A masztitisz sikeres terápiája. A tőgyegészség stratégiai optimalizálása

Átírás

1 A masztitisz sikeres terápiája A tőgyegészség stratégiai optimalizálása

2 A masztitiszkórokozók áttekintése Gram-festés Kórokozó Származási hely Gram-pozitív Staphylococcusok Staph. aureus fertőző tőgypatogén KNS (CNS koagulázneg. Staph.) bőrön megtelepedő baktérium Gram-negatív Streptococcusok Strep. agalactiae fertőző tőgypatogén eszkulin-pozitív Streptococcusok Coliformok Strep. dysgalactiae Strep. uberis Enterococcusok, Bélsárstreptococcusok fertőző tőgypatogén környezeti patogén A. pyogenes (PCR) környezeti patogén E. coli Klebsiella más Coliformok környezeti patogén Egyéb kórokozók Mycoplasma spp. fertőző tőgypatogén

3 Az antibiotikumok hatásspektruma Aminoglikozidok Hatóanyag Spektrum Átjut a tőgybe? (vér-tőgy gát) Gentamicin, Neomicin, Kanamicin, Spektinomicin Hatásmód gram - részben gram + NEM baktericid Penicillin gram + IGEN : felhalmozódik a tejben Hatóanyagcsoport ß-laktámantibiotikumok Penethamathydroiodid baktericid gram + NEM baktericid Aminopenicillin gram + és gram - NEM baktericid Oxacillin, Kloxacillin gram + NEM baktericid Cefalosporin 1. és 2. generáció: Cefalexin 3. és 4. generáció: Cefoperazon, Cefquinom gram + és gram - generációfüggő NEM baktericid Aminoglikozidok Kolisztin gram -, NEM baktericid Makrolidok Eritromicin, Tilozin (Base) gram -, részben gram + IGEN : felhalmozódik a tejben bakteriosztatikus Fluorkinolonok Enro-, Marbo-, Danofloxacin gram + és gram - JA baktericid Tetraciklin Oxiteraciklin, Tetraciklin gram + és gram - NEM bakteriosztatikus Szulfonamid Szulfonamid /Trimetoprim gram + és gram - NEM Kombináció: baktericid

4 Sejtszám (millió/ml) Sejtszámváltozás (SCC) normál (nincs fertőzés) átmeneti (fertőzés) perzisztáló (fertőzés) Fertőzés után eltelt idő (nap)

5 A masztitiszkórokozók 2 csoportja Fertőző tőgypatogén kórokozók tehénről tehénre terjednek a tejjel Környezeti kórokozók a környezetből jutnak a tőgybe

6 A tőgyegészség stratégiai optimalizálása 1. Az eltávolítható mikroorganizmusok eltávolítása nincs Streptococcus agalactiae, Mycoplasmák? 2. A redukálható mikroorganizmusok redukálása kevés (semennyi) Staph. aureus (forrás mindig jelen van, nem zárható ki teljesen), bőrpatogének (Mortellaro) 3. A többi mikroorganizmus kordában tartása kevés környezeti eredetű masztitisz: S. uberis (kezdetben ártalmatlan, újrafertőződés esetén egyre ártalmasabb), E. coli (mindig jelen van) 4. Az adott helyzet felügyelete, eltérés esetén reakció időbeli folyamatosság

7 Több faktor hatással van a masztitiszből történő gyógyulásra 1 Toxinbevitelük következtében a Gram-negatív kórokozókkal történt első fertőzések befolyásolják leginkább az állat általános állapotát. A gyógyulás esélye növekvő sejtszám mellett jelentősen lecsökken. A tőgyszövet csomós elváltozásai krónikus folyamatokra utalnak, és rendkívüli mértékben csökkentik a gyógyulás esélyét. Ha több tőgynegyed érintett, a kezelés sikerének esélye tovább csökken. A hátulsó tőgynegyedek terápiájának sikere csak fele akkora, mint az elülső negyedeké. A laktációk számának emelkedésével a sikeres kezelés esélye csökken. A korábbi laktációk alatti masztitiszek negatívan befolyásolják a gyógyulás folyamatát.

