1.Tétel Ismertesse a talajok legfontosabb fizikai tulajdonságait! Válaszában térjen ki a mechanikai összetételre, a fizikai talajfeleslegekre, a kötöttségre, a talajszerkezetre, a hézagtérfogatra és a talajban lévő víz formáira! Mutassa be a talaj kémhatásának jelentőségét, a különböző kémhatású talajokon termeszthető növények körét! Vázolja fel a talajlakó élőlények szerepét a nitrogén körforgalmában! Szemcse összetétel: Talaj szilárd részeinek méret szerinti csoportosítása: - Vázrészek (száraz szitálással szétválaszthatók) Kavics 2mm feletti Durva homok: 2-0,2 mm közötti Finom homok: 0,2-0,02 mm közötti szemcsék - Leiszapolható részek (ülepítéssel választhatók szét) Iszap: 0,02-0,002 mm közötti Agyag: 0,002 mm alatti Talaj szövete: A vázrészek és a leiszapolható részek egymáshoz viszonyított mennyisége határozza meg. Ez alapján 5 talajféleséget különböztetünk meg: o Homok o Homokos vályog o Vályog o Agyagos vályog o Agyagtalaj Talaj kötöttsége A talaj a művelő-eszközökkel szemben kifejtett ellenállását jelenti. Mérésére Arany- féle kötöttségi számot használjuk. Ka meghatározása gyakorlati tétel. Talaj szerkezete: A talajalkotók tömörebb vagy lazább szemcsehalmazokat hoznak létre. Ezek nagyságát, alakját és térbeli elrendeződését vizsgáljuk. Így beszélhetünk: 1. Szerkezet nélküli talajokról: 2. Szerkezetes talajokról: - A szerkezet alak és forma szerint lehet: o Köbös szerkezetű o Lemezes szerkezetű o Hasábos szerkezetű A talaj levegő, hő és vízgazdálkodása Vízformák a talajban: 2. Szabad víz: növények számára felvehető Gravitációs víz (nagyobb hézagokban a lefelé áramló víz) Kapilláris víz (kisebb hézagok a gravitációval szemben visszatartják a vizet) Talajvíz (amely a kapilláris hézagok segítségével táplálja a feltalajt) 3. Holt-víz: a növény nem tudja felvenni Adszorpciós víz: a talajkolloidokhoz nagyobb erővel kötődő vízmolekulák, amit a gyökér szívóereje nem tud fölülmúlni Kémiailag kötött víz: talajkolloidokban kémiailag kötött víz Biológiailag kötött víz: a talajban élő szervezetekben található meg Vízkapacitás: Az a víz, amit a talaj a gravitációs erővel vissza tud tartani. Jele: Vk Hervadáspont: Az az állapot amikor a növények lankadni kezdenek, mert sejtjeikben csökken a nyomás. Talaj hézagtérfogata és jelentősége: A talajrészecskék közötti hézagok nagyságát jelenti. Ettől függ nagymértékben a talaj hő-, víz-, levegőgazdálkodása. - Nagy hézagtérfogatú homok talajok: könnyen felmelegedő levegős talajok. Vízbefogadó képességük nagy, de vízmegtartó képességük (Vk) kicsi, így vízgazdálkodásuk is gyenge. - Kis hézagtérfogatú kötött agyagos talajok: levegőtlen talajok, amelyek nehezen melegednek fel (hideg talajok). Bennük a levegőtlenség szerves anyag- felhalmozódást eredményez, ami a holt-víz tartalmát növeli. Vízbefogadó képességük kicsi, vízmegtartó képességük nagy, vízgazdálkodásuk is rossz. - Közepes hézagtérfogatú aprómorzsás szerkezetű talajok: Víz: levegő= 70:30. Víz-, levegő- és hőgazdálkodásuk legjobb, ami az aprómorzsák közötti kapilláris hézagoknak köszönhető. Ezek a nagyságú hézagok teszik lehetővé a víz lefelé és felfelé történő mozgását és a legnagyobb szabad-vízforma szolgáltatását a növények részére.
2.Tétel Ismertesse a talajvédelem, az erózió és a defláció fogalmát! Mutassa be az eróziót és a deflációt kiváltó és befolyásoló tényezőket! Ismertesse az erózió és a defláció elleni védekezés lehetőségeit! AK- 28. Talajvédelem Fogalma: A talajt érő kedvezőtlen tényezők csökkentése. Eróziót kiváltó tényezők Csapadék - Lejtő Befolyásoló tényezők: Talaj nedvessége,talaj vízgazdálkodása, talaj szerkezete, növény borítottság. Talaj erózió elleni védekezések, eljárások: Állandó növény borítottság (legelő gazdálkodás, erdőgazdálkodás a fasorok szintvonallal párhuzamosan legyenek kialakítva, a fasorok közt köztes növények telepítése.). Szintvonalas talaj-előkészítés (minél tovább maradjon tarlón, szántáskor a barázda szeletet felfelé dobjuk, szántás elmunkálást nem végzünk) Műszaki megoldások (sáncolás, övárok létesítés, teraszos kiképzés). Defláció: Kiváltó tényező: szél (ereje, örvénylése, szélnek kitett terület hossza). Befolyásoló tényező: a talaj összetétele, nedvessége, szerkezete. Védekezési módok: Növénytermesztés szélirányra merőlegesen, általában növénytakarás. Műszaki teendők: mezővédő erdősávokat kell kialakítani a területet uraló szélirányra merőlegesen. Az erdősávok közötti távolság 500 600 m és legalább három soros. Erősen kitett területeken ez a távolság 200 300 m Talajjavítás: A talaj termékenységét csökkentő vagy gátló talaj tulajdonságok megszüntetése. Ilyen káros talaj tulajdonságok: Savanyú kémhatás, Szikesség, Túlzottan nagy agyag tartalom, Nagy vízhatás (láposodás, mocsarasodás). Nagy homok tartalom (kolloid szegénység), Felszín közeli tömör képződmény (alapkőzet, mészkőlap stb.). A káros tényezők megszüntetésének módjai: Fizikai módszerek - Kémiai módszerek - Biológiai módszerek. Fizikai talajjavítási módszerek: Altalajlazítás: a felszín alatti tömörödött réteg feltörése. Talajcsövezés: Talaj meliorizáció (drén csövezés). Lecsapolás: Vízelvezetés. Mélyforgatás: Glejes talajok felszínre hozása. Homokrónázás: A deflációs formák elegyengetése. Részleges homokjavítás: Homok talajok altalaj trágyázása (80 100 T/ha szerves trágya mélyen alászántva.). Kémiai talajjavítási módszerek: Savanyú kémhatás: csökkentésére mésztrágyázás. A folyamat során pótoljuk a Ca ot ezáltal elősegítjük a kalcium humátok képződését. Anyagai: Lápi mész, mészkőpor, cukorgyári mésziszap. 