejlesztési feladatok 6.1.1. Vízellátás A vizsgálatok alapján Maglód önálló vízellátása érdekében területén saját vízbázist és önálló vízhálózatot létesített, melynek jelenlegi üzemeltetője a DPMV Zrt.-hez tartozó Gyáli Üzemigazgatósága. A város déli felén a vasút mellett helyezkedik el a vízmű telep. A település vízigényét jelenleg 5 db mélyfúrású kút elégíti ki. A kutak vízbázis védelmét szolgáló hidrogeológiai védőidom kijelölése megtörtént. A hidrogeológiai védőidomon belül az arra vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A víz tárolását 2*250 m 3 -es mélytározó medence és a csőhálózati nyomást egy 200 m 3 -es víztorony biztosítja beépített nyomásfokozóval. Jelenleg két nyomászóna övezet van Maglódon. A 31-es sz. főúttól északra elhelyezkedő területek fejlesztése során un. Wodianer Ipari Park számára a domborzati viszonyok miatt szükségessé válik egy harmadik övezeti zóna kiépítése, ami biztosítja majd a magasabban fekvő településrészen is a vízellátás zavartalan megoldását. Ennek kialakítása, tervezése folyamatban van. Az ivóvízellátó hálózat gerincét az NÁ 250-es, rövid szakaszon NÁ 300-as, illetve NÁ 200-as azbesztcement cső képezi, amely anyagában már nem tekinthető korszerűnek. A településen a vízelosztó hálózat NÁ 100-as, 150-es paraméterrel épült, jellemzően műanyag alapú csövekből és körvezetékes módban, ezzel az elosztóhálózat korszerűnek tekinthető. Meg kell továbbá említeni, hogy Maglód ÉK-i külterületén, az un Kovács táblán (Hrsz:01029) mélyfúrású termálkút létesítésére engedélyt kapott a Rákosmezeje Zrt. A kút talpmélysége 800 m, igénybe vehető vízmennyiség 5000 m 3 /év. A kiépített hálózatra az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást. A településrendező által prognosztizált fejlesztésekből a tervezés távlatáig megvalósuló fejlesztések ellátására 438 m 3 /nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi meglevő vízbázisról és vízhálózatról, a vízhálózat továbbépítésével várhatóan ki lehet elégíteni. A településen a fenntartási költségek csökkentése érdekében várható a fokozottabb víztakarékosságra való törekvés mellett, a nem ivóvíz minőségű vízigény kielégítésére egyedi vízbeszerzés kialakításának, házi kutak létesítésének megoldása. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A házi kutakból kitermelt vizet elsődlegesen locsolási célra hasznosítják.

55 6.1.2. Szennyvízelvezetés A vizsgálatokban is rögzítésre került, hogy Maglód a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendeletben rögzítettek szerint a felszínalatti vizek szempontjából az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, ezért a saját vízbázisainak védelme érdekében a településen fokozottan kell teljesíteni a környezet védelmét szolgáló előírásokat. Meg kell akadályozni a szennyezés talajba jutási lehetőségét, ezért a szennyvízelvezetés közcsatornával történő megoldása kiemelt feladata volt a településnek. Ennek teljesítésére építették és fejlesztik szennyvízgyűjtő hálózatot. A településen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a vasút és a Liszt Ferenc utca kereszteződésénél épített szennyvíz végátemelő fogadja, ahonnan nyomóvezetékkel szállítják tovább a szennyvizet a befogadó gyömrői regionális szerepet betöltő szennyvíztisztító telepre. A regionális szennyvíztisztító telep Gyömrő, Maglód, Ecser települések szennyvizeit fogadja és a tisztítását biztosítja, a tisztított vizeket a Gyáli I. főcsatornán keresztül a Ráckevei- Soroksári- Duna ág fogadja be. Ecserről érkező szennyvizeket Maglód nyugati szélén üzemelő maglódi csatornahálózat fogadja be és az ecseri szennyvizet a maglódi szennyvizzel együtt szállítja tovább a befogadó telepig. Az ecseri szennyvizet fogadó aknánál gyakori panasz annak bűzhatása, amelynek megszüntetése az üzemeltető feladata. Erre célszerű lenne a szennyvizek fogadására egy bűzzáróan kivitelezett fogadó akna kiépítése. A vizsgálatokban már leírtakkal azonosan, a víziközmű szolgáltatási törvénynek megfelelően, jelenleg a település szennyvízhálózatának üzemeltetője a DPMV Zrt.-hez tartozó Gyáli Üzemigazgatóság. E törvény alapján a maglódi szennyvizeket befogadó regionális szennyvíztisztító telep üzemeltetője is változott. Jelenleg a DAKÖV Bagi Üzemigazgatóságához tartozik a szennyvíztisztító telep üzemeltetése. Maglódon kiépített szennyvízgyűjtő hálózat gravitációs rendszerű, mélypontjain átemelő műtárgyak segítik a szennyvíz továbbvitelét. A településen jelenleg 5 db szennyvízátemelő biztosítja a település gondtalan szennyvíz elevezetését, melyek nem bűzzáró kivitelezésüek és nem rendelkeznek zajvédelemmel, ezért 150 m-es a védőtávolság igényük. Meg kell említeni, hogy korábban a település tervezte az önálló szennyvízkezelésének megoldását, de ennek megvalósítására ezideig nem került sor. A korábbi tervben szereplő javaslat szerint az új saját szennyvíztisztító telep megépítésére helyet a Déli ipari park feletti területen lehetne biztosítani. Bár egyelőre az új saját telep létesítési szándéka nem aktuális, célszerű a korábbi terület e célra történő megőrzése. Reálisan a tervezés távlatáig prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén jelentkező 426 m 3 /nap többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. A fejlesztési területekről a szennyvizek

