KAPUVÁR Hanság Fõvárosa, Kapuvár Tisztelt Érdeklõdõ! Megtisztelõ számomra, hogy köszönthetem Önt Kapuvár Város Önkormányzata nevében. Kapuvár Gyõr-Moson-Sopron megye centrumában Gyõrtõl 48, Soprontól 39 km-re található. A határátkelõkhöz is (Sopron, Kópháza, Fertõd) közel lévõ kisváros 11 ezer lakosú. A schwechati és pozsonyi (Bratislava) nemzetközi repülõterek mintegy 80-90 km, a péri (Gyõr melletti) polgári repülõtér mindössze 60 km-es távolságon belül találhatók, a magyar autópálya (M1-es) 46 km-re, az osztrák autópálya (A 1 A 4 ) 40-50 km-re vannak városunktól. A város infrastrukturális hálózata teljes egészében kiépült, településünk logisztikai megközelítése jó. A Hanság közelsége és érintetlensége olyan mikroklímai körülményeket biztosít, amely teljesen egyedülálló. Kapuvár két olyan természeti kinccsel rendelkezik, amelynek együttes elõfordulása szinte utolérhetetlen lehetõséget biztosíthat az emberi egészség helyreállításában és fenntartásában. A város tulajdonában lévõ termálkút 1800 m mélységbõl 67 C o -os gyógyvíz minõségû termálvizet biztosít, amelynek összetétele lehetõvé teszi a gyógyítási területeken a felhasználás széles skáláját. A perifériás érbetegek gyógyítása területén egy olyan egyedi kezelési módszerrel rendelkezünk, amely méltón érdemli meg a HUNGARICUM elnevezést. A föld mélyérõl feltörõ szénsavgáz a felszínen szilárd halmazállapotúvá válva un. szénsavhóvá alakul, amelyet hála a feltaláló orvos módszerének és az ezt továbbfejlesztõ orvosi teamnek, eredményesen használható az érbetegek gyógyítására, valamint alkalmas a managerek rekreációs kezelésére. A kezelés szakmai és technikai feltételrendszere már évtizedek óta kialakult és a 2007-es ÉV KÓRHÁZA címet elnyerõ kapuvári Lumniczer Sándor Kórház-Rendelõintézet Angiológiai Osztályán történnek. A betegek nagy száma (Magyarországon 2-3 millió fõ, Nyugat-Európában 50-60 millió, a tengeren túlon 30-40 millió fõ) miatt, és a jelentkezõ igények magas színvonalú kielégítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával mintegy 1 milliárd Ft-os fejlesztési beruházásra nyílik lehetõség. (A projekt megvalósításának kezdése várhatóan 2009. május hóban, a befejezés 2010. május 31.) A projekt keretében elkészülõ új objektum HOTEL szintû szolgáltatással áll az igénylõk rendelkezésére. A lehetõség nem csak az érdeklõdõ betegek számára, hanem a gyógyturizmus területén befektetni szándékozóknak is új lehetõségeket teremt. Találjunk egymásra! Jó szívvel kínáljuk kincseinket! A Önök számára nyitott kapuval várjuk megkeresésüket. Hámori György polgármester
Nyugati Kapu: Kapuvár Castrum nostum Copu Kapuvár mintegy 11.000 lakosú kisváros Gyõr-Moson-Sopron megye középsõ részén, a Kisalföld két tájegységének a Rábaköznek és a Hanság-medencének találkozásánál. A Kis-Rába partján fekvõ településen áthalad a 85-ös fõút, vasútállomása a Gyõrt Sopronnal összekötõ vasútvonal mentén fekszik. A település a Fertõ tótól délre elterülõ vidék központja, várából ellenõrizték az itt áthaladó kelet-nyugati irányú utat. A 10. században a honfoglaló magyarság szállásterületének peremére került a település, így az ország nyugati kapuja lett. Innen ered elnevezése is. Elsõ írásos említése 1162-bõl származik. Zsigmond király 1350-ben a Kanizsaiaknak adományozta, majd 1532-ben házasság révén a Nádasdyak kezébe került. A törökveszély miatt megerõsített vár védelmében a fejlõdõ település 1558-tól mezõvárosi rangot kapott. A háborús dúlást azonban nem kerülhette el és 1594-ben rövid ideig elfoglalták a törökök. A Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet kivégezték, birtokai 1681-ben az Esterházyaké lett. A Rákóczi szabadságharc idején a várért jelentõs harcok dúltak, végül a kurucok felrobbantották. Az épületet az Esterházyak kastéllyá építették át. A 19. század második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentõs középületek sora jelez. Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette a kapuvári uradalmat és sikeres mintagazdasággá fejlesztette. A mai városkép az 1945 utáni fejlõdés eredménye. Az 1950-es és 60-as években a megye jelentõs élelmiszer-, könnyû- és gépipari központjává vált. Lakótelepek, új iskolák, mûvelõdési ház, színházterem, strandfürdõ, múzeum létesült. Ennek köszönhetõen 1969-ben újra városi rangot kapott. Az 1990-es évek után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdõ mellé tervezett Hanság Üdülõpark. A nagy múltú település mûemlékei, múzeuma, termálfürdõje a Hanság Tájvédelmi Körzet bemutató háza, változatos városi rendezvényei sok, a térséget felkeresõ turistát vonzanak, akiket színvonalas vendéglátóhelyek várnak. A város elérhetõsége többféle közlekedési eszközzel is kiváló. Közúton a Sopront Gyõrrel összekötõ 85-ös számú fõútvonalon; vasúton a Gyõr-Sopron-Ebehnfurt vasútvonalon; légi közlekedés szempontjából pedig a fertõszentmiklósi magánreptér valamint az ausztriai schwechati nemzetközi repülõtér ad lehetõséget a város megközelítésére. Az M1-es autópálya Gyõrnél 40 km-es és Mosonmagyaróvárnál 50 km-es, az A3-as autópálya Siegendorfnál 60 km-es, az A4-es Pandorfnál 50 km-es távolságban érhetõ el.
