MÓDSZERTANI FÜZET SZAKÁPOLÁS TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0001
TARTALOMJEGYZÉK Módszertani Füzet... 1 Tartalomjegyzék... 2 Szakterületi kitekintés, helyzetkép... 3 Alapfogalmak... 3 Az egészségügyi ellátó rendszer felépítése Magyarországon... 4 Alapellátás... 5 Szakellátás... 7 Az egészségügyi ellátórendszer környezeti elemzése Magyarországon... 8 Politikai tényezők... 8 Gazdasági tényezők... 9 Társadalmi tényezők... 10 Technológiai tényezők... 10 Környezeti tényezők... 11 Jogszabályi tényezők... 12 Magyar lakosság egészségi állapota... 12 Mortalitás... 12 Morbiditás... 14 HATÁLYOS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET... 15 Fejlesztési irányok az Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Ápolási Otthona esetében... 23 2
SZAKTERÜLETI KITEKINTÉS, HELYZETKÉP Alapfogalmak Minden betegnek joga van a jogszabályokban meghatározott keretek között az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az egészségügyi ellátások igénybevételét az állam különböző feltételek alapján támogatja a központi költségvetésből vagy az Egészségbiztosítási Alapból, azzal, hogy vannak olyan ellátások, amelyek külön térítési vagy kiegészítő térítési díj ellenében vehetők igénybe, még akkor is, ha egyébként biztosítottak vagyunk. Az egészség fogalma többféleképpen értelmezhető. Hagyományosan a betegség hiányára szoktak gondolni. Napjainkban az ún. funkcionális modell ennél szélesebb összefüggésben, az egyén testi, lelki, szociális működésének épségeként definiálja. Beteg: az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. Egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. A gyógyító megelőző ellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók összességét egészségügyi ellátó rendszernek hívjuk. Célja: Leegyszerűsítve az élet meghosszabbítása és az életminőség javítása. Egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége. 3
Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott rendszer alapján az Egészségbiztosítási Alapból történik, mely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feladata. Az egészségügyi ellátó rendszer felépítése Magyarországon 1990-ben az addig hárompólusúnak nevezett egészségügyi ellátó rendszert (háziorvosi ellátás, járóbeteg szakellátás, fekvőbeteg szakellátás) felváltotta a kétpólusú (alapellátás, szakellátás) egészségügyi ellátó rendszer. A kétpólusú ellátó rendszer tagolódását az alábbi ábra mutatja be. Forrás: http://www.fajltube.com/gazdasag/az-egeszsegugyi-ellatas-ujren32342.php 4
Alapellátás Az alapellátás az általános megfogalmazás szerint az a lakosság-közeli ellátási forma, amely az általánosan igénybe vett "alap" (nem szak) ellátásokat biztosítja. Az alapellátás hosszú távú, folyamatos, személyes kapcsolaton alapuló, a lakosság által nemre, korra és a betegség természetére tekintet nélkül, a lakos által közvetlenül, a lakóhely-közelben (lehetőleg lakóhelyén), egyenlő eséllyel igénybe vehető, behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások, és egyes egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós, rehabilitációs és gondozó jellegű ellátások összessége. Az alapellátás igénybevétele jellemzően a lakos tartós (nem eseti) választása alapján alapul. Az alapellátás holisztikus szemléletű, a lakos egészségi állapotáért (nem csak a gyógyításáért) felelős. Az alapellátás hagyományosan praxisokra alapozott ellátási forma, de az utóbbi évtizedekben megjelentek a közösségi, az orvosi együttműködésre alapozott formái is. A horizontális integrációt (ahol azonos tudású, feladatú praxisok működnek együtt) nevezzük csoportos praxisnak, a bővített kompetenciájú, a szakellátásból egyszerűbb feladatokat átvevő, eltérő tudású, képzettségű orvosok vertikális integrációjára alapuló együttműködést pedig csoportpraxisnak hívjuk. Háziorvosi ellátás A háziorvosi ellátás feladata a beteg egészségének menedzselése saját kompetenciában végzett gyógyító-megelőző ellátásokon, kért konzíliumokon és 5