56 vagy közvetlenül gravitációsan, vagy mélyponton új szennyvízátemelő műtárgy létesítésének a segítségével, onnan nyomóvezetékkel a csatornahálózatba vezethető, amelyen keresztül a továbbszállítás megoldható. A külterületen, beépítésre szánt, beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése elméletileg helyi közműpótló alkalmazásával is megoldható lehetne. Ennek korlátot szab a település felszín alatti vízminőség védelmi területen való fekvése. A helyi közműpótlásra zárt szennyvíztároló létesítése javasolható, annak figyelembe vételével, hogy reálisan napi egy szippantásnál többet becsületesen senki sem végeztetne el, így ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége a reálisan naponta szippantható mennyiséget meghaladja, akkor házi szennyvízkezelő kisberendezés létesíthető, ha az arra előírtak betarthatók. Ha az előírások nem teljesíthetők, akkor ragaszkodni kell a közcsatorna hálózat létesítéséhez, akkor is, ha az ellátandó létesítmény távolabb fekszik az üzemelő csatornahálózattól. 6.1.3. Csapadékvíz-elvezetés, felszíni vízrendezés A vizsgálatok szerint Maglód településre hulló csapadékvizeket a település területén húzódó mélyvonalán keresztülhaladó két vízfolyás, a Maglódi (17) csatorna és az Alsó Tápió, illetve annak mellékvizei szállítják el. A Maglódi csatorna befogadója a Gyál 1.számú csatorna, amely a vizeket a Soroksári Duna-ágba szállítja. Az Alsó Tápió végső befogadója a Tisza. A település beépített területén többségében a burkolt utak mellett is nyílt árkok találhatók, amelyek a terület mélypontján húzódó, a település felszíni vízelvezetéséből nagyobb hányadot teljesítő Maglódi (17) csatorna irányába gravitálnak. Zárt csatorna a település beépített területén rövidebb-hosszabb átereszeken kívül jelenleg nem található. A csapadékvíz elvezetése a település északi részéről, a jellemzően beépítésre nem szánt területről, annak mélyvonala felé az Alsó Tápióba vezethető. A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, általánosan jellemzően egyoldali nyílt árkot alakítottak ki, de több utcában semmilyen elvezetési vagy szikkasztási mód nem épült meg, ezekben az utcákban nagyobb záporok után vízállásos területek kialakulásának veszélye fennáll. A településen a nyílt árkok karbantartása nem rendszeres és nem általános. A településen az utcák víztelenítését szolgáló nyílt árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző. A településen a felszíni vizek elvezetése a jövőben is nyílt árkos rendszerrel javasolt, amelynek szakszerű és folyamatos karbantartásával, hidraulikai rendezettségével biztosítani lehet a zavarmentes felszíni vízrendezés megoldását. Ha a várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer nem tudja befogadni és az azt befogadó vízfolyások fejlesztése nem megoldható, akkor a tervezett fejlesztés megvalósításának feltétele a helyi vízvisszatartás, záportározás megoldása.

57 6.1.4. Energia ellátás A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal, el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével. 6.1.4.1. Villamosenergia ellátás A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-Hálózati Kft. Az ellátás bázisa a térségben üzemelő 132/22 kv-os alállomások. Az alállomásokról induló 22 kv-os részben szabadvezeték hálózat, részben, az utóbbi években épített kábelbe fektetett hálózat táplálja Maglód település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások, de a nagyobb és újabb fogyasztók ellátására már épített transzformátor állomásokat telepítettek.

58 A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat is a már beépített területen jellemzően oszlopokra szerelten került kivitelezésre, az újabb hálózatok azonban már föld alatti elhelyezéssel épültek. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. Az utóbbi évek közlekedés fejlesztési területein, illetve egyéb fejlesztési területein már lámpatesteket telepítettek a közvilágítás biztosítására. A település ellátásában közvetlenül nem vesz részt, csak áthalad a település közigazgatási területén, annak nyugati szélén észak-dél irányban az Ócsa-Zugló 220 kv-os átviteli hálózati távvezeték nyomvonala 18-18 m-es, valamint a település keleti szélén, szintén észak-dél irányban az Albertirsa-Göd 400 kv-os átviteli hálózati távvezeték nyomvonala 28-28 m-es biztonsági övezetének területigényével. Az átviteli hálózatok üzemeltetője a MAVÍR Zrt. Az átviteli hálózatok oszlopokra fektetve haladnak át a településen. Jelentős állóeszközükre tekintettel a továbbtervezés során, mint korlátozó adottságot kell kezelni. A várható villamosenergia igénynövekedés a tervezés távlatáig akár elérhetné a 20 MW-ot is. Ennek közhálózatról történő vételezési igényét célszerű megújuló energiahordozó hasznosításával csökkenteni. A település szintű közhálózatról igényelt villamosenergia fogyasztás csökkentéséhez a már meglevő fogyasztók is hozzájárulhatnak, részben a takarékosságra törekvéssel, részben náluk is igénybe vehető, a fenntartási költségeiket csökkentő, megújuló energiahordozók hasznosításával. Ezzel a település számára közhálózatról vételezendő új igény akár a felére, 10 MW-ra csökkenthető. Az új fogyasztók igényeinek kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével, illetve a nagyobb villamosenergia igénynövekedés területének súlypontjánál új állomáshely létesítésével kell, az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. Ha a településen üzemelő hálózati rendszer kiterheltté válik, akkor az alállomástól kell új kábelkört kiépíteni. Előzetesen két új kábelkör kiépítési igényével lehet számolni. A település villamosenergia ellátási feladatai között kiemelt feladat az igényesebb, az energiatakarékosabb közvilágítás kialakítása. A jelenlegi kiépített közvilágítás sem az általa nyújtott megvilágítással, sem energiafogyasztásával, sem látványával a kor igényét nem elégíti ki, a település közvilágítási rendszerének korszerűsítése szükséges. A korszerűbb, esztétikusabb, energiatakarékosabb (ledek alkalmazásával) megvilágítási rendszer kiépítésével egyidejűleg annak tápbázisát is célszerűbb a kor igényéhez igazítani. A fenntartási költségek csökkentése érdekében a megújuló energiahordozó hasznosítása javasolható, a fotovoltarikus energiatermeléssel a közhálózati villamosenergia igénybevétele csökkenthető.

