Gyümölcstermő növények csoportosítása és morfológiája

Átírás

1 Gyümölcstermő növények csprtsítása és mrflógiája Gyümölcstermő növények csprtsítása rendszertani besrlás szerinti csprtsítás gyakrlati csprtsítás testalakulás szerinti csprtsítás 1

2 Hazánkban termesztett (és gyűjtött) fajk rendszertani csprtsítása Ribiszkefélék - Grssulariaceae - pirs ribiszke Ribes rubrum (R. sylvestre) - fekete ribiszke Ribes nigrum - köszméte Ribes uva-crispa - riszméte Ribes x nigrlaria Rózsafélék Rsaceae Rózsafélék Rsideae - rózsa (csipkebgyó) Rsa spp. - málna Rubus idaeus - földi szeder Rubus fruticsus - hamvas szeder Rubus caesius - szamóca Fragaria x ananasa Almafélék - Malideae - alma Malus dmestica - körte Pyrus cmmunis (nashi Pyrus pyriflia) - birs Cydnia blnga - nasplya Mespilus germanica - fekete berkenye Arnia melancarpa - egybibés galagnya Crataegus mngyna - madárberkenye Srbus aucuparia Szilvafélék - Prunideae - cseresznye Prunus avium (Cerasus avium) - meggy Prunus cerasus (Cerasus vulgaris) - kajszi Prunus armeniaca (Armeniaca vulgaris) - szilva Prunus dmestica - kökény Prunus spinsa - őszibarack Prunus persica (Persica vulgaris) - mandula Prunus dulcis (Amygdalus cmmunis) 2

3 Ezüstfafélék Eleagnaceae - hmktövis Hyppphae rhamnides Eperfafélék Mraceae - fehér eperfa Mrus alba - fekete eperfa Mrus nigra - füge Ficus carica Nyírfafélék Betulaceae - közönséges mgyró - Crylus avellana - török mgyró Crylus clurna Bükkfafélék Fagaceae - szelídgesztenye Castanea sativa Diófafélék Juglandaceae - közönséges dió Juglans regia Ébenfafélék Ebenaceae - kakiszilva (datlyaszilva) Dispyrs kaki Küllőflyndárfélék Actinidiaceae - ízletes kivi Actinidia delicisa Smfélék Crnaceae - húss sm Crnus mas Erikafélék Ericaceae - magas bkrú áfnya Vaccinum crymbsum Pézsmabglárkafélék Adxaceae - fekete bdza - Sambucus nigra 3

4 Gyakrlati csprtsítás Almatermésűek Csnthéjask Héjask Bgyósk alma cseresznye mgyró ribiszkék körte meggy gesztenye köszméte birs kajszi dió málna nasplya szilva mandula szeder őszibarack szamóca fekete bdza áfnya berkenye sm hmktövis Stb. Testalakulás szerinti csprtsítás Dudvás szárú - lágy szárú - szamóca 4

5 indanövényke tőrózsa gyökértörzs járuléks gyökérzet Testalakulás szerinti csprtsítás Félcserje - nincs két évnél idősebb föld feletti része - málna, szeder 5

6 vesszőcsúcs tősarjak termővesszők (2. évi) ldalhajtásk gyökérsarjak meddő zöldhajtásk (1. évi) járuléks gyökérrendszer Testalakulás szerinti csprtsítás Cserje - cserjetörzs + tővesszők - mgyró, ribiszkék, köszméte, bdza, birs 6

7 rügyek hajtás termőgally tővessző cserjetörzs járuléks gyökérrendszer Testalakulás szerinti csprtsítás Fa - törzs + krna - gesztenye, dió, alma, körte, mandula, csnthéjask 7

8 Fa termetű gyümölcsök mrflógiája rügyek hajtásrügy virágrügy vegyesrügy hajtás < 1 vessző Krna gally 2-4 ág > 5 törzs tősarj gyökérsarj gyökér Gyökérrendszer magról szaprítva főgyökérrendszer vegetatív útn szaprítva járuléks gyökérrendszer 8

