Kertészet általáns jellemzése A kertészet egyedi áplást igénylő növények termesztésével és parkk, kertek gndzásával fglalkzó művelési ág. Kertészet alapvető feladatai laksság kertészeti termékekkel való ellátása exprt feldlgzóipari alapanyagk előállítása munkaerő fglalkztatása ipari termékek felhasználása Mezőgazdaság Kertészet 5 ágazat: gyümölcstermesztés szőlőtermesztés zöldségtermesztés gmbatermesztés dísznövénytermesztés gyógy- és armanövény t. táj- és kertépítészet kertimag termesztés palántanevelés faisklai termesztés Kertészet általáns jellemzői az agrárgazdaság talán legskldalúbb és legskszínűbb főágazata fgyasztás vlumene szrs kapcslatban áll az életszínvnallal kiemelkedően munkaigényes beruházási igénye és bruttó termelési értéke nagy kiemelkedő a szerepe a vidéki laksság fglalkztatásában és jövedelmi színvnalában szerepe van az emberi környezet alakításában Kertészeti termesztés jelentősége Magyarrszágn Területe kb. 250 ezer ha, mezőgazdaság <5%-a Kertészeti ágazatk éves termelési értéke 2004-2015 átlagában kb. 320 Mrd. Ft, ami a teljes mezőgazdaság 16%-a Zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke kb. 210 Mrd. Ft, ami a mezőgazdaság 11%-a Zöldség-gyümölcs ágazat éves munkaerő igénye 140 e. fő Jelenlegi körülmények, tendenciák Krlátk nélküli, nyílt piac az EU-ban Kedvező földrajzi adttságk Megvannak a fejlesztés lehetőségei Fejlesztések zömében EU-s pénzekből Egyre kmlyabb munkaerő hiány Gazdasági válság hatására keresletcsökkenés Frgóeszköz hitelezés prblémái Megfelelő ellátás imputanyagkból Imputanyagk flyamats áremelkedése 1
Glbalizálódó, kncentrálódó kereskedelem üzletlánck 60-70%-s részesedése nymtt árak Összefgási készség alacsny szintű hiány van a nagymennyiségű, egyöntetű minőségű árualapkból 27%-s ÁFA, őstermelői rendszer feketegazdaság magas aránya áruk 30-(70)%-a számla nélkül cserél gazdát Kezdetleges marketing tevékenység Termesztők visznylag alacsny képzettségi szintje Jelenleg is zajlik a termesztők szelektálódása Kertészeti ágazat fejlődését akadályzó tényezők Öntözés alacsny szintje Feketekereskedelem magas aránya átláthatatlan termelés Idénymunka helyzete (Termálenergia készletünket érintő kérdések 2025-ig megldódtt) Előfinanszírzást igénylő pályázati rendszer Hitelezési gyakrlat, agrárbankk hiánya Kertészeti képzés színvnalának hanyatlása Kutatóintézeti háttér kérdései (alakulóban) Szaktanácsadási rendszer kiépületlensége Zöldségtermesztés A zöldségfélék: lágyszárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldlgzva emberi táplálékul szlgáló, nagy bilógiai értékű, sk vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagkat tartalmazó növények. A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával fglalkzó termelési tevékenység. Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés, zöldséghajtatás, zöldségvetőmag-termesztés gmbatermesztés Zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzete Kb. 80 ezer ha, ez a szántóterület 1,5%-a Főbb régiók: Észak- és Dél-Alföld Túl sk a kisüzem, hetergén a színvnal Termésmennyiség 1,5 1,7 millió t 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,09 1,93 1,48 1,70 1,77 1,75 1,55 1,08 1,66 1,51 1,57 1,80 130 Mrd. Ft termelési érték - mg-i termékki-bcsátás 8,0%-a; növénytermelési érték 12,5%-a (2004-13 átlag), Megtermelt áru 45-55%-a friss fgyasztásra, 45-55%-a feldlgzásra megy. (Zölds. és Gyüm. együtt) Exprt termék lesz az összes előállíttt hazai alapanyag 55%-ából. (Z és Gy) Hazai fgyasztásban imprthányad 30%. (Z és Gy) EU közös piac és közös termelési térség. Hl a mi helyünk? /Adatk: FruitVeB/ Friss zöldség külkereskedelem alakulása (ezer t) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 exprt 150 145 147 144 144 139 142 166 imprt 102 128 134 128 111 125 118 141 egyenleg +48 +17 +13 +16 +33 +14 +24 +25 Többet exprtálunk, mint imprtálunk belőle: görögdinnye, étkezési paprika, trma, gmba, más kápsztaféle, spárga, csemegekukrica FruitVeB adatk Szabadföldi zöldségtermesztés Zöldségtermesztő felület (ezer ha) alakulása 2004 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 sz.f. 91 76 83 83 79 70 58 76 80 78 82 76 hajt. 6,3 5,7 5,9 5,8 4,5 4,2 4,1 3,9 3,7 3,7 3,7 3,7 össz 97 81 89 89 84 74 62 80 84 81 86 80 /FruitVeb adatk/ 2
Szabadföldi zöldségtermesztés kb. 75-80 ezer ha de ebből 50-55 e. a hárm nagymagvú zöldségnövény és 25 e. az összes többi a két alföldi régióban fntsabb növények: csemegekukrica, zöldbrsó, görögdinnye, zöldbab, fejes kápszta, vöröshagyma 1,1 1,3 millió tnna, ebből feldlgzóiparnak 0,7-0,9 millió tnna öntözés szerepe (jelenleg 30-40%? - cél a 80-90%) frisspiaci célú termelésnél intenzív technlógiai elemek egyre nagybb szerepe /FruitVeB adatk/ mennyiség (e. t) terület (ha) 2003-13 2014 2015 2009-13 2014 2015 csemegekukrica 466 580 480 27.930 34.900 32.000 dinnyefélék 196 237 221 6.353 6.515 5.180 gyökérzöldségek 127 144 143 3.388 3.840 3.890 zöldbrsó 84 72 73 16.055 17.300 15.500 paradicsm 91 68 120 881 850 1.470 hagymafélék 75 72 67 3.010 3.400 3.300 kápsztafélék 74 68 67 3.583 3.290 3.145 étkezési paprika 42 35 37 1.184 1.080 1.000 bab 24 32 30 3.560 3.700 3.550 knzervubrka 18 14 15 604 550 580 fűszerpaprika 17 19 15 1.680 2.060 2.000 trma 11 14 15 1.375 1.410 1.500 spárga 3,5 4,1 5,5 1.460 1.230 1.400 /FruitVeB adatk/ Zöldséghajtatás 2.600 ha (?) technikai felületen zömében (2.500 ha) fóliabrítású létesítmények kb. 850 ha fűtött berendezés, ebből kb. 340 ha termálvízzel (2020-ra 1.000 ha, ebből 700 ha getermikus a terv); apríték (stb.) fűtés előretörőben fntsabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalm, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság 3.700 ha technlógiai felület (csökkenő trend) 3-400 ezer t áru (2015-ben 406 e. t, növekvő trend) fntsabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsm; hidegtűrők - kápsztafélék, salátafélék létesítmények és technlógia flyamatsan krszerűsödnek növekvő termésátlagk Faj Zöldséghajtatásunk fajösszetétele Termőfelület (hektár) Termésmennyiség (ezer tnna) 03-12 2013 2014 2015 03-12 2013 2014 2015 paprika 1900 1.530 1.550 1.500 153,8 155,0 164,0 170,0 paradicsm 695 414 420 380 106,0 100,0 112,0 