BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs...7 Témák, áttekintés, célok...8 Bevezetés a programba...9 Hogyan használjuk az Agy és az idegrendszer film oktatómodulját?...10 Javasolt tevékenységek...11-13 Szókincs...14 Megértés ellenõrzése...15 Kérdések...16 Igaz vagy hamis?...17 Számkód...18 Teszt...19-20 Helyes válaszok...21-27 1. fejezet 2. fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) 410-9806 E-mail: info@studyguard.hu Honlap: www.studyguard.hu 1
Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2
SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3
SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. 4
ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat. Bevezetés a programba A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására. Bevezetés a tananyag szókincsébe A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat. Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat. Fókusz Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében. Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését. 5
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak -párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, a- melynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges. 6
A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7
TÉMÁK "" címû film bemutatja a központi idegrendszer és a perifériás idegrendszer szerveit és összetevõit. A program megismerteti a nézõket a neuronok szerkezetével csakúgy, mint az agy komplex mechanizmusaival. A nézõk jobban megérthetik, hogyan jön létre egy gondolat vagy mozgás, illetve hogyan történik a különbözõ testfunkciók szabályozása. Emellett valamennyi érzékszerv mûködését is bemutatja a film. ÁTTEKINTÉS Az idegimpulzusok elektromos energia segítségével üzeneteket közvetítenek az egész testen keresztül. Egy neuron, más néven idegsejt, hosszúkás nyúlványokon, az úgynevezett axonokon keresztül kap információkat a többi sejttõl. A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelõbõl áll. A nagyagy egy jobb és egy bal részre oszlik: ezeket agyféltekéknek nevezzük. A jobb félteke a képzelõerõt, a kreativitást és a mûvészi képességeket, a bal félteke pedig a beszédet, az olvasást, az írást és a logikus gondolkodást irányítja. A perifériás idegrendszer idegekbõl tevõdik össze, amelyek valamennyi testrészt összekötik a központi idegrendszerrel. A szomatikus idegrendszer az akaratlagos tevékenységeket vezérli (például a cipõ befûzését), a vegetatív idegrendszer pedig az akarattól független mûködéseket, (például a véredényekét) szabályozza. CÉLOK megismertetni a tanulókat a központi és a perifériás idegrendszer mûködésével bemutatni, hogyan vezérli az agy a különbözõ testfunkciókat, például a gondolkodást, a mozgást és a belsõ szervek mûködését megvizsgálni a különbözõ érzékszervek mûködését (ízlelés, látás, hallás, érintés) felfedezni a szomatikus és a vegetatív idegrendszert 8
BEVEZETÉS A PROGRAMBA Nehéz elképzelni az emberi agy és az idegrendszer komplexitását és erejét. Nem csupán a tudatos mûködéseket vezérli, mint amilyen egy tudományos cikk elolvasása. Egy sor öntudatlan eseményt is irányít, például a hátizmok összehúzódását, amely lehetõvé teszi, hogy egyenesen üljünk; a sejtek mozgását a tüdõben, amely megkönnyíti a test oxigénfelvételét, vagy azt, hogy érezzük ezt a papírlapot az ujjaink között. BEVEZETÉS A SZÓKINCSBE A film megtekintése elõtt írja a következõ szavakat a táblára. Kérje meg a tanulókat, hogy vitassák meg a szavak jelentését és tisztázzák azokat a kifejezéseket, amelyek ismeretlenek számukra. agy az idegrendszer központi szerve; az egész szervezet mûködését irányítja gerincvelõ olyan idegrostokat tartalmaz, amelyek továbbítják az agyból érkezõ és az