A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE 2004. SZEPTEMBER 23-25. SZEGED

A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE 2004. SZEPTEMBER 23-25. SZEGED www.asszisztencia.hu

Szervezés A tudományos ülés elnökei: Prof. Dr. Papp György Prof. Dr. Szöllõsi János Védnökök: Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere Prof. Dr. Szabó Gábor Szegedi Tudományegyetem rektora Prof. Dr. Lonovics János SZTE ÁOK Orvos - és gyógyszertudományi centrum elnöke Prof. Dr. Benedek György SZTE ÁOK orvoskar dékánja Prof. Dr. Pál Attila SZTE ÁOK Szülészeti Nõgyógyászati Klinika igazgatója Tudományos Bizottság: Elnök: Prof. Dr. Papp György Titkár: Tagok: Szervezõ Bizottság: Elnök: Tagok: Technikai szervezés: Dr. Kopa Zsolt Prof. Dr. Berényi Mihály (Budapest) Prof. Dr. Gerendai Ida (Budapest) Prof. Dr. Pajor László (Szeged) Prof. Dr. Pál Attila (Szeged) Prof. Dr. Scultéty Sándor (Szeged) Prof. Dr. Szarvas Ferenc (Szeged) Prof. Dr. Szöllõsi János (Szeged) Dr. Török László (Szeged) Prof. Dr. Szöllõsi János Dr. Daru József Dr. Fejes Imre Dr. Koloszár Sándor Dr. Török László Dr. Závaczki Zoltán ASSZISZTENCIA Szervezõ Kft. 1132 Budapest, Visegrádi u. 29. Tel: +36 1 350 1854 Fax: +36 1 350 0929 E-mail: assziszt@chello.hu - 01 -

Általános információk A tudományos ülés ideje: 2004. szeptember 23-25. A tudományos ülés helyszíne: Részvételi díj: Hunguest Hotel Forrás 6726 Szeged, Szent-Györgyi Albert utca 16-24. Tudományos ülés: 8 000 Ft Kísérõi díj: 8 000 Ft Részvételi díj tartalma: Tudományos ülés Kísérõk Elõadásokon való részvétel x Táska, névkitûzõ x Részvétei igazolás x Absztrakt füzet + programfüzet x Nyitófogadás, kávészünetek x x Ebéd szeptember 24-én x x Bankett vacsora x x Tiszai hajókázás x x Városnézõ séta kísérõvel x Társasági programok 2004. szeptember 23. (csütörtök) 20:00 Nyitófogadás a Bayer Hungária Kft. és a Glaxo SmithKline Kft. támogatásával 2004. szeptember 24. (péntek) 20:00 Bankett vacsora a Lilly Hungária Kft. támogatásával 2004. szeptember 25. (szombat) 15:00-16:00 Tiszai hajókázás - 02 -

PROGRAM ÁTTEKINTÕÕ 2004. szeptember 23. (csütörtök) 10.00-18.00 Regisztráció 13.00-14.15 Megnyitó 14.15-14.30 Szünet 14.30-15.15 1. Szekció 15.15-15.35 Kávészünet 15.35-17.00 2. Szekció 17.00-17.15 Szünet 17.15-18.30 3. Szekció 20.00 Nyitó fogadás a Forrás Hotelben a Bayer Hungária Kft és a Glaxo SmithKline Kft támogatásával 2004. szeptember 24. (péntek) 8.00-17.00 Regisztráció 9.00-10.45 4. Szekció 10.45-11.15 Kávészünet 11.15-13.00 5. Szekció 13.00-15.00 Ebédszünet 15.00-17.00 6. Szekció 20.00 Bankett vacsora a Novotel Hotelben a Lilly Hungária Kft támogatásával 2004. szeptember 25. (szombat) 8.00-13.00 Regisztráció 9.00-10.15 7. Szekció 10.15-10.45 Kávészünet 10.45-11.30 8. Szekció 11.30-11.45 Szünet 11.45-13.00 9. Szekció 13.00-13.15 Zárszó - 03 -

2004. szeptember 23. (csütörtök) ELÕADÓTEREM 13.00-14.15 Köszöntõk Megnyitó Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere Prof. Dr. Szabó Gábor Szegedi Tudományegyetem rektora Prof. Dr. Lonovics János SZTE ÁOK Orvos- és Gyógyszertudományi Centrum elnöke Prof. Dr. Benedek György SZTE ÁOK Orvoskar dékánja Prof. Dr. Pál Attila SZTE ÁOK Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika igazgatója Prof. Dr. Szöllõsi János a Tudományos Ülés házigazdája Üléselnök: PAPP György - SZÖLLÕSI János 1. Megnyitó PAPP György OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-052 2. Frühe Deutsche-Ungarische Kontakt in der Andrologie (1960-1970-er Jahre) SCHIRREN Carl Universitat Hamburg - Hamburg, Germany A-047 3. Dr. Molnár Jenõ és a magyar andrológia PAPP György OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-048-04 -

2004. szeptember 23. (csütörtök) 14.30-15.15 1. Szekció Erectilis Dysfunctio Üléselnök: PAPP György - TÖRÖK László 1. A Viagra tegnap és ma PAPP György OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-033 2. Az ED-ben szükség szerint alkalmazott Tadalafil hatékonysága, biztonságossága és a terápiával való elégedettség felmérése (Egy multicentrikus vizsgálat -LVEQ- eredményei) KOPA Zsolt OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-034 3. A fejlõdés iránya az ED per os kezelésben TÖRÖK László Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Urológiai Tanszék - Szeged A-035 15.35-17.00 2. Szekció Erectilis Dysfunctio Üléselnök: TÓTH Csaba - ROSTA Kálmán Gábor 1. Az ED kardiológiai vonatkozása TÓTH KÁROLY Fõvárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórháza - Budapest A-050 2. Potencia megõrzése radikális kismedencei mûtét után TÖRÖK László - KIRÁLY István - PAJOR László Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Urológiai Tanszék - Szeged A-028 ELÕADÓTEREM - 05 -

2004. szeptember 23. (csütörtök) 3. Túlsúlyos betegek erekciós problémáinak kezelése BÓGYI György - VIKTOR Erika Kenézy Gyula Megyei Kórház, Urológiai Osztály és II. sz. Belgyógyászati Osztály - Debrecen A-012 4. Az erectilis dysfunctio rizikófaktorainak elõfordulása osztályunk anyagában TÓTH Gábor Bajai Kórház, Urológiai Osztály - Baja A-049 5. Az PDE 5 gátló megválasztásának preferenciái a háziorvos és a beteg szempontjából RURIK Imre Háziorvosi Rendelõ - Budapest A-011 6. Hangsúly a férfiakon: az EMAS program FÖLDESI Imre - FEJES Imre - PÁL Attila - BÁRTFAI György Szegedi Tudományegyetem ÁOK, OGYC, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Szeged A-031 7. Az andrológus szuggesztív hatása KLETTNER Anikó OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-051 8. A nõi szexuális dysfunctio cardio-vascularis összefüggései ROSTA Kálmán Gábor - BAKAI Judit - KOPA Zsolt Erzsébet Kórház - Sopron / OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-036 ELÕADÓTEREM - 06 -

17.15-18.30 3. Szekció Etika és jog 2004. szeptember 23. (csütörtök) Üléselnök: SÓTONYI Péter - BUSCH Béla 1. Orvos és jog BUSCH Béla A-037 2. Az ART etikai kérdései BERNARD Artúr Kaáli Intézet - Budapest A-038 3. Jogi problémák a reprodukciós jogban BODNÁR Béla Kaáli Intézet - Debrecen A-039 20.00 Nyitó fogadás a Bayer Hungária Kft és a Glaxo SmithKline Kft támogatásával ELÕADÓTEREM - 07 -