125,0 ubrka 234 98 92 100 34,6 20.0 23,5 24.2 salátafélék 501 530 540 550 33,5 35,0 39,0 39,6 fejes kápszta 302 280 230 250 14,5 12,5 13,4 11,0 kínai kel 236 180 200 200 8,2 8,0 9,6 8,4 egyéb káp.f. 457 420 390 400 7,3 8,0 8,3 10,0 egyéb 506 276 290 300 20,1 15,0 17,2 17,9 Összesen 4830 3728 3740 3728 377,9 353,5 387,0 406,1 /FruitVeb FruitVeb adatk/ /FruitVeB adatk/ Termesztőberendezések Fgalmuk: Olyan üveggel vagy fóliával fedett létesítmények, amelyekben palánta-nevelést vagy hajtatást flytatunk. Céljuk: védelem külső környezeti tényezőktől belső környezeti tényezők szabályzása (fény, T, rh%, CO 2 ) Fóliaalagút 1 m széles, 0.5 m magas, fűtetlen, zömében időleges takarási eljárásként alkalmazzák Fóliasátr egyhajós, visznylag lcsó, klíma szabályzhatósága rssz, van kis- és nagylégterű is, zömében fűtetlen Mbil blkkfólia visznylag lcsó, blkksíttt, ldható kötések, az ldalfalak is nyithatók, zömében fűtetlen Blkkfólia fix alapk, nagy légtér, gyakran autmatizált klímaszabályzás, kétrétegű fólia, általában fűtöttek Üvegház drága, blkksíttt, teljes fűtés, autmatizált klímaszabályzás, egész éves hasznsítás, hsszú élettartam 3
Gmbatermesztés Termésmennyiség: 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 40,6 32,0 29,0 22,9 21,6 20,9 22,5 19,6 21,1 25,0 25,7 27,5 30,5 30 Csiperke 26,8; laska 3,0; egyéb 0,2 e. tnna /FruitVeb adatk/ Exprtra 35%, imprt alig; 1,5-2 kg/fő/év hazai fgyasztás 13 Mrd Ft bevétel 70% friss, 30% knzerv gmbából 4.000-4.500 főt fglalkztat 30-35 hektár (10 ha krszerű - növekszik); Bp. és környéke, Heves, Győr-Msn 18-20 nagybb cég és 3-400 kisebb termesztő; sk helyen még elmaradtt a termesztéstechnlógia Csíra 90%-át, kmpszt (180 e. t) 50%-át exprtáljuk Csíra- és kmpszt előállítás világszintű Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem multinacinális cégek uralják a kereskedelmet mindent az öklógiailag és gazdaságilag ptimális helyen termeltetnek meg csak biznys fajk és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban (zöldbrsó, paprika, csemegekukrica, spenót, vöröshagyma) csökken a helyi típusk és tájfajták szerepe 8100 ha (ebből 7600 ha-n standard szaprítás), 94%-a zöldbrsó /MgSzH adatk/ A magyar zöldségtermesztés erősségei Az rszág kedvező adttságai közpnti elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó talajadttságk, termálenergia Termékek kedvező beltartalmi tulajdnságai Hagymányk, gyakrlat, szakértelem Mdern technlógiák ismerete és jó ellátttság a szükséges anyagkból és eszközökből Alacsny munkaerő költségek A magyar zöldségtermesztés gyengeségei Kedvezőtlen gazdasági környezet; magas ÁFA; kntraprduktív adórendszer és szabályzásk; versenyképességet kevésbé javító támgatási rendszer Feketegazdaság magas aránya (ÁFA!) Munkaerőhiány minőségben és mennyiségben is Termelők nem érdekeltek a szerveződésben kncentrált, nagy árualapk hiánya; egyenetlen, idényjellegű ellátás áruházlánck igénye Ipari zöldségek köre nagyn beszűkült Infrmációáramlás nem megfelelő Tőkehiány + hitelezési anmáliák Kistermelők alacsny szintű képzettsége Független technlógiai kutatás és szaktanácsadás hiánya Hetergén technlógiai színvnal Öntözés gyenge infrastruktúrája, szabályzási gndk Pst-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatk Stratégia, szabályzás, pályázati rendszer rendbe tétele. - elindult Átlags üzemméret növelése. csökken az 1-3ha-s termelők száma Munkaerő helyzet rendbe tétele. TÉSZ-ek helyzetének megerősítése. Tárlókapacitás növelése Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. - valami elindult Hazai technlógiai kutatás újjáélesztése. - valami elindult Öntözött területek arányának növelése. - valami elindult Intenzív termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Integrált termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Pst-harvest tevékenység krszerűsítése. - megvalósulóban Minőségbiztsítás általánssá tétele. - megvalósulóban Termékskála bővítése. egyes növényeknél elindult Feldlgzttság mértékének növelése; termelői tulajdnú feldlgzóüzemek létrehzása. - valami elindult Marketing tevékenység javítása. - valami elindult Hazai termékek fgyasztásának és az exprt növelése. Zöldségtermesztés bilógiai alapjai Zöldségfajk gyakrlati csprtsítása Burgnyafélék: paprika, paradicsm, tjásgyümölcs, burgnya Kabaksk: ubrka, dinnyefélék, tökfélék Kápsztafélék: fejes kápszta, karfil, brkkli, karalábé, kínai kel Hüvelyesek: zöldbrsó, zöldbab Gyökérzöldségek: sárgarépa, petrezselyem, zeller, trma, retek Levélzöldségek: salátafélék, spenót, sóska Hagymafélék: vöröshagyma, fkhagyma, póréhagyma Egyebek: csemegekukrica, spárga 4
Zöldségfajk géncentrumk szerinti csprtsítása (Vavilv szerint) Mérsékelt övi Mediterrán térség: kápsztafélék, saláta, spárga Közép-Ázsia: brsó, vöröshagyma, sárgarépa Közép-Kína: kínai kel, retek Hidegtűrő, kevésbé fény- és vízigényes növények. Trópusi, szubtrópusi India: ubrka, tjásgyümölcs Abesszínia (Etiópia): görögdinnye Dél-Mexikó: bab, kukrica Dél-Amerika: paprika, paradicsm Melegigényes, fagyérzékeny, fény- és vízigényes növények. Zöldségnövények környezeti igényei Fény Fényigényes: paradicsm, paprika, fűszerpaprika, dinnye, csemegekukrica Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: ubrka, bab Kevésbé fényigényes: kápsztafélék, brsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék Hőmérséklet A hőmérséklet meghatárzza: termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, az életflyamatk sebességét, egyes fenlógiai fázisk bekövetkeztét Zöldségnövények hőptimumai: 13 C: kápsztafélék, retek, trma 16 C: sárgarépa, petrezselyem, saláta, brsó, sóska, spenót 19 C: cékla, zeller, fkhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22 C: paradicsm, sütőtök, bab, csemegekukrica 25 C: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, ubrka Víz Zöldségnövények csprtsítása öntözési igényük alapján termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: ubrka, étkezési paprika, tjásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta öntözés nélküli termesztése nagyn kckázats: paradicsm, fűszerpaprika, dinnye, kápsztafélék, csemegekukrica, (zöldbrsó) öntözés nélküli termesztése kevésbé kckázats: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves) Talaj Mechanikai összetétel - középkötött (hmks vályg, válygs hmk) Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyrsan melegedő Szervesanyagtartalm - általában magas ph - semleges illetve enyhén savanyú (5.8-7.5) Mésztartalm - 1-2% CaCO 3 tartalm, 5% felett inantagnizmus Sótartalm - 0.05% alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan Tápanyagtartalm - tápanyagban gazdag talajk Tápanyag Nitrgén vegetatív növekedés, termésméret, termésátlag Fszfr gyökérképződés, generatív flyamatk (virág-, termés-, magképzés) Kálium generatív irányba hat; termésminőség, stressztűrés, tárlhatóság Kalcium hiánytünete gyakri, nem tudja önmagában áthelyezni a növény, vízfrgalm fntssága; inantagnizmus Magnézium klrfill alktóeleme; savanyú és hmktalajkn hiánya gyakri 5