59 6.1.4.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A település földgázellátásának bázisai a településen üzemelő gázfogadó-nyomáscsökkentő állomások. Az egyik a Tinódi utca végén üzemel, amelynek nagyközép-nyomású bekötése, a várostól délre áthaladó szénhidrogén csordában haladó nagyközép-nyomású gázvezetékről biztosított. A másik gázfogadó és nyomáscsökkentő állomás, a település északi részén, az Aradi Vértanuk utcájában üzemel. A betáplálását a szénhidrogén csordában haladó nagyközép-nyomású vezetékről építették ki, mint nagyközép-nyomású leágazó vezetékkel, amely áthaladva a település nyugati szélén éri el a gázfogadó-nyomáscsökkentő állomást. Az északi gázfogadótól a nagyközép-nyomású vezeték továbbépítését tervezik, amely a település intenzív fejlődés alatt álló észak-keleti részének az ellátását fogja szolgálni. Jelenleg a gázvezeték és az arra telepítendő újabb körzeti nyomáscsökkentő állomás, tervezés alatt áll. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de jellemző a ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. Az egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település korszerű, környezetbarát termikus energiaellátása a komplex földgázellátással biztosítható. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. A vizsgálatokban is részletezettek szerint, Maglód közigazgatási területén földgáz, termék és kőolaj szállító vezetékek haladnak át. A település területén áthalad: az FGSZ Zrt kezelésében levő: Zsámbok-Vecsés DN 600-as nagynyomású szállítóvezeték, biztonsági övezete 30-30 m FGSZ Zrt rész-tulajdonában levő maglódi szakaszoló állomás és biztonsági övezete A szállítóvezetékek biztonsági övezetében, illetve azokkal párhuzamosan halad bányaüzemi hírközlési kábel, azok biztonsági övezete 1-1 m a MOL Nyrt kezelésében levő: MOL Nyrt rész-tulajdonában levő maglódi szakaszoló állomása és biztonsági övezete MOL Nyrt maglódi szakaszoló állomásának energiaellátását biztosító betápláló kábel, biztonsági övezete 1-1 m MOL Nyrt maglódi szakaszolóállomásának műszereit ellátó műszerkábel, biztonsági övezete 1-1 m Távvezeték és biztonsági övezetei o Barátság II DN600-as kőolajvezeték, biztonsági övezete 18-18 m o Tiszaújváros-Százhalombatta DN200-as termékvezeték, biztonsági övezete 13-13 m

60 A továbbtervezés során, a szénhidrogén vezetékek nyomvonalát és létesítményeit, kísérő üzemi kábeleket és biztonsági övezeteik helyfoglalását figyelembe kell venni. A település már kiépült gázelosztó hálózata a belterület szinte valamennyi utcában kiépítésre került. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi ingatlan ráköthető. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés a 4470 nm 3 /h-ra becsülhető. A villamosenergia ellátásnál leírtakhoz hasonlóan az új fogyasztók és a meglevő fogyasztók is fenntartási költségeik csökkentésére törekszenek. A csökkentésre a megújuló energiahordozók hasznosítása, a föld és a nap energiájának igénybevétele nyújt lehetőséget. Ezzel a közhálózatról történő vételezési igény növekedése, akár a felére is csökkenthető lehet. A fennmaradó közhálózatról kielégítendő többletigényt várhatóan a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni. Ha a gázfogadó-nyomáscsökkentő kiterheltté válna, akkor annak kapacitásbővítése válhat szükségessé. 6.1.5. Vezetékes elektronikus hírközlés A vizsgálatok alapján a település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, a hálózatot a Monortel Rt. Létesítette. 2008-ban a Monortel és a UPC egyesült és azóta a szolgáltatást a UPC Magyarország Kft biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 35-ös körzetszámú Monor primer központ Maglód vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 29-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A UPC Magyarország Kft a vezetékes távközlési szolgáltatás mellett a szélessávú internet szolgáltatást is biztosítani tudja a településen valamennyi igénylőnek. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás is már a 90-es évek végén kiépítésre került. Az egyéb digitális szolgáltatások terjedésével, amelyen keresztül a jó műsor vétel lehetősége is biztosított, a hagyományos kábel TV hálózatra történő csatlakozás iránti kereslet csökkent. A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet.

61 6.1.6. Vezeték nélküli elektromos hírközlés A vizsgálatokban is leírtak szerint a távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A Magyar Telekom Nyrt ezideig fejlesztési szándékáról tájékoztatást nem adott. Helyszíni tapasztalatok alapján a településen a szolgáltató teljes lefedettsége biztosított. A Telenor jelenleg 1 antennát üzemeltet, a minőségi, teljes lefedettséget jelentő ellátás érdekében egy új antenna telepítését tervezi. A Vodafone Maglód ellátására 2 antennát üzemeltet, előzetes tájékoztatása alapján újabb antenna telepítését nem tervezi. 6.2. Megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségei Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a föld és a nap energiája hasznosítható. A föld energiájának hasznosítása hőszivattyú segítségével egyedileg valósítható meg, az épületgépészet szintjén. Maglód természeti adottsága, hogy 1900-2000 körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel termelt villamosenergiával a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása.

