II. évfolyam 2. szám 2016. február Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát tartja kezében. Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb. SZÁMVITEL - A 2016. évi nyitás legfontosabb feladatai - Megszűnés, átalakulás számvitele ADÓZÁS - Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének szabály Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő Az aktuális lapszám szerzői: Szentirmainé Holi Gabriella a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Horváth Józsefné a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Honlapunkról www.kozpenz-gazdalkodas.hu a KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOKON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. január 25. 1
SZÁMVITEL A 2016. évi nyitás legfontosabb feladatai Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Korábban áttekintettük a 2016. évi változásokat. A nyitás kapcsán mindenképpen találkozunk a változásokkal. Még javában tartanak a 2015. évi beszámolóval kapcsolatos munkák, de már a közelgő negyedéves adatszolgáltatásokra tekintettel foglalkozni kell a 2016. évvel. Ezért átnézzük a nyitáshoz kapcsolódó feladatokat. A 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet és a 38/2013. (IX. 16. ) NGM rendelet foglalkozik a nyitás és nyitás utáni rendező tételek kapcsán a következőkkel: A költségvetési év kezdetére el kell végezni a pénzügyi számvitelben a mérlegszámlák nyitását. Vagyis a záró tételekkel egyezően meg kell nyitni a főkönyvi számlákat, természetesen figyelve a kötelező számlakeretben bekövetkezett változásokra. A mérleg számlák nyitása T1-4/491 K491/1-4 A költségvetési számvitelben el kell végezni az előirányzati számlák nyitását. A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni a 0. számlaosztályban ellenszámla segítségével. És fontos tétel, hogy az előző évi maradványt a beszámoló elfogadása után- bevételként kell nyilvántartásba venni. Költségvetési maradvány elszámolása a költségvetési számvitel szerint a) Bevételi előirányzatként T001 - K0981311 b) Kiadási előirányzatként T05(1) - K001 Vállalkozási maradvány elszámolása a költségvetési számvitel szerint a) Bevételi előirányzatként T001 - K0981321 b) Kiadási előirányzatként T05(1) - K001 A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul - a folyó könyvelésben - el kell végezni a következő feladatokat: a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára, a befejezetlen termelés költségeinek viszszavezetését, a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt, és éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek és az éven túli lejáratú lekötött bankbetétek közötti átvezetéseket a könyvviteli számlákon. Könyvelési tételek: Mérleg szerinti eredmény átvezetése (egyenlegtől T416/414 - K414/416 függően) Befejezetlen termelés költségeinek visszavezetése T571 T6/7 - K231 K591 Eredeti előirányzat (elemi költségvetés alapján) T05(1) T001 - K001 K09(1) 2
Költségvetési évben esedékes követelések átvezetése a költségvetési T09(2) T0042 Költségvetési évben esedékes követelések átvezetése a pénzügyi T351 Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek átvezetése T0021/0022 T05(2) a költségvetési számvitel szerint Költségvetési évben esedékes kötelezettségek átvezetése a pénzügyi T422 - K0041 K09(2) - K352 - K05(2) K0023/0024 - K421 Éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek és az éven túli lejáratú lekötött bankbetétek közötti átvezetések a pénzügyi a) Éven túli lejáratú lekötött bankbetét kivezetése T361 b) Éven belüli lejáratú lekötött bankbetét nyilvántartásba T33 vétele - K31 - K361 A főkönyvi és nyilvántartási számlákban bekövetkezett változások közül a következőkre fontos figyelni. A 36 Sajátos elszámolások számlacsoportban jelentősen megváltozott az áfa elszámolására szolgáló számlák struktúrája: 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása 36411. Adott előleghez kapcsolódó előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó 36412. Más előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó 36413. Adott előleghez kapcsolódó előzetesen felszámított nem levonható általános forgalmi adó 36414. Más előzetesen felszámított nem levonható általános forgalmi adó 3642. Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása 36421. Kapott előleghez kapcsolódó fizetendő általános forgalmi adó 36422. Más fizetendő általános forgalmi adó A pénzeszköz egyeztetéshez kapcsolódóan változott a 3658. és 3675. számlák rendszere. 3658 Részesedésszerzés esetén átadott eszközök 36581. Alapítás során átadott pénzeszközök 36582. Alapítás során átadott más eszközök 36583. Jegyzett tőke emelése során átadott pénzeszközök 36584. Jegyzett tőke emelése során átadott más eszközök 3675 Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökkel kapcsolatos egyes kötelezettség jellegű sajátos elszámolások 36751. Vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség elszámolása 36752. Alapítás során társaságnak át nem adott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások 36753. Jegyzett tőke emelése során társaságnak át nem adott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások Forrás oldalon, a 4. számlaosztályban vál- 3
