1 MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. március 2. Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről Az unióban Magyarországon a legolcsóbb a lakossági áram 2 Székelyföldi vízierőművet vásárolt az MVM 3 A cégcsoport hírei Harminc évig lehetnek titkosak a paksi bővítés egyes adatai 4-5 Napi: az első 14 milliárd elindult Paksra 5 EB: korai szakaszban vannak a vizsgálatok a paksi bővítésről 5-6 Több mint 300 milliót takaríthattak meg az MVM Partner ügyfelei 6-7 Új vezetés az MVM OVIT élén 7 Hulladékból származó tüzelőanyagra állítják át a Vértesi Erőművet 8 Nem tud az állam vásárlási szándékáról az ELMŰ és az ÉMÁSZ 9 Alternatív energia Komárom lemond a geotermikus hőerőműről 10 3 ezer km-re készülnek a kecskemétiek napelemes autójukkal 10-11 Megújuló energiatárolási ötleteket vár a BASF 11-12 A hazai energiaszektor hírei Orbán: cél, hogy érkezzen gáz Törökországból Magyarországra 12 MGT: márciusban indul a magyar-szlovák vezeték tesztüzeme 13 Brüsszel szerint nincs rendben a hazai energiaszabályozás 13-14 Reáláron 5-6 százalékkal kerül többe az áram, mint 20 éve 14-15 Lázár felülvizsgálná a közműcégek számlázási, mérési gyakorlatát 16 Egymilliárd forintnál is többet adott a kormány az OAH-nak 16-17 Külföldi energiaszektor Az EB jóváhagyta a javaslatot az energiaunióra 17-18 Új orosz rendszer a radioaktív anyagok kezelésében 19 Sugárszennyezett víz okoz gondot Fukusimánál 19-20 Több földgázt kap Ukrajna Magyarországon át 20 A napfogyatkozásra készülnek a rendszerirányítók 21 Hírek röviden 22 Szolgáltatók segítenek a bajba jutott ügyfeleknek - Energiahatékonysági pályázat társasházaknak - Hibrid csuklós buszok Budapesten - Indul a MAVIR műfészek-programja
2 Hírek az MVM-ről Az unióban Magyarországon a legolcsóbb a lakossági áram 2015. február 27. (logó: mvm.hu) Az Európai Unió fővárosai közül Budapesten volt a legolcsóbb az áram és a második legalacsonyabb a földgáz euróban számított lakossági átlagára januárban - közölte az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján. A közlemény szerint az európai uniós tagállamok fővárosai közül negyedik hónapja Budapesten a legalacsonyabb a lakosság villamos energia költsége, a lakossági fogyasztók földgázátlagára pedig egyedül Bukarestben alacsonyabb. A nemzetközi összehasonlításban a MEKH szakértői az EU-tagországok fővárosaiban és a Belgrádban élő átlagfogyasztók villamosenergia- és földgázárait hasonlítják össze 2013 nyara óta az Eurostat, az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága által közzétett hivatalos adatok alapján. Az MVM Csoport, a hazai energiaszektor meghatározó szereplője az elmúlt években hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság energiaköltségei tartósan mintegy negyedével csökkenjenek a kormány energiapolitikájának megfelelően. Az átlagár-csökkentéshez az MVM Zrt. és az általa irányított társaságcsoport a többi között a hazai villamosenergia-termelés 53,6 százalékát adó, a magyarországi erőművek közül legalacsonyabb költségszinten működő paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetésével, a kedvező beszerzési források folyamatos optimalizálásával, valamint egyes díjelemek csökkentésével járult hozzá - az MVM közleményét a hvg.hu, az FN24, a magyarhirlap.hu, a ProfitLine is ismertette.
3 Székelyföldi vízierőművet vásárolt az MVM 2015. február 27. (fotó: kronika.ro) Megvásárolta az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a székelyföldi Úz völgyében működő 7,48 megawattos vízi erőművet - közölte a Kolozsváron megjelenő Krónika című napilap, melyre a hirado.hu, a napigazdasag.hu, a Napi, a VG Online, az Index/MTI is hivatkozott. Az MVM tavaly októberi közgyűlésén döntött arról, hogy - regionális és fenntartható stratégiai irányelveihez illeszkedően - 90 százalékos részesedést vásárol az Úz-völgyi erőművet tulajdonló és üzemeltető romániai vállalkozásban, tovább erősítve a tranzakcióval megújuló termelői portfólióját. A Krónika értesülése szerint a magyar állam tulajdonában lévő energetikai társaság romániai leányvállalata, az MVM Partner Románia idén január elején kötötte meg az adásvételi szerződést, amelynek értéke mintegy 30 millió euró volt. Az erőmű kisebbségi tulajdonosa a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára maradt. A székelyföldi akvizíció az MVM első romániai beruházásának számít. A vásárlás előtt az Úz-völgyi beruházás tulajdonosa a Hivatalos Kft. volt, amelynek részvényeit 50 százalékos arányban a - Világi Oszkár felvidéki nagyvállalkozóhoz köthető - Cipruson bejegyzett Winsland Holdings, 40 százalékban a budapesti Hydroenergy Zrt., tíz százalékban pedig a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára birtokolta. A Hydroenergy Zrt. tulajdonosa a korábban az építőiparban érdekelt, majd energetikai beruházásokra szakosodott Lénárd András. Az Úz-völgyi vízi erőmű hét gátból és 15 turbinából áll, teljes hossza több mint 20 kilométer az első gáttól az utolsó befogóig. A Csíki-havasokhoz tartozó Úz völgyében, zöldenergiás projektben megépített vízierőmű-rendszert 2013-ban helyezték próba-üzemmódba. A projekt kivitelezése civil és környezetvédelmi szervezetek tiltakozását váltotta ki, az ellenzők szerint ugyanis az áramtermelő - és maga az iparág is - károsan hat a környezetre.
