Zöldségtermesztés. A világ zöldségtermesztése (dinnyeféléket is beleértve) A zöldségfélék: növények.

Átírás

1 Zöldségtermesztés A zöldségfélék: lágyszárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó növények. Zöldségnövények táplálkozási jelentősége vitaminforrások ballasztanyag képző szerep íz- és zamatanyag források fontos ásványi anyag források fehérjeforrások (gomba, borsó, bab) alacsony energia tartalom fitonutriensek gyógyászati jelentőségük is lehet; káros anyagokat is felhalmozhatnak A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával foglalkozó termelési tevékenység. Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés zöldséghajtatás gombatermesztés zöldségvetőmag-termesztés A világ zöldségtermesztése (dinnyeféléket is beleértve) M ha M t t/ha Világ 62, ,8 Afrika 9,8 88 9,0 Amerika 4, ,5 Ázsia 44, ,4 Óceánia 0,2 4 20,3 Európa 4, ,3 EU 2, ,3 FAOSTAT 2017 A világ legfontosabb zöldségnövényei Világ EU paradicsom 14,6% 26,0% dinnyefélék 12,1% 7,2% hagymafélék 10,7% 12,0% káposztafélék 7,8% 10,8% uborka 6,7% 4,0% saláta, spenót 4,4% 5,1% tojásgyümölcs 4,2% 1,2% hüvelyesek 3,9% 3,2% sárga- és vajrépa 3,4% 9,1% paprika 2,9% 3,7% tökfélék 2,2% 2,6% többi nevesített 3,6% 8,7% egyéb 23,4% 8,9% FAOSTAT

2 Az EU legnagyobb zöldségtermelői 1. Spanyolo. 21,8% 2. Olaszo. 19,7% 3. Lengyelo. 8,7% 4. Hollandia 7,8% 5. Franciao. 7,4% 6. Németo. 5,8% 7. Románia 5,4% 8. Görögország 4,7% 9. Nagy-Britannia 3,9% 10. Portugália 3,7% 11. Belgium 2,6% 12. Magyaro. 2,1% FAOSTAT 2017 Zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzete Átlag 83 ezer ha, szántóterület 1,5%-a Főbb termesztési régiók: Észak- és Dél-Alföld Túl sok a kisüzem, heterogén a színvonal Termésmennyiség 1,5 1,7 millió t ( 18) 1,93 1,75 1,08 1,66 1,51 1,57 1,80 1,72 1,96 1,97 (1,79) 180 Mrd. Ft termelési érték - mg-i termékkibocsátás 7%-a; növénytermelési érték 11%-a Megtermelt áru 45-55%-a friss fogyasztásra, 45-55%-a feldolgozásra megy. (Zölds. és gyüm. együtt) Export termék lesz az összes előállított hazai alapanyag 55%-ából. (Z és Gy) Hazai fogyasztásban importhányad 30%. (Z és Gy) EU közös piac és közös termelési térség. Hol a mi helyünk? /Adatok: FruitVeB/ Friss zöldség külkereskedelem alakulása (ezer t) export import egyenleg Bruttó exportőrök vagyunk: görögdinnye (+65 e. t), étkezési paprika (+20 e. t), torma (+10 e. t), gomba (+9 e. t), csemegekukorica (+5 e. t), spárga (+3 e. t) A magyar zöldségtermesztés erősségei Az ország kedvező adottságai központi elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó talajadottságok, termálenergia Termékek kedvező beltartalmi tulajdonságai Hagyományok, gyakorlat, szakértelem Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a szükséges anyagokból és eszközökből (Még) alacsony (de gyorsan emelkedő) munkaerő költségek FruitVeB adatok A magyar zöldségtermesztés gyengeségei Kedvezőtlen gazdasági környezet; magas ÁFA; kontraproduktív adórendszer és szabályozások; versenyképességet kevésbé javító támogatási rendszer Feketegazdaság magas aránya (ÁFA!) Munkaerőhiány minőségben és mennyiségben is Termelők nem érdekeltek a szerveződésben koncentrált, nagy árualapok hiánya; egyenetlen, idényjellegű ellátás áruházláncok igénye Ipari zöldségek köre nagyon beszűkült (3 nagymagvú) Információáramlás nem megfelelő Tőkehiány (+ hitelezési anomáliák) Kistermelők alacsony szintű képzettsége Független technológiai kutatás és szaktanácsadás hiánya Heterogén technológiai színvonal Öntözés gyenge infrastruktúrája, szabályozási gondok Post-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok Stratégia, szabályozás, pályázati rendszer rendbe tétele. - elindult Átlagos üzemméret növelése. csökken az 1-3ha-os termelők száma Munkaerő helyzet rendbe tétele. TÉSZ-ek helyzetének megerősítése. Tárolókapacitás növelése Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. - valami elindult Hazai technológiai kutatás újjáélesztése. - valami elindult Öntözött területek arányának növelése. - valami elindult Intenzív termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Integrált termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Post-harvest tevékenység korszerűsítése. - megvalósulóban Minőségbiztosítás általánossá tétele. - megvalósulóban Termékskála bővítése. egyes növényeknél elindult Feldolgozottság mértékének növelése; termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása. - valami elindult Marketing tevékenység javítása. - valami elindult Hazai termékek fogyasztásának és az export növelése. 2

