08 2013 Der Wirtschaftsreport der Deutsch- Ungarischen Industrie- und Handelskammer A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara gazdasági jelentése Meinung Wachstum braucht eine breite Basis Von Gabriel A. Brennauer Inhalt 2 Hintergrund: Privater Konsum in Ungarn 3 Meldungen: Wie wichtig ist die Eurozone 4 Konjunkturmonitor 8 Zahl des Monats: 286 kg Tartalom 5 Konjunktúra-monitor 6 Hírek: Mennyire fontos az euró-övezet? 7 Háttér: Lakossági fogyasztás Magyarországon 8 Vélemény A hónap száma: 286 kg Anfang November findet zum ersten Mal die Fachmesse Automotive Hungary statt. Auch die DUIHK wird dort mit einem Gemeinschaftsstand deutscher Firmen vertreten sein. Die Fahrzeugindustrie gilt zurecht als eine der wirtschaftlichen Erfolgsgeschichten des Landes. Namhafte Automobilhersteller und -zulieferer aus aller Welt haben erfolgreiche Tochterunternehmen in Ungarn, die Branche trägt maßgeblich zur Industrieproduktion, zu Beschäftigung und Investitionen bei. (Mehr zur Bedeutung des Fahrzeugbaus für die ungarische Wirtschaft können Sie in der Juni-Ausgabe der WiU kompakt nachlesen.) Doch die Autoindustrie allein kann die Wirtschaft des Landes nicht dauerhaft tragen dazu muss ein gesunder Branchenmix vorhanden sein, der auch Konjunkturflauten in einzelnen Marktsegmenten verkraftet. Ungarns wichtigste Herausforderung ist derzeit die Belebung der Investitionstätigkeit in allen Branchen. Gezielte finanzielle Förderungen in ausgewählten Bereichen können als Katalysator wirken, doch dauerhaft erfolgreich kann die Wirtschaft nur sein, wenn generell ein investitionsfreundliches Umfeld herrscht für alle Branchen, vom verarbeitenden Gewerbe bis hin zum Dienstleistungs- und Versorgungssektor. Die derzeit in Vorbereitung befindlichen Programme zum Einsatz der EU-Fördermittel im Zeitraum 2014-2020 bieten eine gute Chance, mehr Investitionen anzuregen. Nach dem Willen der Regierung soll dabei ein deutlich größerer Teil der Strukturmittel der EU für die direkte Wirtschaftsförderung eingesetzt werden. Das Wirtschaftsministerium hat früh begonnen, mit wichtigen Akteuren Konsultationen zur Verwendung dieser Mittel zu führen das ist ausdrücklich zu begrüßen. Um die EU-Mittel in Zukunft effektiv einzusetzen, kommt es später darauf an, den Zugang dazu möglichst einfach und transparent zu gestalten und für möglichst viele Wirtschaftszweige zu öffnen. Zusammen mit verlässlichen allgemeinen Rahmenbedingungen könnten dann auch die Investitionen wieder steigen nicht nur in der Automobilindustrie. Vergütungsreport 2012/13 Verlässliche und aktuelle Benchmarks zur Ermittlung marktgerechter Vergütungen in Ungarn 14. Ausgabe Vergütungsreport Ungarn 2012 2013 Full Internationale Unternehmen in Ungarn Mitarbeiter und leitende Angestellte english version included! www.ahkungarn.hu/verguetung
Hintergrund Kurzmeldungen Privater Konsum in Ungarn Wie wichtig ist die Eurozone Ein entscheidender Faktor für die Binnennachfrage und damit für das Wirtschaftswachstum insgesamt ist der private Konsum. Der umfasst jedoch weit mehr als nur den Einzelhandelsumsatz. Neben den Ausgaben der privaten Haushalte gehören dazu auch Leistungen des Staates, die den Bürgern für Konsumzwecke bereitgestellt werden. In Ungarn macht der private Konsum 63% des Bruttoinlandsproduktes aus deutlich weniger als in den meisten anderen Ländern der EU. Gerade in Bezug auf Deutschland, aber auch im Falle Ungarns wird oft betont, dass die Wirtschaftsaussichten ganz maßgeblich von der Nachfrage in der Eurozone bestimmt werden. Doch für welche Länder ist der Euroraum tatsächlich wichtig? Von Dirk Wölfer Kaufkraft in Europa 2012, in Euro/Haushalt 48.932 47.799 47.424 46.225 45.023 44.091 43.870 41.125 40.761 38.961 38.905 36.307 36.192 34.338 33.887 IS TR HR UA Quelle: GfK Mehr Daten und Prognosen: www.duihk.hu/wirtschaft Kaufkraft