9.00-10.45 4. Szekció Infertilitás 2004. szeptember 24. (péntek) Üléselnök: BERÉNYI Mihály - KOPA Zsolt 1. Diagnosis of male infertility: Clinical application of sperm biochemical markers HUSZÁR Gábor Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories - New Haven, CT, USA A-006 2. Genetically modified mouse models for aberrant pituitary-testicular function HUHTANIEMI Ilpo University of Turku - Turku, Finland / Institute of Reproductive and Developmental Biology - London, UK A-008 3. Kannabioid receptorok szerepe az LH-tesztoszteron tengely szabályozásában GERENDAI Ida - WENINGER Tibor MTA - Semmelweis Egyetem ÁOK, Humánmorfológiai és Fejlõdésbiológiai Intézet, Neuroendokrin Kutatócsoport - Budapest A-040 4. Mikor 'progresszív' a spermiumok mozgása? BERÉNYI Mihály - KOPA Zsolt OGYK Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-013 5. A korrekt spermatogram és a CASA KOPA Zsolt - BERÉNYI Mihály OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-041 ELÕADÓTEREM 6. Az ejaculatum tesztoszteron koncentrációjának hatása a spermiogram paramétereire SZÛCS Miklós - BERCZI Csaba - BAZSÁNÉ DR. KASSAI Zsuzsa - FÁBIÁN Ákos Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Urológiai Klinika; Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Debrecen A-029 7. Hyperprolactinaemia és a macroprolactin férfiaknál BAZSÁNÉ DR. KASSAI Zsuzsa - SZÛCS Miklós - BÓGYI György - VARGA Mária - PÁSKULY Józsefné - JENEI Katalin - KALINA Edit - TÓTHNÉ SIMAI Zsuzsanna - MOLNÁR Zsuzsanna Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Urológiai Klinika; Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika / Kenézy Gyula Megyei Kórház, Urológiai Osztály - Debrecen A-030-08 -

11.15-13.00 5. Szekció Infertilitás 2004. szeptember 24. (péntek) Üléselnök: SZÖLLÕSI János - SZÛCS Miklós 1. Umwelt und Fertilität PUSCH Hans Helmut Ambulatorium für Andrologie & Reproduktionsmedizin - Graz, Austria A-010 2. A Herpes genitalis andrológiai jelentõsége ERDEI Edit OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-042 3. A normozoospermia változása és a lehetséges okok LANTOS István - OGYK Prevenciós Központ, Családtervezési Intézet Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Urológiai Osztály - Kistarcsa A-024 ELÕADÓTEREM 4. Befolyásolja-e a rendszeres rádiótelefon-használat az ondó minõségét? FEJES Imre - ZÁVACZKI Zoltán - SZÖLLÕSI János - KOLOSZÁR Sándor - KOVÁCS László - PÁL Attila Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Szeged A-009 5. Kóros ejakulátum analízis - okok, kezelési lehetõségek, eredmények SEREGÉLY Attila - TEMESVÁRY Béla - VAJDÁNÉ VARGA Ágnes - GODÓ György Bács-Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Szülészeti és Nõgyógyászati Osztály - Kecskemét A-018 6. Egyoldali és kétoldali herebiopszia eredményeinek összehasonlítása osztályunk anyagában ALBERT István - RÓZSAHEGYI József - BORHI Károly - GOMBÁS Péter - VERECZKEY Attila - BALOGH István BM Központi Kórház és Intézményei, Urológiai Osztály és Pathologiai Osztály / Fõvárosi Önkormányzat Nyírõ Gyula Kórház, Meddõségi Centrum / KRIO Rt. - Budapest A-016 7. A meddõség korszerû kezelése, a hatékonyság növelésének lehetõségei, a háziorvos szemszögébõl BENKÕ Gábor - SÜMEGI Gyöngyi - BALOGH Sándor Háziorvosi Praxis - Borsodnádasd / Serono Pharma International / Országos Alapellátási Intézet A-026-09 -

15.00-17.00 6. Szekció ART 2004. szeptember 24. (péntek) Üléselnök: BERNARD Artúr - BODNÁR Béla 1. Immunomagnetic removal of cryo-damaged human spermatozoa GLANDER Hans Jürgen - PAASCH Uwe - GRUNEWALD Sonja - WUNDRICH Katja - JOPE Torsten Universität Leipzig - Germany A-043 2. Az intrauterin inszemináció eredményességét befolyásoló tényezõk SZÖLLÕSI János - KOLOSZÁR Sándor - DARU József - FEJES Imre - ZÁVACZKI Zoltán - PÁL Attila Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Szeged A-005 3. A petesejtek kémiai aktiválása intracytoplazmatikus spermium injiciálás során KÕRÖSI Tamás - BARTA Csaba - BOGA Péter - KESERÛ Judit - KAALI S.G. Kaáli Intézet - Gyõr A-027 4. Megtermékenyítés a felengedést követõen mozgó és mozdulatlan tesztikuláris spermiumokkal MÁTYÁS Szabolcs - PAPP György - BALOGH István - GÁTI István - KAALI S.G. Kaáli Intézet / OGYK Andrológiai és Urológiai Osztály / KRIO Rt. - Budapest A-014 5. Folyékony nitrogénes tárolórendszerek kontaminációs problémái SZÛCS Kálmán - BOJTOR Gyöngyi - DÉVAI István - WANDERLICH Béla Dévai Intézet / Fõvárosi Önkormányzat Nyírõ Gyula Kórház, Központi Laboratórium - Budapest A-002 6. Cryopreservált hereszövetbõl származó hímivarsejtek minõségének hatása az in vitro fertilisatiós kezelések eredményességére FANCSOVITS Péter - TÓTHNÉ Gilán Zsuzsa - RUSZ András - URBANCSEK János - PAPP Zoltán Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Asszisztált Reprodukciós Osztály - Budapest A-023 20.00 Bankett vacsora a Lilly Hungária Kft. támogatásával ELÕADÓTEREM - 10 -

9.00-10.45 7. Szekció Genetika 2004. szeptember 25. (szombat) Üléselnök: ERDEI Edit - MÁTYÁS Szabolcs 1. New concepts in selection of sperm for assisted reproduction HUSZÁR Gábor Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories - New Haven, CT, USA A-007 ELÕADÓTEREM 2. Aneuploid spermiumok elõfordulása, kimutatása és reprodukciós jelentõsége MOLNÁR Zsuzsanna - TRESZL Andrea - KOVÁCS Tamás - JAKAB Attila Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Megelõzõ Orvostani Tanszék - Debrecen A-020 3. Spermium aneuploidia, diploidia, koncentráció, motilitás és érettség összefüggései JAKAB Attila - KOVÁCS Tamás - DELPIANO Elena M. - BORSOS Antal - WARD David C. - HUSZÁR Gábor Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Debrecen / Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories, Dept. of Genetics - New Haven, CT, USA A-019 4. Humán spermiumok hyaluronsav-kötõ képessége és morfológiai, morfometriai jellemzõi ZÁVACZKI Zoltán - CAYLI Sevil - CELIK-ÖZENCI Ciler - SZÖLLÕSI János - VIGUE Lynne - HUSZÁR Gábor Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Andrológia - Szeged / Akdeniz University Dept. of Hystology and Embryology - Antalya, Turkey / Yale Unviersity School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories - New Haven, CT, USA A-022 5. Az X kromoszómát tartalmazó normál és a dipolid spermiumok elõfordulási arányainak összefüggése KOVÁCS Tamás - JAKAB Attila - DELPIANO Elena M. - KOVANCI Ertug - WARD David C. - BORSOS Antal - HUSZÁR Gábor Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Debrecen / Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories, Dept. of Genetics - New Haven, CT, USA A-021-11 -

