2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek a ségi küszöb feletti és alatti jövedelemből élők között 3 Településtípusok szerinti különbségek 4 Háztartástípusok szerinti különbségek 5 Összegzés Adatok és indikátorok A ség és társadalmi kirekesztődés mérésére és változásainak nyomon követésére szolgáló EU-27 szinten harmonizált EU-SILC (Statistics on Income an Living Conditions) felvétel laekeni indikátorokat vizsgáló alapkérdőíve mellé 2012-ben a lakáskörülményekre vonatkozó kiegészítő modul kérdései társultak. Elemzésünk a laekeni indikátorrendszer fő indikátorával, a relatív jövedelmi séggel összefüggésben mutatja be a ségnek a lakáskörülményekkel, illetve a lakókörnyezettel való kapcsolatát. A relatív jövedelmi séget vizsgáló indikátor számítása az egy fogyasztási egységre jutó mediánjövedelem alapján történik. A laekeni definíció szerint nek azok a háztartások, illetve az azokat alkotó személyek tekinthetők, akiknek OECD2 ekvivalenciaskála szerinti rendelkezésre álló jövedelme a mediánjövedelem 60 százaléka alatt marad. Az EU-SILC 2012. évi modulja alapján a relatív jövedelmi séggel összefüggésben a lakáskörülmények és a lakókörnyezet négy területét mutatjuk be részletesebben: a lakás komfortfokozata, a lakás minősége, a lakókörnyezet minősége, a lakókörnyezet alapvető szolgáltatásokkal való ellátottsága. Ezeket háztartástípusok és településtípusok szerint is vizsgáljuk, ugyanis e szempontok a relatív jövedelmi ség esetében meghatározóak. A lakás komfortfokozata A lakás komfortfokozatának az alapja a KSH 2011. évi népszámlálás során alkalmazott definíciója, melyet itt kiegészítettünk a dupla komfort szinttel, melybe azok az összkomfortos lakások kerültek, melyekhez kettő vagy több fürdőhelyiség is tartozik. A népszámlálás definíciója a következő: Összkomfortos a lakás, ha rendelkezik legalább egy 12 m 2 -nél nagyobb lakószobával, főző- és fürdőhelyiséggel, WC-vel, központos (táv-, központi, cirkó) fűtéssel fűthető, továbbá biztosított a villany-, víz-, melegvíz- és csatornaellátottság. A komfortos lakások a fűtés módjában különböznek az összkomfortosaktól: központos, ha helyiségenkénti fűtésűek. A félkomfortos lakásokban vagy a fürdőhelyiség vagy a WC hiányzik, a közművek közül csak a villany- és vízellátás biztosított. A komfort nélküli lakás az előbbi kényelmi elemek közül legalább egy lakószobával és főzőhelyiséggel rendelkezik, legfeljebb egyedi módon fűthető. Az előbbi komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. A lakás minősége A lakások minőségére vonatkozóan három kérdés szerepelt a kérdőíven: (1) Jellemző-e a lakásra, hogy a mennyezete beázik? (2) Jellemző-e a lakásra, hogy a falazata/padlója/alapja nedvesedik? (3) Jellemző-e a lakásra, hogy a nyílászárói rosszak? A válaszlehetőségek: 1 igen, 0. A mutató értéke a három változó összegeként adódik, mely ennek megfelelően: nincs negatívum ha egyik sem jellemző a lakásra 1 negatívum ha csak egyik probléma jellemző a lakásra 2 negatívum ha kettő probléma jellemző a lakásra 3 negatívum ha mindhárom probléma jellemző a lakásra. A lakókörnyezet minősége A lakókörnyezet minőségének megragadására szintén három kérdés szolgált: (1) Jellemző-e a lakókörnyezetére, a rossz közbiztonság, vandalizmus? (2) Jellemző-e a lakókörnyezetére, hogy zajosak a szomszédok vagy nagy zaj szűrődik be az utcáról? (3) Jellemző-e a lakókörnyezetére szennyezés, por, egyéb környezeti probléma? A válaszlehetőségek: igen, 0. A mutató értéke szintén a három változó összegeként adódik és megegyezik a lakás minőségénél kifejtettel. Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés Hat alapvető szolgáltatást kérdeztünk a kérdőíven: (1) alapvető élelmiszerekhez való hozzáférés (2) bank (3) posta (4) tömegközlekedés (5) egészségügyi alapszolgáltatás (6) közoktatási intézmény. A kérdés a következőképpen szólt: Elérhetőség, nyitva tartás stb. tekintetében, hogyan fér hozzá az alábbi termékekhez, szolgáltatásokhoz lakókörnyezetében? A válaszlehetőségek: 1 nagyon nehezen, 2 nehezen, 3 könnyen, 4 nagyon könnyen, 5 használja az adott szolgáltatást. A mutató értéke azt mutatja, hogy a kérdezettek hány esetben válaszolták azt, hogy nagyon nehezen vagy nehezen férnek hozzá lakókörnyezetükben a hat felsorolt szolgáltatáshoz.
2 Szegénység, lakáskörülménye, lakókörnyezet, 2012 Statisztikai tükör 2013/33 Különbségek a ségi küszöb feletti és alatti jövedelemből élők között Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2011-ben a jövedelmi ségi arány a teljes lakosság körében 13,9 százalék volt, ami 1 millió 368 ezer főt jelentett. Háztartástípusonként vizsgálva megállapítható, hogy a ek között a teljes népességen belüli arányukhoz képest felülreprezentáltak a gyermekes háztartásokban élők és az aktív korúak, illetve alulreprezentáltak a gyermektelen háztartásokban élők és az. A ek és a ek száma és aránya háztartástípusok szerint, 2012 Háztartástípus Nem Szegény Összesen 1. tábla Egyedül élő 453 5,4 53 3,9 506 5,1 nyugdíjas háztartások, gyermek nélkül 1 141 13,5 75 5,5 1 215 12,4 Legalább két aktív korú felnőtt 3 611 42,7 824 60,2 4 435 45,1 Egy szülő 164 1,9 69 5,1 233 2,4 Egyedül élő aktív korúak 299 3,5 90 6,6 389 4,0 Legalább két aktív korú felnőtt gyermek nélkül 2 795 33,0 258 18,9 3 053 31,1 A ek településtípus szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a fővárosban és a megyeszékhelyeken arányaiban jóval kisebb, ugyanakkor a községekben jóval nagyobb valószínűséggel találhatók ek az egyes településtípusokon élők teljes népességen belüli arányánál. A ek és a ek száma és aránya településtípusok szerint, 2012 Településtípus Nem Szegény Összesen 2. tábla Budapest 1 580 18,7 130 9,5 1 710 17,4 Megyeszékhely 1 765 20,9 142 10,4 1 907 19,4 Többi város 2 497 29,5 437 31,9 2 935 29,9 Község 2 621 31,0 659 48,2 3 280 33,4 Az EU-SILC kiegészítő modulja alapján számított mutatók is jelentős egyenlőtlenségeket jeleznek a ek és a ek között. Miközben a teljes népesség közel 58 százaléka él dupla komfortos vagy összkomfortos lakásokban, addig a eknek csak 27 százaléka. A eknek ugyanakkor 40 százaléka komfortos lakásokban él, miközben a eknek csak 30 százaléka. A eket tehát nagyobb valószínűséggel találjuk a legrosszabb minőségű lakásokban. Miközben a ek 18 százaléka él félkomfortos és 4 százaléka szükség- és egyéb lakásokban, addig ez a ek körében együttvéve is kevesebb mint 5 százalék. 