agyba tartó impulzusokat neuron idegsejt impulzus az idegsejtek által közvetített üzenet VITAÖTLETEK Kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el az agy felbecsülhetetlen szerepérõl. Mit tehetünk annak érdekében, hogy fenntartsuk az agy megfelelõ mûködését? Miképpen károsodhat az agy? FÓKUSZ Ösztönözze a tanulókat arra, hogy gondolkodjanak el az agy egészségének fontosságáról. Minden tanuló soroljon föl tíz olyan dolgot, amelyet az agy tesz érte. A lista lehet általános és személyes természetû is. A téma tárgyalása közben végig legyen ott ez a lista a tanulóknál. 9
Hogyan használjam címû film oktatómodulját? Elõkészületek Olvassa el a Témák, Áttekintés, és a Célok címû fejezeteket, amelyek ismertetik programunk tartalmát és megfogalmazzák a célokat. Használja föl az Elõkészületek a film megtekintése elõtt címû rész javaslatait a téma feldolgozásához. "" címû film megtekintése közben Helyezze el a tévékészüléket olyan helyre, ahol minden tanuló jól láthatja. A tanterem ill. a csoport méretétõl függõen a film együttes, ill. kisebb csoportokban történõ megtekintése is lehetséges. Egyes tanulók számára elõnyösebb, ha többször is megnézi a filmet. "" címû film megtekintése után Válassza ki a Javasolt tevékenységek közül azokat, amelyek beilleszthetõk a tantervbe. Ha lehetséges, gyûjtsön anyagot és információkat. Válassza ki minden feladathoz azt a módot, amellyel a tanulók a leghatékonyabban foglalkoztathatóak. Vannak tevékenységek, amelybe ajánlatos az egész osztályt egységesen bevonni. Más feladatok esetében szerencsésebb a párokban, kis csoportokban vagy önállóan végzett munka. Ösztönözze a tanulókat arra, hogy lehetõleg osszák meg egymás közt a feladatokat. Készítsen megfelelõ számú másolatot a Szókincs és A megértés tesztelése címû részekbõl. Belátása szerint döntsön arról, mely egyszerûbb feladatokat adja föl házi feladatnak, és melyeket lenne célszerûbb az osztályban, illetve kisebb csoportokban elvégezni. Írattassa meg a tanulókkal a tesztet, hogy felmérje, mennyire sikerült elsajátítaniuk az anyagot. Szoktassa hozzá a tanulókat a tesztírás gyakorlatához. Használja A tevékenységi kör kiszélesítése c. részt arra, hogy a tanulók bemutathassák és összegezhessék a tanultakat és megoszthassák tapasztalataikat egymással, az iskola többi diákjával és a helyi közösségi szervezetekkel. 10
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK Írás 20 perc Kérje meg a tanulókat, hogy válasszanak ki egy érzékelési fajtát az alábbi listáról, vagy találjanak ki egyet saját maguk. A tanulók írják le, hogyan jut el az érzékelés a külvilágból az agyunkba. A diákok írják le az érzet kialakulásához vezetõ út valamennyi fontos állomását. Hogyan jut el az információ a testhez? Miképp fogadja a test a külvilágból érkezõ jelet? Hová megy innen a jel? Hogyan jut el az agyba? megszagolni egy tulipánt erõs paprikát enni hallgatni egy madár énekét látni, ahogy egy levél lehull a fáról megérezni, ahogy egy hideg esõcsepp hull az arcunkra Kapcsolódás a mûvészetekhez 45 perc A tanulók készítsenek illusztrációkat az elõzõ feladatban leírt lépésekhez. Például, az a tanuló, aki a madárdal érzékelését választotta, a következõ lépésekrõl készíthet rajzokat: a hanghullámok eljutnak a figyelõ személy füléig a hanghullámok bejutnak a fülbe a hanghullámok mozgásba hozzák a dobhártyát és a belsõ fül csontocskáit a csontocskák megrezegtetik a csigát a csigából kiinduló impulzusok a hallóidegeken keresztül eljutnak az agyba A tanulók csatolják az illusztrációkat a leírásokhoz és készítsenek tablót Érzékelések címmel. Egyéni igények kielégítése 20 perc A tanulók foglalják mondatba az alábbi szavakat. Bizonyosodjon meg róla, hogy a mondatok tanúsítják a fogalmak megértését. Ha egyik kifejezés ismeretlen a számukra, akkor keressék meg a jelentését egy enciklopédiában vagy szakkönyvben. nagyagy...reflex kisagy...inger hippokampusz...