10.45-11.30 8. Szekció Genetika 2004. szeptember 25. (szombat) Üléselnök: GERENDAI Ida - KÕRÖSI Tamás 1. A férfi meddõség genetikai vizsgálata KÁMORY Enikõ - FODOR Flóra - CSÓKAY Béla Genodia Molekuláris Diagnosztikai Kft. - Budapest A-003 2. Spermium nukleoprotein érettség és a számbeli kromoszóma szerkezet közötti összefüggés vizsgálata ugyanazon sejtekben. Spermiumok kettõs festésével, anilin kékkel és fluoreszcens in-situ hibridizációval (FISH) végzett tanulmány ÓVÁRI László - BORSOS Antal - HUSZÁR Gábor Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Debrecen / Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories - New Haven, CT, USA A-032 3. Genetikai vizsgálataink eredménye férfimeddõség esetén TEMESVÁRY Béla - SEREGÉLY Attila - VAJDÁNÉ VARGA Ágnes - GODÓ György Bács-Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Szülészeti és Nõgyógyászati Osztály - Kecskemét A-017 4. Az Y-kromoszóma mikrodeléciók jelenléte varicokelés betegeken WIJESINGHE Ivor - SALLAI Zsolt - MÁTYUS István Semmelweis Kórház, Urológiai Osztály - Miskolc A-015 ELÕADÓTEREM - 12 -

11.45-13.00 9. Szekció Varia 2004. szeptember 25. (szombat) Üléselnök: PAJOR László - LANTOS István 1. Transszexuális mûtétek Magyarországon PAJOR László Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC - Szeged A-044 2. Molnár Jenõ, a Tanár Úr Tudományos és szubjektív emlékeim LANTOS István - OGYK Prevenciós Központ, Családtervezési Intézet Pest Megyei Flór Ferenc Kórházz, Urológiai Osztály - Kistarcsa A-025 3. No-scalpel vasectomia TÖRÖK Alexander - SZÉKELY József Erectör Clinic Uro-Szexológiai Centrum / Pécsi Tudományegyetem OEC ÁOK, Urológiai Klinika - Pécs A-004 4. Priapizmus diagnosztikája és mûtéti korrekciója KÁLMÁN Jenõ OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest A-045 5. Donorhelyzet Magyarországon 2004-ben BALOGH István KRIO Rt. - Budapest A-046 6. A mûanyag szivacs, mint hereprotézis MOHAMED Azmi - TAMÁS György Fõvárosi Önkormányzat Szent István Kórház, Urológiai Osztály - Budapest A-001 13.00-13.15 Zárszó PAPP György ELÕADÓTEREM - 13 -

NÉVMUTATÓ ALBERT István A-016 BALOGH István A-046 BAZSÁNÉ DR. KASSAI Zsuzsa A-030 BENKÕ Gábor A-026 BERÉNYI Mihály A-013 BERNARD Artúr A-038 BODNÁR Béla A-039 BÓGYI György A-012 BUSCH Béla A-037 ERDEI Edit A-042 FANCSOVITS Péter A-023 FEJES Imre A-009 FÖLDESI Imre A-031 GERENDAI Ida A-040 GLANDER Hans Jürgen A-043 HUHTANIEMI Ilpo A-008 HUSZÁR Gábor A-006,A-007 JAKAB Attila A-019 KÁLMÁN Jenõ A-045 KÁMORY Enikõ A-003 KLETTNER Anikó A-051 KOPA Zsolt A-034,A-041 KOVÁCS Tamás A-021 KÕRÖSI Tamás A-027 LANTOS István A-024,A-025 MÁTYÁS Szabolcs A-014 MOHAMED Azmi A-001 MOLNÁR Zsuzsanna A-020 ÓVÁRI László A-032 PAJOR László A-044 PAPP György A-033,A-048,A-052,A-053 PUSCH Hans Helmut A-010 ROSTA Kálmán Gábor A-036 RURIK Imre A-011 SCHIRREN Carl A-047 SEREGÉLY Attila A-018 SZÖLLÕSI János A-005 SZÛCS Kálmán A-002 SZÛCS Miklós A-029 TEMESVÁRY Béla A-017 TÓTH Gábor A-049 TÓTH KÁROLY A-050 TÖRÖK Alexander A-004 TÖRÖK László A-028,A-035 WIJESINGHE Ivor A-015 ZÁVACZKI Zoltán A-022-14 -

A -001 A mûanyag szivacs, mint hereproztézis Mohamed Azmi, Tamás György Föv. Önk. Szent István Kórház, Budapest Urológiai Osztály Cél: Esetismertetés, egy nem szokványos anyagnak hereprotézisként való alkalmazása. Módszer: 16 évvel korábban semitrastratiót követõen mûanyag szivacs darab mint "hereprotézis" került beültetésre. Eredmény - következtetés: A mûanyag szivacs, idegentest granulomát okozva hosszú évekig hereprotézisként funkcionált. Megkisebbedése miatt került sor eltávolítására "cseréjére". - 15 -

A-002 Folyékony nitrogénes tárolórendszerek kontaminációs problémái Szûcs Kálmán 1, Bojtor Gyöngyi 1, Dr. Dévai István 1, Wanderlich Béla 2 1 - Dévai Intézet 1112. Budapest, Törökbálinti út 56. 2 - Nyírõ Gyula Kórház Központi Laboratórium 1134. Budapest, Lehel út 59. Cél: Az asszisztált reprodukciós intézetek krioprezervációs laboratóriumai ma Magyarországon ivarsejt- és embrióminták ezreit fagyasztják le évente, a felgyülemlõ minták mennyisége a törvényileg elõirt beavatkozási és tárolási követelmények miatt erõteljesen növekszik. Külföldi szakirodalomban már több beszámoló jelent meg arról, hogy a minták fenntartását leginkább veszélyeztetõ biztonsági probléma a minták keresztkontaminációja a folyadékfázis által hordozott valamilyen mikrobiális ágenssel. Ez a minták megsemmisítését vonja maga után. A folyékony nitrogénes tárolórendszerben foglalkozni kell az esetlegesen jelentkezõ kontaminációk megelõzésével, monitorizálásával, felismerésével, hogy biztonságosan lehessen mûködtetni azt. Munkacsoportunk hét éves krioprezervációs gyakorlata alapján kívánjuk bemutatni a kontamináció megelõzését és menedzselését. Módszer: Fagyasztás és tárolás során a kontamináció többféle eredetû lehet: 1. okozhatják a páciensek által hordozott olyan ágensek, amik fagyasztás során érintkezésbe kerülnek a tárolórendszer folyékony nitrogénjével; 2. tartalmazhat fertõzõ forrást a rendszer feltöltéséhez szállított folyékony nitrogén; 3. a fagyasztás során az eljárás közben, a manipulációval kontaminálunk. Mind a három eset más és más monitorizálást igényel, a három kontaminációs forrás más és más típusú ágenst tartalmazhat, ami alapvetõen meghatározó a rendszer fenntartása szempontjából. A páciensek az asszisztált reprodukciós kezelés megkezdésekor HIV, Hepatitis B, VDRL, Chlamydia, Toxoplasma, Mycoplasma szûrésen mennek át, ezek elõfordulása a tárolótérben fatális kimenetelt jelenthet a rendszerre, ezért kiszûrésük elsõdleges érdek. - 16 -