insgesamt davon EH-Kaufkraft* 26.105 25.909 23.750 21.016 17.906 15.501 15.130 14.610 14.258 14.222 12.188 10.305 7.490 5.167 * Einzelhandelskaufkraft (nicht für alle Länder verfügbar, teilweise Angaben für 2010-2011) Je Einwohner erreicht der individuelle Konsum in Ungarn 6.200 Euro, davon entfallen 5.200 Euro auf die privaten Konsumausgaben, und 1.000 Euro auf konsumwirksame Leistungen des Staates. Damit erreicht Ungarn nur etwa ein Drittel des EU-Durchschnitts (18.100). Bereinigt um die Unterschiede in den nationalen Preisniveaus ist der Abstand aber deutlich geringer: Ungarn kommt in Kaufkraftstandards (KKS) auf 10.600 je Einwohner, gegenüber 18.100 KKS im EU-Durchschnitt. Unternehmen, die Waren und Dienstleistungen für den Endverbraucher anbieten, verwenden darüber hinaus spezielle Statistiken zur Kaufkraft. Vereinfacht kann sie als Summe aller Nettoeinkünfte der Bevölkerung bezeichnet werden. Diese Nettoeinkünfte stammen aus mehreren Quellen: aus Arbeitseinkommen, aus Renten und Transferleistungen des Staates sowie Einkommen aus Vermögen und aus Unternehmertätigkeit. Das Marktforschungsunternehmen GfK gibt für 2012 für Ungarn eine jährliche Kaufkraft von knapp 4.900 Euro je Einwohner an, pro Haushalt entspricht das durchschnittlich knapp 12.200 Euro. Damit liegt Ungarn deutlich unter den Werten anderer mittelosteuropäischer Länder. Doch selbst die allgemeine Kaufkraft ist nicht immer aussagekräftig genug. Denn von den Einkommen gehen natürlich Ausgaben für Mieten oder Hypothekenzinsen, für Versicherungen, Reisen oder Dienstleistungen ab, außerdem sparen die Haushalte einen Teil der Einkommen oder investieren z.b. in Immobilien. Erst wenn alle diese Ausgaben abgezogen werden, ergibt sich die Einzelhandelskaufkraft, also jenes Geld, das die Bürger in die Geschäfte tragen. In den europäischen Ländern bleiben laut GfK zwischen 25 und 40% der Gesamtkaufkraft für den Einzelhandel übrig in Ungarn sind es überdurchschnittliche 42%, in Deutschland nur 27%. Das bedeutet, dass von den Einkommen eines privaten Haushalts in Ungarn letztlich rund 5.100 Euro im Einzelhandel ausgegeben werden können. Dieser Wert deckt sich annähernd mit dem tatsächlichen Umsatz des ungarischen Einzelhandels, der 2012 laut Statistikamt rund 5.780 Euro (1,67 Mio. Forint) erreichte. Von den gesamten nationalen Ausfuhren der 27 EU-Länder gehen insgesamt 46% in die Euro-Länder (EA-17). Und erstaunlicherweise gehen auch die Exporte der 17 Euro-Länder zu 46% in andere Euro-Länder. In beiden Fällen werden also 54% der Waren in Länder mit nationalen Währungen geliefert. Am höchsten ist der Anteil der Eurozone am Export Luxemburgs und Tschechiens (jeweils rund zwei Drittel), auch Ungarn liegt mit rund 55% deutlich über dem Durchschnitt. Besonders gering ist das Gewicht der Eurozone für den Export der baltischen Staaten und Griechenlands (jeweils Absatzmärkte der Ausfuhren der EU-Länder 2012, Anteile in % des Gesamtexports des Landes Eurozone Deutschland Eurozone sonstige EU nicht-euro Nicht-EU-Länder 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 EA17 Eurozone LU EA17 rund 30%), aber auch Deutschland ist mit 37% deutlich weniger abhängig von der Eurozone als andere Länder der EU. Das liegt u.a. daran, dass Deutschland bereits 6% seiner Ausfuhren an China liefert, deutlich mehr als jedes andere Land der EU und doppelt so viel wie die 27 Länder im Durchschnitt. Die deutsche Industrie setzt heute übrigens rund 52% ihrer Produktion im Inland ab, und 48% im Ausland. Von den 48% Auslandsumsatz gehen aber gerade einmal 19% in die Eurozone, 29% hingegen in Nicht-Euro-Länder. Deutschland selbst ist für viele EU-Länder der wichtigste Absatzmarkt, und nimmt insgesamt rund 13% aller EU- Exporte ab. Besonders hoch ist der Anteil Deutschlands an den Ausfuhren Tschechiens und Österreichs (31 bzw. 30%), gefolgt