Zöldségtermesztés technlógiája A termesztéstechnlógia főbb elemei területválasztás fajtaválasztás talajművelés tápanyagutánpótlás szaprítás növényáplás (öntözés, fittechnika, növényvédelem,) betakarítás tárlás áruvá készítés Talajművelési rendszer részei alap talajművelés - termékeny, gymban szegény talajréteg kialakítása vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómrzsás, ülepedett, sima, gymmentes) előállítása növényápló talajművelés megfelelő talajállapt fenntartása (talaj lazítása, gymk irtása) Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei trágya megválasztása - szerves, szervetlen; mn, összetett, kmplex trágyamennyiség meghatárzása - feltöltő, tartalékló, visszapótló, talajzsarló kijuttatás módja talajra kiszórva és befrgatva: terítés, sr, fészek; vízzel együtt tápldatzással; lmbra lmbtrágyázással trágyázás időpntja - alap, indító, fej Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. Nagyadagú szervestrágyázás. Nagyadagú műtrágyázás. Mez- és mikrelemek utánpótlása is jelentős. Vegetációs időben történő tápanyagutánpótlás jelentős. A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is. Szaprítás Termesztett növények életflyamatainak újrakezdésére irányuló tevékenység. Mikrszaprítás Makrszaprítás pl. spárga döntő többség Ivartalan (vegetatív) - Ivars (generatív) burgnya szárgumó trma gyökérdugvány fkhagyma sarjhagyma rebarbara tősztás metélőhagyma - tősztás (gmba micélium) döntő többség 2 fő módja: - helyrevetés - palántázás Ivars útn szapríttt zöldségnövények jellemző szaprítási módja kizárólag helyrevetve - zöldbrsó, zöldbab, spenót, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla, retek zömében helyrevetve - vöröshagyma, póréhagyma, csemegekukrica, bimbóskel helyrevetés és palántázás is gyakri - ipari paradicsm, fűszerpaprika, knzervubrka, spárgatök, brkkli zömében palántázva étkezési paprika és paradicsm, dinnyefélék, salátafélék, kápsztafélék kizárólag palántázva - tjásgyümölcs, zeller, spárga 6
Zöldségtermesztésben alkalmaztt öntözési célk talajművelést könnyítő előöntözés talajátmsó öntözés nedvességtárló öntözés kelesztő öntözés beiszapló öntözés VÍZPÓTLÓ ÖNTÖZÉS trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés (fagy elleni öntözés) betakarítást elősegítő öntözés Öntözési módk Esőszerű legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényrmbló lehet Csepegtető drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakaréks, precíz kijuttatást tesz lehetővé Felületi (ár-apály, barázdás, árasztó) vízpazarló, nehezen szabályzható; kivitelezése visznylag lcsó Altalaj kivitelezése nehézkes Fittechnika Azn műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. rögzítés növényi részek eltávlítása (metszés, termésritkítás) ltás termékenyülés elősegítése érésgyrsítás halványítás Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatárzó költségtényező. Érettség kérdése - bilógiai ill. technlógiai érettség Betakarítás idejének megállapítása szubjektív illetve bjektív módszerek Betakarítási módk: egyszeri vagy többszöri kézi - kézi ill. gépi gyűjtés gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű gépi - egymenetes ill. többmenetes Eredményességét meghatárzza: faj- és fajta termesztéstechnlógia környezeti tényezők a betárlt termény állapta tárlási körülmények, tárlási mód Tárlás Tárlási módk: árks v. barázdás prizmás gúlás, szalmabálás vermelés tárlóban hűtőtárlás szabályztt légterű tárlás Áruvá készítés Válgatás minimum követelményeknek nem megfelelő termények kiszelektálása Tisztítás szennyeződések, és az áru részét nem képező növényi részek eltávlítása Osztályzás a termények minőségi és méret kategóriákba való szrtírzása Csmaglás áru göngyölegekben való elhelyezése a szállítás és az értékesítés megkönnyítésére göngyölegek, csmaglás típusa feltüntetendő infrmációk 7
GYÜMÖLCSTERMESZTÉS A gyümölcsfélék: fásszárú (kivéve a szamóca), több éves, nyersen vagy feldlgzva élvezettel fgyasztható növények. Földrajzi termeszthetőség szerint mérsékelt égövi szubtrópusi trópusi Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete 80 ezer ha termő ültetvény, ebből 30 e. ha krszerű Termésmennyiség: jbb években kb.800-900 ezer t 2003 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 788 1.000 727 810 433 930 893 769 553 999 886 1.293 835 50% feldlgzás, 10% friss exprt (Német. Skan-, dinávia, Orsz.), 40% belföldi friss fgyasztás Hazai gyümölcsfgyasztás kb. 60 kg/fő/év Átlag 80 (60-100) Mrd Ft termelési érték, Mg. kb. 4%-a Fntsabb fajk: alma (túl magas részarány), meggy, szilva, dió, kajszi Friss gyümölcs külker egyenlege kb. +10 Mrd Ft Öntözés aránya 15-20% (cél a 80%) Integrált termesztés aránya 30% (cél a 80%) hektár arány tendencia ezer t arány külker egyenleg alma 29927 36,4% 593,9 66,2% exp körte 2615 3,2% 32,3 3,6% imp cseresznye 2170 2,6% 12,2 1,4% exp meggy 14743 18,0% 69,0 7,7% exp kajszi 4356 5,3% 25,0 2,8% exp őszibarack 4491 5,5% 40,5 4,5% imp szilva 7519 9,2% 65,8 7,3% exp szamóca 676 0,8% 7,0 0,8% imp málna 526 0,6% 1,7 0,2% imp szeder 298 0,4% 2,1 0,2% imp egres 174 0,2% 0,9 0,1% exp ribiszke 1275 1,6% 7,0 0,8% exp bdza 4457 5,4% 11,7 1,3% exp dió 5735 7,0% 7,7 0,9% exp egyéb 3168 3,9% 20,8 2,3% exp összesen 82129 898 /FruitVeB adatk 2010-15 átlag/ Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete 2. Sk a krszerűtlen, rssz