A KAPUVÁRI SZÉNSAV-GÁZFÜRDÕ BEMUTATÁSA Hanság Fõvárosa, Kapuvár A Kapuvári Lumniczer Sándor Kórházban 1967-tõl történik a végtagkeringési zavarban szenvedõ betegek szénsav-gázfürdõ kúrával történõ sikeres kezelése, rehabilitációja. A szénsav-gázfürdõnek több évszázados hagyománya van gázforrásokkal, gázömlésekkel rendelkezõ országokban. Már a rómaiak is ismerték ezt a kezelési módot. Számos közlemény ismerteti az erdélyi gõzölõk (mofetták) a népi gyógyászatban történõ kedvezõ felhasználását. Kapuvár közelében lévõ Mihályi-Répcelak helységek térségében az 1940- es évek óta mûködõ széndioxid gázkutak teremtettek lehetõséget arra, hogy egy speciális balneotechnikával szénsav-gázfürdõ kerüljön kialakításra. A megfelelõ magas koncentrációjú gáztér létrehozásához a mínusz 79 Cº-os szénsavhóra forró vizet engedve tejfehér szénsavköd képzõdik, mely másfélszer nehezebb a levegõnél, és így a speciálisan kialakított kezelõkádat alulról felfelé szabályozható magasságig tölti ki. A megfelelõ dozírozás biztosítja a fürdõ kemospecifikus élettani hatásainak eléréséhez szükséges paramétereket, ugyanakkor a kezelõkád fedésével a széndioxid káros mennyiségû belégzése elkerülhetõ. Megfelelõ szellõzõ berendezés alkalmazásával a fürdõhelyiség légterében biztosítható az alacsony széndioxid koncentráció. A kezeléstechnika pontos betartása mellett a fürdõ kellemes és veszélytelen. A szénsav-gázfürdõ a vízfürdõvel szemben kímélõ jellegû, nem érvényesül a terhelõ hidrosztatikus nyomás, bõrvédõ, a fürdõhõmérséklet és a dozírozás könnyebben szabályozható, lényegesen nagyobb széndioxid koncentráció érhetõ el. A kapuvári szénsav-gázfürdõ széndioxid koncentrációja 92 vol.%. A széndioxid a bõrön keresztül a diffúzió törvényei szerint szívódik fel, melynek mennyisége a fürdõ széndioxid koncentrációjától, nedvességtartalmától, hõmérsékletétõl és a fürdési idõ hosszától függ. A felszívódó széndioxidnak helyi és általános kemospecifikus élettani hatásai vannak. A keringés és légzés szabályozásában élettanilag fontos szerepet játszó széndioxid hatására a keringés teljesítménye a tartalék kapacitások felhasználásával nõ, helyileg a bõr erek kitágulnak, a szív, agy, vese keringése javul, a vérraktárak kiürülnek, a légzés mélyül és a vérelosztás a perifériás keringés szempontjából is kedvezõbbé válik. A fürdõkezelés kúraszerû alkalmazásának aspecifikus neurohumorális hatásai is vannak, melyhez a csendes, szép környezet, a tiszta levegõ is hozzájárul. Az intézet Angiológiai Rehabilitációs Osztályán komplex rehabilitációs program keretében történik a végtag keringési zavarban szenvedõ betegek szénsav-gázfürdõ kúraszerû alkalmazása.
Az angiológiailag kivizsgált és kezelt vagy érmûtéten invazív beavatkozáson átesett érbetegek az ország különbözõ területeirõl, szakintézeteibõl kerülnek felvételre, vagy ambuláns kezelésre. A háromhetes rehabilitációs kúra programjában a rizikó- és kísérõbetegségekre is kiterjedõ szakorvosi ellátás mellett a mozgásterápia, fizikoterápia, dietoterápia, életmódterápia, pszohoterápia és speciális balneoterápia, a szénsav-gázfürdõ tartoznak. A betegek általános állapotuktól és érbetegségük súlyosságától függõen naponta 10-20 perces szénsav-gázfürdõt vesznek. A betegek fürdés közben alhasi melegérzésrõl, kellemes végtag bizsergésrõl, kezelés után pedig könnyebb mozgásról, a járótávolság növekedésérõl számolnak be. Egy kúra 15 fürdõkezelésbõl áll. A több évtizedes tapasztalatok, a közel harmincezer páciens adatai alapján megállapítható, hogy a betegek 80%-ánál a járástávolság szignifikánsan nõ, 72%- ánál a mûszeres Doppler index javul. Az idült vénás elégtelenség talaján kialakult lábszárfekélyek gyógyulását a fürdõkúra jelentõsen elõsegíti. A kiváló eredményeket az Országos Kardiológiai Intézet irányításával 1981-84. között lebonyolított multicentrikus, utánkövetéses vizsgálatok is megerõsítették. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kezeléseket finanszírozza. Az elért eredmények alapján megállapítható, hogy a szénsav-gázfürdõ veszélytelen, kedvezõ hemodinamikai hatású balneoterápiás eljárás, mely az indikácós terület betartásával a végtagok keringését javítja, a lehetõ legjobb funkcióképességet biztosítja és nem utolsó sorban az életminõséget javítja. A szénsav-gázfürdõ legfontosabb javallatai: a végtagok idült verõérbetegségére, idült vénás elégtelenségre, idült nyiroködémára, érbeidegzési zavarok, élsportolók rehabilitációs kezelésére, élsportolók teljesítmény fokozására, managerek rekreációs kezelésére, potenciális zavarok kezelésére. Összefoglalva kijelenthetõ, hogy a kapuvári szénsav-gázfürdõvel egybekapcsolt háromhetes rehabilitációs kúra után páciensek jó funkcionális állapotban, nagyobb teljesítõképességgel, testileg-lelkileg felüdülve távoznak. A fürdõ kúra évenkénti ismétlésével az érbetegség rosszabbodása, végtagvesztéssel járó szövõdmények kialakulása, rokkanttá válás nagy valószínûséggel elkerülhetõ. A szénsav-gázfürdõ egészséges, de túlhajszolt, kimerült emberek esetében is nyugtató, teljesít-ményt fokozó hatású.
