Kocsisné M. Gitta 1 Ács Balázs 2 Piros György 3 Tóth Roland 3

Átírás

1 Kocsisné M. Gitta 1 Ács Balázs 2 Piros György 3 Tóth Roland 3 Növekedés- és gyümölcs minőség vizsgálata a Zalasárszegi intenzív körteültetvényben Examination of growth and fruit quality of Zalasárszeg intensive pear orchard kmg@georgikon.hu 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, egyetemi docens 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi hallgató 3 Gyümölcskert Zrt, Nagykanizsa Mint minden gyümölcs esetében a körténél is megvannak a megfelelő művelési rendszerek, ahol a legjobban teljesít a növény. Olyan koronaformát célszerű választani, ahol a minimális fényellátás biztosítva van a fának. Ezt kisebb méretű, vagy jobban nyitott koronával lehet megoldani (PAPP, 2004). A művelési rendszer ehhez igazodva területenként eltérő lehet. Olaszországban legfőképpen palmetta és az orsókoronák terjedtek el. Hollandiában, Angliában, Belgiumban, Németországban a gyenge növekedésű alanyok és a megfelelő megvilágítottság érdekében az orsókoronát használják a legnagyobb mértékben. (GÖNDÖRNÉ, 2000). A körténél elsősorban sudárral rendelkező korona nevelését ajánlják, ezek az úgynevezett orsófák. A fajták többségénél erős dominancia figyelhető meg, a sudár és a vázágak irányából a másod-és harmadrendű elágazások felé. Ha erős növekedés figyelhető meg, még gyenge növekedésű alanyok esetében is, akkor az a megoldás, hogy új központi tengelyt kell nevelni. Az újranevelést a sudár visszametszésével érhetjük el. A központi tengely a vázágak szögállására különösen érzékeny, minden koronaforma estében. A kedvező állás fok közé tehető. A vízszintes helyzethez közel álló vázágak nagyon hamar elszáradnak (SOLTÉSZ, 1997). A karcsúorsó koronának két fontos eleme van, az egyik az, hogy a központi tengely dominanciája folyamatosan fennmaradjon, a másik pedig az, hogy az elágazások száma egyensúlyban legyen a központi tengellyel. Ez azt jelenti, hogy a legfejlettebb elágazás nem haladhatja meg a központi tengely vastagságának 60-70%-át, és az alsó három elágazás vastagsága között nem lehet 10%-nál nagyobb az eltérés. Az erős csúcsdominanciával rendelkező fajtáknál probléma adódhat abból, ha a központi tengely túlzottan megvastagszik és ezzel elsorvasztja az elágazódásokat. Az elágazódások hossza se mindegy, ugyanis nem lehet a suháng 60-70%-nál se hosszabb, se rövidebb (PAPP, 2004). Vannak fajták ( Conference, Vilmos körte, Packham s Triumph ), amelyek estében nehéz az orsó koronát kinevelni, ugyanis ezeknél a fajtáknál nehéz a központi tengely dominanciáját fenntartani. Ebben az esetben a központi tengelyt a nevelés során hosszabbra kell meghagyni. A központi tengely dominanciája és az elágazódások típusa is szerepet játszi a tőtávolság meghatározásában. Amennyiben a központi tengely dominanciája gyenge, a tőtávolságot csökkentve fokozhatjuk az ültetvény produktivitását. A Vilmos körte estében azzal, hogy a tőtávolságot 50 cm-ig lecsökkentették a termésmennyisége növekedett (SOLTÉSZ et al., 1997). A központi tengely túlzott megerősödésére a melegebb termőhelyeken kell számítani. A körte esetében a szuperorsó korona könnyen kialakítható és fenntartható, mivel a hosszú termőrészek itt hiányoznak. Másik módszer, amivel a központi tengely növekedését vissza tudjuk fogni, az a karcsúorsó V- rendszerben való nevelése (PAPP, 2004). A termőrészeket alaposan kell ismernünk ahhoz, hogy a koronát ki tudjuk alakítani, valamint hogy helyes metszési módot alkalmazzunk. Ha nem ismerjük pontosan a fajtára jellemző termőrészeket, olyan hibákat követhetünk el, amivel veszélyeztetjük a termés mennyiségét (SIPOS, 2013). 172