62 7. KÖRNYEZETVÉDELEM 7.1. Talaj-, talajvíz- és vízbázis-védelem Jelen tervezés során potenciálisan talajszennyező funkciók megjelenését újonnan megengedő övezetek kijelölése nem történik, a település egy része azonban továbbra is gazdasági területfelhasználásban marad. A környezetvédelmi szempontú javaslatokban megfogalmazottak, továbbá a vonatkozó hatályos jogszabályokban és előírásokban foglaltak betartásával azonban a területen üzemelő telephelyek esetén is megvalósul a talaj-, a felszíni és felszín alatti vizek védelme. A tervezési terület legjelentősebb környezetterhelése a kommunális hulladékkal feltöltött egykori hulladéklerakó területe. A terület hasznosíthatósága szempontjából elengedhetetlenül fontos feladat a terület rekultiválása, az illegális hulladéklerakás felszámolása. A terület védelmi erdőterületi besorolás fenntartása a terület talaj- és vízháztartási viszonyainak javítását is hatékonyan szolgálja. A mezőgazdasági tevékenységből, közúti közlekedésből eredő szennyezések a meglévő erdő- és cserjesávok védelmével fásítások fejlesztésével, valamint a főút keleti részének javasolt védőfásításával csökkenthetőek. 7.2. Termőföld védelme Jelen TSZT javaslat több ponton tartalmazza a korábban kijelölt kiterjedt fejlesztési területek visszavételét. Ezek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldeket érintenek. Mezőgazdasági területbe történő visszasorolásuk a termőföldek védelme szempontjából kimondottan pozitív irányú, jelentős változtatás. Elősegíti a termőföldek védelmét és további mezőgazdasági hasznosítását, természeti erőforrás megőrzését. A termőföld és talaj humuszos rétegének védelme az előírások betartásával biztosított. A lakóterületek, valamint különleges területfelhasználási egységbe sorolt területek egy része beépítésre szánt területként nem kerülnek szabályozásra, így a területek a jelenlegi használatnak megfelelően kerülnek övezeti besorolás alá, így ezen tervi elemek jelen tervezési időintervallumban nem jelentik a termőföld igénybevételét. Beépítésre szánt területként való szabályozásuk a konkrét beruházási igény megjelenésekor időszerű, ekkor realizálódhatnak. A művelés alóli kivonás ütemezése szintén a termőföld védelmét szolgálja. Az előírások betartásával elérhető, hogy a beruházások megvalósulása során a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

63 7.3. A levegő tisztaságának védelme A tervben javasolt előírások a levegőminőség állapotának javítását és hosszú távú fenntartását szolgálják. A közlekedésből származó légszennyezés káros hatásainak csökkentése érdekében az utak fásítása a porszennyezés, levegőterhelés mérséklésére ténylegesen alkalmas. A főút mentén a zöldsávokban cserjesor ültetésével a közvetlenül az út mellett lerakodó szennyezés mértékét lehet csökkenteni. A tervezett úthálózati elemek (31. sz. elkerülő út) megvalósulását követően a település lakott területeinek légszennyezettsége várhatóan csökkeni fog. A növényzettel csak időszakosan fedett, diffúz légszennyezéssel járó szántóföldi művelésből származó poremisszió csökkentésére hozott mezővédő erdősávok telepítésére tett javaslatok ténylegesen pozitív hatással bírnak a széleróziós területen. Ezen felül további kedvező hatásai, hogy az erdősáv védett és kitett oldalán egyaránt csökken a szélsebesség, mely termésfokozó és mikroklíma javító hatást eredményez, valamint egyenletesebbé válik a csapadékeloszlás, a talaj szerkezete és vízháztartása. A korábban kijelölt, illetve jelenleg bővítésként kijelölt, de még be nem épített gazdasági területek esetében a konkrét beruházások megjelenésekor a környezetvédelmi előírások megkövetelése hatékony eszköz a környezetterhelés elkerülésére. 7.4. Zaj- és rezgésvédelem Az új elkerülő út megépülésével, a zajvédelmi jogszabályokban és előírásokban foglaltak betartásával, és a telken belüli védelmi célú növénytelepítések kialakításával, a védendő létesítmények zajterhelése csökkenthető, környezetterhelés előidézése megelőzhető. Belterületen, ahol a terület megengedi a zöldsávok kialakítása, illetve fejlesztése mérsékli a közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelést. A 31. sz. elkerülő út megépülésével a település belterületét terhelő forgalom előreláthatólag csökkenni fog, így a zaj- és rezgésterhelés mértéke is. 7.5. Hulladékgazdálkodás Mind a kommunális hulladék, mind a veszélyes hulladékok elhelyezése és tárolása a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történhet, így nem okozhat környezetterhelést. A tervezési területen jelenleg az egyik legjelentősebb környezetterhelést az egykori szilárd hulladéklerakó jelenti, melynek rekultiválásával több terhelő környezetet tényező is megszűntethető. A településen elszórtan megtalálható illegális hulladéklerakások felszámolásával a környezet minősége, a tájképi érték javulhat. A hulladékgazdálkodásról, valamint a veszélyes és állati hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos jogszabályok, hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait betartva nem jelentenek szennyező forrást a területre, a környezetminőséget nem veszélyeztetik. A szelektív hulladékgyűjtés további támogatása és kiterjesztése szintén pozitív hatást eredményez, illetve segít a környezettudatos szemléletformálásban.

64 8. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK 8.1. Közlekedési területek védőterülete Autópálya, autóút, főútvonal (külterületen) Közút (külterületen) 100 méter 50 méter 8.2. Közműterületek védőterülete és védősávja 400 kv-os elektromos légvezeték (Albertirsa-Göd) 28 méter 220 kv-os elektromos légvezeték (Ócsa-Zugló) 18 méter Barátság II kőolajvezeték DN600-as nagynyomású földgázvezeték (Zsámbok-Vecsés) DN200-as nagyközép-nyomású termékvezeték (Tiszaújváros-Százhalombatta) 18 méter 30 méter 13 méter 8.3. Egyéb védőterületek, korlátozások Folyóvizek, patakok és gyűjtő árkok menti karbantartási sáv 3-3 méter

