RAKTÁROZÁS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány RAKTÁROZÁS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ Készítette: Orvos Kinga Budapest, 2007

Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke... 5 I. Bevezetés... 6 II. Logisztikáról röviden... 9 II. 1. A logisztika meghatározása... 9 II. 2. A logisztika feladata, avagy a 7 M... 9 II. 3. A logisztikai ellátási lánc... 10 II. 4. Logisztika, mint tudomány... 12 III. Logisztikai funkciók... 13 III. 1. Logisztikai funkciók csoportosítása... 13 III. 2. A logisztikai funkciók technikai háttere... 15 III. 3. Csomagolás, mint logisztikai funkció... 16 III. 3. 1. A csomagolás fogalma... 16 III. 3. 2. A csomagolás megjelenési formái... 17 III. 4. Komissiózás, mint logisztikai funkció... 18 III. 4. 1. A komissiózás meghatározása... 18 III. 4. 2. Komissiózási stratégiák... 19 III. 5. Raktározás, mint logisztikai funkció... 22 III. 5. 1. A raktározás és a raktár definíciója... 23 III. 5. 2. A raktár pozitív és negatív tényezői... 23 III. 5. 3. Raktárak csoportosítása... 24 III. 5. 4. A raktározás funkciói... 26 III. 5. 5. Készletgazdálkodás... 27 III. 5. 6. A raktározás költségei... 29 III. 5. 7. Raktártechnológia... 31 III. 5. 8. Raktározási technikák... 33 III. 5. 9. Számítógépes raktárirányítás... 41 3

III. 5. 10. Raktározás a gyakorlatban... 45 III. 5. 10. 1. A NANORB Kft. raktározásának bemutatása... 46 III. 5. 10. 2. Egy termelő vállalat raktározása... 52 IV. Befejezés... 59 Felhasznált irodalom... 63 4

Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. sz. táblázat: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása az árubeérkezés után... 56 Forrás: A III. 5. 10. 2. fejezetben szereplő termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint 2. sz. táblázat: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása a gyártás alatt... 57 Forrás: A III. 5. 10. 2. fejezetben szereplő termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint 3. sz. táblázat: Alapanyagraktár számítógépes nyilvántartása a gyártás után... 58 Forrás: A III. 5. 10. 2. fejezetben szereplő termelő vállalat munkatársának gyakorlata szerint 1. sz. ábra: A logisztikai funkciók modellje... 11 Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.,1999. 10 p. 2. sz. ábra: A logisztikával kapcsolatban lévő főbb szakterületek... 12 Forrás: dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 1995. 22 p. 3. sz. ábra: Raktártípusok a logisztikai folyamatban... 25 Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.,1999. 73 p. 4. sz. ábra: Tárolás-technikai változatok... 34 Forrás: Telek Péter: Korszerű raktározási technikák http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2007/02/20070411193844542000000409.html Letöltés dátuma: 2007. november. 15. 5

I. Bevezetés A logisztikai folyamat magába foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezőt a beszerzéstől, a termelés kiszolgálásán keresztül, a raktározást, a készletgazdálkodást, az áruelosztást és az értékesítést is. 1 A raktározás szerepe a logisztikai ellátási láncban folyamatosan nő, hiszen az ellátási lánc egymást követő szakaszai éppen a közöttük lévő raktárakban kapcsolódnak egymáshoz és a raktárak gócpontját képezik az áru-és az információáramlásnak egyaránt. Ez a kiemelkedő szerep kihívást jelent a raktárak számára, amelynek csak akkor tudnak megfelelni, ha technológiájukkal, technikáikkal és szervezési módszereikkel az ellátási lánc stabil tagjává válnak. A raktárak azért is fontos szerepet töltenek be a logisztikai folyamatban, mert a vállalatok logisztikai költségeinek jelentős része itt képződik. Fokozott figyelmet kell ezért fordítani a raktározási tevékenység gazdaságosságára. Logisztika szakirányos hallgató lévén, szakdolgozatom témájával tanulmányaim során két tantárgy (Szállítmányozáslogisztika és Logisztikai rendszerek) keretében is találkoztam, ahol felkeltette az érdeklődésemet. Témaválasztásomban az is meghatározó szerepet játszott, hogy a szakmai gyakorlatomat egy vállalat logisztikai részlegében töltöttem, ahol napi kapcsolatban voltunk a raktárral. Ott döntöttem el, hogy szeretnék jobban belelátni a raktározás bonyolult szerkezetébe. Szakdolgozatom célja a raktározást, mint logisztikai funkciót elméleti és gyakorlati szempontból is bemutatni. A raktározással kapcsolatban rengeteg szakirodalom és internetes forrás áll rendelkezésre, ami sokat segített az elméleti rész megírásában. 1 Némon Zoltán: Raktárgazdálkodás, MLBKT tanfolyami anyaga, 1998. 6

