Tartalomjegyzék. MVM Hírlevél V. évfolyam, január 4.

Átírás

1 1 MVM Hírlevél V. évfolyam, január 4. Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Átcsoportosítások a költségvetésben 2 Zöld irodaházzal bővül az MVM központja 2-3 Befejezi az áramtermelést a Vértesi Erőmű 3-4 Energetikai portál indult az energiatudatosság növelésére 5 Szponzorálás Hatalmas sikerrel zárult az MVM karácsonyi jótékonysági akciója 6 Kálomista Gábor: egységes csapat az MVM Veszprém 6-7 A paksi bővítés hírei Az atomerőmű-projektet is érinti a költségvetés átcsoportosítása 7 Független nemzetközi tanácsadók: megtérül a projekt - A kormánybiztos érvei 8-10 Aszódi Attila: rövidesen megkaphatják a környezetvédelmi engedélyt Közmeghallgatást tartottak az atomtemetőről 11 Alternatív energia Januártól éjszakai árammal is tölthetők a villanyautók 12 Napelemes városi járművet mutatott be egy spanyol cég 13 A hazai energiaszektor hírei Átvette a FŐGÁZ az E.ON lakossági földgázfogyasztóit ELMŰ-ÉMÁSZ: döntöttek a részvények átruházásáról Magyar Idők: felére csökkent a kifizetetlen energiaszámla 17 Külföldi energiaszektor Putyin kiállt a finnországi Hanhikivi mellett 18 Oroszország atomerőművet épít Iránban, Bangladesben, Indiában Bírósági engedély két reaktor újraindítására Japánban 21 Svájcba is szállít fűtőanyagot a TVEL Nem veszélyeztette a biztonságot a Leningrádi Atomerőmű üzemzavara Az OAH értékeli az ellenőrző állomások méréseit Brüsszel nem támogatja a német-orosz gázvezetéket 24 A CEZ ajánlatot tett a Vattenfall barnaszén üzletágára 25 Hírek röviden Tovább tart nyitva a Csontváry-kiállítás - Az MVM OVIT ajándékokat gyűjtött gyerekeknek - Folytatódik az MVM Koncertek - A Zongora sorozat

2 2 Hírek az MVM Csoportról Átcsoportosítások a költségvetésben december 24. Átcsoportosításokról döntött a kormány 29,1657 milliárd forint összegben a 2015-ös központi költségvetésen belül, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó feladatok ellátásához. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint azonnali hatállyal átcsoportosítanak pénzt az NFM fejezetéhez tartozó hazai fejlesztési programok alcím javára kulturális fejlesztésekre, valamint 102,5 millió forintot a fejlesztési tárca dologi kiadásaira. Az összeget az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetből csoportosítják át. Az MNV Zrt. ingatlanberuházásai, ingatlanvásárlásai jogcím előirányzatából 7,6431 milliárd, az egyéb eszközök vásárlása jogcímcsoportból 125,1 millió, az állami tulajdoni részesedés növekedését szolgáló keretből 500 millió forint, az MVM Zrt. tőkeemelése jogcímen fenntartott keretből 18 milliárd forint, a Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos kiadások jogcímén elkülönített keretből 2 milliárd forint, a Rubik kocka gondolatisága ihlette kiállítási központ létrehozására elkülönített forrásból 1 milliárd forint szolgálja a fejlesztési tárcához tartozó feladatok megvalósítását. A hírt a hvg.hu, a vg.hu, a portfolio.hu, a magyaridok.hu is ismertette az MTI alapján. (A további átcsoportosításról a paksi bővítés hírei között) Zöld irodaházzal bővül az MVM központja december 30. (fotó: pakspress.hu) Az MVM Csoport vezetői úgy döntöttek, hogy alkalmazkodva a megváltozott piaci környezethez, a modern kor üzleti igényeihez, a költség- és energiahatékonyságot maximálisan szem előtt tartva bővül a Szentendrei úti irodaház. Az új épületkomplexum korszerű és színvonalas helyszínt biztosít majd a budapesti székhelyű MVM Csoportba tartozó vállalatok, sőt energetikai

3 3 innovációval foglalkozó induló magyar vállalkozások számára is - közölte honlapján a cég. Ezt ismertetve írta az nrgreport.com, hogy a társaságcsoport új vezetése elkötelezett a megújuló energiatermelés, energiahatékonyság és környezettudatosság iránt. Számos más kezdeményezés mellett ezen elkötelezettség jegyében tervezi budapesti irodaházának bővítését, a máshol bérelt irodák költséghatékonyabb alternatívájaként. Annak érdekében, hogy az MVM Csoport különböző budapesti irodákban dolgozó 1100 kollégáját egy helyen lehessen elhelyezni - illetve lehetőség nyíljon további, energetikával foglalkozó állami cégek befogadására - megközelítőleg 1500 fős irodaterület fejlesztése kezdődik az irodaházzal szomszédos csaknem m2-es földterületen. Az új irodaházzal várhatóan hatékonyabb lesz a tagvállalatok és a holdingközpont közötti kapcsolattartás. Kevesebb időt kell utazással tölteni, ez pedig nemcsak költség-, hanem időtakarékos is, a dolgozók hatékonyabb munkavégzését segíti majd. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. célja a földterület megvásárlásával az, hogy 2020-ig a modern kor elvárásainak megfelelő, energiahatékony irodaházat építsen, amely zöldmegoldásait tekintve példaként szolgálhat más állami és piaci vállalatok számára is. Az új irodaház az MVM Csoport stratégiai célját szolgálva ideiglenesen be tudja majd fogadni az energetikai innovációval foglalkozó induló vállalkozásokat, támogatva fejlődésüket és piacra lépésüket. A modern épület egyértelműen hozzájárulhat az MVM kutatás-fejlesztési és innovációs elképzeléseinek megvalósításához. A tervezés és engedélyeztetés várhatóan 2016-ban indul, a kivitelezés 2017-ben kezdődhet, az épület pedig több ütemben 2020-ra készülhet el. Befejezi az áramtermelést a Vértesi Erőmű december 28. (fotó: nol.hu) 2016 elején befejezi az áramtermelést az állami Vértesi Erőmű Zrt., emiatt a jelenlegi dolgozók csaknem felét, több mint kétszáz főt elbocsátanak januárban - erősítették meg céghez közeli források a Népszabadságnak. Az évtizedek óta komoly anyagi gondokkal küzdő - csak az elmúlt évtizedben több