KEZELÉS Hanság Fõvárosa, Kapuvár Szénsav-gázfürdõ élettani hatásai Az irodalmi adatokból ismertek a szervezetbe bejutó, a normális regulációban egyébként is fontos szerepet játszó széndioxid kemospecifikus élettani hatásai. Hediger és Winterschnitz kísérletileg igazolták, hogy az epidemisz a vízben oldott széndioxid számára a diffúzió törvényei szerint mindkét irányba átjárható, Schulhof megállapítása szerint a penetráció a terhelõ hidromechanikai hatások elkerülésével gázfürdõben is bekövetkezik. A bõrön keresztül felszívódó széndioxid mennyisége függ a fürdõ gázkoncentrációjától, nedvességtartalmától, hõmérsékletétõl és a kezelés idõtartamától. 30 Cº-os, 90%-os relatív nedvességtartalmú, és legalább 90 vol % széndioxid koncentrációjú gáztérben a testfelület 1 m2-re számítva percenként közel 30 ml széndioxid penetrálódik. A felszívódó gáz hatására lokálisan a bõrerek kitágulnak, a kapilláris és plexus szubpapilláris keringés fokozódik, arteriolák dilatálódnak, preformált kollaterálisok nyílnak meg, az áramlási sebesség nõ. Ezen hemodinamikai változásokat kapillármikroszkópos vizsgálatok is alátámasztották, de a perifériás érreakciót a fürdés alatt jelentkezõ, a gáztérrel érintkezõ bõrfelület kifejezett, élesen elhatárolt hiperémiája is jelzi. A hõmérséklet nõ, a verejtékmirigyek szekréciója fokozódik. A vazodilatációs effektus mellett érvényesül a magasabb széndioxid-szintnek az oxihemoglobin disszociációját növelõ hatása (Bohr effektus) is, az oxigén parciális nyomása nõ, mely a szövetek oxigén utilizációját javítja. A keringésbe jutó széndioxidnak általános hatásai is vannak. A vénás visszafolyás fokozódik, a splanchnikus terület vérraktárai kiürülnek és a különbözõ mérési eredmények alapján 250-1300 ml-rel több vér jut a keringésbe. A szív verõ- és percvolume Gollwitzer és Meier szerint kb. 30%- kal nõ, a koronáliák kitágulnak, a pulzusszám gyérül, és mivel a perifériás ellenállás csökken, a vérnyomás 20-25 Hgmm-rel mérséklõdik. Veseartériák kitágulnak, diurézis fokozódik, a vizelet vegyhatása savanyú irányba tolódik. A légzés mélyül, percvolumen nõ, a kilégzett pco2 emelkedik, respirációs kvóciens nõ, oxigénszükséglet 8-14 %-kal emelkedik. Végeredményben a széndioxid hatására a keringés teljesítménye nõ, a vérelosztás a perifériás cirkuláció szempontjából is kedvezõbbé válik.
A felszívódó széndioxidnak idegrendszeri hatásai is vannak. Lokálisan a bõr melegérzõ receptorait izgatja, ezért a betegek 30 ºC-os, indifferens hõmérsékletû fürdõben is kifejezett melegérzésrõl számolnak be. Az agy vérkeringése fokozódik, a perifériás érzõ- és motoros chronaxia ideje megnõ, a vegetatív idegrendszer tónusa paraszimpatikus irányba tolódik. Ezenkívül nem szabad figyelmen kívül hagyni a fürdõ kúraszerû alkalmazásával járó általános aspecifikus neurohumorális tényezõket és a gyógyhelyi miliõ pszihés effektusát sem. A széndioxid inhaláció kerülendõ, mert a fürdõ kedvezõ hatásaival ellentétes irányú reakciót vált ki, 4-5 vol% koncentrációjában a légzõközpontot erõsen izgatja, az arteriolák összehúzódnak, vérnyomás emelkedik, pulzusszám nõ, 8-10 vol% között eszméletvesztést, 20 vol% felett már légzésbénulást okoz.
EREDMÉNYEK Hanság Fõvárosa, Kapuvár A háromhetes komplex rehabilitációs kúra hatását a felvételi és hazabocsátási státusz, a funkcionális és mûszeres vizsgálati eredmények összehasonlításával mértük. A Fontaine II. stádiumú alsóvégtagi idült obliteratív verõérbetegek 78%-ánál a klaudikációs index több mint egyharmadával nõtt, az átlagos járástávolság a felvételi 155 méterrõl a kúra végére 263 méterre emelkedett. Nem elhanyagolható a Fontaine III. stádiumban az esetek 75%-ánál a nyugalmi fájdalom csökkenése, illetve megszûnése. A dekompenzálódott keringésû végtag kis kiterjedésû akrális trófikus elváltozásainál az esetek 67%-ában javulást, néhány szerencsés esetben teljes gyógyulást értünk el. Ebben a stádiumban természetesen csak utolsó lehetõségként, az idõvesztés veszélyének mérlegelésével kísérelhetõ meg a konzervatív kezelés. A Raynaud szindrómás betegek 81%-ánál a típusos rohamok száma, illetve idõtartama csökkent, 19%-ánál lényeges változás nem történt, romlás viszont egy esetben sem volt tapasztalható. Jó eredményeket értünk el, az alsóvégtagok krónikus vénás elégtelensége eseteiben. A lábszárfekélyes betegeink 40%-ánál teljes gyógyulást, 52%-ánál