Folyékony nitrogénes tárolórendszerek kontaminációs problémái Szûcs Kálmán 1, Bojtor Gyöngyi 1, Dr. Dévai István 1, Wanderlich Béla 2 Módszer: A szállított folyékony nitrogén közvetlen megfigyelése ( a szállítótartály kimenõvezetéke ) az azonnali betöltések miatt nem járható és gyakorlati elõnnyel nem bír, viszont a betöltések után a tárolótérben rendszeresen ellenõrizhetõ a folyadék és a tárolótér kontaminációs állapota. A szállításból detektálható ágensek nem jelentenek elsõdleges veszélyt a tárolt mintákra nézve, bár elõfordulásuk igen gyakori. A fagyasztási manipuláció során a minta betöltésének módja, a választott konténer típusa, a tárolási tér és elv, a fagyasztás során alkalmazott hûtõközeg-kezelés védi ki az esetlegesen bekövetkezõ, nitrogénre átvihetõ fertõzést. Lehetõség szerint a különbözõ típusú mintákat a felhasználás szerint osztott tárolótérben kell kezelni, az osztott mintatároló és nitrogéntároló rendszeres tisztítása és fertõtlenítése mellett. Eredmény: A mûanyag szivacs, idegentest granulomát okozva hosszú évekig hereprotézisként funkcionált. Megkisebbedése miatt került sor eltávolítására "cseréjére". Következtetés: A krioprezervációs rendszer kontaminációját tekinthetjük az asszisztált reprodukciós intézetek fagyasztva tárolt mintáit leginkább veszélyeztetõ tényezõnek. A tárolórendszer fenntartása során mindenképpen minimalizálni kell elõfordulási esélyét - a rendszeres monitorizálás és szanitizáció jelentõsége nem becsülhetõ le. Az intézetek erkölcsi és anyagi felelõssége mindenképpen kiterjed erre a területre is - elsõdleges érdek a tárolás fatális kimenetelének elkerülése. - 17 -

A -003 A férfi meddõség genetikai vizsgálata Kámory Enikõ, Fodor Flóra, Csókay Béla Genodia Molekuláris Diagnosztikai Kft. 1211. Budapest, Bajáki Ferenc u. 1-3. Cél: A meddõ férfiak körülbelül 15%-ában oligozoospermiával vagy azoospermiával társuló genetikai rendellenesség áll a nemzõképtelenség hátterében.. A genetikai okok jó része ma még ismeretlen, de az ismert genetikai okok vizsgálata a meddõség kivizsgálásának részét kell, hogy képezze. Különösen fontos ez asszisztált reprodukció alkalmazása elõtt, egyrészt az infertilitás hátterének tisztázására, másrészt a genetikai rendellenesség átörökítése kockázatának meghatározására. Módszer: A súlyos oligo-, illetve azoospermiával járó nemzõképtelenség egyik gyakori genetikai oka az Y-kromoszóma eukromatikus régiójában található 3 termékenyítõképességgel összefüggõ régió, az azoospermia faktor (AZF) a, b és c mikrodeléciója. Ennek kimutatása a European Molecular Genetics Quality Network ajánlását követve multiplex PCR módszerrel és gélelektroforézissel történik.a férfi meddõség mintegy 5%-a kromoszómális okokra, számbeli vagy szerkezeti rendellenességre vezethetõ vissza. Ezek kétharmad részét az X és Y kromoszómák rendellenessége teszi ki, melyek közül is a leggyakoribb a Klinefelter-szindróma. A nemi kromoszómák számbeli eltérésének vizsgálata több, a kromoszómákon elhelyezkedõ marker felhasználásával, fluoreszcens primerek segítségével genetikai analizátoron történik. Az azoospermiás férfiak mintegy 2%-ánál az ondóvezeték kétoldali hiánya (congenital bilateral absence of vas deference, CBAVD) tapasztalható. A nemzõképtelenség hátterében az ilyen esetek kétharmadában a cisztás fibrózis (CF) génjének "enyhe" hibája áll. A CF gén három - a CBAVD-ben leggyakoribb - mutációjának kimutatása (?F508, R117H, IVS8) hibridizációs próbák segítségével real-time PCR-ral történik. Eredmény: Ötszázhuszonnégy, maximum 5 millió/ml spermaszámú beteget vizsgáltunk az ország különbözõ andrológiai osztályairól és meddõségi centrumaiból. Ezek közül öt betegnél találtunk teljes AZFc régió deléciót (1%), és további két esetben AZFc és AZFb régió deléciót (0,4%).Közülük négyszáznegyvennyolc beteget vizsgáltunk XY aneuploidiára. Kilenc bizonyult Klinefelter-szindrómásnak(2%), és további egy (0,2%) részleges triszómiát mutatott. Az eredményeket kariotípus vizsgálat is megerõsítette.az 524 esetbõl kétszázhúsz beteget vizsgáltunk CF mutációkra, ezekbõl 11 esetben detektáltunk?f508 (5%) és 19 esetben IVS8 5T allél (9%) heterozigóciát. Együttes elõfordulásuk 4 esetben (2%) volt kimutatható. R117H mutációt nem találtunk, de a vizsgált régióban kimutattunk egy esetben P111L és egy esetben R117C mutációt. Az elõbbi mutációt szintén leírták korábban CBAVD-s betegekben. - 18 -

Következtetés: Az Y kromoszóma mikrodeléció helye és kiterjedtsége elõrejelzõ tényezõ a közvetlenül a herékbõl történõ spermiumnyerésre (TESE) váró betegek esetében. Bizonyos területek kiesése esetén ugyanis TESE útján nyerhetõ sperma, míg más régiók hiányában megtermékenyítésre alkalmas spermiumot nyerni gyakorlatilag lehetetlen. Sikeres mesterséges megtermékenyítés esetén a rendellenesség a fiú utódokra továbbörökítõdik.x és Y kromoszóma aneuploidia esetén a TESE, illetve a közvetlenül a petesejtbe történõ spermiuminjekció (ICSI) hozzáférhetõsége óta a Klinefelter-szindrómás betegek utódnemzése ma már sikeres lehet.cbavd esetében a spermiumképzés normális, ezért utódnemzés mesterséges megtermékenyítési módszerekkel lehetséges. Ezt megelõzõen ajánlatos a nõi partner tesztelése is a CF génjének hibáira. Ha a mesterséges megtermékenyítés sikeres, a génhibát hordozó férfi és génhibát hordozó nõ utódja 25%-os eséllyel cisztás fibrózisban fog szenvedni. A párt ilyen esetben genetikai tanácsadásban kell részesíteni, és prenatális vagy preimplantációs diagnosztikát ajánlani. - 19 -

A -004 No-scalpel vasectomia Dr.Török Alexander,Dr.Székely József Erectör Clinic Pécs, PTE ÁOK Urológiai klinika 7633. Pécs, Dr.Veress Endre u.2 Az 1990 es években Kínában, a nagy születésszabályozások közepette terjedt el a módszer. A mûtét speciális eszközt, ductus fogót igényel.egy, a raphen ejtett gomblyuk behatolásból minimális invasivitás mellett, gyakorlott kézben 5-6 perces beavatkozás. - 20 -

