Az egészségügyi információs rendszerek követelményei

Az egészségügyi információs rendszerek követelményei (verzió: 9.0) Összeállította: a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 2011. november

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezető... 1 1 Előszó... 1 Általános feladat meghatározás... 1 A jelen dokumentum célja... 2 A dokumentum kapcsolata az orvosszakmai környezettel... 3 2 Szószedet... 4 Követelmények és minősítés... 6 3 Központi kormányzati egészségügyi informatikai fejlesztések, a rendszerkövetelmények anyag illeszkedése... 6 3.1 Ágazati központi e-egészségügyi kulcsprojektek... 6 3.1.1 TÁMOP 6.2.1 Humánerőforrás (HR) monitoring rendszer... 9 3.1.2 TÁMOP 6.2.3 Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés... 10 3.1.3 TIOP 2.3.2 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-health) Rendszer - Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése... 11 3.1.4 TIOP 2.3.1 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-health) Rendszer: központi informatikai rendszerek fejlesztése az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztésének biztosításához és az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztése... 12 3.1.5 EKOP 2.3. Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása... 13 3.1.6 TIOP 2.3.3 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (ehealth) Rendszer - Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése... 14 3.1.7 TÁMOP 6.2.7 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (ehealth) Rendszer bevezetésének támogatása módszertan - és képzésfejlesztés... 15 3.2 A Semmelweis-Terv egyéb fejlesztéspolitikai konstrukcióihoz (pályázataihoz) való viszony.. 16 4 Az informatikai rendszerek követelményei... 19 4.1 Az informatikai infrastruktúra architektúrális követelményei... 19 4.1.1 Bevezetés... 19 4.1.2 Jogi formában rögzítendő ajánlások az egészségügyi informatikai rendszerek védelme érdekében 19 4.1.3 Általános architekturális követelmények... 21 4.1.4 Infrastruktúrális követelmények... 23 4.1.5 Mentési, archiválási, visszatöltési követelmények... 24 4.1.6 Biztonságos működéssel-működtetéssel kapcsolatos követelmények... 25 4.2 Az egészségügyi ellátási szintek specifikus követelményei... 31 4.2.1 Az alapellátás specifikumai... 31 4.2.2 Az szakellátás specifikumai... 37 4.2.3 A betegfelvétel során elvárt minimális funkcionalitás... 55 4.2.4 A Járóbeteg szakellátás során elvárt minimális funkcionalitás... 56 4.2.5 A fekvőbeteg szakellátás során elvárt minimális funkcionalitás... 57 4.2.6 Az elektronikus kórlaptól és lázlaptól elvárt minimális funkcionalitás... 59 4.2.7 Az ápolási dokumentációtól elvárt minimális funkcionalitás... 60 4.3 Intézményi működést támogató informatikai rendszerek általános és specifikus követelményei 62 4.3.1 Intézményi működést támogató informatikai rendszerek általános követelményei (valamennyi ilyen típusú megoldásnál)... 62 4.3.2 Intézményi működést támogató informatikai rendszerek specifikus követelményei (a releváns megoldásoknál)... 62 4.4 Intézményközi rendszerszolgáltatások általános és specifikus követelményei... 70 4.4.1 Intézményközi rendszerszolgáltatások általános követelményei... 70 4.4.2 Intézményközi technológiai protokollok követelményei... 72 Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja i

Tartalomjegyzék 4.5 Üzemeltetési követelmények Szolgáltatásmenedzsment kérdések... 73 4.5.1 Szolgáltatás tervezés... 73 4.5.2 Szolgáltatás bevezetés... 85 4.5.3 Szolgáltatás üzemeltetés... 88 5 A fejlesztési pályázat és a megvalósítási projekt követelményei, minősítése... 93 5.1 Az intézmény felkészültségének követelményei... 95 5.1.1 A fejlesztés elhelyezése az intézmény működésében... 95 5.1.2 Intézményi követelmények a fejlesztés előkészítésére... 97 5.2 A beszállító felkészültségének és ajánlatának követelményei... 98 5.2.1 Beszállítói követelmények... 98 5.2.2 Az ajánlott megoldás illeszkedése a kiíráshoz... 99 5.3 A fejlesztés előkészítésének, megvalósításának és eredményének, követésének követelményei 102 5.3.1 A fejlesztés előkészítésének tervezési feladatai és módszerei... 102 5.3.2 A Projekt Alapító Dokumentum követelményei... 103 5.3.3 A fejlesztéssel kapcsolatos szerződés(háló) kialakításának követelményei... 104 5.3.4 Szoftverszerződésekkel kapcsolatos elvárások... 105 5.3.5 A fejlesztés megvalósítása követésének követelményei... 106 5.3.6 A fejlesztés eredményének követelményei... 107 6 A követelmények alapján folytatott minősítés módszertana, folyamata és szervezete.. 109 6.1 A minősítés célkitűzése, alanyai... 109 6.2 Információs rendszerek... 109 6.2.1 Elvárás a minősítő eljárással szemben... 109 6.2.2 Az eljárás kimeneti pontja... 110 6.2.3 A minősítés eredményterméke... 110 6.2.4 A minősítés eredményének hatása a vizsgált objektumra, intézményre és ágazati szervekre... 110 6.3 Információs rendszerfejlesztési projektek... 111 6.3.1 Elvárás a minősítő eljárással szemben... 111 6.3.2 Az eljárás kimeneti pontja... 111 6.3.3 A minősítés eredményterméke... 111 6.3.4 A minősítés eredményének hatása a vizsgált objektumra, intézményre és ágazati szervekre... 111 6.4 Információs rendszerfejlesztési projektet vezető egészségügyi intézmény... 112 6.4.1 Elvárás a minősítő eljárással szemben... 112 6.4.2 Az eljárás kimeneti pontja... 112 6.4.3 A minősítés eredményterméke... 112 6.4.4 A minősítés eredményének hatása a vizsgált objektumra, intézményre és ágazati szervekre... 113 6.5 A minősítő eljárás módszertana... 113 6.5.1 A minősítő eljárás során alkalmazott módszer... 113 6.5.2 Információs infrastruktúra minősítése... 115 6.5.3 Egészségügyi információs rendszerek szolgáltatásainak minősítése... 117 6.5.4 Információs rendszerfejlesztési projekt minősítése... 117 6.5.5 Szervezet minősítése az információs rendszer fejlesztési projekt szempontjából... 119 6.6 A rendszerminősítés folyamata, a minősítések publikálása... 119 6.6.1 Információs rendszer minősítésének folyamata... 119 6.6.2 Fejlesztési projekt minősítésének folyamata... 120 6.6.3 Szervezet minősítésének folyamata... 121 6.7 A rendszerminősítés szervezete/intézménye... 121 6.7.1 A minősítő szervezet/intézmény jogállása... 122 7 Javasolt jogszabályi változtatások... 123 Mellékletek... 125 8 A követelmények rendszerét meghatározó fejezetek... 125 8.1 Az egészségügyi információs rendszerek nemzetközi minősítési követelményei és gyakorlata 125 8.1.1 A fejezet célja... 125 8.1.2 A globális egészségügyi trendek hatása az egészségügyi informatikára... 126 Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja ii

