MEE 56. Vándorgyűlés Múlt és jövő: a rendszerirányítás 60 éve, a MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások Tari Gábor vezérigazgató MEE 56. Vándorgyűlés - 2009. szeptember 9., Bala
Múlt és jövő 2 A rendszerirányítás 60 éve A MAVIR előtt álló kihívások -Fogyasztási adatok -Szabályozhatóság -Szélerőművek terjedése -Kapacitás terv -Rendszerszintű szolgáltatások -Szervezett piac -Hálózatfejlesztés MEE 56. Vándorgyűlés - 2009. szep
3 A rendszerirányítás 60 éve MEE 56. Vándorgyűlés - 2009. szep
A kezdet kezdete: 1949-1953 4 Az 1949-ben kidolgozott ötéves terv rendelkezett egy Budapesten létrehozandó központi teherelosztóról. 1949. október 24.: az első menetrend kiadása 1949. november 23.: az első írásos bejegyzés az Országos Villamos Teherelosztó üzemi naplójába A hálózat 1949-ben A hálózatok összekapcsolása 1949-ben
A föld alatti korszak: 1953-1978 5 1960. szeptember 11.: a 220 kv-os feszültségszint megjelenése Magyarországon (Zugló- Bistričany/Besztercsény összeköttetés üzembe helyezése) 1962. július 25.: a CDU megalakulása 1963. szeptember 1.: a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) megalakulása 1969. április 8.: a 400 kv-os feszültségszint megjelenése (Munkács-Göd) Úri u. 72.: élet a föld alatt A föld alatti vezénylő 1970-ben a tolóléces menetrendkészítő készülékkel
A nagy fejlesztések kora: 1978-2000 6 70-80-as évek: 400 kv-os hálózat kialakulása 1978.: a szovjet-magyar 750 kv-os távvezeték üzembe helyezése, az OVT a felszínre költözik, a 2xHIDIC-80 számítógéprendszer üzembe helyezése 1982-1987.: a Paksi Atomerőmű 4 blokkjának üzembe helyezése 1992. október 11.: a CENTREL létrehozása 1999. január 1.: csatlakozás az UCPTE-hez 90-es évek második fele: alaphálózati felújítások Az OVT új székháza 1978-ban A HIDIC-80-as számítógép A Paksi Atomerőmű Nagyfeszültség alatti munkavégzés
Az önállóság és a nagy felújítások kora: 2000-től napjainkig 7 2000. október 19.: a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság létrehozása 2004. április 19.: a MAVIR az ETSO teljes jogú tagja 2006. január 1.: a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság megkapja a rendszerirányítói és az átviteli működési engedélyt, valamint a villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységre szóló engedélyt. 2008. január 1.: teljes piacnyitás, a KÁT-rendszer létrehozása 2009. április: átköltözés, új teherelosztó központ 2000-es évek: alaphálózati felújítások teljes elvégzése
8 A MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások
Változások a válság hatására 9 - A gazdasági válság hatására csökken a fogyasztás - A régióban kínálati piac alakult ki - Az import olcsóbb, részaránya megnőtt - A zsinórban fogyasztó ipari üzemek leállásával a fogyasztói igények napi, heti ingadozása megnőtt - A hazai erőművek kihasználása alacsony, de egyenletesebb - Kiszorultak a piacról a szabályozható blokkok
A 8 havi csökkenés 6,1 % 10 GWh/hó 6000 5000 4000-4,8% ; -1,3 C A magyar VER havonkénti összigénye -7,3% ; +1,2 C -4,0% ; +6,0 C -11,1%; +15,5 C -7,4%; + 17,6 C -9,3%; + 19,0 C -4,1%; + 23,0 C -4,9%; + 22,7 C 3000 2000 1000 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 hó Igény* 2008. 4017,9 3687,4 3748,0 3545,9 3511,3 3559,2 3656,3 3519,5 3559,7 3716,6 3662,6 3665,3 Igény * 2009. 3826,8 3417,7 3598,7 3152,1 3250,3 3229,6 3505,6 3347,0
Az import szaldó részaránya 2003 2004 2005 2006 2007 11 2008 2009 30 % irányzat 25 20 15 10 5 0-5 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. hónapok
