Nemzetközi zi politikai gazdaságtan gtan 12. Az állam és s a gazdasági gi fejlődés Jövedelem és s boldogság Mi a fejlődés? A fejlődés s emberek által véghez v vitt folyamat, amely a környezettel állandó kapcsolatban áll A gazdasági gi növekedn vekedés és s a szerkezeti változv ltozás együttese, ahol az egy főre f eső jövedelem hosszabb időtávon is emelkedik és s bizonyos normatív v célok c elérésére re van lehetőség. Folyamat lehet: a) Lineáris => optimista b) Ciklikus, vagy spirális => realista További megkülönb nböztetés: a) Korábbiak követk vetése, vagy b) Úttörő folyamat A GDP, GNI A fejlődés s mérésére m re használt első mérőszám m a GDP, GDP/fő GDP: Belföld ldön n egy időszak alatt megtermelt valamennyi termék/j k/jövedelem GNI Problémák: Statikus Jövedelem eloszlást st nem vizsgálja Csak kvantitatív Statisztikai bizonytalanság Közös s valutában kell kifejezni (PPP?) 1
Egy főre f eső GNI néhány n ny országban Világbank országcsoportok Legkevésb sbé fejlett országok (LDC( LDC s) Egy főre f jutó GNI 750 alatt Alacsony jövedelmj vedelmű országok (LIC( LIC s) Egy főre f jutó GNI 935 alatt Alsó közepes jövedelmj vedelmű országok (LMIC( LMIC s): Egy főre f eső GNI 936 és s 3705 közöttk Felső-közepes jövedelmj vedelmű országok (UMIC S): Egy főre f eső GNI 3706 és s 11445 közöttk Magas jövedelmj vedelmű országok (HIC( HIC s) Egy főre f eső GNI 11446 felett A fejlődés s mérésének m problematikája Hogyan mérjm rjük? GDP növekedn vekedés? Szegénys nység g csökken kkenése? Életminőség g javulása? Fejlődő oktatás? Esetleg ezek mind együtt? Amartya Sen Emberi jogosultságok gok kiterjedése (híres könyve: Fejlődés, mint szabadság) A fejletlen országok szegény országok Szegénys nység: valamitől l való megfosztottság értelemben Új j mérőszm számok a fejlődés s mérésérem re Haláloz lozási és s szület letési aránysz nyszámok Napi energiafelhasználás s fejenként nt Szegények száma Szegénys nységi küszk szöbök összehasonlításasa Szegények aránya Orvosok, kórhk rházi ágyak száma Oktatásban részesr szesültek száma Jövedelmi különbsk nbségek (Lorenz-görbe, rbe, GINI) 2
Komplex mutatósz számok A fenti mutatók önálló szerepe Ezért komplex mutatósz számok UNRISD-index: 18 különbk nböző mutató Human Development Index (HDI): 3 különbk nböző komponensből GDP, egészs szségügy, gy, oktatás 3
Különbözők és s mégis m egyformák? Rendkívül l heterogén n kategória Eltérő kultúrák, k, törtt rténelem, hagyományok Eltérő gazdasági gi fejlettségi szintek Eltérő gazdasági gi szerkezetek Eltérő humán n fejlettségi szintek Eltérő fejlődési pályp lyák Van, ami már m r fejlett: Szingapúr, Dél-Korea, D Tajvan Vannak, amelyek tényleg t fejlődnek: Kína, K India, Indonézia, Malajzia, Brazília Vannak, amelyek képtelenek k fejlődni: Szub-Szaharai Szaharai Afrikai nagy része divergencia Mégis, számtalan közös k s vonással rendelkeznek Közös s vonások 1. 5 év v alattiak haláloz lozási rátájar Tömeges az alacsony életszínvonal Alacsony a termelékenys kenység, humán n tőke t szint Magas a jövedelemi j egyenlőtlens tlenség és s a szegénys nység Népesség g gyors növekedn vekedése Nettó alapfokú beiskolázotts zottság, valamint 1 tanárra jutó diákok száma Korreláci : : anya képzettsk pzettsége és csecsemőhaland halandóság 4