A -005 Az intrauterin inszemináció eredményességét befolyásoló tényezõk Szöllõsi János, Koloszár Sándor, Daru József, Fejes Imre, Závaczki Zoltán, Pál Attila SZTE ÁOK Szent- Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Szeged A szerzõk ismertetik az intrauterin inszeminációval elért eredményeiket. Vizsgálataik célja az volt, hogyan lehetne az AIH eredményességét (bekövetkezett terhességek) fokozni. Foglalkoznak az eredményességet befolyásoló tényezõkkel. Öt év alatt ismeretlen eredetû meddõséggel 810, egyéb indikáció alapján 1000 házaspár AIH kezelését végezték el. Hangsúlyozzák az alapos kivizsgálást a kezelés elõtt, az ovuláció indukciót, a megfelelõ sperma-elõkészítést a beavatkozás elõtt. Megállapítják, hogy megfelelõ indikációk alapján az IUI eredményessége megközelíti az IVF eredményességét, de annál lényegesen olcsóbb. Amennyiben hat egymást követõ ciklus alatt terhesség nem következik be, ajánlatos IVF kezelésre áttérni. - 21 -

A -006 The Role of the Testis Specific HspA2 Chaperone Protein: Sperm Maturation, Male Fertility, Chromosomal Aneuploidy, and ICSI Sperm Huszar Gabor, Attila Jakab, Ertug Kovanci, Tamas Kovacs and Ciler Celic The Sperm Physiology Laboratory, Department of Obstetrics, Gynecology and Reproductive Sciences, Yale University School of Medicine, New Haven, Connecticut 06510 Sperm maturity and fertility in men: A környezeti tényezõk jelentõsen hozzájárulnak az utóbbi évtizedekben az ondóparaméterek We are interested in the development of biochemical markers which would predict human sperm maturity and function. In measurements of sperm creatine kinase B-isoform (CK-B), we distinguished sperm with higher sperm cytoplasmic protein content and abnormal morphology. This suggested to us that we had identified a sperm developmental defect in the last phase of spermiogenesis, when the cytoplasm is normally extruded and remains in the adluminal area as "residual bodies" [1-2]. Looking for further markers of maturity, we characterized the HspA2 chaperone protein in human sperm, a key element of the synaptonemal complex and meiosis [3]. HspA2 antiserum showed a two-wave synthesis of HspA2 in spermatocytes and elongated spermatids which indicated that HspA2 is developmentally regulated and expressed simultaneously with meiosis and cytoplasmic extrusion [3]. With the objective biochemical markers we demonstrated that mature and immature sperm are different in morphological and morphometrical attributes [4], zona pellucida-binding properties [5] and fertility [6,7]. The predictive value of HspA2 ratios in the assessment of male fertility was tested in two blinded studies of couples undergoing in vitro fertilization. In all, we classified 278 husbands (without any information on their semen parameters or reproductive history) based only on their HspA2 ratios into "high likelihood" (>10% HspA2 ratio) and "low likelihood" (<10% HspA2 ratio) for fertility groups. All pregnancies occurred in the "high likelihood" [6,7]. To identify the steps of the fertilization process, at which the low HspA2 immature sperm are deficient, we studied sperm binding in spermhemizona (bisected human oocytes) complexes. Only the clear-headed (low CK), mature sperm were able to bind to the zona. Sperm with retained cytoplasm were deficient in the oocyte-binding site [5]. romlásához. A rádiótelefonok által generált elektromágneses mezõ ilyen hatását még eddig nem vizsgálták. Célunk az volt, hogy kiderítsük, áll-e fenn összefüggés a rendszeres mobiltelefon használat, és az ondóparaméterek között. Diminished sperm maturity and chromosomal aneuploidies: Eredmények: További randomizált kontrollált tanulmányok szükségesek a hatás bizonyításához - 22 -

Diminished sperm maturity and chromosomal aneuploidies: Because HspA2 is a component of the meiotic synaptonemal complex, we hypothesized that the frequency of chromosomal aneuploidies will be higher in immature vs. mature sperm [8]. We studied this question with fluorescence in situ hybridization (FISH) using centromeric probes for the X, Y, and 17 chromosomes. The disomy, diploidy and total aneuploidy frequencies were lower in the mature vs. diminished maturity sperm (0.17 vs. 0.54%, 0.14 vs. 0.26% and 0.31 vs. 0.81%, respectively, P<0.001 in all comparisons). Regarding our hypothesis, there was a close correlation between the incidence of immature sperm and disomies (r=0.7, P<0.001), indicating that disomies originate primarily in immature sperm [8]. Selection of sperm with low aneuploidy frequencies for ICSI: We have established that in spermiogenesis, a sperm plasma membrane remodeling occurs that promotes the formation of both the zona-binding and HA-binding sites, and that the HA-binding ability of sperm indicates maturity [9]. Based on these concept, we have examined: (1) Whether sperm would permanently bind to solid state HA; (2) Whether binding to solid state HA would facilitate the selection of mature sperm with a normal chromosomal complement for ICSI. Washed sperm samples of 34 men were placed near to HA spots bonded to Petri dishes. After incubation for 15 min, the HA-attached sperm were collected using an ICSI micropipette. Aliquots of the sperm suspension and of the HA-bound sperm were examined by FISH, using centromeric probes for the X, Y and 17 chromosomes. In each man we evaluated the initial sperm suspension and the HA-bound sperm collected. In the HA-bound sperm, the proportion of disomies showed a mean 4.1-fold reduction, and the sex chromosome disomies alone a 3.6-fold reduction. Diploidies in the HA selected samples were 4.9- fold lower compared to the initial semen sample. The decrease for sex chromosomes was approximately 5.0-fold, and this was consistent with the 4.6-fold increase of chromosomal aberrations in ICSI children. In spite of the sample differences, the aneuploidy and diploidy rates in the HA-bound fraction declined to a narrow low 0.04-0.13% range, which comparable to normal fertile men. We can conclude that the HA method provides a new, safe and efficient solution for selection of mature sperm for ICSI [10]. - 23 -

REFERENCES 1. Huszar G, Corrales M, Vigue L. Correlation between sperm creatine phosphoki nase activity and sperm concentrations in normospermic and oligospermic men. Gamete Res. 1988; 19:67-75. 2. Huszar G and Vigue L. Incomplete development of human spermatozoa is associ ated with increased creatine phosphokinase concentrations and abnormal head morphology. Mol. Reprod. Dev. 1993; 34:292-298. 3. Huszar, G., Stone, K., Dix, D. and Vigue, L. Putative creatine kinase M-isoform in human sperm is identified as the 70-kilodalton heat shock protein HspA2. Biol. Reprod. 2000; 63, 925-932. 4. Gergely, A., Kovanci E., Senturk L., Cosmi, E., Vigue L., Huszar, G. Morphometric assessment of mature and diminished-maturity human spermatozoa: sperm regions that reflect differences in maturity. Hum. Reprod. 1999; 14:2007-2014. 5. Huszar G, Vigue L, Oehninger S. Creatine kinase(ck) immunocytochemistry of human hemizona-sperm complexes: Selective binding of sperm with mature CKstaining pattern. Fertil. Steril. 1994; 61:136-142. 6. Huszar G., Vigue L., Morshedi M. Sperm creatine phosphokinase M-isoform ratios and fertilizing potential of men: A blinded study of 84 couples treated with in vitro fertilization. Fertil Steril 1992; 57:882-888. 7. Ergur, A. R., Dokras, A., Giraldo, J. L., Habana, A., Kovanci, E. and Huszar, G. Sperm maturity and treatment choice of in vitro fertilization (IVF) or intracyto plasmic sperm injection: diminished sperm HspA2 chaperone levels predict IVF failure. Fertil Steril 2002; 77:910-918. 8. Kovanci E, Kovacs T, Moretti E, Vigue L, Bray-Ward P, Ward D and G Huszar. FISH assessment of aneuploidy frequencies in mature and immature human sper matozoa classified by the absence or presence of cytoplasmic retention. Human Reprod 2001; 16: 1209-1217. 9. Huszar G, Celik-Ozenci C, Cayli S, Zavaczki Z, Hansch E and Vigue L. Hyaluronic Acid binding by human sperm indicates cellular maturity, viability and unreacted acrosomal status. Fertil Steril 2003; 79:1616-1624. 10. Jakab A, Sakkas D, Celik-Ozenci C, Vigue L, Ward D, Bray-Ward P, and Huszar G. Selection of sperm with low aneuploidy frequencies for ICSI. (MS submitted). - 24 -