4 4 mint százmilliárd forint adófizetői és áramfogyasztói támogatáshoz jutó - állami társaságnál még 2015-ben is a jövőt tervezték, elsősorban hulladéktüzelésre alapozva. Önmagában például csak a leválogatóban több mint százan dolgozhatnának. Ám a vezetőség néhány hónapja a megtérülést biztosító törvények hiányára hivatkozva visszavonulót fújt - jegyezte meg Marnitz István. Értesülései szerint továbbra is bíznak abban, hogy tavasszal megszülethetnek az újraindítást lehetővé tévő jogszabályok. Több megoldás van napirenden, ezek közül azonban egyelőre egyik sem jutott tovább az ötlet szintjén. Jelentős ráfordítással igyekeznek megóvni a berendezések állagát, már csak emiatt is szükségét érzik annak, hogy a bezárt szénbánya helyretételét végző egykori bányászok mellett január után is megtartsanak több száz alkalmazottat. Rájuk az állagmegóvás mellett az adminisztrációban és az őrzés-védelemben is szükség van. A térségi lakások fűtését 2020-ig egy gázkazánnal oldják meg: az erre alapított cégbe már kiszervezték a feladat ellátásához szükséges munkatársakat. Ha viszont a parlamentben tavasszal sem történik érdemi előrelépés, 2016 augusztusától - további több száz embert érintő létszámleépítéssel - néhány tucatra csökken a létszám. A távozók a végkielégítés mellett legfeljebb kétmillió forint átképzési, illetve újrakezdési támogatást kaphatnak. Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője - köznevelésért felelős államtitkár - a lapnak hangsúlyozta: a leépítés a szakszervezetekkel is egyeztetve, nyugodt körülmények között zajlik. Ő azt szorgalmazza, hogy az ipari telep ne váljék az egykori szocialista nagyvállalatokhoz hasonlóan az enyészet martalékává ben is több milliárd forintjába került a közvetlen tulajdonos állami MVMnek az erőmű fenntartása - erre is kitért a cikkíró, aki szerint csak tavaly majdnem tízmilliárdnyi, a cégnek nyújtott anyavállalati hitelt kellett leírni. Az erőmű fenntartása - az alaptevékenység befejezése ellenére - a jövőben is jelentős összegekkel terhelheti az MVM Zrt. költségvetését. Az állami energiaholding megerősítette: a lakosságon kívüli fogyasztók áramárába épített, kilowattóránként 21 fillérről épp most 25 fillérre emelt, kifejezetten a Vértesi Erőműhöz befolyó forrást (amelyből évi több milliárd forint gyűlik össze) az Európai Unió szabályai szerint kizárólag a bányaterület helyretételére fordíthatják.

5 5 Energetikai portál indult az energiatudatosság növelésére december 21., 30. (grafika: energiaportal.mvmp.hu) Energetikai internetes oldalt indított az MVM Partner ZRt., hogy növelje a fogyasztók energiatudatosságát és energiahatékonyságra ösztönözzön. Energiatakarékossági tippek, kalkulátorok, szakcikkek és naprakész információk is helyet kapnak a portálon - közölte az MVM Partner ZRt. Erre hivatkozva írta a figyelo.hu, a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a Tőzsdefórum stb., hogy az oldal megismerteti a fogyasztókat az energiahatékonyság növelésére alkalmas technológiákkal. Bemutat olyan sikertörténeteket a nagyvállalatok és kkv-k világából, amelyek az MVM Partner támogatásával, energetikai szolgáltatásainak igénybevételével jelentős lépéseket tettek az energiahatékonyság terén. Az oldalon olyan kalkulátorok is megtalálhatók, amelyekkel az MVM Partner ügyfelei néhány adat megadásával kiszámolhatják az elektromos berendezések havi energiafogyasztását, költségét. Megtudhatják, mennyit takaríthatnak meg pl. víztakarékos csaptelep, LED fényforrások használatával. Az energetikai portál létrehozásával az MVM Partner az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvben foglalt kötelezettségének tett eleget. Eszerint a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok kötelesek ügyfélszolgálatukon és honlapjukon olyan energiahatékonysággal kapcsolatos tájékoztatást és tanácsadást nyújtani, amely segíti az ügyfelek tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását, emellett hasznos információt tartalmaz az egyes fogyasztói csoportok által elérhető megtakarítási lehetőségekről és a beruházásokhoz igényelhető támogatási konstrukciókról. Az oldal a címen érhető el. Energiahatékonyságról és megújuló energiáról szóló tájékoztató honlapot indított a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is. Az energiahatekonysag.mekh.hu oldal egyebek között megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos gyakorlati módszereket és megtakarítási tanácsokat mutat be. (OrientPress, Tőzsdefórum, ProfitLine, Pénzcentrum/MTI)

6 6 Szponzorálás Hatalmas sikerrel zárult az MVM karácsonyi jótékonysági akciója december 24. (fotó: facebook.com/mvm) Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt ben az ajándékozás örömét nyújtotta partnereinek, így az év végi ajándékozásra szánt összegből több mint 1500 hátrányos helyzetű gyermeknek sikerült szebbé varázsolni a karácsonyt. A különböző alapítványoktól, gyermekotthonokból érkező gyerekek a Parázsfuvolácska című, kisiskolásoknak szóló előadást nézték meg december 23- án az Erkel Színházban. A lelkes közönség a bohócok, varázslók, akrobaták, légtornászok fantasztikus játékának köszönhetően különleges kulturális élménnyel gazdagodott. Az MVM honlapján arra is kitért, hogy külön köszönet illeti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t és a Volán társaságokat, hogy 12 busszal - ingyen - segítették a gyermekek szállítását. Kálomista Gábor: egységes csapat az MVM Veszprém december 22. (fotó: hajraveszprem.hu) Nem várható jelentős változás az MVM Veszprém férfi kézilabda csapatának keretében - mondta az együttest működtető gazdasági társaság vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán, melyre a hajraveszprem.hu, a sportmenu.hu is hivatkozott az MTI alapján. Kálomista Gábor úgy fogalmazott: két pici lépés hiányzott ahhoz, hogy tökéletes szezont zárjanak, ugyanis az elmúlt idényben a Bajnokok Ligája négyes döntőjében második lett az együttes, illetve a klubvilágbajnokság fináléjába is bejutott. Előbbi sorozat döntőjében a Barcelona, utóbbiban a Füchse Berlin állította meg a magyar csapatot. Kálomista Gábor a

7 7 németek elleni vereséget érthetetlennek tartja. Nem sokkal ezután távozott posztjáról Carlos Ortega vezetőedző, akinek helyét korábbi segítője, Xavier Sabaté vette át. Elképzelhető, hogy a szakembert hamarosan megerősítik pozíciójában. A keret összetételéről Kálomista Gábor hangsúlyozta: a világ legjobb játékosai, hazájuk válogatottjainak meghatározó kézilabdázói alkotják a Veszprémet, így nem csoda, hogy többeket is meg akarnak szerezni a riválisok, ugyanakkor külön öröm számukra, hogy még ennél is többen szeretnének a klubhoz szerződni. Szerinte a jelenlegi csapat nagyon egységes, képes lehet nagy célok elérésére, éppen ezért télen biztosan nem igazolnak senkit, a nyári holtszezonban is csak némi frissítés várható. Beszélt a Veszprém Kézilabda Egyesület átalakulásáról is. Mint ismert: Szabó János, a Magyar Telekom pénzügyi vezérigazgató-helyettese lett az új elnök, míg az elnökségbe bekerült Nagy László csapatkapitány is. Az új elnökről leszögezte: jó választásnak tartják, hogy egy ilyen nagy nemzetközi cég - amely 18 éve támogatja a klubot - arca áll a csapat mögé. Nagy Lászlóról Kálomista Gábor azt mondta: amikor a klasszis átlövő visszatért Magyarországra, már akkor úgy gondolták, hogy játékospályafutását követően is számítanának rá. "Kiváló sportvezető lesz, több nyelven beszél, remekül kommunikál, a magyar kézilabdának szüksége van rá" - mondta Kálomista Gábor, hozzátéve: bízik abban, hogy Nagy László két év múlva lejáró szerződését meghosszabbítják majd. A paksi bővítés hírei Az atomerőmű-projektet is érinti a költségvetés átcsoportosítása december 24. A filmgyártás támogatására csoportosít át pénzt a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 8,4063 milliárd forintot kell haladéktalanul átutalnia a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. számára az EMMI miniszterének. A 2015-ös költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma filmszakmai támogatásokat szolgáló keretébe a Miniszterelnökség fejezetéből, a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése jogcím alól csoportosítják át a pénzt, a központi költségvetés egyes előirányzatain keletkezett megtakarításokra tekintettel. (hvg.hu, Index, klubradio.hu, Privátbankár/MTI)