von Polen, Ungarn und Holland (jeweils rund 25%). Zusammensetzung der Einkommen 2012, Anteil in % 17 Quelle: MNB 8 14 Renten 19 Nettoverdienste 42 Sonstige Transferleistungen Unternehmer-Einkommen Vermögenseinkommen Privater Konsum in ausgewählten Ländern (2012) * * laut volkswirtschaftlichen Gesamtrechnungen Quelle: Eurostat Euro je Einwohner Kaufkraftstandards je Einwohner Konsumausgaben Konsumausgaben Konsumausgaben Konsumausgaben der privaten des Staates für den der privaten des Staates für den Haushalte Individualverbrauch Haushalte Individualverbrauch Bulgarien 3,500 400 7,700 900 Tschechien 7,200 1,600 10,000 2,200 Estland 6,400 1,400 8,800 1,900 Kroatien 6,100 k.a. 9,200 k.a. Lettland 6,700 800 k.a. k.a. Litauen 7,000 1,100 11,400 1,800 Ungarn 5,200 1,000 8,900 1,700 Polen 6,000 1,000 10,200 1,700 Rumänien 3,800 600 7,700 1,100 Slowenien 9,900 2,100 12,100 2,600 Slowakei 7,400 1,100 10,800 1,700 EU-27 14,600 3,500 14,600 3,500 Deutschland 18,100 4,000 17,400 3,800 Österreich 19,500 4,100 17,800 3,700 Quelle: Eurostat, eigene Berechnungen PA-Regelungen Rechtzeitig umstellen! Ab 1. Februar 2014 dürfen Kreditinstitute in Deutschland ausnahmslos alle Überweisungen und Lastschriften nur noch nach den neuen, europaweit einheitlichen PA-Regelungen vornehmen auch bei Zahlungen innerhalb Deutschlands. Im bargeldlosen Zahlungsverkehr ersetzt dann auch im Inland die IBAN die bisherige Kennung aus Kontonummer und Bankleitzahl. Die Deutsche Bundesbank, das Bundesfinanzministerium, die Kreditwirtschaft und die Wirtschaftsverbände rufen deshalb die Unternehmen auf, schnellstmöglich auf die neuen Zahlungsverfahren umzurüsten. Anderenfalls können sich Zahlungen empfindlich verzögern. Zwar sind PA-Überweisungen bereits seit Anfang 2008 möglich, im ersten Quartal 2013 wurden in Deutschland jedoch lediglich 8,7 Prozent aller Überweisungen mit Angabe der europaweit einheitlichen IBAN durchgeführt. Die Umstellung auf das neue System erfordert zum einen die Anpassung der -Systeme, zum anderen die Beschaffung einer Gläubiger-Identifikationsnummer von der Deutschen Bundesbank. Sie ist Voraussetzung für die Nutzung der PA-Lastschrift, z.b. für den Einzug von Rechnungen. Für private Verbraucher gilt bei der Umstellung auf PA eine Übergangsfrist von zwei Jahren. Mehr Informationen zu PA: www.bundesbank.de/redaktion// FAQ_Listen/zahlungsverkehr_sepa.html 2 08 2013 WiU kompakt 3
Monitor Monitor Konjunkturmonitor August 2013 Konjunktúra-monitor 2013. augusztus Einzelhandelsumsatz Kiskereskedelmi forgalom volumenindexe 102,0 101,0 Volumenindex (2010=100), saison- und kalenderbereinigte Werte 2010 átlaga = 100 (szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok) 99,0 98,0 97,0 96,0 2011 Quelle Forrás: KSH 2012 2013 Das ungarische Bruttoinlandsprodukt wuchs im zweiten Quartal erstmals seit eineinhalb Jahren wieder. Allerdings war der Anstieg zum Vorquartal minimal (+0,1%), im ersten Halbjahr lag die Wirtschaftsleistung noch immer um 0,1% unter dem Vorjahresniveau. Eine deutliche konjunkturelle Trendwende erwarten wir auch im zweiten Halbjahr noch nicht, und halten daher an unserer Prognose vom Anfang des Jahres fest, wonach das BIP 2013 um 0,5-1% ansteigen wird. Die Industrieproduktion leidet unter der weiter rückläufigen Binnennachfrage ( Jan.-Mai: -4%), die von der schwachen Auslandsnachfrage nicht kompensiert werden kann ( Jan.