2 A körte termőrészei: dárda, sima termőnyárs, középhosszú és hosszú termővessző. Ezek az egyéves részek, ezekből fejlődnek ki a két- vagy több éves dárdás termőgallyak és a termőbogok (termőkalácsok) (CZÁKA- VALLÓ, 1989). SOLTÉSZ (1997) szerint az körtére kevésbé jellemző a hosszú hajtásokon történő virágképzés. Azzal, hogy nem jellemző a hosszú hajtások virágképződése, kedveznek az intenzív koronának, a karcsú és a szuperorsónak. A termőegyensúly ebben az esetben csak rövid termőrészekkel tartható fent. A fiatal fákra különösen jellemző, hogy nagy a versengés a hajtás és a gyümölcsképződés között. A cm hosszúságú vesszőket a rügyfakadásig el kell távolítani, hogy ne jelentsenek konkurenciát a rövid termőrészeknek (PAPP, 2004). A körte esetében a megfelelő gyümölcskötődéshez szükséges a fajtákat úgy társítni az ültetvényben, hogy legyen átfedés a fajták fővirágzásában. A társítás során figyelni kell arra, hogy a fajták kölcsönösen jól porozzák egymást. A virágzási idők átfedésétől függően 2-4 fajta társítására is szükség lehet. Vizsgálatokkal igazolják, hogy a fő fajta közé maximum 3 porzó fajtát lehet ültetni, ha egy virágzási csoportba tartoznak. Legjobb megporzással akkor számolhatunk, ha a társított fajták egy virágzási csoportba tartoznak (GÖNDÖRNÉ, 2000). A kísérletünk időtartama a 2014-es és 2015-ös vegetációs időszak volt. Vizsgálatainkat két világszerte ismert fajtán a Vilmos körtén és a Conference fajtán végeztük. Mindkét fajtát régóta termesztik, nagyobb mennyiségben a világ körtetermesztő országaiban. Megfigyeléseinkben külön figyelmet érdemel, a művelési rendszer, ugyanis a vizsgált egyedek egy része intenzív kordonos művelés alatt áll, míg a másik része fél-intenzív művelési rendszerben található. Vizsgálataink fontosságát az mutatja, hogy Magyarországon a Gyümölcskert Zrt. nagyon jelentős termelőnek számít, nagy területen folytatnak gyümölcstermesztési tevékenységet. Termésük nagy részét a magyar piacokon értékesítik, fő hányada friss fogyasztásra kerül. Ezért a gyümölcs minőségével szemben magas követelményeknek kell megfelelniük. Az ültetvény bemutatása Vizsgálatainkat, méréseinket az ültetvény két részén végeztük. Az ÜT-2010 néven feltüntetett ültetvény rész 2010 május-június hónapban került telepítésre a Zalasárszeg 027/c számú ingatlanra. A terület nagysága 12 hektár, melyen 4 méteres sortávolsággal és 1 méteres tőtávolsággal történt a telepítés. A sorok hossza 460 m. (SZABÓ, 2010). Az ültetvény 4 fajtából tevődik össze. Legnagyobb számban Bosc kobak (46 %) található benne, mely a többi fajtához viszonyítva kétszer akkora arányban van jelen. A másik 3 fajta szinte egyenlő arányban található meg, Vilmos körte (16 %), Fétel apát (22 %), Conference (16 %). A telepített csemeték egy Olaszországi cégtől származnak, akik a csemeték előállítására BA-29 típusú birs alanyt, közbeoltott fajtaként pedig Hardy vajkörtét használtak. Az ültetvény összesen darab fát tartalmaz, ami hektárra lebontva 2500 fát jelent. A koronaforma módosított szuperorsónak tekinthető, melynek kialakító metszése során speciális elemek kerültek elő, amelyekre a mai napig szükség van az ültetvény fenntartása céljából. Az elsődleges és legfontosabb lépés a korona nevelésében az volt, hogy megfelelő vázágakat neveljenek ki a talajszinttől mindössze cm-re. Törekedtek a kialakításnál arra, hogy, körkörösen helyezkedjenek el, úgy hogy körülbelül 45 fokos szöget zárjanak be a törzzsel. Cél a tölcsérszerű kialakítás volt, ahol 6-7 darab vázág lett végül kinevelve. (SZABÓ, 2010). 173