A -008 Genetically modified mouse models for aberrant pituitary-testicular function Ilpo Huhtaniemi Department of Physiology, University of Turku, Kiinamyllynkatu 10, 20540 Turku, Finland, and Institute of Reproductive and Developmental Biology, Imperial College London, Hammersmith Campus, Du Cane Road, London W12 ONN, UK Numerous genetically modified mouse models have been developed recently for pathologies of the pituitary-gonadal function. The first one of such models was the hpg mouse which was devoid of GnRH and gonadotropin secretion due to spontaneous deletion mutation in the GnRH gene. More recently developed models are knockouts for all gonadotropin subunit genes and gonadotropin receptors, as well as transgenic mice overexpressing LH or FSH. In addition, knockouts for several transcription factors crucial for development of the hypothalamic-pituitary-gonadal axis have been developed. These models have to a great extent elucidated the normal and pathological hyper- and hypofunctions of gonadotropins and gonadal hormones. In addition, they have elucidated the potential tumorigenic role of chronically elevated gonadotropin secretion. The purpose of this presentation is to review the key observations on the currently available genetically modified mouse models related to normal and pathological functions of the hypothalamic-pituitary-testicular axis. - 25 -

A -009 Befolyásolja-e a rendszeres rádiótelefon-használat az ondó minõségét? Fejes Imre, Závaczki Zoltán, Szöllõsi János, Koloszár Sándor, Kovács László, Pál Attila SZTE ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Szeged Bevezetés: A környezeti tényezõk jelentõsen hozzájárulnak az utóbbi évtizedekben az ondóparaméterek romlásához. A rádiótelefonok által generált elektromágneses mezõ ilyen hatását még eddig nem vizsgálták. Célunk az volt, hogy kiderítsük, áll-e fenn összefüggés a rendszeres mobiltelefon használat, és az ondóparaméterek között. Módszer: Az anamnézis felvételt kiegészítettük a rádiótelefon használatra vonatkozó kérdésekkel: mennyi ideje használja, hány órán keresztül van bekapcsolva a közelében naponta, illetve hány percig beszél vele naponta. Az ondóanalízis Makler-kamrában történt. A spermiumkoncentrációt, a WHO kritériumok szerint osztályozott motilitást vizsgáltuk, s ezekbõl számítottuk a mozgó spermiumszámot és a gyorsan mozgó spermiumszámot. Összehasonlítottuk azok csoportját, akik nem használják azokkal, akik nagyon sokat használják a rádiótelefont. A statisztikai analízis SPSS 11.0 szoftver segítségével történt. Eredmények: Összesen 451 beteg adatait gyûjtöttük össze a vizsgálati periódus alatt, amelyek közül 221 felelt meg a vizsgálati kritériumoknak. Szignifikáns korrelációt találtunk a bekapcsolt állapot hossza és a spermium koncentráció között (r= -0,161; p=0,04) illetve a használat idõtartama és a gyors progresszív motilitás valamint a lassú progresszív motilitás között(r= -0,191; p=0,005; r= 0,323; p<0,001 resp.). További korrelációt találtunk a bekapcsolt állapot és a gyors progresszív motilis koncentráció között r= -0,218; p=0,005). Összehasonlítva azokat, akik mellett egész nap bekapcsolt állapotba van azokkal, akik közelében nincs mobiltelefon, szignifikáns különbség mutatkozott a spermiumkoncentrációban (59,11 M vs. 82,97 M/ml; p=0,021; N=51 vs. 46)). A napi 1 óránál többet használók csoportja és a nem használók csoportja között szignifikáns különbséget találtunk a gyors progresszív motilitásban (36,31% vs. 51,34%; p=0,007; N=16 vs. 61). Következtetés: A gyakori hosszan tartó mobiltelefon használat negatív hatású lehet a spermatogenezisre, ezáltal a férfi fertilitásra. Ez a hatás mind a koncentrációt, mind a mozgást befolyásolhatja. További randomizált kontrollált tanulmányok szükségesek a hatás bizonyításához - 26 -

A -011 Az 5 PDE gátló megválasztásának preferenciái a háziorvos és a beteg szempontjából Dr. Rurik Imre Háziorvosi praxis, Budapest XX. Bevezetés,, elõzmények: A merevedési zavar (ED) kialakulása súlyos lelki teher a férfi számára és kedvezõtlenül befolyásolja a párkapcsolatot. Az ED prevalenciájáról sem rendelkezünk megbízható adatokkal, hiszen azt a vizsgálható patológiás tényezõkön kívül sok egyéb psychés és szociális tényezõ is befolyásolja. A háziorvos széleskörû,- de sajnos gyakran nem kellõképpen kihasznált,- lehetõségekkel rendelkezik, a legtöbb információval a beteg egészségi állapotáról kapcsolatban, amelyek egy részét az urológus gyakran minden igyekezete ellenére is nélkülözni kénytelen. Az ED kezelésére közel 10 éve ismerünk és hazánkban 6 éve használunk valóban hatásos gyógyszert, amely az 5- foszfo-dieszteráz enzim gátlásával hat. Ebbõl ma már három félét rendelhetünk, amelyek majdnem azonos hatásmechanizmusuk, szinte azonosan magas áruk mellett, eltérõ farmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezekbõl kell a terápiát megválasztani az orvosnak, de ma már ezt a választást a betegek is befolyásolják. A betegek építenek saját korábbi tapasztalataikra, egyénileg titrálják ki a szükséges dózist, tapasztalataikat megosztják másokkal is. A gyógyszert felíró orvos, aki elsõsorban a betegen kíván segíteni, sokszor nem mentes saját gyógyszerkiválasztási preferenciájától, amit nem szívesen közöl betegével. A szakirodalomban sok közlemény elemzi a kezelésre használt egyik gyógyszerrõl a másikra való átállást, de ezek ritkán mentesek a vizsgálat szponzorának preferenciájától. Cél: Saját vizsgálatainkban arra próbáltunk választ keresni, hogy megfogalmazhatók-e azok a preferenciák, amelyek a viszonylag objektív válaszadást segítik. Beteganyag és Módszer: Urológiai magánrendelésen enyhe vagy közepesen súlyos ED miatt kezelt, 40-65 év közötti, visszatérõ betegeknek, akiknek már legalább 4 tablettányi tapasztalatuk volt valamelyik szerrel, felajánlottuk, hogy próbáljon ki másikat is. A felajánlott váltást 46-an fogadták el. A váltás irányai a következõk voltak: sildenafil50 tadalafil; sildenafil vardanafil; vardenafil tadalafil; tadalafil sildenafil 100. Mivel korábbi vizsgálatainknál a kérdõíves válaszadásban csak alacsony közremûködési készséget észleltünk, az esedékes következõ vizitnél interjúszerûen kérdeztük ki a beteget, hogy melyik szer volt jobb és miért? Volt-e igénye és képessége az ismételt erekcióra? Okozott-e gondot, a tabletta bevételének idõzítése? - 27 -