4 A cégcsoport hírei Harminc évig lehetnek titkosak a paksi bővítés egyes adatai 2015. február 27., 24. (fotó: mvm.hu) Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás szerint, amelyet éles vita után fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez. Az ellenzék által hevesen bírált változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg. A kormánypárt szerint a paksi bővítés az energiabiztonságot szolgálja, a titkosítás pedig a többi közt nemzetbiztonsági okokkal magyarázható. Aradszki András energetikáért felelős államtitkár szerint nincs szó általános titkosításról, a javaslat, amely az eddigi 15 évről növeli meg 30-ra az időtartamot, a környezeti adatokhoz való hozzáférését nem gátolja. Mint mondta, a korlátozás az információs önrendelkezési jogról szóló törvény értelmében csak azon üzleti és műszaki adatokra vonatkozik, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázattal járna, vagy sértené a szellemi tulajdon védelmének szabályait. Hangsúlyozta: a megkezdett adatkikérési perek kimenetelét a változtatás nem érinti. A Fidesz utóbb azt is közölte: Magyarország annyi információt hoz nyilvánosságra, mint például Finnország. (hirado.hu, OrientPress/MTI) Előzőleg a vállalkozásfejlesztési bizottságban volt vita. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár ott még a 15 évre szóló titkosítás mellett azt hozta fel érvként, hogy ez a nemzetközi gyakorlat, például Franciaországban is
5 ennyi időre titkosítják az atomerőművek előkészítő iratait. Jogszerűnek nevezte a közbeszerzések mellőzését, mint mondta, a magyar közbeszerzési törvény a harmadik országokkal folytatott beszerzéseknél erre lehetőséget ad. Ezt a szabályt az EU sem kifogásolta - tette hozzá. Ugyanakkor idézett a magyar-orosz nukleáris egyezményből, amely lehetővé teszi a közbeszerzéseket. A választott bíróságról pedig elmondta, hogy az Alkotmánybíróság 2013-as határozata nem kifogásolta annak alkalmazását, amúgy pedig magyar választott bíróság is kiköthető a jogviták rendezésére. Végül kiemelte az államtitkár, hogy a paksi beruházás uniós kontroll alatt történik majd - idézte őt a Magyar Hírlap, a stop.hu/mti. Napi: az első 14 milliárd elindult Paksra 2015. február 25. A 2015-ös költségvetés a "Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeelmésére" 28,1 milliárd forintot különített el. Ennek felét - 14 milliárd forintot - az állami cég már meg is kapta a Miniszterelnökségtől - ez derül ki a nemzetgazdasági tárca januári költségvetési jelentésből, amelyre a Napi c. portál hivatkozott. A kormány tervei szerint a meglévő, 2030 után leálló 4 darab 500 megawatt teljesítményű atomerőművi blokk kiváltásra két 1200 megawattos orosz blokk épülhetne. A projekt teljes költségét 12 milliárd euróra becsülik. EB: korai szakaszban vannak a vizsgálatok a paksi bővítésről 2015. február 23., 24. (fotó: ec.europa.eu) Egyelőre nagyon korai szakaszban vannak a paksi bővítés körülményeire vonatkozó uniós vizsgálatok - reagált a Financial Times tudósítására Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője. A Financial Times arról írt, hogy a paksi atomerőmű bővítése brüsszeli akadályokba ütközhet, mert az atomenergia terén való együttműködést meghatározó Euratom egyelőre nem bólintott rá a létesítmény fűtőanyag-ellátására
6 vonatkozó megállapodásra, valamint az Európai Bizottság versenyhatóságként is vizsgálja, hogy tartalmaz-e a beruházás tiltott állami támogatást, illetve, hogy összhangban áll-e az uniós közbeszerzési előírásokkal. A cikket az Energiainfó, a vs.hu, az inforadio.hu, a napi.hu, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet is ismertette a távirati iroda alapján. "A vizsgálat jelenleg nagyon korai szakaszban van, ezért nem is lehet semmilyen következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy a megállapodás összhangban áll-e az uniós közbeszerzési vagy állami támogatásra vonatkozó szabályokkal" - fogalmazott Itkonen, közölve azt is, hogy az ügyben folyamatos a párbeszéd a magyar hatóságokkal. A Bruxinfó arra is kitért: bizottsági részről megismételték, hogy Magyarország mostanáig nem notifikálta állami támogatásként Brüsszelben az orosz Roszatom fővállalkozásában megépíteni tervezett atomerőmű-beruházást. Arra a kérdésre, hogy az EB szerint vajon Budapestnek állami támogatásként kellene-e bejelentenie a projektet, nem volt a válasz - olvasható a portálon. Több mint 300 milliót takaríthattak meg az MVM Partner ügyfelei 2015. február 25. (fotó: mvm.hu) Jelentős költségcsökkenést érhettek el azok a hazai kis- és középvállalkozások, amelyek igénybe vették az MVM Partner ZRt. energetikai auditszolgáltatását, az Áramőrt. A társaság az elmúlt másfél évben 566 vizsgálatot végzett el, a megrendelő vállalkozások összesen mintegy 300 millió forintot takarítottak meg. Az elvégzett vizsgálatok szerint a cégek több mint 80 százalékánál energiahatékonysági fejlesztésekkel jelentős költségcsökkenés érhető el - közölte az MVM Partner ZRt. Az Áramőr-auditot megrendelő vállalkozások számára összességében 300 millió forint értékű megtakarítási javaslattal élt az MVM Partner. Az átvizsgált cégek átlagosan több mint 650 ezer forinttal csökkenthették éves villamosenergia-költségeiket. Az energetikai audittal a teljes áramköltség 12,3 százaléka takarítható meg átlagosan. Az auditok bebizonyították, hogy sok
7 esetben műszaki átalakítás nélkül is jelentős költségmegtakarítás érhető el, illetve a mérőhely és annak közvetlen műszaki környezetének felülvizsgálatával akár üzemzavarok is megelőzhetők. Az akaratlanul megvalósuló szabálytalan vételezések feltárásával pedig több esetben is elkerülhetővé vált a szolgáltatók által kiszabott büntetés. A vállalkozások mindennapi működésekor kiemelten fontos a villamosenergia-költségek optimális szinten tartása, illetve ahhoz közelítése. Az MVM Partner energetikai auditjának célja, hogy a vállalkozások felismerjék: energiatudatossággal csökkenthetik költségeiket és növelhetik versenyképességüket - Major György, az MVM Partner ZRt. értékesítési üzletágvezetőjének közleményét a Paks-Press Hírügynökség, az Energiainfó, a ProfitLine, az Origó/MTI is ismertette. Új vezetés az MVM OVIT élén 2015. február 27. (fotó: ovit.hu) Az MVM OVIT Zrt. közgyűlése február 26-ai ülésén visszahívta Gopcsa Péter, Vöő Ferenc Kristóf és Felkai György igazgatósági tagokat, ezzel egyidejűleg az igazgatóság tagjává választotta Patay Lászlót, Leber Ferencet és Turóczy Lászlót - közölte honlapján a cég. A közgyűlés az MVM OVIT Zrt. vezérigazgatójává is megválasztotta Patay Lászlót. A 47 éves közgazdász-energetikai szakember az elmúlt évtizedben az E.ON magyarországi áram- és gázhálózati társaságainál töltött be igazgatósági és igazgatói pozíciókat. A közgyűlés az MVM OVIT Zrt. Felügyelőbizottságának új tagjává választotta Szabó István Lőrincet.