65 III. VÁLTOZÁSOK A szerkezeti terv leírásának 2. (Közigazgatási terület, belterület határ módosítás) és a 3. (Területfelhasználás) fejezete a korábbi hatályos állapothoz képesti főbb változások bemutatását már tartalmazza. A változásokat a Területfelhasználás változás javaslata JT-01-03. jelű tervlapok mutatják be részletesen, ezen terv alapján és sorszámainak megfelelően került kimunkálásra az alábbi összefoglaló. 1. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA A hatályos szerkezeti tervhez képest a jelen tervben rögzített állapot nem mutat radikális szerkezeti változást. A tervezett módosítások elsősorban a megváltozott jogszabályi keretek illetve a már kijelölt fejlesztési irányok racionalizálásából, időbeli ütemezéséből erednek. Maglód beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban található meg a település közigazgatási határán belül az új szerkezeti terv vonatkozásában: Beépítésre szánt területek: 833,65 ha Beépítésre nem szánt területek: 1402,75 ha Maglód közigazgatási területe: 2236,40 ha

66 1.1. Új beépítésre szánt területek kijelölése A szerkezeti tervben a már korábbi tervben kijelölt fejlesztési területekhez képest csak elenyésző mértékű - valós fejlesztési igénnyel érintett - új beépítésre szánt terület került meghatározásra. A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté történő átsorolásának jelentős része az új jogszabályi környezetből eredően a területfelhasználási egységek homogenizálásából és az elsősorban közterületekre eső zöldterületek, ill. közlekedési területfelhasználások túlzó arányának a megszűntetéséből ered. Az alábbi területek a valós fejlesztési igényeket tükröző új kijelölések: Változtatási szándék sorszáma Településrész megnevezése Tervezett területfelhasználás változás II./2.a Öregszőlő Kk-rek Vt Érintett helyrajzi számok 063/18-/23, 4392, 4393 ha 4,10 1.2. Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területté történő átminősítése Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek mellett sor került a korábbi kijelölések egy részének visszaminősítésére is, új beépítésre nem szánt területek kijelölésével és emellett szükségessé vált a korábbi terv nagyvonalú fejlesztési területeinek racionalizálása. A legjelentősebb visszasorolások az alábbiak szerint történtek: Változtatási szándék sorszáma Településrész megnevezése Tervezett területfelhasználás változás I./1. Wodiáner ipari park Gip Má I./2. I./3. Klenova-dűlő Öregszőlő Érintett helyrajzi számok 087/2, 089/11, 089/15, 089/17, 089/19, 089/84- /85, 089/87-/88 ha 11,05 Lk Má 0190/11 2,47 Lk Z 0190/11 2,56 Vk Má 0190/11 17,82 068/40-/70, Lke Má 068/72-/77, 068/84-/85, 8,09 068/90 Vt Má 068/65-/70, 068/72-/74 054

67 I./4. Homoki Zsellér dűlő Gksz Má 034/13, 039/31-/35 23,15 Gip Má 039/28-/30, 09/4-/8 18,20 045/8, 049/6-/8, Lk Má 050/5-/6, 7,29 I./5. Paradicsom-földek 050/9-/13 Lk Kb-Mü 046/2, 047/1, 047/3, 049/6 2,87 II./5. Országúti-dűlő Gksz Z 085/4, 4138-4143, 4145-4151, 4062-3,55 4066, 4060 I./6. Maglódi nyaraló Lke Z 3425-3429 1,27 II./6. Maglódi nyaraló Lke Z 2535 0,145 1.3. Beépítésre szánt területek átsorolása A legjelentősebb átsorolások az alábbiak szerint történtek: Változtatási szándék sorszáma Településrész megnevezése Tervezett területfelhasználás változás Érintett helyrajzi számok Lke Lf 828-892/3 20,14 858/2, 859/1, Vt Lf I./3. Öregszőlő 860 0,53 Lke Gksz 068/90 5,15 Vt Gksz 068/90 0,25 Lk Lke 154-172, 173/2, 175/3-/4, 176, 179/183, 185/1-2,47 II./1.a. Ófalu /2, 186-190 191-192, 200- Vt Lke 208, 255/1-259, 260-262/2, 264-278 3,04 Vk Vt 4021, 4028/1, 4026/1, 4026/5, 4030-4041, 4052-4053, 15,80 II./5. Országúti-dűlő 4057-4058 4079-4103, Lke Gksz 4105-4127, 11,19 4155-4186 Vt Gksz 4128-4134, 4155-4162 0,93 III./1.a. - Lk Lke 1101-1105, 2,88 ha

68 III./1.b. Klenova-telep Lk Lke III./2. Klenova-telep Lke Lk I./8. Maglódi vasútállomás Lke Lf I./6. Maglódi nyaraló Lke Lk 1107-1112/2, 1377-1384/2 1617/1-1621, 1658-1600/2, 3703-3704, 3800/1-/3, 3802, 4231/1-/2 3802, 3805-3813/3, 3817-3835/3, 3837-3841/3, 4197-4231/2, 4189-4195, 4233-4251 3449-3459, 34060/1-/2, 3461, 3463-1-/2, 3464/2, 3465-3466/1, 3466/2, 3467-3473, 3474/1, 3474/4- /6, 3475, 3476, 3478/1-/2, 3479-3482, 3483/1-/2, 3430/7 3360/4-/11, 3360/13-/24, 3369, 3370 1,52 10,55 8,43 4,84 1.4. Beépítésre nem szánt területek átsorolása A legjelentősebb átsorolások az alábbiak szerint történtek: Változtatási szándék sorszáma I./4. I/.5. I/.5. Településrész megnevezése Homoki Zsellér dűlő (déli ipari park) Paradicsom-földek (Lapos, Laposdina) Paradicsom-földek (Lapos, Laposdina) Tervezett területfelhasználás változás Ev Má Kk-rek Má Má-gy Kb-Rek Érintett helyrajzi számok 017/3-/8, 017/13-/14, 034/13 042/5-/6, 049/6, 050/5-/13, 053/4-/8 045/5, 045/8, 045/12, 045/13 044/12 ha 17,40 37,14 I./7. Szőlők mögötti dűlő Kk-rek Má 082/3-/4 5,38 3,27