3 Szabadföldi zöldségtermesztés ( 18) (79) kb. 80 ezer ha de ebből 55 e. ha a három nagymagvú zöldségnövény és 25 e. az összes többi a két alföldi régióban fontosabb növények: csemegekukorica, zöldborsó, görögdinnye, zöldbab, fűszerpaprika, vöröshagyma 1,2 1,5 millió tonna, ebből feldolgozóiparnak 0,7-0,9 millió tonna öntözés szerepe (jelenleg kb. 75% - cél a %) intenzív technológiai elemek egyre nagyobb szerepe (mikro öntözőrendszerek, tápoldatozás, növénykondicionálók, talaj- és növénytakarás, oltás) /FruitVeB adatok/ mennyiség (e. t) terület (ha) csemegekukorica dinnyefélék gyökérzöldségek zöldborsó paradicsom hagymafélék káposztafélék étkezési paprika bab fűszerpaprika konzervuborka spárga 4,6 6,0 6, egyéb /FruitVeB adatok/ kereskedelmi láncok térnyerése jelenlegi piaci folyamatok környezeti tényezők minél jobb kézbentartása EU-s verseny magas termésátlag intenzív technológia alkalmazása réspiacok megcélzása termesztés iránt támasztott követelmények tervezhetőség költséghatékonyság minőségi áru globális klímaváltozás Zöldséghajtatás ha (?) technikai felületen, zömében (2.300 ha) fóliaborítású létesítmények, 150 ha üvegház + 30 ha palántanevelő ha korszerű fóliás berendezés ha fűtött berendezés, ebből 95% termálvízzel fontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, Kiskunság, Békés, Pest-vidék, Jászság ha technológiai felület (csökkenő trend) 430 ezer t áru (növekvő trend), 90-95%-a belföldre fontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsom; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék létesítmények és technológia folyamatosan korszerűsödnek növekvő termésátlagok Faj Zöldséghajtatásunk fajösszetétele Termőfelület (hektár) Termésmennyiség (ezer tonna) paprika ,4 170,0 176,0 185,0 paradicsom ,5 125,0 126,0 130,0 uborka ,2 24,2 28,0 30,0 salátafélék ,1 39,6 47,1 35,0 fejes káposzta ,3 11,0 14,0 12,0 kínai kel ,9 8,4 8,0 8,0 egyéb káp.f ,5 10,0 11,0 15,0 egyéb ,6 17,9 20,0 24,5 Összesen ,5 406,1 430,0 439,5 (2018: kb ha, 435 ezer tonna) /FruitVeb FruitVeb adatok/ Gombatermesztés Termésmennyiség: ,0 22,5 19,6 21,8 25,0 25,7 27,5 30,5 30,0 32,0 32,7 31 /FruitVeB adatok/ Csiperke 29,5; laska 3,0; egyéb 0,2 e. tonna Exportra 30%, import alig; 2 kg/fő/év hazai fogyasztás Mrd Ft bevétel 70% friss, 30% konzerv gombából kb főt foglalkoztat hektár (10 ha korszerű - növekszik); Bp. és környéke, Heves, Győr-Moson-Sopron, Kecskemét (laska) nagyobb, integráló cég; 400 termelő vállalkozás; sok helyen még elmaradott a termesztéstechnológia Növekvő kereslet, %-os termelésnövekedésre is lehetőség lenne Csíra 90%-át, komposzt (180 e. t) 50%-át exportáljuk Csíra- és komposzt előállítás világszintű 3