8 Hulladékból származó tüzelőanyagra állítják át a Vértesi Erőművet 2015. február 24. (fotó: vert.hu) Az oroszlányi Vértesi Erőmű a környezetvédelmi normák szigorodása miatt év elejétől nem tüzelhet el szenet, a létesítményt hulladékból származó tüzelőanyaggal üzemeltetnék tovább - közölte a vállalat vezérigazgatója az oroszlányi képviselőtestület ülésén, melyről a vg.hu, az mfor.hu, a Privátbankár, az inforadio.hu/mti is beszámolt. Kovács András tájékoztatása szerint a kibocsátási határértékek szigorodása miatt a széntüzelés nem tartható fent, azonban az erőmű 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvíz-ellátására, ezért átmeneti megoldásként 2016 januárjára egy gázmotoros erőművet építenek fel. Időközben megkezdték a kísérleteket, hogy az erőmű két, korábban korszerűsített kazánjában feldolgozott hulladékból származó tüzelőanyagot égethessenek, és ezzel a környezetvédelmi normának megfelelő, egyidejűleg gazdaságos legyen a működés. Kovács András jelezte, kifejezett szándékuk a két kazán működtetése. Ha a kísérletek nem járnak eredménnyel, a tulajdonos MVM Zrt. bezárja az áramot is termelő erőművet, és csak a fűtést szolgáló létesítményeket üzemelteti. A képviselőknek készített előterjesztés szerint az erőműben 2016 után használható blokkok értéke meghaladja a tízmilliárd forintot. Az erőmű végleges bezárása, majd bontása és rekultivációja 37 milliárd forintot emésztene fel. A költségekre 19,5 milliárd forintig a szénfillér, a villamos energia árába épített támogatás nyújtana fedezetet, a bezárással 540 munkahely szűnne meg. A tájékoztató szerint a fűtőanyag átállításával az éves működéshez 400 ezer tonna válogatott és feldolgozott hulladékra van szükség. A tüzelőanyagban papír, növényi származékok és különféle műanyagok lehetnek, de nem tartalmazhat fémet és PVC-t. Kovács András elmondta, az MVM OVIT Zrt. gödi telephelyén felépítettek egy kisebb méretű berendezést, ott kísérletezik ki az Oroszlányban használható tüzelőanyag összetételét. A Vértesi Erőmű az új tüzelőanyagot a környezetvédelmi mérések és engedélyek beszerzése után vezeti be, addig a gázerőmű látja el Oroszlány és Bokod távfűtését.
9 Nem tud az állam vásárlási szándékáról az ELMŰ és az ÉMÁSZ 2015. február 26., 25. Nem tud a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) és az Észak- Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ) arról, hogy az állam részesedést kívánna szerezni a társaságcsoportban. Az ELMŰ igazgatósága a Budapesti Értéktőzsde honlapján tájékoztatta részvényeseit, hogy nincs tudomása az RWE ELMŰ-ben lévő részvényei állam általi megvásárlásának szándékáról. Ugyanezt közölte az ÉMÁSZ igazgatósága is - írta a napigazdasag.hu, a Portfólió, a Privátbankár, a nol.hu, az mno.hu/mti stb. A két társaság a sajtóhírek miatt tájékoztatja a befektetőket. A Világgazdaság ugyanis értesülésként azt közölte, hogy a magyar állam 49 százalékos részesedést venne a társaságcsoportban, a bejelentés pedig a napokban várható. Az ügylet során nemcsak a szolgáltató cégekben, hanem az üzletrész által képviselt eszközökben, így például az elosztóhálózatban is pozíciót szerezne. A 49 százalékot a csoportban résztulajdonos RWE-től vásárolná meg az állam a Világgazdaság szerint. A lap a már említett cikkében felidézte: az ELMŰ-ben az RWE-nek 55,25 százaléka, az EnBW-nek 29,94 százaléka, az MVM-nek 15,63 százaléka van. Az ÉMÁSZ-ban az RWE 54,26 százalékot, az EnBW 24,91, az MVM pedig 12,05 százalékot ellenőriz. A lépés egybeesik azzal a szándékkal, hogy ki kell választani egy egyetemes áramszolgáltatót a majdani állami egyetemes áramszolgáltatás alapjául. Németh Lászlóné államtitkár már jelezte: több lehetséges partnerrel egyeztetnek. Az Első Nemzeti Közműszolgáltató alá tartozó áramszolgáltató 2016 januárjában, kedvező esetben előbb kezdené meg működését. Ha valóban az ELMŰ-ÉMÁSZ párossal indítva épül ki az állami áramszolgáltatás, annak rögtön 2,1 millió háztartási ügyfele lenne. A német RWE már többször jelezte, hogy kiszállna itteni érdekeltségeiből. Ezek közül az államot elsősorban a Mátrai Erőműben lévő hányada érdekli, de a lap úgy tudja, az RWE összekapcsolja a Mátraiból való esetleges kiszállását a többi érdekeltségével. A MERT 50,92 százaléka az RWE-é, 25,51 százaléka az MVM-é, az EnBW-nek 21,71 százaléka van, csaknem 2 százalékon pedig további tulajdonosok osztoznak.