8 Több faktor hatással van a masztitiszből történő gyógyulásra 2 Visszatérő, recidiváló klinikai tőgygyulladások kritikus besorolásúnak tekintendők. A krónikus vagy szubklinikai tőgygyulladásoknak gyakran kevés figyelmet szentelnek, vagy abszolút figyelmen kívül hagyják őket. A friss fertőzések sikeresebben kezelhetők. Gyakran vagy ismételten tőgygyulladásos tehenek masztitisze kevésbé kezelhető.

9 A tőgyegészség stratégiai optimalizálása 1. Az eltávolítható mikroorganizmusok eltávolítása nincs Streptococcus agalactiae, Mycoplasmák? 2. A redukálható mikroorganizmusok redukálása kevés (semennyi) Staph. aureus (forrás mindig jelen van, nem zárható ki teljesen), bőrpatogének (Mortellaro) 3. A többi mikroorganizmus kordában tartása kevés környezeti masztitisz: S. uberis (kezdetben ártalmatlan, újrafertőződés esetén egyre ártalmasabb), E. coli (mindig jelen van) 4. Az adott helyzet felügyelete, eltérés esetén reakció időbeli folyamatosság

10 A leggyakoribb kórokozó meghatározása Bakteriológiai TEJVIZSGÁLAT Az állomány valamennyi fertőzöttségre gyanús egyedétől vegyünk tejmintát (California Mastitis teszt)!

11 Staphylococcus aureus-tól mentes? Bakteriológiai vizsgálat a tőgynegyedenként külön-külön levett tejmintákból A bakteriológiai vizsgálat eredménye a legfontosabb feltétel a fertőzött tehén (üsző) azonosításához. Elengedhetetlen a szükséges intézkedések meghozatala: A bakteriológiailag fertőzött és azonosított állatokat tartósan meg kell jelölni színes csüdszalaggal, mindig azonos színű szalagot használva. A tőgynegyedenként külön-külön levett tejminták DVG-útmutató (Német Állategészségügyi Szolgálat)- szerint rendszeresen végzett bakteriológiai vizsgálata sokszor fals-negatív eredményt ad a fertőzött állatokat nem ismerik fel. A minta mennyisége: DVG-útmutató szerint: 0,1 ml egy tejmintából 3 M Petrifilm (egyszerűen leolvasható, gyorsabb eredmény, előnyös, hosszan eltartható)

12 Staphylococcus aureus-tól mentes? Kizárólag a S.aureus-fertőzött állatok biztos bakteriológiai azonosítása révén lehet az alkalmazott terápia eredményes. A fals-negatív bakteriológiai eredmények okai: Fagocitózis a testazonos védősejtek bekebelezik a baktériumokat, melyek ezt követően már nem mutathatók ki A tejminta lefagyasztása a vizsgálat előtt a fagociták szétesnek Staph. aureus ismét felszabadul A kórokozó kiválasztása nem folyamatos Gyakran a kórokozó kiválasztása csekély mértékű (100 telepformáló egység/ml alatti) Kiválasztásmentes időszakok > 1 TFE/ml (S. aureus-nál vizsgálták; más kórokozóknál nem feltétlenül helyes) legalább 2x, még jobb 3 x mintát venni és bevizsgálni egy hetes időközökkel Mycoplasmák vagy más, normál diagnosztikai módszerrel ki nem mutatható kórokozók (aerob, mezofil, 48 órás tenyésztés véres agaron)

13 Staphylococcus aureus-tól mentes? Az állat megmintázása stresszhelyzetek után (ellés, csülökápolás, átköltöztetés stb., a stressz a fertőzött állatoknál a kiválasztott csíraszám megemelkedéséhez vezet.) A vizsgálati volumen megnövelése (1 ml egy tejmintából bakteriológiai vizsgálatonként) legalább 100 TFE/ ml szükséges a szubklinikai masztitisz diagnosztizálásához krónikus Staph. aureus eset fennállásakor átlagosan 22 TFE/ ml kell, mivel kis mennyiségű mintából nem mutatható ki

