Új szempontok a tőgygyulladás gazdaságos és szakszerű gyógykezeléséhez. Dr. Jánosi Szilárd NÉBIH-ÁDI

Átírás

1 Új szempontok a tőgygyulladás gazdaságos és szakszerű gyógykezeléséhez Dr. Jánosi Szilárd NÉBIH-ÁDI

2 Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, A tőgygyulladás okozta gazdasági veszteségek megoszlása

3 Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.

4 /ml feletti SCC = 4,66 kg-mal kevesebb tej naponta A tőgygyulladás vesztesége átlagosan tehenenként évente: Ft (5-7%-a az összes bevételnek) Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.

5 /ml feletti SCC = 4,66 kg-mal kevesebb tej naponta A tőgygyulladás vesztesége átlagosan tehenenként évente: Ft (5-7%-a az összes bevételnek) A legnagyobb veszteség a szubklinikai mastitis okozta termeléscsökkenés Ózsvári L.: A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései In: W. Hofmann H. Hofmann, Ózsvári L.Gyakori szarvasmarhabetegségek. Megelőzés és kezelés. Nemzeti Agrárkamara, 2013.

6 Mastitis etiológiájának változása Kontagiózus pathogének (Strep. agalactiae, Staph. aureus) (Magas tanktej SCC, szubklinikai mastitisek dominanciája) Mastitis kontroll: Technológia-higiénia Elkülönítés Selejtezés Antibiotikum terápia laktációban szárazraállításkor Környezeti pathogének (Strep. uberis, E. coli) (Alacsony tanktej SCC, klinikai mastitisek dominanciája) 6

7 Különbségek a mastitis kórokozók megoszlásában 3 tehenészetben (%) (S=6414)

8 A terápia helye a mastitis elleni védekezési programban

9 A tehenek tőgygyulladása polifaktoriális produkciós betegség Takarmányozás Tartástechnológia ELLENÁLLÓ- KÉPESSÉG Az állat genetikai adottságai MASTITIS Fejési technológia Antibiotikum terápia FERTŐZÉSI NYOMÁS Kórokozók előfordulása Laktációs, életkori sajátosságok Más betegségek

10 A mastitis elleni védekezés 10 pontban 1. kiváló fejéstechnológia 2. fejőgép műszaki paraméterei, fejőgumi stb. 3. komfort és higiénia a tartásban 4. klinikai és szubklinikai mastitis kezelése 5. idült esetek selejtezése 6. szárazon állók optimális kezelése és tartása, takarmányozása 7. üszők menedzsmentje 8. ellenállóképesség növelése (vakcinázás) 9. állattenyésztési szempontok (mastitis-rezisztencia) 10.monitoring/vizsgálatok 10

11 Célok kitűzése a védekezésben Klinikai mastitisek száma: <30 klinikai mastitis/100 tehén/év Szomatikus sejtszám a tanktejben: < /ml ( e: könnyen javítható; e: jelentős; 400e<: súlyos probléma)

12 Terápia és antibiotikum-használat A klinikai beteg állatot gyógykezelni kell (gazdasági és állatjóléti megfontolások alapján is) az árutej termelés helyreállítása érdekében A tőgygyulladás (többnyire) baktériumok okozta betegség, ezért az antibiotikumokkal használata kézenfekvő megoldás a klinikai és szubklinikai mastitisek esetén is

13 Antimikrobiális-rezisztencia (AMR) probléma az érdeklődés homlokterébe került: multirezisztens törzsek terjedése, nincsenek új típusú antibiotikumok elsősorban közegészségügyi probléma, közösségi fertőzések, kemoterápia, transzplantáció stb. EU-ban emberi halálozás es nagyságrendű évente, intézkedéseket sürgetnek minden globális szinten WHO, EU, USDA, HU az AMR az állati eredetű élelmiszer-termelést közvetlenül is érinti: állati jóllét (welfare) kérdése, gazdasági szempontok az állategészségügy hozzájárulása a humán kockázatokhoz csak részleges, de nem hanyagolható el közvetítő az élelmiszerlánc nagy nyomás az állategészségügyön világszerte az AB-használat csökkentése érdekében

14 AMR Feladatok az állategészségügyben: kormányzat: szabályozások, monitoring programok, útmutatók (szakmai szervezetekkel közösen) Felelősség: szakmai szervezetek állatorvosok kiemelt szerepe állattartók

15 Felelős antibiotikum-használat alapelvei csak indokolt esetben (Prudent use) a leginkább célzott módon (mikrobiológiai vizsgálatok alapján) lehető legszűkebb spektrumú hatóanyagokkal(pl. penicillin G+ baktériumok ellen) legkisebb hatásos mennyiségben esetnyilvántartás, dokumentálás terápia értékelése