-Mai: +3%). Mit einer leichten Belebung ist erst im vierten Quartal zu rechnen, doch auch damit dürfte die Jahresproduktion der Industrie wohl nur um ca. 2-3% über dem Niveau von 2012 liegen. Die Ausfuhren insgesamt lagen im Mai und Juni leicht unter dem Vorjahresniveau, im ersten Halbjahr insgesamt stiegen sie um 1%. Für das 2. Halbjahr dürften kaum mehr als 2-3% realistisch sein. Da die Importe minimal schneller ansteigen, könnte der Jahresüberschuss geringfügig zurückgehen, wird aber immer noch über 6 Mrd. Euro betragen. Der Einzelhandelsumsatz drehte nach zwei vielversprechenden Monaten (April: +3,5%, Mai +2,2%) im Juni wieder ins Minus. Die Kauflaune wird auch durch die Situation am Arbeitsmarkt gedämpft: die Zahl der Beschäftigten in der Privatwirtschaft ist nach einem Rückgang von fast 2% in 2012 in den ersten fünf Monaten 2013 weiter gesunken, die Unsicherheit beeinflusst auch das Kaufverhalten negativ. Die zusätzliche Beschäftigung im öffentlichen Dienst trägt wenig zu mehr Kaufkraft bei: zwar wurden zwischen Januar und Mai 30% mehr Personen in gemeinnützige Arbeit vermittelt als im Vorjahr, doch deren durchschnittliche Vergütung liegt mit weniger als 80 TFt noch unter dem gesetzlichen Mindestlohn. (Die betreffenden Personen werden oft nur vorübergehend und meist nicht in Vollzeit beschäftigt.) Die Bauwirtschaft verzeichnete im Mai schon zum vierten Mal in Folge kräftige Zuwächse gegenüber dem Vorjahr, in den ersten fünf Monaten lag das Plus bei gut 6% (saisonbereinigt). Dies ist vor allem zunehmenden Tiefbauaktivitäten zu verdanken, während der Wohnungsbau fast zum Erliegen gekommen ist. Im ersten Halbjahr wurde gerade einmal eine Wohnung pro 1.400 Haushalte fertiggestellt (Deutschland: 1 Wohnung für 370 Haushalte), und die Baugenehmigungen sind noch immer rückläufig. A második negyedévben bővült a magyar bruttó hazai termék másfél éve először. A növekedés azonban mindössze 0,1 százalék volt az előző negyedévhez képest, az első félév teljesítménye még mindig 0,1 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől. Egy erőteljes gazdasági fordulatot a második félévben sem várunk, ezért fenntartjuk az év elején adott elrőrejelzésünket, miszerint idén 0,5-1 százalékkal nőhet a GDP. Az ipari termelés a továbbra is csökkenő tendenciát mutató belföldi kereslettől szenved (1. félév: -4%), amelyet a gyenge külpiaci kereslet egyelőre nem képes ellensúlyozni (+3%). Valamelyest gyorsuló élénkülésre csupán a negyedik negyedévben számítunk, de még ezzel együtt is az ipari termelés éves volumene csak mintegy 2-3 százalékkal haladhatja meg a 2012-es szintet. A kivitel májusban és júniusban is elmaradt az előző éves szinttől, az első félév egészében alig nőtt (+1%), és a második félévben sem várható 2-3 százaléknál magasabb növekedési ütem. Mivel a behozatal minimálisan ugyan, de mégis gyorsabban emelkedik, ezért a külkereskedelmi mérleg éves többlete kis mértékben csökkenhet, de az idén is meghaladhatja a hat milliárd eurót. A kiskereskedelmi forgalom két ígéretes hónapot követően (az áprilisi +3,5 és a májusi +2,2 százalékot követően) júniusban ismét negatívba fordult. A vásárlókedvet visszafogja a munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatos bizonytalanság is: a versenyszférában foglalkoztatottak száma a 2012-ben mért közel két százalékos csökkenést követően 2013 első öt hónapjában tovább csökkent. A növekvő közfoglalkoztatás viszont csak csekély mértékben képes hozzájárulni a vásárlóerőhöz: január és május között ugyan a tavalyinál 30 százalékkal több embert közvetítettek közfoglalkoztatásba, de a 80 ezer forint alatti átlagos díjazásuk még a törvényes minimálbértől is elmarad. (Az érintetteket gyakran csak átmenetileg és a legtöbb esetben nem teljes munkaidőben foglalkoztatják.) Az építőipar májusban már sorrendben negyedszer könyvelhetett el erőteljes növekedést az előző évhez viszonyítva, a (szezonális hatásoktól megtisztított) növekedés az év első öt hónapjában meghaladta a hat százalékot. Ez mindenekelőtt az erősödő mélyépítési tevékenységnek tudható be, miközben a lakásépítés szinte teljesen megállt. Az első félévben 1.400 háztartásra jutott egy újonnan épített lakás (Németországban 370 háztartásonként épült egy lakás), és az építési engedélyek száma még mindig csökkenő pályán van. Még