NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉT. r MINISZTÉRIUM Ln ' 3sI n '. DR. SESZTÁK MIKLÓ S miniszte r PKF/ 10980 -y / 2015-NF M Szatmáry Kristóf úr részére országgyű lési képvisel ő Budapest Széchenyi rkp. 19. 1358 Tisztelt Képvisel ő Ur! Az Országgy ű lésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. (8) és (9) bekezdéseibe n foglaltak szerint hozzám intézett Mikor és hogyan mérsékl ődhet a XIV. és XVI. kerületi lakosok életét megnehezítő repülőgépzaj? cím ű, K/4195. számú írásbel i kérdésére az alábbi tájékoztatást adom : A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (BLFNR) m ű ködése gazdasági é s társadalmi szempontból kiemelt jelent őséggel bír, több ezer munkahelyet biztosít é s növeli az ország versenyképességét. Az érdekellentétek miatt azonban töb b problémával is szembe kell nézni, ilyen például a repül őtér környezetét érintő repülési zaj. A repül őtér és a lakosság békés együttélését úgy próbáljuk megoldani, hogy a társadalmi érdekek ne csorbuljanak és a gazdasági, környezetvédelm i szempontok is érvényesüljenek, figyelembe véve a repül őtér privatizáció s szerződésében foglaltakat és az Európai Unió el őírásait is. A BLFNR elhelyezkedéséb ől, futópályáinak tájolásából adódóan a légiforgalom zaj a elkerülhetetlenül terheli a főváros és a környező települések lakóterületeit. Az elmúlt évtizedekben a főváros és az agglomeráció gyakorlatilag körülvette a repül őteret, íg y ma már szinte nincs olyan összefügg ő, lakatlan területsáv, amely lehet ővé tenné, hogy a repül őgépek végig lakatlan vagy ritkán lakott terület felett közelítsék meg é s hagyják el a futópályákat. A repül őgépek által követett nyomvonala k megváltoztatásával egy-egy terület zajterhelését csökkenteni lehetne, ám e z óhatatlanul valamely más lakott terület zajterhelésének megnövekedéséhez és az ottani lakossági panaszok megjelenéséhez vezetne. A légiközlekedési le- és felszállási eljárások kialakítása során a Légügyi Hatóság, a Budapest Airport Zrt. és a Postacím: 1440 Budapest, Pf. 1 Teletorr (06 1) 795 1700 Fax (06 1) 795 0631 E-mail : miniszter@nfm.govhu Web. www.kormany.hu
2 HungaroControl Zrt. arra törekszik, hogy a zajterhelés a lehet ő legkevesebb lakost érintse és a repül őgépek zaja a lehető legkisebb zavarást eredményezze. Ezek során természetesen figyelembe kell venni a légiforgalom zavartalan lebonyolításá t és a forgalom növekedési lehet őségének a környezetvédelmi szempontokka l összehangolt fenntartását. A repülési zajterhelés mérésével, a légiforgalmi útvonala k és a repüléstechnikai eljárások meghatározásával kapcsolatos tájékoztatást, a z eddig megtett és a továbbiakban várható zajvédelmi intézkedéseket levele m melléklete részletezi. Természetesen megértjük azoknak a lakosoknak a panaszát, akiknek a légiforgalo m kellemetlenségeket okoz. A Budapest felé induló nappali forgalom drasztiku s csökkentésére azonban nincs lehetőség, a repülőgépek kénytelenek a XIV. és a XVI. kerület felé is közlekedni. Az említett kerületek viszonylag jelent ős távolságra vannak a repülőtértől, a forgalom által keltett zaj szerény mérték ű azokhoz a területekhe z képest, ahol a légiforgalom nagyobb része jelentkezik. A repülési m űveletekre vonatkozó szabályozás szigorúsága, a zajvédele m érdekében tett erőfeszítések értékelése eredményezte, hogy több peres eljárásban a bíróságok úgy ítélték meg, hogy a légiközlekedési zaj nem lépi túl azt a mértéket, amelyet a légiközlekedéshez fűződő nemzetgazdasági érdekek alapján a közössé g érdekében elfogadhatónak és