A logisztikai funkciók operatív folyamatok, amelyek révén az áruáramlási folyamatok megvalósulnak. A logisztikai folyamatokat csoportosíthatjuk fő-, mellék-, és kiegészítő funkciók szerint. A raktározás a diszpozíciós tevékenységek (pl.: megrendelés) és az anyagmozgatás (fuvarozás, rakodás) mellett a főfunkciók közé sorolható. A mellékfunkciók amelyek a főfunkciók támogatására szolgálnak közé tartozik például a csomagolás és a komissiózás. A kiegészítő funkciók pedig a fő-és mellékfunkciók kiegészítésére szolgálnak (pl.: reklamáció, vevőszolgálat). Mivel a raktározás egy nélkülözhetetlen logisztikai funkció, ezért diplomamunkám elején a logisztikáról írok, annak feladatáról valamint a logisztikai ellátási láncról. A következő részben a logisztikai funkciókat és technikai hátterüket ismertetem. Logisztikai funkciók közül röviden a csomagolásról, a komissiózásról majd bővebben a raktározásról esik szó. A raktározás fejezeten belül kiemelten foglalkozom a raktárak csoportosításával, raktártechnológiával, a raktározási technikákkal, a raktározás során felmerülő költségekkel és a számítógépes raktárirányítással. A raktározást elméleti megközelítését követően a gyakorlatban is szemléltetem. A gyakorlati rész elkészítéséhez a primer kutatási módszerek közül, az interjút választottam. Kutatásom során azonban kisebb akadályokba ütköztem. Szakdolgozatom készítése közben ugyanis több céget felkértem, hogy szakmai tapasztalataikkal segítség munkámat. Szomorúan vettem tudomásul, hogy sok vállalat nem hajlandó semmiféle adatot kiadni magáról vagy éppen időhiányra hivatkozva utasítottak vissza. Ebből kifolyólag szeretném külön megköszönni a Nanorb Kft.,ezen belül is Nagy Attila, valamint a III. 5. 10. 2. fejezetben szereplő termelő vállalat munkatársának támogatását. A velük folytatott interjú segített a gyakorlati rész megírásában. 7

Az utolsó alfejezetben (III. 5. 10.) két vállalat raktározását mutatom be. A Nanorb Kft. faipari vállalat raktározását követően egy termelő vállalat raktározását taglalom. (A termelő vállalat nevét az interjúalany kérésére nem szeretném megnevezni.) Szakdolgozatom végén szeretném bemutatni egy példán keresztül azt, hogy miképpen változnak az adatok a számítógépes nyilvántartási rendszerben a raktározási folyamatok során. Ezt táblázatok segítségével illusztrálom. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a belső konzulensemnek Némon Zoltánnak és külső konzulensemnek Tüske Krisztiánnak, akik információikkal és tanácsaikkal hozzájárultak a dolgozatom sikeres elkészítéséhez. 8

II. Logisztikáról röviden II. 1. A logisztika meghatározása A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése. 2 II. 2. A logisztika feladata, avagy a 7M Az ún. 7M-elv szerint a logisztika feladata, hogy a megfelelő dolog; a megfelelő minőségben; a megfelelő állapotban (mennyiségben); a megfelelő helyen; a megfelelő időben; a megfelelő információkkal, okmányokkal; a megfelelő áron (költségekkel) álljon rendelkezésre. Ebben a felfogásban maga a megbízó, tehát a vevő vagy felhasználó áll a logisztikai tevékenység középpontjában. Ebből az következik, hogy ha egy cég sikeres akar lenni, akkor megbízóinak, potenciális vevőinek igényeit minél magasabb színvonalon törekszik kielégíteni. Akár szolgáltatási körének bővítésével, akár egyéb más tevékenységek alkalmazásával is. A vevők, megbízók megfelelő kielégítése, a legmegfelelőbb alkalmazkodás igényeikhez tette a logisztikát a vállalatok számára stratégiai fontosságú területté. 2 Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 1998. 33 p. 9