5 20 T/ha adag kijuttatása után leszántjuk. Lúgos kémhatás: a lúgos szikes talajok javítására a gipszezést alkalmazzuk a kalcium szulfát savanyúan hidrolizál. Módszere a lignit poros javítás. Biológiai talajjavítási módszerek: Módszere a zöldtrágyázás, mely lényege, hogy a termesztett növényt a legnagyobb zöldtömegben alászántjuk. Előnyei: A növény borítottság csökkenti a deflációt és az eróziót. A növények gyökerei sűrűn behálózzák a feltalajt, javul a vízgazdálkodás. Alászántva szerves anyagban gazdagítja a talajt. A kötött talajt lazábbá, a lazát kötöttebbé teszi a szerves anyag miatt. Ez a szerves anyag, pótlás környezet és költségkímélő. Homoktalajok javítása (Egerszegi-féle réteges, Westsik-féle biológiai javítás, szalmázás) A homoktalajok termőképessége gyenge - Nincs aprómorzsás talajszerkezet - Rossz a víztartó képessége A szerves anyagok gyorsan bomlanak, ki is mosódnak - A szél könnyen hordja a homokot A talajjavítás feladata: a futóhomok megkötése, a kedvező talajszerkezet kialakítása, a jó víz- és tápanyag gazdálkodás elősegítése. Savanyú szikes talajok javításának módja, javítóanyagok A szikes talaj kolloidjain Na kötődik meg Szárazon kőkemény, repedezett Esős időben szétfolyó Vízgazdálkodásuk rossz Tápanyagforgalmuk kedvezőtlen
3. Tétel Ismertesse az istállótrágya, almos trágya és hígtrágya fogalmát! Mutassa be az almos trágya alkotóit, kezelését, erjesztését es kijuttatásának szabályait! A tarló es gyökérmaradványok trágyaértéke, a káros szénhidráthatás kiküszöbölése,a zöldtrágyázás. Trágya: azok a szerves és szervetlen anyagok, amelyekkel a növényi tápanyagokat pótoljuk, és a talaj termőképességét fokozzuk. Az istálló trágya: a szerves trágyák csoportjába tartozik Alkotó elemei: Bélsár: a takarmány meg nem emésztett részeit tartalmazza, amely emésztő nedvekkel, élő és elhalt mikroorganizmusokkal van keveredve. Napi mennyisége: Szarvasmarha: 20-30 kg/állat Ló: 15-20 kg/állat Sertés: 1,2-1,5 kg/állat Juh: 1,5-2,5 kg/állat Vizelet: nitrogén tartalma miatt értékes alkotórésze az istálló trágyának. Napi mennyisége: Szarvasmarha: 10-15 kg Ló: 4 6 kg Sertés: 2,5 4 kg Juh: 0,6-1 kg Alom: a jó alom kényelmes fekhelyet nyújt az állatnak, a híg ürüléket felszívja, jól keveredik a bélsárral, megkönnyítve ezzel a trágya kezelését és kiszórását. Napi mennyiség állatonként: 4-8 kg Trágya érlelés: 1. Trágya telepen: az istállókból minden nap kihordják a trágyát. 2. Mélyalmos: az állatok végzik az érlelést, 4-6 hónapig tart, kitrágyázásnál trágyaszarvasba viszik vagy azonnal kijuttatják a trágyázandó területre. Kijutatás ideje: Azonnal be kell dolgozni a földbe, alapműveléssel forgatással ( nyári szántás, őszi mélyszántás) a tavaszi istállótrágyázást kerüljük, mert annak alászántásával a talajt kiszárítjuk ( kivétel: deflációs homokterületek). Kijuttatás módja: Robbantásos - Kézi (platóról) - Trágyázó gépekkel - Kiszórás után azonnal bedolgozni (beszántani) majd lezárni Hígtrágya olyan szerves trágya, amely iparszerű állattartó telepeken keletkezik, ahol a gazdasági állatokat alomanyag nélküli rácspadlós tartásmódban helyezik el. Összetétele: Bélsár Vizelet - Lemosó víz. Mennyiségét legfőbbképpen a trágya lemosására használt víz mennyisége határozza meg, de függ továbbiakban az állat fajától (sertés, baromfi, szarvasmarha), korától és a tartástechnológiától. A hígtrágya a trágyalé csatornán keresztül a trágyalé aknába ( trágyalé-telepre) kerül, ahol elkezdődik annak kezelése. Kétféle trágyakezelési eljárás alakult ki: - Fázisbontás nélküli: amelyben a hígtrágya alkotóelemeit összekeverik (homogenizálják) és alkalmassá teszik arra, hogy szippantó kocsikkal a trágyázandó területre injektálják, vagy öntöző-berendezéssel kiöntözik. Napjainkban a komposztok érlelésére is felhasználják. - Szétválasztásos kezelés: Lényege, hogy a szilárd és a folyékony fázist külön választják: o Ülepítéssel Szűréssel - Szikkasztással A hígtrágya környezetterhelő hatása miatt nagy gondot kell fordítani a hígtrágya-telepek elhelyezésével és kijuttatásával szemben. A hígtrágya magas fehérje és ásványianyag-tartalma miatt veszélyes környezetszennyező anyag. Minél hamarabb a talajba kell juttatni, ahol a talajbaktériumok hasznosítják, ezzel hozzájárulnak a talaj termőképességének javításához. Zöldtrágyázás: Az az eljárás, amikor a zöld állapotban lévő növényt alászántjuk. Olyan szervestrágya, amely hozzájárul a növény tápanyag-szükségletének kielégítéséhez, fokozza a talaj termőképességét (táphumusz) és megvédi a talajt a káros környezeti hatásoktól (defláció, erózió). Legértékesebb zöldtrágyanövények: - Csillagfürt: savanyú homoktalajokon - Somkóró: meszes homokon - Napraforgó: szárazabb területeken, N műtrágyával kiegészítve. Zöldtrágya bedolgozása: Legnagyobb zöldtömegben (virágzás, magkötés). Ezsköze: megdöntés után (terelőlánc, terelőrúd, henger) alászántjuk ekével. Szántás után tömörítjük hengerrel. Mélysége: 20-30 cm.