több adat és elôrejelzés: www.duihk.hu/hu/wirtschaft A bruttó hazai termék alakulása Bruttoinlandsprodukt Ungarn Volumenváltozás az elôzô év azonos idôszakához, %* Veränderung zum Vorjahr in %* 3 2 1 0-1 -2-3 2010 2011 2012 2013 * szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok * saison- und kalenderbereinigte Werte Forrás Quelle: KSH Mehr Daten und Prognosen: www.duihk.hu/wirtschaft Aktuelle Konjunkturindikatoren Veränderung zum Vorjahr in % 2010 1 2011 1 2012 1 2012-11 2012-12 2013-01 2013-02 2013-03 2013-04 2013-05 2013-06 2013-07 Aktuális konjunktúramutatók Volumenváltozás az elôzô évhez (%) Industrieproduktion 3 +10,3 +5,7-1,3-8,1-2,8-1,8-1,6-1,4 +2,6-2,1 +1,7 :: Ipari termelés 3 Auftragseingang der Industrie: +18,7 +8,6 +1,0 +44,6-7,4-3,1-8,7-24,8 +8,5-3,6-5,5 :: Az ipar új rendelésállománya Bauproduktion 3-10,6-8,1-6,2-13,3-4,0-5,9 +5,6 +6,8 +7,2 +11,2 +12,9 :: Építôipari termelés 3 Ausfuhren (Euro-Basis): +20,8 +11,9 +0,1-1,9-8,5 +4,3-1,3-2,6 +11,7-1,9-3,0 :: Kivitel (euró-alapon) Einfuhren (Euro-Basis) +19,0 +10,6 +0,5-1,8-6,2 +5,2 +0,3-5,8 +7,6-0,7-0,3 :: Behozatal (euró-alapon) Einzelhandelsumsatz 2-2,2 +0,3-2,2-4,7-2,7-2,3-1,2-3,0 +3,5 +2,2-0,4 :: Kiskereskedelmi forgalom 2 Beschäftigte 10 +2,9-0,3-2,1-2,4-2,2-0,4-0,5-0,5-0,3-0,4-0,1 :: Alkalmazottak 10 Bruttolöhne 10 +3,3 +5,3 +7,2 +6,3 +8,5 +3,5 +1,4 +2,8 +5,7 +3,7 +2,8 :: Bruttó-keresetek 10 Verbraucherpreise +4,9 +3,9 +5,7 +5,2 +5,0 +3,7 +2,8 +2,2 +1,7 +1,8 +1,9 +1,8 Fogyasztói árszínvonal Erzeugerpreise +4,5 +4,2 +4,3-2,9-1,8-0,9 +0,8 +2,2 +0,7-1,3 0,6 :: Ipari termelôi árak Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-4) 3 +1,3 +1,6-1,8 :: -2,5 :: :: -0,5 :: :: +0,2 :: Bruttó hazai termék (elôzô év) 3 Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-1) 3,4 :: :: :: :: -0,5 :: :: +0,6 :: :: +0,1 :: Bruttó hazai termék (elôzô negyedév) 3,4 Niveau zum Ende des Zeitraums Szint az idôszak végén Arbeitslosenrate (%) 5 11,2 10,9 10,9 10,6 10,7 11,2 11,6 11,8 11,0 10,5 10,3 :: Munkanélküliségi ráta (%) 5 p Schätzung. 1 Jahresdurchschnitte. 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräfteerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP, ohne Gemeindehaushalte. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt. 10 nur gewerbliche Wirtschaft. Haushaltsdefizit (%) 6 Basiszins der Zentralbank (%) Zinsen für Firmenkredite (%) 7 Umlaufrendite (%) 8. 9 Wechselkurs EUR-F 9 Quelle: MNB -3,3-8,1 6,00 7,00 9,00 9,58 7,39 7,73 275,41 279,21-2,1-4,2-2,1-2,4-2,2-2,0-3,1-2,8-2,8-3,5 5,75 6,00 5,75 5,50 5,25 5,00 4,75 4,50 4,25 4,00 10,25 9,78 9,47 9,29 9,09 8,90 8,56 8,43 8,11 :: 7,73 6,82 6,11 6,34 6,25 6,27 5,32 5,64 6,12 6,41 289,42 282,4 285,0 293,7 292,7 303,1 298,8 292,6 295,8 294,9 Költségvetési deficit (%) 6 Az MNB alapkamata (%) Vállalati hitelek kamata (%) 7 Másodlagos piaci hozam (%) 8, 9 EUR-F árfolyam 9 Forrás: MNB p becslés. 1 éves átlag. 2 naptári hatással kiigazított. 3 szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez. 5 munka erô fel mérés (LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap egyenlege a GDP %-ában, pénzforgalmi szemléletben, önkormányzatok nélkül. 7 1-5 léves futamidejû hitelek, állománnyal súlyozva. 8 10-éves futamidejû államkötvények. 9 havi átlag. 10 csak versenyszféra. 4 08 2013 WiU kompakt 5