Tartalomjegyzék 8.1.3 Az Európai Unió egészségügyi ellátással kapcsolatos szabályozása és politikája... 128 8.2 Egészségügyi gazdasági információs rendszerek és VIR rendszerek speciális adatkezeléssel kapcsolatos minősítése ajánlásai... 142 8.2.1 Törvényi háttér... 142 8.2.2 Hatókör... 144 8.2.3 Személyi adatok védelme a nem klinikai rendszerekben... 145 8.2.4 A személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységek naplózása... 146 8.2.5 A személyes adatok továbbításával kapcsolatos tevékenységek naplózása... 146 8.2.6 Egyéb adatok továbbításával kapcsolatos elvárások... 147 8.3 Intézményi portálok közzététellel kapcsolatos tartalmi követelményei... 148 8.3.1 Törvényi háttér... 148 8.3.2 Szervezeti és személyzeti adatok... 149 8.3.3 Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok... 151 8.3.4 Gazdálkodási adatok... 153 8.3.5 Várólistával kapcsolatos adatok... 155 8.3.6 Közbeszerzési eljárással kapcsolatos adatok... 156 8.4 A telemedicina alkalmazásának helyzete Magyarországon, a telemedicina rendszerkövetelményei... 158 8.4.1 Szabványosítás... 159 8.4.2 Finanszírozás.... 159 8.4.3 Orvosi gyakorlatba vétel... 160 8.4.4 Jogszabályi környezet.... 161 8.5 IT konszolidációs munkacsoport + Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által gondozott IT követelmény-rendszer integrálása, intézményi üzemeltetési-szabályozási konzekvenciák meghatározása... 162 8.5.1 Előzmények, összefoglaló... 162 8.5.2 Az egészségügyi információs rendszerkövetelmények anyag megfelelése a kormányzati infokommunikációs konszolidációs intézkedési tervben leírtakhoz... 163 8.5.3 Informatikai szabályozás és informatikai szervezete kormányzat / egészségügy... 167 8.5.4 Konklúzió... 170 9 A dokumentum szerzői... 171 Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja iii

Bevezető 1 Előszó BEVEZETŐ A 21. század első évtizedében jelentős erőfeszítések történtek 1 az egészségügyi ágazatban működő információs rendszerek közötti interoperabilitás felépítésére. Az informatikai rendszerek integrálhatóságát ma is annak érdekében kell megtenni, hogy egyrészt az informatikai megoldások valóban segítsék a felhasználóikat a társadalmat érő egészséggel kapcsolatos hatások (betegellátás, megelőzés, rehabilitáció, népegészségügy, stb.) kezelésében, másrészt az egészségügyet szervező, döntési helyzetbe kerülő szereplők legyenek azok állami, vagy szakmai szervezetek valós információkat kaphassanak a működő egészségügyről, jó döntések meghozatalához. A jelen dokumentum a fenti igény kielégítését kívánja támogatni, azok számára készült, akik az egészségügyi informatika működtetésében, fejlesztésében dolgoznak, hogy tevékenységük eredményeképpen ki tudjon alakulni az a szakmailag és módszertanilag korszerű ismeretekre alapozott, transzparens informatikai üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatási tér, amely mind az ellátó intézmények, mind az ágazatirányító intézmények részéről minősíthető, és egyre inkább homogenizált, magas szolgáltatási szinteken szolgálja az ágazat informatikai működtetését. Általános feladat meghatározás Az ágazati informatikáért felelős kormányzati szerv az ESKI (2011. május 1-től GYEMSZI) azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki egy feltételrendszert (stratégiai fejlesztési projekt tartalmak, azokat működtető intézmény és folyamat rendszer, ágazati informatikai koordináció) amely elősegíti egymással együttműködő ágazati informatikai folyamatok és rendszerek kialakulását, ezáltal az ágazatban keletkező információkat elérhetővé teszi mindazok számára, akik munkájához azok szükségesek. A tervek között egy fontos tématerület a folyamatban lévő és jövőbeli információs beruházások és fejlesztések olyan mederbe terelése, hogy módszertanilag a legkorszerűbb követelmények által ezek kivitelezése és fenntartása ellenőrizhetővé és minősíthetővé váljék. Fontos az uniós források összehangolt felhasználása, és az egyes egyedi beruházások olyan szemléletű tervezése, hogy az őt körülvevő rendszerekkel együttműködők legyenek, készüljenek fel a később bevezetésre kerülő más megoldások hatásainak kezelésére. Fontos 1 Az első az 1997 2000 között lezajlott világbanki Kórházvezetést Támogató Információs rendszerfejlesztési (KTI) projekt volt, amely a szakellátásban (főleg a kórházi fekvőbeteg ellátásban) volt hivatva integrált HIS rendszereket fejleszteni, ezáltal letisztítani a hektikusnak mondható, uralkodó informatikai piacot, másrészt a kórházakat csoportokba szervezve kialakítani olyan együttműködéseket, amelyek a szabványosság és interoperabilitás szabályrendszerével kívánta a színvonalat emelni, a hazai kórházakat a projektszerűen végiggondolt fejlesztési folyamatra rávezetni. A KTI 24 kórházra korlátozódott, mivel az 1998 ban történt kormányváltás a világbanki kölcsönt amely 1992 ben köttetett drágának ítélte, és a projektet az első fázisa után leállította, bár készen állt a második követő fázis, amely a kórházak döntő többségére kiterjesztette volna a projekt eredményeit. A piac viszont az első fázis hatására letisztult, a jelenleg működő 4 5 meghatározó jelentőségű informatikai fejlesztő a KTI program hatására lett piacvezető. A második a HEFOP (Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) 4.4 intézkedése volt az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a hátrányos helyzetű 3 régió interoperábilis egészségügyi intézményközi rendszerének kialakítására. Tekintettel arra, hogy a KTI tervezői indították útjára a HEFOP 4.4 et, sok kitűzött cél a világbanki fiaskó pótlását, illetve újragondolását valósította volna meg. Jelentős hangsúlyt kapott VOLNA az intézmények közötti információcsere, az interoperabilitás olyan akkor már máshol megjelenő szolgáltatásokkal kiegészítve, mint az e Recept, e Konzílium, stb. Az intézkedés végrehajtásakor az egészségügyi kormányzat viszont nagyobb teret hagyott az intézményen belüli fejlesztéseknek (érthető okokból), amely eredményeképpen csak egy korlátozott funkcionalitású, és a bekapcsolt intézményeket mélyen megosztó intézményközi rendszer alakulhatott ki, amely a szabványosítás területén sem ért el áttörést, az egészségbiztosítás, az alapellátási rendszerek kívül maradtak a projekt terjedelmén. Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 1