8 8 Független nemzetközi tanácsadók: megtérül a projekt - A kormánybiztos érvei december 22., 23., 28. (fotó: kormany.hu) Független nemzetközi tanácsadók szerint is megtérül a Paks II. beruházás - a Miniszterelnökség ezt hangsúlyozó, MTI-hez eljuttatott közleménye megjelent a portfolio.hu, a hirado.hu, az origo.hu, az inforadio.hu, a paksihirnok.hu, a pakspress.hu, a Napi portálon, írt róla a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság, a Magyar Idők/MTI is. A közlemény emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság csaknem kétéves előzetes egyeztetés után, november 23-án úgy döntött: további, mélyreható versenyjogi vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy a beruházás tartalmaz-e állami támogatást. Ezzel az eljárás egy nyitottabb fázisba érkezett: harmadik fél is észrevételt tehet a beruházás versenyjogi szempontjaival kapcsolatban. A Miniszterelnökség úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a Paks II. beruházás független gazdasági értékelését, amelyet a nemzetközi Rothschild bankház készített. A kormány az elemzést Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak is elküldte. A közlemény hangsúlyozta: az értékelés tételesen reagál a megtérüléssel kapcsolatosan korábban harmadik felek által publikált kritikákra, amelyek "félrevezető módon azt sugallják, hogy az új atomerőművi blokkok megépítése nem lenne gazdaságos". A nemzetközi bankház következtetése ezzel ellentétes: Paks II. megtérülő beruházás, jó üzlet Magyarországnak - írta a Miniszterelnökség. A tanulmány részletesen alátámasztja, hogy nincs szükség állami támogatásra, a projekt szabadpiaci körülmények között is versenyképes. A Rothschild bankház elemzi a piaci áramárak várható alakulására ható tényezőket. Ez alapján megállapítja: számottevő áremelkedés várható a villamos energia piacán, aminek következtében az új blokkok önköltségi áránál magasabb piaci árakra lehet számítani. Így Paks II. bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére - fűzte hozzá a Miniszterelnökség. Az elemzés azt is megerősíti, hogy a projekt a liberalizált és összekapcsolt európai közös energiapiacok céljának megfelelően valósul meg. A beruházás hozzájárul az ellátás biztonságának javításához, a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a megfizethető áramár

9 9 fenntartásához anélkül, hogy szükség lenne bármilyen garantált átvételi árra vagy más állami támogatásra. A kormány a Rothschild bankház elemzését angol nyelven teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza az MVM Paks II. projekttársaság honlapján. A csaknem száz oldalas elemzés a kormany.hu oldalon is elérhető. A Rothschild bankház négy fő pontban foglalta össze a nyilvánosan hozzáférhető információkon alapuló pénzügyi elemzését - írta a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Elsőként: leszögezi, hogy a projekt előkészítése összhangban van az európai liberalizált és összekapcsolt piaci szabályozással. Megfelel annak a trilemmának is, miszerint a beruházásnak egyszerre kell szolgálnia az ellátásbiztonságot, a dekarbonizációt és gazdaságosan megvalósíthatónak kell lennie, azaz például ne igényeljen állami támogatást. Mindazonáltal megtérülése függ a majdani piaci áraktól, a magyarországi áramkínálattól és attól, hogy mennyire vannak összekapcsolva az árampiacok. Az áramárak azonban egyes prognózisok szerint emelkednek majd. Másodikként: még az előre jelzett legalacsonyabb, megawattóránként 65 eurós végfelhasználói árak mellett is megtérül a beruházás, vagyis bevételei fedezni fogják a működési költségeit. A két új blokk már az üzembe helyezésétől nyereséget is termelhet, és később sem lesz szüksége semmilyen tulajdonosi tőkeinjekcióra. Piaci körülmények között is versenyképesnek mutatkozik. Harmadikként: a bankház szerint okkal feltételezhető, hogy az erőműnek a majdani bevételéből nemcsak önmaga normál üzemeltetésére, hanem minden más szükséges kiadására, például a kiégett fűtőelemek kezelésére is megfelelő mennyiségű pénze lesz. Negyedikként: megállapítja: annak ellenére, hogy a projekt egészét a magyar állam finanszírozza, az általa felhasználandó források igénybevételének feltételei összhangban vannak az uniós szabályozással. Szakmai oldalról kérdés lehet, mondhat-e újat egy olyan tanulmány, amely már közzétett elemzéseken (is) alapul - írta egy másik számában a Világgazdaság. Aszódi Attila kormánybiztos szerint igen, mert az összefoglaló rámutat, mi kifogásolható a korábbi gazdasági számításokban, és friss számokkal támasztja alá, hogy a beruházás megáll a lábán. Ezzel erősíti is Brüsszelben a magyar álláspontot, ahol éppen azt vizsgálják, nem rejt-e a projekt tervezett finanszírozása állami támogatást. A lap kitért arra is, hogy a projektért lobbizó

10 10 politikusok azt állítják: Paks II.-é lesz a legolcsóbb áram. A kormánybiztos szerint ez is kiolvasható a tanulmányból, feltételezve az erőmű magas kihasználtságát és zavartalan működését. A Rothschild bankház euró/kilowattórás önköltséggel számolt, Aszódi Attila eurósat feltételezett. Ennél nem ismerünk olcsóbb áramtermelő technológiát - jelentette ki a lapnak. Cáfolta, hogy Paks II. túlnyerheti magát és veszélybe sodorhatja az energiastratégia atom-szén-zöld tervének megvalósítását. Szerinte a túlnyerést a térségben az fékezi, hogy több országban van, illetve lesz új atomerőmű, vagyis a paksi beruházásnak regionális versenyben kell majd megállnia a helyét. Viszonylag sok atomerőművi áramunk egyébként is csak akkor lesz, amikor a hat blokk egyszerre működik, de akkor legalább ki lehet váltani a 2 megawattórányi importot. A belföldi túlnyerést gátolja, hogy majdani áramellátásunkból Paks II. megépülésével is hiányzik még 7000 megawattnyi kapacitás. Hosszabb távon megmarad a nukleáris áramtermelés nagyjából 40 százalékos aránya: Paks ma évi 15 terawattóra áramot ad, Paks II. 18 terawattórát fog - olvasható B. Horváth Lilla cikkében. A Rothschild nemzetközi bankház által készített tanulmány alátámasztja a kormány álláspontját, miszerint a Paks II. beruházás megtérül, megfelelő mennyiségű villamos energiát lehet előállítani alacsony önköltség mellett - Aszódi Attila az M1 aktuális csatornán is érvelt a tanulmány mellett. Hozzátette: várhatóan a piaci árak is úgy alakulnak majd, hogy nem lesz szükség állami támogatásra az erőműtársaságok működéséhez. Aszódi Attila: rövidesen megkaphatják a környezetvédelmi engedélyt december 23. (fotó: mvmpaks2.hu) A paksi kormánybiztos az M1 aktuális csatornán a 2015-ös év eredményei között említette az erőmű körüli településeken folytatott tájékoztató kampányt, a májusi közmeghallgatást Pakson, valamint a nemzetközi közvélemény informálását a projekt várható környezetvédelmi hatásairól. Miként a hirado.hu/mti idézte Aszódi Attilát: a környezetvédelmi engedélyezés már az