10 Alternatív energia Komárom lemond a geotermikus hőerőműről 2015. február 25. (fotó: komarom.hu) Komárom lemond a hőellátást biztosító geotermikus erőmű megvalósításáról és visszaadja a beruházásra elnyert 465 millió forintos támogatást, mert nem tudja előteremteni a projekt 700 millió forintos önrészét - a képviselő-testület döntéséről a figyelo.hu, az Energiainfó/MTI számolt be. Molnár Attila (Fidesz- KDNP) polgármester előterjesztése szerint a Microsoft-Nokia cégcsoport komáromi gyárának bezárása miatt a költségvetés bevételei 1,2 milliárd forinttal csökkentek, ezért az önkormányzat csak a kötelező feladatokra költhet és le kell állítania minden beruházást. A projekttel kapcsolatban még nem hívtak le támogatást, így visszafizetési kötelezettségük nincs. A város elkötelezett a beruházás mellett, hiszen önerőből jelentős összeget áldozott a szeizmikus vizsgálatokra és az engedélyeztetésre. A költségvetés stabilitásának megteremtése után keresik a megvalósítás lehetőségeit - tette hozzá a polgármester. A tervek szerint két termálkutat, valamint visszasajtoló kutakat fúrtak volna. A meleg vízzel elsősorban iskolákat és óvodákat fűtöttek volna, de 3 Celsius fokos külső hőmérsékletig az összes távhőfogyasztót képesek lettek volna ellátni. A geotermikus hőellátó rendszer évente 1,2 millió köbméter földgáz felhasználását válthatta volna ki, amivel 110 millió forintot terveztek megtakarítani. A beruházás tíz év alatt térült volna meg. 3 ezer km-re készülnek a kecskemétiek napelemes autójukkal 2015. február 24. (fotó: infovilag.hu) A kecskeméti főiskolások saját fejlesztésű napelemes autójukkal beneveztek a World Solar Challenge versenyre: Ausztrálián keresztül 3 ezer kilométert kell
11 megtenniük októberben - tájékoztatta Kutasi Zoltán, a Kecskeméti Főiskola műszaki ügyintézője, a csapat kapitánya az MTI-t. Ez alapján írta a hirado.hu, a vezess.hu, a nol.hu, hogy ez a verseny is az energiatakarékosságról szól, hiszen a rajthoz álló járművek kizárólag a nap energiáját hasznosíthatják. A Kecskeméti Főiskola járműépítő eco-marathon csapata több versenyt megnyerve, négy év alatt a világ élvonalába jutott: az általuk kifejlesztett Megaméter 1 liter benzinnel 3082 kilométert tud megtenni. A napenergiával meghajtott Megalux nevű járműnek 80-110 kilométeres óránkénti sebességgel kell menni ahhoz, hogy a megadott időn belül teljesíteni tudják a távot. A csapat egyébként már kinőtte a Kecskeméti Főiskola nem túl méretes hallgatói műhelyét, ahol az intézménynek világsikert hozó Megaméter is készült, mert a MegaLux mérete jóval nagyobb, ezért a hallgatók egy külön termet kaptak a munkára. A járművön maximum 6 négyzetméternyi napelemet helyezhetnek el és helyet kaphat egy Li-Ion akkumulátor is az energia tárolására. Az áramlásvizsgálatok alapján megtervezett karosszéria - hasonlóan a Megaméterhez - szénszál erősítésű méhsejtes kompozit műanyag lesz, és a futómű elemeinek egy része is szintén ebből az anyagból készül majd. A jármű egy-kerék meghajtású lesz, és hidraulikus fékrendszerrel működik. A járművezérlő elektronikához a vezérlő egységet egyedileg fejlesztik. Megújuló energiatárolási ötleteket vár a BASF 2015. február 28. (fotó: basf.hu) Megújuló forrásból származó villamos energia tárolására hirdet innovációs versenyt a BASF német vegyipari cég, a nyertes pályázók díja fejenként 100 ezer euró és közös kutatási projekt lehetősége a vállalattal. A BASF Hungária Kft. közleménye szerint egyre nagyobb mennyiségű áramot állítanak elő a világon megújuló energiaforrásokból, azonban a napból és a szélből előállított energia nem folyamatosan áll rendelkezésre, mennyisége függ az időjárástól, a napszaktól és az évszaktól. Az áramellátás folyamatossága érdekében a megújuló forrásokból előállított áramot tárolni kell, mielőtt az a fogyasztóhoz kerül. Eddig azonban nem sikerült olyan megoldást találni, amely pénzügyileg ésszerűen megvalósítható. A jelenlegi piaci helyzet olyan fenntartható technológiák
12 kidolgozását igényli, amelyek lehetővé teszik a hálózatból származó villamos energia tárolását és annak hálózatba történő visszatáplálását. Az ötletek benyújtásának határideje június másodika - erre is kitért az MTI-hez eljutott közleményt átvevő figyelo.hu, a napigazdasag.hu, a hirado.hu. A hazai energiaszektor hírei Orbán: cél, hogy érkezzen gáz Törökországból Magyarországra 2015. február 24., 26. (fotó: kormany.hu) A Törökország felől - Szerbián keresztül - Magyarországra tartó gázszállítási tervek fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő Budapesten, az Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón, melyről részletesen beszámolt a kormany.hu/mti. Ha ez megvalósulna, 2019-20 után is biztosítani tudjuk Magyarország gázellátását. Kifejtette: miután a Nabucco, majd a Déli Áramlat is meghiúsult, és az oroszok az évtized végén már nem terveznek Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, felmerül a kérdés, honnan oldjuk meg Magyarország gázellátását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Románia és Horvátország irányából "lényegében blokád alatt vagyunk", mert bár Magyarország létrehozta a kölcsönös gázszállítási irányokhoz szükséges befektetéseket, a másik fél ezt nem tette meg. Tehát "Magyarország egy beszorított helyzetben van", ezért is értékelődik fel különösen Törökország, hiszen az oroszok úgy döntöttek, a gázt Törökországba szállítják majd - emlékeztetett Orbán Viktor. A magyar-török energetikai együttműködés lehetséges területei közül kiemelte az atomenergia-ipart is a szakemberek kölcsönös képzésében és a technológiai fejlesztésekben. A nukleáris együttműködés kapcsán Orbán Viktor azt mondta, Törökországnak még nincs atomipara, ezt Magyarország segítségével szeretné kiépíteni. Elsősorban képzési és technológiai segítséget nyújt Budapest Ankarának - idézte őt a Gazdasági Rádió.
