Új szempontok a tőgygyulladás gazdaságos és szakszerű gyógykezeléséhez. Dr. Jánosi Szilárd NÉBIH-ÁDI



Hasonló dokumentumok
Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)

Antibiotikumok a kutyapraxisban

Tőgyegészségügyi állományprogramok Felmérés, kidolgozás, végrehajtás

2013/2. S z a r v a s m a r h a - á g a z a t i h í r l e v é l. Vet-Produkt Kft.

laborvizsgálatok Dr. Markus Gabriella Markus Tejlabor kft

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

Antimikrobiális rezisztencia - komoly élelmiszerbiztonsági probléma

A masztitisz sikeres terápiája. A tőgyegészség stratégiai optimalizálása

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

Fertőző- és környezeti kórokozók okozta mastitis elleni védekezés üzemi rendje.

A sertések húgyúti fertőzései (UTI)

A hemokultúra vételének metodikája

A masztitiszből eredő költségek. Minden számít

MIT, MIKOR, MIÉRT? GYAKORLATI ANTIBIOTIKUM- TERÁPIA A KISÁLLATPRAXISBAN

ANTIBIOTIKUM TERÁPIÁK Szekvenciális terápia

A tőgybimbó állapotának zavarai. Miért figyeljünk rá? És megéri?

Antibiotikumok I. Selman Abraham Waksman

DE-OEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék ANTIBIOTIKUMOK AZ ANESZTEZIOLÓGIÁBAN ÉS AZ INTENZÍV TERÁPIÁBAN

Evolúció ma: az antibiotikum rezisztencia a baktériumoknál

ANTIBIOTIKUM TERÁPIA A SEBÉSZETBEN

Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Élelmiszer-higiéniai Tanszék

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A Mastiplan LC hatékonysága nemzetközi klinikai (állattelepi) vizsgálatokban

SZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, ÁPRILIS 16.

Mennyibe kerül a BVD?

A évi európai pontprevalencia vizsgálatok jellemzői I.

1. Általános kulcsfontosságú üzenetek a kórházi és egyéb egészségügyi intézményi egészségügyi szakemberek számára

MIKROBIOLÓGIAI ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS KUTYÁK ÉS MACSKÁK

MIKROBIOLÓGIAI KUTYÁK ÉS MACSKÁK. DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratórium SZIE ÁOTK Kisállatgyógyász Szakállatorvos Képzés

A tigecyclin in vitro hatékonysága Magyarországon multicentrikus tanulmány 2006

A multirezisztens kórokozók prevenciója az Európai Unió perspektívája Dr Böröcz Karolina Msc Kórházi járványügyi osztály

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Penicillium notatum gomba tenyészet

LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, Budapest MÁOK Pest megye)

dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése

Sok a méhgyulladásos tehenem, mit tegyek? Mire jó a Metricure mire nem?

A szepszis antibiotikum-terápiája

A szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata magyarországi tejelő tehenészetekben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A 2012/5. SZÁM TARTALMA. Pajor F., Weidel, W., Németh Sz., Gulyás L., Bárdos L., Polgár J. P.,

Endocarditis infektológiai szempontok: ajánlások és lehetőségek

ANTIBIOTIKUM-TERÁPIÁS KONSZENZUSNYILATKOZAT

Az antimikrobiális szerek élelmiszertermelő állatokban való alkalmazására vonatkozó legjobb gyakorlat keretei az Európai Unióban

Az antibiotikum alkalmazással kapcsolatos tevékenységek az EFOP Az egészségügyi ellátórendszer szakmai-módszertani fejlesztése projektben

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése

Dr. Kovács Péter egyetemi tanársegéd Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

HASZNÁLATI UTASÍTÁS Veraflox 60 mg és 120 mg tabletta kutyák részére

Kocák MMA szindrómája. Néhány alapvető információ. Sabine Filios, Robrecht Froyman BHC-AH-M Veterinary Services

Pulyka légzőszervi betegségek

A MEGELÉGEDETTSÉG ÖLHET. AZ ANTIBIOTIKUM REZISZTENCIA MÉG MINDIG NŐ EURÓPÁBAN.

HASZNÁLATI UTASÍTÁS Veraflox 25 mg/ml belsőleges szuszpenzió macskák részére

Veszélyes rezisztenciatípust hordozó baktériumok térhódítása az újszülött és csecsemı populációban. Kenesei Éva Bókay délután május 7.