14 Csoportok kialakítása a S. aureus terápiás koncepciója kapcsán S. aureusnegatív tehenek csoport 1 STOP S. aureus pozitív S. aureus-pozitív tehenek csoport 2 Tógygyulladásos tehenek S. aureus negativ kezelt még nem szabad STOP S. aureus S. aureus Tőgygyulladásos tehenek tartós mirigykárosodás Tartós ürítők Selejt tehenek

15 Az antibiotiumok baktericid hatása a biofilmre Az antibiotiumok baktericid hatása a biofilmre

16 Kezelési koncepció Csoportok kialakítása (Staph. aureus) Csoport 1: Azonnali kezelés friss fertőzés, vagy csak rövid ideje tartó fertőzés a sejtszám (SCC) alig emelkedett, nő vagy még nem feltűnő bakteriológiai vizsgálatok 4 hetes időközökkel (2x hetente) Csoport 2: Kezelés a szárazon állás ideje alatt emelkedett sejtszám (SCC) maximum 2 negyed érintett bakteriológiai vizsgálatok az ellés után 4 hetes időközökkel (legalább 3x hetente) Csoport 3: Kiselejtezés a laktáció végén több mint 2 negyed érintett krónikus / gyógyíthatatlan / már nem kezelhető

17 Idülten fertőzött állatok (legalább 2x, még jobb 3 x mintát venni és bevizsgálni egy hetes időközökkel) üsző Kalbin üsző Kalbin Legtöbbször a veszteség mutat rá először a dolgok értékeire.

18 Telep 1 Staph. aureus által fertőzött tőgynegyed alakulása

19 %-os megoszlás a sejtszám-csoportokon belül Cél: a tehenek legalább 80%-a sejt/ml alatti sejtszámot mutasson Jó tőgyegészségű telep: az állományszintű elegytej sejtszáma sejt/ml közt van

20 Sejtszámok

21 A cél elérése a következők által Fejési sorrend Tőgybimbók tapintásos vizsgálata Oltás Üszők bakteriológiai vizsgálata A szárazra állítási menedzsment javítása

22 Emelkedett a sejtszám, de semmi más nem mutatható ki? A California Mastitis teszt ismételten pozitív! - Negatív bakteriológiai eredmény? Ahhoz vezet, hogy az állattartó nem lesz hajlandó a tejmintát bevizsgáltatni!!!

23

24 PCR mikor érdemes? Az elegytej (tanktej) osztályozása (screening) Mycoplasma-masztitisznél nagy időelőnyt jelent a kórokozók elterjedésének megakadályozása érdekében gyors selejtezési döntés hozható (Mycoplasmák, Streptococcus agalactiae)

25

26 A sejtszám nem emelkedett, és mégis kinőtt a baktérium? szennyezett (kontaminálódott) minta hiba a mintavételnél (időpont!) nem tiszta mintavételi edény látens fertőzések valamennyi fertőzött tőgynegyed 25%-ánál

27 Gyorsdiagnosztika - Cél Gyors döntéshozás a terápiával kapcsolatban Enyhe és közepes fokú masztitiszek esetén: kezelés megkezdése NSAID készítményekkel Nem nőtt ki baktérium nem kell antibiotikum terápia Gram-pozitív ß-laktám antibiotikumok Staphylococcusok egyéb ß-laktám antibotikumok Streptococcusok penicillin Gram-negatív Általános tünetek fennállásakor parenterális antibiotikum terápia kell Nincsenek általános tünetek nem szükséges antibiotikum terápia

28 Fa. Noack: 01/ S.aureus. esetében magasabb találati arány 37 C 24 óra Anyagmennyiség = 1ml Prof. Dr. V. Krömker Hannover

29 Petrifilm szelektív terápia Klinikai masztitisz 3 típusú besorolás Tenyésztés Petrifilmen 1 ml tejjel Staph. aureus Coliformok Aerob Nem nőtt ki baktérium Staph. aureus poz. krón. selejtezés Oltási program Coliform poz. AB nem kell NSAID Tüneti kezelés AE próba pozitiv Staph. aureus neg. Neg. tenyésztés AB nem kell NSAID Tüneti terápia Új fertőzések Oltási program Antibiotikum (AB) terápia esetleg Streptococcusok helyi AB terápia Terápia / Utókezelés / Vissza az állományba