13 MGT: márciusban indul a magyar-szlovák vezeték tesztüzeme 2015. február 25., 27. (fotó: gaztranzit.hu) A Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) március 10-én kívánja elindítani a magyarszlovák összekötő gázvezeték tesztüzemét. A Világgazdaság azt írta: a társaság meghirdette a cső kapacitásait a Szlovákia felőli, balassagyarmati betáplálási és a balassagyarmati kitáplálási pontra, március 31-ig. Kizárólag megszakítható kapacitást kínál fel, ezen belül az importra napi 4,8 millió köbmétert, a belföldi szállításra óránként 200 ezer köbmétert, ez utóbbi szintén napi 4,8 millió köbmétert jelent. Az Európai Bizottság elküldte véleményét a magyar-szlovák gázvezeték üzemeltetéséről a magyar szabályozó hatóságnak, amely ez alapján hamarosan határozatot hoz - közölte a Népszabadság megkeresésére a hivatal. Az EB pedig a lap kérdésére jelezte: ők a gázkereskedői tulajdonlás tilalmának betartását ellenőrzik. Mivel a kormány a Belügyminisztériumot tette meg a Magyar Gáz Tranzit tulajdonosává, kedvező elbírálás várható - írta a lap. Brüsszel szerint nincs rendben a hazai energiaszabályozás 2015. március 1., február 27. Több uniós tagállam mellett Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy energiaszabályozása nem felel meg az uniós jognak - erősítette meg az MTI megkeresésére Anna- Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület klíma- és energiapolitikáért felelős szóvivője. Az eljárásról a Bruxinfo közölt részleteket, hangsúlyozva: az eljárásnak nincs köze a lakossági energia hatósági árának szabályozásához, így a rezsicsökkentéshez sem. A bizottság szóvivője közölte: minden tagállamban ellenőrzik, hogy a helyi jog megfelel-e az úgynevezett harmadik energiacsomag előírásainak. Luxemburg és Belgium esetében már tavaly eljárás indult, legutóbb pedig Magyarország, Spanyolország, Franciaország, Németország és Olaszország
14 kapott hivatalos felszólító levelet. A szóvivő elmondta, hogy az egyes esetekről nem tud részletekbe menő információkat közölni, de a bizottság különösen a tulajdonosi viszonyok szétválasztását, az energiahatóság függetlenségét, a fogyasztói problémákat és a rendszerhasználati díjak kiszabásának módját vizsgálja. A Bruxinfo szerint a bizottságnak a többi között a hálózati tarifarendszerrel van problémája, mert úgy véli, hogy az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít. Azt is kifogásolja, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára, vagyis ugyanazért a szolgáltatásért két különféle díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet. A brüsszeli testület szerint a magyar jog túlságosan leszűkíti azon költségek körét, amelyeket a hálózatok tulajdonosai átháríthatnak a felhasználókra, így pl. azt az illetéket, amelyet a hálózatok hossza után kell fizetniük. A hírportál uniós forrásokra hivatkozva azt írta: az energiacégek számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan költségüket beépíthessék az árba, amely nem a rossz hatékonyságú működésből fakad. Hangsúlyos eleme a harmadik energiacsomagnak az energiahivatal függetlensége, ezért a Bruxinfo cikkét jegyző Gyévai Zoltán szerint Brüsszel azzal sem ért egyet, hogy Magyarországon a miniszter határozza meg a rendszerhasználati díjak számításának módját, ez ugyanis alááshatja az energiahatóság függetlenségét. Az sincs rendben, hogy a hatóság olyan rendeleteket adhat ki, amelyeket csak az alkotmánybíróság előtt lehet megtámadni. Az is uniós jogot sérthet, hogy az MVM Zrt. és az E.ON soron kívüli hozzáférést kap az államtól a magyar-osztrák gázkapcsolathoz, ennek kapacitásait ugyanis minden fél számára azonos feltételeket nyújtó árverésen kellene kiosztani. Reáláron 5-6 százalékkal kerül többe az áram, mint 20 éve 2015. február 24., 25. (fotó: energiaklub.hu) Jelenleg reáláron 5-6 százalékkal kell többet fizetni a lakossági villamos