3 A speciális metszések közül az egyik használt módszer a gyűrűzési eljárás volt, ahol a háncsszöveteket körkörösen roncsolták. Így próbálták meg előserkenteni a hiányzó vázágakat, ugyanis az volt a cél, hogy a roncsolás közelében elhelyezkedő rügyeket növekedésre serkentsék. Az itt felgyülemlett tápelemek és hormonok válthatják ki a növekedési folyamatot. A törzsön folytatott metszések is speciálisak, ugyanis itt nem találunk az alsó tölcséren kívül más vázágakat. A felsőbb részeken csak a törzsből előtörő hajtások közül tudunk válogatni. Itt figyelembe kell venni a megfelelő elhelyezkedést és a termőképletté alakítás lehetőségét. Általában a külső rügyre visszavágott cm hosszúságú hajtások rakódnak be (SZABÓ, 2010). Az általam vizsgált másik rész az ültetvényben az előzőhöz képest egy évvel később, 2011 tavaszán került telepítésre. Zalasárszeg 025/c, 027/c helyrajzi számú ingatlanra. Nagysága 14,57 ha, a telepítés 5x3m-es térállásban történt. Művelési rendszer tekintetében itt félintenzív termesztésről beszélhetünk. Az ültetvény legfiatalabb része két fajtából tevődik össze, 32,2%-ban Vilmos körte, 67,8%-ban pedig Bosc kobak fajta található benne. Mindkét fajta esetében Farold 87 alanyt használtak a csemeték előállításakor. A csemetéket egy magyarországi kft-től vásárolták. Ennél az ültetvénynél elsődleges szempont volt a telepítés után a megfelelő korona kialakítása. A választott karcsú orsó koronaforma kialakítása még mindig zajlik az ültetvény ezen részén. A megfelelő termőfelület kialakításában próbálták a lekötözés technológiáját használni. Kísérletünk idején a 2014-es év szokatlan időjárást mutatott. Az időjárás elemei közül a hőmérsékletet és a csapadékot mértük. Mindkét tényező fontos szerepet játszik az ültetvény virágzásában, annak idejében és hosszúságában, a termékenyülésben, a termések növekedésében, valamint hatást gyakorol a gyümölcsfa növekedésére és a következő évi termőrészekkel való berakódásban. Az időjárási adatok egy MiniMetos készülék segítségével állt rendelkezésünkre, amely az ültetvényben van elhelyezve A középhőmérséklet átlag értéke a 2014-es évben 12,9 C, 2015-ös évben, pedig 14,05 C volt. A 2015-ös év nyári időszaka jóval melegebbnek bizonyult a 2014-es képest. A 2014-es maximum középhőmérséklet nagysága elmarad a 2015-ös csúcstól. A két maximum között 4 C eltérés volt. A 2014-es évben átlagban nagyobb volt a virágok száma, mint a 2015-ös évben. Nagy eltérést mutat az átlagtól a C2/2, 1/1, valamint a 4/3-al jelölt rész. A Vilmos körtén kiugró virágszámot adó jelöléseken az égtájak iránya pont eltérő a termőrészek kora megegyező és mindegyik részen visszavágást alkalmaztak. A velük azonos irányban, azonos fán elhelyezkedő hajtások (1/2; 4/2) a 2015-ös évben nem hoztak virágokat, ezeken 2014-ben nem alkalmaztak visszavágást. A 2014-ben visszavágott és vágatlanul hagyott részek által hozott virágszám, csak kis mértékben tér el egymástól. 174

4 A táblázatokban a kísérlet beállítását tüntettük fel az alkalmazott jelölésekkel. 1. táblázat. A kísérlet beállításakor alkalmazott rövidítések Conference fajtán Conference fajta (birs alanyon) C1 éves vesszők Keleti irányban C2/1 kétéves részek függőleges helyzetben, Északi irányban C2/2 kétéves részek vízszintes helyzetben C2/3 négy darab éves vessző, csúcsban vegyes rüggyel C3 egész fa kijelölve, éves és két éves részeken külön számoltuk a gyümölcsöt C4/1 két éves részek vízszintes helyzethez közeli helyzetben, Északi irányban C4/2 két éves rész 70 fokos szögállásban, Déli irányban C5 egész fa kijelölve, rajta csak éves vesszők 2. táblázat. A kísérlet beállításánál használt rövidítések a birs alanyon lévő Vilmos körte fák estében Vilmos körte (közbe oltott fa, birs alanyon) V 1 V 2 V 3 V 4 V 5 V 6 V 7 V 8 V 9 V 10 egyéves vessző, kétéves gally, 45 fokos szögben, Déli irányban vízszintes helyzetben, kétéves gally Nyugati kétéves gally függőleges helyzetben, Nyugati irányban kétéves gally, 75 fokos szögállásban, Keleti irányban éves vessző Északi irányban egész fa, sok éves vessző rajta, mindegyiknek a csúcsrügye vegyes rügy 3 darab éves vessző, többi két éves gally vízszintesbe hajló helyzetben, Keleti irányban 3 darab éves, a többi 2 éves gally Nyugati irányban egy éves vessző visszavágva, 3 darab éves vessző vegyes rüggyel a végén, a többi 2 éves gally Északi irányban éves vessző visszavágva, 7 darab éves vessző csúcsrüggyel meghagyva Déli irányban 175