helyen lévő vagy idős ültetvény Faisklai termesztés alacsny színvnalú Krszerűtlen fajtaválaszték, krszerűtlen géppark Hazai technlógiai kutatás és szaktanácsadás hiánya Alacsny termésátlagk; kérdéses minőség (szakképzett) Munkaerő hiánya Versenyképes (nagymennyiségű, hmgén, ütemezetten leszállíttt) árualapk hiánya Elégtelen (hűtő)tárló kapacitás Fejlesztésre szruló pst-harvest és marketing Nagyn hetergén színvnal + kntraprduktív támgatási rendszer piaci letisztulás nagyn lassú Termelés, piac és feldlgzás összhangja nem megfelelő, sk az érdekellentét Feldlgzóiparban 2 faj dminál (alma, meggy) Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatk 1. Ágazati stratégia következetes végig vitele Szakszerű termőhelyválasztás az új ültetvényeknél Fajta és szaprítóanyag háttér megerősítése Árutermelés és szciális termelés elválasztása Frisspiaci és ipari célú termesztés különválasztása Kiszámítható, fejlődést generáló támgatási rendszer Krszerű ültetvények területének növelése (60 e. ha) Öntözés arányának növelése Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatk 2. Kutatás és szaktanácsadás újjászervezése Az IFP (Integrated Fruit Prductin) általánssá tétele Termésátlagk, termésbiztnság, tervezhetőség növelése a technlógia fejlesztése által Jó minőségű, prémium termékek arányának növelése Betakarítási/kínálati szezn széthúzása Integrációk ösztönzése versenyképes árualapk kialakítása Pst-harvest tevékenységek fejlesztése A magyar áruk fgyasztásának ösztönzése, agresszív bel- és külföldi közösségi marketing 8
virágrügy vegyesrügy dárda sima termõnyá rs termõnyárs bkrétás termõ nyárs tövises termõny árs középhsszú termõvesszõ hsszú termõ vesszõ teljes értékû termõvesszõ nem telj. ért. termõvesszõ termõkalács termõbg Gyümölcstermesztés bilógiai alapjai Almatermésűek alma körte birs nasplya Gyakrlati csprtsítás Csnthéjask cseresznye meggy kajszi szilva őszibarack Héjask mgyró gesztenye dió mandula Bgyósk ribiszkék köszméte málna szeder szamóca festőbdza áfnya berkenye sm hmktövis Testalakulás szerinti csprtsítás Dudvásszárú - lágyszárú - szamóca Félcserje - nincs két évnél idősebb föld feletti része - málna, szeder Cserje - cserjetörzs + tővesszők - mgyró, ribiszkék, köszméte, bdza, birs Fa - törzs + krna - gesztenye, dió, alma, körte, mandula, csnthéjask indanövényke vesszőcsúcs tősarjak félcserje dudvásszárú tőrózsa gyökértörzs járuléks gyökérzet termővesszők (2. évi) ldalhajtásk gyökérsarjak meddő zöldhajtásk (1. évi) járuléks gyökérrendszer cserje fa rügyek hajtás termőgally tővessző cserjetörzs járuléks gyökérrendszer Szárrendszer részei Törzs bkr, alacsny, közepes, magas Krna természetes, mesterséges Ág 5 évnél idősebb Gally 2-4 éves Vessző 1 tenyészidőszakt megélt - Termővessző termőrügy van rajta Hajtás - Levél - Virág (virágtengely, virágtekaró levelek, ivarszervek) - Termés Gyümölcstermő növények rügytípusai Gyümölcsfaj Rügy Termõrészek Minőség szerint - hajtó, virág, vegyes Alma Körte Birs Nasplya Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Õszibarack Málna Szeder Pirs ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Fekete bdza Szamóca Dió Mgyró Mandula Gesztenye 9
t/ha Teljesen önmeddők mandula A gyümölcstermő növények ivari visznyai egylaki kétlaki fajk himnős váltivarú virágú fajk rvarbeprzás, szélbeprzás öntermékenyülés, idegentermékenyülés Idegen megprzású alma körte birs Dichgámia Öntermékenyítők Vegyes dió gesztenye mgyró őszibarack málna szamóca meggy cseresznye szilva kajszi köszméte ribiszke 60 50 40 30 20 10 0 Gyümölcstermő növények életszakaszai Termőegyensúlyi szakasz Termőre frdulás szakasza Növekedési időszak Csökkenő termés szakasza 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 év Gyümölcstermő növények évi bilógiai ciklusa I. Nyugalmi időszak mélynyugalm kényszernyugalm II. Vegetációs időszak rügyfakadás virágzás primer kötődés tisztuló hullás gyümölcsnövekedés rügydifferenciálódás gyümölcsérés lmbhullás Gyümölcstermő növények általáns termesztéstechnlógiája Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaprítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Trágyázás Öntözés Fittechnika Növényvédelem Betakarítás Tárlás Áruvá készítés Öklógiai feltételek fényellátttság fekvés környezetéhez visznyíttt magassága fagyveszélyeztetettség csapadék talaj talajvíz magassága Területválasztás Öknómiai feltételek rendelkezésre álló tőke piac úthálózat infrastruktúra öntözhetőség munkaerő gépellátttság tárlókapacitás Fajta- és alanyhasználat Fajtahasználat piaci érték termőrefrdulás és termőképesség öklógiai igény és termésbiztnság virágzás és termékenyülés érési idő tárlhatóság betegségellenállóképesség Alanyhasználat talajigény vízigény és szárazságtűrés hidegtűrés és télállóság növekedési erély talajban való rögzítés erőssége sarjadzási hajlam kársítókkal szembeni ellenállóság 10
Telepítéskri adminisztratív teendők talajalkalmassági vizsgálat, talajvédelmi terv tulajdni lap, térképmáslat kikérése öklógiai alkalmasság vizsgálata gyümölcskataszterbe srlás NAIK-GYKI, Érd faisklától igazlás a szaprítóanyag meglétéről (vírusmentesség) FruitVeB támgatói véleményének megszerzése művelési ág váltás NÉBIH-hel engedélyeztetés (talajvédelmi terv szakhatósághz küldése) pályázattal kapcslats teendők - MVH Telepítés előkészítése Szükség esetén felszín elegyengetése Szervestrágyázás Mélyfrgatás vagy altalajlazítás Tápanyagfeltöltés Táblák, utak, srk kitűzése Ültető gödrök készítése A telepítés kivitelezése időpntja ősz vagy tavasz? gyökerek visszametszése ültetőgödrök készítése szaprítóanyag behelyezése Telepítés Telepítéshez kapcslódó beruházásk kerítés támberendezés öntözőrendszer szállítóeszközök épületek hűtőház Gyümölcstermő növények szaprítása Mikrszaprítás Ivars szaprítás egyes alanyk Ivartalan szaprítás Természetes szaprító képlettel - málna - gyökérsarj, szeder tősarj; szamóca - inda (Tősztás egyes cserjék) Gyökereztetés bujtás - egyes alanyk, dugványzás - ribiszkefélék Összenövesztés ltás - almatermésűek, szemzés - csnthéjask Gyümölcstermő növények szaprítása alma: alany feltöltéses bujtás; nemes - kézbenltás, szemzés csnthéjask: alany magnc v. klón; nemes szemzés köszméte, ribiszkék: bujtás, fás dugványzás (v. ltás) málna, szeder - sarj szamóca inda mgyró bujtás, fás dugványzás dió, gesztenye, mandula - szemzés Talajművelési rendszer Ugarművelésű Gyepesített Természetes gymflóra Kmbinált Időnként mélylazítás Talajművelés Facsík kezelése Vegyszeres gymirtás Oldalazó talajművelő eszközzel Ezek kmbinációja Talajtakarás 11