4 Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem multinacionális cégek uralják a kereskedelmet mindent az ökológiailag és gazdaságilag optimális helyen termeltetnek meg csak bizonyos fajok és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban (zöldborsó, paprika, csemegekukorica, spenót, vöröshagyma) csökken a helyi típusok és tájfajták szerepe 8100 ha (ebből 7600 ha-on standard szaporítás), 94%-a zöldborsó Zöldségtermesztés biológiai alapjai /NÉBIH adatok/ Zöldségfélék rendszertan szerinti csoportosítása Burgonyafélék: paprika, paradicsom, padlizsán Kabakosok: uborka, dinnyék, főzőtök, sütőtök Keresztesvirágúak: káposztafélék, retek, torma Pillangósvirágúak: zöldborsó, zöldbab Ernyősvirágúak: sárgarépa, petrezselyem, zeller Disznóparéjfélék: spenót, cékla Fészkesvirágúak: saláta Hagymafélék: vörös-, fok-, póréhagyma Liliomfélék: spárga Pázsitfűfélék: csemegekukorica Zöldségfajok géncentrumok szerinti csoportosítása (Vavilov szerint) Mérsékelt övi centrumok Meleg égövi centrumok Mérsékelt övi centrumok: Kína (A): retek, kínai kel, téli sarjadékhagyma Közép-Ázsia (C): borsó, vöröshagyma, fokhagyma, spenót, sárgarépa Mediterrán (E): cékla, káposztafélék, vajrépa, saláta, cikória, zeller, pasztinák Hidegtűrő, többé-kevésbé fagytűrő, kevésbé fény- és vízigényes növények Meleg égövi (trópusi) centrumok: India és Burma (Ba): tojásgyümölcs, uborka Etópia (F): görögdinnye, okra Dél-Mexikó, Közép-Amerika (G): bab, kukorica, paprika Equador, Peru, Bolívia (Ha): paradicsom, paprika, kukorica, sütőtök Melegkedvelő, fagyérzékeny, fény- és vízigényes növények Zöldségnövények környezeti igényei Fény Fényigényes: paradicsom, paprika, fűszerpaprika, dinnye, csemegekukorica Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: uborka, bab Kevésbé fényigényes: káposztafélék, borsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék 4

5 Hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza: termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, az életfolyamatok sebességét, egyes fenológiai fázisok bekövetkeztét Zöldségnövények hőoptimumai: 13 o C: káposztafélék, retek, torma 16 o C: sárgarépa, petrezselyem, saláta, borsó, sóska, spenót 19 o C: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22 o C: paradicsom, sütőtök, bab, csemegekukorica 25 o C: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka A hőmérséklet optimum görbéje és a hőmérséklet kardinális pontjai (Szalai, 1985) Az életfolyamatok intenzitása Fagyhalál (Ultraminimum) Latens élet Minimum Aktív élet Optimum Maximum Latens élet Hőhalál (Ultramaximum) Hőmérséklet Víz Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: uborka, étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta öntözés nélküli termesztése nagyon kockázatos: paradicsom, fűszerpaprika, dinnye, káposztafélék, csemegekukorica, (zöldborsó) öntözés nélküli termesztése kevésbé(?) kockázatos (de kérdéses gazdaságosságú): sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves) Talaj Mechanikai összetétel - középkötött (homokos vályog, vályogos homok) Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyorsan melegedő Szervesanyagtartalom - általában magas ph - semleges illetve enyhén savanyú ( ) Mésztartalom - 1-2% CaCO 3 tartalom, 5% felett ionantagonizmus Sótartalom % alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan Tápanyagtartalom - tápanyagban gazdag talajok Tápanyag Nitrogén vegetatív növekedés, termésméret, termésátlag Foszfor gyökérképződés, generatív folyamatok (virág-, termés-, magképzés) Kálium generatív irányba hat; termésminőség, stressztűrés, tárolhatóság Kalcium hiánytünete gyakori, nem tudja önmagában áthelyezni a növény, vízforgalom fontossága; ionantagonizmus Magnézium klorofill alkotóeleme; savanyú és homoktalajokon hiánya gyakori Zöldségtermesztés technológiája 5