5 3. táblázat. A kísérlet beállításakor használt rövidítések a Farold alanyon lévő Vilmos körte fák esetében Vilmos körte (Farold alanyon) /1 1/2 1/3 2/1 2/2 3/1 3/2 3/3 4/1 4/2 4/3 5/1 5/2 5/3 5/4 éves vessző visszavágva, Dél irányban Éves vessző metszetlen állapotban, Déli irányban két éves gally, Északi irányban éves vessző visszavágva, metszetlenül, két éves részek Déli irányban éves vessző visszavágva, metszetlenül, két éves részek Északi irányban Déli irányban, két éves gally, 45 fokos szögállású Északi irányban, éves vessző függőleges helyzetben, metszetlen állapotban Dél- keleti irányban, éves vessző visszavágva, 50 fokos szögállásban éves vessző, valamint két éves gally Déli irányban éves vessző, metszetlenül Keleti irányban éves vessző, visszavágva, Északi irányban Déli irányban, éves vessző visszavágva Keleti irányban, két éves gally Vezérvessző visszavágva, tele virágrüggyel Déli irányban, éves vessző metszetlen 4. táblázat. A Conference fajta termékenyülési százalékának értékei (Zalasárszeg, ) Jelölések 2014 (%) 2015 (%) C1 15,52 4,95 Egyéves részek C2/3 25,00 23,53 C5 4,76 15,80 C2/1 5,00 0 Kétéves részek C2/2 6,67 12,90 C4/1 6,00 29,40 C4/2 18,19 0 Az 4. táblázatban a Conference fajta termékenyülési százaléka található. A termékenyülési százalékot a virágok és a termések számából számoltuk ki. Megfigyelhető, hogy az egyéves részeken átlagosan a két évben hasonló volt a 176

6 termékenyülés. Ahol a 2014-es évben alacsony volt a termékenyülési százalék, a 2015-ös évben magas lett a termékenyülés aránya. A magas termékenyülési százalék mellé, azonban a következő évben alacsony százalék tartozik. A jelöléskor kétéves részek estében egyetlen kimagasló esettől eltekintve a termékenyülési százalék nagyjából megegyezett. Azonban a második évben folytatott vizsgálatból azt tapasztaltuk, hogy az idősebb részek felén keletkezett csak termés. A kijelölésekből kiderül, hogy a C2/1 és a C4/2 szinte függőleges helyzetben helyezkednek el, és a fa ezen részén nem keletkezett termés. Ellentétben a C2/2 és a C4/1 kijelölésekkel, amelyek vízszintes helyzetűek voltak, és mindkét évben hoztak termést. A gyümölcsvizsgálatok eredményei ( db ) V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 V8 V9 V10 1. ábra. A Vilmos körte birs alanyon keletkezett terméseinek száma (Zalasárszeg, ) Az 1. ábrán jól látható, hogy a 2015-ös évben számos jelölt veszőn nem történt termésképzés. A kétéves részeket tartalmazó kiválasztott termőfelületeken nem keletkezett termés. Az is megmutatkozik, hogy a 2015-ös évben jóval kevesebb termést tudtam betakarítani az előző évhez képest. Termésátlag tekintetében a két évben jelentős a különbség. Míg a 2014-es évben áltagosan 10 körtét tudtunk betakarítani a kijelöléseinkről, addig a 2015-ös évben a termés átlaga 2,9-re csökkent. 177