4. Tétel Ismertesse a nitrogén, foszfor, kálium szerepét a növények életében! Sorolja fel legfontosabb nitrogén, foszfor, kálium tartalmú műtrágyákat! Csoportosítsa a műtrágya kijuttatási Iehetőségeit, azok módja és ideje szerint! AK-22. Nitrogén: a növények vegetatív részét fejleszti Hiányában: a levelek zöldes sárga színűek lesznek, a növény sínylődik, kevés termést hoz, lerövidül a tenyészidő Túlzott mennyisége: buja fejlődést és megdőlést okozhat, meghosszabbítja a tenyészidőt, fogékonnyá válik a betegségekre, rontja a télállóságot Kedvező nitrogén ellátás mellett a növények üde zöld színűek, zavartalanul fejlődnek Nitrogén műtrágyák: - Pétisó( mészammon- salétrom) : 27-28% minden talajtípusra jó - Ammonium-nitrát: 34% nitrogén, a talajt kissé savanyítja, nyílt lángtól óvni kell, tűz és robbanás veszélyes - Karbamid: 46% nitrogén a savanyú talajok kivételével minden talajra jó, kiszórás után rövid időn belül a talajba kell munkálni, vetéskor nem szabad adagolni, a csírázást gátolja Foszfor: A növényi sejtmag nélkülözhetetlen alkotórésze, részt vesz az anyagcsere folyamatban a sejtek osztódásában és növekedésében, lerövidíti a tenyészidőt, elősegíti az érést, a termésképződében van nagy szerepe, szilárdítja a szárat, elősegíti a gyökérzet fejlődését és ezzel javítja a növények szárazságtűrését Hiányában: a növekedés lelassul, a termésképződés elhúzódik, a levelek lilás- vöröses színűek lesznek P műtrágyák: - Szuperfoszfát: 18% P, por és szemcsés formában kapható, lassabban oldódik, mint a N műtrágyák - Triple- foszfát: 45% O, hatása azonos az előzővel. Alaptrágyaként jutatjuk ki az egész mennyiséget, mert nehezen szívódik fel Kálium: Kedvező hatással van a növények vízfelvételére, gátolja a párologtatást, szilárdítja a szárat, javítja az eltarthatóságot, javítja a termés minőségét, fagyállóbbak lesznek, jobban ellenáll a betegségeknek Hiányában: a levéllemez a levél erek kivételével sárgulnak, majd a levél szélei elhalnak. Betegségekre hajlamos lesz, termés mennyisége csökken, minősége romlik K műtrágyák: - Káliumklorid (kálisó): 40-60%- os K, szemcsézett, kristályos és por alakban kapható, vetés előtt 2-3 héttel kell a talajba dolgozni, mert a klórtartalmukkal károsítják a csírázó magvakat - Kénsavas kálium: 50% K, olyan növények alá adjuk, amellyek érzékenyek a klórra Pl.: burgonya, paradicsom, dohány A K műtrágyák savanyítják a talajt. A túlzott adagolásuktól óvakodni kell. Nehezen szívódik fel, alaptrágyaként jutatjuk ki. Műtrágyák: olyan szervetlen anyagok, amelyekkel a termesztendő növények tápanyag-szükségletét elégítjük ki (közvetlen trágyák). A talajra savanyító hatásuk miatt károsan hatnak. Műtrágyázási módok: Kijuttatás ideje szerint: Alaptrágyaként: vetés előtt, alapműveléssel bedolgozva (P és K teljes mennyisége, N 1része) Kiegészítő trágyázás: - Starter: vetéssel egy időben, - Fejtrágyázás: tenyészidőben, a talajra juttatjuk - Lombtrágyázás: tenyészidőben, lombon felszívódó szerekkel Kijutatás módja szerint: Függ a műtrágya halmazállapotától: -Szilárd halmazállapotú műtrágyák kijuttatása: a. Szántóföldi gépekkel: Felszínre szórással: - mechanikus, vagy- pneumatikus szórószerkezettel. Felszín alá:- kultivátorozással, vagy - vetéssel, talajlazítással egymenetben. b. Légi úton: - merevszárnyú, - forgó szárnyú gépekkel. -Folyékony halmazállapotú műtrágyák a. A felszíni kiszórás változatai: Szántóföldi permetezéssel. Légi permetezéssel. Csepegtetés szórókerettel és ejtőcsövekkel. Öntözőberendezésekkel.(csepegtető, esőztető) b. A felszín alá juttatás módjai: A művelőtest mögé szerelt ejtőcső alkalmazása (gravitációs kijuttatás).
5.Tétel Ismertesse a vetőmagok értékmerő tulajdonságait! Ismertesse a vetés idejét, mélységét, és a vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezőket! Sorolja fel a vetési módokat! A faj- és fajtaazonosságot (fajtatisztaságot) még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék alkalmával, illetve utólag, a kész vetőmag szántóföldi kitermesztésével ellenőrzik. Néhány faj egyes fajtái bizonyos kémiai és fizikai módszerekkel vetőmagmintából is meghatározhatók. A vetőmag tisztaságán az ép, fajtaazonos magvak tömegszázalékát értjük. A tisztasági vizsgálat során nemcsak a tiszta anyag részarányát állapítják meg, hanem az idegen kultúr- és gyommagvakat, továbbá a hulladék (törött, sérült mag, föld stb.) mennyiségét is meghatározzák. Az előforduló karantén gyommag (pl. arankamag) a vetőmagtétel újratisztítását, vagy ha az nem lehetséges, kizárását vonja maga után. Csírázóképességen a szabványban meghatározott (laboratóriumi) körülmények között megadott időn belül fejlődött, normális, egészséges, ép csíranövények darabszázalékát értjük. A vizsgálatkor el kel különíteni a beteg, törött, abnormális (pl. nincs gyököcskéje) csírákat, mert ezek csak látszólagos állapotot tükröznek, a szántóföldön nem fejlődhet belőlük egészséges növény. Van olyan vizsgálati eljárás (pl. a Cold-teszt), amelyben a szántóföldi körülményekhez hasonló környezeti feltételeket teremtenek a csírázó vetőmagmintának, így a vetéshez szükséges magmennyiség meghatározásához jobban használható értéket kapunk. A csírázási erély a csírázás gyorsaságának a mérőszáma, a csírázóképesség-vizsgálat határnapjánál rövidebb idő alatt (az erély napjáig) kifejlődött csírák darabszázaléka. Az ezermagtömeg ismerete a vetőmagmennyiség-számításhoz elengedhetetlen. Az osztályozottság azt mutatja meg, hogy a vetőmagtétel hány tömegszázaléka esik a megadott határértékek (vetőmagátmérő vagy ezermagtömeg) közé. A legtöbb faj azonos méretű magból kelt növényegyedeinek fejlődési ideje, termésmennyisége kiegyenlítettebb. A vetőmagtétel osztályozottsága, kalibráltsága ezért különösen ott fontos, ahol követelmény az egyszerre érés (pl. a vegetatív részükért termesztett fajok hajtatásában vagy szabad földön, egymenetes betakarítás esetén). A vetőmag használati értéke a legfontosabb mutató, mert a vetéskor szükséges tényleges magmennyiség kiszámítását teszi lehetővé. A használati érték azt mutatja meg, hogy egy vetőmagtételnek hány tömegszázaléka a vetéskor értékes rész, amely tehát normális, ép, egészséges csírát fejleszthet. Ebből a számból és az ezermagtömeg értékéből ismerve az 1 ha-ra előírt csíraszámot meghatározható a szükséges vetőmagmennyiség. A használati érték (Hé) kiszámítása: Vetési módok: 1. szórva vetés: kézzel vagy géppel 2. sorba vetés: sortávolság adott, folyóméterenkénti magszámot állítjuk be. - Sűrűsoros: 6-8 cm - Gabona sortávú: 12 cm - Két vagy háromszoros gabona sortávú:borsó: étkezési 24cm, vető 36cm - Kapás sortávú: 50-70 cm (pl. kukorica) 3. helyre vetés: sortávot és a tőtávot is be tudjuk állítani. Pl.: kukorica, napraforgó Vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezők: - Növény fajtája - Vetőmag minősége - Vetési mód - Talaj szerkezete Vetés mélységét meghatározó tényezők: - Milyen nagyságú a vetőmag: - Apró magvaknál: (1-2g/1000szem): 0,5-2 cm a vetésmélység - Gabona magvaknál: (25-50 g/1000 szem): 5-7 cm a vetésmélység - Nagy magvaknál ( 200-500 g/1000szem): 7-9 cm a vetésmélység - A talaj kötöttsége: - Kötött talajnál sekélyebbre vetjük, laza talajnál pedig mélyebbre vetjük. - A talaj hőmérséklete - A talaj nedvességtartalma Fontosabb szántóföldi növények vetésideje Őszi árpa, rozs: szeptember Őszi búza: október Mák, borsó, tavaszi árpa, cukorrépa: március Kukorica, napraforgó: április közepe- május eleje Lucerna: nyár vége vagy március Őszi káposzta: augusztus, szeptember