6 A termesztéstechnológia főbb elemei területválasztás fajtaválasztás közös EU-s fajtalista talajművelés tápanyagutánpótlás szaporítás növényápolás (öntözés, fitotechnika, növényvédelem) betakarítás tárolás áruvá készítés Talajművelési rendszer részei alap talajművelés - termékeny, gyomban szegény talajréteg kialakítása vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómorzsás, ülepedett, sima, gyommentes) előállítása növényápoló talajművelés megfelelő talajállapot fenntartása (talaj lazítása, gyomok irtása) Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei trágya megválasztása - szerves, szervetlen trágyamennyiség meghatározása - feltöltő, tartalékoló, visszapótló, talajzsaroló kijuttatás módja - talajba: terítés, sor, fészek; lombra trágyázás időpontja - alap, indító, fej Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. Nagyadagú szervestrágyázás. Nagyadagú műtrágyázás. Mezo- és mikroelemek utánpótlása is jelentős. Vegetációs időben történő tápanyagutánpótlás jelentős. A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is. Zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési célok talajművelést könnyítő előöntözés talajátmosó öntözés nedvességtároló öntözés kelesztő öntözés beiszapoló öntözés vízpótló öntözés trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés (fagy elleni öntözés) Öntözési módok Esőszerű legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényromboló lehet; kedvezőbb hatású mikroszórófejes változata egyre népszerűbb Csepegtető drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakarékos, precíz kijuttatást tesz lehetővé; talajba helyezése terjedőben? Felületi (barázdás, árasztó) vízpazarló, nehezen szabályozható; kivitelezése viszonylag olcsó Altalaj kivitelezése nehézkes 6

7 Fitotechnika Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. rögzítés növényi részek eltávolítása (metszés, termésritkítás) oltás termékenyülés elősegítése érésgyorsítás halványítás Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező. Érettség kérdése - biológiai ill. technológiai érettség Betakarítás idejének megállapítása szubjektív illetve objektív módszerek Betakarítási módok: egyszeri vagy többszöri kézi - kézi ill. gépi gyűjtés gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű gépi - egymenetes ill. többmenetes Eredményességét meghatározza: faj- és fajta termesztéstechnológia környezeti tényezők a betárolt termény állapota tárolási körülmények, tárolási mód Tárolás Tárolási módok: árkos v. barázdás prizmás gúlás, szalmabálás vermelés tárolóban hűtőtárolás szabályozott légterű tárolás Áruvá készítés Cél: az áru eljuttatása a termesztés helyétől a vásárlóig olyan jó állapotban, ahogyan az csak lehetséges. válogatás a szabvány által meghatározott minimum követelményeknek nem megfelelő és az árunak minősülő termények szétválasztása tisztítás az áruhoz nem tartozó növényi részek és szennyeződések eltávolítása osztályozás termények kategóriákba osztása minőség és mennyiségi paraméterek alapján csomagolás szállítás és értékesítés megkönnyítése, az áru védelme, információk feltüntetésének lehetősége (kötelező: azonosító adatok, termék megnevezése, termék eredete, kereskedelmi jellemzők (osztály/méretkategória, mennyiség), pulton tarthatósági idő) 7