30 A bokszok kialakítás Mire kell figyelni? A környezeti masztitiszkórokozók a tehén egész környezetében előfordulnak. Az állatok megfelelő tartása és környezete nagyban hozzájárul a tőgy egészségéhez

31 Kontrollterv masztitisz esetére 1.- A környezet ellenőrzése 2.- A fejőgép karbantartása 3.- Fejési rutin/ Tőgyápolás 4.- A klinikai esetek antibiotikumos kezelése 5.- A krónikusan fertőzött állatok selejtezése 6.- Szárazra állítási terápia 7.- Immunizálás Célkitűzés: 1) az új esetek fellépését 2) a meglevő esetek perzisztálását

32 Környezeti eredetű masztitiszproblémák gyakran klinikai megbetegedés, inkább alacsony sejtszám az elegytejben Hibaforrások minimalizálása Optimalizálás E-vitamin / szelén etetése Fejési feltételek Szárazon álló tehenek tartása Almozás Higiénia

33 Környezeti masztitisz kronológiája

34 Az ellenálló képesség faktorai Fekvőhelyek, almozás, istállózás Tartási sűrűség Takarmányminőség (penész), tisztítás, etetőasztal Általános egészségi állapot Ketózis Acidózis Fertőző betegségek (BVD, stb.?)

35 Az anyagcserezavarok kihatása a masztitiszre A tőgyegészség stratégiai optimalizálása

36

37 %-Anteil %-os megoszlás in den Zellzahlklasse a sejtszám-csoportokon belül Eder über 800 5,0 2,6 2,6 0,0 2,5 2,4 0,0 0,0 2, ,0 7,7 2,6 0,0 2,5 2,4 4,7 4,5 4, ,0 5,1 7,9 7,5 2,5 7,1 9,3 15,9 8, ,5 23,1 13,2 22,5 12,5 19,0 16,3 13,6 28,9 bis ,5 51,5 73,7 70,0 80,0 69,0 69,8 65,9 55, Zellzahl/SCC Zellzahl/SCC %-Anteil %-os megoszlás in den Zellzahlklassen a sejtszám-csoportokon belül über 800 2,2 11, ,9 4,1 2 3,9 3, ,5 0 4,5 6 5,7 2 3,9 3,9 7, ,2 2,3 2,3 0 3,8 2 5,9 9,8 7, ,4 11,4 9,1 8 7,5 12,2 13,7 15,7 9,8 bis , , ,1 79,6 74,5 66,7 70, Zellzahl/SCC Zellzahl/SCC

38 Eder 1 6,8% 18,0% 30,2% 18,4% 3,9% 5,9% 5,9% 43,1% 35,3% 54,5% 43,1% 42,0% 0,5 46,9% 49,1% 38,6% 40,0% 52,9% 58,8% 20,8% 34,7% 51,0% kein kein %-Anteil %-os megoszlás in den Zellzahlklassen a sejtszám-csoportokon belül energiahiány Energiemangel normal Energieüberschuß energiatöbblet über 800 2,2 11, ,9 4,1 2 3,9 3, ,5 0 4,5 6 5,7 2 3,9 3,9 7, ,2 2,3 2,3 0 3,8 2 5,9 9,8 7, ,4 11,4 9,1 8 7,5 12,2 13,7 15,7 9,8 bis , , ,1 79,6 74,5 66,7 70, Zellzahl/SCC Sejtszám/SCC Sejtszám/SCC Zellzahl/SCC 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 11,4% 12,0% 13,2% 10,2% 23,5% 7,8% 9,8% 88,6% 82,0% 84,9% 89,8% 74,5% 90,2% 82,4% 0,0% 6,0% 1,9% 0,0% 2,0% 2,0% 7,8% kein kein acidózisveszély Acidosegefahr normal ketózisveszély Ketosegefahr

39 A tőgyegészség stratégiai optimalizálása 1. A kontrollálható masztitiszkórokozók eltávolítása ne legyen Streptococcus agalactiae ne legyenek Mycoplasmák 2. A redukálható masztitiszkórokozók megtizedelése lehetőség szerint ne legyen Staph. aureus 3. A többi mikroorganizmus kordában tartása Kevés környezeti masztitisz 4. Az adott helyzet felügyelete, eltérés esetén reakció a kellő időben időbeli nyomon követés