6.Tétel Mutassa be az öntözés szerepét, feltételeit, az öntözés módjait! Ismertesse a vizmegőrzésre alkalmas technológiákat, technológiai elemeket és eljárásokat! AK-34. A növények fejlődésükhöz elsősorban fényt, hőt, levegőt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek közül legkevésbé a fényt és a hőt tudjuk befolyásolni. A többi tényező okszerű agrotechnikával befolyásolható. Ezek közé tartozik az öntözés. A növényállományok vízigényét a következő tényezők befolyásolják: - faji és fajtatulajdonságok - a növények gyökérzete - a fejlődés szakaszai - éghajlati viszonyok - tápanyagellátás - talajművelés Az öntözés gyakorlata: A víz beszerzése történhet ásott vagy fúrt kutakból, folyóvizekből, nagyobb öntözőrendszerek csatornáiból és különböző víztározókból. Különös gondot kell fordítani az öntözővíz minőségére! A víz szállítását szivattyúkkal vagy a terület leejtését használva csatornák segítségével oldhatjuk meg. Szennyvízzel csak szűrés után öntözhetünk. Az árasztó öntözés: Előkészítése tereprendezéssel kezdődik. a csaknem vízszintes felületű táblát gátakkal kisebb egységekre - kalitkákra - osztjuk. A kalitkák mérete a terep egyenletességétől és lejtésétől függ. "Nyugtalan" terepen és nagyobb lejtés esetén kisebb méretű kalitkákat kell készíteni. Az árasztás a terület legmagasabb pontján húzódó csatornából történik. Először a legmélyebben fekvő kalitkákat árasztjuk el, közeledve a csatorna felé. az árasztást addig folytatjuk, amíg a talajt a szükséges mértékig be nem áztatta. Árasztással öntözzük a rizstelepeket, réteket és legelőket. Az árasztás történhet vetés előtt, vetés után és a tenyészidőben. A sávos csörgedeztető öntözés: A gondosan elegyengetett, enyhe és egyenletes lejtésű táblán az öntözővíz mozgó vízlepel formájában folyik végig. Az öntözőcsatornából kikerülő víz egyenletes szétosztása terelőgátak segítségével történik. A terelőgátakat a tábla lejtésirányának megfelelően kell elkészíteni. Alapjuk 60-70 cm széles, magasságuk 10-15 cm, egymástól való távolságuk a terep egyenletességétől függően 8-12 m. Hosszúságukat a domborzat és a talaj vízbefogadó-képessége határozza meg. Általában 70-120 m hosszúak. A barázdás öntözés: A széles sortávolságra vetett növények öntözési módja. Az öntözéskor az évenként elkészített ideiglenes csatornákból kerül a víz a barázdákba és onnan szivárog a növények gyökereihez. A barázdákat a kelés után gépi erővel készítjük el. A barázdák között a tenyészterület és a gépesítés igényei szerint 1-3 növénysort vetünk. A barázdák egymástól való távolsága: - homoktalajon 50-60 cm - vályogtalajon 60-80 cm - kötött talajon 70-150 cm A barázdák hossza a terep lejtésétől és a talaj vízvezető képességétől függ. Kötött talajokon 100-120 m, lazább talajokon 50-60 m. A gyakorlati tapasztalatok szerint az öntözővíz elosztása akkor a legegyenletesebb, ha addig adagoljuk, amíg a víz a barázda aljáig nem ér. Barázdásan öntözhető a kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó. Az esőszerű öntözés: Az öntözővizet zárt rendszerben, nyomás alatt juttatjuk el az önözendő területre. A víz a szórófejeken keresztül apró cseppek formájában esőszerűen hull a talajra. A berendezés szivattyúkból, különböző átmérőjű csővezetékekből és szórófejekből áll. Az esőszerű öntözés ott is alkalmazható, ahol a felületi öntözés a terepviszonyok miatt nem lehetséges. Napjainkban az öntözés csaknem teljes egészében esőszerűen történik. Az eredményességet meghatározza a szórófejek elhelyezése, az általuk létrehozott vízcseppek nagysága és az egységnyi idő alatt kijuttatott vízmennyiség. Fontos teendő a szórófejek vízszállításának és a talaj víznyelőképességének összehangolása. Lejtős területeken kisebb intenzitású szórófejeket kell használni, a víz lefolyásának megakadályozására. A jó minőségű öntözés egyik feltétele a cseppméret. akkor jó, ha a vízcseppek átmérője 1-1,5 mm-nél nem nagyobb. A nagy átmérőjű cseppek rombolják a talaj szerkezetét, kis átmérő esetén nagy a párolgási veszteség. A csepegtető öntözés: Az öntözővíz kis nyomással, esetleg ejtőtartály segítségével jut az öntözőcsöveken keresztül a csepegtető testekbe vagy perforált műanyag tömlőkbe, onnan pedig a talajra. Laza talajokon 6-7, kötött talajokon 5-10 órán keresztül folytatható az öntözés, ami 3-4 naponként megismételhető. Csepegtetéssel öntözhetők a fóliasátrak, üvegházak. Az öntözővíz mennyisége: Az öntözővíz mennyiségét mm-ben fejezzük ki. Egy mm vízborítás egy m2 felületen egy liter vizet jelent. Az öntözővíz mennyisége függ a növény igényétől, időjárástól, talajtól.
7. Tétel Ismertesse a károsítók elleni védekezés módjait! Csoportosítsa a növényvédő szereket a felhasználhatóság legfontosabb szempontjai alapján! Ismertesse a növényvédő szerek felhasználásának fontosabb óvórendszabályait! Károsítók: Minden olyan tényező, amely a növény fejlődését, növekedését gátolja vagy csökkenti és ezzel gazdasági kárt okoz a termesztőnek. Élettelen környezeti tényezők (abiotikus): Időjárás: Kifagyás (az őszi vetés hótakaró hiányában télen kifagy) Felfagyás (a talaj felső rétege a fagyás-olvadás miatt változtatja a térfogatát, a növények gyökérzete elszakad a talajtól) Elfagyás (tavaszi és késő őszi fagyok okozzák) Aszály (tartós szárazság) Csapadékbőség (árvizet, belvizet okozhat) Szél (megdőlés, homokverés) Talaj: Tápanyaghiány (lásd korábban) Tápanyagbőség (lásd korábban) Cserepesedés (kelést, csírázást gátolja) Élő környezeti tényezők (biotikus): - Növényi eredetű: gyomok - Állati eredetű kártevők Rovarok: Rágórovarok Szívórovarok Szúró-szívó rovarok Gerincesek: Madarak Emlősök - Mikroorganizmusok: vírusok, gombák, baktériumok - Agrotechnikai növényvédelem - Mechanikai növényvédelem - Kémiai növényvédelem - Biológiai növényvédelem - Integrált növényvédelem Növényvédő szerek csoportosítása biológiai hatásuk szerint: Gombaölő szerek - fungicidek Baktériumölő szerek - baktericidek Állati kártevőket ölő szerek - zoocidek Rovarölő szerek - inszekticidek Atkaölő szerek - akaricidek Levéltetveket ölő szerek - aficidek Fonálféregirtó szerek - nematicidek Rágcsálóirtó szerek - rodenticidek Csigaölő szerek - molluszkicidek Gyomirtó szerek - herbicidek Növekedést szabályozók - regulátorok Lombtalanító szerek - defóliánsok Szárító szerek - deszikkánsok Felhasználás módja szerint Talajfertőtlenítő (talajlakó kártevők ellen) Csávázó (nedves vagy por csávázás) Porozó (a vegyszer por formájában jut a növényre) Permetező (figyelni kell a szórásegyenletességre) Gázosító (gázmester végzi raktári kártevők ellen) Hatásmód szerint: Kontakt: felületen ható pl.: gombák elleni Felszívódó szerek: felületre permetezve felszívódnak