II. 3. A logisztikai ellátási lánc Az ellátási lánc minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a termék előállításával és kiszállításával kapcsolatos, a beszállító beszállítójától kezdve a végső fogyasztóig bezárólag. A négy fő folyamat a tervezés, a beszerzés, a gyártás, a kiszállítás, amely az ellátási láncot meghatározza, magában foglalja a kereslet-kínálat menedzselését, az alapanyagok és alkatrészek beszerzését, a gyártást, az összeszerelést, a készletezést, a rendelésfeldolgozást, a disztribúciót és a végső fogyasztóhoz való kiszállítást. 3 A 1. sz. ábra azt mutatja, hogy az ellátási lánc folyamata túlnyúlik a vállalat határain. A logisztikai folyamat ugyanis magába foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezőt a beszerzéstől, a termelés kiszolgálásán keresztül, a raktározást, a készletgazdálkodást, az áruelosztást és az értékesítést is. Az ellátási lánc egymást követő elemei, mint alrendszerek helyezkednek el, melyek kapcsolódásainak zavartalan megvalósítása a logisztika egyik legfontosabb feladata. Az alrendszerek mindegyikéhez szorosan kötődik az informatika és az adatgyűjtés, kezelés és feldolgozás. Az ellátási láncban egymástól eltérő áramlások, az anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munka-erőáramlás történik. Ezek összhangja meghatározó jellegű. 3 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó, 2003. 360 p. 10

1. sz. ábra A D A T O K K E Z E L É S E ELLÁTÁSI LÁNC = BESZERZÉS + ANYAG-ÉS KÉSZLETGAZDÁL-KODÁS + TERMELÉS + ÁRUELOSZTÁS + ÉRTÉKESÍTÉS I N F O R M A T I K A OPTIMUMKERESÉS A logisztikai funkciók modellje Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.,1999. 10 p. 11

II. 4. Logisztika, mint tudomány 4 A logisztika számos szakterülettel áll közvetlen vagy közvetett kapcsolatban. Az anyagáramlási (mozgatási, szállítási) folyamatok szervezése, irányítása, ellenőrzése során pl. az anyagmozgató- és szállítórendszerek, valamint az informatika és a kommunikációtechnika játszanak fontos szerepet. Ezen szakterületek fejlődése ugyanúgy hatással van a logisztika fejlődésére, mint ahogy a logisztika fejlődésének is mérhető következményei vannak ezen tudományágak alakulásában. A logisztikához kapcsolódó főbb szakterületekről a 2. sz. ábra áttekintő képet mutat. 2. sz. ábra Gyártástechnika Szállításés rakodástechnika Közlekedéstechnika lllg Dr. LOGISZTIKA Prezenszki József Üzem-és vállalat gazdaságtan Marketing Csomagolástechnika Raktározástechnika Kommunikációstechnika Informatika A logisztikával kapcsolatban lévő főbb szakterületek Forrás: dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 1995. 22 p. 4 dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 1995. 12

III. Logisztikai funkciók III. 1. A logisztikai funkciók csoportosítása 5 A logisztikai funkciók operatív folyamatok, amelyek révén az áruáramlási folyamatok megvalósulnak. A logisztikai funkciókat csoportosíthatjuk fő-, mellék- és kiegészítő funkciók szerint. Főfunkciók: A logisztikai főfunkciók a következők: diszpozíciós tevékenységek: 6 megrendelés utasítás lehívás; anyagmozgatás: rakodás (berakodás, kirakodás, átrakás) fuvarozás; raktározás. Mellékfunkciók: A főfunkciók támogatására szolgálnak, azzal a céllal, hogy ne keletkezzen fennakadás vagy veszteség az áruáramlás során. 5 Előadás (Bevezetés a logisztikába, logisztikai rendszerek), Áts Júlia, 2006. szeptember 13. 6 Diszpozíciós tevékenységek: szervezési ill. tervezési jellegű tevékenységek 13