Hírek Háttér Mennyire fontos az euró-övezet? Éppen Németország vonatkozásában, de Magyarországgal kapcsolatban is gyakran hangsúlyozzák, hogy a gazdasági kilátásokat alapvetôen az euró-övezetben mutatkozó kereslet határozza meg. De vajon az euró-övezet valójában mely országoknak fontos? Lakossági fogyasztás Magyarországon A belföldi kereslet és ezen keresztül a gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezôje a lakossági fogyasztás. Utóbbi azonban sokkal szélesebb a kiskereskedelmi forgalomnál, a háztartások fogyasztási költései mellett az egyéni fogyasztási célra nyújtott állami transzefereket is tartalmazza. Magyarországon a lakossági fogyasztás a GDP 63 százalékát teszi ki ami jóval alacsonyabb arány, mint az uniós átlag. Szerzô Dirk Wölfer További felvilágosítás a PA rendszerrôl: www.mnb.hu/root/dokumentumtar/ MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/ mnbhu-msz-201206/turjan-brosch.pdf A 27 uniós tagállam teljes kivitelének összesen 46 százaléka irányul az 17 tagállamból álló euró-övezetbe. Meglepő módon maga a 17 euróország kivitelének 46 százaléka szintén az euró-övezet más országaiba irányul. Mindkét esetben tehát az export 54 százalékát nem eurót használó országokba szállítják. A legnagyobb súllyal Luxemburg és PA-szabályok Idôben át kell állni! 2014. február elsejétôl a németországi pénzintézetek átutalást és beszedési megbízást kivétel nélkül csakis az új, Európa-szerte egységes PA-szabályoknak megfelelően végezhetnek a Németországon beüli fizetési forgalomban is. Ennek keretében a készpénzmentes fizetési forgalomban az IBAN váltja fel belföldön is a korábban használt, számlaszámból és bankazonosítóból álló megjelölést. A Német Szövetségi Bank, a Szövetségi Csehország kivitelében szerepel az euró-övezet (mindkét esetben mintegy kétharmad résszel), Magyarország a maga 55 százalékával szintén jóval az átlag feletti mértékben rá van utalva az euró-övezeti piacra. Feltűnően csekély (mintegy 30 százalékos) az euró-övezet súlya a balti államok és Görögország kivitelében, de Németország is 37 2012-ben, százalékos részesedés az ország teljes kivitelébôl 2012-ben, százalékos részesedés az ország teljes kivitelébôl Eurózóna Németország Eurózóna egyéb EU nem euró-tagok EU-n kívüli országok 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 LU EA17 EA17 euró-övezet Forrás: Eurostat, saját számítások százalékkal, jóval kisebb mértékben függ az euró-övezettől, mint az Európai Unió más országai. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy Németország már kivitelének hat százalékát szállítja Kínába, ami jóval nagyobb részesedés, mint az Európai Unió bármelyik országa esetén, és mintegy kétszerese az -ek átlagának. Egyébiránt a német ipar termelésének mintegy 52 százalékát belföldön értékesíti és 48 százaléka jut külföldre. Az utóbbi 48 százaléknyi külföldi részből alig 19 százalék kerül az euró-övezetbe, míg 29 százalék nem eurós országokba irányul. Az Európai Unió számos országának Németország a legfontosabb felvevőpiaca, az összes tagállam kivitelének 13 százalékát veszi fel. Kiemelkedően magas Németország részesedésese Csehország és Ausztria exportjában (31 ill. 30 százalékkal), majd Lengyel- és Magyarország, valamint Hollandia következik egyenként hozzávetőlegesen 25 szalékos német részaránnyal. Pénzügyminisztérium, a pénzügyi vállalatok és a gazdasági érdekképviseletek ezért közösen hívták fel a vállalatok figyelmét arra, hogy minél gyorsabban álljanak át az új fizetési eljárásra, máskülönben kellemetlen késedelmet szenvedhetnek a kifizetéseik. PA rendszerű utalást ugyan már 2008 elejétől lehet indítani, de 2013 első negyedévében Németországban csupán az átutalások 8,7 százalékát végezték az Európa-szerte egységes IBAN alapján. Az új rendszerre való átálláshoz egyrészről módosítani kell az informatikai rendszereket, másrészről pedig adós-azonosító számot kell beszerezni a Bundesbank-tól. Ez a feltétele a PA rendszerű beszedési megbízások teljesítésének, például számlák kiegyenlítése esetén. Magánügyfelek két éves átmenetet élveznek a PA rendszer bevezetésénél. Magyarországnak mint euróövezeten kívüli tagállamnak legkésőbb 2016. október 31-ig szintén át kell térnie a PA-ra. Tavaly az egy fôre esô lakossági fogyasztás Magyarországon mintegy 6.185 eurót tett ki, ebből 5.180 euró volt a háztartások fogyasztási kiadása, 1.005 euró pedig az államtól kapott természetbeni