9 Szárrendszer részei Törzs bkr, alacsny, közepes, magas Krna természetes, mesterséges Ág 5 évnél idősebb Gally 2-4 éves Vessző 1 tenyészidőszakt megélt - Termővessző termőrügy van rajta Gyümölcstermő növények rügytípusai Minőség szerint hajtásrügy virágrügy vegyesrügy Egyéb szempntk alapján - járuléks - alvó, rejtett - csúcs, végálló, ldal termőrügy 9

10 10 Rügy Termõrészek Gyümölcsfaj virágrügy vegyesrügy dárda sima termõnyá rs termõnyárs bkrétás termõ nyárs tövises termõny árs középhsszú termõvesszõ hsszú termõ vesszõ teljes értékû termõvesszõ nem telj. ért. termõvesszõ termõkalács termõbg Alma Körte Birs Nasplya Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Õszibarack Málna Szeder Pirs ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Fekete bdza Szamóca Dió Mgyró Mandula Gesztenye

11 helyzete típusa Faj ldal csúcsi virágrügy vegyes rügy magáns iker hármas tömeges hajtásrüggyel Alma O O O Birs O O + Cseresznye O + O Dió O hím* O O O O O Fekete berkenye O O Fekete bdza* O O Fekete ribiszke O O Gesztenye O O Kajszi O + O Körte O O + Köszméte O O O Mandula O O O O O O Málna O O O Málnaszeder O O O Meggy O + O Mgyró O hím* O OO +O Nasplya O O + Őszibarack O O O O + O Pirs ribiszke O O O O Riszméte O O Rózsa O O Szeder O O O Szilva O + O + + A termőrész fgalma, jelentősége A termőrészek azk a hajtásképletek, amelyeken egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy vegyes-) rügyek képződnek. A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész kialakulása a fiatal fák termőre frdulásának, illetve termőkrú fák évente közel egyenletes terméshzásának alapfeltétele. 11

12 Rövid (< 20 cm) Termővesszők - dárda: 0,5-5 cm, csúcsn vegyesrügy (alma, körte) - sima termőnyárs: 6-20 cm, csúcsn vegyesrügy (alma, körte, birs, nasplya) - termőkalács: vegyesrügyből fejlődik, megvastagdik (alma, körte) - termőbg: többszörösen elágazó, megvastagdtt termőkalács (alma, körte) Termővesszők Rövid (< 20 cm) - termőnyárs: 2-10 cm hsszú, a csúcsrügy mindig hajtásrügy! (cseresznye, meggy, kajszi, szilva) - bkrétás termőnyárs: bkrétában rügyek, a középső hajtásrügy, a szélsők virágrügyek (cseresznye, meggy, mandula) - tövises termőnyárs: csúcsa tövisben végződik, ritka 12

13 Termővesszők Középhsszú (20-40 cm) dió, gesztenye Hsszú (40 cm <) - teljes értékű termővessző (hármas rügycsp. nagyrészt) - nem teljes értékű termővessző: ősszibarack Faj dárda sima t. nyárs Vesszők t. nyárs bkrétás t. nyárs tövises t. nyárs nyárs középhsszú t. vessző Alma O O O O Birs + O O + Cseresznye O O O + Dió O O O O ++ Fekete berkenye O O O + Fekete bdza* O O Fekete ribiszke O O Gesztenye O O + Kajszi O + O + Körte O O + + Köszméte O O + Mandula O O + + Málna + O Málnaszeder + O Meggy O O O O Mgyró OO Nasplya + O O + Őszibarack + + O O Pirs ribiszke O + Riszméte O O Rózsa O O + Szeder + O Szilva O + + O + hsszú t. vessző 13