érzet hipotalamusz...szinapszis impulzus...neuron agyfélteke...gerincoszlop Kapcsolódás a történelemhez Az évszázadok folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált a tudósok számára, hogy a fej nagyon fontos szerepet játszik a szervezet mûködésében. Megfigyelték, hogy a fejsérülések könnyen halált, illetve maradandó sérüléseket okozhatnak. Az agy valódi szerepére azonban sokáig nem sikerült fényt deríteni. Például egy az idõszámításunk szerint a második században élt görög orvos, Galenus csak arra jött rá, hogy az agy irányítja a hang képzését. Az agy minden szervre kiterjedõ vezérlõ funkciója ugyanakkor csupán jóval késõbb vált nyilvánvalóvá. A diákok válasszanak ki egy tudóst az alábbi listáról. Gyûjtsenek minél több információt a választott tudósról. Ez után írjanak rövid fogalmazást arról, hogy milyen eredményekre jutott az adott tudós az agy- és az idegrendszer vizsgálatakor. Milyen új felfedezéseket tett? Milyen téves elképzelései voltak az idegrendszerrel kapcsolatban? Milyen kísérleteket végzett és mi volt az eredményük? Hippokratész Franz Gall Galenus Camillo Golgi Andreas Vesalius Walter Hermann Nernst William Harvey Alan Lloyd Hodgkin Jan Swammerdam Andrew Fielding Huxley 11
Gyakorlatiasan 30 perc Alkossanak az osztály tagjai egy hatalmas idegrendszert. Hét tanuló képezze az agyat, ebbõl négy a nagyagyat, kettõ a kisagyat, egy pedig a középagyat. Ezek a tanulók képezzenek csoportot és álljanak szorosan egymás mellett. A következõ hat diák alkossa az agytól a testrészig vezetõ ideget. Õk fogják meg egymás kezét és alkossanak láncot úgy, hogy az egyik diák egészen közel álljon az agyhoz. Végül kérje meg a többi tanulót, hogy legyenek különbözõ testrészek: pl. lábizom, a szív, egy szem, egy fül és így tovább. Kérje meg az ideget alkotó tanulókat, hogy kapcsolódjanak a különbözõ testrészekhez. Ezután kövessék az idegimpulzusok útját. Például, ha az ideg a lábizomhoz kapcsolódik, akkor az impulzus a kisagyból érkezik az izomhoz. Ha viszont az ideg a láb fájdalomérzékelõ receptorához kötõdik, akkor az impulzus a receptorból a nagyagyba fut. Kérje meg a tanulókat, hogy játsszanak különbözõ típusú idegimpulzusokat. Néha cseréljenek szerepet és mindenki legyen legalább egyszer minden csoportban. Kapcsolódás az orvostudományhoz 60 perc Ha az agy, vagy az idegrendszer nem mûködik rendesen, annak súlyos következményei lehetnek. Az alább felsorolt betegségek az idegrendszerrel kapcsolatosak. A diákok alkossanak csoportokat. Minden csoport válasszon ki egy betegséget a listáról! A csoport minden tagja végezzen kutatást az adott betegség egyik aspektusáról, pl. a történetérõl, az okáról vagy okairól, a tüneteirõl, a lehetséges kezelési módokról, stb. Használják mindehhez az Internetet vagy szakkönyveket. Ha a csoport tagjai elvégezték a feladatot, összegezzék az információkat és mutassák be közös munkájuk eredményét az osztálynak! Ebben a csoport valamennyi tagja vegyen részt! epilepszia szklerózis multiplex Parkinson-kór Alzheimer-kór agyhártyagyulladás migrén gyermekparalízis Dawn-kór 12