7 ( db ) /1 1/ 2 1/ 3 2/ 1 2/ 2 3/ 1 3/ 2 3/ 3 4/ 1 4/ 2 4/ 3 5/ 1 5/ 2 5/ 3 5/ 4 2.ábra. A Vilmos körte Farold alanyon keletkezett terméseinek száma (Zalasárszeg ) Ellentétben a birs alanyon termesztett Vilmos körtékkel, a Farold alanyon a 2015-ös évben, nagyobb mennyiségű termést kaptunk. Ennek ellenére az 11. ábrán jól látható, hogy az előzőhöz hasonlóan előfordult olyan eset, amikor nem keletkezett termés a jelölt részeken. Mindkét évben kimagasló termésmennyiséget mutatott a 2/1 jelöléssel ellátott termőrész. Hipotézises vizsgálatokat végeztünk a Vilmos körte parásodásának mértékére. A 2014-es termések parásodásának vizsgálata során két számítást végeztünk, mivel a minták száma nagyon eltérő volt, így figyelembe vettük az összes termést is. Azonos mintaszám esetén a kétmintás nem egyenlő szórásnégyzetű T-próba azt mutatta ki, hogy a parásodás mértékében szignifikáns eltérés nem tapasztalható. A számok nem ezt bizonyítják, de mivel mindkét évben található egy-egy nagyobb eltérés, ami kiegyenlíti és torzítja az eredményeket, ezért állapítható meg, hogy statisztikailag nincs eltérés a parásodás mértékében. 178

8 (%) Egyéves termőrész Kétéves termőrész 3. ábra. A leszedett Vilmos körte gyümölcsök parásodásának mértéke (Zalasárszeg, 2014) Amikor minden kijelölt részt figyelembe vettünk, akkor a statisztika azt mutatta, hogy az egyéves részeken a parásodás mértéke kisebb, mint a kétéves részeken, tehát ebben az esetben szignifikáns különbség megállapítható. A 2015-ös eredmények arányaiban teljesen megegyeznek az előző évi termések parásodásával, tehát az előző megállapítások érvényesek erre az évre is. Növekedés vizsgálatok A növekedés vizsgálatok az adott évben a vegetáció végére kifejlődött középhosszú termőrészek mérésével történtek. Az jelöléseken fejlődött összes középhosszú termőrész hosszúságának átlagával számoltuk. A 2014-es évben a növekedés tekintetében a Conference fajtánál a kijelölt részek felénél nem tudtunk növekedést mérni. Ezekben az esetekben nem képződtek középhosszú termőrészek. A diagramon megfigyelhető, hogy azokon a részeken, ahol a 2014-es évben nagyobb mértékű volt a növekedése a fának ott a következő évben nem produkált jelentős növekedést. A 2015-ös évben láthatóan a növekedés átlagosan egyöntetű volt. Az átlag növekedés a két évet figyelembe véve szinte azonos mértékű. A 2014-es évben 11,55 cm a 2015-ös évben pedig 12,77 cm volt a növekedések átlaga. 179

9 ( cm ) C1 C2/1 C2/2 C2/3 C3 C4/1 C4/2 C5 Átlag 4.ábra. A Conference fajta átlagos növekedési mutatói ( Zalasárszeg, ) A növekedések mértékében szintén végeztem hipotézis vizsgálatot. Az alkalmazott T-próbát itt egyenlő szórásnégyzetekkel végeztük, mivel az adatok szórása nem tér el nagymértékben egymástól. A két hipotézis közül, megállapítottam, hogy az egyéves és kétéves részek között szignifikáns eltérés nem figyelhető meg egyik vizsgált évben sem. Ezt mutatja a 15. ábrán, az adatok kiegyenlítettsége, ugyanis itt is vannak kiemelkedő számok, amelyek torzítják az eredményeket, és egyben kiegyenlítik azokat. Ezt mutatja meg a 15. ábra számunkra. Látható rajta, hogy az eltérő jelöléseken mind a két évben található egy nagyobb mértékű eltérés, ami kiegyenlíti a statisztikai vizsgálataimat. 180

