Cser Ferenc és Darai Lajos: A FILOZÓFIA ŐSTÖRTÉNETI ALKALMAZÁSA, ILLETVE AZ ÚJ ŐSTÖRTÉNETI EREDMÉNYEK FÉNYÉBEN ALAKULÓ FILOZÓFIA, AVAGY MIVEL JÁRUL(HAT) HOZZÁ A FILOZÓFIA TUDOMÁNYA A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KUTATATÁSÁHOZ? * MOTTÓ: Mivel járul hozzá a filozófia tudománya a magyar őstörténet kutatásához? Ennek a bemutatására az a legjobb, ha gyakorlatban alkalmazzuk e célra a filozófia eredményes eszközeit. Nyomon követve, hogy milyen filozófiai alapállások, megfontolások vezetik, bátorítják, erősítik s gyengítik keresésünket, mondandóinkat. I. BEVEZETÉS. Újabb és újabb tudományos eredmények látnak napról-napra napvilágot, amelyek alapján az emberiség következésképp a magyar őstörténet eredményeit át kell fogalmaznunk, újra meg kell fontolnunk. Az eredmények egy részét főleg azokat, amelyek szemléletünk megváltoztatására késztettek röviden a következő négy munkában ismertetjük. Valamennyit összefoglalóan előadtuk Mártélyon a ZMTE tudományos tanácskozásán. A jelen munka a következő négy dolgozat tézisszerű összefoglalója, amelyben a továbbiakban bemutatott adatokra építve ismertetjük az emberiség és a magyarok őstörténetének tanulmányozásához kapcsolódó nézeteinket és megállapításainkat. Ezért ez a munka szervesen kapcsolódik a következő négy munkához és azok összefoglaló gondolatmódszeri bevezetését képezi: "Új szemlélet és módszertan az ember, a társadalom és az emberiség őstörténeti kutatásában" "Genetikai vizsgálatok korlátozott embertörténeti alkalmazása" "A modern ember félmillió éves európai őstörténete" "Kárpát-medencei népünk elődeinek kiemelkedő helyzete és szerepe" II. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A TUDOMÁNYOS KUTATÁS CSÚCSELJÁRÁSAINAK ALKALMAZÁSÁBAN 1. A tudományos ismeretbővítés szakaszai: Érzékeinkkel, szokásos mindennapi eszközökkel. Érzékeinkkel és a hagyományos gondolkodással elérhetetlen, de tudománnyal elért területek bevonása. * A ZMTE 2006-os mártélyi XIX. Magyar Őstörténeti Találkozójára beküldött előadás.
Új eredmények, képzetek befogadása, beillesztése az addigi tudományos ismeretek közé. Alkalmazás és felhasználás más további tudományos célkitűzések elérésére. Karl R. Popper: A tudományos kutatás logikája. Európa Kiadó, Budapest 1997. Karl R. Popper Conjectures and Refutations: The Growth of Scientific Knowledge. RKP, London 1963. Magyarul: "Igazság, ésszerűség és a tudás növekvése." TEK-MIRROR 1985. 2. szám. Karl R. Popper: "Tudományelmélet fejlődéselméleti és logikai értelemben." Megismerés, történelem, politika. Válogatott írások és beszédek. AduPrint, Budapest 1977. 15-37. Darai Lajos Mihály: Karl Popper. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1981. 93. o. 2. A tudományos ismeretbővítés jellegzetességei: A tudomány elméleteinek növekedése nem puszta megfigyelések eredménye, hanem a megfigyelések a tudományos elméletek gyarapodásának eredményei. A kutatási csúcseljárások eredményei azért alkalmazhatók a tudomány minden más területén, mert eljárásaik létrehozása már maga megvalósította a tudományos közegükbe való beillesztésüket. A tudományos ismeretbővítés, alkalmazás interdiszciplináris elvű egyeztetése más területre nem tudományos paradigmaváltás pusztán, hanem több tudományág, terület egymásra hatása. Egyetlen tudomány alapvető felfedezése, eljárása se független a többitől. A másik paradigmaváltás ugyan megvalósul a pozitivizmus szcientista és redukcionista megnyilvánulásaiban, de veszélyeket hordoz, különösen a globális hatás óta, amely minden kisebb hibát felnagyít, megsokszoroz. Darai Lajos Mihály: F. A. Hayek ismeretelméleti problémákról." Történelem - politika - gazdaság. Budapesti Műszaki Egyetem. Budapest, 1985. 