Nyers szület letési aránysz nyszámok Közös s vonások 2. Gazdaság és s társadalomszerkezetekt Önellátó mezőgazdas gazdaság g magas aránya Alacsony az ipar aránya Főleg nyersanyagtermelés és s export Migráci vidékr kről l a városokbav Magas munkanélk lküliség Formális és s informális szektorok Fejletlen piacok Rossz informáci áramlás Foglalkoztatottság g egyes szektorokban Közös s vonások 3. Kiszolgáltatotts ltatottság és s függf ggés s a nemzetközi zi kapcsolatokban (péld ldául): Kereskedelem és s szakosodás Tőkeáramlások Segélyez lyezés Eladósod sodás Gyarmati örökség Intézm zmények Etnikai fragmentáci A fejlődésgazdas sgazdaságtangtan története II. világh gháború után n lesz önálló diszciplína Tárgya: a fejlődő országok, a volt gyarmatok gazdaságainak gainak felzárk rkóztatása Fejlett vs. Fejlődő országok Ebben eltér r a neoklasszikus közgazdask zgazdaságtan gtan felfogásától Képviselők: Myrdal, Hirschman,, A. Lewis, Prebisch, Singer, Rosenstein-Rodan Rodan Fejlődésgazdas sgazdaságtangtan története Fejlődő országok: speciális eset Egyedi külsk lső tulajdonságok Egyedi belső tulajdonságok Emiatt a hagyományos közgazdask zgazdaságtan gtan nem alkalmazható,, mint a fejlett világban Növekedés s vs. Fejlődés Növekedés Kvantitatív Fejlett országok Fejlődés Kvalitatív és s kvantitatív Fejlődő országok 5
Belső okokkal magyarázó koncepk Nagy lökés l s koncep Különböző ördögi kör k r koncepk Alacsony termelékenységű, rossz hatékonyságú ipar Szegénység, alacsony jövedelem Beruházások elégtelen mennyisége Alacsony megtakarítási ráta Gazdasági elmaradottság és s dualizmus Gerschenkron Elmaradott országok: nagy késésben k sben a világgazdas ggazdaság g többi t részr széhez képestk Állami beavatkozás Nemzetközi zi összefogás Dualizmus: Lewis Hagyományos és s modern szektor kettőss ssége és s problémája Külső okok Prebisch és Singer (UNCTAD, ÚNGR) Romló cserearányok Nemzetközi zi kereskedelem révén r n az abból származ rmazó többlet a fejlett országokba szivattyúzódik át Fejlődő országok termékeinek ár és jövedelemrugalmassága a fejlett országokban kisebb, mint 1 Pl.: kakó: : 0,5; tea: 0,1 Termelés s növeln velése nem megoldás Prebisch-Singer számp mpélda Két t ország: centrum és s periféria ria Centrum ipartermékeket exportál, periféria ria nyerstermékeket, népessn pességnövekedésük k azonos Centrum GDP növekedn vekedése 3%, importkereslet jövedelemrugalmassága 0,8%, import növekedn vekedési üteme 2,4% (3%*0,8%) Periféria ria importkereslet jövedelemrugalmassj vedelemrugalmassága 1,3%. Ha kiegyenlített fizetési mérleg m az igény, akkor a GDP maximum 1,84%-kal nőhet n (2,4%/1,3%). Ha a GDP növekedn vekedés s a fejlődő országban megegyezik a fejlettével, akkor az import iránti kereslet 3,9%-kal nőne, n ne, miközben az export iránti kereslet csak 2,4%-kal 1970-es évek Fejlődésgazdas sgazdaságtangtan visszaszorulása sa Importhelyettesítés s kudarca Latin-Amerika: adóss sságválság Kudarc ok: állami beavatkozás Ártorzító hatás Vissza kell térni t a piac elsődleges szabályoz lyozó funkjának nak IMF és s Világbank szerepe Kondícionalit cionalitások Washingtoni konszenzus 1. Államháztartási fegyelem 2. Közkiadási prioritások 3. Adóreform 4. Pénzpiaci liberalizáci 5. Versenyképes valutaárfolyam 6. Külkereskedelmi liberalizáci 7. Külföldi ldi közvetlen k beruházások 8. Privatizáci 9. Dereguláci 10. Tulajdonjog 6