10 ( cm ) Egyéves termőrészek növekedése 2014 Kétéves termőrészek növekedése 2015 Egyéves termőrészek növekedése 2015 Kétéves termőrészek növekedése 5. ábra. A hipotézis vizsgálat eredményeit igazoló táblázat, a növekedés ábrázolásában (Zalasárszeg, ) Rügydifferenciálódás, termőrész képződés vizsgálata A 5. táblázat adataiban látható, hogy a középhosszú termőrésszel való berakódás az évek során nem volt jelentős. A pirossal jelölt négyzetekben egyáltalán nem képződött középhosszú termőrész. Ezen részek száma a két vegetációban 1 és 7 db közé tehető. Észrevehető a Conference fajtánál, hogy ahol a 2014-es évben nem alakult ki középhosszú termőrész, ott a következő évben találhattunk. A dárdákkal és a termőbogokkal való berakódások mértéke megegyező az évek során. Néhány kivételtől eltekintve (amelyeket zöld színnel jelöltem) látható a táblázatban, hogy ahol 2014-ben több volt a dárdák száma, ott a 2015-ös évben is a dárdák száma dominált, és ez a termőbogok tekintetében hasonlóan alakult. A két egészfás jelölésen (C3; V6) megfigyelhető, hogy a Conference fajtánál a dárdák és a bogok száma a második évre szinte kiegyenlítődött, ellentétben a Vilmos körténél, ahol a dárdák és bogok aránya a két évben ugyanannyi volt. 181

11 5. táblázat. A vegetáció során fejlődött termőrészek mennyisége a birs alanyon nevelt fajták esetében (Zalasárszeg, ) A Vizsgált időszak A keletkezett termőrészek mennyisége Kijelölések dárda bog Középhosszú termőrész A keletkezett termőrészek mennyisége dárda bog Középhosszú termőrész C C2/ C2/ C2/ C C4/ C4/ C V V V V V V V V V V KÖVETKEZTETÉSEK Az elvégzett kísérletek, megfigyelések és azok kimutatott eredményei alapján a következő megállapításokat lehet tenni: A termékenyülési vizsgálatok alapján megállapítható, hogy jelentősen befolyásolja az évjárathatás a körtetermesztést. A Farold 87 -es alanyon nevelt félintenzív művelési rendszerben a fák virágképződésére erős hatással van a metszés. 182

12 A 2014-es kijelölések során, jelöltünk metszett és metszetlen részeket egyaránt. Két fa esetében megfigyeltem, hogy a metszés évében minden jelölt rész hozott megfelelő számú virágot és termést. A korábban metszett részek a következő vegetációban is kielégítő mennyiségű virágot és termést is hoztak, ellentétben a metszetlenül hagyott részekkel. Ezekben az esetekben nem képződött virág a 2015-ös vegetáció alatt. Ezzel alátámaszthatjuk, hogy a metszés nélkülözhetetlen a körtetermesztésben, még félintenzív művelés esetében is. A termékenyülési százalék eredményei alapján, megállapítható, hogy a fák az évek során kiegyenlítik a termésmennyiségüket. Az eredményekben látszik, hogy ahol egyik évben nagyobb volt a termékenyülési százalék, ott a másik évben jelentősen kisebb volt. Ez mutatja, hogy a fák képesek önmaguk szabályozására. A 2014-es év csapadékban gazdag év volt és ez a termésben is megmutatkozott. Ha megfelelő mennyiség víz áll a fák rendelkezésére, akkor képesek jó terméshozásra. Az intenzív ültetvények öntözése elengedetlenül szükséges, valamint a körte termesztésénél rendkívül fontos a megfelelő termőhely kiválasztása, csak ezeken a területeken lehet gazdaságosan termeszteni a körtét. Félintenzív művelésben a Vilmos körte az idősebb részeken nagyobb mértékben képes a terméshozásra. Ebből adódóan, a metszés során mindig 2-3 éves részek meghagyására kell törekedni. A minőséget nagymértékben csökkentő parásodás a Vilmos körte esetében az eltérő korú termőrészeknél nem mutatott eltérést, tehát megállapítható, hogy ez a parásodás mértékét nem befolyásolja. Irodalom: Czáka S.- Valló L. (1989): A metszés ábécéje Mezőgazda Kiadó, Budapest. Göndör J.-né. szerk. (2000): Körte Mezőgazda Kiadó, Budapest. Papp J. (szerk., 2004): A gyümölcsök termesztése 2. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Sipos B (2013): Gyakorlati gyümölcstermesztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest Soltész M. (1997): Integrált gyümölcstermesztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest. Soltész M szerk (1998): Gyümölcsfajta-ismeret és használat, Mezőgazda Kiadó, Budapest. 183