lényeges javulást értünk el, csak 8% maradt változatlan. A végtagartériák kontroll Doppler-indexei az esetek 71,2%-ánál legalább 0,2 javulást mutattak, melynek a funkcionális és tüneti eredményektõl kissé elmaradtak, de még így is figyelemre méltóak. Hasonló jó eredményeket tapasztaltunk az 1996. évet megelõzõ idõszakban is. A beteganyag túlnyomó többségét kitevõ obliteratív verõérbetegség krónikus jellegû, progresszióra és generalizálódásra hajlamos, ebbõl kifolyólag kezelésünktõl sem várható végleges gyógyulás, de a rövidebb-hosszabb ideig tartó funkcionális javulás is eredménynek számít. Mindezekbõl adódóan a betegek túlnyomó többsége igényli a fürdõkúra lehetõleg évenkénti megismétlését. 1996-ban a betegek 62%-a visszatérõ volt. Az idült érbetegek egyre növekvõ száma, és a szénsavgázfürdõ kúraszerû alkalmazásával elért jó eredmények következtében nemcsak a belföldi, hanem a külföldi betegek részérõl is nagy érdeklõdés. Az elmúlt években Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Hollandiából, Svédországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkeztek érbetegek. Jelenleg a kezelésre várók száma lényegesen nagyobb, mint az osztály kapacitása. Itt jegyezzük meg, hogy a fekvõbeteg-ellátás mellett ambuláns szénsavgázfürdõ kezelésre is van lehetõség, melyet 1996-ban 259 beteg vett igénybe. A mátraderecskei kísérleti fürdõprogramban 1995-96-ban részt vevõ 93 perifériás érbetegnél a rendelkezésemre álló adatok alapján a szerzõk hasonló jó funkcionális eredményekrõl számoltak be. A szénsav-gázfürdõ javallatai: 1. Az alsó végtagok idült obliteratív verõérbetegsége Fontaine I-III. stádiumaiban: helyreállító érmûtét után, sympathectomia után, katéteres értágítás után, mûtétre nem alkalmas esetekben. 2. diabéteszes angiopathia 3. Raynaud szindróma 4. Thoracic outlet szindróma 5. Angioneuropathia 6. krónikus vénás elégtelenség, poszttrombotikus szindróma 7. I-II. fokú fagyás
8. progresszív szisztémás szklerózis 9. perifériás keringészavarral járó idült mozgásszervi betegségek 10. trauma utáni szövõdmények: renyhe kalluszképzõdés, Sudeck szindróma 11. renyhén gyógyuló fekélyek A szénsav-gázfürdõ szerepe az idõskori perifériás érbetegek rehabilitálásában: A kapuvári Lumniczer Sándor Kórház Angiológiai Rehabilitációs Osztályán szénsavgázfürdõvel kombinált rehabilitációs kúrában 1998. évben részesült, 60 év feletti,495 alsóvégtagi idült obliteratív verõérbetegnél tapasztalt diagnosztikus problémákat, terápiás lehetõségeket és a speciális kezeléssel elért eredményeket mutatja be a szerzõ. A generalizált érbetegség mellett a rizikó- és kísérõbetegségek minden idõs betegnél halmozottan megtalálhatók voltak, ezért a betegcsoport biztonsággal csak megfelelõ intézeti háttérrel, jól begyakorolt rehabilitációs munkacsoporttal volt ellátható. Az egyénre szabott rehabilitációs program különbözõ hangsúlyozottsággal magába foglalta a farmakoterápiát, hemodiluciót, mozgásterápiát, szénsavgázfürdõt, fizikoterápiát, dietoterápiát, pszichoterápiát, életmódterápiát és a gyógyászati segédeszközök biztosítását. Az általában három hetes kúrában részesült betegek mozgásképessége javult, a betegek 97%-a önellátó állapotban, elégedetten távozott. A 60 év feletti érbetegek rehabilitációjának céljai: mozgás-, illetve teljesítõképesség növelése, önellátó-képesség biztosítása, életminõség javítása, az idült obliteratív verõérbetegség a.) progressziójának lassítása, megállítása, b.) szövõdmények kialakulásának megelõzése. Háromhetes rehabilitációs kúránk programjának összeállítása az ismertetett multimorbid beteganyag alapján, a többszörös károsodást és fogyatékosságot figyelembe véve összetett feladatot jelentett, melynél egyedi esetekre lebontva a belgyógyászati és a rehabilitációs eszköztár felhasználásával a lehetõ legteljesebb ellátásra törekedtünk. Súlyos állapot: Krónikus kritikus végtagi ischaemia esetén szénsavgázfürdõ alkalmazása Belgyógyász, angiológus vagy érsebész szakorvosi beutaló javaslata alapján Gyõr-Moson-Sopron megyén kívül az ország egyéb területérõl is érkeznek betegek a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház Angiológiai Rehabilitációs Osztályára. A betegek több mint 90%-a a végtagok krónikus obliteratív verõérbetegségében szenved, és belgyógyászati kezelésen, radiológiai intervenciós vagy érsebészeti beavatkozáson már átesett.