14 Alma Rövid termő részek a legjellemzőbbek - dárdák, termőnyársak, termőkalácsk. A dárda növekedése krán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. A hsszúhajtásk ldalrügyeiben (fajtáktól függően) a virágképződés skkal későbbe kezdődik, mint a dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet któber, vagy tél vége is. A hsszabb vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskri fagyk kckázatát. Alma Rövid termő részek a legjellemzőbbek - dárdák, termőnyársak, termőkalácsk. A dárda növekedése krán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. A hsszúhajtásk ldalrügyeiben (fajtáktól függően) a virágképződés skkal későbbe kezdődik, mint a dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet któber, vagy tél vége is. A hsszabb vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskri fagyk kckázatát. Körte Termőrészei az almaéhz hasnlóak, de a hsszabb vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a fajra. 14

15 Birs Hajtásrendszerének jellegzetessége, hgy a virágai néhány leveles hajtásk csúcsán jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbgn egy vagy több rövid hajtás - ptenciális termőrész - alakul ki. Cseresznye és meggy Tipikus termőrészük a bkrétás termőnyárs A hsszabb vesszők ldalrügyei a meggyfákn nagy gyakrisággal virágrügyek, amikr ez túlztt mértékű, a felkpaszdás elkerülhetetlen. Őszibarack Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű hsszú vessző, amelyen kettes, vagy hármas (hajtás- és virágrügyből álló) rügycsprtk vannak. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdnság és a - fák kezeléséből eredő - kndíció által meghatárztt. 15

16 Szilva és kajszi A rövid nyársak fnts termőrészek, funkcinális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől függ. Mindkét gyümölcsfaj virágzik a hsszabb vesszőkön is. Mandula Őszibarackhz hasnló Szilva és kajszi A rövid nyársak fnts termőrészek, funkcinális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől függ. Mindkét gyümölcsfaj virágzik a hsszabb vesszőkön is. Mandula Őszibarackhz hasnló 16

17 Dió Fajtacsprtjainak termőrész-képződése különböző, mert a dióra jellemző egyivarú virágk rügyeinek elhelyezkedése nem azns. Gesztenye Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek Középső részen hím barkarügyek Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek vannak, az ebből kihajtó hajtás alsó részén nővirágk, csúcsi részén hím barkák Mgyró Végálló rügy és a vessző alapi részén hajtásrügy A vessző ldalán elszórtan hím barkák és női virágt rejtő vegyesrügyek Fekete ribiszke Hsszú vesszőin hsszabb-rövidebb ldalhajtásk - a következő évi termővesszők - jelennek meg. Pirs ribiszke Hsszú vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hsszú hajtás alatt a csúcs közeli rügyekből rövid termőnyársak vagy még krlátzttabb növekedésű, mini bkrétás termőnyársra emlékeztető képződmények lesznek. Köszméte Termésének nagy hányada szintén termőnyársakn helyezkedik el, de - különösen akkr, ha faisklában Ribes aureumra lttt törzses fát állítanak elő - a hsszúvessző is teljes értékű termőrész. 17

18 Málna és szeder Az előző évben sarjként megjelenő termővesszők ldalrügyeiből képződő rövid hajtáskn való virágzás és terméshzás után a termővessző elszárad, amit szüret után eltávlítanak. Szamóca Áttelelő gyökértörzse elágazódik, ezek az elágazódásk - nyárvégi kielégítő vízellátttság esetén - legyökeresednek és csúcsrügyeikben megvalósul a virágrügy-differenciálódás. Ezáltal nagybb lesz a növény termőképessége, illetve lehetővé válik a tősztással való szaprítás (vízhiánys körülmények között erre nem számíthatunk) Szárrendszer részei Hajtás - Levél - Virág (virágtengely, virágtakaró levelek, ivarszervek) - Termés 18