40

41 A tőgygyulladásos és a magas sejtszámot produkáló teheneket fejjük utolsóként (1) Minden magas sejtszámot mutató tehenet utolsóként fejve elérhető, hogy valamennyi tehén, melynek tejét el kell különíteni vagy kezelést igényel, egyidejűleg a fejőállásokban legyen. Ezáltal elkerülhető, hogy a beteg állatok megfertőzzék az egészségeseket.

42 A tőgygyulladásos és a magas sejtszámot produkáló teheneket fejjük utolsóként (3) 5 hetente egyszer: a tejvizsgálat során a sejtszám meghatározása után mely állatok számítanak még rizikóegyedeknek mely állatok nem számítanak már rizikóegyedeknek

43 A tehenek megfordulás nélkül jussanak el a fejőállásokig! ELŐTÉR / VÁRAKOZTATÓ NE így!!! ELŐTÉR / VÁRAKOZTATÓ Fejőállás Fejőállás

44 A fekvőbokszokkal kapcsolatos követelmények A boksz szélessége legalább 1,15 m / a boksz hossza legalább 2,2 m legyen. A fekvőbokszok méretét az állomány átlagos testméreteihez kell igazítani: Az állatok a boksz hátsó padkáján túl, kifele ürítsenek bélsarat illetve vizeletet A bokszok 1,5-4% mértékben a közlekedő folyosó felé lejtsenek Az állatoknak minimum 70 cm helyük legyen a fejük lendítéséhez

45 A fekvőbokszokkal kapcsolatos követelmények Állatvédelmi útmutatások tejelő tehenek tartása kapcsán (LAVES 2007): kedvezőbb hőmérséklettartomány 0 C és 20 C közt újépítésű istállókban a fényt kapó felületek nagysága érje el az istálló alapterületének legalább 5%-át Az állatok tartózkodási helyén a fényerősség napközben legalább 80 LUX legyen (= elegendő fény újságolvasáshoz) A levegő páratartalma 60-80% közötti Az újépítésű istállókban a légtérfogat tehenenként legalább 40 m 3 max. 20 ppm ammónia a levegőben

46 HOL ÉL E.COLI? EGYES SZERZŐK A 10 6 TFE/G ALOMANYAG MENNYISÉGET TEKINTIK ALSÓ HATÁRÉRTÉKNEK AZ E.COLI MASZTITISZES PROBLÉMÁK JELENTKÉZÉSÉHEZ DE NEM CSAK AZ E.COLI ALOMBELI MENNYISÉGE SZÁMÍT. A TEHÉN ODA FEKSZIK, AHOL NEKI KÉNYELMES, ÉS AHOVA AKAR!

47 A fekvőhelyi alom (matrac) kialakítása Mélyalmos állások kialakítása 1. Mész 400 kg ph 12 (szemcseméret 0,08 mm alatt, minél finomabb annál jobb; trágyamész többnyire nem alkalmas, égetett meszet NE használjunk!! 2. Hosszú szárú szalma 300 kg 3. Rövid szalmatöret (szecska) 1200 kg 4. Víz 300 liter A takarmánykeverő kocsin összekeverni és kihordani A keverék stabil almot (matracot) képez, komfortos fekvést biztosít, puha és jól formálható A faforgáccsal legyünk óvatosak; Klebsiella spp.

48 Fekvőboxok

49 Pont 2 Pont 1 A lábak tisztasága Mennyire tiszták a fekvőfelületek? A lábvég és a csülkök tisztasága A közlekedő folyosó tisztasága? Far és csípő oldalnézetből Hátsó lábak és csülkök oldalnézetből Ellenőrzési pont 1: A fekvőhelyek tisztán tartása és almozása, a fekvőöblök komfortja, a bélsár állaga ELFOGADHATÓ: az állatok kevesebb mint 15%-a 3-as vagy 4-es pontozású Ellenőrzési pont 2: trágyakitoló, állások, melyeket a tológép nem ér el, a bélsár állaga ELFOGADHATÓ: az állatok kevesebb mint 20%-a 3-as vagy 4-es pontozású Tőgyegészség Cow Signals