elviselhetőnek lehet ítélni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a légiközlekedésben érintett szervezetekke l együttm űködve továbbra is igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a légiközlekedés által okozott zajszintet a lehető legkisebb mérték ű re csökkentse. A BLFNR elhelyezkedése és az id őjárási viszonyok azonban objektív tényez ők, amelyek korlátozzák az intézkedési lehet őségeinket. Az elmúlt években megvalósult zajcsökkentési intézkedések is alátámasztják az érdekeltek, a szabályozásért felel ős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a rendelkezéseket végrehajtó és ellenő rző Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Igazgatósága, a légi irányítást végz ő HungaroControl Zrt. és a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. közö s törekvését a légiközlekedés negatív környezeti hatásainak minimalizálására. Ugyanakkor továbbra is vannak és lesznek olyan budapesti kerületek, agglomerációs települések, amelyek lakosait változatlanul érinti a repül őgépek által okozott zajterhelés. A légiközlekedés okozta zavarást csökkenteni, esetleg igazságosabba n elosztaní lehet, de teljesen megszüntetni nem. Kérem, hogy válaszomat szíveskedjen elfogadni. Budapest, 2015. április. Melléklet : 1 db Üdvözlettel : D. SesZták Miklós Postacím. 1440 Budapest, Pf 1 Telefon (06 1) 795 5666 Fax, (06 1) 795 0631 E-mail : miniszter@nfm.gov hu
MELLÉKLET a K/4195. sz. írásbeli válaszlevélhe z A repülőtér közvetlen környezetében, annak telepítése, a futópályák uralkod ó szélirányhoz igazodó tájolása következtében a fel- és leszálló repül őgépek zaja zajterhelést, míg távolabbi területeken zavarást eredményez. A légiközlekedés által okozott zaj mértéke a legtöbb esetben kisebb a közúti közlekedés által okozot t zajnál, azonban jellege miatt az érintettek nagyobbnak értékelnek. A repülési zaj szabályozására Európában egységesen, így Magyarországon is a hosszú idej ű egyenértékű zajszintet, vagyis az egyedi zajesemények adott idő re vonatkoztatott, energia szerinti átlagértékét alkalmazzák. A Liszt Ferenc repül őtér környezetében a repülési zajterhelés nyomo n követése érdekében 2004 májusától korszer ű zajmonitor rendszer m ű ködik. A hat telepített állomás folyamatosan érzékeli és rögzíti a háttérzajt, a légi járművek és egyéb zajforrások tényleges zajterhelését, ellen őrzi a vonatkozó jogszabályban el őírt határértékeknek való megfelelést, adatai révén segítséget nyújt a lakosság i zajpanaszok kivizsgálásában is. A zajmonitor rendszer mérései alapjá n megállapítható, hogy a lakott területeken a repülésb ől származó zajterhelés határérték alatti a nappali és az éjszakai id őszakban is. A légiközlekedés okozta zajterhelés a fővárosban a zajgátló véd őövezeten kívül sehol sem haladja meg a határértéket, a zavarás azonban a légiközlekedésben résztvev ő társaságok, a zajvédelmi szabályokat kialakító NFM, a betartásukat ellenőrző légiközlekedés i hatóság, valamint a légiforgalom lebonyolítását végz ő HungaroControl Zrt. és Budapest Airport Zrt. minden erőfeszítése ellenére sem szüntethető meg telje s mértékben. A légiforgalmi útvonalak és repüléstechnikai eljárások meghatározásako r szigorú nemzetközi és hazai el őírásokat kell figyelembe venni. A HungaroControl Zrt köteles a hatályos nemzetközi el őírásokat és haza i jogszabályokat figyelembe véve meghatározni az útvonalakat és repüléstechnika i eljárásokat. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványosítja a világon mindenhol használt repülési eljárásokat. A magyar repülőtereken, így a Liszt Ferenc repül őtéren alkalmazott szabvány érkezési eljárásokat a légiforgalo m irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet I. melléklet 2.7.2. pontja alapján a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. Ezeket az előzőekben ismertetett nemzetközi jogszabályoknak megfelel ően alakítják ki, és jelentetik meg a Magyar Köztársaság Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában a légitársaságo k számára. A rendelkezések els ődleges célja, hogy a légiközlekedési forgalo m még nagyobb pontosságot, hatékonyságot és repülésbiztonságot érjen el, egyidej űleg elfogadható környezeti feltételeket biztosítva a légiközlekedé s környezeti hatásai által érintett lakosság számára. 1
Több évtizeddel ezelőtt az 1950-es években a BLFNR futópályája az uralkod ó széliránynak megfelelően lett kialakítva, Észak-nyugat Dél-kelet tájolással. A fel- és leszállást az aerodinamika törvénye szerint alapvet ően széllel szemben kel l végrehajtani. Az uralkodó szélirány miatt a leszállások kb. 60-65 százalékát Üll ő irányából hajtják végre, azonban a fennmaradó kb. 35-40 százalékban nincse n más megoldás az érkez ő gépek kezelésére, mint Budapest, azon belül Zugl ó egyes részei. A légiforgalmi irányítás a nemzetközi szabványoknak megfelel ően, a meghatározott függőleges süllyedési profilok bevezetésével arra törekszik, hogy a z érkező légijárm űvek a jelenleg tapasztaltnál magasabban, ugyanakkor alacsonyabb hajtóm ű teljesítménnyel repüljenek. Zuglót zaj szempontból leginkább érint ő érkező légijárm űveknek például már kilométerekkel a földet érési pont el őtt a futópálya tengelyében repülve, 3 -os süllyed ő siklópályán kell megközelíteniük a futópálya betonját. Ez széles körben alkalmazott, nemzetközi repülésbiztonsági el őírás. Délkeleti, keleti vagy déli széljárás esetén ez egyúttal azt is jelenti, hogy az érkező gépek Budapest felől, Zugló egyes részei felett, akár 800-500 méteres talajszin t feletti magasságon repülve közelítik meg a repül őteret. Mindazonáltal ezek az esetenként zavarónak ítélt repülési m űveletek teljesen szabályosak. A magasság és az alkalmazott megközelítési eljárások elegend őek a zaj határértékek betartásához, a zavarásmentes környezet biztosítása azonban ahogyan számos nagyobb forgalmú útvonal és más közlekedési létesítmén y esetében az adottságok miatt nem lehetséges. Az uralkodó szélirány miatt a felszállások mintegy 70-75 százaléka Budapest fel é valósul meg. A Budapest felé történ ő felszállások esetében a jelenleg érvényes repülési szabályok szerint a légijárm űveknek 7000 láb (kb. 2300 méter) tengerszint feletti magasság elérésig kötelezően követniük kell a közzétett szabvány indulás i eljárásokat. Tekintettel arra, hogy a légijárm űvek típustól függ ően különböz ő távolságon érik el a meghatározott magasságot, így az eljárást szórással hajtják végre. Korábban a főváros irányába történ ő felszállások teljes forgalmát északi irányba, sű rűbben lakott területek felett hajtották végre, azonban az érintett lakosok nag y száma és az általuk elszenvedett zajterhelés mértéke miatt szükséges volt bizonyo s módosításokat végrehajtani. A 2007 tavaszán bevezetett új repülési útvonalna k köszönhetően számos nagy lélekszámú kerület (Zugló, Angyalföld, Óbuda ) zajterhelése jelentős mértékben csökkent, a felszálló forgalom egy része ezt követően kevésbé lakott ipari területek, forgalmas útvonalak felett zajlik, így az ered ően zajosabb területeken a repül őgép zaj kevésbé emelkedik ki az alapzajból. Megszigorították a szabvány m űszeres repülési eljárás el őírt útvonalainak betartásá t is, amelynek köszönhetően a repülőgépek szinte végig, a város határáig a kijelöl t útvonalon maradnak, ezért a zaj nem szóródik a s ű rű n lakott terület felé. Az új eljárások bevezetésével a zajterhelés koncentrálódott, az új repülési útvonala k kijelölésével kisebb lakós ű rűségű területek fölé helyez ődött át a zajterhelés. 2