11 11 utolsó szakaszban jár, akár néhány héten belül megkaphatja a projekt a hozzájárulást. A kormánybiztos megismételte: az öt eljárásból háromban Magyarország megszerezte a jóváhagyást Brüsszelben. Az EB elfogadta a projektet energiapolitikai, ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból, a bizottság alatt működő Euratom Ellátási Ügynökség pedig aláírta az üzemanyagellátási szerződést. Még meg kell beszélni egyebek mellett a versenyjogi kérdéseket, a beszerzési ügyeket. Szerinte a 2016-os év elegendő lesz arra, hogy a bizottsággal is elrendezzék a kérdéseket és remélhetőleg a telephelyengedély is rendelkezésre áll majd. A környezetvédelmi engedélyezés felfüggesztésére indított Greenpeace-kérelemre úgy reagált: a környezeti hatástanulmányban minden, a törvény által előírt információ szerepel, a lakossági konzultáció, illetve a nemzetközi közmeghallgatás során minden kérdésre választ adtak, továbbá minden információ, amely a projektnek ebben a szakaszában szükséges, rendelkezésre áll, ami alapján döntést lehet hozni. Közmeghallgatást tartottak az atomtemetőről december 22., 23. (fotó: hirtv.hu, mno.hu) Közmeghallgatást tartott Pécs önkormányzata a Bodára tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezéséről. Miként a hirtv.hu, az mno.hu beszámolt róla: a Pécs melletti falu közelében kutatások folynak, mert a paksi atomerőműben kiégett fűtőelemeket ott helyeznék el véglegesen. A közmeghallgatás végén határozatot fogadott el a közgyűlés: Pécs ragaszkodik ahhoz, hogy a tároló esetleges megépítése esetén folyamatos tájékoztatást kapjon és igényt tart arra is, hogy folyamatosan kifejthesse álláspontját. A meghallgatáson jelen voltak civilek is, akik szintén tájékoztatást szeretnének kapni a kutatásokról. A pecsiujsag.hu beszámolója szerint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Kereki Ferenc azt mondta: a kérdés elodázhatatlan, s a földtani kutatások eredményének ismeretében kell meghozni a végső döntést.

12 12 Alternatív energia Januártól éjszakai árammal is tölthetők a villanyautók december 31. (fotó: autoszektor.hu) Az elektromos gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa januártól éjszakai árammal is töltheti kocsiját - a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete a Magyar Közlönyben jelent meg. Ezt ismertetve írta az Autószektor, a Napi, a hvg.hu, a figyelo.hu/mti, hogy az alaprendelet szerint az A1 árszabás jelenti a normál tarifát, ezt automatikusan használhatják töltésre az elektromos autók üzembentartói, illetve tulajdonosai. Az A2 jelű tarifa az, amelyet a köznyelv éjszakai áramnak hív, az elektromos kocsik töltésére választható az A1 tarifa mellé. Az olcsóbb éjszakai áram viszont csak akkor választható, ha annak mérése megoldott. A tulajdonosnak, illetve az üzembentartónak évente kell igazolnia az áramszolgáltatónál azt, hogy elektromos járművet használ. Az A2 tarifa használatára külön szerződést kell kötni, amelyben szerepelnek az előbbi igazolás részletei is. A kormány honlapján egy másik rendelet tervezete is megjelent: eszerint a jövőben a parkolók létesítésekor minden 100 parkolóhely után 10 helyet úgy kell kiépíteni, hogy ott - a burkolat megbontása nélkül elektromos járművek töltőállomását lehessen kialakítani. A kiépítést folyamatosan meg is kell valósítani. Az első lépcső január 1., addig minden 100 parkolóhelyre kell jutnia egy elektromos töltőnek, majd január elsejére már két töltő kötelező 100 parkolóhelyre. (portfolio.hu, vg.hu, GazdPort, Faktor, OrientPress/MTI)

13 13 Napelemes városi járművet mutatott be egy spanyol cég december 21. (fotó: evovelo.com)el prototipo alpha dentro del marco de la Cumbre del Clima Napelemmel működő városi járművet mutatott be a malagai Evovelo spanyol cég. A Mö névre keresztelt autó kétüléses, elsősorban városi közlekedésre tervezték, mert legfeljebb kilométer megtételére képes. A tetején elhelyezett paneleknek köszönhetően - természetes fénynek kitéve nap alatt teljesen feltöltődik. Ha nincs természetes fény, áramhoz csatlakoztatva egy órán belül 90 százalékos töltöttségi szintet ér el. A háromkerekű Mö ráadásul százalékban fenntartható anyagokból készült és nincs szüksége olyan nem megújuló energiaforrásokra, mint a gázolaj vagy a dízel - fejtette ki Gonzalo Chomon, az Evovelo igazgatója. A kétméteres jármű az autó kényelmét ötvözi az elektromos kerékpár környezetvédelmi előnyeivel, fenntartási költségei is igen alacsonyak - ismertette a Vezess, az origo.hu/mti. A hazai energiaszektor hírei Átvette a FŐGÁZ az E.ON lakossági földgázfogyasztóit január 2., december 29., 23. (fotó: fogaz.hu) Átvette a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő FŐGÁZ az E.ON 600 ezer lakossági földgázfogyasztóját január 1-jén - mondta el Králik Gábor, a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója az MTI megkeresésére. A cikket ismertette a hirado.hu, az mfor.hu, az origo.hu, a Tőzsdefórum, a vg.hu, a magyarhirlap.hu, az inforadio.hu is. Eszerint Fejér, Tolna, Baranya, Somogy, Zala és Veszprém megye egyetemes fogyasztóit a FŐGÁZ látja el az idei év első napjától, a társaság és a fogyasztók között a törvény szerint határozatlan időre egyetemes