Bevezető továbbá a fejlesztési projekteket végrehajtó informatikai szállítók, valamint a velük üzleti kapcsolatban álló egészségügyi intézmények IT szervezetei számára olyan szakmaimódszertani ismereteket koncentráltan összegyűjteni, ezekre az ismeretekre követelményeket megfogalmazni, amelyeket egy egészségügyi intézmény önmaga értelemszerűen nem tudna kellő koherenciával összeállítani. A jelenleg működő információs rendszerek sem maradhatnak ki a fenti megfontolások szerinti vizsgálatból, hiszen a folyamatos fejlesztések közepette azok tovább kell, hogy működjenek. Szükséges tehát egy általánosan (de egészségügyi ágazat-specifikusan) megfogalmazott feltételrendszer kidolgozása mellett olyan értékelési rendszer megalkotása is, amely a feltételek teljesülését vizsgálja a működő rendszerek esetén. Nem feledkezhet el az egészségügyi informatikáért felelős szerv arról sem, hogy foglalkozzon az egészségügyi intézmények a projektek kedvezményezettjei fejlesztésben betöltött szerepének meghatározásával, azzal a szervezeti követelményrendszerrel, amely biztosítja a fejlesztési projektek zökkenőmentes és hatékony levezetésének lehetőségét az egyes intézményeken belül. A jelen dokumentum célja A GYEMSZI a fenti célokat egy ajánlásrendszerrel is segíteni kívánja. A feladat meghatározásában lényeges szempont volt a közérthetőség, a száraz, tudományoskodó megfogalmazások kerülése, valamint a kidolgozandó informatikai feltételrendszer és a rendszerminősítési kritériumok praktikus, gyakorlati alkalmazhatósága. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a megfogalmazás egyedisége ellenére a hazai és nemzetközi informatikai sztenderdek, módszertanok és ajánlások az anyag összeállításánál figyelembe lettek véve (ITIL, uniós- és általános pályázati követelmények, szabványok, közismert projektvezetési módszertani alapok - PRINCE2, PMI stb.). Tehát összefoglalva a jelen dokumentum céljai: Ajánlás, illetve követelményrendszer gyűjteményt közzétenni az egészségügyben megvalósuló informatikai üzemeltetési feladatok, valamint végrehajtandó informatikai fejlesztések (uniós forrásból támogatott központi projektek, intézményi pályázatok) színvonalas megvalósítása és a későbbiekben együttműködni képes megoldások létrehozása érdekében; Alapkövetelményt adni egy jövőbeli minőség-hitelesítési folyamatnak, amely a követelmények alapján áll, és azok szerint kerül végrehajtásra. A Semmelweis tervben megfogalmazott cél, hogy a jelen követelményrendszer alapján az ágazati informatika bekerüljön az akkreditálandó területek közé, az alábbiakra való közvetlen hatással: o Az ágazati adat-áramlás és intézményközi interoperabilitás o Üzemeltetési sztenderdek, szolgáltatási színvonal és szintek egységesedése, a színvonal emelkedése o Az ágazat stratégiai fejlesztési projektjeivel való összhang biztosítása informatikai képességek szintjén o Ágazati szereplők (intézmények, kórházak, stb.) közpénzzel támogatott informatikai fejlesztéseinek kötelező tartalmi elemei o Ágazati szoftver / informatikai rendszer akkreditáció bírálati szempontjai o Informatikai beruházások költségeinek jelentős csökkentése o Az ágazaton belüli és kívüli informatikai szállítóktól való függőség csökkentése Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 2

Bevezető Az egészségügyi kormányzat határozott szándéka a Semmelweis terv megalkotását tekintve mintaként az ajánlásgyűjtemény folyamatos gondozása. A dokumentum kapcsolata az orvosszakmai környezettel Az eredeti szándék szerint egy informatikai szemléletű ajánlásgyűjtemény kell, hogy elkészüljön. Az anyag viszont nem tud, és nem is akar attól eltávolodni, hogy az egészségügyben működő információs (informatikai) rendszerek kérdéseit alapvetően nem lehet a gyógyító tevékenységtől, annak törvényszerűségeitől elvonatkoztatni. A jelen ajánlásgyűjtemény nem kíván orvosszakmai (vagy bármely más szakmai) folyamatokat alkotni, viszont az orvosszakmai folyamatokat informatikai aspektusból jól és magas színvonalon kiszolgáló működés ágazat specifikus feltételeit kívánja összegezni. Ezért bár nem tér ki a kiszolgálandó egészségügyi szakmai folyamatok ismertetésére mégis azzal a céllal lép fel, hogy azokat kell alátámasztania. Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 3