A logisztikai mellékfunkciók az alábbiak: csomagolás; egységrakomány-képzés; jelölés (az azonosíthatóság szempontjából fontos); manipulációk: komissiózás finishing 7 ; információ-és adatcsere; tájékoztatás. Kiegészítő funkciók: A fő-és mellékfunkciókat kiegészítő funkciók a következők: hatósági kezelések; reklamáció; kockázatkezelés (biztosítás); vevőszolgálat. A vevőszolgálat alatt azokat a szolgáltatásokat értjük, amelyeket a piac résztvevői az értékesítés eredményesebbé tétele érdekében nyújtanak. A vevőszolgálati tevékenység a marketing egyik legfontosabb és legsokoldalúbb eszköze, ami meghatározhatja egy vállalkozás piaci pozícióit, árait, ügyfélkörét, kommunikációs stratégiáját és a disztribúciós politikáját. 7 Finishing funkciók: végszerelés, végcsomagolás, árazás, címkézés 14

III. 2. A logisztikai funkciók technikai háttere 8 A logisztikai funkciók megvalósításához természetesen szükség van megfelelő technikai háttérre, azaz szükséges az infrastruktúra és különböző eszközök megléte. Infrastruktúra: A térbeli különbségek kiegyenlítését szolgáló közlekedési infrastruktúra elemei a közúti, vasúti, vízi, légi úthálózatok; építmények, berendezések valamint az átrakó létesítmények (pl. pályaudvarok, kikötők). Az időbeli különbségek kiegyenlítését szolgáló tárolási infrastruktúra létesítményei az átmeneti tárolásra szolgáló raktárak; a disztribúciós központok; az áruforgalmi központok továbbá a logisztikai szolgáltató központok. Az integrált anyag-és információáramlást biztosító kommunikációs, informatikai infrastruktúra összetevői a távközlési hálózatok és a számítógépes hálózatok (Internet, EDI). Eszközök: Az áruáramlás megvalósítását a következő eszközök teszik lehetővé: egységrakomány-képző eszközök (pl. raklap, konténer); rakodóeszközök (pl. targoncák, futószalagok, daruk); fuvareszközök (normál és különleges építésű); azonosító, jelölő eszközök (pl. vonalkódok); irányítás eszközei (számítógépes programok pl. járattervezés, raktári folyamatok vezérlése). 8 Előadás (Bevezetés a logisztikába, logisztikai rendszerek), Áts Júlia, 2006. szeptember 20. 15

III. 3. Csomagolás, mint logisztikai funkció A csomagolás a logisztikai főfunkciók mindegyikéhez szorosan kapcsolódik. A fuvarozás, rakodás és raktározás megfelelő színvonalú ellátása megköveteli a csomagolás praktikus kezelhetőségét és egyértelmű jelöléseit is. A jelölések a csomag rendeltetésére, és kezelésére vonatkozó információkat, előírásokat hordozzák (pl. törékeny, halmozni tilos stb.). Kötelező jelöléseket írnak elő a veszélyes-áru szabályzatok, fuvarozók üzletszabályzatai (pl. gyorsan romló áruk esetén). A csomagolás, mint logisztikai mellékfunkció jelentős szerepet játszik az áruáramlási folyamatok zavartalanságának és a vevőkiszolgálás kívánt színvonalának biztosításában. III. 3. 1. A csomagolás fogalma Csomagoláson egyrészt a terméket védő burkolatot, másrészt az azt létrehozó műveletek összességét értjük. A csomagolás a kultúrált kereskedelem, igényes ellátás lényeges eleme, amely szoros egységet képez az áruval. A jó csomagolás jó minőségű és minőségvédő, megfelel az egészségvédelmi szempontoknak, alkalmas az elosztásra, a gépi árumozgatásra, megfelel az ökológiai profilnak, társadalmilag elfogadott módon újrahasznosítható vagy elhelyezhető, környezetkímélő, gazdaságos, a vásárlók számára biztosítja a termékazonosítást, megteremti a piacon az áru imázsát, problémamentesen kezelhető, vevőbarát. 9 A csomagolás rendkívül jelentős szerepet tölt be az ellátási láncban, hiszen különböző megjelenési formákban végigkíséri az árut az előállítástól a végső felhasználóig. 9 Medvéné dr. Szabad Katalin dr. Mocsy Ferenc: Általános Áruismeret II. kötet, Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, 2002. 4 p. 16