A rehabilitációs kúra fõ célja a keringési funkciók javítása, a teljesítõképesség fokozása, progreszszió lassítása, életminõség jobbítása. A három hetes komplex rehabilitációs kúra része: farmakoterápia, hemodilució, mozgásterápia, balneoterápia (szénsavgázfürdõ), fizikoterápia, dietoterápia, pszichoterápia, életmódterápia és gyógyászati segédeszközök biztosítása. A betegek általános állapotától függõen a rehabilitációs program részeit különbözõ hangsúlyozottsággal alkalmazzuk. Kérdés, hogy a közismerten progresszív és generalizált krónikus obliteratív verõérbetegség milyen súlyossági fokáig lehetséges és szabad fizioterápiás eljárást, ezen belül szénsavgázfürdõt, mint kiegészítõ kezelést alkalmazni. Erre a kérdésre a 2000. évben osztályunkon kezelt krónikus kritikus végtagi ischaemiában szenvedõ betegek bemutatásával szeretnék válaszolni. A krónikus kritikus végtagi ischaemia az obliteratív verõérbetegségek olyan elõrehaladott állapota, mely állandósult nyugalmi fájdalommal jár, illetve elsõsorban a bõr mikrocirkulációs károsodása révén, trófikus zavarokhoz, nekrózishoz vezet. A krónikus végtagi ischaemia az obliteratív verõérbetegség olyan súlyos elõrehaladott állapota, mely az angiológia minden eszközét felhasználó ellátást igényel. Érsebészeti megoldásokkal, intervencionális radiológiai beavatkozásokkal a nagyerek átjárhatóságának biztosítása mellett lényeges mikrocirkuláció fenntartása, javítása. Multidiszciplinális komplex ellátásra kell törekedni a végtagmentés, a rokkanttá válás elkerülése, illetve az életminõség javítása érdekében. A komplex konzervatív kezelés, rehabilitációs jellegû utókezelés szoros angiológiai kontroll mellett, intézeti körülmények között ebben a súlyos állapotban sem feltétlenül eredménytelen. A fizioterápia eszközei, a mozgásterápia, szénsavgázfürdõ kezelés, fototerápia, stb. krónikus kritikus végtagi ischaemiában szoros kontroll mellett mint kiegészítõ eljárások alkalmazhatók. A szénsavgázfürdõ során a diffúzió törvényei szerint felszívódó széndioxid kedvezõ kemospecifikus hatásai a bõrkeringés javításában, a szisztémás keringés fokozásában és hemoreológiai kedvezõ hatásaiban is megnyilvánul. Kihangsúlyozandó a gázfürdõ kímélõ jellege, hiszen a vizes fürdõvel szemben bõrkímélõ, sebgyógyítást elõsegítõ, keringést fokozó hatásai hidrosztatikus nyomás kiküszöbölésével érvényesülnek. Az elért eredmények arra biztatnak, hogy a legsúlyosabb érbetegeknél is szoros angiológiai ellenõrzéssel minden olyan terápiás eszközt, így a szénsavgázfürdõt is fel lehet használni, kiterjedt gangreana kialakulása esetén az idõvesztés veszélye miatt már további konzervatív kezelésnek helye nincs. Arra kell törekedni, hogy a megfelelõ idõben és magasságban történõ amputációra csak akkor kerülhessen sor, ha az angiológiai ellátás minden egyéb eszköze kimerült. A kiadványban szereplõ szakmai anyagokat Dr. Ballagi Farkas állította össze.
Remény Az érszûkületben szenvedõk mindent megtennének azért, hogy fájdalmaik enyhüljenek. A végtagi érszûkületben szenvedõk hozzátartozóit is érzékenyen érinti a beteg családtagjuk életminõségének állapota, sújtja õket a tehetetlenség szindróma eluralkodása a segítés stádiumában. A fájdalom enyhítésére, kedvezõ esetben annak megszüntetésére az elõzõekben ismertetett speciális kezelések útján van lehetõség. A kapuvári Lumniczer Sándor Kórház-Rendelõintézet Angiológiai Osztályán folytatott gyógyító tevékenység egyedisége miatt HUNGARICUMnak számító szénsavgázfürdõ már sok tízezer betegnek adta vissza reményét gyógyulásának különbözõ szintû elérésével. A kezelést végzõ osztály 2007. évben már 115 ággyal szolgálta a betegeket, ami sajátos módon sorban állás nélkül nem tudja a jelentkezõ igényeket kiegészíteni. Tekintsük át még egyszer a kezelés módszereit: A Kapuvári Lumniczer Sándor Kórházban 1967. óta alkalmazzák ezt a kezelést, elsõsorban érbetegeknél. A hatásvizsgálat alapján a kórházi kezelést a TB finanszírozza. A biztonságos gázfürdõ végzésére speciális kezelõ kádakat használnak. A fürdõhöz szükséges alapanyagot, a mínusz 79 o C-os szilárd széndioxidot (szénsavhó) a közeli Répcelakról naponta szállítják a kórházba. A kádba helyezett szénsavhó 70 ºC-os forró víz hozzáadására olvadás nélkül gyorsan párolog, sûrû szénsavgázt termelve. A speciálisan kialakított, nyaknál is hermetikusan záró kádban a széndioxid koncentrációja a megfelelõ hatás elérése érdekében rendkívül magas (90-92 %-os) anélkül, hogy belégzésre kerülne. A bõrön keresztül felszívódó széndioxid mennyisége függ a fürdõ gázkoncentrációjától, nedvességtartalmától, hõmérsékletétõl és a kezelés idõtartamától. A felszívódó gáz hatására lokálisan a bõrerek kitágulnak, a keringés fokozódik, a vér áramlási sebessége nõ. Végeredményében a széndioxid hatására a keringés teljesítménye nõ, a vérelosztás a perifériás cirkuláció szempontjából is kedvezõbbé válik. A fürdõhelyiség alacsony széndioxid koncentrációját megfelelõ, padlószintbe épített szellõzõ berendezés biztosítja. A kezeléstechnika pontos betartása mellett kóros mennyiségû széndioxid belégzésére nem kerülhet sor, ez a több mint 30 éve folyó kezelések alatt nem fordult elõ. A fent említett eljárással a vizes, szénsavas fürdõkénél jóval nagyobb mennyiségû széndioxid jut a bõrön keresztül a keringésbe. A gázfelülettel érintkezõ bõrterület erõsen kipirul, az erek kitágulnak, a szövetek oxigénellátottsága jelentõsen javul. A jelentkezõ hazai és külföldi igények miatt a város önkormányzata a kórház területén az angiológiai osztály fejlesztésérõl döntött, amely megvalósítás esetén olyan magas szintû szolgáltatást tud biztosítani, ami alkalmas lesz a betegek minden igényének kielégítésére. A projekt megvalósításával a kórház fõ profiljának tekinthetõ, és országos szinten is egyedülálló angiológiai rehabilitációs központ kialakítására kerül sor, amelyben magas szintû terápiás ellátás mellett 130 ágy várja a betegeket 1 és 2 ágyas hoteljellegû szobákban.