14 14 szolgáltatási szerződés jött létre, így a fogyasztóknak nincs teendőjük - hangsúlyozta a vezérigazgató. Nincs szükség mérőcserére vagy más műszaki beavatkozásra, a leolvasási menetrend sem változik. Műszaki problémákkal (pl. gázszivárgáskor vagy más hiba esetén) továbbra is az E.ON, illetve a Magáz Magyar Gázszolgáltató Kft. földgázelosztó társaságaihoz kell fordulni, a mérőórát is ezek a társaságok olvassák le a korábban megszokott módon. Felhívta a figyelmet, hogy az E.ON a jogszabályok szerint elszámol a fogyasztókkal, ők a december 31-i mérőállás szerint végszámlát kapnak. Ha valaki tartozik, de nincs lekapcsolva a szolgáltatásról, annak a korábbi szolgáltatójánál kell rendeznie hátralékát. A kikapcsolt fogyasztóknál viszont csak a tartozás rendezése után tudják újra elindítani a gázszolgáltatást. A megyeszékhelyeken és két megyei jogú városban - Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd, Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Veszprém - nyolc új ügyfélszolgálati irodát nyit a FŐGÁZ január 4-én. Az országos szolgáltatási engedély megszerzése óta (2015 áprilisa) egyébként az érintett megyékben már 51 postai pont is kényelmesebbé teszi az ügyintézést - fűzte hozzá Králik Gábor. A vezérigazgató felidézte: a FŐGÁZ tavaly év elején mintegy 800 ezer egyetemes szolgáltatásra jogosult, döntően budapesti lakossági fogyasztó földgázellátását biztosította. Ez a szám áprilistól folyamatosan, majd augusztustól ugrásszerűen nőtt, akkor vették át ugyanis a Magyar Telekom csaknem 60 ezer földgázfogyasztóját. A folyamat problémamentes, sikeres volt - mondta. A FŐGÁZ jelentős fejlesztéseket hajtott végre rendszerein, és a vezérigazgató szerint a megszerzett tapasztalatok jó alapot nyújtottak a további feladatok ellátásához. Az E.ON ügyfeleinek átvétele után, illetve a szintén a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. (korábbi nevén GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.) 750 ezer lakossági ügyfelével együtt 2,2 millió egyetemes földgázfogyasztót szolgálnak ki - hangsúlyozta Králik Gábor. Készen állnak arra is, hogy a Tigáz 1,2 millió fogyasztóját átvegyék legkésőbb idén októberig, ezzel már az összes hazai, azaz több mint 3,4 millió lakossági fogyasztó a társaságnál lesz. A vezérigazgató kifejtette: a korábban francia tulajdonban lévő ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. működését vizsgálva sok tapasztalatot szereztek. Nagy különbségeket találtak a magyar és a francia megoldások között, miközben összegyűjtötték a legjobb irányítási és működési folyamatokat, a tervek szerint a kettőt összedolgozzák majd. Az ősszel megvásárolt szolgáltató sorsáról még

15 15 nincs döntés, az egyik elképzelés szerint beolvasztják a FŐGÁZ-ba, a másik lehetséges megoldás, hogy egy ideig még egymás mellett működne a két vállalat a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként - közölte Králik Gábor. A Magyar Időknek adott interjújában a FŐGÁZ vezérigazgatója azt mondta: nem akar behajtókat alkalmazni az állami gázszolgáltató. Az általuk megvásárolt GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (GSEM) általában 90 nap után értékesíti a kintlévőséget. A FŐGÁZ kicsit másképpen áll ehhez: 360 napon keresztül kezeli saját hatáskörben a tartozásokat, de nem alkalmaz behajtó társaságokat. Biczók András, az állami tulajdonba került társaság vezérigazgatója a Magyar Demokrata hetilapnak Králik Gáborhoz hasonlóan nyilatkozott, amikor azt mondta: egy nemzetközi társaságcsoportból a társaság átkerült a nemzeti közműszolgáltatási rendszerbe, és ennek mentén az ENKSZ szakmai irányítása alatt a FŐGÁZ Csoport országosan elérhető, egységes működést kíván megvalósítani. Ez rövid távon nem feltétlenül összeolvadást jelent, azonban látni kell azt, hogy az ügyfélkiszolgálási és működési modell eltérő a FŐGÁZ-nál és a GSEM-nél, ezért ki kell alakítani egy egységes országos modellt, amely egyesíti a társaságok jó gyakorlatait. Egy másik kérdésre azt válaszolta: nemrégiben a parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amellyel kezdeményezhető a MEKH-határozatok visszavonása. A társaság szempontjából - egyelőre - az önálló működés a szándékunk, és amennyiben a tulajdonosaink elfogadják az erre vonatkozó javaslatunkat, be szeretnénk adni a javaslatot a GSEM egyetemes szolgáltatási (ESZ) engedélyének megtartására. ELMŰ-ÉMÁSZ: döntöttek a részvények átruházásáról december 21., 22. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ Nyrt. rendkívüli közgyűlése döntött a közös tulajdonú ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-ben lévő részesedésük átruházásáról az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. részére január 1-jei hatállyal - derült ki a társaságok hirdetményeiből, amelyet a BÉT honlapján tettek közzé. A rendkívüli közgyűléseken döntöttek az ELMŰ-ÉMÁSZ ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-ben fennálló részesedésének átruházásáról is az ENKSZ részére. Az üzletrészek 50 százalékát 2016 januárjától, másik felét 2017 januárjától adják át a társaságok. A közgyűlések felhatalmazták a két cég igazgatóságát, hogy meghozzon minden döntést, megtegyen minden

16 16 nyilatkozatot és aláírjon minden okiratot, amely szükséges az intézkedések végrehajtásához - ismertette a közleményt a ProfitLine, az elemzeskozpont.hu, az inforadio.hu, a Napi, a vs.hu, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Magyar Idők/MTI. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t 2015 augusztusában hozta létre a két társaság, hogy abba szervezzék az egyetemes szolgáltatási tevékenységet, majd pedig e cégnek a részvényeit a tulajdonos RWE és a magyar kormány között kötött megállapodás értelmében átruházzák a nemzeti közműszolgáltatóra. A német RWE tulajdonában lévő ELMŰ és az ÉMÁSZ együtt Magyarország egyik legnagyobb áramszolgáltatója jelenleg. Előbbi Budapesten és agglomerációjában, az utóbbi Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye egyes részein mintegy kétmillió ügyfélnek biztosította az elmúlt évtizedekben az áramot egyetemes szolgáltatóként. A két cég kisfogyasztói számára 2016 januárjától az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. nyújtja az egyetemes áramszolgáltatást. (fotó: nol.hu) A Népszabadság értesülései szerint a november óta célegyenesben lévő vételi folyamat az Ákos-ügy kipattanása óta megakadni látszik. Marnitz István forrásai szerint a közgyűlésen is elhangzott a tárgyalások elhúzódására utaló megjegyzés, miszerint állami oldalról nem tapasztalható az az aktivitás, amely szükséges volna az adásvétel január eleji lezárásához. Ettől még az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt., valamint az ügyfélszolgálati leányvállalat eladása akár meg is valósulhat a határidőként kezelt időpontig. Már csak azért is, mert a január 1-jei dátum szerepel a szándéknyilatkozatban, és a kormány több tájékoztatón elköteleződött ebben az ügyben. A folyamat megakadását mutatja, hogy késik egy, a tranzakcióval kapcsolatban jó ideje várt kormányhatározat is. A két áramszolgáltató azért adja el a lakosságit is magában foglaló egyetemes szolgáltatást, mert a tevékenység a kormány által megszabott alacsony tarifák miatt veszteséges. Értékelések szerint ugyanakkor a két cég vételára még így is elérheti a tízmilliárdos nagyságrendet. Kérdés, erre miből lesz forrása a FŐGÁZ irányításán kívül más lényegi tevékenységet nem végző ENKSZ-nek. A mostani ügyletben ugyanis nem a FŐGÁZ, hanem az ENKSZ a vevőjelölt. Ez arra utal, hogy az állam az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt.-ből alakítaná ki a későbbi országos állami áramszolgáltatót. Ezzel az eladási technikával az adásvétel a lakosságnak kevesebb vesződséget okoz, mint ha csak a fogyasztói szerződéseket adnák át az