Beteganyag és Módszer: Urológiai magánrendelésen enyhe vagy közepesen súlyos ED miatt kezelt, 40-65 év közötti, visszatérõ betegeknek, akiknek már legalább 4 tablettányi tapasztalatuk volt valamelyik szerrel, felajánlottuk, hogy próbáljon ki másikat is. A felajánlott váltást 46-an fogadták el. A váltás irányai a következõk voltak: sildenafil50 tadalafil; sildenafil vardanafil; vardenafil tadalafil; tadalafil sildenafil 100. Mivel korábbi vizsgálatainknál a kérdõíves válaszadásban csak alacsony közremûködési készséget észleltünk, az esedékes következõ vizitnél interjúszerûen kérdeztük ki a beteget, hogy melyik szer volt jobb és miért? Volt-e igénye és képessége az ismételt erekcióra? Okozott-e gondot, a tabletta bevételének idõzítése? Eredmények: Az erectió minõségében nem volt különbség 40 esetben (87%). A betegek közül háromnak volt egynél több sexuális partnere. 8 fõ (17%) igényelte az ismételt erectiót és ezek közül 6-nak sikerült is (1 sildenafilt, és 5 tadalafilt vagy vardenafilt szedett). Csak 3 (6%) személynél okozott problémát a tabletta bevételének és az aktus idejének szinkronizálása. Mindössze 7 volt (15%), aki étkezési vagy alkoholfogyasztási szokásait korlátozta a gyógyszer bevétele miatt. Ugyancsak 7 fõ észlelt valamilyen enyhe mellékhatást, amelyek közül ötnél a mellékhatások jellege ugyanolyan volt, mint a korábbi szernél. Megbeszélés: A betegek szívesen próbálnak ki más gyógyszert. Általában, külön nem vizsgált okokból, elegendõ volt az egy közösülés. Ezt valamennyi szer biztosítani tudta. Azok a személyek, akiknél igény volt a többszöri együttlétre, a vardenafilt és a tadalafilt preferálták. A lényegében hasonló ár miatt egyik személy sem igényelte a terápiaváltást. Mivel az értelmesebb és gyakorlottabb betegek a körülmények ismeretében maguk titrálják empirikusan az aktuális dózist, nem célszerû eltérni a jól bevált készítménytõl. - 28 -

A -012 Túlsúlyos betegek erekciós problémáinak kezelése Dr. Bógyi György, Dr. Viktor Erika Kenézy Gyula Kórház-RI Debrecen Urológia osztály és II. Belgyógyászati osztály Cél: A merevedési zavar halmozottan jelentkezik a túlsúlyos betegek körében. Módszer: A beteg általános kivizsgálása, s az erekciót vizsgáló kérdõív kitöltése után, ha nincs kontraindikáció per os. kezelést kezdünk. A kérdõívet a beteg elégedettségét tükrözõ kérdõívet a kontroll vizsgálat során ismételten kitöltjük. Eredmények: A BMI-tõl függõen a betegek jelentõs része a merevedési zavar javulásárõl, esetleges megszûnésérõl számol be. Következtetés: a megfelelõ életmóddal közös kezeléssel, gyógyszerezéssel a túlsúly miatti számos probléma mellett a merevedési zavar is gyógyítható. - 29 -

A -013 Mikor "progresszív" a spermiumok mozgása? Dr. Berényi Mihály, Dr. Kopa Zsolt OGyK Andrológiai és Urológiai Osztály, Budapest Cél: Szerencsére hazánkban is mûködnek már komputeres spermaanalizátorok (CASA). Ez a módszer a spermakép megítélését objektivizálja, egyre jobb minõségben. Az így kapott leletek egységes értékelésérõl idõben beszélnünk kell. Elõadásunkban a WHO kritériumai alapján "progresszív, lassú", azaz "b" motilitású spermiumokra korlátozódunk, kiemelten a "progresszív" jelzõ értelmezésére Módszer: A WHO szerint szobahõmérsékleten "progresszív lassú" az 5-20 µm/s sebességû spermium, viszont a "progresszív" jelzõt nem értelmezi, a pálya alakját nem írja le. Az általunk használt medealab eljárás a "slow linear progressive motile" spermiumokat sorolja a "b" csoportba. Noha a linearitást a VSL/VCL hányadossal definiálja és határértéknek a 0,5-öt (50%) tekinti, a linearitást érthetetlenül mégsem veszi következetesen figyelembe a besoroláskor. A "slow linear progressive" jelzõ szinonimájának tekinti a "slow non-linear progressive" kifejezést. Eredmények: A medealab módszer pl. a VCL = 20,72, VSL = 0,69, VAP = 8,26, Linearitás = 0,033 paraméterekkel jellemezett spermiumot "b" motilitásúnak tekinti, holott ez a vizuális értékeléskor a "c" csoportba kerül a 20 µm/s feletti sebessége ellenére, mivel nem progresszív. Következtetések: Sem a WHO, sem a medealab módszer nem értelmezi, nem fejti ki a "progresszív" jelzõt. Ennek hiányában a mozgó spermiumok komputeres besorolása az "a", "b" és "c" csoportba lényegesen eltérhet a hagyományos vizuális értékeléssel kapott eredményektõl. A "b" motilitású spermiumok értékességét a WHO "a" + "b" > 50% normálértéke is tükrözi, más szóval a progresszív mozgást tekinti fontosnak. Az értelmezõ szótár szerint a "progresszió" haladást, elõremenetelt jelent. A spermiumok szinte kivétel nélkül "elõre" haladnak, szerintünk csupán ettõl a mozgásuk még nem progresszív. A motilitás progresszív voltának megítélésekor a linearitást nem lehet figyelmen kívül hagyni, a "non-linear" mozgás nem lehet egyben "progresszív" is, vagyis a korrekt lelet jelenleg még nem nélkülözheti a vizuális, mikroszkópos értékelést - 30 -

A -014 Megtermékenyítés a felengedést követõen mozgó és mozdulatlan tesztikuláris spermiumokkal Mátyás Sz. 1, Papp Gy. 2, Balogh I. 3, Gáti I. 1, Kaali S.G. 1 1 Kaáli Intézet (Budapest) 2 OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály (Budapest) 3 Krio Intézet (Budapest) Cél: A szerzõk a terhességi eredményeket befolyásoló tényezõket vizsgálták 75 in vitro fertilizációs ciklusban, ahol a megtermékenyítést fagyasztott-felengedett hereszövetbõl származó spermiumokkal végezték. Módszer: A 75 in vitro fertilizációs ciklus során felhasznált hereszövetet korábban gyors fagyasztási módszerrel fagyasztották le. A felengedést követõen mozdulatlan spermiumok esetében pentoxifillines kezelést alkalmaztak. Amennyiben a kezelés eredménytelen maradt, hipoozmotikus duzzasztással szelektáltak spermiumokat. A megtermékenyítés intracitoplazmatikus spermium injekcióval történt. Eredmények: 32 esetben mozgó, 34 esetben pentoxifillines kezelést követõen mozgó, 9 alkalommal mozdulatlan spermiumokat lehetett megfigyelni a feldolgozott bioptátumban. A mozgó és mozdulatlan spermiumokkal elért fertilizációs ráta nem különbözött szignifikánsan (66,1 % vs. 52,3 %), terhesség viszont csak azokban a ciklusokban jött létre, ahol mozgó spermiumokat használtak. Az embriótranszferre számított klinikai terhességi ráta (21,87 %) összehasonlítható a friss tesztikuláris spermiumok használatával korábban elért eredményükkel (27,7 %). Következtetések: A szerzõk megállapítják, hogy a terhességi rátát leginkább a visszaültetett preembriók minõsége befolyásolta. Mozdulatlan spermiumok esetében a fertilizációs ráta és a jó szerkezetû preembriók aránya is alacsonyabb volt, bár a különbség nem volt szignifikáns. - 31 -