86-95. o. Darai Lajos Mihály: "Friedrich Hayek egységes módszere." MÜM Tájékoztató 1987. 4. sz. 49-87. Darai Lajos Mihály: Friedrich Hayek alkalmazott nevelésfilozófiája. Szabadpart Társadalomtudományi, Művészeti és Irodalmi Online Folyóirat, Társadalomtudományi rovat, Kodolányi János Főiskola Honlap: www.kodolanyi.hu. III. A GENETIKA PÉLDÁJA 3. Társadalomelmélet és etika: Mindennek nemcsak közvetlenül ható társadalomelméleti következményei vannak totálissá és megállíthatatlanná váló kockázattal, hanem erkölcsi tekintetben mélyebb a rombolás, mert az emberség alapjait kezdik ki. És a dolog igen nehezen kritizálható, mert a csúcstechnológiai eljárásoknál ez még erőteljesebb, de a magas kutatási költségeik miatt nem szerezhető meg ellenük konkrét kritikai alap.
4. A leszakadó elméletek mentőövet keresnek más tudományterület csúcseredményében: Ugyan a genetika megállapításai, a maguk területén biológiai folyamatokról szólnak, de például a kreacionizmusnak a tudományos versenyben lemaradt elmélete igazolást lát benne a maga számára. Vizsgálják az élőlény genetikai változásainak hatását a magatartására, pedig a mutációs jellegű genetikai változások biológiai hatása, azaz fehérjeváltozásai következményeit a lény magatartására, csak utólag tudjuk megragadni, előre nem. Harun Yahya: Az evolúciós csalás. A darwinizmus és ideológiai hátterének tudományos bukása. Kornétás Kiadó, Budapest 2006. The Creation Bookstore. Revolution Against Evolution. http://www.rae.org/bookstore.html 5. A semmitmondó mutáció és a valódi tapasztalat felhalmozás: Akkor tudhatunk meg erről bármit, ha sikerül megfejteni azt a környezeti változást, amihez a mutáns jól alkalmazkodott és fennmaradt. A genetika hasonlóan kétségeket támasztó újabb felhasználása, amikor e változások történeti szerepét tárják fel egy társadalmi csoport érdekköréhez igazítva azt. Összefügg ezzel az a kérdés, hogy miként halmozódik fel a génekben a tapasztalat, mitől hosszabbodik meg egy-egy élőlény DNS-e, s mitől van az élőlények nagyfokú változatossága? igen nehéz megragadni, és szinte világnézet-függő a róla való vélekedés. Hagyományosan nem tették fel eddig e kérdést, mert mindent a mutációtól vártak, mindent azzal magyaráztak. De a mutáció hatása, 'eredményei' nem alkalmasak a problematika megoldására, hogy mitől sikeres a túlélő lény. Az élőlényeknek, különösen az embereknek a képességei, a műveltsége teszi lehetővé az alkalmazkodást a változó körülményekhez, a képesség növelést, műveltség gazdagodást. Nem a genetikán nyugszik a magatartási változás, hanem az agykapacitás meglévő képességi színvonalától: a tudás növekedése próba-szerencse módszerrel történik. Gibbons, Anne: "Evolutionary Genetics. Europeans Trace Ancestry to Paleolithic People" Science 290 (2000. nov.) Colin Renfrew: Before civilisation. Penguin Books, 1983. (A civilizáció előtt. Radiokarbon forradalom és Európa őstörténete. Osiris Kiadó, Budapest. 2005.) Gimbutas, Marija: The Civilization of the Goddess. Harper, San Francisco. 1991. Gamble, Clive: Time Walkers. Penguin Books, London. 1995. Gamble, Clive: "The Paleolithic Europe, 700,00-40,00 Years Before the Present." Prehistoric Europe. Univ. Pr., Oxford. 1998. 6. Genetika és őstörténet: Genetika és emberi őstörténet valóságos kapcsolata régészeti alapokon nyugodhat, fordítva nem, még ha ilyen visszahatást érzékelünk is a csúcseljárásoknál. A legfontosabb volt a művelődéstörténeti időrend megállapítása, amitől az őstörténeti időrend pontosabbá vált a csúcseljárások eredményeként.