17 17 államnak ingyen. A kulisszák mögött zajló meccsekre utal az is, hogy míg a szándéknyilatkozat tartalmazta a két cég áramhálózatainak százalékára vonatkozó vételi szándékot, a közgyűlési felhatalmazás ezek eladására már nem tér ki. Pedig elemzők szerint az ELMŰ-ÉMÁSZ-nak a szándéknyilatkozatban megemlített vagyonelemei közül igazán jelentős, több százmilliárdos értékkel csak e két hálózatüzemeltető leányvállalat bír. Ám kérdés, hogy az állam honnan teremti elő a pénzt. A kiszivárgott kormányanyagok trükkös megoldásként azt javasolták, hogy a kabinet a saját tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Banktól vegye ezt fel hitelként. E megoldás uniós szabályokba ütközhet. A kormányzati sejtetésekkel ellentétben nem merült fel, hogy az RWE az üzlet kapcsán megválna a hálózatok irányításától - írta a lap. Magyar Idők: felére csökkent a kifizetetlen energiaszámla december 28. (fotó: magyaridok.hu) A rezsicsökkentés miatt jelentősen apadt a lakosság közműtartozása 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest - írta a Magyar Idők. Míg 2014 augusztusában 83,8 milliárd forint volt a kifizetetlen közműszámlák összege, 2015 augusztusára 77,6 milliárd forintra csökkent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint. A 2013-ban indult rezsicsökkentést megelőző nyáron mintegy hárommillió kifizetetlen energiaszámla volt az országban, melynek együttes értéke meghaladta a 140 milliárd forintot, 2015 nyár végén ugyanakkor 1,7 millió kifizetetlen közműszámlát tartott nyilván a MEKH. Áramszolgáltatójuknak 1,04 millióan nem fizették be számlájukat, ez mintegy 11 ezer fős csökkenést jelent egy év alatt, a távhő díjával csaknem 201 ezren maradtak el, így négyezerrel kevesebb fogyasztó halmozott fel tartozást, mint 2014-ben. A gázszolgáltatásban azonban a 455 ezer hátralékos 30 ezerrel több volt, mint 2014 nyarán. A hátralék nagysága is növekedett: 30-ról 32 milliárd forintra. Legtöbben tehát villamosenergia-szolgáltatójuknak tartoztak 2015 közepén, a legnagyobb kintlévőség pedig a földgázszolgáltatásban volt.

18 18 Külföldi energiaszektor Putyin kiállt a finnországi Hanhikivi mellett december 21. (grafika: power-technology.com) Helyes döntésnek nevezte az orosz elnök azt, hogy Moszkva befektet a Roszatom részvételével Finnországba tervezett Hanhikivi-1 atomerőműbe. Vlagyimir Putyin decemberi évértékelő sajtóértekezletén tért ki erre - idézte őt az atomenergiainfo.hu portál. Megtérül a befektetés, mert a finn gazdaság különösen stabil, és a helsinki parlament (a projekt meghiúsítására tett kísérletek ellenére) számomra váratlanul és meglepően határozottan kiállt a projekt mellett - mondta Putyin. A Roszatom finn partnere, amely már több milliárd eurót fektetett be az orosz gazdaságba, készen áll az együttműködésre és vállalja a kockázatot - jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség. Az orosz állam a Nemzeti Jóléti Alapból 150 milliárd rubeles támogatást ad a finnországi atomerőműberuházáshoz. A projektet előzőleg a kifizetődő infrastrukturális programok közé sorolta a moszkvai kormány, amely arra számít, hogy megvalósítása 4,5 milliárd eurós bevételt hozhat az orosz állami költségvetésnek. A tervek szerint a Roszatom egy egyblokkos, AESZ-2006 típusú, 1200 MW-os reaktorral felszerelt atomerőművet épít, ahhoz hasonlót, amilyet a paksi bővítéshez is ajánl. A munkálatok várhatóan 2017-ben kezdődnek és a reaktor 2024-ben működhet. Oroszország atomerőművet épít Iránban, Bangladesben, Indiában december 22., 26., 28. (fotó: pronedra.ru) Oroszország két atomreaktor építését kezdi meg Iránban - jelentette be az iráni Atomenergia Hivatal vezetője az iráni állami televízióban. Behrúz Kamalvandi

19 19 nem közölte, hol épülnek az új reaktorok, de Teherán és Moszkva 2014-ben abban állapodott meg, hogy Oroszország az Irán déli részén fekvő busheri erőműben épít két új reaktort - emlékeztetett a hirado.hu, a Privátbankár, az origo.hu, az OrientPress, a faktor.hu, a lokal.hu, az inforadio.hu/mti. A megállapodás ugyanakkor négy további reaktorra is szól. Ezek helyszínét az egyezség nem nevesíti, Teheránnak kell eldöntenie, hol épüljenek meg az új kapacitások. Teherán öt hónappal ezelőtt állapodott meg a nagyhatalmakkal vitatott atomprogramjáról. Az egyezség korlátozza, hogy Irán milyen nukleáris tevékenységet folytathat, hogy ne tudjon olyan hasadóanyagot előállítani, amelyből nukleáris fegyvert készíthetne. A polgári célú atomenergia-előállítást viszont a nagyhatalmakkal és Németországgal kötött megállapodás nem korlátozza. A földgázban és kőolajban gazdag ország diverzifikálná energiaellátását, ezért 20 darab ezer megawattos reaktort szeretne üzembe helyezni. Az IRNA iráni hírügynökség arról is beszámolt, hogy Irán és Oroszország monetáris megállapodást is köt, hogy az iráni rialt egyszerűbben lehessen rubelre váltani, amitől a kereskedelem fellendülését remélik. A RIA Novosztyi pedig arról számolt be, hogy Moszkva jövőre ötmilliárd dolláros kölcsönt folyósíthat Teheránnak. (grafika: atomenergiainfo.hu) Bejelentették azt is, hogy két atomerőmű építéséről szóló szerződést írt alá Banglades állami atomenergia-ügyi bizottsága a Roszatommal - ismertette az MTI hírét a Lokál, a Faktor, az inforadio.hu, a portfolio.hu, a vs.hu, az mno.hu, a hvg.hu. A projektek összesen 12,65 milliárd dollárba (1 dollár = 288 forint) kerülnek. Az építési munkát 2016 elején kezdik meg a bangladesi fővárostól 160 kilométerre fekvő Ruppur mellett - közölte a bangladesi tudományos és technológiai minisztérium szóvivője. A költségek csaknem 90 százalékát Oroszország finanszírozza, a kölcsön visszafizetését 28 éven belül, 10 év türelmi idővel vállalta Banglades. A tervek szerint az első erőművet 2022-ig, a másodikat 2023-ig helyezik működésbe. A bangladesi pénzügyminiszter közölte: az újgenerációs reaktorok élettartama 60 év, amit további 20 évvel meg lehet hosszabbítani. Az erőműveket az első évben a Roszatom üzemelteti, ez idő alatt a nukleáris üzemanyag költségeit is magára vállalja.