ANTIBIOTIKUM-FELHASZNÁLÁS EURÓPAI SURVEILLANCE-A: AZ ESAC PROGRAM (EUROPEAN SURVEILLANCE OF ANTIMICROBIAL CONSUMPTION) EPINFO 2004; 38:

Újszülöttkoriszepszis. Dr Szabó Miklós PhD november 20.

Véd minden tehenet minden fejésnél

Az antimikróbás terápia ellentmondásai

A iatrogén fertőzésektől az infekciókontrollig a kórházhygiéne 30 éve

Bevezetés-Acinetobacter

HACCP az élelmiszer előállításban, különös tekintettel a tejtermelésre; az állatorvos szerepe

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Légúti pathogének és azok antibiotikum rezisztenciája

RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása

Útmutató a mastitis megelõzéséhez

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán

1.sz. MELLÉKLET A KÉSZÍTMÉNY JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

1. AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY NEVE. Remacycline L.A. 200 mg/ml oldatos injekció A.U.V. Oxitetraciklin 2. HATÓ- ÉS SEGÉDANYAGOK MEGNEVEZÉSE

13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

1. sz. melléklet HACCP A tejtermelés kockázatelemzése és a megelőzés módja

HASZNÁLATI UTASÍTÁS Veraflox 25 mg/ml belsőleges szuszpenzió macskák részére

Szűrés és izolálás stratégiája Gram negatív multirezisztens kórokozó okozta fertőzés és hordozás esetén

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

One world one health, rezisztens kórokozók az állatvilágból EURÓPAI ANTIBIOTIKUM NAP 2018.NOVEMBER 19.

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

A kórházi antibiotikum politika gyakorlata, multirezisztens kórokozók. Dr. Hajdú Edit SZTE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Infektológia Osztály

A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken

Légzőszervi betegségek számokban

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÚJ SZEMPONTOK A TEHENEK TİGYGYULLADÁSÁNAK KÓRÉLETTANÁBAN, KLINIKUMÁBAN ÉS GYÓGYKEZELÉSÉBEN

MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK, SZŰKÜLŐ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK

A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI: KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: I. MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2006; 7:89-95.

I. MELLÉKLET GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK NEVEI, GYÓGYSZERFORMÁI, ÁLLATFAJTÁK, ALKALMAZÁSI MÓDOK, FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJAI A TAGÁLLAMOKBAN

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

Antibiotikum használat a baromfi ágazatban Ausztriában

AZ OTITIS EXTERNA MÁSKÉPPEN: MIKROBIOLÓGIA ÉS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

M. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM

1 I. csoport. A betegnek nincs alapbetegsége és 65 év alatti

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, dr. Schweickhardt Eszter

MARHA SZARVAS- MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA ÁPRILIS 138. / i

Átírás:

Új szempontok a tőgygyulladás gazdaságos és szakszerű gyógykezeléséhez Dr. Jánosi Szilárd NÉBIH-ÁDI

Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013. A tőgygyulladás okozta gazdasági veszteségek megoszlása

Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.

100.000/ml feletti SCC = 4,66 kg-mal kevesebb tej naponta A tőgygyulladás vesztesége átlagosan tehenenként évente: 35.000 Ft (5-7%-a az összes bevételnek) Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.

100.000/ml feletti SCC = 4,66 kg-mal kevesebb tej naponta A tőgygyulladás vesztesége átlagosan tehenenként évente: 35.000 Ft (5-7%-a az összes bevételnek) A legnagyobb veszteség a szubklinikai mastitis okozta termeléscsökkenés Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.

Mastitis etiológiájának változása Kontagiózus pathogének (Strep. agalactiae, Staph. aureus) (Magas tanktej SCC, szubklinikai mastitisek dominanciája) Mastitis kontroll: Technológia-higiénia Elkülönítés Selejtezés Antibiotikum terápia laktációban szárazraállításkor Környezeti pathogének (Strep. uberis, E. coli) (Alacsony tanktej SCC, klinikai mastitisek dominanciája) 6

Különbségek a mastitis kórokozók megoszlásában 3 tehenészetben (%) (S=6414)

A terápia helye a mastitis elleni védekezési programban

A tehenek tőgygyulladása polifaktoriális produkciós betegség Takarmányozás Tartástechnológia ELLENÁLLÓ- KÉPESSÉG Az állat genetikai adottságai MASTITIS Fejési technológia Antibiotikum terápia FERTŐZÉSI NYOMÁS Kórokozók előfordulása Laktációs, életkori sajátosságok Más betegségek