Ezért Colin Renfrew a diffúziós modellt már teljesen elveti, amint az indoeurópai felsőbbrendűséget is. Az új genetikai ág, az Y kromoszóma-kutatások bemutatásakor elfogadta Marija Gimbutas nézetét. Gimbutas szerint a sztyeppei kurgán kultúra a nordikus hitvilágot képviselte, embere a kaukázusi hosszú fejű, vékony csontú, rövid törzsű, hosszú lábú 'kaukázusi ember', s a kurgán kultúra elemei az indoeurópai nyelvekben uralkodóak. E kurgán kultúra hordozza az indoeurópai szellemi kultúrát, annak vallási és társadalmi felfogását. A sztyeppei műveltségek nem voltak egységesek, nem azonos embertípus, nem azonos nyelvrendszerrel művelte őket. Renfrew-ra és Gamble-re a darwinizmus, a marxizmus hatott, azaz hogy a gazdaság mindenek fölött. 7. A többközpontú emberi fejlődést tagadó manipulációk: A diffúziós elmélettel együtt megsemmisült annak lehetősége, hogy a termékeny félhold területéről terjedjen el az emberi műveltség. Mégis ezt támasztatnák alá az elmélet hívői, s a genetikai embervizsgálat nekik a modern ember Európába jötte melletti érveket ad. De nincs semmilyen indok olyan felfogásra, mint a Marrs által ismertetett Sitchin-féle tan. Képzelődés, hogy földönkívüliek genetikailag manipulálták volna a földi ősember egy kis csoportját valahol a Közép- vagy Közel-Keleten, amely aztán elterjedt mindenfelé felsőbbrendű lényként. Szak(?)irodalom: Jim Marrs: Alien Agenda. Amazon, 2001. Zecharia Sitchin: The 12th Planet (The Erth Chronicle, Book 1). Amazon. 2002. Vö.: www.amazon.com Creamo, Michael A. Thompson, Richard L.: Hidden History of the Human Race. Govardhana Hill Pu. 1994. Magyarul: Az emberi faj rejtélyes eredete. A tudomány titkainak szenzációs leleplezése! Védikus Bölcselettudományi Szabadegyetem, Budapest. 1997. Lásd még Edgar Cayce, Graham Hancock, Erich von Daniken, Ruth Montgomery munkáit. 8. Egységes emberiség: Kifogásunk a kettős emberiség felfogással szemben, hogy az emberi gének teljesen benne vannak az állati gének sorában, nincs szakadék, azaz azonos rendszerhez tartozunk. Ha lett volna évmilliókkal ezelőtti modern ember, akkor az emberiség sem lehetne az állatvilág része, vagy ha igen, az csoda lenne. A tudományban vannak tapasztalatok, amik eddig sohasem sérültek meg, az azokra épített törvények alól eddig nem volt kivétel. A hírhedt esetek zömére kapásból lehet alternatív magyarázatot találni, s amikor nem, ott a mintavétel körülményei alapjában véve tisztázatlanok. A mutáció valóságos sebessége környezet függő, nem lehet laborban előre jelezni. Van mutagén környezet, amikor és ahol nagy a kozmikus sugárzás, földsugárzás, ionizáció, ultraibolya sugárzás stb. A szaporító sejteknél mutáció helyreállító mechanizmus működik. Az ilyen publikációk a mutáció sebességét nem természetes körülmények között mérik. A föltételezett mutációhoz szükséges idő náluk 5-10 évezred, ami téves számításból fakad, mert körben forgó logikával a sebességet osztják el hozzá a mutációk számával.