Az alábbi ábrák jól szemléltetik a szabályozás pozitív eredményeit. felszállási nyomvonalak 2006. október 29-e előtt. felszállási nyomvonalak 2006. októbe r 29-e után. Az előbbiek mellett további pozitív változtatás volt, hogy a légi járm űvek megengedett legkisebb emelkedési értékét a légi irányítás 3,5 százalékról 5,5 százalékra növelte. Ez azt jelenti, hogy a repülőgépeknek felszálláskor meredekebb szögben kel l emelkedniük, így hamarabb érnek el olyan magasságot, ahol a zajhatások má r kevésbé érzékelhetők a lakosság számára, továbbá 3000 lábról (900 m) 7000 lábra (2100 m) megnövelték a megengedett legkisebb magasságot, amelyen a repülőgépek kifordulhatnak az el őírt SID útvonalról, ezért a fordulás okozta zaj most nagyobb magasságban keletkezik, kisebb zajterhelést okozva az érintett lakosságnak. 2008 májusában a BLFNR 31-es pályairánya (észak, észak-nyugati irány) esetébe n a szabvány indulási eljárások kezdeti szakaszán a légi járm űvek kivezetése a 32 0 fokról 325 fokra módosult. A Budapest felé felszálló repülőgépek északabbra fordítása a zajjal legsúlyosabban terhelt XVIII. kerületi Erzsébet-telep és Bélatele p zajterhelésének enyhítését szolgálta. A 325 fokon történ ő kivezetés a XIV. kerület tekintetében zajterhelés szempontjából annyi változást okozott, hogy a lég i járm űvek nyomvonalai kissé eltolódtak északi és észak-nyugati irányba. A XVI. kerület tekintetében ez a módosulás nem okozott változást. Az indulási eljáráso k kezdeti szakaszának 320 fokról 325 fokra történ ő módosításával a forgalo m intenzitása változatlan maradt, viszont a korrekció a zajterhelés más területekr e történő átcsoportosítását jelentette. Feltételezhetően a változások Budapest telje s területe tekintetében annyi környezetterhelés-csökkentéssel jártak, mint amennyi többlet zajterhelést okoztak más lakott területeken. Az érintett terület felett a légijárm űvek 4000-6000' (1300-1800 méter) tengerszint feletti magasságo n közlekednek, amely kb. 1100-1600 méteres talajszint feletti magasságnak fele l meg. A szigorú szabályozásnak köszönhet ően a repülési el őírásoktól eltérni csa k kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság el őzetes engedélye alapján lehet. Amennyiben az eltérést repülésbiztonsági követelmények elkerülhetetlenné teszik, azt utólag az ok megjelölésével be kell jelenteni a hatóságnak. A zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és zajcsökkent ő berendezések alkalmazását a hatósá g 3
ellenőrzi és a rendelkezések megszegése esetén a légiforgalmi irányítót, illetve a lég i járm ű üzembentartóját figyelmezteti. A hatóság a zajvédelmi el őírásokat ismételten megsértőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozhatja, valamin t attól meghatározott id őre eltilthatja. A Budapest Airport Zrt. minden egyedi panaszt, bejelentést kivizsgál, és a szabálytalanságot jelzi az illetékes hatóság felé. Sok más nemzetközi repül őtér szembesül hasonló problémával, ahol a lakott terüle t vagy nagyon közel fekszik a repül őtérhez, vagy a futópályák tengelyében terül el, ezért a légiközlekedési iparág hazai szerepl ő i igyekeznek folyamatosan nyomo n követni