tozott a 413. főkönyvi számla kötelező alábontása, mely így biztosítja a pénzeszköz egyeztetést. 413. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai 4131. Megszűnés miatt átvett lekötött betétek könyv szerinti értéke és változása 4132. Megszűnés miatt átvett egyéb pénzeszközök könyv szerinti értéke és változása 4133. Pénzeszközön kívüli egyéb eszközök induláskori értéke és változásai Az eredménykategóriák közül megszűnik 2016-ra a rendkívüli eredmény, ezért változott az egyéb bevételek és ráfordítások, valamint a pénzügyi bevételek és ráfordítások kötelező tartama. Ez a nyitás tételeit ugyan nem érinti, de figyelni kell a 2016. évi könyvelés során. Valamint változott a költségvetési számvitelben a 09408. Kamatbevételek és más nyereségjellegű bevételek és 09409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei kötelező bontása. SZÁMVITEL Megszűnés, átalakulás számvitele Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet alapján szabályozásra került a költségvetési szervek, önkormányzatok átalakulása, megszűnése kapcsán elvégzendő feladatok köre. Az átalakulások lehetséges formái az Áht. szerint: Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás jogszabályban (7/A. -ban) meghatározott valamely feltétele tartósan nem áll fenn. A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít. A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. 4
Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre. A költségvetési szerv szétválására speciális formában is sor kerülhet: a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe, mint jogutódba olvad be (beolvadásos kiválás), a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az átalakítás során már működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be (beolvadásos különválás). A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit ideértve a vagyonkezelői jogot is az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért a fenti szerv felel. A mérleg fordulónapja az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja. Az éves költségvetési beszámolót ugyanabban a formában, tartalommal, űrlapokkal kell elkészíteni, mint az év végi beszámoló esetében. Leltárral kapcsolatos követelmények Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat. A leltározás végrehajtását az Számviteli törvény 69. (1)-(3), valamint (5) és (6) bekezdése szerint kell végrehajtani a következő eltérésekkel: a) a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, és b) a használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kell leltározni. A vagyonkezelői, koncessziós szerződés eltérő rendelkezése hiányában a leltározást a működtető, vagyonkezelő külön térítés és díjazás nélkül, évente köteles elvégezni. A jogszabály szerinti mérlegkészítés időpontja: a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a megszűnés napját követő hatvanadik nap. 5
A beszámoló elkészítésére, jóváhagyására vonatkozó szabályok, határidők Az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a 7. (3) bekezdése szerinti szerv a megszűnés napját követő hatvan napon belül készíti el, és költségvetési szerv esetén azt megküldi az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra, és ezzel egyidejűleg az éves költségvetési beszámoló adatait a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása a 32. (1) bekezdése rendelkezései szerint történik. A megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplő adatok alapján kerül átadásra, illetve felosztásra. Az éves költségvetési beszámoló és a vagyon átadásáról-átvételéről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát a 7. (3) bekezdése szerinti szervnek kell megőriznie. könyvviteli számlák záró beszámoló elkészítése előtti lezárását megelőzően az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat ki kell vezetnie a felhalmozott eredménnyel szemben. Beolvadás és jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód, az Áht. 11. (5) bekezdése vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 138. -a és 139. -a szerinti szerv a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, a megszűnés napját követő nappal veszi át. Összeolvadás, különválás esetén a megszűnő költségvetési szervek(ek) záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód(ok) - különválás esetén a megszüntető okiratban vagy az az alapján készült más dokumentumban foglaltak szerint - a könyvviteli számlák alapításkori megnyitásakor veszi(k) fel a könyvekbe. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az Áht. 11. (5) bekezdése szerinti szerv, társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 6/C. (2) bekezdése szerinti szerv készíti el, költségvetési szerv esetén a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján. A megszűnő költségvetési szervnek, társulásnak, nemzetiségi önkormányzatnak a 6
A legfontosabb könyvelési tételek: A megszűnő költségvetési szervnél a megszűnés fordulónapjára vonatkozóan el kell végezni az éves könyvviteli zárással kapcsolatos számviteli feladatokat a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XIII. fejezetében leírtak szerint. A vagyonelemeket nem kell kivezetni a mérlegből, mivel az Áhsz.-ben a megszűnéshez nem kapcsolódik 0 -s beszámoló elkészítési kötelezettség, azonban el kell végezni az 1-7. pontban foglalt feladatokat. 1. A nemzeti vagyonba tartozó immateriális javak, tárgyi eszközök megszűnőnél elszámolt értékhelyesbítésének kivezetése a pénzügyi T415 - K116-146 2. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének kivezetése a pénzügyi T415 3. Az aktív időbeli elhatárolások kivezetése a pénzügyi T414 4. A passzív időbeli elhatárolások kivezetése a pénzügyi T44 - K166 - K37 - K414 5. A záró pénzkészlet összegével megegyezően pénzforgalom nélküli támogatás elszámolása a költségvetési a) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként T0022 - K055062 b) Teljesítéseként T055063 - K003 6. A záró pénzkészlet összegével megegyezően pénzforgalom nélküli támogatás elszámolása a pénzügyi a) Kötelezettségként T8435 - K4215 b) Teljesítéseként T4215-3673 7. Kapcsolódó tételek: a záró beszámoló elkészültét követően az NGM rendelet XIII. fejezete szerinti zárlati feladatok könyvelési lépései ADÓZÁS Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének szabályai Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Az eljárási illetékekre vonatkozó általános szabályok Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az Itv.-ben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért pedig felügyeleti illetéket kell fizetni. Az Itv.-nek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Az eljárások után nem feltétlenül kell illetéket fizetni, megfelelő feltételek fennállása mellett illetékmentességet kaphatnak. Az illetékmentességnek két fajtája van: - tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni; - személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. 7
Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. Hivatalból induló ügyekben nem kell eljárási illetéket fizetni. Az illeték mértéke Az egyes közigazgatási eljárások illeték mértékéről az illetéktörvény melléklete rendelkezik. Ha a melléklet nem tartalmaz a speciális eljárásra illetékmértéket az általános mérték az irányadó. Az első fokú eljárás általános mértéke 3 000 Ft. A fellebbezési eljárás és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem általános mértéke, ha az eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható (például a megállapított adó összege), a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. Ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 5000 Ft illetéket kell fizetni. Végzés ellen 3000 Ft a fizetendő illeték összege.. Gazdálkodó szervezet ide nem értve az egyéni vállalkozót által az adóhatóságnál fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások illetéke 10 000 Ft. Fellebbezés esetén az általános szabályok érvényesülnek azzal a különbséggel, hogy a fellebbezési illeték legkisebb összege, valamint ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 15 000 Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illeték m e g fi z e t é s e Az okmányirodánál, járási hivatalnál kezdeményezett eljárási illetéket az ügyfél az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízással fizeti meg, így az eljárási illetéket eljárásonként készpénz-átutalási megbízáson keresztül teljesíti. A megbízáson a feladóként az ügyfél nevét kell feltüntetni, s az ügyfél által benyújtandó kérelem mellé a feladóvevényt is érvényesíteni kell. Abban az esetben, ha az ügyfél több azonos ügytípusba tartozó ügyet egy időben okmányirodánál vagy járási hivatalnál indít, akkor lehetősége van, arra, hogy az eljárási illetéket ügytípusonként összevonva készpénz-átutalási megbízáson fizesse meg. Az okmányiroda és a járási hivatal naponta egyezteti a bevételi pénztárbizonylat alapján bevételezett illeték összeget az illetékköteles ügyirat után fizetendő eljárási illeték összegével. Az ellenőrzést és az eltérések rendezését követően az okmányiroda és a járási hivatal a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illeték-bevételi számlára naponta fizeti be a házipénztárba befizetett eljárási illetéket. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel vagy átutalással teljesítheti, az átutalás közleményében az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint az eljáró hatóság felhívása esetén az ügyszám feltüntetésével az eljárás kezdeményezését megelőzően vagy az eljáró hatóság 8
felhívására kell megfizetni az alábbiakban foglaltak kivételével: 1. A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján ebben az esetben a feladóvevényt a kérelemhez csatolni kell, vagy, b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, bankkártyával az eljárást megindítását megelőzően átutalással kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára. 2. Az elsőfokú adóhatóságnál és a vámhatóságnál indított eljárás ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is illetékét a másolat, kivonat illetékének kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illeték-bevételi számlája javára kell megfizetni. Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy a technikai feltételek megléte esetén az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni, az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint. Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy ha erre lehetőség van elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni. Az eljárási illeték előzetes megfizetését a készpénz átutalási megbízás feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték öszszegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével kell közölni az eljáró hatósággal. Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon ke l lme g fi z e t n i. 10 000 Ft-ot meghaladó eljárási illeték megfizetése kiszabás alapján A járási hivataloknál és az elektronikus úton kezdeményezett eljárások kivételével az állami adóhatóságtól kérhető 10 000 forintot meghaladó eljárási illetéket kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján, vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. 9
Ebben az esetben az illetékköteles iratot ennek egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. A bírósági eljárási illeték megfizetése A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózással is teljesíthető. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője) azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét. Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul kitöltött elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képviselője) részére. A bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének megfizetéséig van lehetőség. Az előzőek szerint bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illeték bevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárást kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét. Az elektronikus úton kezdeményezett eljárás utáni illeték megfizetésének ellenőrzése Az elektronikus úton kezdeményezett eljárásért járó illeték megfizetésének ellenőrzésére az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az illeték előzetes megfizetése esetén az eljáró szerv elektronikus úton megkeresi a Kincstárt a pénzügyi elszámolás tényleges megtörténtének visszaigazolása érdekében. A Kincstár a megkeresésre 15 napon belül válaszol. Az utólagosan megfizetett illeték esetében pedig a Kincstár az illeték megfizetésére vonatkozó információkat a beérkezést követően azonnal továbbítja az eljáró szervnek. Az elektronikus úton kezdeményezett eljárás illetéke megfizetésének ellenőrzéséhez az állományszerkezet és az állomány átadásához-átvételéhez szükséges információrendszerre vonatkozó információk átadása érdekében az elektronikus ügyintézést végző szerv legalább az elektronikus ügyintézést lehetővé tévő jogszabály hatálybalépését megelőző 30 nappal korábban megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a kért adatokat a megkereséstől számított 15 napon belül bocsátja az eljáró szerv rendelkezésére. 10