2 Szószedet adatcsoport: olyan, összetartozó adatsorok, melyek valamely adatkezelési okból logikai egységek képeznek (pl. egy beteg laboratóriumi leletsorozata). adatszerkezet (adatstruktúra): az adatszerkezetek adatcsoportok osztályai, definiált belső és külső kapcsolatokkal. aktív fekvőbeteg szakellátás finanszírozása: DRG-alapú, homogén betegségcsoportokba (HBCS) való besorolásra támaszkodó esetátalány finanszírozás. architektúra: egy rendszer alapvető szerkezeti felépítése, amely a komponenseiben, ezek egymáshoz ill. a környezethez való kapcsolódásaiban, valamint azon elvekben fejeződik ki, amelyek a rendszer tervezését, működését és továbbfejlesztését meghatározzák. beszállító: az a cég vagy szervezet, amely az információs fejlesztések kapcsán az egészségügyi intézmények számára javakat szállít, megoldást fejleszt és szolgáltatást nyújt, valamint rendelkezik ezen tevékenységek végzéséhez szükséges ismeretekkel és képességekkel. egészségügyi adat: a betegről, a beteg állapotáról és az ellátó intézmény működéséről szóló elemi ismeret. eredménytermék: a minősítő eljárás által célba vett eredmények (a minősítés eredménye) összefoglaló dokumentuma(i) fejlesztés: az informatikai erőforrások megteremtésére, bővítésére, korszerűsítésére vonatkozó folyamat (projekt) akár belső (saját), akár külső (EU-s, Norvég-Alap, stb.) vagy vegyes (külső és belső) finanszírozású HIS (Healthcare Information System) : Egészségügyi információs rendszer intézmény: az egészségügyi ágazatban a betegellátással, népegészségüggyel és finanszírozással kapcsolatban álló szervezet. minősítés alanya: az információs rendszer, az informatikai fejlesztési projekt valamint az információs beszállító, vagy ilyet üzemeltető egészségügyi költségvetési intézmény szervezete, amely vonatkozásában a követelményeknek való megfelelés vizsgálata folyik. minősítő eljárás: a követelményeknek való megfelelés vizsgálatának összefoglaló megjelölése informatikai megoldásszállító: Olyan cég, vagy konzorcium, amely egy szerződéses partnerként képes a fejlesztés minden aspektusát maga megvalósítani illetve megvalósíttatni, beleértve a szükséges hardver, szoftver elemeket, a szükséges oktatást, képzést, implementációt, adaptációt valamint kellő színvonalú üzemeltetést és rendszertámogatást. Projekt menedzsmentet és informatikai szakmai hátteret tud biztosítani a megvalósítás és a szolgáltatási szerződés teljes időtartama alatt. A kiírásban megfogalmazott célok megvalósulásáért kellő jogi és szakmai garanciát tud vállalni. Az elvárásoknak megfelelő szoftvereket tudja biztosítani. Folyamatosan rendelkezik (a megvalósítási és a támogatási szakaszban is) e szoftverek üzemeltetéséhez, módosításához szükséges engedélyekkel, szakértelemmel és szakembergárdával. Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 4

Folyamatosan biztosítani tudja (a megvalósítási és a támogatási szakaszban is) az elvárásoknak megfelelő hardver eszközök beszerzéséhez, telepítéséhez, paraméterezéséhez, javításához, működtetéséhez szükséges szakértelmet és szakembergárdát vagy bizonyítottan szerződéses jogviszonyt létesít ezen funkciók ellátására a projekt megvalósítás és üzemeltetés teljes szakaszára. A megvalósított rendszerre vonatkozóan jogszabálykövetést, szoftverfejlesztést, készenlétet és ügyeletet valamint hibaelhárítást tud biztosítani. információs rendszer: az informatikai erőforrások összessége, amely szolgáltatások nyújtása formájában támogatja az egészségügyi intézmény munkáját járóbeteg szakellátás (és diagnosztika) finanszírozása: OENO-kódok szerint, beavatkozásokhoz kapcsolódó német pontszámon alapuló teljesítményfinanszírozás. kimeneti pont: a minősítő eljárás eredménytermékének előállítási pontja, általában az eljárás vége kritikus hiba: kritikus hibának kell tekinteni minden olyan rendellenességet, amelynek fellépése miatt a rendszer illetve a szolgáltatási folyamat megsérti a rendelkezésre állásra és a válaszidőre előírt követelményeket. minősítő szerv: a minősítési eljárás viszonylatában nevesített, abban résztvevő, ellenőrző vagy irányító hatáskörű (informatikai) szervezet SLA: az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése, ami magyarul szolgáltatási szint megállapodást jelent. SNMP: Simple Network Management Protocol SOA (Service Oriented Architecture): magyar terminológiával Szolgáltatás Alapú Architektúra. Software as a Service (SaaS): Alkalmazás (szoftver) biztosítása a felhasználóknak szolgáltatásként. A szolgáltatás menedzselt informatikai alkalmazás biztosítását jelenti, így az alkalmazás napi működtetését, üzemeltetését, felügyeletét a szolgáltató végzi, ezért szerződéses felelősséget vállal; az alkalmazás szerver oldali infrastruktúrája, az alkalmazás licenszek a szolgáltató eszközei közt vannak nyilvántartva; a szolgáltató a szolgáltatást írásban foglalt szolgáltatási szerződésen keresztül biztosítja az igénybevevő számára. szemantikus interoperabilitás (semantic interoperability): az adatok olyan megosztásának képessége heterogén rendszerekkel, ami érthetővé teszi azokat formálisan definiált domén koncepciók szintjén. vékony kliens: olyan a felhasználói munkaállomásokon alkalmazott technológia melynek következtében a felhasználó rendelkezésére álló eszközön (állapot mentes célhardver) alkalmazás nem fut. Ez az eszköz kizárólag az input output forgalom biztosítására szolgál. A célhardver helyett gyári vékonykliens emulációt biztosító (deszktop virtualizáció) megoldás is ennek tekinthető (pl. Citrix). Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 5

KÖVETELMÉNYEK ÉS MINŐSÍTÉS 3 Központi kormányzati egészségügyi informatikai fejlesztések, a rendszerkövetelmények anyag illeszkedése 3.1 Ágazati központi e-egészségügyi kulcsprojektek Az anyag elkészítésének fő célja, hogy megfelelő szakmai támaszt, hátteret és közvetlenül átültethető követelményrendszert nyújtson az ágazatban a jövőbeni kormányzatilag elindítandó központi informatikai projektekhez és az intézmények infokommunikációs fejlesztéseihez, amelyek az egészségügy általános hazai megújítását célzó Semmelweis Terv 2 és a kormányzat infokommunikációs stratégiai programjának, a Digitális Megújulás Cselekvési Terv 3 nek is fontos részét képezik. A Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (e-health) megvalósítását célzó, annak érdekében kidolgozott koncepció fejlesztéspolitikai intézkedései, vagyis a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP), Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) 2011-2013-as konstrukciók megvalósítását (azokat nem konkrétan nevesítetten) a Semmelweis Terv 1208/2011. kormányhatározat 13. pontja irányozza elő. Az egészségügyi ágazati informatikai koncepció, az azokban megvalósítani tervezett intézkedések, fejlesztések alapvető céljai a következők: Az állam fokozott szerepvállalása az ellátásszervezésében és kapacitás-tervezésében. Transzparens ágazati működés és elszámolás kialakítása. Integrált támogató rendszerek megalkotása a funkcionális területi integráció, a progresszív ellátásszervezés és az intézményközi együttműködés lehetővé tételére. Szükséglet alapú kapacitástervezést szolgáló informatikai megoldások. A központi kormányzati egészségügyi informatikai projektek kapcsán használt fogalomrendszer: - Központi projektek: A Semmelweis Terv szakmai tartalmának megvalósítását támogató informatikai stratégiai központi fejlesztési projektportfólió (TIOP-TÁMOP-EKOP projektek) - Egységes elvek, követelmények és protokollok alapján működő integrált, egyes kiemelt funkciókat központilag biztosító egészségügyi ágazati informatikai rendszer (e-health rendszer): a központi projektek keretében induló fejlesztések eredményeként létrejövő rendszer, melynek két pillére: A. Központi komponensek TÁMOP 6.2.1 Humánerőforrás (HR) monitoring rendszer TÁMOP 6.2.3 Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés 2 Semmelweis Terv http://www.kormany.hu/hu/nemzeti eroforras miniszterium/egeszsegugyert felelosallamtitkarsag/hirek/kormanyhatarozat az egeszsegugyi struktura atalakitasrol 3 Digitális Megújulás Cselekvési Terv http://www.kormany.hu/hu/nemzeti fejlesztesi miniszterium/infokommunikacioertfelelos allamtitkarsag/hirek/digitalis megujulas a magyar kreativitas kiteljesiteseert Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 6