és lehetőség szerint átvenni azon intézkedéseiket, amelyek segítségéve l tovább csökkenthető ezeken a közeli lakott területeken a légiforgalo m zajhatása. A szigorú repülésbiztonsági szabályozás mellett kedvező a jövőre nézve, hogy a légijárművekre vonatkozó környezetvédelmi el őírások egyre szigorod ó követelményeket támasztanak a zajkibocsátás terén is. Az elmúlt néhán y évtizedben a technológiák fejlődésének köszönhet ően a töredékére csökkent a hajtóművek és a szerkezetek zajkibocsátása és ez a csökkentési tendencia folyamatosan jelen lesz az iparágban. A budapesti repülőtérre közlekedő légitársaságok körében is megfigyelhető, hogy folyamatosan fejlesztik gépparkjukat, egyre csendesebb és gazdaságosabb légijárm űveket alkalmaznak. Bevezetésre került és várható zajvédelmi célú intézkedések, amelyek pozitív hozadékát a fővárosban él ők is érzékelhetik : n BLFNR zajgátló védőövezetének kijelölési eljárása hosszú évek utá n lezárult. A kijelölő határozat jogerőre elmélkedését követően a repül őtér üzembentartójának számos olyan zajcsökkent ő intézkedést kell végrehajtani, amely a repülőtér közelében él ő lakosság zajvédelmét szolgálja, n elkészültek a BLFNR felülvizsgált stratégiai zajtérképei és a kapcsolódó stratégiai intézkedési terv, amely meghatározza a következő 5-10 évben tervezett zajcsökkent ő intézkedéseket, n az Európai Unió jogalkotásában elfogadásra került az EU repül őterein alkalmazandó zajcsökkentő szabályokról szóló rendelet, amely a következő évekre meghatározza a repül őtéri zajhelyzet értékelésére, a zaj csökkentésére vonatkozó szabályokat, n léginavigációs fejlesztése k o MergeStrip fejlesztése. Ez egy olyan egyedülálló, új, légi navigáció t segítő módszer és egy ezt támogató szoftver, amelynek révé n hatékonyabbá válhat a légiforgalmi irányítás, a repül őgépek gazdaságosabban üzemeltethetőek, csökken a károsanyag - kibocsátásuk és mérsékl ődik a területek zajterhelése. Az új munkamódszerrel széles körben elterjeszthet ő a futópályát megközelítő repülőgépek folyamatos süllyedése. Az eljárás környezeti hatás a elsősorban a repül őtértől távolabb es ő kerületeknél lesz érezhet ő, 4
o CDA módszer bevezetése. A légi járm ű a CDA (Continous Descen t Approach) eljárás esetén folyamatos süllyedéssel közelíti meg a futópályát. A folyamatos süllyedéssel érkező légi járművek keveseb b üzemanyagot fogyasztanak, ezáltal költséghatékonyabba n üzemeltethetők, alacsonyabb a széndioxid-kibocsátásuk és halkabbak is. A CDA eljárással a repül őtértől távolabb eső részeken várható a zajterhelés csökkenése. Fontos kiemelni, hogy nem a gépek száma fo g csökkenni : a zajterhelés csökkenése a nagyobb magasságon történ ő megközelítés miatt várható. o P-RNAV bevezetése (Precision Area Navigation) földi és/vagy műholdas infrastruktúrán alapuló területi navigációs eljárás, mely során a P-RNAV kompatibilis berendezések automatikusan meghatározzák a repülőgép helyzetét vízszintes síkban. Ez az eljárás kisebb oldalirány ú eltérést tesz lehetővé a légi járművek számára a kijelölt nyomvonaltól, aminek következtében várhatóan csökken a zajjal terhelt területe k kiterjedése. n repülőtéri zajvédelmi szabályozás A repül őtér operatív m ű ködését meghatározó legfontosabb, a légiközlekedés i hatóság által jóváhagyott bels ő szabályozó dokumentum a Repül őtér Rend, amelynek a jelenleg hatályos környezetvédelmi szabályai a vonatkoz ó jogszabályokkal összhangban készültek el, s őt annál részletesebb, é s esetenként szigorúbb szabályokat fogalmaznak meg, például a futópálya használat