Fejlődésgazdas sgazdaságtangtan újjáéledése Az 1980-90 90-es évek változv ltozásai Harmadik utas próbálkoz lkozások (fejlesztő állam modellje, majd válsv lsága) Tranzíci,, rendszervált ltás Napjainkra sokban hasonlít t az NPG-re re: módszertan és s célokc Fejlesztő állam Robert Wade Neoliberalizmussal versengő elmélet let Újonnan iparosodott országok (NIC, NIE) fejlődésének magyarázata Állam kiemelt szerepe Fejlesztő állam: Tajvan esettanulmány ny Fejlesztő állam: Tajvan Hangsúly az oktatáson Alapfokú iskolázotts zottság Középfokú iskolázotts zottság Olvasni tudók k aránya Infrastrukturális beruházások Korai és s teljes körűk földreform: jól j l működőm mezőgazdas gazdaság Magas megtakarítási hajlam Korea Tajvan Valós 0,94 0,96 Becsül t 0,57 0,62 Különb- ség 0,37 0,34 Való s 0,27 0,28 Becsült 0,10 0,12 Különb- ség 0,17 0,15 Valós 0,71 0,54 Becsül t 0,31 0,36 Különb- ség 0,40 0,18 Fejlesztő állam: Tajvan Fejlesztő állam Kereskedelemi ötletek szélesk leskörű felhasználása sa A kormányzat hatékony iparpolitikája Piaci ösztönzők Egyéb b tényezt nyezők: Kultúra Globális lis politika Kormányzat jój makrogazdasági gi politikája 7
Fejlesztő állam a viták k kereszttüzében Neoklasszikus közgazdk zgazdászok nem hisznek a fejlesztő állam koncepban Világbank World Development Reportja 1991-ben elutasítja tja a fejlesztő állam koncepját Kiemelt részterr szterületek (makrostabilit( makrostabilitás, képzett munkaerő,, exportvezérelt relt növekedési stratégia, magas tőkefelhalmozás) WDR kritikája Nem veszi figyelembe, hogy a fentiekhez nagymért rtékű állami beavatkozás s volt szüks kséges Nem veszi figyelembe a beágyazotts gyazottság g kérdk rdését Nem veszi figyelembe a piaci tökéletlenst letlenségeket: informáci áramlás, növekvn vekvő hozadék, önmegerősítő folyamatok, törtt rténelmi változv ltozók (NPG elmélet let alapjai!) Fejlesztő állam válsv lsága Fejletlen pénzpiaci p viszonyok: hagyományos pénzügyi piacok nem alakulnak ki Állam átvállalja a szerepet: ő allokálja lja az erőforr forrásokat Fejlesztő állam válsv lsága Kelet-Ázsia válsv lsága: intézm zményi hiányoss nyosságok Két t rendszer találkozik lkozik Két t ismérv Intézm zmények viszonylagos fejlettséges Rendelkezésre álló tőke relatív v bőségeb Alacsony tőke/beruházási lehetőség g rátar Fejletlen (1) Fejlesztő intézm zményes állam modellje alapok Fejlett (2) Mindkettő intézm zményes alapok Magas tőke/beruházási lehetőségek rátar (3) Egyik sem (4) Piac által vezérelt vegyesgazdaság 8