69 (Péceli elágazás) III./8a. Dolina Tk V 057/10, 057/13 1,60 III./8b. Paradicsom-földek (Laposdina) Má V 041 3,27 III./9a. Kenderföldek Má-gy Kb-Köz 045/4, 045/14 0,39 III./9b. Rovinai-dűlő Má Kb-Köz 0171/3 0,27 III./10. Paradicsom-földek (Laposdina) Má-f Kb-Mü 06/4 1,89 III./11. Maglódi Nyaraló vasútállomás Zkp Kb-Rek 2902, 3504 0,52 III./12. Kovács-dűlő KÖu Mko 098/16-/25, 098/6, 098/34 2,80 III./14. Ófalu V Z 20 1,37

70 IV. A SZERKEZETI TERV TERÜLETI MÉRLEGE 1. A felülvizsgálati és javasolt Szerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználások arányának változása Felülvizsgálati TSZT Javasolt TSZT Változás aránya Területfelhasználás Terület (ha) Közigazgatási területeken belüli aránya % Terület (ha) területeken belüli aránya % Terület (ha) Közigazgatási területeken belüli aránya % Beépítésre szánt terület: Lakóterületek összesen: 513,3 40,54 475,73 21,27-37,57-7,32 Vegyes területek összesen: 50,30 2,25 28,25 1,26-22,05-43,84 Gazdasági területek összesen: 331,5 14,82 317,85 14,21-13,65-4,12 Különleges területek összesen: 11,60 0,52 11,82 0,53 +0,22 +1,89 Beépítésre szánt terület összesen: 906,7 40,54 833,65 37,27-73,05 +8,06 Beépítésre nem szánt terület: Zöldterületek összesen: 11,70 0,52 14,29 6,04 +2,59 +22,14 Erdő területek összesen: 346,32 15,48 346,81 15,51 +0,49 +0,14 Mezőgazdasági területek összesen: 823,0 36,80 929,93 41,58 +106,93 +12,99 Vízgazdálkodási területek összesen: 12,40 0,55 17,00 0,76 +4,60 +37,10 Közlekedési területek összesen: 43,18 1,93 40,29 1,80-2,89-6,69 Különleges beépítésre nem szánt terület össz: 90,40 4,04 54,43 2,43-35,97-39,79 Természetközeli területek összesen: 2,70 0,12 0 0-2,70-100 Beépítésre nem szánt terület összesen: 1329,7 59,46 1402,75 62,73 +73,05 +5,49 Közigazgatási terület összesen 2236,4 100 2236,4 100 0 0

71 Lakóterület: Vegyes terület: Felülvizsgálati TSZT Javasolt TSZT Változás iránya Területfelhasználás Terület (ha) % Terület (ha) % Terület(ha) % Beépítésre szánt terület: Kisvárosias lakóterület (Lk) 38,7 1,73 33,35 1,49-5,35-13,82 Kertvárosias lakóterület (Lke) 474,5 21,21 413,06 18,47-61,44-12,95 Falusias lakóterület (Lf) 0 0 29,32 1,31 +29,32 +100 Településközpont vegyes terület (Vt) 14,7 0,65 28,25 1,26 +13,55 +92,18 Központi vegyes terület (Vk) 35,5 1,58 0,00 0,00-35,5-100 Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató gazd. ter.(gksz) 232,0 10,37 238,28 10,65 +6,28 +2,71 Ipari gazdasági terület (Gip) 99,4 4,44 79,57 3,56-19,83-19,95 Különleges terület: Sportterület (K-Sp) 1,99 0,09 1,99 0,09 0,00 0,00 Temető terület (K-T) 6,65 0,30 6,65 0,30 0,00 0,00 Vízműkutak területe (K-v) 0,1 0,004 0,00 0,00-0,1-100 Szennyvíztelep területe (K-Szv) 2,7 0,12 3,18 0,14 +0,48 +17,78 Beépítésre szánt terület összesen: 906,7 40,54 833,65 37,27-73,05 +8,06 Beépítésre nem szánt terület: Zöldterület (Z): 11,7 0,52 14,29 0,64 +2,59 +22,14 Erdő terület: Védelmi erdőterület (Ev) 248,2 11,10 202,57 9,06-45,63-18,38 Gazdasági erdőterület (Eg) 94,4 4,22 144,24 6,45 +49,84 +52,80 Mezőgazdasági terület: Általános mezőgazdasági terület (Má) 663,2 29,65 437,03 19,54-226,17-34,10 Korlátos mezőgazdasági terület (Mko) 0 0 492,90 22,04 +492,90 +100 Gyepterület (Má-gy) 108,4 4,85 0,00 0,00-4,85-100 Farmgazdasági terület (Má-f) 30,4 1,36 0,00 0,00-1,36-100 Gyümölcsös m.gazdasági terület (Má-gyüm) 21,0 0,94 0,00 0,00-0,94-100 Vízgazdálkodási terület (V): 12,4 0,55 17,00 0,76 +4,60 +37,10 Közlekedési terület: Közúti közlekedési terület (KÖu) 29,8 1,33 26,91 1,20-2,89-9,70 Vasúti terület (KÖk) 13,38 0,60 13,38 0,60 0,00 0,00 Különleges beépítésre nem szánt terület: Nagy kiterjedésű rekreációs célú zöldterület(kb-rek) 87,4 3,91 45,56 2,04-41,84-47,87 Temető terület (Kb-T) 3,0 0,13 3,00 0,13 0,00 0,00 Mezőgazdasági üzemi terület (Kb-Mü) 0 0 4,83 0,22 +4,83 +100 Közműterület (Kb-Köz) 0 0 1,04 0,05 +1,04 +100 Természetközeli terület: 2,7 0,12 0,00 0,00-2,70-100 Beépítésre nem szánt terület összesen: 1329,7 59,46 1402,75 62,73 +73,05 +5,49 Közigazgatási terület összesen 2236,4 100 2236,4 100 0 0