A ma elérhető gazdag ismeretanyag a múltról félmillió éves folyamatos emberi életet mutat a Kaukázustól a Pireneusokig és a Kárpátokig. A modern ember legkorábbi betelepülése a Homo ergatras, Homo erectus: 1.5-0.5 millió év. Ez nem pusztán előtörténet, hanem valóságos emberi őstörténet; nem emberré válás, hanem az ember alkalmazkodó műveltségeinek sorozata. Nálunk a vértesszőlősi (acheuli) műveltségű embert váltja a jégkorszakhoz alkalmazkodott subalyuki (neandervölgyi), majd szeletai moustieri műveltségű ember, s mellé az istállóskői aurignaci és végül a bodrogkeresztúri gravetti műveltség lép. Semino, Ornella Passarino, Giuseppe Oefner, Peter J. Lin, Alice A. Abruzova, Svetlana Beckman, Lars E. De Benedictis, Giovanna Francalacci, Paolo Kouvatsi, Anastasia Limborska, Svetlana Marcikiæ, Mladen Mika, Anna Mika, Barbara Primorac, Dragan Sanatachiara-Benerecetti, A. Silvana Cavalli-Sforza L. Luca Underhill, Peter A.: The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective." Science 290 (10. November 2000), pp.: 1155-1159. Peter A. Underhill, Peidong Shen, Alice A. Lin, Li Jin, Giuseppe Passarino, Wei. H. Yang, Erin Kaufman, Batseva Bonné-Tamir, Jaume Bertranpetit, Paolo Francalacci, Muntaser Ibrahim, Trefor Jenkins, Judith R. Kidd, S. Quasim Mehdi, Mark T. Seielstad, R. Spencer Wells, Alberto Piazza, Ronald W. Davis, Marcus W. Feldman, L. Luca Cavalli-Sforza, Peter J. Oefner: Y chromosome sequence variation and the history of human populations. Nature Genetics vol. 26. (November 2000) 358-361. 9. Egységet bizonyító mutációs sorrend: Afrika: M91-M32(06,31) M74-M94-M139-M60 M74-M94-M139-M168-M01-M145-M40-M96-M02 Közel-Kelet: M74-M94-M139-M168-M01-M145-M40-M35 Japán: Ázsia: Dél-Ázsia: Európa: Amerika: M74-M94-M139-M168-M01-M145-M174 M74-M94-M139-M168-M89-M09-M175 M74-M94-M139-M168-M89-M09-M04 M74-M94-M139-M168-M130 M74-M94-M139-M168-M89-M09-M45-M74-M173-17 M74-M94-M139-M168-M89-M170(172,52,62) M74-M94-M139-M168-M89-M09-M45-M74-M03
IV. A HAGYOMÁNYOS FILOZÓFIA ŐSTÖRTÉNETE ÉS MAGYAR ŐSTÖRTÉNET FILOZÓFIÁJA. 10. Különbség a kultúra, vallás, művészet és tudomány fogalmai értelmezésében: KULTÚRA A HAGYOMÁNYOS FILOZÓFIA ŐSTÖRTÉNETI FOGALAMAI a) Emberré válás, termelési mód, gazdasági tevékenység. b) Férfi és nő, falu és város, ipari és agrár, civil és katonai. c) Ősember, őstársadalmak, megalit kultúra, írott emlékek. d) Technika és civilizáció. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET FILOZÓFIÁJA a) Kárpát-medencei régészeti műveltségek. b) Hegylábi és domb-, síkvidéki életmód. c) Ősi eszköz-használat és társadalmi gondolkodás. d) Kohászat és fémművesség. VALLÁS MŰVÉSZET a) Mágia, totem, fétis, sámán, mitológia és istenkirály. b) Természeti népek vallása, világtörvény, kinyilatkoztatás. c) Halottkultusz, szertartások, papság és hívő közösség. d) Büntető jutalmazó túlvilág. a) Művészet állatoknál. Ősemberi művészet. b) Vallás és művészet, Szakralitás és profanitás. c) Művészet és szabadság, politika és művészet. d) Lebegő avantgard, egyetemes