Megelőző szerek( prodikatív) Gyógyító hatású ( kuratív) Eradikatív : teljes elpusztítás Forgalmazási kategóriák szerint: I. forgalmi kategória: felsőfokú növényvédelmi szakképesítés birtokában II. forgalmi kategória: növényvédelmi szakképesítés birtokában III. forgalmi kategória: szabadon vehető, mindenki használhatja Kijuttatás szerint: szilárd: porozó szerek folyékony: permetezéskor gáz: csak gázmester végezheti Növényvédő szerek felhasználásának személyi feltételei BALESETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Egyéni óvintézkedések A megbontott anyag kezeléséhez megfelelő egyéni védőruházatot kell viselni. Takarítás, összeszedés módszerei A felszedett anyagot gépi úton megfelelő tartályokba kell szállítani a további felhasználás, illetve elégetés céljából. Por felverését amennyire lehet, kerülni kell. Környezetvédelmi óvintézkedések A szert a csatornarendszerbe, illetve a természetes vizekbe beengedni tilos. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS Kezelés Megjegyzések a biztonságos kezeléshez: VIGYÁZAT! Az anyagot óvatosan kell kezelni, mintha nagyon mérgező lenne. Gyermekektől távol tartandó. Állati takarmányoktól távol tartandó. Por keletkezését és lerakódását amennyire lehet, kerülni kell. Megjegyzések a tűz- és robbanásveszély elleni óvintézkedésekhez: A termék porrobbanásra hajlamos. Tárolás Tároló helyiségekre és edényekre vonatkozó követelmények: Lásd: Guidelines for the packaging and storage of pesticides (GIFAP, utasítások a növényvédő szerek csomagolásához és tárolásához) A szert csak az eredeti tartályában szabad tárolni. Megjegyzések a tároláshoz: A szer élelmiszerek vagy ivóvíz közelében nem tárolható. A szer állati takarmányok közelében nem tárolható. További információk a tárolás feltételeihez: A tartályt tartsuk jól szellőző helyen. A tárolási hőmérséklet ne legyen 50 C felett Munkaegészségügyi várakozási idő: az az időtartam, amíg a növényvédelmi kezelés után a kezelt területen csak védőfelszerelésben szabad dolgozni. 8 nap után lehet rámenni a táblára. Élelmezés- egészségügyi várakozás: az az időtartam, amelyek az utolsó növényvédelmi kezelés és a betakarítás között el kell telnie ahhoz, hogy a termék ne tartalmazzon a megengedettnél több vegyszer- maradványt. 14 nap után lehet betakarítani.
8. Tétel Ismertesse az őszi búza termesztéstechnológiáját! Válaszában térje tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! ki a talaj előkészítésre, Talaj előkészítés: A jó búzatermés egyik alapfeltétele a gondos talaj előkészítés. A talaj előkészítést az elővetemény betakarításának ideje, a visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok mennyisége, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. A nyár közepéig lekerülő elővetemények után sekélyen tarlót hántunk. Borsó vagy keverék takarmányok, len után, amelyeknél kevés a tarló- és gyökérmaradvány, erre a célra tárcsát vagy kultivátort használhatunk, utána azonnal hengerezünk. A vetés előtt kombinátorral magágyat készítünk, 8-10 cm mélyen. Célszerű a szántás után tárcsával és gyűrűs hengerrel a talaj elmunkálása, meggyorsítva ezzel a gyökérzet bomlását. Augusztus végén, szeptember elején tárcsával közép mélyen a talajba keverjük az elbomlott gyökérzetet és gyűrűs hengerrel lezárjuk a talajt. az október lejei vetéskor kombinátorral készítünk magágyat. Tápanyagellátás: A búzához műtrágyákat használunk. a tápanyagok felvétele nem egyenletes. A nitrogén felvétele a tenyészidőben a keléstől az érésig tartó folyamat. A nitrogén azonban könnyen kimosódik a talajból, ezért nem lehet felhalmozni, ezért a folyamatos ellátás céljából több részletben kell kijuttatni. A nitrogén felét alaptrágyaként, a fennmaradó részét a növény fejlettségétől függően fejtrágyaként adjuk. A foszfor és kálium felvétele sem egyenletes, ezek azonban nehezebben mosódnak ki a talajból, ezért alaptrágyaként adhatók. A hektáronkénti 4 tonna búzatermés 100 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 72 kg kálium hatóanyagot von ki a talajból. Vetés: A vetés idejét úgy határozzuk meg, hogy a növény a tél beálltáig kelőképpen megerősödhessen. Csakis fémzárolt magot vessünk, ami garantálj a jó minőséget! A búza vetésének optimális ideje október 10-20. A búzát 5-6 cm mélyre vetjük, 12 cm-es sortávolságra. A vetőmagot a kiszórás után tárcsával 5-6 cm mélyen a talajba dolgozzuk. Kielégítő termést akkor várhatunk, ha területegységenként a fajtára jellemző tőszámot biztosítjuk. A kevésbé bokrosodó fajtákból 5-6 millió csíraszám kell hektáronként, a jól bokrosodóknál 4-5 is elég. A fentiek alapján egy m2-re 500 db csíraképes mag jut, ami folyóméterenként 70-80 db mag és hektáronként 250-280 kg vetőmagnak felel meg. Célszerű a munkát forgó vetéssel kezdeni. hogy a tábla végeinek taposása előtt kellő mélységben vethessünk. Fordulás közben a csoroszlyákat ne engedjük le. A vetőgép után magtakaró fogast kapcsolhatunk, a kelés meggyorsítása érdekében gyűrűs hengert járathatunk. Ápolás: A búzát ősszel csak akkor ápoljuk, ha megjelenik a gabonafutrinka lárvája, a csócsároló. Ellene tarlóhántással és annak ápolásával, megfelelő növényi sorrenddel, és vegyszerekkel védekezhetünk. Télen a jégpáncél megjelenésekor traktorral fel kell törni a felületet, hogy a növény levegőhöz jusson. Tél végén a belvizek levezetésével, az árok tisztántartásával megakadályozhatjuk a növény elpusztulását. Tavasszal megjelennek a gyomok, amiket gyomfésűvel lehet irtani. Betakarítás: Az aratás gondos munkaszervezést kíván. Legfontosabb követelmény a veszteségek csökkentése. A kombájn beállításakor a következőket kell elvégezni: - A motollát a növény magasságához kell állítani úgy, hogy a talajtól számítva a szár 2/3 részénél támassza meg a növényt. - A dob fordulatát és a dobkosár nyílását úgy válasszuk meg, hogy szem ne maradjon a kalászban de ne is törjön. - Ha a szem nagy mennyiségben áramlik a gépen keresztül, a haladási sebességet csökkenteni kell. - Aratni csak a reggeli harmat felszáradása után lehet. - A veszteség megállapítása után a kombájn működő részein állíthatunk, a haladási sebességet változtathatjuk. Az őszi búza hektáronkénti termése4-5 tonna szem és kb. ugyanannyi szalma.