TIOP 2.3.2 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-health) Rendszer - Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése TIOP 2.3.1 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-health) Rendszer: központi informatikai rendszerek fejlesztése az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztésének biztosításához és az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztése EKOP 2.3. Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása TIOP 2.3.3 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-health) Rendszer - Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése TÁMOP 6.2.7 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-health) Rendszer bevezetésének támogatása módszertan - és képzésfejlesztés B. Központilag szabályozott egységes elvárások alapján folyamatosan fejlesztett lokális rendszerek A projektek / rendszerek egymáshoz kapcsolódását az alábbi ábra szemlélteti: Az e-health rendszer összefoglaló ábrája Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 7

Az intézményi nézet a következő: Az e-health rendszer intézményi koncepciója A GYEMSZI jövőképe szerint az e-health rendszer az egyes kiemelt fejlesztési projektek eredményeként úgy alakul ki és működik, hogy: minden egészségügyi intézmény, ideértve a járó- és fekvőbeteg ellátási egységeket megmarad önálló entitásnak, saját hálózaton, saját rendszerekkel, saját eszközökkel, de úgy, hogy lesznek olyan alkalmazások, amelyeket egy központi SaaS rendszer biztosít. minden egység elektronikusan kapcsolódik egymáshoz, ezáltal minden egység számára biztosított az integrált működés lehetősége (kétirányú adatkommunikáció közvetlenül vagy egy központon keresztül). Megépül egy új egészségügyi informatikai szolgáltató központ, amely integrációs és intézményközi adatkommunikációt biztosító központi funkciót egyaránt betölt. Ez jelent: irányítást, mely a GYEMSZI hatáskörébe utalt feladat (SaaS rendszer működtetése, szerverpark üzemeltetés, központi szolgáltatások tervezése és folyamatos továbbfejlesztése, licencek biztosítása, help-desk fenntartása, adatvédelmi, adatbiztonsági, kommunikációs követelmények érvényesítése, lokális IT rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos specifikációk karbantartása, oktatás). Az irányítás részeként a GYEMSZI hatáskörébe tartozik az egészségügyi informatikai ágazati stratégia elkészítése és karbantartása. A GYEMSZI az érvényes informatikai stratégiának alárendelten a központi komponensek eredményeként Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 8

o professzionális szakmai mátrix irányítási rendszert épít ki az egészségügy valamennyi lokális informatikai szervezettel rendelkező entitása esetében o professzionálisan szolgálja ki a területi ellátásszervezőket és működteti az ágazatirányításhoz szükséges valamennyi magas szintű, összegzett információs és elemzési bázisokat o professzionális oktatási rendszert épít ki és működtet (oktatás, oktató képzés, oktatási segédletfejlesztés /szoftver stb.) o virtuális és valós fejlesztési pilot- és teszt környezeteket épít ki és működtet. infrastruktúrát, amely professzionális, adat/biztonságtechnikailag legmagasabb szintű szerverközpontot/szolgáltatóközpontot jelent, ahol indextárolás és adattárolás folyik; alkalmazásokat, szoftver szolgáltatásokat (pl. bérszámfejtési modult, portált), amelyeket a fenntartó biztosít az entitásoknak, díjmentesen); az intézmények szabályozott hozzáféréssel rendelkező munkatársai részére adathozzáférési jogosultságot és lehetőséget, amikor konkrét esetekben konkrét páciensek esetében, teljes esettörténet és leletek állhatnak rendelkezésre. A központi rendszerben ugyanazok az adatok vannak nyilvántartva, mint az egyedi entitásoknál, de minőségileg másként, esettörténetbe rendezve, minden elemei adattal egyetemben (leletek). Az egyes entitásoknál az egészségügyi ellátások során képződött egészségügyi dokumentációk/adatok automatikusan kerülnek be az adatközpontba. A jövőben cél az, hogy az egészségügyi szakmai testületek által definiált szabványos egészségügyi dokumentumok (ide értve a gyógyszerterápiás, a környezetre veszélyt hordozó jellemzőinek stb. adatait) egységes adatszerkezetben központilag tárolódjanak. A központilag tárolt adatok erős autentikáció és a páciens nyilatkozata függvényében a gyógyítás érdekében elérhetők az arra jogosult entitások számára. Extra hozadék, hogy működő módon definiálódnak azon szabványos egészségügyi dokumentumok melyek jelenleg intézet- és szakmaspecifikus módon vannak jelent a rendszerben, ráadásul EU és nemzetközi projektekhez kapcsolva megnyílik az út a konkrét nemzetközi interoperabilitás irányába. A konstrukciókhoz, fejlesztésekhez a következőképpen kapcsolódik és illeszkedik a rendszerkövetelmények és audit anyag. 3.1.1 TÁMOP 6.2.1 Humánerőforrás (HR) monitoring rendszer Konstrukció forráskerete: 500 millió Ft Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: GYEMSZI és EEKH konzorciuma A projekt célja olyan egységes ágazati HR monitoring rendszer és adattárház kiépítése, amely jól szolgálja a kormányzati és/vagy ágazati, intézményi, képzőhelyi szintű döntés- Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 9