Kapcsolódás az életmódhoz 20 perc Minden drog - köztük a dohány, az ecstasy, a marihuána és az alkohol - nagyon komolyan befolyásolja az agy mûködését. Függõség akkor alakul ki, amikor az agy egyes területei átalakulnak. Ez az átalakulás ahhoz vezet, hogy a használónak egyre nagyobb mennyiségû drogra van szüksége, egyre rövidebb idõközönként. A függõség bárkinél kialakulhat, de a legújabb kutatások kimutatták, hogy bizonyos embereknél - az agy másokétól eltérõ fizikai vagy kémiai sajátságai miatt - nagyobb az eshetõsége a függõség kialakulásának. Nehéz pontosan meghatározni, hogy ki tartozik ebbe a kategóriába. Beszéljen a tanulókkal a drogokról és a függõségrõl. Könnyû megjósolni, hogy mi történik a droghasználóval? A tanulók szerint létezik olyan ember, aki azt tervezte, hogy drogfüggõ lesz? Nem lehet tudni. Viszont rengeteg olyan személy van, aki minden áron szeretne leszokni a drogokról. Évente tinédzserek ezrei vesznek részt különbözõ rehabilitációs programokban. Vajon hányan gondolták azt, hogy csak egyetlen egy alkalommal fogyasztanak majd drogot? Vitatkozzanak a problémakörrõl, s közben említsen meg olyan módszereket, amelyek segíthetnek a drogfüggõség leküzdésében. A tevékenységi kör kiszélesítése Kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, mi mindent tanultak az agyról. Idézzék föl az agy csodálatos sajátságait, a szervezet szabályozásában, az ismeretszerzésben, az érzékelésben, az emlékezésben és az érzelmek meglétében betöltött szerepét. Ezen információk felhasználásával a diákok készítsenek drogellenes plakátokat, amelyek rámutatnak, milyen értékes szervünk az agy és milyen fontos, hogy minden áron megvédjük. Használjanak szellemes jelszavakat, újságokból vett képeket és rajzokat-, bármit, ami eszükbe jut a témáról. Az elkészült képeket tegyék ki a falra. 13
Név SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek az " " címû filmben. Írd a meghatározások elé annak a fogalomnak a sorszámát, amelyre vonatkoznak. 1, érzõ neuron 6, központi idegrendszer 2, mozgató neuron 7, inger 3, axon 8, középagy 4, kisagy 9, nagyagy 5, perifériás idegrendszer 10, neuron olyan események, vagy feltételek, amelyek kiváltják a szervezet válaszreakcióját olyan sejt, amely idegimpulzusokat indít és fogad elektromos energia formájában hosszú nyúlvány, amely a sejttesttõl kiindulva szállítja az ingerületet az idegsejtek egyik típusa, amely információkat gyûjt a külvilágból az idegsejtek egyik típusa, amely üzeneteket küld a test izmaihoz, s ezáltal mozgás jön létre az agyból és a gerincvelõbõl tevõdik össze, a test szabályozó központja az agynak az a része, amely a gondolást, a tanulást, az emlékezést és az ítéletalkotást vezérli az agynak az a része, amely idegimpulzusokat fogad a vázizmoktól és az izületektõl; kiigazításokat végez, s ezáltal a test megõrzi egyensúlyát az agy legkisebb része; a szívritmust, a lélegzést és a vérnyomást szabályozza sok ideget tartalmaz, amelyek valamennyi testrészedet összekötik a központi idegrendszerrel 14
HELYES VÁLASZOK A 14. OLDALHOZ SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek az " " címû filmben. Írd a meghatározások elé annak a fogalomnak a sorszámát, amelyre vonatkoznak. 1, érzõ neuron 6, központi idegrendszer 2, mozgató neuron 7, inger 3, axon 8, középagy 4, kisagy 9, nagyagy 5, perifériás idegrendszer 10, neuron 7 olyan események, vagy feltételek, amelyek kiváltják a szervezet válaszreakcióját 10 olyan sejt, amely idegimpulzusokat indít és fogad elektromos energia formájában 3 hosszú nyúlvány, amely a sejttesttõl kiindulva szállítja az ingerületet 1 az idegsejtek egyik típusa, amely információkat gyûjt a külvilágból 2 az idegsejtek egyik típusa, amely üzeneteket küld a test izmaihoz, s ezáltal mozgás jön létre 6 az agyból és a gerincvelõbõl tevõdik össze, a test szabályozó központja 9 az agynak az a része, amely a gondolást, a tanulást, az emlékezést és az ítéletalkotást vezérli 4 az agynak az a része, amely idegimpulzusokat fogad a vázizmoktól és az izületektõl; kiigazításokat végez, s ezáltal a test megõrzi egyensúlyát 8 az agy legkisebb része; a szívritmust, a lélegzést és a vérnyomást szabályozza 5 sok ideget tartalmaz, amelyek valamennyi testrészedet összekötik a központi idegrendszerrel 21