20 20 Energetikai megállapodást is aláírt moszkvai látogatása alkalmával Narendra Modi indiai miniszterelnök vendéglátójával, Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök bejelentette: az első két nukleáris erőmű előkészítése folyamatban van India Tamilnádu államában, a többi létesítésére a dél-indiai Ándhra Pradesban kerül sor, a kivitelező pedig a Roszatom lesz - írta a BBC-re hivatkozva a Magyar Idők. Oroszország atomenergia ügynöksége (Roszatom) több mint 8 százalékkal növelte a következő tíz évre szóló külföldi megrendeléseinek összértékét 2015 végére. A Roszatom egyik meg nem nevezett vezetője orosz újságíróknak elmondta: év végén több mint 110 milliárd dollárra rúgott a tízéves külföldi portfólió értéke, szemben a 2014-es 101,4 milliárd dollárral. Ha 2015-ben aláírták volna az Egyiptommal tervezett atomerőmű-építési projektet, akkor 140 milliárd dollár körül mozogna a külföldi megrendelések értéke. A négy reaktorral működő egyiptomi atomerőmű felépítéséről szóló megállapodást a tervek szerint januárban írják alá. A 12 éves futamidejű projekt értéke 26 milliárd dollárt tesz ki. A Roszatom célja az, hogy a következő két évben 160 milliárd dollárra növelje a tízéves külföldi portfólió értékét. Az állami vállalat exportból származó bevétele 2015-ben 6,4 milliárd dollárt tett ki az előző évi ötmilliárd dollár után. A Roszatom arra számít, hogy 2030-ra 80 reaktor építésére kap külföldről megrendelést. Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója szeptemberben azt közölte, hogy 12 országból 30 reaktor építésére van megbízásuk, további 10 blokkról pedig tárgyalnak. A megrendelések összértéke 300 milliárd dollárt tett ki, és Kirijenko szerint tovább fog növekedni.(tőzsdefórum, origo.hu, inforadio.hu/mti) Közben nevet változtatott a Roszatom leányvállalata, amely 2011-ben eredetileg az orosz állami atomenergetikai konszern ajánlatainak külföldi népszerűsítésére jött létre. A részvényesek határozata alapján Rusatom Energy International néven működik tovább. A cég - az adott projekttársaság résztulajdonosaként - a Roszatom külföldi atomerőmű-építési és -üzemeltetési programjainak irányítására összpontosítja erőfeszítéseit. Feladata, hogy finanszírozókat vonjon be a projektekbe, biztosítsa, hogy a beruházások a tervezett költségvetésen és határidőn belül fejeződjenek be, üzembe helyezésük után az atomerőművek hatékonyan és biztonságosan működjenek, a megtermelt áramot pedig értékesítsék a külföldi piacokon. A Rusatom Energy International jelenleg két külföldi projektben is érdekelt: leányvállalatán keresztül 34 százalékos tulajdonrésze van a Hanhikivi atomerőművet építtető finn társaságban és többségi részvényes a törökországi Akkuyu Nuclear cégben - olvasható az AtomenergiaInfo oldalán.

21 21 Bírósági engedély két reaktor újraindítására Japánban december 24. (fotó: ajw.asahi.com) Megnyitotta az utat a fukui kerületi bíróság két atomreaktor újraindítása előtt, miután megváltoztatta ezzel ellentétes korábbi döntését. A prefektúrában lévő takahamai atomerőmű üzemeltetőjének, a Kansai Electric Power japán energetikai társaság fellebbezésének helyt adva a kerületi bíróság nem látta akadályát annak, hogy újraindítsák az erőmű hármas és négyes reaktorát. A helyi lakosok korábban keresetet nyújtottak be a reaktorok beindítása ellen, és az eljárást meg is nyerték áprilisban. A bíróság akkor a reaktorok beindítását tiltó döntését azzal indokolta, hogy azok nem felelnek meg a 2011-es földrengés és szökőár után bevezetett biztonsági előírásoknak. A korábbi döntést hozó bírót azonban időközben lecserélték, a mostani ítéletet hozó új bíró szerint a reaktorok újbóli beüzemeléséről a japán atomenergetikai hatóságnak kell döntenie, amely biztonságosnak ítélte meg a reaktorok újraindítását. A Kansai Electric Power közölte: amint lehet, beindítja a reaktorokat, a hármas számút január végén, a négyest várhatóan február végén. Ezzel a 2011-es atomkatasztrófa után leállított 43 üzemképes japán reaktor közül négyre emelkedne az újra beindítottak száma. A szendai atomerőmű két reaktorát ben indították újra. (origo.hu, Faktor/MTI) Svájcba is szállít fűtőanyagot a TVEL december 21. (fotó: atomenergiainfo.hu) A Roszatom nukleáris üzemanyagokat gyártó vállalatcsoportjához, a TVEL-hez tartozó Gépgyártó Üzemben (MSzZ) átvették azokat a fűtőanyag-kötegeket, amelyeket a svájci gösgeni atomerőmű számára újrafeldolgozott uránból

22 22 készítettek - tudósított az atomenergiainfo.hu. A fűtőanyagot a francia Areva németországi leányvállalatával kötött szerződés alapján állították elő a Moszkva melletti Elektrosztalban lévő üzemben. A németországi leányvállalat, az Areva GmbH és a svájci atomerőmű képviselői ellenőrizték a gyártási dokumentációt, majd megállapították, hogy a programot teljes egészében teljesítette az orosz partner. Az Areva GmbH és az MSzZ együttműködése több mint két évtizedes. Az orosz cégnél 1994-ben vezették be azokat a gyártási folyamatokat, amelyek alkalmassá tették a vállalatot arra, hogy újrafeldolgozott urán felhasználásával fűtőanyag-kötegeket állítson elő az Areva által tervezett nyomottvizes reaktorokhoz. A gösgeni létesítmény 1998-ban kapott először Oroszországban készült üzemanyagot, eddig összesen 580 fűtőanyag-köteget gyártottak neki. Nem veszélyeztette a biztonságot a Leningrádi Atomerőmű üzemzavara december 21., 22. (fotó: atomenergiainfo.hu) Nem volt hatása a nukleáris biztonságra a Leningrádi Atomerőmű 2. blokkjában december 18-án történt üzemzavarnak - közölte a Roszatom magyar kommunikációs partnere, a Kotimex PR, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom honlapján december 21-én megjelent hivatalos jelentésre hivatkozva. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint az atomerőmű 2. blokkját a személyzet december 18-án, moszkvai idő szerint 13 óra 50 perckor az utasításoknak és szabályoknak megfelelően leállította, miután a turbinacsarnok egyik helyiségében, egy légtelenítő nyomáscsökkentő berendezésnél gőz képződött. Radioaktív kibocsátás nem történt, a háttérsugárzás az üzemzavar idején és azóta is a normális értéken belül van - hangsúlyozta a közlemény, jelezve: az üzemzavar a nukleáris eseményeket besoroló nemzetközi INES skálán nullás alatti volt, azaz nukleáris biztonsági szempontból nem volt jelentősége, nem is volt jelentésköteles. A Szentpétervártól 40 kilométerre, a Finn-öböl mellett található Leningrádi Atomerőmű 4 blokkja közül jelenleg az első, a harmadik és a negyedik blokk