A -015 Az Y-kromoszóma mikrodeléciók jelenléte varicokelés betegeken Wijesinghe I., Sallai Zs., Mátyus I. Miskolc megyei jogú Város Önkormányzata Semmelweis Kórház Urológiai Osztály Cél: Az Y-kromoszóma mikrodeléciók jelenlétét kimutatni pathospermiás varicokelés betegeken. Módszer: A szerzõk 58. mûtét elõtt részletesen kivizsgált kóros spermatogrammal rendelkezõ varicokelés betegen végeztettek Y-kromoszóma mikrodeléciós vizsgálatot. A betegeket két csoportba osztották: az I.csoportba a 10M/ml és 20M/ml közötti spermiumszámú betegek (37 fõ, 63,8%), a II.csoportba az 5M/ml alatti oligozoospermiás (19 fõ, 32,8%) és azoospermiás (2 fõ, 3,4%) betegek kerültek. A vizsgálatok a Genodia Központ Laboratóriumában történtek, perifériás vérmintából származó genomikus DNS felhasználásával, multiplex PCR és agar-gél elektroforézis technikával. Eredmények: Az I.csoportban nem fordult elõ Y-kromoszóma mikrodeléció. A II.csoportban 1 súlyos oligozoospermiás betegen (1,72%) mutattak ki AZF c régiót (SY 255) érintõ deléciót. Következtetések: Az irodalmi adatokat figyelembe véve a szerzõk fontos prognosztikai faktornak tartják az Y- kromoszóma mikrodeléciók jelenlétét varicokele-mûtét elõtt. Kimutatható deléció esetén a pathospermiát inkább a genetikusan eleve meghatározott kétoldali herekárosodás idézheti elõ, míg a varicokele szerepe alárendelt. Ilyenkor a varicokele-mûtét a spermatogrammon nagy valószínûséggel nem fog javítani. Amennyiben a mikrodeléció tipusa, illetve a herebiopsiás minták szövettani vizsgálata erre reményt ad, direkt sebészi spermiumnyerés jelenthet megoldást. - 32 -

A -016 Egyoldali és kétoldali herebiopszia eredményeinek összehasonlítása osztályunk anyagában Albert István 1, Rózsahegyi József 1, Borhi Károly 1, Gombás Péter 2, Vereczkey Attila 3, Balogh István o BM Központi Kórház és Intézményei, Urológiai Osztály1 BM Központi Kórház és Intézményei, Pathológiai Osztály2 Fõvárosi Nyírõ Gyula Kórház Meddõségi Centrum3 KRIO Rt Spermabanko Cél: kétoldali és egyoldali herebiopsziás eredményeink összehasonlítása Módszer: 4 év alatt 47 herebiopsziát végeztünk, ebbõl 26 kétoldali, 21 egyoldali beavatkozás.az egyoldali beavatkozást inguino-scrotalis metszésbõl, a kétoldali biopsziát a raphén ejtett scrotalis metszésbõl végeztük. A mintavétel minden esetben a here felsõ belsõ és az alsó külsõ quadránsból, kb. lencsényi anyag eltávolításával történt. A minták egy részét elküldtük szövettani vizsgálatra a Pathológiai Osztályra, nagyobb részét vagy a Nyírõ Gyula Kórház Meddõségi Központba, vagy a KRIO RT Spermabankba küldtük ICSI, ill. fagyasztás céljából. Eredmények: Kétoldali herebiopsziánál 17esetben találtunk megfelelõ számú termékenyítõképes spermiumokat, ebbõl 2 esetnél csak az egyik herében találtunk spermiumokat. Egyoldali herebiopsziánál 16 esetben volt megfelelõ számú spermium a kivett mintákban. Súlyos szövõdmény egy esetben, kétoldali herebiopsziánál fordult elõ, enyhébb szövõdmények kétoldali herebiopsziánál 4 esetben, egyoldali beavatkozásnál 1 esetben fordult elõ. Következtetések: Relatíve kis számú eseteink alapján megállapítjuk, hogy egyoldali és kétoldali biopsziás eredményeink között jelentõs eltérés az eredményességben és a szövõdmények elõfordulásában nem volt. Ennek ellenére a rizikósabb betegeknél (keringési- zavar, szívbetegség, diabetes mellitus, súlyos prostatagyulladás, here,-mellékhere gyulladás, bõrbetegségek) együlésben csak egyoldali herebiopsziát végzünk. Annak ellenére, hogy anyagunkban a kétféle módszer eredményessége jelentõsen nem különbözik, a betegek szubjektív érdeke ( egy kórházi kezelés, egy mütéti érzéstelenítés, egy ápolási idõ) miatt továbbra is a kétoldali herebiopszia elvégzését javasoljuk "egészséges" férfiaknál. - 33 -

A -017 Genetikai vizsgálataink eredménye férfi meddõség esetén Temesváry B., Seregély A., Varga Á., Godó Gy. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Szülészet-Nõgyógyászati Osztály Kecskemét A szerzõk a férfi meddõségi ambulancián megjelent súlyos pathozoospermiás esetek (azoospermia, OAT sy.) lehetséges okait vizsgálták. A szokásos vizsgálóeljárások - hormonális, urológiai, mikrobiológiai - mellett ezen esetekben mindig elvégezték a genetikai vizsgálatokat is. Az Y kromoszóma mikrodeletióit PCR segítségével a karyotypizálást perifériás lymphocyta tenyészetbõl végezték. Az eredmények birtokában genetikai tanácsadásban is részesítették a pácienseket, és az egyéb leletek figyelembe vételével az asszisztált reprodukciós technikák valamelyikét ajánlották fel. A genetikai elváltozások átörökíthetõsége miatt javasolják ezen módszerek rutinszerû elvégzését asszisztált reprodukciós beavatkozások elõtt, ha ez súlyos férfi infertilitás miatt történik. - 34 -

A -018 Kóros ejakulátum analízis - okok, kezelési lehetõségek, eredmények Dr. Seregély A., Dr. Temesváry B., Varga Á., Dr. Danka R., Dr. Cserni G., Dr. Godó Gy. Szerzõk áttekintik a férfi meddõség lehetséges okait és kiemelten foglalkoznak az azoospermiával és oligozoospermia maximalisszal. Elõadásukban 5 év anyagát dolgozták fel. A rendelkezésre álló vizsgálómódszerek segítségével a nemzõképességi zavarok miatt jelentkezõ 2649 beteg közül 48 esetben azoospermiát és 100 betegnél oligozoospermia max.-t diagnosztizáltak. Az azoospermiás csoportban 43 férfinél végeztek herebiopsziát, mely 12 esetben ép hereállományt igazolt. 12 betegnél érési gátlás volt a diagnózis. 13 férfinél Sertoli-sejt sy és 4 esetben Sertoli-sejt degeneratio. Oligozoospermia max diagnózisnál konzervatív kezelést alkalmaztak. Javuló spermakép mellett AIH történt. Változatlan spermalelet vagy sikertelen AIH esetén IVF-ET, ICSI vagy AID volt a javasolt kezelés. - 35 -