előkészítését és döntéstámogatását, illetve támogatja az ágazati HR-stratégia kialakítását, továbbá lehetővé teszi az ágazati humánerőforrás jellemzők, trendek nyomon követését. A rendszerkövetelmények és audit anyag kapcsolódása a konstrukcióhoz: A projektből származtatott követelmények: Központi projekt felé szabott követelmény: Interface kialakításának szükségessége, mely lehetővé fogja tenni, hogy az egyes intézményeknél működő HR rendszerek automatikusan csatlakozhassanak a HR monitoring adatbázishoz. Lokális rendszerek felé szabott követelmény: Az anyag intézményi működést támogató rendszerek fejezetében (4.3) az alap, járó- és fekvőbeteg ellátó intézményeknél az ott működő (vagy bevezetésre kerülő) HR, bérszámfejtési moduloknál (4.3.2.1) követelményként javasoljuk feltüntetni a létrejövő központi HR monitoring rendszer felé (amikor az is rendelkezni fog ilyen kapcsolódási képességgel, vagyis nyitott lesz a közvetlen adatkommunikációra) interface kialakítását. 3.1.2 TÁMOP 6.2.3 Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés Konstrukció forráskerete: 1 milliárd Ft Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: GYEMSZI, ÁNTSZ és OEP konzorciuma A projekt célja, hogy létrejöjjön egy, a magyar lakosság egészségi állapotát, és az egészségügyi rendszer leíró jellemzőit monitorozó rendszer, amely támogatja az egészségorientált kormányzati és egészségpolitikai döntéshozatal kialakítását. A projekt keretében kialakításra kerül a lakosság egészségi állapotát, az egészségügyi ágazat kapacitásait és valós felhasználásait jellemző módszertan, szabályozásra kerülnek az egészségügyi ágazat országos és helyi intézményeivel való szakmai együttműködések, információ szolgáltatási tartalmak, valamint létrejönnek azon csatornák, melyeken keresztül a monitorozó szervezet eredmény termékei visszacsatolásra kerülnek. A rendszerkövetelmények és audit anyag kapcsolódása a konstrukcióhoz: A projektből származtatott követelmények: Központi projekt felé szabott követelmény: Interface kialakításának szükségessége, mely lehetővé fogja tenni, hogy az egyes intézményeknél működő vezetői információs és döntéstámogató rendszerek automatikusan csatlakozhassanak a kapacitástérkép adatbázishoz Lokális rendszerek felé szabott követelmény: Javasoljuk, hogy az alap, járó- és fekvőbeteg ellátó intézményeknél az ott működő (vagy bevezetésre kerülő), az anyag 4.3.2 részében található specifikációkkal rendelkező Döntéstámogató (vezetői információs) rendszereknél legyen meg az a Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 10

képesség, mely lehetővé teszi (amennyiben az létre fog jönni) az Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis közvetlen lekérdezését. 3.1.3 TIOP 2.3.2 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-health) Rendszer - Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése Projekt forráskerete: 2,1 milliárd Ft Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: GYEMSZI, ÁNTSZ, OEP és EEKH konzorciuma A projekt célja, hogy megvalósuljon a közhiteles elektronikus törzsek előállítása, valamint a törzsek frissítését, karbantartását biztosító ügyviteli folyamatokat kiszolgáló informatikai rendszerek, a törzsek biztonságos, hiteles elektronikus közzétételét biztosító rendszer létrehozása és üzembe helyezése. A projekt révén létrejön az ágazat közhiteles alapadatainak katalógusa és ezek egészségügyi ágazati portálon megvalósított nyilvántartási rendszere. Meghatározásra kerülnek az egyes adatkörök elsődleges felelősséggel bíró egyszeres adatgazdái. Az egészségügyi ágazat szereplői - és bármely egyéb szereplő - csakis a létrejövő közhiteles portálon keresztül juthat közhiteles egészségügyi ágazat alapadatokhoz. Áttekintésre, szabványosításra és egységesítésre kerül az ágazatban használatos legfontosabb jelentések adattartalma. A rendszerkövetelmények és audit anyag kapcsolódása a konstrukcióhoz: A projektől származtatott követelmények: Központi projekt felé szabott követelmény: Interface kialakításának szükségessége, mely lehetővé fogja tenni, hogy az egyes intézményeknél működő egészségügyi szakmai informatikai rendszerek lekérdezhessék az egészségügyi ágazat közhiteles adattörzseit, illetve az intézmények képesek legyenek jelentéseiket a központi validátorhoz eljuttatni. Lokális rendszerek felé szabott követelmények: Az anyag 4.2.1 Az alapellátás specifikumai és a 4.2.2 A szakellátás specifikumai részekben alapvető követelményeként javasoljuk deklarálni a közhiteles portállal való vertikális kétirányú adatkommunikációt valamennyi egészségügyi intézményben működő informatikai rendszer esetében. Emellett érdemes a 4.4 Intézményközi rendszerszolgáltatások általános és specifikus követelményei részben is kitérni arra, hogy az ilyen rendszereknél szükséges lenne megfelelő interfész kialakítása az elektronikus ágazati portál és közhiteles validátor felé (amikor majd az létrejön és működik). Amennyiben lesz TIOP 2.3.2-nek közép magyarországi régiós (KMR) tükörkonstrukciója annál is értelemszerűen ugyanúgy javasoljuk az anyag illesztését. A TIOP 2.3.2 KMR-es tükörprojekt indítása, finanszírozásának előteremtése az EU-s források felhasználásának szabályai, a szükséges arányosítás miatt gyakorlatilag elkerülhetetlen, bár egyelőre a Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) 2011-2013-as Akciótervében nincs ilyen intézkedés. Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 11

3.1.4 TIOP 2.3.1 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-health) Rendszer: központi informatikai rendszerek fejlesztése az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztésének biztosításához és az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztése Konstrukció forráskerete: 4,2 milliárd Ft Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: GYEMSZI A projekt célja egy központi elektronikus alkalmazás-szolgáltató központ kialakítása az egészségügyi ellátórendszerben, amely lehetővé teszi az intézményi feladatellátás és belső működés támogatását a megosztott szolgáltatások elvének alkalmazásával, költséghatékony és finanszírozható működés biztosításával. A központ szolgáltatása kiterjed az intézményen belüli elektronikus páciensazonosítás megteremtése mellett a vényforgalom szabályozásán keresztül, a kórházi rendszerekből közvetlenül, zárt rendszerben automatikusan generálódó betegforgalmi jelentésekig (amelyek a finanszírozási elszámolás alapját is képezik) és az intézményi működést támogató informatikai megoldásokig. A projekt főbb elemei a következők: Informatikai rendszerek kialakítása az elszámolási tranzakciók küldéséhez és fogadásához a szolgáltató intézményeknél és a központi elszámoló intézményeknél. Az intézményi rendszerekhez való csatlakozást lehetővé tevő szabványos szoftverek fejlesztése. Országos erecept és háziorvosi rendszer illesztése az elszámoló rendszerhez. A transzparens elszámolás alapköveként szolgáló elektronikus azonosító kártya kezeléséhez szükséges rendszerek biztosítása az intézményeknek. Az egészségügyi ellátórendszer intézményei számára transzparens elszámoláshoz szükséges országosan egységes komponenseket támogató szoftverek internetalapú szolgáltatásként nyújtása egy professzionális, adat és biztonságvédelmileg magas színvonalú ASP / SaaS központból. Regionálisan integrált intézményközi kórházi információs rendszer fejlesztése. Az integrálandó tartalmak és technológiai protokollok meghatározása, kifejlesztése. Országosan egységes központi szoftverkomponensek fejlesztése. A rendszerkövetelmények és audit anyag kapcsolódása a konstrukcióhoz: A projektből származtatott követelmények: Központi projekt felé szabott követelmények: A létrehozni kívánt Országos Egészségügyi Core-SaaS központ megvalósíthatósági tanulmányába, illetve később a projekt közbeszerzési dokumentációjának műszaki mellékletében a szolgáltatásportfólióba (annak leírásába) beemelni javasoljuk a jelen anyag 4.3 Intézményi működést támogató rendszerek részben meghatározott megoldásokat, az ott felsorolt követelmények szerint. Vagyis valamennyi 4.3 részben felsorolt alkalmazást a központnak javasolt lenne tudnia szolgáltatni az egészségügyi intézményeknek SaaS módon. Ezenkívül a szolgáltatásportfólióban a központi erecept és háziorvosi rendszereket a 4.2.1 részben meghatározott releváns alapspecifikumok alapján javasoljuk megjeleníteni. Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 12