FEJLESZTÉS Hanság F városa, Kapuvár Hanság Fõvárosa, Kapuvár Hanság F városa, Kapuvár Ilyen volt Ilyen volt Ilyen volt Ilyen lesz Ilyen lesz Ilyen lesz
A MÁSIK KINCS: A GYÓGYÍTÓ VÍZ A Forró Arany: Nemcsak forró, folyékony is és amellett, hogy bizonyítottan gyógyítja a különbözõ betegségeket, kiapadhatatlanul rendelkezésre áll, mindenki számára elérhetõ, kitermelésében hazánk igazi nagyhatalom. Igen a Gyógyvízrõl van szó. Kapuvár területén a mélyfúrások megkezdésére az 1960-as években került sor szénhidrogén kutatás keretében. A térségünkben olaj és földgázmezõket nem találtak, azonban a termálvízkészlet jelentõs. A termálvíz hasznosítása hosszú ideig üvegházak és lakóházak fûtésére, valamint a strand termálmedencéjének üzemeltetésére történt. A víz gyógyászati alkalmazása a gyógyvízzé minõsítését követõen vált lehetõvé. A gyógyvíz felhasználható medence és kádfürdõ formájában. A termálkút fõbb paraméterei: Talpmélysége:...1800 m Vízhozama:...400 l/s Hõfoka:...67 C Nyugalmi vízszint:...-12,3 m Összes oldott sókoncentráció:...14337 mg/l. A gyógyvíz megnevezés használatát engedélyezõ Népjóléti Minisztériumi határozat száma:...80/gyf-1992 Javallatai: Degeneratív gerinc-és izületi betegségek, Porckorong elváltozás, Krónikus izületi gyulladás, Bechterew kór, Lágyrész reumatizmus, Ortopédiai és idegsebészeti mûtétek utáni rehabilitáció, Baleseti utókezelés, Krónikus nõgyógyászati gyulladások, Krónikus urológiai gyulladások. Az orvosi kísérleti protokoll kettõs, vak, utókövetéses módszerrel az idült mozgásszervi betegek fürdõkezelésének valamint az idült légzõszervi betegek inhalációs kúrájának eredményességét vizsgálta. A kontrollcsoporthoz viszonyított eredmények alapján megállapítást nyert, hogy a víz ezen betegségek kezelésére alkalmas. Magas sókoncentrációja következtében idült nõgyógyászati betegségek fürdõkezelésére is eredményes. A termálvízre alapozott terápiák köre a gyógyászati épület megnyitásával folyamatosan bõvül ( kádfürdõ, masszázs, gyógytorna, fizikoterápia stb. ). Zárt terû inhalatórium létesítésével és gyógyvíz modern porlasztásos módszerrel történõ felhasználásával az idült légzõszervi betegségek folyamatos kezelése is biztosítható.
Hanság F városa, Kapuvár Hanság F városa, Kapuvár Hanság Fõvárosa, Kapuvár A GYÓGYVÍZ ÖSSZETÉTELE - KAPUVÁR, 2. SZ. KÚT Összetev /Komponenten: mg millimol egy Than-féle érték ionban egyenérték % Kálium K 108 112,76 1,40 Nátrium Na 4300 188,26 95,73 Ammonium NH 4 38 2,11 1,07 Kalcium Ca 30,0 1,50 0,76 Magnézium Mg 20,8 1,72 0,87 Vas/Eisen Fe 0,3 0,01 0,01 Litium Li 2,1 0,30 0,16 Kation: 4499 196,66 100,00 Clorid Cl 2800 78,94 40,80 Bromid Br 4 0,05 0,03 Jodid J 2,52 0,02 0,01 Fluorid F 1,4 0,07 0,04 Sulfat SO 4 108 2,25 1,16 Hydrogénkarbonat HCO 3 6380 112,00 57,88 Szulfid S 2,8 0,17 0,08 Anion: 9749 193,50 100,00 Metaborsav/ Metaweinsaure HBO 2 39 - - Metakovasav/ Metakieselsaure H 2 SIO 3 50 - - Szabad szénsav/ Freie Kohlensaure CO 2 631 - - Nagy sókoncentrációjú nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos hévíz, amely jodidion tartalma következtében jódos, szulfidion tartalma miatt pedig a szulfidos ásványvizek csoportjába sorolható. A víz lítium és metakovasav tartalma is jelentékeny. Az alkalmazható terápiák: fürdõkúra, inhalációs lélegeztetés. A víz gyógyászati javallatai: Javallatok Település Mozgásszervi N gyógyászati (epe, gyomor, máj ) Anyagcsere Utókezelés mészhiány Fogászat, Ideggyógyászat Légutak, tüd B rgyógyászat Kapuvár * * * *
Hanság F városa, Kapuvár A termálfürdõben nyújtott gyógy-szolgáltatások fajtái: Szolgáltatások Fürd 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Kapuvár * * * * * * * * * * * * * * * 1. szénsavas pezsgõfürdõ 2. kádfürdõ 3. súlyfürdõ 4. gyógymasszázs 5. elektroterápiás kezelés 6. ultrahangkezelés 7. csontsûrûség 8. osteoporosis vizsgálat 9. bõrgyógyászat 10. egyéni, csoportos tornakezelés 11. izületmozgató edzõgépek 12. paraffinos hõkezelés 13. Weiland-féle gépi masszázs-izomlazítás 14. parafangó 15. gyógyszeres pakolás 16. magneoterápia 17. iszapkezelés 18. ivókúra 19. komplex fizikoterápia 20. inhalatórium 21. tangentor 22. lézerkezelés 23. orvosi rendelõ 24. fangó 25. szauna 26. fogászat 27. akupunktúra A gyógyvíz minõsége a felhasználás lehetõségeit is figyelembe véve a magyarországi besorolás szerint a 3. helyen található Igal és Hévíz után. A fentiekben leírt víz hasznosításának egyik formája a strand megnyitásával vált lehetõvé. A kapuvári Flóra Strand- és Termálfürdõ elsõ medencéjét 1981-ben adták át a kapuvári és környékbeli lakosok részére. A 400 m² vízfelületû úszómedence vízforgató berendezéssel ellátott, tisztított vezetékes ivóvizet tartalmaz, hasonlóan az 1982-ben elkészült 200 m² nagyságú tanmedencéhez és két gyermekpancsolóhoz. A városi strand 1983-ban válhatott termálfürdõvé, amikor elkészült a termál gyógymedence. Miután az orvosi vizsgálatok kimutatták, a rendelkezésre álló termálvíz a mozgásszervi betegségek gyógyító hatása mellett légzõszervi betegségek okozta panaszok enyhítésére, gyógyítására is alkalmas, így a fürdõ területén egy inhalációs rõzsekunyhó is épült. A létesítmény 2006. óta egész éven át várja vendégeit.
