A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása

Hasonló dokumentumok
I. FARMAKOKINETIKA. - (környezeti) mérgező anyagok (toxikológia)

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK KÖVETELMÉNYEK. Pécs Miklós: Vebi Biomérnöki műveletek. 1. előadás: Bevezetés és enzimkinetika

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

A SZERVEK BIOKÉMIAI FOLYAMATAI. 1. Az emésztés biokémiája

VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Toxikológiai ismeretek 1.

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

Energia források a vázizomban

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Dr. Dinya Elek egyetemi tanár

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK

Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

A vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.

A somatomotoros rendszer

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség

Táplákozás - anyagcsere

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

KIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Szudánvörös- festés. ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek A LIPIDEK KIMUTATÁSA. A lipidek helyén a beágyazás után

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI

HÁZTARTÁSI VEGYI ANYAGOK

A szervezet folyadékterei A vérplazma és összetétele

MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

Oldódás, mint egyensúly

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Belső hasznosítás. Kémiai struktúra. Fibersol-2

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék

Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018

Kémiai alapismeretek 6. hét

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 12. hét

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció

Ismert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

27. A zsíranyagcsere zavarai

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

A koleszterin és az epesavak bioszintézise

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

Az inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája

Oldódás, mint egyensúly

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Az élethez szükséges elemek

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Intelligens molekulákkal a rák ellen

A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás

Biológiai membránok és membrántranszport

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

Reakciókinetika és katalízis

Gyógyszerészeti alapfogalmak. A gyógyszerek felosztása

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

A fogorvostanhallgatók önálló orvosi kémia és biokémia képzésének kidolgozása

FARMAKOKINETIKA. mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben

A kiválasztó szervrendszer élettana

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Átírás:

A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása A testidegen anyagok (xenobiotikumok): - gyógyszerek (farmakológia) - (környezeti) mérgezo anyagok (toxikológia) Történetileg elobb volt a farmakokinetika ( a gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása a szervezetben), a farmakológia (gyógyszertan) résztudománya. Csak az a molekula hat, ami kötodik ( Corpora non agunt nisi fixata ) Receptorok: specifikus kötohelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) reverzibilis, egyensúlyi folyamat: Felírható az egyensúlyi állandó: F + R FR K d [F][R]/[FR] [F]: a gyógyszer koncentrációja a receptor közvetlen környezetében (biofázis) [R]: a szabad receptorok koncentrációját nem ismerjük, csak számolhatjuk Az egyensúlyi állandóval jellemezhetjük a molekula affinitását a receptorhoz: Az egyensúlyi állandó felírható K D [ Fszabad][ Rszabad ] [ FR ] kötött pk D - log K D [ Fszabad] * ([ Rösszes ] [ Fkötött] ) [ FR ] alakban is. Kihasználva, hogy [FR kötött ] [F kötött ] (sztöchiometrikusan egy molekula egy receptorral kapcsolódik) kötött [F kötött ]* K D [R összes ]* [F szabad ] [F kötött ]*[F szabad ] [F kötött ]* (K D + [F szabad ]) [R összes ]* [F szabad ] A biológia alapjai. Oktatási segédanyag. 1.1

Átrendezve a kötött molekulák mennyisége a szabad koncentráció függvényében (egyensúlyi görbe egyenlete): [ F ] kötött [ Rösszes ]*[ Fszabad] K + [ F ] D szabad Illetve a receptorok telítésének mértékét/arányát kifejezve: [ Fkötött ] [ R ] összes K [ Fszabad] + [ F ] D szabad Mindkét függvény hiperbolikus, telítési jellegu, analóg az enzimkinetikában bevezetett Michaelis- Menten összefüggéssel. A telítés jól értelmezheto, mert ha a receptorok száma véges és állandó, akkor a partner molekula elegendoen nagy koncentrációjánál minden receptor foglalt lesz és további kötodés/hatás már nem várható. A receptorok és partnereik kötodésük és hatásuk szerint többféle típusba sorolhatók: 1. egy molekula - egy receptor, hatás van: agonista 2. több molekula - egy receptor, amelyiknek nincs hatása: antagonista (csökkenti az agonista hatását) 3. egy molekula - több receptor, amelyiknél hatás nincs: csendes receptor (megköti a molekulák egy részét a koncentráció csökken a hatás csökken). Nem receptoriális gyógyszerhatások: Lipidoldékony vegyületek: anesztetikumok: etanol fenazon fenobarbitál érzésteleníto gázok és gozök: N 2 O etiléter etilbromid kloroform A hatás mindig a biofázis koncentrációjától függ, a beadagolás viszont máshova történik. A ketto között van az élo szervezet. Ennek farmakokinetikai szempontból blokkséma-szeruen leegyszerusített vázlata: A biológia alapjai. Oktatási segédanyag. 1.2