A mastitis elleni védekezés 10 pontban 1. kiváló fejéstechnológia 2. fejőgép műszaki paraméterei, fejőgumi stb. 3. komfort és higiénia a tartásban 4. klinikai és szubklinikai mastitis kezelése 5. idült esetek selejtezése 6. szárazon állók optimális kezelése és tartása, takarmányozása 7. üszők menedzsmentje 8. ellenállóképesség növelése (vakcinázás) 9. állattenyésztési szempontok (mastitis-rezisztencia) 10.monitoring/vizsgálatok 10

Célok kitűzése a védekezésben Klinikai mastitisek száma: <30 klinikai mastitis/100 tehén/év Szomatikus sejtszám a tanktejben: <150.000/ml (150-250e: könnyen javítható; 250-400e: jelentős; 400e<: súlyos probléma)

Terápia és antibiotikum-használat A klinikai beteg állatot gyógykezelni kell (gazdasági és állatjóléti megfontolások alapján is) az árutej termelés helyreállítása érdekében A tőgygyulladás (többnyire) baktériumok okozta betegség, ezért az antibiotikumokkal használata kézenfekvő megoldás a klinikai és szubklinikai mastitisek esetén is

Antimikrobiális-rezisztencia (AMR) probléma az érdeklődés homlokterébe került: multirezisztens törzsek terjedése, nincsenek új típusú antibiotikumok elsősorban közegészségügyi probléma, közösségi fertőzések, kemoterápia, transzplantáció stb. EU-ban emberi halálozás 10.000-es nagyságrendű évente, intézkedéseket sürgetnek minden globális szinten WHO, EU, USDA, HU az AMR az állati eredetű élelmiszer-termelést közvetlenül is érinti: állati jóllét (welfare) kérdése, gazdasági szempontok az állategészségügy hozzájárulása a humán kockázatokhoz csak részleges, de nem hanyagolható el közvetítő az élelmiszerlánc nagy nyomás az állategészségügyön világszerte az AB-használat csökkentése érdekében

AMR Feladatok az állategészségügyben: kormányzat: szabályozások, monitoring programok, útmutatók (szakmai szervezetekkel közösen) Felelősség: szakmai szervezetek állatorvosok kiemelt szerepe állattartók

Felelős antibiotikum-használat alapelvei csak indokolt esetben (Prudent use) a leginkább célzott módon (mikrobiológiai vizsgálatok alapján) lehető legszűkebb spektrumú hatóanyagokkal(pl. penicillin G+ baktériumok ellen) legkisebb hatásos mennyiségben esetnyilvántartás, dokumentálás terápia értékelése

Kritikusan fontos antibiotikumok (CIA) a humán gyógyászatban 3. és 4. generációs cefalosporinok + carbapenemek Fluorokinolonok Makrolidok

Antibiotikum-használat adatai

Magyarország a 14. az összes állattömeg és 18. a szarvasmarha élőtömeg sorrendben (PCU (population correction unit) 1.000 tonnában) 2011-ben

Egységnyi állattömegre eső AB-felhasználás (2010)

Egységnyi állattömegre eső AB-felhasználás (2011)

A tőgygyulladás szakszerű kezelése

Antibiotikumok használata a tőgygyulladás terápiájában: Szükségesek vagy nélkülözhetők? Klinikai mastitis Tény: E. coli az esetek egy részében a klinikai tünetek megjelenésekor már nem mutatható ki De! Antibiotikum nélkül az esetek 30-50%-ában perzisztáló fertőzés marad vissza Gram-pozitív kórokozóknál rosszabb arány! Szubklinikai mastitis: Staph. aureus, streptococcusok: AB nélkül nincs gyógyulás AB alapvető jelentőségű :terápia és a fertőzés továbbadásának megelőzése 23

A kórokozók ismeretének szerepe a terápiában

Mastitis kórokozók megoszlása, 2008-2012 (n=16 230) db 2303 3530 3966 A gyógykezelésre nem vagy rosszul reagáló esetek aránya legalább 25 %! 1878 604 676 413 296 112 436 289 267 155 132 13 250 860 50