Szintén szükségesnek tartjuk a központ megvalósíthatósági tanulmányának működtetéssel kapcsolatos részeiben az 4.5. Üzemeltetési követelmények maximálisan érvényesüljenek. A rendszerkövetelmények és audit anyag 4.2.1 Az alapellátás specifikumai és a 4.2.2 A szakellátás specifikumai részekben javasolt kitérni az intézményen belüli betegazonosítással kapcsolatos informatikai (hardver, szoftver) követelményekre, úgy, hogy azok felhasználásra tudjanak kerülni a TIOP 2.3.1 projekt megvalósíthatósági tanulmányának vonatkozó részeiben, illetve később a projekt közbeszerzési dokumentációjának műszaki mellékletében. Célszerűnek tartanánk, hogy a megvalósuló projekt szakmai monitoringja (pl. helyszíni ellenőrzése) során az azt végző TÁMOP-TIOP Közreműködő szervezet (KSZ), vagyis az ESZA Nonprofit Kft. munkatársai részéről számon legyenek kérve a projektgazdától a fenti részekben leírt követelmények. Lokális rendszerek felé szabott követelmény: Valamennyi releváns egészségügyi intézményi informatikai rendszernél számon kérni javasoljuk (amennyiben majd az létrejön és működik) a TIOP 2.3.1 központhoz, az azok által szolgáltatásokhoz, komponensekhez való csatlakozás képességét. Tekintettel arra, hogy a TIOP 2.3.1 projektben fog létrejönni a funkcionális integrációkat kiszolgáló egységes és központi kapcsoló-adatbázis ( integrációs motor ) a 4.4 Intézményközi rendszerszolgáltatások általános és specifikus követelményei részben fel kell tüntetni a megfelelő interfész kialakításának képességét az Országos Egészségügyi Core-SaaS központ, és azok szolgáltatott megoldásai (különösen a háziorvosi és e-recept rendszer) felé (amikor az létrejön és működik). Amennyiben lesz TIOP 2.3.1-nek közép magyarországi régiós (KMR) tükörkonstrukciója annál is értelemszerűen ugyanúgy javasoljuk az anyag illesztését. A TIOP 2.3.1 KMR-es tükörprojekt indítása, finanszírozásának előteremtése az EU-s források felhasználásának szabályai, a szükséges arányosítás miatt gyakorlatilag elkerülhetetlen, bár egyelőre a Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) 2011-2013-as Akciótervében nincs ilyen intézkedés. 3.1.5 EKOP 2.3. Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása Konstrukció forráskerete: 2 800 millió Ft Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: KIFÜ/ OEP A projektben valós ügyfélkapcsolati rendszer (CRM) kialakítása történik meg, elsősorban a szolgáltatók, mint ügyfelek felé biztosítva a hatékony kapcsolattartást, ügyintézést, az alapvető nyilvántartások szolgáltató képes alapnyilvántartássá szervezését. A projekt lehetővé teszi az ellátások finanszírozásának jobb megalapozását, pontosabb követését. Ennek része a még mindig létező floppys adatszolgáltatások helyett valódi monitoringot lehetővé tevő rendszer kialakítása, támaszkodva az e-kézbesítési szolgáltatására, felhasználva a (részben megújuló) űrlapos jelentési megoldásokat, de lehetővé téve a gépi adatszolgáltatást az auditált egészségügyi rendszerek számára. Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 13

A projekt része egy új szolgáltatói információs rendszer kialakítása, továbbá célja az egészségügyi reform alapkövének számító Nemzeti Egészségügyi Informatikai (ehealth) rendszerhez, a TIOP 2.3.1 és TIOP 2.3.3 konstrukciók által támogatott egészségügyi (intézményi és intézmények közötti) informatikai fejlesztésekhez alapvető fontosságú adatkezelési és azonosítási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a személyes egészségügyi azonosító, Nemzeti Egységes Kártyarendszerben létrehozott szabványokon alapuló megoldásának létrehozását, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését (egészen az egészségügyi intézményi végponti elfogadóhelyekig), az e-taj funkcionalitásra vonatkozó alkalmazás- és addicionális komponensek kifejlesztését, a fenntartó szervezet működési folyamatainak újjászervezését mind a központi elszámoló intézményeknél, mind az országos szolgáltató egységeknél. A projekt fő céljai röviden: 1. Nyilvántartások korszerűsítése 2. Ügyfélkapcsolati rendszert kialakítása 3. Elszámolási rendszerek korszerűsítése 4. e-taj rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések 5. e-taj funkcionalitásra vonatkozó alkalmazás- és addicionális komponensek kifejlesztése A rendszerkövetelmények és audit anyag kapcsolódása a konstrukcióhoz: A projektből származtatott követelmények: Központi projekt felé szabott követelmények: A rendszerkövetelmények és audit anyag 4.2.1 Az alapellátás specifikumai és a 4.2.2 A szakellátás specifikumai részekben javasolt kitérni a betegazonosítással kapcsolatos informatikai (hardver, szoftver) követelményekre, úgy, hogy azok felhasználásra tudjanak kerülni az EKOP projekt megvalósíthatósági tanulmányának vonatkozó részeiben, illetve később a projekt közbeszerzési dokumentációjának műszaki mellékletében. Az OEP részprojekttel kapcsolatban nem rendelkezünk bővebb információkkal, ezért annak rendszerkövetelmények és audit anyaghoz való kapcsolódására nem tudunk még kitérni. 3.1.6 TIOP 2.3.3 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (ehealth) Rendszer - Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése Konstrukció forráskerete: 3,2 milliárd Ft Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: GYEMSZI A projekt célja az ágazaton belüli horizontális (a betegellátás folyamatát, illetve a beteg rendszeren belüli mozgását követő) adatáramlás biztosítása, az egészségügy szolgáltatók informatikai rendszerei közötti szemantikai interoperabilitás megteremtése melyek révén erősebbé válhat az intézmények közötti kooperáció. A projekt kizárólag regionális illetve lokális fejlesztéseket tartalmaz. Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 14