16 Kritikusan fontos antibiotikumok (CIA) a humán gyógyászatban 3. és 4. generációs cefalosporinok + carbapenemek Fluorokinolonok Makrolidok

17 Antibiotikum-használat adatai

18 Magyarország a 14. az összes állattömeg és 18. a szarvasmarha élőtömeg sorrendben (PCU (population correction unit) tonnában) 2011-ben

19

20 Egységnyi állattömegre eső AB-felhasználás (2010)

21 Egységnyi állattömegre eső AB-felhasználás (2011)

22 A tőgygyulladás szakszerű kezelése

23 Antibiotikumok használata a tőgygyulladás terápiájában: Szükségesek vagy nélkülözhetők? Klinikai mastitis Tény: E. coli az esetek egy részében a klinikai tünetek megjelenésekor már nem mutatható ki De! Antibiotikum nélkül az esetek 30-50%-ában perzisztáló fertőzés marad vissza Gram-pozitív kórokozóknál rosszabb arány! Szubklinikai mastitis: Staph. aureus, streptococcusok: AB nélkül nincs gyógyulás AB alapvető jelentőségű :terápia és a fertőzés továbbadásának megelőzése 23

24 A kórokozók ismeretének szerepe a terápiában

25 Mastitis kórokozók megoszlása, (n=16 230) db A gyógykezelésre nem vagy rosszul reagáló esetek aránya legalább 25 %!

26 Mastitis kórokozók megoszlása, (n=16 230) db A gyógykezelésre nem vagy rosszul reagáló esetek aránya legalább 25 %! Változatos természetes és szerzett rezisztenciák

27 A mikrobiológiai vizsgálat helye a technológiában Klinikai mastitisek rendszeres, reprezentatív vizsgálata (az első gyógykezelés előtti minta) rezisztencia profil Szubklinikai mastitisek vizsgálata Kontagiózus vagy nem kezelhető kórokozók ill. magas SCC esetén: rendszeres, az egész állományra kiterjedő vizsgálat: minden állat, vagy előszűrés alapján (kezelés), elkülönítés, selejtezés A fenti kórokozók hiányában rendszeres, reprezentatív vizsgálat rezisztencia profil Bakteriológiai gyógyulás megítélése az első kezelés előtt gyűjtött minták vizsgálata az utolsó kezelést követően min nappal levett minta ellés után vett minták vizsgálata (szárazra-állítási terápia)

28 Költség-hatékony és szakszerű kezelés elvei Nem gyógyuló eseteket (pl. Prototheca, idült Staph. aureus fertőzések) selejtezzük kiválasztás kórelőzmény, SCC, mikrobiológia alapján A kezelhető esetekben mikrobiológia és antibiotikumrezisztencia alapján célzott terápia: hatékony antibiotikumot használjunk (rezisztencia, farmakokinetika) megfelelő alkalmazásban (lokális-szisztémás, adagolás) a kezelés időtartama az esethez igazodjon (kórokozó, lefolyás) túl rövid (nem megfelelő gyógyulás, visszaesés) túl hosszú (gyógyszerköltség és tejveszteség nő)

29 Gyógykezelések formái Klinikai mastitis kezelése laktációban (antibiotikum-mentes ill. adjuváns terápiák) lokális tőgyinfúziók (szisztémás antibiotikum injekciók) Szubklinikai mastitis kezelése az elapasztáskor (szárazra-állítási terápia) lokális tőgyinfúziók (szisztémás antibiotikum injekciók)

30 Az antibiotikum-alkalmazás módja Szisztémás? Mastitisben nincs bakteriaemia (kivételes), sőt endotoxaemia sem! Csak a tejutakba is kiválasztódó hatóanyag szisztémás alkalmazása észszerű (rossz farmakokinetika!!) : Staph. aureus, streptococcus: penicillin, (makrolid) Gram-negatív : flurokinolonok, aminopenicillinek, egyes cefalosporinok, szulfonamidok (rövid felezési idő, legfeljebb heveny E. coli mastitisben) Általánosan javasolt a lokális alkalmazás előnyei: kisebb szelekciós nyomás a baktériumokra, praktikusság, költségkímélő, nagyobb választék a hatóanyagokban ellenjavallata: a tejutak fizikai átjárhatatlansága 30

31 Hatóanyagok kiválasztása Kórokozó ismeretében (Klinikai kép- súlyos E.coli mastitis gyanú) Természetes rezisztenciák Szerzett rezisztenciák Felelős használat elvei-szűk spektrum-alacsony generációs előnyben részesítendő Hatásos AB-ok farmakokinetikája Elérhető készítmények