23 23 üzemel 3000 MW összteljesítménnyel - olvasható a közleményben, melyet a hvg.hu, az inforadio.hu, a Faktor, az Index, az atv.hu is átvett. Az Eho Moszkvi-t jelölte meg forrásként a Magyar Nemzet, amikor azt írta: a finn mérőállomások állítólag kimutatták a sugárzás megugrását. A hatóságok arra kérték a lakosságot, ne essen pánikba, a keleti szél ugyanis a radioaktív felhőt Finnország és Észtország felé vitte - ezt a greenfo.hu közölte a csernobil30.blog.hu-ra hivatkozva. A cikk arra is kitért, hogy az atomerőmű a csernobilihez hasonló: egy RBMK szovjet grafitmoderátoros reaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. E típusnál az aktív zónában keletkezett gőzt közvetlenül a turbinákba vezetik. Tekintettel arra, hogy a reaktor hűtővizében mindig találhatók radioaktív atommagok, a turbinákat szigetelni kell a külvilágtól. Így egyik nagy hátránya, hogy a turbinák radioaktív szennyezettsége nagyobb ellenőrzött zónát igényel. A balesetnél e rendszerben történt a hiba. Vladimir Pereguda, az atomerőmű vezetője felhívta a lakosság figyelmét: ne nyissanak ablakot és ne menjenek utcára, viszont kitelepítésre nincs szükség, mert a sugárzás nem éri el a határértéket. Jelezte, hogy a keleti szél miatt Finn- és Észtország van inkább kitéve a radioaktivitásnak. Ezt a szentpétervári Hidrometeorológiai Központ képviselői is megerősítették, észt képviselők pedig akkor nem mértek határértéket meghaladó sugárzást. Helyi környezetvédő csoportok azt javasolták az érintett országoknak, mérjék a sugárzást. Az erőműtől keletre nem mutattak ki magas sugárzást, viszont a tenger felé nem mérték, hogy mekkora sugárzást fújt a szél - részletezte a cikk. Az OAH értékeli az ellenőrző állomások méréseit december 22. Az osztrák, a szlovák és a magyar környezetellenőrző állomások mérései december 22-én a szokásos normál háttérsugárzásnak megfelelő értéket mutatták, csak úgy, mint a szomszédos Ukrajna atomerőműveit ellenőrző mérőhelyek - közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. A magyar hatóság december 22-én egyeztetett orosz partnerével a Leningrádi Atomerőműben történtekről és a kialakult helyzetről. A nukleáris biztonságot felügyelő orosz hatóság (Rosztyehnadzor) megerősítette azt a korábbi kijelentését, miszerint a 2. számú reaktorblokkon egy alacsony nyomású

24 24 gőzvezeték hibája miatt gőzkibocsátás történt december 18-án délután. A blokkot leállították, hogy felkészüljenek a kiváltó okok vizsgálatára és a hiba javítására. Az esemény során, illetve következtében nem sérültek a hatósági előírások és a biztonsági követelmények. A magyarországi atomerőmű környezetében a december 14. és 21. között gyűjtött speciális aeroszol minták nem tartalmaztak mesterséges eredetű radionuklidokat, nem voltak nukleáris üzemzavarra utaló kimutatható nyomok, ami összhangban van a hazai és a szomszédos országok környezetellenőrző állomásainak méréseivel - olvasható az Országos Atomenergia Hivatal honlapján. Brüsszel nem támogatja a német-orosz gázvezetéket december 31., 18. Nem tartja összeegyeztethetőnek az EU energiaügyi szabályaival az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték tervét Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke - emlékeztetett a HVG. A lengyel politikus szerint a vezeték megsértené azt az elvet, miszerint az uniónak diverzifikálnia kell az energiaforrásokat és az energiaszállító infrastruktúrát. Az Északi Áramlat 2 megduplázná a 2011-ben megnyitott Északi Áramlat kapacitását, jelentősen csökkentve a Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül haladó tranzitszállítások jelentőségét. Olaszország és a balti államok ellenzik a tervet. Németország és Hollandia szerint a vezeték megépítésének semmi köze az ukrajnai orosz beavatkozás miatt Moszkva ellen elrendelt EU-szankciókhoz. Az Északi Áramlat 2 terve Orbán Viktornak sem tetszik, a magyar miniszterelnök a legutóbbi, decemberi EU-csúcson azt mondta: ha az EU megtorpedózta a Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat építését, akkor megfelelő indokot kell találnia arra, miért is jó az uniónak az ugyanúgy orosz érdekeltségi körbe tartozó Északi Áramlat kibővítése. A Gazprom és európai cégek által aláírt beruházási szerződés ellenzői részben éppen azon az alapon támadják a projektet, hogy az teljesen kiváltaná az ukrán útvonalat, ezzel szembemenne az EU saját gázellátási és geopolitikai prioritásaival - írta korábban a BruxInfo portál.

25 25 A CEZ ajánlatot tett a Vattenfall barnaszén üzletágára december 21. (fotó: praquepost.com) A cseh CEZ energiaipari konszern ajánlatot tett a német Vattenfall nyíltszíni barnaszén bányáinak, valamint barnaszén-tüzelésű és vízi erőművei megvásárlására - idézte az MTI-t a Napi és a Tőzsdefórum. A cég 2014 őszén jelezte szándékát brandenburgi és szászországi barnaszén aktíváinak eladására. A dpa hírügynökség értesülése szerint a Vattenfall karácsonyig kért nem kötelező érvényű vételi ajánlatot potenciális vásárlóktól. Az ajánlatokat első körben január végéig vizsgálja meg a Vattenfall, az aktívák értékesítéséről pedig 2016 nyaráig hozza meg a végleges döntést. A Vattenfall az értékesítésről nem adott tájékoztatást. Az sem ismert, hogy pontosan hány vállalat érdeklődik a rajnai után a második legnagyobb német barnaszén-készlet megvásárlása iránt. Médiaértesülések szerint több csehországi vállalat mellett az esseni Steag is jelezte vásárlási szándékát. Hírek röviden december 28. (fotó: vilagszam.hu) A nagy érdeklődés miatt december vége helyett január 31-ig látható a budai Várban a Csontváry Kosztka Tivadar életművének nagy részét bemutató kiállítás - jelentette be L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára. A tárlat főszponzora az MVM Zrt. (hirado.hu/mti)