72 2. A tervezett belterületbe vonások változása A belterület a település közigazgatási területének kijelölt része, mely a történelmileg kialakult, összefüggő, beépítésre szánt, beépített területeket tartalmazó része. A belterület határát a hivatalos földhivatali alaptérkép tartalmazza. Maglód Településrendezési Eszközeinek készítése során újonnan belterületbe vonásra javasolt területeket, azok nagyságát, valamint a javasolt belterületbe vonások után kialakuló (tervezett) külterület méretét az alábbi táblázat mutatja: A földhivatali állapot szerinti valós állapot: BELTERÜLET (ha) KÜLTERÜLET (ha) ÖSSZESEN (ha) 714,7 1521,7 2236,4 31,95% 69,05% 100% A 2014. (XI.18.) Kt. határozattal elfogadott TSZTben tervezett belterületi-határ változás mérlege: A 2014. (XI.18.) Kt. határozattal elfogadott TSZTben tervezett belterülethatár változtatás aránya: +145,23-145,23 0 859,93 1376,47 2236,4 38,45% 61,55% 100% A javaslatban szereplő változtatási szándékok felülvizsgálati TSZT-hez képest: A TSZT-ben tervezett belterülethatár változtatás utáni új mérleg és aránya: -58,00 +58,00 0 801,93 1434,47 2236,4 35,85 64,15 100% A belterületek-, valamint a már kiépült út- és infrastruktúra hálózat takarékos és gazdaságos felhasználásának megvalósításának érdekében a lakóterületek is időben ütemezni szükséges. Maglód már kialakult városrészein található még üres ingatlanok, valamint a Pedagógus-földek várható teljes beépülése alkotja az első ütemet. (5 éves távlat) A második ütemben (10 éves távlat) a már korábban jóváhagyott, önálló szabályozási tervekkel rendelkező lakóterületek beépítésével kell számolni, úgy mint: Ecseri út Sugár út Nap utca belterületi határ által határolt terület Aradi utca 063/17 Hrsz. Telek 061 Hrsz út által határolt tömbbelső Maglód, Liszt Ferenc utca Árpád vezér út Szegfű utca vasút által hat. terület Maglód, Öregszőlő területének beépítésre szánt része

73 A külterületek felhasználását az alábbi szempontok határozták meg: Az európai ökológiai hálózat folytonosságának biztosítsa az egyedi tájértékek védelmével: Az emberi tevékenység hatására a természetes élőhelyek által elfoglalt tér beszűkülését eredményezi, ezért a biológiai sokféleség, a táji és ökológiai rendszerek sokszínűségét csak úgy lehet megőrizni, működőképességét fenntartani, ha a területi szinten szigetszerűen elhelyezkedő élőhelyek közötti kapcsolatok biztosíthatók. Ezek együttes rendszere az egységes szempontrendszer és kritériumok alapján kialakított ökológiai hálózat. Integrált agrárgazdálkodás, az agrár-környezetvédelmi szempontok érvényesítésével: Az évszázados múltra visszatekintő mezőgazdasági művelés, erdő- illetve gyepgazdálkodás fejlesztését kell elérni. A külterületi zöldfelületek, mezőgazdasági és erdőterületek biológiailag aktív felületekként való megtartása elsődleges, mivel ez is szolgálja a környezetminőség javítását, táj- természeti értékek és a termőföld védelmét, terhelt területek ellensúlyozását.

74 A külterületi szabályozás során fő célkitűzés a földrészletek rendeltetésszerű használatának, mezőgazdasági jellegének és természetes zöldfelületeinek megtartása, környezeti szempontból kiegyensúlyozott, táji adottságokhoz használatának és védelmének biztosítása, a zöldfelületek védelme. A meglévő erdőterületek megtartandók és védendők. A komfortos emberi környezet biztosítása: A komfortos emberi környezet kialakításában a tájrendezés eszközei segítségével egységes tájés zöldfelületi rendszer kialakítása. A termőfölddel való takarékos gazdálkodás: A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény takarékos és ütemezett területfelhasználás józan átgondolásával Maglód gazdasági területeinek beépítésének fázisait időben ütemezni szükséges. 3. A tervezett fejlesztések ütemezése A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény takarékos és ütemezett területfelhasználás józan átgondolásával Maglód gazdasági területeinek beépítésének fázisait időben ütemezni szükséges. Mivel a, a fejlesztés alatt álló Országúti-dűlő és a meglévő Wodiáner-ipari park valamint a Kopaszhegyi gazdasági területek beépülésével több nagy kereskedelemi-gazdasági szereplő is megjelent már, így a megvalósult beruházások belátható időn belül további építkezéseket generálhatnak, kimerítve ezzel Maglód első ütemben kijelölt gazdasági zónáját. A második fejlesztési ütemnek a már kiszabályozott, de még beépítetlen Homoki Zsellér és a hozzá kapcsolódó szabályozatlan, csak a TSZT-n jelölt gazdasági területek, valamint az Alsó-Tápió menti beépítésre nem szánt különleges nagykiterjedésű rekreációs célú területek kerültek meghatározásra. a harmadik - nagy távú -fejlesztési ütemnek, a szabályozott, de még jelenleg beépítetlen Rovinadűlő területe került meghatározásra, amely gazdasági terület megvalósulása csak az I.-II. ütemben meghatározott gazdasági területek teljes beépülése után lehetséges. Maglód gazdasági területeinek várható időbeni ütemezése: Maglód gazdasági területeinek ütemezett felhasználásának biztosításának céljából az alábbi beépítési ütemezéssel kell megvalósítani a beruházásokat: I. Ütem (5-10 éven belül): -Maglód, Wodiáner-ipari park (ha) -Maglód, Kopaszhegy és a hozzá kapcsolódó gazdasági területek (ha)

75 II. ütem (10-15 éven belül): -Maglód, Homoki Zsellér területre és kapcsolódi ipari-gazdasági területek (ha) III. ütem (15-20 éven belül): - Maglód, Rovina-dűlő területe (30,7 ha) Maglód beépítésre nem szánt különleges, nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterületeinek várható időbeni ütemezése: A Településszerkezeti Terven jelölt, feltételhez kötötten távlatban kialakítható Kk-rek, beépítésre nem szánt különleges, nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterületeket az alábbi időbeni ütemezéssel kell megvalósítani: I. Ütem (5 éven belül): -Maglód, Paradicsom-földek szélén kijelölt beépítésre nem szánt különleges, nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterületek (ha) II. ütem (5-10 éven belül): -Maglód, 0102 hrsz.-ú ingatlanon jelölt rekreációs célú zöldterületek (41,2 ha) beépítésre nem szánt különleges, nagykiterjedésű

76 V. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok BATrT 6. (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni.