társadalmi juttatások értéke. Magyarország ezzel csupán mintegy harmadát éri el (a 18.100 eurónyi) uniós átlagnak, de ha kiszűrjük az eltérő árszintek hatását, a különbség már jóval alacsonyabb: vásárlóerőparitáson Magyarországon 10.600 euró az egy főre jutó lakossági fogyasztás, szemben az unió 18.100-as átlagával. Lakossági fogyasztás egyes országokban (2012) * * a nemzeti számlák alapján Forrás: Eurostat Az egyéni fogyasztónak árukat és szolgáltatásokat kínáló vállalatok számára a nemzetgazdasági statisztika azonban nem eléggé pontos. Ezek a cégek ezért egyedi, a vásárlóerőre vonatkozó statisztikákat használnak. Kissé leegyszerűsítve, a vásárlóerő a lakosság teljes nettó jövedelmének összegét foglalja magában. Ez a nettó jövedelem több forrásból származhat: munkajövedelemből, nyugdíjakból és állami juttatásokból, valamint vagyonból és vállalkozói tevékenységből származó jövedelemből. A GfK piackutató vállalat adatai szerint Magyarországon az egy főre eső vásárlóerő közel 4.900 euró volt 2012-ben, egy háztartásra vetítve ez átlagosan közel 12.200 eurónak felelt meg. Magyarország ezzel jelentősen elmarad más középkelet-európai ország értékeitől. euró/lakos Vásárlóerô Európában 2012-ben és euróban egy háztartásra 48.932 47.799 47.424 46.225 45.023 44.091 43.870 41.125 40.761 38.961 38.905 36.307 36.192 34.338 33.887 IS TR HR UA Forrás: GfK De még az általános vásárlóerő sem ad kellően megalapozott képet a tényleges keresleti potenciálról. A jövedelemből ugyanis le kell vonni a lakásbérletet ill. a lakáshitel-törlesztési részleteket, a biztosítási díjakat, az üdülésre illetve szolgáltatásokra fordított kiadásokat, ezen kívül a háztartások a jövedelem egy részét meg is takarítják vagy befektetik például ingatlanba. Csak e kiadások levonása után kapjuk meg a kiskereskedelmi vásárlóerőt, tehát azt a pénzmennyiséget, amelyet a lakosok az üzletekben költenek el. Az európai országokban a GfK adatai szerint a teljes vásárlóerő 25-40 százaléka kerül a kiskereskedelmi üzletek pénztáraiba. Magyarországon ez az arány átlagon felüli 42%, miközben pl. Németországban csupán 27%. Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi magánháztartás jövedelméből végeredményben mintegy 5.100 eurót tud elkölteni a kiskereskedelemben. vásárlóerôparitás/lakos Háztartások Állami kiadások Háztartások Állami kiadások fogyasztási egyéni fogyasztási fogyasztási egyéni fogyasztási kiadásai célokra kiadásai célokra Bulgária 3.500 400 7.700 900 Csehország 7.200 1.600 10.000 2.200 Észtország 6.400 1.400 8.800 1.900 Horvátország 6.100 k.a. 9.200 k.a. Lettország 6.700 800 k.a. k.a. Litvánia 7.000 1.100 11.400 1.800 Magyarország 5.200 1.000 8.900 1.700 Lengyelország 6.000 1.000 10.200 1.700 Románia 3.800 600 7.700 1.100 Szlovénia 9.900 2.100 12.100 2.600 Szlovákia 7.400 1.100 10.800 1.700 EU-27 14.600 3.500 14.600 3.500 Németország 18.100 4.000 17.400 3.800 Ausztria 19.500 4.100 17.800 3.700 vásárlóerô összesen ebbôl kiskereskedelmi v.e.* 26.105 25.909 23.750 21.016 17.906 15.501 15.130 14.610 14.258 14.222 12.188 10.305 7.490 5.167 * kiskereskedelmi vásárlóerô (nem áll rendelkezésre az összes országra, részben 2010-es ill. 2011-es adatok) Ez az érték egyébként nagyságrendileg megegyezik a magyar kiskereskedelem által ténylegesen elért árbevétellel, amely 2012-ben a KSH adatai szerint mintegy 5.780 eurót (1,67 millió forintot) ért el egy főre vetítve. Még több adat és elôrejelzés: www.duihk.hu/hu/wirtschaft Jövedelemforrások összetétele 2012, százalékos részesedés 17 Forrás: MNB 8 14 19 nettó keresetek nyugdíj 42 egyéb transzferek vállalkozói jövedelem vagyonból származó jövedelem 6 08 2013 WiU kompakt 7