III. 3. 2. A csomagolás megjelenési formái 10 A fogyasztói csomagolás az a csomagolási forma, amelyben az árut a fogyasztó megvásárolja. A csomagolás ezen megjelenési formája a leghosszabban tartózkodik a logisztikai láncban, hiszen az árut a termeléstől a fogyasztói felhasználásig közvetlenül körülveszi. Feladata az áruvédelem mellett a marketing-munka elősegítése, azaz a reklám, az esztétikus megjelenés, a könnyű kezelhetőség és a megfelelő tájékoztatás. A gyűjtőcsomagolás bizonyos mennyiségű azonos termék vagy a fogyasztói csomagolás ideiglenes védőburkolata. Célja az elosztási logisztika támogatása. Lehetőséget ad különféle termékek ismételt kezelés nélküli eljuttatására a gyártótól a felhasználóig. Fő feladata az árunyilvántartás, az árukezelés és a tárolás elősegítése. A gyűjtőcsomagban lévő áruk jellemzői, adatai a külső burkolaton azonosítva kell hogy legyenek. A szállítási csomagolás az elosztási logisztika valódi eszköze. Célja a folyamatos és zavartalan mozgás biztosítása. Elsődleges feladata az áru védelme a külső hatásokkal szemben, a külső károsító tényezőktől az áru megóvása. Információhordozó szerepe van, ugyanis szöveggel, ábrával, vonalkóddal megadja a termékre, a súlyra, a kezelésre vonatkozó lényeges tudnivalókat. A szállítási csomagolás tehát az áru egységbe foglalását jelenti, megkönnyítve az áru mozgását, tárolását, szállítását és nyilvántartását. Egységrakomány a legnagyobb kezelési egység. Tartalma lehet valamilyen termék, továbbá fogyasztói, gyűjtő-, illetve szállítási csomagolás. Információk közlésére használható maga az egységrakomány-képző eszköz (pl. rekesz, rakodólap), illetve ha nem zárt (pl. sík szállítólap) akkor pedig a csomagolás. 10 dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 1995. 17

III. 4. Komissiózás, mint logisztikai funkció A komissiózás a logisztikai mellékfunkciók közé tartozik. A tárolás után, a csomagolást és a rakodást megelőzően a komissiózás a raktározási folyamat szerves részét képezi. Ahhoz, hogy a vevői igényeket kielégítsük, a komissiózás elengedhetetlen logisztikai funkció. Ugyanis ennek a folyamatnak kell biztosítania a megrendelők igényeinek pontos, rugalmas és gyors kielégítését. A komissiózási folyamat hátránya, hogy nagy élőmunka ráfordítást igényel. III. 4. 1. A komissiózás meghatározása A komissiózás az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely a megrendelések átvételével kezdődik és a kigyűjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejeződik be. A komissiózás az ellátó-elosztó raktárak sajátos folyamata, amelynek során több árufajtából (árucikkből) álló rendelési (kiszállítási) egységet kell összeállítani. 11 12 A kigyűjtésre kerülő áru előkészítési módja lehet statikus vagy dinamikus: A statikus áruelőkészítési rendszer azt jelenti, hogy a vevő által igényelt árukat a tárolótérben összegyűjtik. Az így kigyűjtött termékeket szükség esetén osztályozzák, ellenőrzik, majd kiszállításra előkészítik. A statikus rendszer tehát tárolótéren belüli komissiózást jelent, azaz az ember megy az áruhoz rendszer. 11 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó, 2003. 256 p. 12 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó, 2003. 18