Tápanyagutánpótlás a gyümölcstermesztésben Gyakriság kérdése hagymánysan évente 1-2-szer Levélanalízis Lmbtrágyázás kérdése hiánytünetek esetén, kötődéshez, éréskr Tápldatzás öntözőrendszer függvénye Szükséges-e nálunk öntözni? - aszálys évek gyakrisága - csapadék elszlása - glbális felmelegedés Öntözési mód Esőszerű Csepegtető Mikrszórófejes Kmbinált Öntözés Öntözési cél vízpótló tápldatzó frissítő, kndícináló színező fagyvédő virágzást késleltető Fittechnika Növényi részekkel közvetlen kapcslatban lévő termesztési beavatkzásk összessége Fittechnikai műveletek célja termőfelület kialakítása gyrsíttt termőrefrdítás termőképesség fenntartása vegetatív-generatív egyensúly fenntartása gyümölcsminőség javítása növényvédelem hatéknyságának fkzása Fittechnika elemei metszés metszést kiegészítő eljárásk gyümölcsritkítás Időpntja szerint: zöld metszés fás metszés Célja szerint: alakító metszés ritkító metszés ifjító metszés A metszés típusai fenntartó metszés A betakarítás tervezése Optimális szedési időpnt megállapítása Termésbecslés Munkaerő és gépszükséglet kalkulálása Szedési típusk Kézi szedés Gyümölcsérés jellege szerint 1, 2 v. többmenetes Módja szerint teljes v. válgatva szedés Göngyöleg szerint fgyasztói v. tárlási göngyölegbe Gépi szedés Kmbinált szedés kézi előszedés után gépi betakarítás Tárlhatóságt meghatárzó tényezők faj, fajta érettségi állapt termesztéstechnlógia környezeti tényezők egészségi állapt, mechanikai sérülések mértéke tárlási körülmények, tárlási mód Tárló típusk egyszerű tárló nrmál hűtőtárló rh 90-98%, T 0-5 C szabályztt légterű tárló CO 2 2,5-3% és/vagy O 2 2-3% ULO tárlás - CO 2 1% és O 2 1,5% 12
Az intenzív gyümölcsös ismérvei 1. Gnds termőhelyválasztás 2. Piacs fajtahasználat 3. Gyenge növekedésű alany nagy ültetvénysűrűség 4. Maximális fénykihasználás intenzív krnafrma 5. Krszerű fittechnika 6. Kárelhárítási technikák alkalmazása 7. Öntözés 8. Krszerű talajművelés és tápanyag-utánpótlás 9. Integrált növényvédelem 10. Min. 80-90 % I. sztályú gyümölcs 11. Magas terméshzam magas termelési érték/ha 12. Nagy munkatermelékenység 13. Hatékny gépkihasználás 14. Krszerű tárlás és igényes áruvá készítés A zöldség- és gyümölcs piac szabályzása (A TÉSZ-ekkel fglalkzó részek részben Ledóné Darázsi Hajnalka, Ledó Ferenc és Fdr Zltán előadásai alapján készültek) Az EU-s zöldség-gyümölcs piacszabályzás főbb részelemei 1182/2007/EK a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről (hatálys 2008-tól) 1. Termelői (csprtk és) szervezetek EU-s piacszabályzás alapja (1305 és 1308/2013/EU; 42/2015 FM és 150/2012 VM rendeletek); Intervenciós felvásárlási támgatás 2. Termékek sztályzása EU-s frisspiaci szabványk (2008.06.01.-től csak paradicsm, paprika, salátafélék); (ENSZ-EGB szabványk - görögdinnye) 3. Szakmaközi szervezetek és megállapdásk 4. Harmadik rszágkkal flytattt kereskedelem, belépő árrendszer Kvóta; exprttámgatás A TÉSZ fgalma A termelői értékesítő szervezet és csprt (TÉSZ) lyan természetes vagy jgi személyiségű, a zöldség gyümölcs termelők termékének közös értékesítésére és feldlgzására létrehztt szervezet, amely meghatárztt agrárrendtartási feltételek betartása esetén Uniós támgatásban részesülhet. A TÉSZ nem önálló jgi frma. A szervezet Szövetkezet, Zrt. vagy Kft. frmájában működhet. termelő termelő TÉSZ termelő válgatás csmaglás tárlás értékesítés üzletlánc nagykereskedő feldlgzóipar kiskereskedő fgyasztó Termelői csprt 1. A termelői csprt az azns termék vagy termékcsprt szerint szerveződő termelők lyan együttműködése, amelyben piaci pzícióik megerősítése érdekében, az általuk önállóan végzett mezőgazdasági vagy erdőgazdálkdási alaptevékenységükhöz illeszkedő tevékenységre az e rendeletben meghatárztt szabályk betartásának vállalásával önkéntesen társulnak. Céljai: termelés piaci követelményekhez igazítása, áruk közös frgalmba hzatala, közös szabályk megállapítása az infrmációk átadásáról, vállalkzói és marketingkészségek fejlesztése. 13
Termelői csprt 2. Elismeréséhez minimum 15 fő és 300 M Ft árbevétel (Z- Gy szektrban) Csak 2014. január 1-je után bejegyzett szövetkezet ismerhető el Bevétel minimum 50%-a az adtt termék-csprtból 5 évre készített üzleti terv Vissza nem fizetendő támgatás 5 évig az éves értékesített termelés 10 10 9 8-7%-a (évente max. 100 ezer ) Társulás összesített frgalm min. 1 Mrd Ft Zöldség-gyümölcs TÉSZ-ek az EU-ban 1996-tól Bevezetésének kai: kereskedelmi kncentráció, túltermelések, imprtvámk leépülése, termelési kvóták bevezetése Célja: termelés, piac ellenőrzése támgatás a TÉSZeken keresztül; infrmációért pénz Számuk az Unióban: kb. 1600 TÉSZ és 250 termelői csprt 5 rszágban nincs Átlags évi frgalm 4 Mrd Ft/TÉSZ EU-s átlagban zöldség-gyümölcs frgalmazás 35%-a pl. NL 90%, E 50%, F 40%, I 35% NL, B, IRL, DK, S nagykereskedelem TÉSZ-eken keresztül TÉSZ-ek támgatása a) közösségi: max. a működési alap mértékéig (tehát a tényleges költség max. 50%-a), tagi frgalm max. 4,1 + 0,5%-a; b) nemzeti: max. tagi befizetés 80%-a Utófinanszírzáss rendszer A TÉSZ működési prgramjának főbb költségelemei (3-5 évre szól) 1. Termeléstervezés költségei 2. Termékminőség javítása (szaktanácsadás, minőségbizt., nymnkövet., pst-harvest), termék kereskedelmi értékének növelése 3. Marketing, reklám 4. Kutatás és kísérleti termelés 5. Képzések termelők, alkalmazttak, szaktanácsadók 6. Környezetvédelmi intézkedések (min. 10%) 7. Válságmegelőzés és -kezelés (termelés 5%-a 100%-s finanszírzás mellett kivnható) Mit kell biztsítani a jól működő TÉSZ-eknek tagjaik részére? - Termelőcentrikus szaktanácsadás - Nymnkövethetőségi és minőségbiztsítási rendszer kidlgzása és működtetése - Áru pst-harvest (tárlás, hűtés, csmaglás) - Krrekt infrmáció szlgáltatás - Szakmai tvábbképzések - Termelés krdinálása - Termesztéstechnlógiák kidlgzása - Input anyagk beszerzése - Hitelezés - Pályázatírás, jgi, munkavédelmi, adózási stb. tanácsadás - Veszélyes hulladékk közös kezelése - Áralku, árstabilizáció - Értékesítési és fizetési biztnság Mit kell biztsítani a jól működő TÉSZ-eknek kereskedelmi partnereik részére? - Nagy mennyiségű áru - Flyamats, pnts szállítás - Hmgén minőségű árualap - Szakszerű csmaglás, hűtés, tárlás - Árstabilizáció, áralku - Egységes nyilvántartási rendszerek (krrekt elszámlás alapja) - Közös marketing, válságkezelés 14