BIOFÁZIS SZÖVETI RAKTÁR INTERSTICIÁLIS TÉR METABOLIZMUS FELSZÍVÓDÁS VÉR KIÜRÜLÉS szabad gyógyszer kötött gyógyszer - biológiai barrierek: - gyomor-bél traktus (nyálkahártya) - tüdo - hajszálerek fala - vér-agy gát - méhlepény - vese Belépési pontok FELSZÍVÓDÁS 1. Emésztocsatorna (nyálkahártya borítja) -szájüreg: csak passzív diffúzió (Nitramin, Nitropenton) -gyomor: csak passzív diffúzió (etanol) savas ph: gyenge savakat segíti (disszociációjukat visszaszorítja) gyenge bázisokat visszafogja -vékonybél: ez a fo felszívódási hely (tápanyagok) -diffúzió -aktív transzport -pinocitózis -vastagbél: víz és Na + (aktív transzport) spontán diffúzió -végbél: csak diffúzió Vérkeringés: A bélcsatorna felületérol a vena portae (kapuér) gyujti össze a vért, amelyet a májba szállít azaz mielott a szervezet egészébe kerülne, át kell haladnia a máj szurojén. Ez alól csak a végbél kivétel, ahonnan a májat kikerülve szívódik fel. A biológia alapjai. Oktatási segédanyag. 1.3

2. Tüdo nagyon jó vérellátás (69:1) vérkörök por, füst: lerakódik, és ami oldódik, csak az hat (nikotin, atropin, ópium, THC) folyadék: aerosol: igen gyorsan felszívódik (Salbutamol) Ha víz kerül a tüdobe az rögtön felszívódik, majd a vérbe kerülve felborítja az ozmótikus egyensúlyt, ez hemolízist okoz. A vér felhígul, az ozmózisnyomás szétpukkasztja a vörös vérsejteket. gázok, gozök: az egyensúly nagyon gyorsan beáll (altatás, érzéstelenítés) 3. Borön át: Zsíros, olajos anyagok, liposzómák. Szándékos bevitel a gyógyszerek alkalmazási módjai: I. Helyi II. Általános 1. orális (száj, gyomor, bél) 2. rektális 3. parenterális -inhalálás -perkután -intrakután -szubkután -intraneurális -intramuszkuláris -intraperitonális -intrapleurális -intraciszternális -intravazális További (belso) biológiai barrierek: 3. Hajszálerek fala: féligátereszto hártya, csak a fehérjéket és a vérsejteket tartja vissza. A biológia alapjai. Oktatási segédanyag. 1.4

4.Vér-agy gát: az erek falán van egy sejtréteg (glia), amely lezárja az ionos spontán diffúziót, és speciális aktív transzportjai vannak. 5. Méhlepény: sokcsatornás, aktív tápanyagtranszport immunglobulinok és vérsejtek is transzportálódnak. 6. Vese: kiválasztó és anyagcsereszerv (enzim aktivitások) - filtráció (ultraszurés, ~180 l/nap) - exkréció (kiválasztás aktív transzporttal) - reszorpció (visszaléptetés) KÖTODÉS PLAZMAFEHÉRJÉKHEZ Frakciók: albumin; α 1, α 2 globulinok Kötodés: reverzibilis, egyensúlyi folyamat csak a szabad molekula számít! Következmények: -eloszlás módosul -kompetíció (leszorítás) -lassul a diffúzió (kisebb c) -elnyújtott hatás -akkumulációs veszély ELOSZLÁS A SZERVEZETBEN Avagy megoszlás a vízterek között -szárazanyag: 30 % -sejteken belüli: 35 % -hozzáférhetetlen víz 7 % -intersticium: 18 % -transzcelluláris: 3 % -vér 7 % Az egyes vízterek aránya a szervezetben KIÜRÜLÉS A biológia alapjai. Oktatási segédanyag. 1.5

METABOLIZMUS -vesén át -epével -egyéb váladékok -tüdon át -szöveti enzimek -máj: közvetlenül a felszívódás után; kémiai átalakító és szuro, rengeteg enzimaktivitása van -szénhidrát anyagcsere (glikogén) -zsíranyagcsere (kiválasztás: epe) -fehérjeanyagcsere -méregtelenítés SZÖVETI RAKTÁR: Zsírszövetben apoláros anyagok (pl. DDT) Máj és izom (glikogén) Csontszövet (kalcium) - konjugáció (glükuronsavval, glicinnel) - oxidáció (pl. etanol) - redukció A biológia alapjai. Oktatási segédanyag. 1.6