és gyökértelen remekek. a) Magyar lélekhit, csillagok ismerete. b) Halott- és hagyománytisztelet. Vallástörténet és egyháztörténet külön. c) A természet és a termékeny asszonyok tisztelete. d) Egyenrangú, inneni és túlvilág. e) Mellérendelt emberek. a) Ötfokú zene, csontfurulya. Ősi jelentésű tánclépések. b) Arcnélküli, jelképes alakok, írásjel. c) Növények, madarak és szarvas ábrázolása. d) Ötvös, jelképes remekek. TUDOMÁNY a) Primitívség, hiedelmek, kezdetleges ismeretek. b) Megfigyelés, lassú haladás, tekintélyek tisztelete. c) Antik fejlődés, reneszánsz, iparforradalom, informatika. d) Tudományos kísérletek. a) Valóságos világlátás. Holdnaptár. b) Földművelés, magnemesítés, állattenyésztés. c) Kifejező és gazdag nyelv, hang utáni írás. Ezres számkör. d) Gyógyfüves gyógyítás.
11. Különbség a metafizika, ismeretelmélet, etika és esztétika fogalmai értelmezésében: A HAGYOMÁNYOS FILOZÓFIA FOGALAMAI A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET FILOZÓFIÁJA METAFIZIKA ISMERET- ELMÉLET a) Ezotéria, túlvilági dolgok, magasabb rendűség. b) Vágyott túlvilág tökéletessége. c) Boszorkányság üldözése, és hit a varázslatban. a) A megismerés kezdetleges, az ember csak ma fejlett. b) Spekulatív megtévesztés. c) Vitathatatlan, szinte előírt jellegű valóság. d) Alárendelő gondolkodás és logika, nyelv. a) A valóság ismerete. A tapasztalat elismerése. b) Közömbösség a túlvilággal szemben. c) Boszorkányság és varázslás megvetése. a) Nyitottság a világra, az ismeretlenre, a jövőre. b) Természetes magyarázatok. c) A tapasztalati valóság tisztelete. d) Mellérendelő gondolkodás. ETIKA ESZTÉTIKA a) Matriarchátus, patriarchátus. b) Alárendelő ősközösségi, rabszolgatartó, feudális hűbéri, rendi társadalom és polgári demokrácia. c) Pénzért vett segítség és boldogság. d) Atomizált egyéni érdekek. a) Csak a magas művészet jó, kettős kultúra (nép alacsony). b) Klisék szerinti gondolkodás. c) Pragmatikus igénytelenség. a) Férfi és nő egyenrangú két fél. Szülők, tisztelete. b) Mellérendelő egyenrangúság. Szent Korona-tan, magyar nemzeteszme. c) Jó tett helyébe jót várj. Kalákázás. c) Rokoni és baráti kapcsolatok. a) Népművészet, alkotó készség, jeli, széptani érzék, látás. b) Népi esztétikai látásmód és jelképes szerkesztés. c) A szépség iránti igényesség. 12. Ellentétes felfogás a filozófiai diszciplínákban: HAGYOMÁNYOS FILOZÓFIA MAGYAR FILOZÓFIA VALLÁSFILOZÓFIA Mennél korábbi az ember, annál fejletlenebb. Természeti népek vallása: tudomány- és Természeti népek vallása: ordítóan tudatlan tényvallás. A magyar lélekhit nem is hiedelmek. tekintendő vallásnak. A régmúlt primitív emberekből állt. Az állam erőszakszervezet. TÖRTÉNETFILOZÓFIA Régészeti műveltségek teljes embere. Szent királyok és szerződéses, alkotmányos állam. TÁRSADALOMFILOZÓFIA Minden új társadalmi forma magasabb Az új társadalmi alakzatok nem fejlődést