50 Pont 4 Pont 3 A tőgy tisztasága Milyen tisztán jutnak a tőgy és a tőgybimbók a fejőállásba? A tőgy hátulról A tőgy oldalról Ellenőrzési pont 3 és 4: A fekvőterületek tisztán tartása és almozása, a fekvőhelyek komfortja, a bélsár állaga, a közlekedőfelület tisztasága, a tőgy szőrözöttsége, a tőgy nyírása vagy perzselése ELFOGADHATÓ: az állatok kevesebb mint 10%-a 3-as vagy 4-es pontozású Tőgyegészség Cow Signals

51 Ha koszos a tőgy

52 Fekvőbokszok Alapkövetelmények a fekvőbokszokkal kapcsolatban kellően nedvszívó alom puha, csúszásmentes talaj: puha földre érkezés és fekvés Legyen elég hosszú: a tehén felálláskor könnyen meg tudja lendíteni a fejét nyakrúd és szügydeszka: a bokszon belül is kényelmesen fel tudjon állni az állat kellően széles legyen a lefekvéshez illetve a fekvéshez 750 kg tehén Szalmaboksz a legyengült tehenek részére 15 cm mély alom, 4 cm gumimatrac páros sor 5,2m; külső sor 3,5 m; Fejmagasság: ne legyen akadály 1 m magasságig A nyakrúd és a szügydeszka közti távolság egész a padkáig érjen (állóés fekvőterület); rugalmas nyakrúd Szélesség: 1,25 m (az oldalválaszték közepétől mérve)

53 Telepi összehasonlítás (a masztitisz vonatkozásában) Nagyon jó telep Kevés a direkt tőgypatogén okozta masztitisz Kevés új fertőzés a laktáció alatt Gondosan ápolt fekvőbokszok és tiszta közlekedő folyosó Kevés tőgy koszos Jól működő fejési sorrend A tőgybimbók állapota jó Kevés új fertőzés a szárazon állás alatt A krónikusan beteg tőgyű tehenek kiszelektálása folyamatos és célzott Bakteriológia vizsgálat az állományba engedés előtt Vásárlás (üszők) A kezelés sikerének felülvizsgálata Jó takarmánygazdálkodás A bélsár minősége rendben Átlagos telep Több a direkt tőgypatogén okozta masztitisz Több új fertőzés a laktáció alatt Nem kellően ápolt fekvőbokszok és közlekedő folyosók sok tőgy koszos Nincs jól működő fejési sorrend A tőgybimbók állapota rossz Több új fertőzés a szárazon állás alatt A krónikusan beteg tőgyű tehenek kiszelektálása csekély mértékű, hiányos Nincs bakteriológia vizsgálat az állományba engedés előtt Vásárlás (üszők) A kezelés sikerének felülvizsgálata elmarad Változékony takarmányozás A bélsár minősége nincs rendben Zsír-fehérje hányados: > 1,0 < 1,4

54 A tisztán tartott tehenek ritkábban betegszenek meg környezeti eredetű masztitiszban. Tiszta szőrzet esetén ráadásul kevesebb tőgy- és bőrgyulladás jelentkezik. Ehhez jön még, hogy a tiszta tehenek jobban érzik magukat. Egy nagyszabású telepi vizsgálat keretében Norvégiában 232 istálló vizsgálatával tanulmányozták, hogy mely faktorok járulnak hozzá a tehenek beszennyeződéséhez. Szennyeződés mértéke (%) tiszta szennyezett enyhén szennyezett erősen szennyezett Nagy állatlétszám az istállóban Faforgács kerülése alomanyagként Alacsonyan pozícionált nyakrúd Túl híg bélsár Kevés szelíd tehén A hőmérséklet 15 o C fölötti Nagy a levegő nedvességtartalma Lábak Comb Far Tőgy Has Összegzés: hogy a teheneket tisztán tartsuk, az állásokat oly módon kell kialakítani, hogy a tehenek kényelmesen fekhessenek, felállhassanak és állhassanak benne. Ezen kívül figyelni kell a hőmérsékletre (optimális esetben a hőmérséklet 10 és 15 o C közötti) és kellően szilárd bélsárállag elérésére.