Mastitis kórokozók megoszlása, 2008-2012 (n=16 230) db 2303 3530 3966 A gyógykezelésre nem vagy rosszul reagáló esetek aránya legalább 25 %! 1878 604 676 413 296 112 436 289 267 155 132 13 250 860 50 Változatos természetes és szerzett rezisztenciák

A mikrobiológiai vizsgálat helye a technológiában Klinikai mastitisek rendszeres, reprezentatív vizsgálata (az első gyógykezelés előtti minta) rezisztencia profil Szubklinikai mastitisek vizsgálata Kontagiózus vagy nem kezelhető kórokozók ill. magas SCC esetén: rendszeres, az egész állományra kiterjedő vizsgálat: minden állat, vagy előszűrés alapján (kezelés), elkülönítés, selejtezés A fenti kórokozók hiányában rendszeres, reprezentatív vizsgálat rezisztencia profil Bakteriológiai gyógyulás megítélése az első kezelés előtt gyűjtött minták vizsgálata az utolsó kezelést követően min. 7-14 nappal levett minta ellés után vett minták vizsgálata (szárazra-állítási terápia)

Költség-hatékony és szakszerű kezelés elvei Nem gyógyuló eseteket (pl. Prototheca, idült Staph. aureus fertőzések) selejtezzük kiválasztás kórelőzmény, SCC, mikrobiológia alapján A kezelhető esetekben mikrobiológia és antibiotikumrezisztencia alapján célzott terápia: hatékony antibiotikumot használjunk (rezisztencia, farmakokinetika) megfelelő alkalmazásban (lokális-szisztémás, adagolás) a kezelés időtartama az esethez igazodjon (kórokozó, lefolyás) túl rövid (nem megfelelő gyógyulás, visszaesés) túl hosszú (gyógyszerköltség és tejveszteség nő)

Gyógykezelések formái Klinikai mastitis kezelése laktációban (antibiotikum-mentes ill. adjuváns terápiák) lokális tőgyinfúziók (szisztémás antibiotikum injekciók) Szubklinikai mastitis kezelése az elapasztáskor (szárazra-állítási terápia) lokális tőgyinfúziók (szisztémás antibiotikum injekciók)

Az antibiotikum-alkalmazás módja Szisztémás? Mastitisben nincs bakteriaemia (kivételes), sőt endotoxaemia sem! Csak a tejutakba is kiválasztódó hatóanyag szisztémás alkalmazása észszerű (rossz farmakokinetika!!) : Staph. aureus, streptococcus: penicillin, (makrolid) Gram-negatív : flurokinolonok, aminopenicillinek, egyes cefalosporinok, szulfonamidok (rövid felezési idő, legfeljebb heveny E. coli mastitisben) Általánosan javasolt a lokális alkalmazás előnyei: kisebb szelekciós nyomás a baktériumokra, praktikusság, költségkímélő, nagyobb választék a hatóanyagokban ellenjavallata: a tejutak fizikai átjárhatatlansága 30

Hatóanyagok kiválasztása Kórokozó ismeretében (Klinikai kép- súlyos E.coli mastitis gyanú) Természetes rezisztenciák Szerzett rezisztenciák Felelős használat elvei-szűk spektrum-alacsony generációs előnyben részesítendő Hatásos AB-ok farmakokinetikája Elérhető készítmények

Mastitis kórokozók antibiotikum-érzékenysége, 2009-2012. (%) Penicillin Ampicillin Amoxicillin+ klavulánsav Cloxacillin Cefalexin Cefoperazon Cefquinom Gentamycin Neomycin Novobiocin Erythromycin Lincomycin Tetraciklin Enrofloxacin Szulfonadmid + Trimetoprim Staph.aureus Staph. spp. S. agalactiae S. dysgalactiae 75 75 99 99 99 99 99 100 92 95 88 96 92 nv. 92 70 70 100 100 100 100 100 98 93 72 75 60 89 nv. 91 100 100 100 100 100 100 100 13 0 60 95 100 17 nv. 60 100 100 100 100 100 100 100 83 12 53 79 74 12 nv. 100 S. uberis 100 100 100 100 100 100 100 56 11 65 89 50 46 nv. 98 S. spp. 100 100 100 100 100 100 100 91 51 71 94 61 57 nv. 78 Enterococcus 91 97 97 18 18 47 48 91 34 37 28 32 58 nv. nv. Corynebacterium spp. 90 90 98 68 86 83 97 100 93 89 82 73 93 nv. nv. Arcanobacterium pyogenes 100 100 100 99 100 100 100 93 70 92 90 97 87 nv. 24 E. coli nv. 64 83 nv. 85 98 97 88 68 nv. nv. nv. 79 98 92 Serratia spp. Past. multocida nv. 0 0 nv. 0 100 100 100 93 nv. nv. nv. 44 99 97 100 100 100 nv. 100 100 100 91 37 nv. 31 nv. 90 98 98