Dinamikus áruelőkészítési rendszer esetén a megrendelő által igényelt árufajtákat tartalmazó egységrakományokat a készáruraktárból a komissiózási helyre szállítják. Itt a komissiók összeállításához szükséges mennyiségeket kiveszik az egységrakományokból és ezután az egységrakományok visszatárolásra kerülnek a készáruraktárba. Ebben az esetben tárolótéren kívüli komissiózásról van szó, azaz az áru megy az emberhez. III. 4. 2. Komissiózási stratégiák 13 Három alapvető komissiózási stratégiát különböztethetünk meg, amelyek a következők: megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégia; megrendelésenkénti párhuzamos stratégia; zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős stratégia. A megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégia esetében a komissiózó dolgozó egy teljes megrendelés áruit gyűjti ki, függetlenül attól, hogy az áru a tárolótér melyik részében található. Ha egy adott megrendelői igény kielégítésre került, következik egy újabb igény szerinti termék kigyűjtése. A megrendelőlap tehát egyben kigyűjtési jegyzék is lehet, csak a kigyűjtési sorrendet kell azon külön feltüntetni. A megrendelésenkénti soros egylépcsős stratégia előnyei az alábbiak: egyszerű szervezési és irányítási munkát igényel; a sürgős igények könnyen kielégíthetők; gyorsan összegyűjthetők egy-egy megrendelés árui; az előforduló tévedések gyorsan és egyszerűen kijavíthatók. 13 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Budapest, Kossuth Kiadó, 2003. 19

A stratégia hátrányai: viszonylag kis komissiózási teljesítmény érhető el; az emberi munka hibalehetőséget ad a tevékenységnek. A megrendelésenkénti párhuzamos stratégia esetén egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik. Alkalmazása során a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy minden egyes igény tételeit tárolási zónák szerint csoportosítják. Az egyes igényekre vonatkozó raktári kigyűjtéseket a raktári zónákra történt csoportosítás alapján végzik el. A tárolóterület különböző zónáiból érkező, de egy adott megrendelői igényhez tartozó termékeket a rendelés-összeállító helyen összegyűjtik. Ennek a komissiózási stratégiának az előnyei: a komissiózásnál használt eszközöket, gépeket jobban kihasználják; nagyobb komissiózási teljesítmény. A stratégia hátrányai: külön szervezési munkát igényel a rendelések összeállítása; a sürgős (soron kívüli) igények nehezen érvényesíthetők. A zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős komissiózási stratégia esetén egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik. A stratégia megvalósítása esetében a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy a különböző megrendelésekben szereplő azonos árukat gyűjtőjegyzékben összesítik, tárolási zónánként csoportosítva. A tárolási zónákból a gyűjtőjegyzékben szereplő mennyiségeket a gyűjtőhelyre szállítják (első lépcső). A gyűjtőhelyen rendelésenként válogatják össze a kiszállítási egységeket (második lépcső). 20

A zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős komissiózási stratégia előnye: Megvalósításával érhetők el a legnagyobb komissiózási teljesítmények, azaz egyszerre nagyobb egységeket lehet a tárolótér és a gyűjtőhely között mozgatni. A stratégia hátránya: Az utólagos csoportosítás miatt bonyolultabb a folyamat megszervezése (gyűjtőjegyzék-összeállítás, megrendelések szerinti kiszállítási egység összeállítása). 21

III. 5. Raktározás, mint logisztikai funkció A raktározás a diszpozíciós tevékenységek illetve az anyagmozgatás mellett a fő logisztikai funkciók közé sorolható. Napjainkban már nyilvánvalóvá vált, hogy bár a logisztikai fejlesztések egyik fő célkitűzése a raktári készletek csökkentése, a raktári rendszerek továbbra is fontos, kiegyenlítő szerepet töltenek be a logisztikai ellátási láncokban. A logisztikai ellátási lánc egyes elemei között fontos szerepet játszanak azok az érintkezési pontok, ahol a rendszer folyamatos mozgása valamilyen ok miatt megszakad. Vagyis egyes logisztikai folyamatokban az anyagáramlás bizonyos helyeken hosszabb-rövidebb ideig megáll. Ezeken a pontokon gondoskodni kell az anyagok elhelyezéséről, tárolásáról, kezeléséről és megóvásáról. Tehát megfelelő helyet kell biztosítani számukra. Ezeket a helyeket nevezzük raktárnak. A raktárakban biztosítják az áruk raktári be- és kirakodását, osztályozását, megrendelések előkészítését, valamint számítógépes, vonalkódos nyilvántartó rendszerrel az áruk raktári nyilvántartását és az elszámolások elkészítését. A raktárak fontos szerepet töltenek be a logisztikai folyamatban, hiszen a vállalat logisztikai költségeinek jelentős része itt képződik. Fokozott figyelmet kell fordítani tehát a raktározási tevékenység gazdaságosságára. 22