15 energiáért, mint 1996-ban, de közben az árszerkezet jelentősen átalakult - derült ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ tanulmányából, amelyet a hazai lakossági áramár elmúlt két évtizedes növekedésének okairól készített. A Tőzsdefórum, az Index, a vg.hu, a profitline.hu, a Magyar Nemzet/MTI tudósítása szerint a lakossági áram árát meghatározó díjtételek arányai jelentősen átrendeződtek 2003 és 2014 között, az áfa mértékének emelkedése, és az energiáért, illetve a rendszerhasználatért fizetett díjak csökkenése volt meghatározó. Perger András, az Energiaklub projektvezetője a tanulmány budapesti bemutatóján kifejtette: az átrendeződés végső nyertese az állam volt, amely leginkább profitált a drágulásból, a vesztesei pedig az energia szolgáltatói és elosztói. A rezsicsökkentést 2013-2014-ben döntően az energiadíj csökkenése tette lehetővé, ami főként a hazai termelésnél olcsóbb import arányának emelkedéséből adódik. Magyarországon 2002-2008 között még a környező országok áremelkedéséhez képest is gyorsabb növekedés volt. A legmagasabb nominális árat 2012-ben, a legmagasabb reálárat 2010-ben kellett fizetni. A magyar villamosenergia-szolgáltatás 2012-re vásárlóerőparitáson az egyik legdrágább lett Európában. Az okokról Perger András egyebek mellett azt mondta: az áfa 2003 óta 12 százalékról 27 százalékra emelkedett, így az unió országai közül Magyarországon terheli a legmagasabb forgalmi adó a villamos energiát. A 2003-2012 közötti adatokat vizsgálva a lakossági áram reálárának emelkedését 43 százalékban az áfa, 39 százalékban az energiadíj, 11 százalékban a rendszerhasználati díjak, illetve egyéb pénzeszközök növekedése okozta és csak 7 százalékban a megújuló energiák támogatása. Az áramárnak a rendszerhasználati díjakat nem tartalmazó része, azaz a villamos energia díja 2012-ig az infláción felül emelkedett, majd csökkent, mintegy 23 százalékkal. A rezsicsökkentésnél a villamosenergia-ár csökkentésének forrása 51 százalékban az energiadíj volt, 20 százalékban a rendszerhasználat, 19 százalékban az áfa és 10 százalékban külön pénzeszközök. Így a szolgáltatók és rendszerüzemeltetők, valamint az állam - áfa formájában - nagyjából azonos összegtől estek el. A projektvezető jelezte: a villamos energia ára sosem csak a piaci mechanizmusok, hanem politikai döntések alapján alakult ki. Így gyakorlatilag mindegyik változás mesterséges beavatkozásnak tekinthető, amely a szektor egyes szereplőinek kedvezett, mások pedig veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
16 Lázár felülvizsgálná a közműcégek számlázási, mérési gyakorlatát 2015. február 28. (fotó: mno.hu) A gáz- és a villamosenergia-szektor után a vízszolgáltató és a hulladékszállító cégek számlázási, mérési gyakorlatát is felülvizsgálná a Miniszterelnökséget vezető miniszter - hangzott el a Hír TV Híradójában. Lázár János azt mondta: az állami kézbe került FŐGÁZ átvilágításánál a számlázás, a mérés manipulálására utaló adatokat találtak. A fideszes politikus szerint a vállalat számos esetben 20-30 százalékkal többet számlázott a társasházaknak, az általuk kért óracserét pedig - amellyel pontosítani lehetett volna a mérést - elutasította. Hogy "hányan panaszkodtak rendszeresen a gáz fűtőértékére, használati értékére, ezt most nem kell külön mondanom. Tehát minőségi és technológiai túlszámlázás van az én véleményem szerint" - mondta Lázár János, aki szerint minden harmadik társasházat becsapott korábban a FŐGÁZ. A gázszolgáltató működésének vizsgálatáról egy lakossági fórumon beszélt a miniszter. Egymilliárd forintnál is többet adott a kormány az OAH-nak 2015. február 25., 26. A kormány az idei költségvetéséből 1,25 milliárd forintot csoportosít át az Országos Atomenergia Hivatalnak. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatot a vg.hu/mti ismertette. A dologi kiadások összege 619,5 millió forint, a személyi juttatások értéke eléri a 453,6 millió forintot, míg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó mértéke 123,2 millió forint, a beruházásokra pedig 60,1 millió forint jut. Az összeg átcsoportosítása a központi költségvetés, a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartaléka terhére történik.