77 BATrT Erdőgazdálkodási térség területe: A BATrT erdőgazdálkodási térségébe eső, a tervezett TSZT-n erdőterület területfelhasználásba sorolt területek: A BATrT erdőgazdálkodási térségébe eső, a tervezett TSZT-n egyéb területfelhasználásba sorolt területek: Erdőgazdasági térség területének 85%-a: 340,49 ha 267,56 ha 72,93 ha 289,41 ha 289,41 ha (85%) > 267,56 ha (78,58 %), azaz a javasolt TSZT NEM FELEL MEG az előírásnak. TSZT szerint erdő területfelhasználási kategóriába sorolt területek a felülvizsgálati terven a BATrT erdőgazdasági térség területének 78,8 %-át, míg jelen javaslat szerint 78,58 %-át teszik ki, mely egyik esetben sem felel meg a fenti jogszabályi előírásnak. A BATrT szerint erdőgazdasági térségként jelölt területek esetén ezt az eltérést a település nyugati közigazgatási határa és a település belterülete között kijelölt széles erdősáv, valamint a 31.sz. főúttól északra jelölt erdőtelepítésre alkalmas területek okozzák, már a felülvizsgálati tervek esetén is. Jelen TSZT javaslatban, mely az erdészeti kataszternek és a valós állapotnak történő megfeleltetéseket is kiemelt szempontként kezelte, további eltérés keletkezett a Petróczy-hegy környékén, az erdőállománnyal fedetlen művelt mezőgazdasági területek esetén. Ezeket a területegységeket az Országos Erdőállomány Adattár sem jegyzi erdőként, ugyanakkor a BATrT erdőtelepítésre alkalmas térségi övezetbe sorolta. Ezek a földrészletek ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt állnak, a földhivatali adatok szerint is szántóként nyilvántartott területek, így jelen javaslat szerint a továbbiakban nem javasolt erdő területfelhasználásba való sorolásuk.

78 BATrT 7. (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. BATrT Mezőgazdasági térség területe: A BATrT mezőgazdasági térségébe eső, a tervezett TSZT-n mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt területek: A BATrT mezőgazdasági térségébe eső, a tervezett TSZT-n egyéb területfelhasználásba sorolt területek: Mezőgazdasági térség területének 90%-a: 958,72 ha 867,55 ha 91, 17 ha 862,85 ha 862,85 ha (90%) < 867,55 ha (90,49%), azaz a tervezett TSZT MEGFELEL az előírásnak!

79 Jelen TSZT javaslat a felülvizsgálati tervhez képest közel 5 %-al növeli a BATrT mezőgazdasági térségébe eső mezőgazdasági területfelhasználások arányát. Fennmaradnak azonban a felülvizsgálati TSZT-n is kijelölt eltérő területfelhasználások, mint a Rovina-dűlőben és az Országúti dűlőben kijelölt gazdasági területek, a szennyvíztisztító területe, a déli határszélen kijelölt erdőterületek, melyek a továbbiakban is fenntartandók. Több beépítésre szánt lakóterület és beépítésre nem szánt rekreációs terület visszavételre került a Paradicsom földeken, melyek a mezőgazdasági térségbe eső területek. Maglód közigazgatási területén belül a két önálló, jóváhagyott TSZT módosítás és HÉSZ, valamint önálló szabályozási terv (az ún. Országúti-dűlő, valamint a Rovina-dűlő gazdasági területek tervei) a 2011-es BATrT módosítás előtt kerültek elfogadásra. Ezért a vonatkozó BATrT előírások szerint ezen területeket -bár a BATrT Szerkezeti Terve mezőgazdasági térségbe sorolja - a jelen igazolásban nem kerültek beszámításra.

80 BATrT 7. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve - a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki. BATrT magas zöldfelületi arányú települési térség területe: Felülvizsgálati TSZT-n kijelölt beépítésre szánt területek a magas zöldfelületi arányú települési térség területén: Magas zöldfelületi arányú települési térség területének 30%-a: 36,16 ha 0 ha 10,85 ha A BATrT által kijelölt magas zöldfelületi arányú települési térségben a javasolt TSZT kizárólag beépítésre nem szánt területeket jelöl ki (Kb-Rek- különleges beépítésre nem szánt, nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterület), így a kijelölés MEGFELEL az előírásnak.

81 BATrT 6. (2) Az egyes településeken lévő, erdő területként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. A 2011. évi TSZT-hez képest kijelölt további új erdőterület: A 2011. évi TSZT-hez képest megszűnő volt erdőterület: 37,10 ha 36,70 ha 36,70 ha < 37,10 ha, tehát az erdőterületek a TSZT-n pozitív irányban változnak, 0,40 ha-al növekednek.

82 OTrT 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületek kiterjedése: Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület és a felülvizsgálati TSZT szerint erdő területfelhasználásba sorolt területek közös része: Az erdészeti adatszolgáltatás szerinti erdőterület 95%-a: 242,53 ha 240,87 ha 230,42 ha 230,40 ha (95%) < 240,87 ha (99,32%), azaz a felülvizsgálati TSZT jelenlegi kijelölése megfelel az előírásnak.

83 BaTrT 7. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. (1)-(6) bekezdés előírásait. BATrT szerinti városias települési térség kiterjedése: A tervezett TSZT-n kijelölt települési térségként kezelendő terület a BATrT települési térségén kívül: BATrT szerinti városias települési térség 2%-a: 900,8 ha 6,20 ha 18,0 ha 6,20 ha (0,68%) < 18,0 ha (2%), azaz a javasolt TSZT kijelölése megfelel az előírásnak.