3. tábla A ek és a ek száma és aránya lakásuk, lakókörnyezetük mutatói szerint, 2012 Nem Szegény Összesen Duplakomfortos 528 6,2 6 0,4 534 5,4 Összkomfortos 4 780 56,5 366 26,7 5 145 52,3 Komfortos 2 516 29,7 556 40,6 3 072 31,2 Félkomfortos 231 2,7 135 9,8 366 3,7 Komfort nélküli 132 1,6 249 18,2 381 3,9 Egyéb 276 3,3 57 4,2 333 3,4 Nincs negatívum 6 818 80,6 643 47,0 7 461 75,9 1 negatívum 1 091 12,9 332 24,2 1 422 14,5 2 negatívum 410 4,8 237 17,3 647 6,6 3 negatívum 143 1,7 157 11,4 300 3,0 Együtt 8 462 100,0 1 368 100,0 9 830 100,0 Nincs negatívum 6 743 79,7 958 70,0 7 701 78,3 1 negatívum 1 051 12,4 254 18,6 1 305 13,3 2 negatívum 504 6,0 105 7,7 609 6,2 3 negatívum 165 1,9 51 3,7 216 2,2 Együtt 8 462 100,0 1 368 100,0 9 830 100,0 Mindenhez könnyű 6 127 72,4 855 62,5 6 983 71,0 1-hez nehéz 879 10,4 180 13,1 1 059 10,8 2-höz nehéz 443 5,2 97 7,1 541 5,5 3-hoz nehéz 315 3,7 69 5,0 383 3,9 4 vagy többhöz nehéz 698 8,3 167 12,2 866 8,8 A lakások minőségében is hasonlóan nagyok a különbségek a ek és a ek között. Míg a teljes népesség 76 százaléka találkozik lakásában a vizsgált minőségi problémákkal, addig ez az arány a ek esetében már 81 százalék, miközben a ek körében csak 47 százalék. A problémák halmozódása is sokkal jellemzőbb a ek körében; 17 százalékuk lakik olyan lakásban, ahol kettő, 11 százalékuk pedig olyanban, amelyben mindhárom vizsgált minőségi probléma előfordul. A lakókörnyezetben és a szolgáltatások elérhetőségében már kisebbek az egyenlőtlenségek, mint az előző két, lakással kapcsolatos mutató esetében. Bár a ek kisebb arányban élnek olyan környéken, ahol egyáltalán szembesülnek egyik vizsgált problémával sem, de a halmozottan kedvezőtlen környéken élők aránya körükben már sokkal magasabb, mint a eké. Míg a ek 8, addig a ek 6 százaléka szembesül közvetlen lakókörnyezetében legalább kettővel a vizsgált három probléma közül. Az alapvető szolgáltatások elérésében is az előbbivel hasonló a helyzet. A ek között 10 százalékponttal magasabb azok aránya, akik közvetlen lakókörnyezetükben minden szolgáltatáshoz könnyen hozzáférnek, és 4 százalékponttal kisebb azok aránya, akik 4 vagy több alapvető szolgáltatáshoz is csak nehezen vagy nagyon nehezen jutnak hozzá.
Statisztikai tükör 2013/33 Szegénység, lakáskörülménye, lakókörnyezet, 2012 3 Településtípusok szerinti különbségek A ek és a ek lakásainak komfortosságában viszonylag nagyok a különbségek az egyes településtípusok között. A ek közül legalább komfortos lakásban legtöbben a megyei jogú városokban (86%), míg legkevesebben a községekben (59%) élnek, vagyis a községekben közel háromszor akkora a relatív kockázata 1 annak, hogy a jövedelmi szempontból nek tekinthető emberek alacsony komfortfokozatú lakásban lakjanak, mint a megyei jogú városokban. A nek tekinthető népességet vizsgálva bár minden településtípusban kisebb az alacsony komfortfokozatú lakásban élők aránya, településtípus szerinti különbségek így is maradnak. A kisvárosokban több mint két és félszer nagyobb eséllyel laknak a ek komfortosnál rosszabb lakásban. A lakásminőségi mutatókban nincsenek jelentős eltérések településtípus szerint, sem a ségi küszöb alatt, sem a felett. Azoknak az aránya, akik olyan lakásban laknak, amelyre jellemző a felsorolt negatívumok közül egy sem, a ek esetében 45 54 százalék, míg a ek esetében 78 84 százalék. Ez azt jelenti, hogy e tekintetben a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb arányokkal jellemezhető településtípusok között még másfélszeres eltérés sincs. A lakókörnyezeti mutatókban településtípusok szerint már nagyobbak a különbségek mind a ek, mind a ek esetében. A települési hierarchia szerinti sorrend e mutatók esetében egyértelműen megfordult, hiszen mind a ek, mind a ek közül a községekben élők számolnak be a legkisebb, míg a fővárosiak a legnagyobb arányban lakókörnyezeti problémákról. Ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy a ek esetében kisebbek az eltérések a problémákkal szembesülők arányaiban, mint a ek esetében. 5. tábla Szegénységi és lakás-, illetve lakókörnyezeti kockázatok az egyes településtípusok között, 2012 Probléma Relatív kockázat Legkedvezőbb Legkedvezőtlenebb Relatív jövedelmi ség 2,7 főváros, megyei jogú városok községek Szegény 2,8 megyei jogú városok községek 1,2 megyei jogú városok községek 1,6 községek főváros Szolgáltatások 2,1 főváros megyei jogú városok Nem 2,6 főváros városok 1,3 főváros megyei jogú városok 2,5 községek főváros Szolgáltatások 1,2 városok megyei jogú városok A ek és a ek aránya lakásuk, lakókörnyezetük mutatói szerint, 2012 4. tábla Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen Duplakomfortos 6,2 0,0 5,4 1,4 6,3 0,3 6,8 0,4 6,2 0,4 Összkomfortos 65,1 40,3 64,4 45,7 49,9 26,6 52,2 20,1 56,5 26,7 Komfortos 24,9 40,8 25,4 38,5 33,9 44,2 31,6 38,6 29,7 40,6 Félkomfortos 2,3 13,9 1,9 6,2 3,1 7,6 3,2 11,3 2,7 9,8 Komfort nélküli 0,3 0,2 0,4 5,7 2,0 16,8 2,7 25,3 1,6 18,2 Egyéb 1,2 4,8 2,5 2,5 4,7 4,4 3,6 4,3 3,3 4,2 Nincs negatívum 78,0 49,8 83,5 54,0 80,5 46,9 80,3 44,9 80,6 47,0 1 negatívum 16,5 28,9 11,0 25,5 12,6 25,8 12,3 22,0 12,9 24,2 2 negatívum 3,9 13,2 4,2 12,3 5,2 20,5 5,4 17,2 4,8 17,3 3 negatívum 1,6 8,1 1,3 8,3 1,7 6,8 2,0 15,9 1,7 11,4 Nincs negatívum 68,8 56,1 76,7 69,8 80,5 71,1 87,5 72,1 79,7 70,0 1 negatívum 19,0 28,9 12,6 20,2 11,7 15,6 9,0 18,2 12,4 18,6 2 negatívum 9,6 9,0 7,7 3,9 6,0 8,7 2,5 7,6 6,0 7,7 3 negatívum 2,6 6,0 3,1 6,1 1,8 4,6 0,9 2,1 1,9 3,7 Mindenhez könnyű 73,8 78,2 70,5 54,7 74,8 71,6 70,6 55,0 72,4 62,5 1-hez nehéz 10,3 6,6 7,4 7,6 9,2 6,3 13,6 20,2 10,4 13,1 2-höz nehéz 4,0 1,3 7,3 8,3 5,4 6,6 4,5 8,3 5,2 7,1 3-hoz nehéz 3,5 5,1 4,8 6,7 3,5 4,1 3,4 5,3 3,7 5,0 4 vagy többhöz nehéz 8,4 8,8 10,1 22,7 7,1 11,4 8,0 11,2 8,3 12,2 1 Relatív kockázat: valamely (általában kellemetlen) esemény valószínűségének a hányadosa a két összehasonlított kategóriában.
4 Szegénység, lakáskörülménye, lakókörnyezet, 2012 Statisztikai tükör 2013/33 A szolgáltatásokhoz való hozzáférésben a ek között lényegében nincsenek különbségek, hiszen minden településtípuson alig több mint 30 százalékuk számol be arról, hogy valamely szolgáltatáshoz való hozzáférés számára nehézségekbe ütközne. Ezzel szemben a ek 45 százaléka panaszkodik erről a megyei jogú városokban és a községekben, míg a fővárosban csak alig több mint 20 százalékuk. Vagyis a szolgáltatások esetében a településtípus csak a ek esetében meghatározó tényező. Míg a jövedelmi ség szempontjából a fővárostól a községekig haladva egy viszonylag erős települési lejtő figyelhető meg, addig ugyanez sem a lakások komfortfokozata, illetve minősége, sem a lakókörnyék minősége és alapvető szolgáltatásokkal való ellátottsága szempontjából jellemző. Utóbbi szempontokból a kockázat a településhierarchia szerinti, sőt, a lakókörnyezet esetében éppen