terület (ezer ha) termésátlag (t/ha) TÉSZ-ek Magyarrszágn 1998 Első TÉSZ - Kvalikó Szövetkezet, 2002-2004 több mint 100 TÉSZ alakult 2004. május 1.-ig magas támgatás Jelenleg (2014. 03. 31.) 50 elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezet, 30 elismert zöldség-gyümölcs termelői csprt, 10 elismert társulás (szekunder TÉSZ - pl. TÉSZ-ÉSZ Nnprfit Kft., DATÉSZ Dél-Alföldi Zrt., Hrtic-Régió 2009 Kft.) 18-20 ezer termelőt integrálnak 50 milliárd Ft frgalm, ez zöldség-gyümölcsből 20%-s részesedés; csmaglt termékek! TÉSZ-ek többsége településhez kötött, kis frgalmú; 600 M Ft/TÉSZ az átlag (EU átlag 1/6-a) /Fdr, TÉSZ-ek helyzetét megnehezítő tényezők Mérethatéknysági prblémák (túl kicsik a magyar TÉSZek) Túlbnylíttt EU és hazai szabályzás Nehezen hzzáférhető, kihasználatlan támgatásk Túlellenőrzések, adminisztrációs teher, szankciók Frgóeszköz hiány Nem megfelelő banki háttér, mtiváció Elvárt adók a másdszintű TÉSZ-ektől Az ÁFA visszaigénylés határidejének növelése (45 75 nap) Közbeszerzések, tagk számára átadtt eszközök kérdése Kedvezőtlen gazdasági környezet; a támgatás nem versenyképes az ÁFA csalással Termelők tulajdnsi szemléletének hiánya /Fdr, Szőlőtermesztés Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzete 65 ezer ha árutermelő ültetvény (>1.000 m 2 ), 95%-ban brvidéki területeken; 2004 óta 23 e. ha-t újítttak fel (192 ezer ha elsősztályú szőlőterület a kataszterben) kb. 300-500 ezer t termés /év (brszőlő 95% <, 2/3 fehér-, 1/3 kékszőlő); 2016-ban 512 e. t termésátlag 5-8 t/ha brmennyiség 2,5-3,5 millió hl/év több mint 95% feldlgzásra megy; 101 Mrd Ft brászati termelési érték (élelmiszeripar 3,2%-a) brfgyasztás < 25 l/fő/év brexprt 500-700 ezer, brimprt 400-500 ezer(?) hl/év csemegeszőlőből, szőlőléből és mazslából is imprtőrök vagyunk átlags ültetvényméret 0,61 ha 22 brvidék, 105 hegyközség, 80-90 ezer hegyközségi tag, 7 ezer adóraktári engedélyes pince 140 120 100 80 60 40 20 0 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 15
Brvidék: Olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasnló éghajlati, dmbrzati, talajtani adttságkkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajáts szőlő- és brtermelési hagymánykkal rendelkezik, és amelyről sajáts jellegű brászati termékek származnak. Brvidékeink (127/2009 FVM) 1. Csngrádi 2. Hajós-Bajai 3. Kunsági 4. Neszmélyi 5. Badacsnyi 6. Balatnfüred-Cspaki 7. Balatn-felvidéki 8. Etyek-Budai 9. Móri 10. Pannnhalmi 11. Nagy-Smlói 12. Sprni 13. Balatnbglári 14. Pécsi 15. Szekszárdi 16. Villányi 17. Bükki 18. Egri 19. Mátrai 20. Tkaji 21. Zalai 22. Tlnai A szőlőtermesztés bilógiai alapjai Gyökérzet járuléks gyökérrendszer részei: gyökértörzs gyökérnyak ldalgyökerek talpgyökerek harmatgyökerek léggyökerek harmatgyökér gyökérnyak gyökértörzs ldalgyökér talpgyökér Szárrendszer Főbb részei kr szerint: Hajtás <1 t.i. Vessző 1 t.i. Cser 2 t.i. Tőkealap 2 t.i. < Tőkenyak Tőketörzs Tőkefej Kar Termőalap termőalap krdnkar tőketörzs tőkenyak rügy vessző cser A hajtás részei Vitrla Hajtástengely Internódiumk spec. szöveti felépítés, drziventrális szerkezet Nóduszk Levél Rügyek (nyári, téli, alapi, rejtett) Hónaljhajtás Fürt vagy kacs A szőlő életszakaszai tőkekialakítás szakasza fkzódó termőképesség szakasza kiegyenlített termések szakasza öregkri szakasz 16
A szőlő évi bilógiai ciklusa A szőlő termesztéstechnlógiája Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaprítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Tápanyagutánpótlás Öntözés Fittechnika Növényvédelem Betakarítás Áruvá készítés (csemegeszőlő) Területválasztás Jgszabályi előírásk szőlőkataszter brtörvény Öklógiai feltételek fekvés, fényellátttság fagyveszélyeztetettség csapadék- és páravisznyk rthadás talajadttságk Öknómiai feltételek feldlgzó kapacitás (brszőlő) pst-harvest kapacitás (csemegeszőlő) Szőlő fajtaválasztásának szempntjai brtörvény hegyközségi szabályzás piaci igények, fgyasztói szkásk öklógiai feltételek agrtechnika (művelési mód, növényvédelem) fajtatársítás Csemegeszőlő fajta: tetszetősség, íz, szállíthatóság, eltarthatóság, érési idő Alanyfajta: filxéra-, mész- és szárazságtűrés Szőlő fajtatípusk felhasználás szerint Alanyfajták (Teleki hibridek, Fercal) Brszőlő fajták Fehér (Olaszrizling, Rizlingszilváni, Furmint, Hárslevelű, Chardnnay) vörös (Kékfranks, Zweigelt, Kékprtó, Kadarka, Cabernet) Minőségi tömeg Csemegeszőlő fajták (Csabagyönygye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannónia kincse) Kettős hasznsítású fajták (Chasselas, Irsai Olivér, Zalagyöngye) Mazslaszőlő fajták (Krinthusi, Sultanina) Direkttermő fajták (Othell, Nah, Delaware, Izabella) A szőlő telepítési anyag megválasztása Sima alanyvessző Gyökeres alanyvessző Sima európai vessző Gyökeres európai vessző Ládás (sima) ltvány Gyökeres ltvány szabad gyökérrel Tenyészedényes ltvány Sima vessző v. ltvány lcsóbb, nagy kckázatú Alanyvessző még helyben ltani kell Európai vessző csak immunis talajra 17
Metszés céljai Szőlő támberendezései Művelésmód (tőkefrma) kialakítása Művelésmód fenntartása Termésmennyiség szabályzása Termőegyensúly fenntartása nincs (gyalgművelés) egyedi (karó) van csprts (huzals támrendszer) egysíkú többsíkú fej bak guyt egyes függöny ernyő Fásmetszés Metszési elemek Fntsabb metszési módk kpaszmetszés rövidmetszés csercsaps váltómetszés szálvesszős metszés rövid csap (1-2 rügy) hsszú csap (3-5 rügy) félszálvessző (6-8 rügy) szálvessző Csnkázás Szőlő fntsabb zöldmunkái Hajtásválgatás Hajtásigazítás, kötözés Hónaljhajtásk visszavágása, eltávlítása Fürtzóna lelevelezése Termőhajtás bekurtítása 18