tekintetében is. n speciális futópálya használati szabály a mélyalvási időszakban A mélyalvási id őszakban alkalmazott speciális futópálya használati szabál y értelmében minden érkező légijárm ű Üllő felől a 2-es futópályára, vagyis a 31 R küszöbre érkezik, és minden induló légijárm ű a 2-es futópályáról indul Üll ő felé, a 13L küszöbt ő l. Ezzel lehet őség nyílik arra, hogy a budapesti repül őteret használó légijárm űvek elkerülhessék a sűrűn lakott budapesti kerületeket, beleértve a zuglói, XVI. kerületi légteret is. Ez a pályahasználati szabály a normál üzemvitel mellett a repülésbiztonsági szabályokra figyelemmel csa k akkor alkalmazható, ha a meteorológiai körülmények, els ősorban a szél iránya és nagysága ezt lehetővé teszik. n éjszakai időszaki forgalom zajszempontú optimalizálása Az éjszakai id őszakban történ ő összes repülés zajkibocsátásának kezelés e kiemelked ően fontos, a zavaró hatás ugyanis ekkor fokozott mértékbe n jelentkezik. A BLFNR éjszakai Iégiforgalmának korlátozása, a hatályo s jogszabályokkal összhangban alapvet ően kétféleképpen történik jelenleg. Egyfelől műveletszám korlátozás kerül alkalmazásra a tervezett forgalo m nagyságát tekintve, másfelől a mélyalvási id őszakban a fent említett speciáli s pályahasználati szabályok kerültek bevezetésre. A műveletszám korlátozás a következő módon történik. Napi szinten a z éjszakai id őszakban (22-06 óra között) 50 darab, amelyb ől a mélyalvási id őszakban (00-05 óra között) 6 darab m űvelet, azaz le- vagy felszállá s 5
n tervezhet ő. A két szám a zajgátló védőövezeti számítások alapján a z elkövetkezend ő 10 év legforgalmasabb 6 hónap átlagos m űveletszámaibó l származtatható érték. Ez a korlátozás egyben azt is biztosítja, hogy az éjszaka i zajterhelés ne növekedhessen a jöv őben, hiszen ez a korlát az elkövetkező tíz éven belül várhatóan nem fog felfelé változni. lakossági tájékoztatá s v A repülőtér üzembentartója, a Budapest Airport Zrt. az utóbbi években jelentős hangsúlyt fektet a lakosság magas színvonalú tájékoztatására. Az e- mailben, telefonon vagy levélben történ ő egyedi lakossági megkeresések szakszer ű és közérthető megválaszolásán túl honlapján az alapvet ő információk mellett rendszeresen közzéteszi a zajterhelés alakulásá t szemléltető zajterhelési térképeket, a zajmérő állomások mérési eredményeit, valamint a megvalósult repülési m űveletszámokat. Ismerteti az alkalmazott repülési útvonalakat, tájékoztatja az érintett lakosságot a tervezett karbantartási munkálatokról. v A légiforgalmi irányításért felel ős szervezet a HungaroControl zajvédelm i tevékenységének egyik fontos eleme a 2014. december 15-e óta m űködő WALTER, a Web Alapú Légiforgalmi Tájékoztató Elektroniku s Rendszer. Ez elsősorban a lakosság tájékoztatását szolgálja, de alkalma s arra is, hogy az általa feltérképezhet ő, naprakész adatok alapján a lakossá g pontosabban megérthesse a légi forgalom mű ködését és közvetle n visszajelzéseket küldhessen a HungaroControlnak. Ez egy korszerű és egyszerűen kezelhető szolgáltatás, amellyel bárki meghatározhatja eg y légijármű adatait, pozícióját és repülési id őpontját Budapest vonzáskörzeté n belül. A HungaroControl radaradataiból táplálkozó, nyilvános webolda l segítségével 15 napra visszamen ő leg lekérdezhetők a kijelölt járm űvek adatai a felhasználó által megjelölt cím vagy a GPS koordinátákkal megadot t pozíció 3,7 kilométeres körzetében. Nemcsak a repülőgépek helyzete, járatszáma, típusa jeleníthető meg, hanem a kiválasztott pozíciótól vett minimális távolsága is. 6