fordított. Háztartástípusok szerinti különbségek A ek és a ek különböző háztartástípusai között jelentős különbségek vannak a két, lakáshoz kapcsolódó mutatóban, míg sokkal kisebb eltérések a lakókörnyezettel és szolgáltatásokkal kapcsolatos mutatókban. A eket több mint négyszer akkora valószínűséggel találjuk legfeljebb félkomfortos lakásokban, mint a eket, közel háromszor valószínűbb, hogy lakásuk minőségével kapcsolatban hiányosságokkal szembesülnek, de csak másfélszer akkora valószínűséggel panaszkodnak lakóhelyi környezetükkel kapcsolatos problémákra, illetve valamilyen szolgáltatáshoz való nehéz hozzáférésre. A ek közül legnagyobb arányban a gyermek nélkül típusú háztartások laknak (35%) összkomfortos lakásokban, a gyermek nélkül pedig komfortos lakásokban (49%). Az, illetve aktív korúak laknak legnagyobb arányban (egyaránt 26%) komfort nélküli vagy szükséglakásokban. A legalább komfortos lakásokban élők aránya a nyugdíjas háztartások között a legmagasabb (79%), míg a felnőtt típusú háztartások között a legalacsonyabb (64%), így utóbbi háztartások közül 1,7-szer nagyobb eséllyel találjuk alacsony komfortfokozatú lakásokban a eket. A háztartásokban élők között jóval kisebbek az eltérések, ugyanis a legnagyobb és legkisebb mértékben veszélyeztetett csoportok közötti eltérés csak 1,3-szeres. A lakásminőségi mutató szempontjából a ek körében a gyermek nélküli aktív korú háztartások mellett a (akár egy-, akár ) élnek legnagyobb arányban (59%) jó minőségű lakásokban, vagyis olyan lakásokban, amelyekben szembesülnek egyetlen minőségi problémával sem. Ezzel szemben a gyermekes háztartások (függetlenül a felnőttek számától) laknak legkisebb arányban (42%) ilyen kellemes lakásokban. A ek és a ek aránya lakásuk és lakókörnyezetük mutatói, valamint háztartástípusok szerint, 2012 6. tábla Egyedül élő Többszemélyes gyermek nélkül Legalább két aktív Egy szülő Egyedül élő aktív korúak Legalább két aktív gyermek nélkül Összesen Duplakomfortos 0,6 1,0 2,4 0,0 8,3 0,4 1,0 1,7 1,3 0,0 6,8 0,3 6,2 0,4 Összkomfortos 49,8 26,0 57,4 30,2 54,7 24,7 58,7 23,2 56,4 22,4 59,4 34,9 56,5 26,7 Komfortos 42,5 44,4 33,9 48,8 28,4 38,8 32,3 43,4 34,3 44,8 27,0 41,0 29,7 40,6 Félkomfortos 2,1 2,8 2,5 5,6 3,4 12,0 2,4 9,5 2,3 7,2 2,2 6,7 2,7 9,8 Komfort nélküli 2,8 20,6 1,8 11,2 1,6 20,3 2,3 20,3 2,2 18,1 1,1 12,5 1,6 18,2 Egyéb 2,2 5,2 2,2 4,2 3,5 3,8 3,3 1,9 3,5 7,4 3,5 4,6 3,3 4,2 100,0 100,0 100,0 100,0 Nincs negatívum 71,9 58,7 80,0 59,5 81,4 42,0 67,8 41,8 75,9 49,4 82,4 57,3 80,6 47,0 1 negatívum 18,6 21,1 13,9 23,7 11,7 25,3 21,1 23,9 16,4 23,1 12,3 22,1 12,9 24,2 2 negatívum 7,3 13,9 4,2 13,2 5,5 18,7 7,7 18,7 4,9 13,6 3,7 15,8 4,8 17,3 3 negatívum 2,2 6,3 1,9 3,5 1,4 14,0 3,5 15,6 2,9 13,9 1,6 4,8 1,7 11,4 100,0 100,0 100,0 100,0 Nincs negatívum 76,6 75,3 77,1 81,0 80,6 66,8 73,7 64,6 74,3 72,0 81,0 77,0 79,7 70,0 1 negatívum 14,5 17,7 13,8 13,8 11,9 19,6 16,5 27,2 16,6 18,5 11,5 14,8 12,4 18,6 2 negatívum 6,5 3,4 7,4 3,9 5,4 9,5 8,6 6,0 6,0 6,4 5,8 4,9 6,0 7,7 3 negatívum 2,4 3,6 1,7 1,3 2,1 4,2 1,2 2,2 3,1 3,1 1,7 3,3 1,9 3,7 100,0 100,0 100,0 100,0 Mindenhez könnyű 68,7 64,8 69,7 62,5 71,4 59,5 78,1 65,2 79,8 75,4 74,3 66,5 72,4 62,5 1-hez nehéz 10,3 6,7 10,6 14,7 11,1 14,8 8,1 12,0 7,5 4,8 9,8 12,0 10,4 13,1 2-höz nehéz 6,3 3,9 6,1 6,0 5,4 7,8 6,2 6,8 5,1 5,3 4,5 6,7 5,2 7,1 3-hoz nehéz 4,2 9,2 3,5 2,9 3,9 5,1 3,3 4,3 2,5 5,8 3,6 4,3 3,7 5,0 4 vagy többhöz nehéz 10,4 15,4 10,1 14,0 8,2 12,9 4,4 11,6 5,2 8,7 7,8 10,5 8,3 12,2 100,0 100,0 100,0 100,0