9. Tétel (AK-61.) Ismertesse az őszi árpa termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítés: A talaj előkészítést az elővetemény betakarításának ideje, a visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok mennyisége, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. A nyár közepéig lekerülő elővetemények után sekélyen tarlót hántunk. Borsó vagy keverék takarmányok, len után, amelyeknél kevés a tarló- és gyökérmaradvány, erre a célra tárcsát vagy kultivátort használhatunk, utána azonnal hengerezünk. A vetés előtt kombinátorral magágyat készítünk, 8-10 cm mélyen. Célszerű a szántás után tárcsával és gyűrűs hengerrel a talaj elmunkálása, meggyorsítva ezzel a gyökérzet bomlását. Augusztus végén, szeptember elején tárcsával közép mélyen a talajba keverjük az elbomlott gyökérzetet és gyűrűs hengerrel lezárjuk a talajt. az október lejei vetéskor kombinátorral készítünk magágyat. Tápanyag utánpótlás: - P, K teljes mennyisége alaptrágyaként - Nitrogén 1/3 alaptrágyaként, a többit kiegészítő trágyaként -Vetés: - idő: szept-okt eleje - mód: gabonasortáv, 3-5 cm mélység, - mennyiség: fm-enként 45 vetőmag, vagyis 1 ha-ra 4,0-4,5 millió csírát kell vetni, 160-200 kg/ha vetőmagnak felel meg./ Ezermagtömege 38-42 g. - Növényápolás: A fedettüszög és a porüszög ellen csávázni kell a vetőmagot. Gyomnövények: apró szulák, repcsényretek, vadzab vagy széltippan, kamillaf Betegségek: gyökér- és csírabetegségek közül legveszélyesebb a helmintospóriumos csírapusztulás az árpatő gombája, emiatt csak 4 évre kövesse önmagát. A fuzáriumos gyökérrothadás és a tifulás vetésrothadás fiatalabb korban pusztíthat. Szár- és lombbetegségei a lisztharmat a levélcsíkosság, a törperozsda és az árpa sárga mozaikvírus, törpesége kalászbetegségek, porüszög és rózsaszínű fuzáriózis. Kártevők, talajlakók: a drótférgek és cserebogárlárvák. A szár és a lomb kártevők: az árpabogarak, a levéltetvek, a gabonalegyek és vetési bagolylepke. - Betakarítás: 4,5 t/ha Szalma betakarítás: ugyanúgy kell végezni, mint a búzánál. A szalmatermés kb. a szemtermés 1,5-szerese, amely általában csak almozásra használható, takarmányozásra nem alkalmas.
10. Tétel (AK-63.) Ismertesse az tavaszi árpa termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítése: Legfontosabb művelet az őszi mélyszántás. Kora ősztől késő őszig végezhetjük. Feladatok: - a talaj vízbefogadó képességének növelése - a tarló- és gyökérmaradványok talajba forgatása - a gyomok és kártevők irtása - a gyökérzet fejlődésének elősegítése - a tápanyagok feltáródásának megkönnyítése A tavaszi munkák az őszi mélyszántások elmunkálásával kezdődnek. Ennek célja: - a talaj nedvességének megőrzése - a talaj felmelegedésének elősegítése és - a kedvező magágy kialakítása Tápanyagpótlás: - P, K teljes mennyisége alaptrágyaként - Nitrogén 1/3 alaptrágyaként, a többit kiegészítő trágyaként Vetés: A tavaszi árpát is gabona-sortávolságra vetjük. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 3-5 cm. Vetőmagmennyiség. A vetendő csíraszám 4-5 millió csíra/ha között váltakozik /ez kb. 160-200 kg/ha vetőmagnak felel meg/. A vetés után magtakaró boronát járassunk és ha szükséges, le is hengerezhetjük a vetést. Ha a pillangósok telepítésénél takarónövényként használjuk a tavaszi árpát, akkor a szokásosnál kevesebb /30-50%/ vetőmagot vessünk, hogy a ritkább állomány kevésbé károsítsa a pillangós takarmánynövényeket. Söripari célra termesztett árpát ne használjunk takarónövénynek Növényápolás: Jó minőségű magágyban a tavaszi árpa gyorsan kikel, de ha a talaj cserepesedésre hajló, a kelést simahengerrel segítsük elő. A tavaszi árpa érzékeny a gyomokra is. Ezért az árpa fontos ápoló munkája a gyomirtás. De hormonhatású herbicidekkel csak a takarmányárpában védekezhetünk. A sörárpában, a fehérjetartalom növekedése miatt, tilos a hormonhatású vegyszerek használata és nagy adagú N műtrágyázást is kerüljük. A sörárpánál, ha csak elkerülhető, ne használjunk vegyszereket, de ha mégis szükséges, akkor választhatunk kontakt hatású szerek vagy modern mikroherbicidek közül, a gyomok 2-4 leveles fejlettségénél. Leggyakoribb gyomok: apró szulák, repcsényretek, vadzab, kamillafajok, pipitérfajok, mezei acat, vadrepce. Betegségei: árpaporüszög és lisztharmat. Elôforul sárgarozsda és levélfoltosság is. Kártevői közül a vetésfehérítő árpabogár, a drót féreg és a gabonaszipolyok a legveszélyesebbek. Betakarítás: 3,5 t/ha A sörárpa és takarmányárpa aratási ideje eltérő. A takarmányárpát viaszérésben is lehet aratni. A teljes érést csak akkor várjuk meg, ha kombájnnal aratunk. A sörárpa aratásával meg kell várni a teljes érést, mert a sörárpát - a többi gabonafélétől eltérően - csak teljes érésben takaríthatjuk be, mivel csak így kapunk jó minőségű, fehérjeszegény, keményítőben gazdag termést. A takarmányárpa aratása csak akkor módosul, ha évelő pillangóst vetettünk alá. Ilyenkor az a helyes, ha kétmenetes aratással takarítjuk be a takarmányárpát. A sörárpánál arra is vigyázni kell, hogy meg ne ázzon, mert csak így kapunk jó minőségű, jól csírázó, világossárga színű sörárpát. A minőség megóvása céljából a kombájn beállítására is vigyázni kell, fontos a toklászoló helyes beállítása, mert a túlzottan toklászolt árpa csírázóképessége csökken, ami szintén rontja a sörárpa minőségét. A tavaszi árpa szárítása, tárolása azonos a többi gabonánál leírt irányelvekkel. A szalmatermés a szemtermés 0,8-1,3-szerese. A tavaszi árpa szalmája értékes takarmányszalma, ezért begyűjtéséről, tárolásáról gondoskodni kell. Begyűjtése és tárolása azonos a többi kalászos gabonánál leírtakkal.