Hanság F városa, Kapuvár Fejlesztési lehetõségek Hanság Fõvárosa, Kapuvár A kiváló minõségû gyógyvíz, valamint a maga nemében egyedülálló, több évtizedes hagyományokkal rendelkezõ gyógyeljárás /Hungaricum/ a kórház érbeteg-rehabilitációs osztályán folytatott széndioxidgáz gázfürdõ kúraszerû alkalmazásának felhasználásával a város fejlesztési területein a keleti és nyugati irányban fejlesztésre váró területek állnak rendelkezésre. Nyugati rész: Önkormányzati tulajdonú terület: 6 ha 5789 m2 Magántulajdonú szántó terület: 35 ha 6500 m2 A területre a kapuvári KAPUTHERM Kft. kidolgozott projekttel rendelkezik, így áll a befektetõk rendelkezésére. Kapcsolattartó: Kiss M. Sándor ügyvezetõ Cím: 9330 Kapuvár, Széchenyi utca 22. Tel.: 96/245-186, mobil: 06/20/9649-362
Hanság F városa, Kapuvár Keleti rész: a) b) c) Rendelkezésre álló területek: a.) önkormányzati tulajdonú terület: 4,8 ha (teljesen közmûvesített) b.) önkormányzati terület: 2,5 ha (teljesen közmûvesített) c.) további fejlesztést szolgáló: 49,9 ha ( a terület jelenlegi mûvelési ága szántó, gyep, magántulajdonban vannak) Az a.) és b.) pontban megjelölt területeken az infrastruktúra rendelkezésre állása miatt a befektetések megvalósítása azonnal kezdhetõ.
Helyi különlegességeink Hanság Fõvárosa, Kapuvár Üzenem a kapuvári bírónak, Márvány kõvel rakassa le az utat, Rakassa le simára, sima legyen a járda, Jön a babám, csikorog a csizmája. /Népdal/ Fertõ-Hanság Nemzeti Park természeti kincseinek felfedezése. A nemzeti park feladata a védett hansági és lápi mocsárvilágnak, valamint a Fertõ tavi nádvilág természeti értékeinek megóvása. Kiemelt feladat a természetes génbankok védelme, faj és fajtafenntartás. A Hanság élõvilágát bemutató állandó kiállítás az öntésmajori múzeumban kerül bemutatásra. A Hanság csodálatos madárvilága pedig Madárvártán tekinthetõ meg. Az elmúlt idõszak fejlesztései révén mintegy 2.500 ha nagyságú terület természetes elárasztásával megtörtént az élõhelyek egy részének rekonstrukciója, helyreállítva ezzel az õshonos növényi fajok természetes életterét. Visszatelepítésre kerültek olyan a területrõl kipusztult fajok, mint a vidra, a túzok, a feketególya, rétisas, magyar szürkemarha, vagy a vizibivaly, melyek korábban a hansági táj természetes részét képezték. Az érintetlen élõvilág megismerésére madárlesek, kajaktúrák szervezésére is mód nyílik. A Soproni borvidék borai borkóstolókon, a borutak megismerésével fedezhetõk fel. A helyi gasztronómia értékei a Kapuvári Bicskás tál, Hany Istók göngyöltje, a Böllérmáj, a Kapuvári Csülök, a Hanság göngyölt, a Forgácsfánk és a Rábaközi Perec. A lovasturizmus az utóbbi években erõteljes fejlõdésnek indult. Mind a sportlovaglás, mind a gyógylovaglás elõtérbe került. Mûködik városunkban az érdeklõdõk számára a védett természeti értékek bemutatását szolgáló lovaskocsis túrák szervezése is. A környék természeti és vízrajzi adottságai lehetõvé teszik a vadászattal és horgászattal szívesen foglalkozó vendégek igényeinek kiszolgálását. Kapuvár és környéke bõvelkedik olyan népi és népmûvészeti, valamint építészeti értékekben és hagyományokban, amelyek a távolabbról érkezõ idegenek számára érdekességet jelentenek. ( Pl.: höveji csipke, kapuvári verbunk, rábaközi népviselet, gasztronómiai különlegességek, stb.) A környéken találhatóak a fertõdi, nagycenki, röjtökmuzsai és mihályi kastélyok, melyek a magyar építészet kimagasló értékei közé tartoznak. Az hiedelem és mondavilág tekintetében is büszkélkedhet városunk kuriózummal, mely nem más, mint Hany Istók legendája. A legenda szerint a Hanság lápvilágában élt egy elvadult gyermek, akit 1749-ben halászok fogtak ki a Hanságban található Király-tóból. Kapuváron keresztelték meg Hany István névre, majd a hercegi udvarban élt kis ideig, ahonnét az emberi gonoszság hatására elmenekült és soha többé nem tért vissza. Alakját számos monda, irodalmi mûalkotás és regény is megörökítette. A történelmi létezését igazolja a kapuvári plébánia keresztkönyvében latin nyelven olvasható bejegyzés a keresztelésrõl.
Szabadidõ hasznos eltöltése 1. Fertõ-Hanság Nemzeti Park és a Fertõparti világörökség: Közép-Európa egyik legkülönlegesebb vadvízországába csöppenünk. Elõször 1199-ben említi egy oklevél a Fertõ tavat. Nagyobb része Ausztriához tartozik, magyarországi területe 82 km². Átlagos mélysége 60-70 cm, de a legmélyebb pontján is csak 160 cm-es a víz. A tavat változatos táj veszi körül és része a közel 20 ezer hektáros Fertõ- Hanság Nemzeti Parknak. 300 fészkelõ, illetve átvonuló madárfajt figyelhetünk meg itt, magában a tóban mintegy 30 halfajta él. Vizében élvezet a fürdés, de csónakázni, vitorlázni, télen pedig korcsolyázni lehet a jégen. A Fertõ-táj megõrzött építészeti egységét, a Fertõ tó nádövezetét, egydeülállóan gazdag madár és állatvilágát 2001. évben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította 2. Fertõdi Esterházy kastély Kapuvártól 20 km-re található. Az épületegyüttest a Magyar Versailles -nak is szokták nevezni, ahol Joseph Haydn mûködése nyomán csodálatos ünnepségek, európai hírû elõadások, hangversenyek színhelye volt. Az angol típusú parkban a centrumból sugár irányba szétágazó utak végpontjain valaha szobor vagy kápolna állott. A Fertõdi Állandó Kiállítás Haydn egykori rezidenciáján az egyik legszebb barokk épületben a Muzsika házban található. 3. Széchenyi kastély Nagycenken: A település fõ nevezetessége a korai klaszszicizmus stílusában épült Széchenyi-kastély. Ma az épület a Széchenyi István Emlékmúzeumnak, szállodának, kávéháznak valamint ménestelepnek és lovasiskolának ad otthont. Az 1970-es években mozdonyskanzent hoztak létre, a kis mozdonyok múzeumi darabok, de hasonló korú és nagyságú társuk, a Széchenyi István Múzeumvasút végigzakatol a Fertõ menti tájon.