Az elektronikus úton történő kedvezményezett eljárás utáni illeték megfizetésének ellenőrzése A polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazását elrendelő más törvény rendelkezései szerint elektronikus úton eljáró fél az illetéket az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára átutalással fizeti meg. Átutalás esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság és az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát és ha az ismert a lajstromszámát. Ha a fél a bírósági eljárás illetékét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. -a alapján elektronikus úton kezdeményezett eljárásokban utalással fizeti meg az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára, egyidejűleg fel kell tüntetni az érintett nevét, cégjegyzék számát és az eljárás tárgyát oly módon, hogy abból - jogorvoslati eljárás kezdeményezése esetén - kitűnjék a jogorvoslat ténye. Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró törvényszék a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel, az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül történő illetékfizetés tényét a 6/B. szerint ellenőrzi. Az illeték-bevételi számlára fizetett összegek visszatérítése Az adóhatóság illeték-bevételi számlájára befizetett illeték az eljáró adóhatóságtól igényelhető vissza. Az adóhatóságoknál illetékbélyegben, valamint az egyéb közigazgatási hatósági szervek eljárásában bármilyen módon megfizetett illeték viszszatérítésére az állami adóhatóság jogosult. A jogorvoslati eljárás során megfizetett illeték visszatérítését amennyiben a jogorvoslattal érintett döntés, vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben, vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult hivatalból, az eljárás során hozott határozatban kell elrendelni. A megrongálódott, tévesen felragasztott, feleslegessé vált illetékbélyeg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtásával az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatóságtól kérhető. Ha az illetéket a Magyar Államkincstár Eljárási illetékbevételi számlájára fizették be és az eljáró hatóság észleli, hogy az ügyfél több illetéket fizetett mint jogszabály szerint kellett volna, az ügyfél értesítése mellett, az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti adóigazgatóságot átiratban értesíti. Ha az ügyfél készpénz-átutalási megbízás útján anélkül fizetett illetéket, hogy közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezett volna, az illeték visszatérítését az állami adóhatóságtól kérheti. A kérelemhez csatolni kell a feladóvevényt, melynek átvételéről az állami adóhatóság igazolást állít ki a kérelmező részére. Az igazoláson fel kell tüntetni a befizető nevét, lakcímét, székhelyét, a feladóvevényen szereplő összeget és a befizetés időpontját. Az állami adóhatóság a feladóvevény azonosítószámának, a be- 11
fizető nevének, a befizetett összegnek és a befizetés időpontjának a közlésével a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 15 napon belül visszaigazolja, hogy az azonosított feladóvevényen szereplő összeg tényleges megfizetése megtörtént, és azt más szerv megkeresésére még nem igazolta vissza. A Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése. A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Ha a fizetési meghagyásos eljárásban előterjesztett fellebbezést a közjegyző elutasítja, az erről szóló végzés egy példányát az állami adóhatóságnak is megküldi. Az állami adóhatóság megkeresi azt a törvényszéket, amelynek számlájára az illetéket az ügyfél megfizette; a megkeresésben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizető nevét, elnevezését és lakóhelyét, székhelyét, adóazonosító számát, az illeték-bevételi számla számát, az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. Amennyiben a törvényszék arról tájékoztatja az állami adóhatóságot, hogy a befizetés a megkeresésben foglaltak szerint megtörtént, az állami adóhatóság intézkedik az illeték, vagy meghatározott részének ügyfél részére történő kiutalásáról. Amennyiben a törvényszék tájékoztatása szerint az illetéket nem, vagy nem megfelelő összegben fizették meg, az illeték, vagy meghatározott részének behajtása iránt az állami adóhatóság intézkedik. A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése és a megfizetés ellenőrzése Az utólagos elszámolás érdekében a gazdálkodó szervezet az általa kezdeményezett bírósági eljárásokról olyan naprakész, sorszámmal ellátott nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható az ügy bírósági ügyszáma, az ügy gazdálkodó szervezetnél vezetett nyilvántartási száma, az ügy tárgya, az adós neve és a fizetendő illeték összege. A gazdálkodó szervezet az eljárási illeték kötelezettségének teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi. Közpénz-gazdálkodási tanácsadó II. évfolyam, második szám, 2016. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfi zethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12