Poszt-washingtoni konszenzus Mi a rendszervált ltás? Stiglitz (1998) és Kolodko (1999) alapján: 1. Hosszú távon is fenntartható fejlődés 2. Emberhez méltm ltó életkörülmények megteremtése 3. Intézm zményi infrastruktúra folyamatos fejlesztése se 4. Az állam szerepének átértékelése 5. Stabil jogrendszer 6. Dereguláci 7. A civil szféra tevékenys kenységének nek hathatós s támogatt mogatása 8. Igazságosabb gosabb jövedelempolitikaj 9. A versenypolitika intézm zményi hátterh tterének megteremtése 10. A belső pénzügyi rendszer erősítése se 11. Az új j nemzetközi zi pénzp nzügyi architektúra ra kiépítése Átmenet (transici( transin) Zárt folyamat. Kezdő és s végpontja v ismert Diktatúra => demokrácia; kötött k tt gazdaság g => piacgazdaság Szerkezeti alkalmazkodás és s intézm zményi reformok Rendszervált ltó országokban stagnálás Kezelés s szerkezeti reformokkal Rendszerváltoz ltozás: társadalomtudomt rsadalomtudományokban Túlzó várakozások A transzformáci s s válsv lság 160 140 120 Az egyes rendszerváltó régiók GDP-je (1990=100) KKE Balti DKE FÁK 160 140 120 A KKE+Balti ország gazdasági teljesítménye (GDP 1990=100) Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Lettország Litvánia Észtország Szerkezeti válsv lság: Termelés, foglalkoztatottság, g, fogyasztás: s: KGST megszűnik, termékek nagy része r feleslegessé válik Importliberalizáci termelőket szorít t ki Stabilizáci kiszorító hatása Vállalatok kihullása Új államok, gazdasági gi káoszk Rendszerváltoz ltozás s világgazdas ggazdasági gi hatásai Mértéke KKE: 20% FÁK: 20%+ a szovjet tér t r felbomlásának hatása Nagyon súlyos: s 60% Rendszervált ltás: SLIP Stabilizáci Liberalizáci Intézm zményépítés Privatizáci 160 140 120 100 80 60 40 20 1990 1991 1992 100 80 60 40 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 A FÁK-országok GDP-je (1990=100) Örményország Fehéroroszország Kirgizisztán Oroszország Turkmenisztán Üzbekiztán 1993 1994 1995 1996 1997 Azerbaijdzsn Grúzia Moldova Tadzsikisztan Ukrajna 1998 1999 2000 2001 2002 2003 100 80 60 40 140 120 100 80 60 40 20 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 A délkelet-európai országok GDP-je (1990=100) Horvátország Bosznia-Herzegovina Bulgária Macedónia Románia Szerbia-Montenegro 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Átmenetelméletekletek Neoliberalizmus konvergencia-elm elmélete: lete: Piacvezérelt fejlődési modell Átmenet: szüks kséges letisztulása sa a gazdaságnak, gnak, recesszió Kulturális lis örökség g elmélete: lete: Beidegződések lassú átalakulása Etnikai konfliktusok felszínre bukkanása Kormányz nyzás s válsv lsága: Gyors sokkterápia magyarázata Kormányzat gazdagodása, nép n p cserbenhagyása sa Az átmenet Intézm zményi reform: Állam helyett piac Ugyanakkor hiányz nyzó közintézmények, társadalmi t infrastruktúra Privatizáci : Középosztály megteremtésének kísérlete k és s kudarca Korrup Likviditási problémák Áttérés s piaci alapokra: Felügyel gyelő törvények hiánya gyakori Részleges reformok Erős állam igénye 9
A fejlesztés célja GDP Egy főre jutó reál GDP Nem-monetáris indikátorok Szegénység csökkentése Jogosultságok és képességek Szabadság Fenntartható fejlődés Állami beavatkozás Tervezés és irányítás Minimális állam A piac és az állam kiegészíti egymást: good A gazdaságpolitika célja governance Szegények mert szegények A rossz politika miatt szegények, get prices right Tegyünk helyre minden politikát Tegyük helyre az intézményeket 10