11. Ismertesse a rozs termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítés Kötött talajokon talaj előkészítése hasonló a búzáéhoz. Az elővetemény lekerülése után azonnali tarlóhántás, majd annak ápolása következik. Vetés előtt néhány héttel keverőszántást végzünk, amelyet a nyári melegben a nedvesség megőrzése céljából hengerrel lezárunk. közvetlenül vetés előtt magágyat készítünk. Vetés Ha lehet, a rozs vetését szeptember végéig fejezzük be. A rozsot nem szabad mélyre vetni, kötött talajokon 2-3 cm, laza talajokon 3-5 cm a legkedvezőbb vetésmélység. Folyóméterenként elég 50-60 szem, vagyis hektáronként 4-5 millió csíra. /Ez kiváló minőségű vetőmag esetén 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg./ A rozs termésének ezerszemtömege átlagosan 30-34 g. Az alkalmazott vetési módok közül a szórva vetés nem javasolható. Vetés után homoktalajokon gyűrűshengert is járassunk a szeles erózió mérséklése céljából. Növényápolás A vetést követően gondoskodni kell a tél végi vízállásos területeken a vízelvezető barázdák, árkok elkészítéséről. A tél végi belvizek gyors levezetése is fontos feladat, mert a hőmérséklet 40C fölé emelkedésével a rozs is elpusztul. A sűrű, jól bokrosodott rozs a talajt jól beárnyékolja gyors fejlődése miatt gyomelnyomó. Vegyszeres gyomirtásra ezért általában nincs szükség. Ha a vetés gyengébben fejlett is több káros gyom fordul elő (aprószulák, csormolyfajok, repcsényretek, vadzab), akkor herbicidekkel védekezzünk. A betegségek közül a fuzáriumos gyökérrothadás, a csíkos mozaikvírus, a barnarozsda, a kőüszög, a porüszög, az anyarozs a legyakoribbak. A csávázás fontos preventív védekezés. A leggyakoribb kártevők a drótférgek, pajorok, kendermagbogár, gabona poloskák, gabonalegyek. A talajfertőtlenítés jó megelőző védekezés. Betakarítás és tárolás A rozs június végén, vagy július elején érik. Aratásra legmegfelelőbb érési fokozat a viaszérés vége, illetve a teljesérés eleje; egymenetes aratásnál a teljes érés. A rozs nem pereg annyira, mint a búza, ezért az aratásával jobban lehet várni, de megkésett aratás esetén a rozsnál is fokozódik a pergési veszteség. A rozsot is célszerű egymenetben aratni, de hosszú szalmája miatt a kétmenetes aratásra is sor kerülhet. A rozsnak sok szalmája van, a szemtermés tömegének kb. 2,5-szerese. A szalma betakarítás irányelvei mindenben azonosak a búzánál leírtakkal. Keszthelyi keverék Az őszi káposztarepce és a rozs keveréke. Ez a legkorábban kaszálható őszi keverék. A keszthelyi keverék igényes, termesztése csak jobb talajokon gazdaságos. Trágyázása és talaj-előkészítése, stb. azonos az őszi káposztarepcéével. Vetés. Őszi takarmányozásra augusztus elsô felében, tavaszi takarmányozásra augusztus végén kell vetni. /Vetőmagszükséglete 70-90 kg/ha rozs, és erre keresztben 10-20 kg/ha repce./ Betakarítás: Repce bimbós állapotában van, rozs még nem kalászol. Termése: 10-20 t/ha. Fonnyasztva etessük, puffasztó hatása miatt. Rozsos szöszösbükköny. A rozsos szöszösbükkönyt szeptember elején kell vetni. /A vetőmagszükséglet 150-180 kg/ha, amelyből 60-65% legyen a rozs és 35-40% a szöszösbükköny./. Betakarítás: Áprilisban, amikor a rozs kalászolni kezd. Termése: 15-25 t/ha
12. Tétel (AK-67.) Ismertesse a zab termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítés Fontos az őszi mélyszántás. 20-25 cm mélyen munkáljuk el, hogy tavasszal minél korábban vethessünk. A tavaszi munkálatok azonosak az árpáéval. Vetés Nagyon fontos a jól előkészített vetőmag. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. Vetési idő azonos a tavaszi árpa vetésidejével, kora tavasz - az időjárástól függően március eleje, közepe -, vagyis minél korábban vessük el, mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés. A zabot is gabona-sortávolságra vetjük. Vetési mélység: 4-5 cm. A vetőmag mennyiség: 4,5-5 millió csíra/ha; 55-60 szem folyóméterenként, /ez 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg./ Növényápolás A zab ápolása mindenben azonos a tavaszi árpáéval. Betakarítás és tárolás A zab a legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. Akkor arassunk, amikor a buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján, pedig viaszérés elején vannak a szemek. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek. A zab aratására legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyjuk száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedő kombájnnal. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévő szemek is a teljes érés kezdetén vannak. Zabosbükköny A zab és a tavaszi bükköny keveréke, amely nemcsak zöldtakarmányozásra és silózásra alkalmas, hanem széna is készíthető belőle. Jó előveteménye a trágyázott kapásnövény, vagy kerülhet két gabona közé is. Trágyaigényes, adhatunk alá istállótrágyát is. Egyébként trágyázása és talaj-előkészítése azonos a zabéval. Kora tavasszal gabona-sortávolságra, 4-5 cm mélyre vessük. /Vetőmagszükséglete 170-190 kg/ha, amelynek kb. 60 %-a legyen a bükköny./ Kaszálása június elején van, amikor a zab már kihozta a bugáját. Termése: 18-20 t/ha Zabos-borsós napraforgó Termesztési igénye, valamint agrotechnikája azonos a zabosbükkönyével. Vetőmagszükséglete 80-100 kg/ha borsó, 40-50 kg/ha zab és 14-16 kg/ha napraforgó. Zöldetetésre június közepén ad jó minőségű tejelő takarmányt.
13.Tétel (EK-133.) Ismertesse a szemes kukorica termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen tápanyagellátásra,vetésre, növényápolásra és betakarításra! Ismertesse a silókukorica termesztés eltérő vonatkozásait! ki a talaj előkészítésre, Talaj előkészítés: A kukorica a mély termőrétegű, vízzel kellőképpen ellátott talajokat kedveli. A nyáron lekerülő korai elővetemények után első teendő a tarlóhántás. A tarló ápolása során kultivátorral vagy tárcsával irthatjuk a kikelt gyomokat. A sikeres kukorica termesztés alapja az őszi mélyszántás. Bármilyen növény volt az elővetemény, 25-30 cm mélyen szántsunk. A korai elővetemények után istállótrágyázhatunk. Ha a betakarító gép nem aprítja fel a szárat, szántás előtt szárzúzót vagy tárcsát használhatunk. A tavaszi talaj előkészítés első művelete az őszi szántás elmunkálása. közvetlenül a vetés előtt készítsünk aprómorzsás és levegős magágyat. Tápanyagellátás: Folyamatos nitrogénellátást igényel. A foszfor és kálium műtrágyákat legkésőbb az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki és a szántással keverjük a talajba. A kukorica 6t/ha terméssel 150 kg nitrogén, 66 kg foszfor és 132 kg kálium hatóanyagot von ki a talajból. Vetés: A hazánkban termesztett hibrideket 4 csoportba osztjuk: - igen korai - korai - középérésű - középkésői. A fajták tenyészideje befolyásolja a terméshozamokat. A korai fajták kevesebbet teremnek, mint a későbbiek. Csak az időben és megfelelő tőszámmal elvetett kukoricától várhatunk nagy termést. vetés: 9-10 C-os talajba, április közepe. A