Klinikai mastitis kezelése Klinikai mastitis = felismert tőgygyulladás Jellemzően a laktációban (de nem termelő állatnál is lehet) Fejés során lehet és kell diagnosztizálni: első tejsugarak-fekete alapú próbacsésze, elektronikus rendszerek Többnyire heveny stádiumban, a gyógyulás esélye jó Az eredményes terápia kulcsa a korai diagnózis

Ha elmarad a klinikai gyógyulás Okok: nem baktérium fertőzés: gomba, alga a baktériumok életben maradtak: hatástalan szer túl rövid terápia, helytelen alkalmazás későn elkezdett kezelés, súlyos szövetkárosodás miatt a gyulladás a baktériumok elpusztítása ellenére tartósan fennáll nem a tüneteket ellenőrzik (tálcás SCC vizsgálat) Helytelen gyakorlat: újabb és meghosszabbított protokollal kezelnek mikrobiológiai kontroll szükséges 34

Szubklinikai mastitis terápiája Az idült szubklinikai mastitisek nehezen gyógyulnak a laktációban (hosszabb kezelés lenne szükséges). Az árutejet termelő állatok LC kezelése jelentős járulékos veszteséggel (több gyógyszer, tejkiesés) jár. A baktériumok elpusztítása esetén sem történik teljes regeneráció az adott laktációban: termelés nem áll helyre, a költségek nem térülnek meg Megoldás? Kezelés az elapasztáskor szárazra-állítási terápia Speciális esetben kivétel lehet : pl. Strep. mastitis célzott kezelése a laktációban 35

A szárazra-állítási terápia A szárazonállás szakaszai aktív involúció nyugalmi periódus felkészülés a tejtermelésre, colostrogenesis 3 hét változó hossz 1-2 hét hozott fertőzések Staph. aureus Streptococcusok CNS Coliform új laktációba átvitt fertőzések 36

Klinikai mastitisek eredete alacsony SCC-ú állományban 37

A szárazraállítási terápia 1) Az elapasztáskor fennálló tőgyfertőzések gyógyítása, megszüntetése szubklinikai folyamatok (kontagiózus mastitis {Str. agalactiae, Staph. aureus}, de más GP és GN kórokozók ellen is) lokális ANTIBIOTIKUM 2) Az elapasztás és az ellés közötti időben az új tőgyfertőzések megelőzése Új hangsúlyok a modern, jól menedzselt üzemekben (túlnyomórészt környezeti jellegű mastitisek): szelektív terápia, bimbócsatorna lezárás lokális ANTIBIOTIKUM és/vagy TŐGYLEZÁRÓ KÉSZÍTMÉNY

A szárazraállítási terápia előnyei hatékonyabb mint a laktációban végzett kezelés az idült, szubklinikai mastitisek kezelésének ideális formája az ellés utáni időszak tőgygyulladásainak csökkentése- felelős AB-használat elvei?!- összességében kevesebb AB, kisebb terhelés költségkímélő kisebb a gátlóanyag-kockázat a tejben

Szelektív- vagy állomány-terápia? Szempontok: Költségcsökkentés+egészséges állatok kezelése? Minden tehénnek/kórokozó ellen ugyanaz a hatóanyag? Szelektív terápia csak alacsony SCC-ú (200.000/ml alatt) állományban jöhet szóba ahol fertőző kórokozók előfordulása kizárható! Ideális kezelés: tehenenként Preventív hatás elmaradása! Tőgylezáró készítmény (sealant) nélkülözhetetlen

Monitorozás 1) Pontos nyilvántartás a kezelésekről: klinikai relapsus, SCC alakulása, kezelések száma, koraellések esetén a gátlóanyag tejbe jutásának megakadályozása 2) Terápia eredményességének ellenőrzése: Ellés után: ismert fertőzött állatoknál: CMT, bakteriológia A korai laktáció klinikai mastitis gyakorisága bakteriológia Egyedi SCC összehasonlítása: apasztás előtti, ellés utáni 3 hónap

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!