Statisztikai tükör 2013/33 Szegénység, lakáskörülménye, lakókörnyezet, 2012 5 A ségi küszöb feletti jövedelemmel rendelkező háztartások között a kellemes lakásokban élők aránya a legnagyobb a gyermek nélküli nyugdíjas, illetve aktív korú háztartások, valamint a gyermeket nevelő több felnőttet is tartalmazó aktív korú háztartásoban. A legjobb és legrosszabb arányok között ebből a szempontból a ek körében 1,4-szeres, míg a ek körében 1,8-szeres az eltérés. 7. tábla Szegénységi és lakás-, illetve lakókörnyezeti kockázatok az egyes háztartástípusok között, 2012 Probléma Relatív kockázat Legkedvezőbb nyugdíjas Relatív jövedelmi háztartások ség 4,8 gyermek nélkül Relatív jövedelmi 1,7 gyermek nélkül 1,4 gyermek nélkül 1,9 gyermek nélkül Szolgáltatások 1,6 aktív korúak Nem 1,3 gyermek nélkül felnőtt gyermek nélkül, 1,8 felnőtt 1,4 felnőtt gyermek nélkül aktív Szolgáltatások 1,5 korúak Legkedvezőtlenebb A ek körében a gyermekes háztartásokban élők lakókörnyezeti mutatói a legkedvezőtlenebbek, míg a legkedvezőbbek a nyugdíjas, illetve a gyermek nélküli aktív korú háztartásokéi. A ségi küszöb felett a gyermek nélküli nyugdíjas, illetve a háztartásokban élők arányai a legkedvezőbbek. Érdekes jelenség, hogy e tekintetben az eltérések kisebbek a ségi küszöb felett, mint az alatt. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés mutatóiban is viszonylag kisebbek a különbségek mind a ek, mind a ek körében. Mindkét esetben az aktív korúak mutatói a legkedvezőbbek. Hozzájuk képest közel másfélszer akkora valószínűséggel szembesülnek nehézségekkel e téren a ek közül a típusú háztartásokban élők, míg ek közül az. Összegzés A relatív jövedelmi ség és a lakásviszonyok azt mutatják, hogy a lakás jellemzői szorosabb kapcsolatban állnak a jövedelmi séggel, mint a lakókörnyezet jellemzői. Utóbbi nagyobb mértékben függ a lakóhelyi település jellegétől, vagyis a jövedelmi helyzetük alapján nek tekinthetők sokkal gyakrabban élnek rosszabb lakásban, de sokkal gyakrabban rosszabb környéken, mint a ek. A lakások komfortfokozatában mind a ségi küszöb alatt, mind a felett viszonylag jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes településtípusok között. Ezek az eltérések azonban, a jövedelmi ség valószínűségeitől eltérően, a településhierarchia szerint alakulnak. A ek esetében a komfortfokozat mellett a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, míg a ek esetében a lakókörnyezet minőségére hat jelentős mértékben a település típusa. A háztartástípus szerint a relatív jövedelmi ség valószínűségében sokkal nagyobbak az eltérések, mint a lakás vagy a lakókörnyezet jellemzőiben. Azzal együtt, hogy a különböző háztartástípusok között is megfigyelhetők kisebb nagyobb eltérések mind a négy vizsgált jellemző szerint, úgy tűnik, hogy ez az összefüggés gyengébb, mint a településtípusok esetében. További információk, adatok, elérhetõségek: zoltan.vastagh@ksh.hu Telefon: (+36-1) 345-1294 Információszolgálat Telefon: (+36-1) 345-6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2013 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!