17 (fotó: paksihirnok.hu/rhk.hu) Az Országos Atomenergia Hivatal megnövekedett feladatai miatt 40-50 új szakembert vett fel a közelmúltban - emlékeztetett a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. A nukleáris hatóság fiatal munkatársai felvételi vizsgán bizonyították szaktudásukat, most pedig 6-18 hónapos képzést kapnak, amelyben az atomipar legkülönfélébb területeit is megismerik. Erre azért van szükség, mert aki eddig építészként, geológusként vagy tűzvédelmi szakemberként dolgozott, szaktudását bővítenie kell a nukleáris területen. A program részeként a fiatalok meglátogatták a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót, a felszíni technológiai épületet, valamint a földalatti tároló kamrát is. Külföldi energiaszektor Az EB jóváhagyta a javaslatot az energiaunióra 2015. február 25. (grafika: ec.europa.eu) Az Európai Bizottság jóváhagyta az energiaunióról szóló javaslatát, miszerint a 28 tagállam különálló piacát egyetlen közös piacba integrálja az Európai Unió. Ezt közölte brüsszeli sajtótájékoztatóján Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke. A hirado.hu, az Energiainfó/MTI beszámolója szerint a brüsszeli testület deklarált célja az, hogy az energiaellátás fenntartható, versenyképes és megfizethető legyen az EU minden polgára számára. Maros Sefcovic azt szeretné, ha minden uniós tagállam legalább három különböző forrásból tudna energiát importálni. Ezért a bizottság nagyobb átláthatóságot szeretne az unión kívüli energiaszállítókkal kötött megállapodásokban. A bizottság arra készül, hogy a jelenleg hatályos előírásoknak maradéktalanul, szigorúan érvényt szerez például a szabályozó hatóságok függetlensége, valamint az infrastruktúra és az energia tulajdonosi viszonyainak szétválasztása terén. Az EB az elektromos energia piacának újratervezését tartja szükségesnek, hogy
18 rugalmasabb legyen, nagyobb mértékben hagyatkozzon a megújuló energiaforrásokra és a tagállamok között több legyen az összeköttetés. Brüsszel emellett a belső piacba történő állami beavatkozásokat is felül szeretné vizsgálni, emellett a környezetre káros állami támogatásokat fokozatosan kivezettetné. Az energiahatékonyságot célzó gondolkodást is alapvetően átalakítaná, azt javasolja ugyanis, hogy az energiahatékonyság váljon saját jogán energiaforrássá, és azonos feltételek mellett versenyezhessen az energiatermelő kapacitásokkal. Az EU energiaszükségletének több mint felét importból kénytelen fedezni, ami nagyjából 400 milliárd euróba kerül. Emellett 12 olyan tagállam van, amely nem felel meg annak a minimális előírásnak, hogy áramtermelésének legalább tizedét képesnek kell lennie exportálni, mert nem rendelkezik az ehhez kellő infrastruktúrával. Az energiahálózatok összekapcsolása Brüsszel szerint évente negyvenmilliárd euró megtakarítást jelenthetne a fogyasztóknak. Az unióban hat olyan tagállam is van, amelynek földgázimportja teljes egészében egyetlen forrásból származik. Az unióban lévő épületek háromnegyede nem elég hatékonyan használja fel az energiát, a közlekedés 94 százaléka pedig kőolajszármazékokra épül, amelyeknek 90 százaléka import. A bizottság az energiaunió megteremtésének szükségessége mellett érvel azzal is, hogy az áram és a földgáz nagykereskedelmi ára 30, illetve 100 százalékkal magasabb Európában, mint az Egyesült Államokban, és emlékeztet, hogy a következő 5 éven belül a kontinensen 1000 euró beruházásra volna szükség az energiaszektorban. Az alelnök a sajtótájékoztatón arról is kapott kérdést: hogyan tervezi megvalósítani azt, hogy a tagállamok aláírás előtt mutassák meg a bizottságnak energiavásárlási szerződéseiket, miközben például Orbán Viktor szerint ez ellentétes a magyar érdekekkel, és sértené a tagállami szuverenitást. Sefcovic elmondta, hogy Brüsszel valóban ezt szeretné, amihez természetesen a tagállamok hozzájárulására is szükség lesz a miniszterek tanácsában, ezért igyekszik majd elmagyarázni nekik, milyen pozitív következményekkel járna ez. "Azt hiszem, elég meggyőző érvünk lesz, hogy még a magyar miniszterelnök is meggondolja magát" - fogalmazott Maros Sefcovic. Utóbb az Európai Parlament is megtárgyalta az energiaunióról szóló javaslatot.
19 Új orosz rendszer a radioaktív anyagok kezelésében 2015. február 24. (fotó: atomenergiainfo.hu) Oroszországban a sugárzó anyagokat és hulladékokat egy olyan új rendszerben fogják nyilvántartani, amely több mint 2000 vállalat, intézmény és más szervezet adatait tárolja. Miként az Atomenergiainfó cikkéből kitűnt: a rendszer automatizáltan kíséri nyomon a radioaktív anyagokkal kapcsolatban keletkező szinte valamennyi adatot, így például a rendelkezésre álló mennyiségeket, a szállításokkal és a feldolgozással kapcsolatos adatokat, az anyagok tulajdonságait és legfőképpen azok konkrét elhelyezkedését is. Következő lépésként a rendszert egy modern informatikai platformra helyezik, majd a próbaüzem és a szükséges vizsgálatok, elemzések után fogják meghatározni, hogy mely további szervezeteknél, cégeknél vezetik majd be. A nyilvántartási rendszer két nagy részből áll. A helyi adatfeldolgozás mellett egy központi adatnyilvántartás jelenti a magját, amely révén megvalósul az integrált, több felhasználós rendszer. A speciális funkciókkal az adatbázisban szereplő adatok is folyamatosan elemezhetők. Az új megoldás lehetővé teszi a magas szintű minőségellenőrzést, a radioaktív anyagok, hulladékok kezelésének és szállításának figyelemmel kísérését, valamint a teljes körű értékelést a pénzügyekben is. Sugárszennyezett víz okoz gondot Fukusimánál 2015. február 27. (fotó: greenfo.hu) A helyi hatóságok és atomenergetikai szakértők ellenőrzést tartottak Japánban, a földrengésben és cunamiban megrongálódott Fukusima-1 atomerőmű területén, ahonnan a minap radioaktív víz szivárgott az óceánba. A fukusimai prefektúra hatóságai megvizsgálták a vízelvezető rendszert, valamint a második reaktor blokk körüli területet. Mint kiderült, ez utóbbi blokknak a tetején gyűlt