8 08 2013 WiU kompakt Vélemény A gazdaságnak széles alapokra van szüksége Szerzô Gabriel A. Brennauer November elején rendezik meg első alkalommal az Automotive Hungary nemzetközi járműipari szakkiállítást, amelyen a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is több német vállalattal együtt közösségi standdal képviselteti magát. A járműipart joggal tekintik Magyarország egyik gazdasági sikertörténetének. Számos neves nemzetközi autógyártó és járműipari beszállító rendelkezik sikeres magyarországi leányvállalattal, az ágazat jelentős mértékben járul hozzá az ipari termeléshez, a foglalkoztatáshoz és a beruházásokhoz. (A járműipar a magyar gazdaságban betöltött szerepéről a WiU kompakt júniusi kiadása szolgál bővebb információval.) Az autóipar azonban önmagában nem képes tartósan eltartani az ország gazdaságát ehhez az iparágak egészséges egyvelege szükséges, amely elviseli az egyes piaci szegmensek konjunkturális hullámzásait is. Magyarország legfontosabb kihívása jelenleg a beruházási tevékenység élénkítése, szinte minden ágazatban. Ennek során egyes kiemelt ágazatok célzott anyagi támogatásának katalizátor-hatása lehet, azonban a gazdaság egésze csak akkor lehet tartósan sikeres, ha az összes vállalkozás beruházásoknak kedvező környezetet élvez minden iparágban, a feldolgozóipartól a szolgáltatásokon át egészen a közművekig. Az Európai Unió által a 2014 és 2020 közötti időszakra biztosított támogatások jelentős mértékben hozzájárulhatnak a beruházások további ösztönzéséhez, a forrásallokációt részletező programokat éppen most állítják össze az érintett tárcák. A kormány szándéka szerint a jövőben az uniós források lényegesen nagyobb része közvetlenül a gazdaságba kerül majd. A Nemzetgazdasági Minisztérium már korán konzultációkat indított el a fontos szereplőkkel e források felhasználásáról, amit nagyon üdvözölünk. Az uniós alapok hatékony hasznosítása érdekében a későbbiekben célszerű minél egyszerűbbé és átláthatóbbá, valamint minél több gazdasági ágazat számára elérhetővé tenni a forrásokhoz való hozzáférést. A megbízható üzleti környezettel együtt ez biztosíthatja a beruházások bővülését nem csupán az autóiparban. Zahl des Monats 286 kg Abfall produzierte ein durchschnittlicher ungarischer Haushalt im Jahr 2010. Das ist deutlich weniger als im Durchschnitt der EU-27 (436 kg), und etwa so viel wie im Durchschnitt der anderen 11 EU-Beitrittsländer (281 kg). Deutschland liegt mit 444 kg im europäischen Durchschnitt. Nimmt man die Abfälle der Wirtschaft hinzu, kommt Ungarn auf 1.574 kg je Einwohner das ist weniger als ein Drittel des EU-Durchschnitts von 4.986 kg (Deutschland: 4.446 kg). Quelle: Eurostat A hónap száma 286 kg hulladékot termelt egy átlagos magyar háztartás 2010-ben. Ez lényegesen kevesebb mint az EU-27-ek átlaga (436 kg), és közel ugyanannyi, mint a többi 11 unióhoz csatlakozó ország átlagos mennyisége (281 kg). Németország a 444 kg-os teljesítményével az európai átlagot hozza. Ha a vállalkozások termelt hulladékot is hozzászámítjuk, akkor Magyarországon 1.574 kg hulladék jut egy fôre ez kevesebb mint a 4.986 kg-os EUátlag egyharmada (Németország: 4.446 kg). Forrás: Eurostat Bérezési tanulmány 2012/2013 Megbízható és aktuális adatok a magyar piaci viszonyoknak megfelelő bérek meghatározásához! 14. kiadás Bérezési Tanulmány Magyarország 2012 2013 Full Nemzetközi vállalatok Magyarországon Alkalmazottak és vezető beosztásúak english version included! www.ahkungarn.hu/hu/berezes Impressum Impresszum Herausgeber kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer Redaktion szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44 magazin@ahkungarn.hu www.duihk.hu Chefredakteur Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz Layout und Satz Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck Nyomda: Mester Nyomda, Budapest Bezug, Auflage Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz. Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik. ISSN: 1588-8932 Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.