fejlettségi fokon. jelentenek, hanem célszerű átalakítást, átalakulást. JOGFILOZÓFIA, POLITIKAFILOZÓFIA Alárendelés, hierarchikus társadalom. A vezérnek mindent szabad. LOGIKA, NYELVFILOZÓFIA A logika, a nyelv megfejthetetlen eredetű, de már az állatvilágban gyökerezik. Az alárendelés a nyelvet is hatalmi eszköznek tekinti és hatalmi helyzetben tartja, le, és nem felépíti. Világteremtés, állandó gondviselés világon túli létből. A természetfölötti szándékának kifürkészése. E szándék közvetítése, a közvetítők elsődlegessége. A tudás hatalom, tudni annyi, mint tenni, működni, és a siker áldozatokkal jár. A tudomány szent tehenei örökre sérthetetlenek. A tudományhoz hozzátartoznak bizonyos titkok és szükséges érdekösszefüggések. Az erősebb, a sikeresebb embercsoport hordozza tovább az emberi igazságot, jaj a legyőzötteknek, többé nem lehet igazuk. A vadember előbb példakép (Rousseau), majd primitív ellenpélda, ami miatt kizsákmányolás, népirtás, nyersanyagrablás lelkiismeretfurdalás nélkül lehetséges, a vadak lenézett szelleme primitív. A németeknél a népi emlékezetet beemelték a múltba. ONTOLÓGIA, TERMÉSZETFILOZÓFIA TUDOMÁNYFILOZÓFIA SZELLEMFILOZÓFIA Mellérendelés, egyenrangú társadalom. Szentkorona-tan jog, ősi magyar alkotmány. A nyelv eredete, lényege könnyen megérthető, mert mellérendelő nyelvünkhöz a viszonyunk a megértés. Magyar észjárás, magyar nyelvi gyökrendszer, sikeres mondatok szavakká, fogalommá rövidülnek. Végtelenbe nyúló valódi időrend, hátsó szándék nélküli emlékezet. Emberelődök egyedi és közös teljesítményeinek megbecsülése: hagyománytisztelet, egyenes folytatás. Emberjellemzők természetes értékének elismerése. A természet a barátunk, lehetetlent nem kívánunk. A tudás csupán gondolat, ha helytelennek bizonyult, kiigazítandó vagy elhagyandó a helytelen út. Egy történelem van és annak egy tudománya. A hatalmi történetírás vége paradigma váltást igényel. Az igazság egyszerűbb, szebb és a túlélés egyedüli záloga lehet a jövőben, ezért bűn ellene tenni. Magyar tárgyi, szellemi néprajz (folklór) mint élő hagyomány. Közmondás, népdal, népmese lelkisége, erkölcse, tanulságai. A múlthamisítás kiterjed a népi lelkület, a nemzeti jelleg meghamisítására, a mellérendelés előnyeinek eltitkolására. GAZDASÁGFILOZÓFIA, FILOZÓFIAI ÖKOLÓGIA A természet legyőzése, kizsigerelése, lerombolása jogos, az ember sikere. Hatalmi helyzetbe hozott környezetvédő technológia. Épített környezet, egység a természettel, takarékosság. KULTÚRFILOZÓFIA, MŰVELŐDÉSFILOZÓFIA A műveltség testi hordozója, az ember leszármazása, társadalmi hierarchikus rangja a legfontosabb. Mindezt a gének átörökítik, ezért egyesek már A műveltség a folytonos, nem a testi megjelenés. A gének helyett a gondolkodás és tapasztalat alkotja meg az embert.
a születéskor különbek a többieknél. Az ember a teremtés koronája, de végső soron nem felelős önmagáért, így számára mindent szabad. FILOZÓFIAI EMBERTAN Az emberség mindent felölel a világból, mégpedig az emberiség minden egyes képviselőjében. Az ember önmaga alkotója, ezért a természetet saját maga felépítőjének és kiterjesztésének tartva, csak a többi embertől vár el bármilyen segítséget.