Jellegzetes nyári nap terhelési képe 12 2009. június 30. Kedd (éjszakai export, déli csúcs sok importtal) bruttó villamos terhelés, MW 6000 5600 5200 4800 4400 4000 3600 hazai villamosenergia-rendszerre hazai erőművekre 3200 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 h/d
A heti minimum aránya a maximumhoz 13 95% heti minimum / heti maximum, % 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% hazai erőművekre hazai villamosenergia-rendszerre 2 5 8 11 14 17 20 23 26 29 32 35 38 41 44 47 50 53 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 33 36 39 42 45 48 51 hét
A VER szabályozhatósága 14-2009-ben tovább nőtt a kötelező átvétel abszolút mennyisége, és részaránya is - A piaci árakhoz képest drága kiegyenlítő energia következtében pontosabb a menetrendek tervezése, de több a leszabályozás -Kiszorultak viszont a piacról a szabályozható blokkok -Főként a rugalmas szekunder tartalékra krónikusan kevés ajánlatot kap a rendszerirányító -Egyre gyakrabban egyszerre szűk a szabályozási tartomány fel- és le-irányban
A KÁT mérlegkör részaránya 15 átadott villamos energia az összeshez képest, % 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2008 2009 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
Szekunder tartalék-hiányos órák 16 Év Fel Le Összesen 2005 14% 25% 39% 2006 26% 17% 43% 2007 31% 14% 45% 2008 6% 28% 34% 2009/I-VIII. 24% 92% 93%
További szélerőművek engedélyezése 17 A szélerőművek engedélyezésére vonatkozó tender előkészítése kapcsán a MAVIR szakértői elemzéseket végeztek az eddigi hazai tapasztalatok, valamint a nemzetközi gyakorlat értékelése céljából. Meghatározta a különböző szélerőmű bővítésekhez tartozó feltételeket a rendszerbe illesztés érdekében. A leszűrt tanulságok alapján módosításokat javasolt az Üzemi Szabályzatban. Intézkedési tervet készített a jelentős új szélerőmű kapacitás rendszerbe illesztése érdekében szükséges feladatai elvégzésére.
A szélerőművek terjedése 18 MW 800 700 600 500 400 300 A szélerőművek beépített teljesítményének növekedése 740 200 100 0 175,6 138,5 61,5 3,3 3,3 12,7 32,9 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010->? -A közeljövőben a KÁT rendszer jelenlegi 330 MW-ban maximált beépített teljesítménye - további, várhatóan 410 MW beépített teljesítményű szél erőműves kapacitással bővülhet. Ez bizonytalanságot okozhat a rendszerszintű tartalékok lekötésének és igénybevételének helyes megítélésében, ezáltal növelheti a fogyasztókra továbbhárított költségeket, valamint nehezebbé teheti a rendszer szabályozhatóságát.
Kihívások, a szélerőművek üzeme kapcsán 1. 19 A szélerőművek termelése gyakran és gyorsan változik, előrejelzése nehéz. A területi koncentráltság következtében hazánkban nagyobb az egyidejűség, mint általában (jelenleg 95% fölötti). Központi termelésbecslést, valamint on-line mérést-megjelenítést és rövid távú előrejelzést kell kialakítani. Ehhez szükség van a megfelelő adatok és információk folyamatos összegyűjtésére és feldolgozására. Ki kell alakítani a szélerőművek visszaterhelésének vagy kikapcsolásának rendjét arra az esetre, ha már nincs más tartalék.
Szélerőműves teljesítményváltozások 20 Gradiens probléma
Kihívások, a szélerőművek üzeme kapcsán 2. 21 - Az új szélerőművek üzembe lépését követően több, és rugalmasabb tartalék lekötése válik szükségessé. - A már ma is szűkös ajánlatokat feltétlenül bővíteni szükséges. - Ehhez a műszaki feltételeket hosszabb távon az engedélyezési gyakorlat módosításával lehet megteremteni. (Új, rugalmasan szabályozható nagy erőművek, csoportokba szerveződő, szabályozható kis erőművek.) - Ösztönzőbbé kell alakítani a rendszerszintű szolgáltatások piacát, összhangot teremtve pl. a kötelező átvételes támogatási rendszerrel. - Biztosítani kell a többlet tartalék fedezetét.