III. 5. 1. A raktározás és a raktár definíciója 14 A raktározás sajátos szerepet tölt be a kitermeléstől a felhasználásig terjedő komplex folyamatrendszerben. A raktárak a részfolyamatok összekötő elemei, amelyek a megelőző és a követő részfolyamatok anyagáramlás intenzitás változásának kiegyenlítése céljából árukészleteket gyűjtenek, majd tovább adják. A raktározás tehát valamely folyamatrendszer meghatározott technológiájú, technikaiés munka-erőigényű alrendszere, amely felszereléseivel a folyamatrendszer igények szerinti kiegyenlítését végzi. A raktározás fogalmából következően a raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk minőségét és mennyiségét veszteség nélkül megőrzik, befogadóképességük, valamint mozgatási rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást. A raktárak nem épületek, hanem komplex létesítmények, amelyeknek van sajátos kapcsolatrendszerük és belső folyamatuk. III. 5. 2. A raktár pozitív és negatív tényezői 15 A raktár pozitív tényezői az alábbiak lehetnek: a raktár a termelés folyamatosságát rendelkezésre állásával biztosítja; kiegyenlítő szerepe van abban az esetben, ha a termelési és elosztási folyamat működési sebessége különböző; a belföldi, sőt a nemzetközi kereskedelmi mobilitást fokozza; a nyers, félkész vagy késztermékek minőségét, megfelelő építészeti és egyéb körülmények kialakítása segítségével megőrzi. 14 dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezető fejezetek), Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 1995. 15 Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., 1999. 23

A raktár negatív tényezői lehetnek: a raktár általában jelentős beruházási és üzemeltetési költséget igényel; a logisztikai folyamat ezen a területen történő megállítása az átfutási időt növelheti; az építmény, illetve tárolótér megfelelő mértékű kihasználása nem minden időszakban biztosítható. III. 5. 3. Raktárak csoportosítása 16 A logisztikai folyamatban a raktárak különféle alrendszerekhez kapcsolódhatnak, ezért elhelyezkedésüket és jellegüket sajátos funkciójuk határozza meg. Ennek alapján a főbb raktártípusok a következők: alapanyag-, alkatrész-, részegység-raktár, mely általában a termelő-, illetve szerelőüzem bemeneti oldalán található, ezért a beszerzési logisztika részének is tekinthető; közbenső (félkészáru)-raktár, egy termelési folyamat műveletei között, mely tehát szorosan a termelési logisztikához tartozik; készáruraktár a termelés vagy az összeszerelés befejezése után, mely létesülhet a termelőüzem területén, de lehet teljesen önálló létesítmény, akár vállalat is; ha a készáruraktárnak közvetlen kapcsolata van az értékesítés helyeivel, elosztóraktárnak is tekinthetjük, ekkor az elosztási logisztika szerves része. 16 Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., 1999. 24

Ezeknek a raktártípusoknak a teljes logisztikai rendszerben való elhelyezkedését mutatja a 3. sz. ábra. 3. sz. ábra FOGYASZTÓK elosztási logisztika ELOSZTÓRAKTÁR KÉSZÁRURAKTÁR üzemen belüli logisztika FÉLKÉSZÁRU-RAKTÁR beszerzési logisztika ALAPANYAGRAKTÁR BESZÁLLÍTÓK Raktártípusok a logisztikai folyamatban Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., 1999. 73 p. A raktárak kialakításuk szerint a következőképpen csoportosíthatók: tömbös tárolású; polcos tárolású; magasraktári tárolású. Az áru elrendezése a raktárban lehet: helyhez kötött (előre meghatározott módon); részben helyhez kötött (az áruk forgási sebessége alapján); kaotikus elrendezésű (tetszés szerinti elrendezés). 25