4. Mihályi Dõry-kastélyszálló: Kapuvártól 11 km-re fekszik. A község idegenforgalmi látványosságai közül kiemelkedik a Dõry kastély. Falai a 900-as évek elejérõl származó erõdítményen nyugszanak. Ládonyi Demeter 1570-körül építette, a korábban fából készült kúria helyébe. Majd 1860-tól Dõry Miklós volt tulajdonosa, aki a századvég romantikus szellemének megfelelõen új külsõt adott az épületnek. A hagyomány szerint 1440. nyarán itt talált menedéket Visegrádról Bécs felé tartva Erzsébet királyné és kísérete, aki a szent koronát egy odvas fába rejtette el. A kastély vonzerejét növeli a Kis-Rába által kettészelt 2 ha nagyságú védett park. 5. Balf és Hegykõ gyógyfürdõi: Soprontól mintegy 6 km-re a Fertõ tó mellett fekvõ Balf és a közeli Hegykõ egyaránt gyógyfürdõjérõl nevezetes. A Balfi ásványvíz palackozása is itt történik. 6. Sopron az ország egyik leghangulatosabb városa. Mindezek mellett a 23 állandó kiállítása miatt nevezik múzeumvárosnak is. Magyarország kapuja a nyugat felé, egyben a környék kulturális központja. Mindezek mellett Sopronban a szõlõ és a borkultúra több, mint 2000 éves. Magyarország történelmi borvidékei közé tartozik, melyért méltán viseli a Szõlõ és a bor városa címet is. 7. Lébény román kori bencés kolostor: A bencés rend tagjai alapították a kolostort 1208-ban, ehhez építették hozzá a XIII. század elején Magyarország egyik legnagyobb és legértékesebb román kori emlékét, az apátsági templomot. 8. A Hansági-fõcsatornán átívelõ 7 méter hosszú és 2 méter széles fából készült Andaui híd ma történelmi emlékhely és ideiglenes határátlépõ is. Vele kezdõdik a mintegy 9 km hosszú menekülõk útja, amelyen elõször 1947-48-ban az elûzött németek, majd 1956-ban a forradalom után 200.000 magyar menekült Ausztriába. A hidat a szovjetek kétszer is felrobbantották, így a mai már csak emlék. Az út mentén az erõszak, a kirekesztés és a gyûlölet ellen szóló szobor-alkotások kerültek kiállításra az osztrák oldalon. Kapuvárról a híd egy 15 km hosszú kerékpáros úton közelíthetõ meg, amely feltárja a hansági lápi erdõk érintetlen természeti értékeit.
9. Gyõrt a fontos közlekedési és földrajzi elhelyezkedése miatt szokás a találkozások és a vizek városának is nevezni, hiszen itt folyik össze a Marcal, a Rábca, a Rába, és a Mosoni-Duna. A településre sugár irányból összefutó utak észak felõl Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délrõl a Balatont kelet felõl pedig Budapestet kötik a Kisalföld szívéhez. Az egykor vásártartási és árumegállítási joggal rendelkezõ város fokozatosan vált a nyugati irányú kereskedelem, majd késõbb a gazdaság központjává. Magyarország mûemlékekben második leggazdagabb vidéki városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a mûemlékvédelem Európa díját. A Gyõri Balett, a Gyõri Nemzeti Színház társulata és a Gyõri Filharmónikus zenekar évadról évadra felejthetetlen mûvészi élményekkel ajándékozza meg a lelkes közönségét. 10. Fertõrákos barlangszínház: A Fertõrákos kõfejtõjébõl származó lajtamészkõbõl számos bécsi és soproni palota épült. Egyiptomi sziklasírokra emlékeztetõ hatalmas, föld alatti termek késztetik ma ámulatra a látogatót, aki nyaranta operaelõadásokban is gyönyörködhet itt, hiszen az akkusztikája fantasztikus ezen belsõ kialakított színházteremnek. A kõfejtõ dombjáról pedig a Fertõ tó panorámáját csodálhatják meg az ide látogatók. 11. Szigetköz élõvilága: Hazánk legnagyobb szigetét a Nagy-, és a Mosoni Duna körülölelte Szigetközt a Duna ajándékának is szokták nevezni. A Kapuvártól mintegy 50 km-re terülõ tájegység kedvezõ teret biztosít a vízi túrák, a horgászat, a lovastúra kedvelõi számára. 12. Feltörekvõben az ökoturizmus: Kapuvár környékén számtalan horgásztó található, ahol szép környezetben remek kikapcsolódás várja ezen sport kedvelõit. Göbösmajor, Kapuvártól 13 km-re található a Délhansági erdõ szívében. A folyamatosan bõvülõ szolgáltatás kínálata között megtalálhatjuk a lovaglást, teniszt, úszást és erdei túrákat. A pihenésre vágyókat 16 fõs panzió és étterem várja.
Kapcsolattartás: Kapuvár Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Titkársági Osztály Tel.: (+36)96/596-000 Fax.:(+36)96/596-005 www.kapuvar.hu E-mail: kapuvar@kapuvar.hu Tárgyalási nyelv: német, angol