Kapacitás terv 22 - A fogyasztás növekedése 2010 után kb. 1,5% - Leállítások, selejtezések szükségesek - Forráslétesítés szükséges
Nettó villamosenergia-fogyasztás 23 nettó villamosenergia-fogyasztás, TWh 50 45 40 35 tény várható előre jelzett ~1,5 %/a 30 2000 2005 2010 2015 2020 2025
A forráslétesítés szükségessége 24 villamos teljesítőképesség, MW 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 szén atom import megújuló olaj földgáz csúcsterhelés a szükséges új 2010 2015 2020 2025
A hosszú távú teljesítménykép 25 A szükséges kapacitás A várható kapacitás 2025
Leállítások, selejtezések 26 megszűnő erőműves kapacitás, MW 2500 2000 1500 1000 500 0 szénerőmű szénhidrogén-erőmű kiserőmű 98 1882 132 147 240 142 546 446 613 538 320 212 2010-2015 2015-2020 2020-2025 2025-2030
A szükséges teljesítőképesség 27 9600 MW 10 000 MW 10 400 MW 700 1350 1600 1500 1700 400 1200 1400 1500 1500 1500 4600 6200 11 000 MW 1400 1600 hiányok tartalékok 7550 200 1100 1000 6700 6500 7000 7500 8000 4500 3800 csúcsterhelés 2010 2015 2020 2025 2010 2015 2020 2025 nagyerőművek kiserőművek import szükséges új meglévő, megmaradó hazai erőművek
Új erőmű-teljesítőképesség 28 8000 új erőmű-teljesítőképesség, MW 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 0 116 454 1083 116 1662 600 1200 1165 440 440 716 2990 2990 kiserőmű tárolós atom szén OCGT CCGT 2010 2015 2020 2025
MAVIR intézkedései és törekvései 29 - A rendszerszintű szolgáltatások piacának fejlesztése - Termékek egységesítése - Ajánlattevők körének szélesítése (kiserőművek) - Szerződések és elszámolások módosítása révén ösztönzés a részvételre (pl. market maker -ek leszabályozásra is) - A szabályozhatóság megkövetelése minden új, piacra lépő termelőtől - A kötelező átvételes támogatási rendszer és a rendszerszintű szolgáltatások piaca közötti összhang megteremtése
Rendszerszintű szolgáltatások piaca 30 RENDSZERSZINTŰ SZOLGÁLTATÁSOK Primer tartalék Helyi szabályozás Átviteli Hálózati Veszteség Szekunder tartalék Black Start. Tercier tartalék Meddő T. Perces tartalék Üzemzavari tartalék Órás tartalék Zárt hurkú szabályozás Nem zárt hurkú szabályozás RÉSZTVEVŐK -NAGY Erőművek - Kereskedők -Kis Erőművek, Szabályozási központok Üzemi Szabályzat Kereskedelmi Szabályzat Elszámolás módja
Piacműködtetési kihívások a közeljövőben 1. 31 Belföldi vonatkozású kihívások - Rendszerszintű szolgáltatások felülvizsgálatok folytatása Keresletoldali és KÁT értékesítői szabályozhatóság, ÁHV beszerzés optimalizálása, újra-teherelosztás számszerűsítése, szekunder tartalékpiaci "szűkület kezelése, bruttó-nettó elszámolás felülvizsgálata, kiegyenlítő energia árképzés felülvizsgálata. - Napi elszámolások bevezetése - Adatpublikációk végrehatása - KÁT működés fejlesztése - Szervezett piac létrehozása - Menetrendkezelő szoftver cseréje - MAVIR elszámolási rendszer (MER) fejlesztése