55 A teheneknek tisztáknak kell lenniük Endometritisz okozta váladékozás következtében a farok és a far területe ragadóssá, ragacsossá válik. A szennyezett medence és az összetapadt farokbojt többnyire túl híg bélsár következménye. A nem megfelelő méretű fekvőbokszok illetve a nedves talaj tovább súlyosbítja a problémát. A farok nyírása javíthatja a tőgy higiéniáját.

56 Minden kézben van tartva? A szennyezett tőgybimbókat meg kell mosni és meg kell szárítani! Egyszerűen teljesíthető, ha: tiszta, folyó víz áll rendelkezésre van tiszta törlőkendő a megszárításhoz mindkettő kéznél van Követelmény: 20-ból max. 1 tőgy lehet ilyen erősen szennyezett!

57 Bimbócsatorna A bimbócsatorna a fejés procedúrája során akár 30%-kal is kitágulhat. a szélessége 15-35%-kal megnő és csak perc elteltével záródik újra. ebben a fázisban különösen érzékeny a fertőzésekre. A tőgybimbó hosszanti metszete Fürstenberg-féle vénagyűrű Bimbómedence Medencenyálkahártya Izom-kötőszöveti réteg Külső bőrréteg Fürstenbergrozetta Bimbócsatorna

58 Fertőzés forrásai Tejszivárgás: Komolyabb probléma lehet az alábbiak következtében: Szabálytalan fejési időpontok Könnyű fejhetőségre való tenyésztés Kalciumhiány? Sokat fekvő tehenek A jó fekvőbokszokban gyakrabban látni tejtócsákat valamennyi fekvőbokszot napi 2x ki kell takarítani A beszennyeződés mértékét naponta 2x le kell ellenőrizni Utánalmozás!! Fekvés közben a tőgybimbók érintkezésbe kerülnek a talajjal vagy a tehén lábával! Lehetőség szerint mindkettőt tisztán és szárazon kell tartani!

59 A csírasűrűség csökkentése a tőgybimbó bőrén Fekvőterület: A fekvőterület higiéniájának optimalizálása A közlekedő felületek gondos tisztítása Rövid utánalmozási intervallum Minden második napon után kell almozni Az alomanyag tárolása száraz helyen, tető alatt tárolandó Az alomanyag ideiglenes tárolása ne fejmagasságban tároljuk

60 Új fertőzések aránya a laktáció lefolyása során (kritikus szakaszok) A fertőzési arány emelkedése: 4-6. laktációs hónapban: nagyrészt a takarmányozási hibákból eredő túlsavasodás (acidózis) miatt A laktációs időszak vége fele nagyrészt a tőgybimbó állapotának rosszabbodása következtében m 2 /tehén Látótávolságban maradjon a többi tehéntől max. 2 nap Az ellető területek higiéniájának optimalizálása (hibalehetőség): Tisztítás, kitrágyázás, utánalmozás Szerves alomanyagok használata: 2 nap után túllépi a kritikus csíraszámot Legkésőbb 2 naponta után kell almozni ( utánalmozási időközök betartása) Alomtároló lefedése Az alom minősége (1 mill. alatt)

61 Masztitiszprobléma

62 Probléma (környezeti eredetű) sok klinikai megbetegedés, inkább alacsonyabb sejtszám az elegytejben

63 A terápia sikerének biztosítása Tejhozam-vizsgálatokon való részvétel A kapott adatok kiértékelése Reakció a megszerzett ismeretekre A fejőgép rendszeres karbantartása és ápolása Helyes fejési gyakorlat Fejési sorrend betartása A laktáló tehenek tőgyének rendszeres ellenőrzése A tőgygyulladások azonnali kezelése Kontroll (bakteriológiai vizsgálat) a szárazra állítás előtt Szárazra állítás antibiotikum-védelem alatt (bimbózáró) Egészséges tőgyű állatok (üszők) vásárlása A takarmányozás felülvizsgálata és még sok más