20 össze az a radioaktív tartalmú víz, amely utána nagy valószínűséggel a tengerbe folyt. A vízben a stroncium-137-es izotóp mértéke elérte a literenkénti 30 ezer becquerelt. A létesítményt üzemeltető TEPCO tavaly április óta tudott erről a helyzetről, de azt nem hozta nyilvánosságra. Mijadzava Joicsi miniszter hangsúlyozta: a kérdésben a kormány is gondatlanul járt el. Elégedetlenségüket fejezték ki az utóbbi időben történt radioaktív szivárgásokkal kapcsolatban a fukusimai halászok szakszervezetei is. A miniszterrel folytatott megbeszélésen alapvető változtatásokat követeltek, valamint azt, hogy akadályozzák meg a sugárszennyezett víz beszivárgását a tengerbe. Jelenleg naponta 350 tonnával emelkedik a fukusimai atomerőmű területén összegyűlő sugárszennyezett víz mennyisége. Az erőmű területén több százezer tonna - a reaktorok hűtésére használt - sugárszennyezett vizet tárol a TEPCO, a helyzet hosszú távú kezelésére még nincsenek megnyugtató és végleges tervek. (greenfo.hu, napigazdasag.hu, hirado.hu, inforadio.hu/mti) Több földgázt kap Ukrajna Magyarországon át Február 21-étől 15 százalékkal, napi 5,9 millió köbméterre nőtt a Magyarországon át Ukrajnába érkező földgáz mennyisége. Ezt az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó társadalmi kapcsolatokért felelős illetékese, Makszim Beljavszkij közölte. Magyarország több mint háromhavi szünet után január 10-én újította fel a földgázszállítást. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. tavaly szeptember 25- én jelentette be, hogy határozatlan időre leállítja a Testvériség vezetéktől független távvezetéken keresztül történő földgázszállítást Ukrajna felé. Ezt megelőzően Magyarország felől - a maximálisan lehetséges 16,8 millió helyett - 3-4 millió köbméter földgáz érkezett naponta Ukrajnába. Ukrajna idén januárban 63,3 millió köbméter földgázt importált Magyarországon keresztül. Február elsején a gáztovábbítás napi 5 ezer köbméterre zuhant az egy nappal korábbi 3,12 millió köbméterről, majd február 5-én napi 5 millió köbméterre nőtt. A földgáztovábbítás a rendszerhasználói igények visszaesése miatt csökkent jelentősen - az FGSZ Földgázszállító Zrt. közleményére a vg.hu, a Privátbankár, az inforadio.hu, a ProfitLine, a napi.hu/mti emlékeztetett.
21 A napfogyatkozásra készülnek a rendszerirányítók 2015. február 25., 26. (logó: entsoe.eu) A március 20-i részleges napfogyatkozás példátlan próbatétel elé állíthatja az elektromos hálózatot, mert a napenergia mennyisége ekkor egy időre erősen csökkenni fog - tette közzé honlapján az európai elektromos átviteli rendszerüzemeltetők hálózata (ENTSOE-E), melyre az Energiainfó hivatkozott az MTI alapján. Ha március 20-án tiszta lesz az ég, mintegy 35 ezer megawatt napenergia - vagyis majdnem 80 közepes, hagyományos termelőegységnek megfelelő mennyiség - tűnik el fokozatosan Európa elektromos rendszeréből, majd lassan újra visszatér oda. Mindez abban a két órában történik, amikor a kontinens lakóinak munkanapja elindul. Ha felhős lesz az ég, a csillagászati jelenség hatásai csekélyebbek lesznek. Az európai rendszerirányítóknak példa nélküli kihívást jelent az esemény. Napfogyatkozások korábban is voltak, ám ahogy nőtt a fotovoltaikus, azaz napkollektoros energiatermelő egységek száma, a megfelelő óvintézkedések nélkül a véletlen események kockázata komoly lehet - érvelt az ENTSOE-E tavaly decemberi tanulmánya. Lehetséges, hogy más energiaforrásból kell kiegyenlíteni az esetleges ingadozást. Arra a következtetésre jutottak, hogy az európai üzemeltetők közötti koordináció döntő jelentőségű lesz. Alapos előkészítés után, a részleges napfogyatkozás előtt és közben online összeköttetés lesz az európai üzemeltetők között, hogy összehangolják a tervezett mentőakciókat. Az ENTSOE-E portálján a napfogyatkozás hatásait elemző tanulmány mellett a gyakori kérdések és válaszok listáját is közzétették, ebben elmagyarázzák azt is, miért más a napfogyatkozás az energiaellátás szempontjából, mint a szokásos naplemente-napfelkelte.
22 Hírek röviden 2015. február 26., 27. Az ELMŰ-ÉMÁSZ részletfizetést, halasztást ad azoknak az ügyfeleinek, akik a DRB bankcsoport bankjainál megszabott kifizetési limit miatt két hónapon belül nem tudják rendezni villanyszámlájukat. A TIGÁZ is segít, ehhez a társaság a fogyasztók jelentkezését kéri. (hirado.hu/mti) 2015. február 24. Tízmilliárd forintra pályázhatnak a legfeljebb 60 lakásos társasházak április 30- tól energiahatékonysági beruházásokra. Az Otthon Melege Program új pályázati útmutatóját a fejlesztési tárca tette közzé. Ezúttal az 1946 után épült, és legkésőbb 2006 végéig építési engedélyt szerzett, minimum öt-, maximum hatvanlakásos társasházak nyújthatnak be pályázatot. (Napi Gazdaság) 2015. február 27. Megérkezett a 28 hibrid csuklós autóbuszból álló flotta, március 1-jétől immár a teljes állomány forgalomba állt Budapesten. Az új, Euro 6-os kibocsátási normának megfelelő, dízelmotorral szerelt, elektromos hajtással is rendelkező buszokkal a főváros útjain közlekedik majd Európa egyik legnagyobb csuklós dízel-elektromos hibridbusz-flottája. (vg.hu) 2015. február 24. (fotó: mavir.hu) Március elsejétől élőben követhető az interneten egy nagyfeszültségű távvezetékre kihelyezett műfészek lakóinak élete. A MAVIR ZRt. tájékoztatása szerint a műfészek lakói várhatóan idén is valamelyik védett ragadozó madárfajból kerülhetnek ki, miután az elmúlt években kerecsensólymok, kabasólymok, valamint vörös vércsék szálltak meg benne. (nlcafe.hu) Összeállította: László Judit
23