Piacműködtetési kihívások a közeljövőben 2. 32 Nemzetközi vonatkozású kihívások: - Napon belüli kapacitás allokáció megvalósítása - Közös napi aukciók bevetése RO/RS/CRO határokon is - Tercier tartalék határkeresztező beszerzése - Közös koordinált áramlásalapú kapacitásaukciók bevezetése a közép-kelet európai és a délkelet európai régiókban
Hálózatfejlesztés - Átviteli hálózat 2014 33 Szombathely Hévíz 400 kv 2009 Martonvásár Bicske 400 KV 2010 Gönyű 400 kv 2010 Martonvásár (Oroszlány) Győr 220 400 kv 2010-12 Albertirsa Martonvásár II. 400 kv 2012 Nemzetközi összeköttetések: Debrecen 400 (750/400) kv 2012 Pécs Ernestinovo (HR) 400 kv 2010 Szolnok 400/120 kv 2012 Sajóivánka Rimaszombat (SK) >2012 Detk 400/120 kv 2012 Dunaújváros 400/120 kv 2012 Székesfehérvár 400/120 kv 2014 Szombathely Bécs II. rendszer 2010
Tervezett felújítások 34 Alállomások 750 kv: 2010-12: Albertirsa(?) 400 kv: 2007-2008: Albertirsa 220 kv: 2008: Győr, Szolnok, (Albertfalva), (Tiszalök) 2010: (Detk), (Kisvárda), (Sajószöged), (Zugló), Oroszlány (?) 120 kv: 2008: Göd, Felsőzsolca, Győr, Sajóivánka, Sajószöged, Tiszalök 2008-2009: Debrecen, Dunaújváros, 2009: Oroszlány 2010: Zugló Középfeszültség:elkészült Távvezetékek Állapot: Több mint 250 km 35-40 éves 400 kv-os távvezeték Több mint 10 000 db 400 kv-os HR szigetelőlánc Rekonstrukciók, szigetelőcserék: 2007-2008: 400 kv: Paks-Sándorfalva, Hévíz Litér, Paks Martonvásár, Paks Litér 220 kv: Göd Zugló, Detk Zugló I., Detk Sajószöged I., Sajószöged Debrecen 2008-2009: Martonvásár Litér 400 kv 2009-2010: Felsőzsolca Sajóivánka, Győr Bécs, Győr - Bős, Albertirsa- Békéscsaba, Hévíz-Toponár 400 kv
Soroksár 220 kv-os behurkolás helyett Ócsa (2000) Sándorfalva-Békéscsaba 400 kv (2003) Debrecen-Sajószöged (400) 220 kv (1995) Soroksár 220/120 kv II. trf. helyett Ócsa (2000) Toponár 400/120 kv II. trf. + új alállomás (1999) Hévíz 400/120 kv II. trf. + új alállomás (1999) Békéscsaba 400/120 kv II. trf. (2001) Az 1993-ban elfogadott alaphálózati stratégia megvalósulása 35 Tiszalök 220/120 kv II. trf. (2003) Felsőzsolca 400 kv-os behurkolás (1999) Győr-Szombathely 400 kv (2006) Szombathely 400/120 kv-os alállomás (2006) Paks-Pécs 400 kv X 14db/28 9db/28 5db/28 Debrecen 400 kv-os alállomás (2014) Pécs 400/120 kv-os alállomás (2004) 750 kv áttérítés 400 kv-ra (2014) Göd IV. 400/120 kv tr. helyett 1 db 220/120 kv-os tr. (2007) Martonvásár-Albertirsa 400 kv II. rendszer (2012) Szombathely-Graz 400 kv helyett Szombathely-Hévíz (2009) Szolnok 400/120 kv-os alállomás (2012) X Sajószöged II. 400/220 kv tr. Sajóivánka-Rimaszombat 400 kv (2012) X Sajóivánka 400/120 kv II. trf. Pécs - Ernestinovo 400 kv (2010) X Paks 400/120 kv III. trf. Göd-Győr 400 kv helyett Martonvásár-Bicske-Győr 400 kv (2012) X Kisvárda 220 kv-os behurkolás Mátra (Detk) 400 kv (2012) XMEE 56. Albertfalva Vándorgyűlés III. - 2009. 220/120 szeptember kv-os 9., Balatonalmádi tr.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 36