Az időpnt függ fajtától évjárattól Betakarítási időpnt termelési céltól (csemege, brtípus) (feldlgzó üzem, üzemnagyság) fizilógiai érettség előtt (krai szüret) fizilógiai érettségben túlérett állaptban (kései szüret) kényszerszüret Betakarítás módja Csemegeszőlő fgyasztási érettségben, kézzel, cizellálás, sztályzás, csmaglás Brszőlő - technlógiai érettségben, kézzel vagy géppel Kézi szedés késsel vagy llóval; puttnys, gépi puttnys, műanyag ládás Gépi szedés művelésmód és fajta feltétele is van A szőlő- és brágazat szabályzása EU-s rendeletek 479/2008 A brpiac közös szervezéséről + 555/2008 részletes szabályk támgatási prgramk (nemzeti bríték) - (pl. szerkezetátalakítás, beruházásk, zöldszüret, le-párlás, szőlőmust felhasználása, reklámzás, stb.) termelési ptenciál telepítési jg, kivágásk brszőlőfajták sztályba srlása, szőlőkataszter brászati eljárásk eredetmegjelölés, földrajzi jelzés, ltalm címkézés, kiszerelés termelői és szakmaközi szervezetek harmadik rszágkkal flytattt kereskedelem Magyar törvények Brtörvény 2004. XVIII. a szőlőtermesztésről és a brgazdálkdásról Hegyközségi törvény 2012. CCXIX. a hegyközségekről 2003. CXXVII. tv. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek frgalmazásáról Brkategóriák 2009. 08. 01.-től (607/2009 EK) Oltalm alatt álló eredet-megjelöléses br (OEM 30 db) V. vinifera-ból, termelés és feldlgzás adtt helyen, min. 9% alkhl, max. 100 hl/ha Oltalm alatt álló földrajzi jelzéssel elláttt br (OFJ 5 db) intersepcifikus is lehet, 85%-a tt termett, feldlgzás a földrajzi területen, min. 8% alkhl, max. 120 hl/ha Földrajzi jelzés nélküli br (FN) hangsúly a fajtán és a pincészeten van, címkéjén földrajzi jelzés nem jeleníthető meg, alkhl min. 7,5% FVM, VM, FM - rendeletek szőlőkataszter, VINGIS, brrégiók fajtahasználat szaprítóanyag knkrét eredetvédelmi rendeletek adatszlgáltatás frgalmbahzatali járulék szőlőtermesztési ptenciál piacszabályzás: szerkezetátalakítás, lepárlás, kivágási támgatás 19
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS Gyógynövény fgalma (táguló fgalmi körök) Gyógyszerkönyvben szereplő drgk nyersanyaga. Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagk előállítására, élvezeti célkra, kzmetikai és háztartás-vegyipari cikkek előállítására, fűszerként, kábítószerként, növényvédőszerként használt növény. Hatóanyagt tartalmazó növény. Hatóanyag: A gyógynövényben felhalmzódtt, bilógiailag aktív, különböző hatású, sajáts vegyületek, az egészséget fenntartó, kórs flyamatkat megelőző, gátló, ill. gyógyító hatású anyagk, a gyógyhatásért felelős vegyület(csprt). Gyógynövények felhasználása 1. Gyógyászat hagymánys gyógyászat, népi gyógyászat, fitterápia, hmepátia, armaterápia, gyógyszeripar. 2. Vegyipar kzmetikai, háztartási vegyipar, illatszeripar stb. 3. Élelmiszeripar knzervipar, húsipar, édesipar, üdítőital-gyártás, fűszeripar stb. 4. Mezőgazdaság növényvédelem, állatgyógyászat stb. Drgismeret alapjai Növényi drg: A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagt tartalmazó száríttt része, a növényi nyersanyagból készült termék, a növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag. Illólaj: Különböző vegyületek (terpének, terpénszármazékk) elegye, vízgőzzel lepárlható növényi hatóanyag, vízben nem vagy csak nagyn rsszul ldódik, szbahőmérsékleten maradéktalanul elpárlg, jellegzetes, intenzív illatú és ízű. Drgk minősítése A minősítés célja: egészségvédelem, visszaélések megakadályzása, fgyasztói érdekvédelem, termelői és kereskedelmi érdekvédelem. A minősítés alapja: VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph.Hg. VIII.), szabványk (MSZ), a fgadó rszág előírásai. Drgk vizsgálati szempntjai: 1. származás, 2. aznsság, 3. tisztaság, 4. tartalmi meghatárzás. 20
Gyógynövények feldlgzása A helyes feldlgzás feltételei: a betakarítás idejének ptimális megválasztása, a betakarítás, gyűjtés módjának helyes megválasztása, az alapanyag kíméletes és gyrs beszállítása, az alapanyag minősítése, a feldlgzás előtti szakszerű tárlás, előkészítő műveletek elvégzése, szakszerű szárítás. Elsődleges feldlgzás: A betakarítást követő, első tartósítási műveletek. szárítás (természetes, mesterséges), illólaj-kinyerés (extrahálás, sajtlás, pmádés eljárás, desztilláció), tisztítás, aprítás, tárlás, csmaglás. Magyar gyógynövényágazat jellemző adatai 1980-as évek 2004 2010 (átl.) Terület (ha) 37 40 ezer kb. 20 ezer Drgtömeg (t/év) 35 40 ezer < 30 ezer Illólaj (t/év) 80 100 180 Bruttó termelési értéke 10-15 milliárd Ft/év, ami a mezőgazdaság 1%-a Hazai gyógynövénygyűjtés jellemzői gyűjtött fajk száma kb. 100 drgk döntő hányada gyűjtött kiváló minőségű drg nagy hagymánykkal rendelkezik M.-n privatizáció és munkaügyi szabályzás nehezíti őstermelői igazlvány, társadalmbiztsítás fizetése szükséges gyűjtés hatósági engedély nélkül lehetséges felvásárláshz engedély kell átvételkr előzetes minősítés elsődleges feldlgzás: gyűjtő v. felvásárló A szakszerű gyűjtés feltételei: bizts btanikai, mrflógiai ismeretek, megfelelő gyűjtési időpnt ismerete, élőhelyismeret, megfelelő gyűjtési mód ismerete. Fntsabb gyűjtött gyógynövényfajk Magyarrszágn Gyűjtött faj Növényi rész Drgtömeg (t/év) csalán levél, herba 250-350 mezei zsurló herba 250-350 vadgesztenye termés 250-300 csipkebgyó termés 200-250 bdzabgyó termés 400-600 bdzavirág virág 50-100 rbáncfű herba 150-200 kamilla virág 250-350 hárs virág 30-40 gyermekláncfű levél, gyökér 100-150 cickafark herba, virág 100-150 fagyöngy termés 100-150 aranyvessző herba 150-200 galagnya virágzó ágvég 50-100 vérehulló fecskefű herba 50-100 21