vetés sortávolsága 70 cm, a tőtávolság a tőszámtól függően 20 cm. A kukoricát szemenkénti vetőgéppel vetjük. A vetés mélysége 5-7 cm. A vetőmag mennyiségét befolyásolja: hektáronkénti tőszám, csírázóképesség, az ezermag-tömeg. A hazai hibridek tőszáma 60-70 ezer tő hektáronként. A kukorica vetőmagszükséglete hektáronként: 10-20 kg. Ápolás: A legfontosabb a gyomirtás, ami végezhető kézzel, géppel, vegyszerrel. A mechanikai növényápolás általános eszköze a kultivátor. Kései legyenek élesek. A legáltalánosabb a vegyszeres gyomirtás. Az alapkezelést vetés előtt, vetés után, de még a kelés előtt végezzük. Az előírt vegyszeradagot pontosan tartsuk be, mert a kukorica károsodhat és a környezet is szennyeződhet. - kártevők és betegségek elleni védekezés : kukoricamoly, gombafélék, drótféreg, mocskospajor. - öntözés: a kukorica meghálálja az öntözést, a legtöbb vizet a virágzás idején igényli Betakarítás, tárolás: A kukoricát teljes érésben kell betakarítani, helytelen elsietni, nem szárad ki rendesen. A betakarítás történhet csövesen, morzsolva vagy zúzva. - csöves: 25-30%-os víztartalomnál kezdhető - morzsolt: 30-33%-os víztartalomnál kezdhető - zúzva: 30-35 %-os víztartalomnál kezdhető
14. Tétel Ismertesse a takarmányborsó termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talajelőkészítés Tápanyagutánpótlás Vetés Növényápolás Korán lekerülő elővetemény után: - Tarlóhántás+ zárás - Tarlóápolás+zárás - Alaptrágyák kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés tavasszal Alaptrágyaként: - P és K teljes mennyiségét - N 1/3- át Ideje: márc. elejétől, 6-8 talajh. Mélysége: 5-8 cm Tőszám: 1-1,5 millió /ha - Gyomirtás: vetés előtt, után és kelés után vegyszerezéssel Későn lekerülő elővetemény után: - Magas tarló zúzása - Alaptrágya kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés Kiegészítő trágyázás: - N 2/3- át tavasszal fejtrágyaként és vetéssel egyidőben (starter) - Mikroelemet lombtrágyaként virágzás előtt Sortáv: - tak.borsó: 12cm - étk.borsó: 24 cm - vetőmag b: 36 cm - Kártevők: csipkéző bogarak, borsózsizsik (gázosítással) - Kórokozók: peronoszpóra, lisztharmat (Cu és S- tartalmúszerek) - Zöldtakarmány borsó: járva szecskázóval - Étkezési zöldborsó: két menetben: stabil és mobil rendszerben. Betakarítás Hozam: 10 t/ha - Száraz borsó betakarítása: egy- vagy kétmenetben arató-cséplőg. Hozam: 2,5 t/ha Őszi borsós-keverékek Jobb talajokon, ha a kalászos komponensekhez a bükkönyfajok helyett ôszi mezei borsót /Pisum arvense/ társítunk, őszi borsós keveréket kapunk. Éghajlat- és talajigényük, valamint agrotechnikájuk a pannonbükkönyös keverékével azonos. Őszi árpával szeptember elején, búzával pedig szeptember második felében vessük. /Vetőmagszükségletük 180-220 kg/ha, amelyből 40-50 % a borsó és 50-60 % a támasztónövények aránya./ Betakarításuk mindenben azonos a többi őszi keverékek betakarításával. Termése: 20-25 t/ha Borsós csalamádé Kukorica és borsó keveréke. Vetésidő: május közepétől. Sortáv: 3x-os gabonasortáv 80 kg kukorica, 100 kg borsó. Betakarítás: jul. eleje( borsó virágzásakor), termés30-40 t/ha Borsós napraforgó Borsó: 120 kg, Napraforgó: 25 kg. Betakarítás: 25-30 t/ha napra bimbózásakor
15. Tétel Ismertesse a szója termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talaj előkészítése: Legfontosabb művelet az őszi mélyszántás. Kora ősztől késő őszig végezhetjük. Feladatok: - a talaj vízbefogadó képességének növelése - a tarló- és gyökérmaradványok talajba forgatása - a gyomok és kártevők irtása - a gyökérzet fejlődésének elősegítése - a tápanyagok feltáródásának megkönnyítése A tavaszi munkák az őszi mélyszántások elmunkálásával kezdődnek. Ennek célja: - a talaj nedvességének megőrzése - a talaj felmelegedésének elősegítése és - a kedvező magágy kialakítása Tápanyagellátás: Hüvelyesek közül a legigényesebb. N túladagolásra érzékeny ( késői érés, újrazöldülés). K igényes növény. Nem szereti a savanyú ph-t, ezért savanyú talajokon mésztrágyázás is szükséges. Vetés: Ápr. végén (8-10 Celsius).Sortáv: 45-50 cm, folyóméterenként 30-35 db. 100-120 kg/ha Növényápolás: Gyomokra érzékeny. 2x sorközművelés. Virágzáskor, magképződéskor nagy vízigényű, augusztus közepéig öntözhetünk. Vegyszeres gyomirtás. Vetés elôtt és után is lehet szükség gyomirtó kezelésére. Jelentős termést csökkentő és betakarítási veszteség okozó gyomnövényei a muharfajok, a kakaslábfű, a disznóparéj és libatopfélék. Előfordul, hogy a vetés és kelés előtt alkalmazott vegyszerek ellenére is gyomosodik a szója. Ilyenkor posztemergens kezelésre, vagy mechanikai gyomirtásra van szükség. A szója betegségei közül vírusos rügyszáradás és a szója-sárgamozaik a legjelentősebb. Ellenük agrotechnikai módszerekkel védekezhetünk, így a négyéves váltás megtartásával és egészséges, magas szaporulati fokú vetőmag használatával. Baktériumos eredetű betegségek közül a levélfoltosság a baktériumos fekély vagy hólyagos levélfoltosság a jelentősebb. Gombás betegségek a fuzáriumos hervadás, a fehérpenészes szárrothadás és a szójaperonoszpóra. Kártevők a bagolylepkék, a bogáncspille, az akácmoly, a rétimoly, az atkák és a levéltetvek, nemcsak károsítók, hanem betegségterjesztők is. Betakarítás: szept. vége- okt. eleje, magok víztartalma12-14%. Egymenetes betakarítás, ha kell deszikkálás. Termés: 1,5-2,5 t/ha Szójás silókukorica vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége Vetése: Kukoricával egyidőben kevert vetéssel április közepétől augusztus végén kaszálható, a szója magja viaszérésben van ekkor a silókukoricához képest 30-40%-al több fehérjét ad hosszú tenyészidejű szója, közepes tenyészidejű kukorica Termése silókukoricához hasonló (30-40 t/ha)
16. Tétel Ismertesse a burgonya termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talaj előkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra! Talajelőkészítés Tápanyagutánpótlás Korán lekerülő elővetemény után: - Tarlóhántás+ zárás - Tarlóápolás+zárás - Alaptrágyák kijuttatása - Őszi mélyszántás ( mélyítő) - Szántáselmunkálás tavasszal - Magágykészítés tavasszal Alaptrágya: - Szervestrágyát meghálálja alaptrágyázással: 30 t/ha - N : 30-40% - P és K: 50-60 % Későn lekerülő elővetemény után: - Magas tarló zúzása - Alaptrágya kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés Nem igazán jó a burgonya számára a kései elővetemény Kiegészítő trágya: A maradék műtrágya starter és levéltrágyakén való kiadagolása Ültetés - Ideje: márc. vége- ápr. eleje - Mélysége: 10-12 cm a primer bakháttal - Tőszám:40-50 ezer/ha - Sortáv: 70-75 cm - Tőtáv: 30-32 cm - Gumószükséglet: 2-3 t Növényápolás Betakarítás - Szekunder bakhát: 25 cm - Gyomelnyomó képessége jó - Újburgonya betakarítása kézzel - Burgonya betakarítás technológiája: - szártalanítás - gumókiszedés - szállítás - tisztítás, osztályozás, válogatás - tárolás - Hozam:20-40 t/ha - Kórokozók: burgonyavész - Kártevő: burgonyabogár