19 A gyümölcstermő növények ivari visznyai egylaki kétlaki fajk hímnős váltivarú virágú fajk rvarbeprzás, szélbeprzás (dió, mgyró, gesztenye, hmktövis) öntermékenyülés, idegentermékenyülés Teljesen önmeddők Idegen megprzású Dichgámia Öntermékeny ülők Vegyes mandula cseresznye alma körte birs dió gesztenye mgyró őszibarack málna szamóca meggy szilva kajszi köszméte ribiszke (cseresznye) Önmeddő: saját virágprával nem termékenyülő virág. Dichgámia: A növényi ivari tájak fejlődésének időbeni eltérése, vagyis amikr a növény ivarszervei a megtermékenyítésre nem egyszerre állnak készen. Önmegprzás: (autgamia) a bibét a saját virágban termelt pllen przza be. 19

20 Termésmennyiség/ha A gyümölcstermő növények termései Valódi termések makktermés - mgyró, gesztenye csnthéjas - cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack csnthéjas terméscsprt - málna, szeder felnyíló csnthéjas - dió, mandula Áltermések tüsző (alma) - alma, körte, birs, nasplya aszmag - szamóca álbgyó - ribiszkék, köszméte, bdza, áfnya A gyümölcstermő növények életszakaszai Termőre frdulás Termő egyensúly Termő szakasz A növény életkra években Termőrefrdulás éve: az az év, amikr az adtt évi bevételek már fedezik az adtt évi költségeket 20

21 Megnevezés Várható életkr Gazdaságsan ALMA üzemeltethető közepes törzsű termőkars rsó sövény szabad rsó karcsú rsó KÖRTE közepes törzsű termőkars rsó sövény CSERESZNYE MEGGY közepes törzsű rsó és sövény SZILVA KAJSZI közepes törzsű rsó és sövény ŐSZIBARACK katlan rsó és sövény DIÓ Ültetvény maximális életkra a termeléshez kötött támgatás igénybevehetőségéhez (9/2015 FM) 2 év szamóca 10 év ribiszkefélék, köszméte, málna, szeder 15 év bdza, hmktövis 20 év alma, birs, nasplya, csnthéjask, mandula, mgyró, gesztenye 50 év - dió 21

22 A gyümölcstermő növények éves bilógiai ciklusa tisztuló hullás gyümölcs növekedés primer kötődés rügydifferenciálódás virágzás hajtásnövekedés gyümölcsérés rügyfakadás I. Vegetácós időszak lmbhullás II. Nyugalmi időszak kényszernyugalm mélynyugalm A gyümölcstermő növények éves bilógiai ciklusa I. Vegetációs időszak Rügyfakadás C-s hőmérséklettől Virágzás srrend: mgyró, mandula, ribiszke, kajszi, őszi, cseresznye, meggy, alma, nasplya, birs, gesztenye, málna, szeder Primer kötődés Tisztuló hullás Gyümölcs növekedés - sejtsztódás, sejtmegnyúlás Gyümölcs érés - érés, utóérés, öregedés, elhalás Hajtásnövekedés - aug. végéig flyamats, vagy 2 szakasz van, június elejéig, majd Jáns napi növekedés Rügydifferenciálódás Lmbhullás 22

23 A virágrügyképződés ideje Alma és körte dárdáin július eleje - közepe, hsszúhajtáskn nappal később történik. Birs - szeptember vége - któber eleje Meggy és cseresznye virágrügyképződése július első felében történik Őszibarack - július másdik felében kezdődik Kajszi - virágrügyeinek képződése hsszú (42-85 naps), de któber végére befejeződik Szilva - június vége - július eleje Szamóca - szeptember közepétől kezdődik Köszméte - július vége - augusztus eleje Dió, mandula augusztus vége A gyümölcstermő növények éves bilógiai ciklusa II. Nyugalmi időszak Mélynyugalm Magyarrszágn fajtól függően január végéig február közepéig; akkr se hajt ki, ha kedvezőek a külső körülmények Kényszernyugalm felkészült a kihajtásra, de a külső környezeti körülmények ezt még nem teszik lehetővé 23