Hazai gyógynövénytermesztés jellemzői kb. 20 ezer ha, 20-25 ezer t drg/év nagy élőmunka-ráfrdítás kb. 50 termesztett faj elavult fajták jó minőségű drg exprtrientált ágazat; kb. 5 ezer t drg/év alacsny technlógiai színvnal, mind termesztésben, mind feldlgzásban Fntsabb termesztett gyógynövényeink Fajk Terület (ha/év) Drgtömeg (t/év) mustár 12 000 15 000 9 000 12 000 mák 8 000 12 000 8 000 10 000 knyhakömény 1 500 2 500 1 500 2 500 kriander 1 500 3 000 1 500 2 500 édeskömény 1 500 2 000 1 200 1 500 máriatövis 1 500 2 000 1 200 ánizs 400 500 250 350 kapr 400 500 250 500 kamilla 250 400 150 250 rbáncfű 200 300 200 250 citrmfű 200 250 200 300 majranna 50 100 60 120 bazsalikm 50 100 60 120 brsfű 50 100 60 120 Előrelépés érdekében szükséges teendők gyűjtés jgi hátterének ágazatbarát megteremtése gyűjtők felkészítése és regisztrációja egyes vadn termő fajk termesztésbe vnása fnts fajk termesztéstechnlógiájának fejlesztése támgatásk pályázati útn való bevnása megtörtént, 2016.02.01. bilógiai alapk krszerűsítése jgszabályi háttér krszerűsítése Dísznövénytermesztés Dísznövény fgalma A dísznövények lyan növények, amelyeket díszítő hatásuk miatt, vagy az ember környezetének kedvező alakítása céljából tartunk. esztétikai, pszichlógiai, bilógiai, klimatikus hatás Dísznövénytermesztés és kereskedelem általáns jellemzői Kertészet legintenzívebb ágazata Egységnyi területen legnagybb értéket állítja elő; legnagybb hzzáadtt érték Nagy kézimunka igényű A megtermelt dísznövények különböző részeit hasznsítják díszítési célból. Több mint ezer növényfajjal dlgzik. A fajtakínálat flyamatsan váltzik/bővül. Értékesítés ciklikus, fgyasztás vlumene erősen életszínvnal függő Az EU-ban teljesen liberalizált Dísznövénytermesztésünk helyzete Magyarrszágn 3.500 termelőüzem és 3.000 kereskedő cég, kereskedő. Az ágazat 30.000 embernek biztsít megélhetést (8-10.000 család). Két fő terület szabadföldi dísznövénytermesztés 2.350 ha - ebből faiskla 1.900 ha, rózsatő 120 ha, évelők 30 ha növényházi dísznövénytermesztés 340 ha - ebből vágtt virág 180 ha, cserepes növény és palánta 160 ha Termelési érték 135 millió Összességében nettó imprtőrök vagyunk /AIPH 2010/ 22
Szabadföldi dísznövénytermesztés csprtjai Ide tartznak azk a dísznövény kultúrák, ahl a dísznövényfajk vagy mérsékelt égövi származásúak és/vagy a vegetációs időszakban Magyarrszág klimatikus és talajvisznyai mellett szabadföldön megfelelően termeszthetők. díszfaisklai termesztés (díszfák, díszcserjék) rózsatőtermesztés évelő dísznövények virághagyma termesztés virágmagtermesztés szabadföldi vágtt virágk szárazvirág-termesztés szabadföldi kétnyári virágpalánta nevelés Díszfaisklai termesztés A fásszárú dísznövények adják az épített zöldfelületek növényanyagát. Főbb termesztőkörzetek: Nyugat-dunántúli - fenyőfélék (Szmbathely) Smgyi - díszfák, knténeres cserjék (Alsótekeres); fenyőfélék (Zákány, Őrtils) Budapest és környéke - knténeres cserjéket, fenyőféléket, díszfa és cserjék (Tahitótfalu) Szeged környéke - rózsatő termesztés Alföldi - knténeres fenyőfélék, cserjék Rózsatőtermesztés A magyarrszági termelés 90%-a nyugat-európai exprtra kerül. A rózsatövek 75-80%-át Szeged-Szőregen és környékén állítják elő. Szőregi Virág- Dísznövény ÁFÉSZ Szerződéses rózsatőtermesztés 20 ha területen 4 termeltető végezteti, összesen 100 körüli szerződött termelővel. A szerződéses termeltetés keretein belül mintegy 2,5 millió rózsatövet állítanak elő. Évelő dísznövények Több évig élő lágyszárú növények, melyeknek a szaprdási ciklusuk befejeztével a földfeletti részük teljesen vagy részben elszárad, illetve ép marad ( örökzöldek, tőlevélrózsás fajk). A talajba visszahúzódók föld alatti vegetatív képleteikkel (szár, rizóma, gyökér, hagyma gumó, hagymagumó) vészelik át a nyugalmi időszakt. Szaprításuk lehet: magvetés, tősztás, dugványzás Növényházi dísznövénytermesztés Trópusi, szubtrópusi eredetű dísznövény fajk mérsékelt égövi éghajlati visznyk közötti termesztése különböző klimatizált termesztő berendezésekben. Mérsékeltégövi fajknak a természetes szabadföldi virágzási időszakhz képest jóval krábbra (későbbre), időzített termesztése. Főbb csprtjai: vágtt virágk és zöldek, cserepes dísznövények, egynyári és kétnyári virágpalánták Vágtt virágk és zöldek Magyarrszágn 180 ha területen termesztenek. 30 faj és ezek fajtái (250-300) A piacn nő az imprt aránya - szrtiment bővítési célból, jól szállítható fajkból A legfntsabb vágtt virág és vágtt zöld kultúrák: szegfű, gerbera, rózsa, lilim krizantém hagymás virágk vágtt zöldek és Gypsphila 23
Cserepes dísznövények Névnapkra, ünnepi alkalmakra növényházakban időzítetten termesztett mérsékelt égövi, szubtrópusi vagy trópusi eredetű fás és lágyszárú dísznövények. Két nagy csprt: cserepes virágs dísznövények cserepes levéldísznövények (zömében melegégövi, hazájukban fásszárú fajk) Piacn 5:1 - virágs : levéldísznövények Magyarrszágn 22-30 ha termesztőfelület A termesztett fajk száma több mint 100, a fajták száma 300-400 A növényházi dísznövények közül értéküket tekintve arányuk 30%. Jelentős, 30%, az imprt aránya. A cserepes levéldísznövények esetében az imprt a meghatárzó. Legfntsabb cserepes virágs dísznövények afrikaiiblya ciklámen krallvirág mikulásvirág cserepes krizantém begónia (Begnia elatir) virággal díszítő brméliák Legfntsabb cserepes levéldísznövények fikuszk fildendrnk pálmák üstökösfák (Dracaena, Yucca) Egy- és kétnyári virágpalánták termesztésének helyzete A termesztett fajk száma meghaladja a 80-at, a fajtáké az 500-at. Magyarrszágn évente 30-33 millió db egy- és kétnyári palántát termesztenek 2:1 arány - egynyári virágpalánta:kétnyári virágpalánta 130 ha termesztőfelület Egynyári virágpalánták A közterületi virágágyáskba, házikertekbe, balknládákba egy vegetációs időszakra (tavasz-ősz) kiültetési célra termesztett, magról vagy vegetatí-van szapríttt lágy- és fás szárú dísznövényeket. Gyakrlati meghatárzás nem bilógiai Általában nem télállóak Szaprítás: Generativ (magvetés) standard és heterózis (F1 hibrid) fajták Vegetativ (dugványzás) a magvetésről nem fajtaazns (tarkalevelű többéves fajk), illetve új heterózis (F1 hibrid) fajták nemesítő cég nagybb árbevétele érdekében 24
Kétnyári virágpalánták Nyárn szapríttt, a közterületi virágágyáskba, temetőkbe (házikertekbe) ősszel vagy kra tavasszal kiültetett, a virágzási időszak (ősz-tavasz, május elejéig) után eltávlíttt lágyszárú dísznövények. bilógiai meghatárzás takarással télállóak A legfntsabb egy- és kétnyári dísznövény fajk kerti begónia (Begnia semperflrens) törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana) kerti petúnia (Petunia x hibrida) paprikavirág (Salvia splendens) bársnyvirág (Tagetes) verbéna (Verbena) muskátli (Pelargnium) (egynyáriként tartva) árvácska (Vila x wittrckiana) (kétnyári) 25