Főbb elemek: Regionálisan integrált intézményközi kórházi információs rendszerek lokális hardver és szoftver fejlesztése Az integrálandó tartalmak és technológiai protokollok meghatározása, kifejlesztése Interfészek és üzenettípusok fejlesztése vonatkozó sztenderdek alapján Regionális telemedicina szolgáltatások infrastruktúrájának kiépítése a funkcionálisan integrált intézményi rendszerekhez kapcsolódóan A betegek önrendelkezési jogait támogató informatikai megoldások fejlesztése A rendszerkövetelmények és audit anyag kapcsolódása a konstrukcióhoz: A projektből származtatott követelmények: Központi projekt felé szabott követelmények: Javasoljuk, hogy a projekt megvalósíthatósági tanulmányában, illetve később a projekt közbeszerzési dokumentációjának műszaki mellékletében felhasználásra vagy közvetlen beillesztésre kerüljenek az anyag 4.1 Az informatikai infrastruktúra architekturális követelmények, a 4.4 Intézményközi rendszerszolgáltatások általános és specifikus követelményei, az 4.5 Üzemeltetési követelmények szolgáltatásmenedzsment kérdések és a mellékletben szereplő 8.4 Telemedicina alkalmazásának helyzete Magyarországon, a telemedicina rendszerkövetelményei fejezetek részeinek releváns elemei. Célszerűnek tartanánk, hogy a megvalósuló projekt szakmai monitoringja (pl. helyszíni ellenőrzése) során az azt végző TÁMOP-TIOP Közreműködő szervezet (KSZ), vagyis az ESZA Nonprofit Kft. munkatársai részéről számon legyenek kérve a projektgazdától, illetve a fejlesztési támogatásban részesülő intézményeknél mind a négy részben leírt követelmények. Amennyiben lesz TIOP 2.3.3-nek közép magyarországi régiós (KMR) tükörkonstrukciója annál is értelemszerűen ugyanúgy javasoljuk az anyag illesztését. A TIOP 2.3.3 KMR-es tükörprojekt indítása, finanszírozásának előteremtése az EU-s források felhasználásának szabályai, a szükséges arányosítás miatt gyakorlatilag elkerülhetetlen, bár egyelőre a Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) 2011-2013-as Akciótervében nincs ilyen intézkedés. 3.1.7 TÁMOP 6.2.7 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (ehealth) Rendszer bevezetésének támogatása módszertan - és képzésfejlesztés Konstrukció forráskerete: 1 milliárd Ft Eljárásrend: kiemelt projekt Kedvezményezett: GYEMSZI A projekt célja az egyedileg azonosított betegadatok ágazati feldolgozási folyamatainak (beleértve az egyedi ellátási eseteket leíró kódolási folyamatokat, az elszámolási rendszereket és technikákat) korszerűsítése, az emberi erőforrás fejlesztése. A projekt főbb elemei: módszertani koherencia biztosítása, a szükséges (tovább-) képzések (egészségügyi dolgozók képességfejlesztése) lebonyolítása az egyetemek közreműködésével, az intézményeknél újonnan bevezetett infokommunikációs rendszerek használatának betanítása. Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 15

A rendszerkövetelmények és audit anyag kapcsolódása a konstrukcióhoz: A projektből származtatott követelmények: Központi projekt felé szabott követelmények: Javasoljuk, hogy a TÁMOP 6.2.7 projekt scope-ja terjedjen ki valamennyi rendszerkövetelmények és audit anyag 4.2.1 Az alapellátás specifikumai, 4.2.2 A szakellátás specifikumai és 4.3 Intézményi működéstámogató rendszerek fejezeteiben feltüntetett megoldásokkal kapcsolatos felhasználói képzésre, betanításra. A projekt megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozásában célszerűnek tartanánk felhasználni az 5.1 Az intézmény felkészültségének követelményei részben leírtakat. Ezenkívül a kormányzati infokommunikációs konszolidációs intézkedési terv közigazgatási humánerőforrás fejlesztése intézkedésében (lásd 8.7.2 fejezet) leírtakkal való összhang megteremtése érdekében javasoljuk, hogy a projekt térjen ki a módszertan és tananyagfejlesztéseken és az ellátórendszeri felhasználók informatikai jellegű képzésén túl az egészségügyi informatikai szakemberállomány fejlesztésére, képzésére, életpálya modelljük kidolgozására is (akár az előirányzott 1 milliárd Ft forrás nagyságának újragondolásával). 3.2 A Semmelweis-Terv egyéb fejlesztéspolitikai konstrukcióihoz (pályázataihoz) való viszony Az előző részben felsorolt központi projektekhez való illesztésen túl javasoljuk, hogy az elkészülő anyagot használják fel a TIOP és Regionális Operatív Programok (ROP-ok) 2011-2013-as olyan egészségügyi konstrukcióihoz is a kiírások mellékleteként, illetve a közbeszerzések műszaki dokumentációjánál, ahol az intézmények számára támogathatók infokommunikációs fejlesztések a projektekben. Kívánatosnak tartanánk, hogy a rendszerkövetelmények és audit anyag releváns részeit az egyes infokommunikációs fejlesztéseket is támogató pályázatok, azok közbeszerzési dokumentációinak mellékleteként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség deklarálja, valamint a TÁMOP-TIOP Közreműködő szervezet (KSZ), vagyis az ESZA Nonprofit Kft., illetve a ROP KSZ VÁTI Nonprofit Kft. munkatársai vegyék figyelembe és kérjék számon mind az intézményi projektek értékelésekor, mind azok (helyszíni) szakmai monitoringja során. Az egyes konstrukciók és az anyag javasolt kapcsolódását (illesztését, felhasználását) a következő táblázatban mutatjuk be: Vonatkozó TIOP- ROP 2011-2013 konstrukciók Rendszerkövetelmények anyag releváns részei az uniós forrás felhasználás különböző szakaszaiban Pályázati melléklet, Értékelés Közbeszerzési melléklet Monitoring TIOP 2.1.1 Regionális járóbeteg 4.1; 4.2.2; 4.1; 4.2.2; 4.2.4; 4.1; 4.2.2; Összeállította a GYEMSZI szakértői munkacsoportja 16