III. 5. 4. A raktározás funkciói 17 A raktározás két alapvető funkciója a tárolás és az ellátás. A tárolási funkció a raktározást megelőző fázisban létrehozott termékek állagmegőrző elhelyezését, míg az ellátási funkció a következő felhasználási fázis igényei szerinti áru rendelkezésre bocsátását jelenti. A logisztika alapvető követelménye a mindenkori vevő igényeinek minőségi kielégítése. Ez azt eredményezte, hogy az ellátási funkció előnyt élvez a tárolási funkcióval szemben. A raktározás azonban csak akkor lehet hatékony, ha a két funkció összhangban áll egymással. A tárolt készleteknek az a feladatuk, hogy tegyék lehetővé az ellátási tevékenység minőségi lebonyolítását. A logisztikai követelményrendszernek megfelelő raktározási tevékenységet tehát két dolognak kell jellemeznie, amelyek az alábbiak: a megrendelések igény szerinti kielégítése, gyors átfutási idővel, nagy pontossággal és rugalmassággal; a megrendelések megfelelő szintű kielégítéséhez szükséges minimális készletek tárolása. A raktározás szerepe a logisztikai ellátási láncban folyamatosan nő, hiszen az ellátási lánc egymást követő szakaszai éppen a közöttük lévő raktárakban kapcsolódnak egymáshoz és a raktárak gócpontját képezik az áru-és az információáramlásnak egyaránt. Ez a kiemelkedő szerep kihívást jelent a raktárak számára, amelynek csak akkor tudnak megfelelni, ha technológiájukkal, technikáikkal és szervezési módszereikkel az ellátási lánc stabil tagjává válnak. 17 Némon Zoltán: Raktárgazdálkodás, MLBKT tanfolyami anyaga, 1998. 26

III. 5. 5. Készletgazdálkodás 18 A raktározás a készletezéssel összefüggő folyamat. A raktártervezés kulcskérdése, hogy a raktározási feladatnak megfelelő méretű kapacitást hozzanak létre, és hogy a működtetésük megfelelő költségszint mellett valósuljon meg. A raktári tárolókapacitás meghatározásának alapját az áruforgalom lebonyolításához szükséges készlet nagysága adja. A raktárak nagyságát a tárolandó áru jellemzői (mit, mennyit, meddig, hol illetve hogyan kell tárolni) határozzák meg. Az anyagi folyamatok során a termékek mozgásai megszakadhatnak. A megállás során mindig megjelenik egy bizonyos mennyiség. Ezt a mennyiséget szokták készletnek nevezni. A vállalat célja, hogy az ellátási láncban az elemek optimálisan kapcsolódjanak egymáshoz, vagyis hogy meglegyen a folyamatos belső mozgás. A váratlanul fellépő problémákra való rugalmas reagálás biztosítja a vállalat versenyképességét, amihez viszont elengedhetetlen egy bizonyos nagyságú készletszint. Ha készletekről beszélünk, meg kell említeni egyrészt, hogy a készletek lekötött pénzeszközöket jelentenek, így jelenlétük költségesebbé teszi a termelést. Másrészt a készletek termelési zavarokat, problémákat takarnak el, ezért a szükségesnél magasabb készletek nem fedik fel a termelési folyamat azon pontjait, ahol fejlesztésre van szükség, hogy a termelési folyamat olcsóbb és jobb minőségű legyen. A készlet nagyságát gazdasági és fizikai tényezők egyaránt befolyásolják. A vállalatnak a következő okokból van szüksége készletre: a termelési folyamatok zavartalanságának biztosítása miatt (változó vevői igényekre való gyors reagáló képesség); a termelési folyamatokban gyors változások következnek be (ugyanazon a soron többféle terméket váltakozva, de nem előre rögzített ütemezésben gyártanak); szezonális cikkek időszakosan előzetes, vagy utólagos tárolása 18 Radvánszki István, A Remy Automotive Hungary Kft. ellátási lánc menedzsmentjének vizsgálata, különös tekintettel a beszerzés gyakorlatára, Szakdolgozat, 2005. (Budapesti gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 27