32 Mastitis kórokozók antibiotikum-érzékenysége, (%) Penicillin Ampicillin Amoxicillin+ klavulánsav Cloxacillin Cefalexin Cefoperazon Cefquinom Gentamycin Neomycin Novobiocin Erythromycin Lincomycin Tetraciklin Enrofloxacin Szulfonadmid + Trimetoprim Staph.aureus Staph. spp. S. agalactiae S. dysgalactiae nv nv nv nv. 100 S. uberis nv. 98 S. spp nv. 78 Enterococcus nv. nv. Corynebacterium spp nv. nv. Arcanobacterium pyogenes nv. 24 E. coli nv nv nv. nv. nv Serratia spp. Past. multocida nv. 0 0 nv nv. nv. nv nv nv. 31 nv

33 Klinikai mastitis kezelése Klinikai mastitis = felismert tőgygyulladás Jellemzően a laktációban (de nem termelő állatnál is lehet) Fejés során lehet és kell diagnosztizálni: első tejsugarak-fekete alapú próbacsésze, elektronikus rendszerek Többnyire heveny stádiumban, a gyógyulás esélye jó Az eredményes terápia kulcsa a korai diagnózis

34 Ha elmarad a klinikai gyógyulás Okok: nem baktérium fertőzés: gomba, alga a baktériumok életben maradtak: hatástalan szer túl rövid terápia, helytelen alkalmazás későn elkezdett kezelés, súlyos szövetkárosodás miatt a gyulladás a baktériumok elpusztítása ellenére tartósan fennáll nem a tüneteket ellenőrzik (tálcás SCC vizsgálat) Helytelen gyakorlat: újabb és meghosszabbított protokollal kezelnek mikrobiológiai kontroll szükséges 34

35 Szubklinikai mastitis terápiája Az idült szubklinikai mastitisek nehezen gyógyulnak a laktációban (hosszabb kezelés lenne szükséges). Az árutejet termelő állatok LC kezelése jelentős járulékos veszteséggel (több gyógyszer, tejkiesés) jár. A baktériumok elpusztítása esetén sem történik teljes regeneráció az adott laktációban: termelés nem áll helyre, a költségek nem térülnek meg Megoldás? Kezelés az elapasztáskor szárazra-állítási terápia Speciális esetben kivétel lehet : pl. Strep. mastitis célzott kezelése a laktációban 35

36 A szárazra-állítási terápia A szárazonállás szakaszai aktív involúció nyugalmi periódus felkészülés a tejtermelésre, colostrogenesis 3 hét változó hossz 1-2 hét hozott fertőzések Staph. aureus Streptococcusok CNS Coliform új laktációba átvitt fertőzések 36

37 Klinikai mastitisek eredete alacsony SCC-ú állományban 37

38 A szárazraállítási terápia 1) Az elapasztáskor fennálló tőgyfertőzések gyógyítása, megszüntetése szubklinikai folyamatok (kontagiózus mastitis {Str. agalactiae, Staph. aureus}, de más GP és GN kórokozók ellen is) lokális ANTIBIOTIKUM 2) Az elapasztás és az ellés közötti időben az új tőgyfertőzések megelőzése Új hangsúlyok a modern, jól menedzselt üzemekben (túlnyomórészt környezeti jellegű mastitisek): szelektív terápia, bimbócsatorna lezárás lokális ANTIBIOTIKUM és/vagy TŐGYLEZÁRÓ KÉSZÍTMÉNY

39 A szárazraállítási terápia előnyei hatékonyabb mint a laktációban végzett kezelés az idült, szubklinikai mastitisek kezelésének ideális formája az ellés utáni időszak tőgygyulladásainak csökkentése- felelős AB-használat elvei?!- összességében kevesebb AB, kisebb terhelés költségkímélő kisebb a gátlóanyag-kockázat a tejben

40 Szelektív- vagy állomány-terápia? Szempontok: Költségcsökkentés+egészséges állatok kezelése? Minden tehénnek/kórokozó ellen ugyanaz a hatóanyag? Szelektív terápia csak alacsony SCC-ú ( /ml alatt) állományban jöhet szóba ahol fertőző kórokozók előfordulása kizárható! Ideális kezelés: tehenenként Preventív hatás elmaradása! Tőgylezáró készítmény (sealant) nélkülözhetetlen

41 Monitorozás 1) Pontos nyilvántartás a kezelésekről: klinikai relapsus, SCC alakulása, kezelések száma, koraellések esetén a gátlóanyag tejbe jutásának megakadályozása 2) Terápia eredményességének ellenőrzése: Ellés után: ismert fertőzött állatoknál: CMT, bakteriológia A korai laktáció klinikai mastitis gyakorisága bakteriológia Egyedi SCC összehasonlítása: apasztás előtti, ellés utáni 3 hónap

42 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!