megszervezett ellátásokon keresztül. A háziorvos az, akit a fogászati és védőnői ellátás kompetenciáján kívül eső problémáikkal elsőnek kell felkeresnünk, és a háziorvos az, akinél az egészségügyi ellátási adataink összegyűlnek, azaz az összes egészségügyi adataink kezelésére törvény által feljogosított. A háziorvosi ellátást alapvetően a kötelező egészségbiztosítás terhére vehetjük igénybe, de a háziorvos egyéb, nem a társadalombiztosítás által finanszírozott orvos-szakértői feladatot is ellát, pl. látlelet kiadása, orvosi szakvélemény adása jogosítványhoz, fegyverviseléshez, stb. A háziorvos ellátás a településszerkezettől függően szerveződhet a 14 éven aluli lakosok alapellátására ( gyermek körzet), a 14 éven felüli lakosság ellátására (felnőtt körzet), a település teljes lakosságának ellátására, függetlenül a lakos életkorától (vegyes körzet). Foglalkozás egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak főként preventív, megelőző szerepe van. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban - a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával - közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelőzésében. Feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése, másrészt hogy javaslatot tegyen arra, milyen módszerekkel lehet ezeket olyan szinten tartani, ami nem károsítja az egészséget. Feladata továbbá a munkavállalók egészségének ellenőrzése. Iskolaorvos A szolgálat tevékenységi körébe tartozik a gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése, alkalmassági vizsgálatok elvégzése, közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása, az elsősegélynyújtás, 6
részvétel a nevelési-oktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében, valamint környezet-egészségügyi feladatok megoldása. Fogorvosi ellátás Egészségbiztosítás keretében a fogorvosi ellátásnak alap és szakellátási szegmense is létezik. A fogorvosi alapellátás feladata a fog- és szájbetegek gyógyító-megelőző alapellátása, míg a fogorvosi szakellátás bizonyos többletkompetenciákkal rendelkezik. A fogorvos asszisztens segítségével biztosítja az egészségügyi ellátást a hozzá forduló beteg számára. A beteget rendelési időben látja el, és szükség esetén szakorvosi intézetbe továbbutalja. A munkaidőn túli fogorvosi feladatok ellátása ügyelettel biztosított. Szakellátás Járóbeteg szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg lakóhelyének közelében kell biztosítani. A speciális járóbeteg-szakellátás olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel. A járóbeteg-szakellátás rendelési időben biztosított, ahol az orvos mellett asszisztens, ápoló(nő) is tevékenykedik. A járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények tevékenységüket önállóan, vagy más intézményekkel együtt, működési engedély alapján végzik. Fekvőbeteg szakellátás 7
A fekvőbeteg-szakellátás a betegek fekvőbeteg gyógyintézeti keretek között végzett ellátása, amelyet a betegek betegségük esetén lakóhelyük közelében, a beteg folyamatos ellátását nyújtó orvosa, kezelőorvosa, vagy más arra feljogosított személy beutalása alapján jogosultak igénybe venni. A fekvőbetegszakellátás célja és jellege szerint lehet aktív, krónikus, rehabilitációs illetve ápolási célú, amely igénybevételére klinikán, (szak) kórházban, szakápolási intézményben, valamint országos intézetben van lehetőség. Az egészségügyi ellátórendszer környezeti elemzése Magyarországon Politikai tényezők Az egészségpolitika meghatározása az Unió tagországainak szuverén hatáskörébe tartozik, így Magyarország saját maga döntheti el, hogyan szervezi meg állampolgárai számára az egészségügyi ellátórendszert. A fenti okokból Magyarország politikai szempontból kiváló és történelmileg egyedi helyzetben van ahhoz, hogy rendbetegye az elmúlt 60 év problémáit részben még mindig magán hordó egészségügyet, és biztosítsa az egészségügyi intézményrendszer számára a hosszú távú fenntarthatóságot, polgárai számára pedig a magas színvonalú ellátást. A 2014-2020-as évekre vonatkozó Egészségügyi Ágazati Stratégia is ennek megfelelően határozta meg az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének prioritásait: Az alapellátás megerősítése az alap- és a szak- (azon belül a járóbeteg) ellátás feladatköreinek pontos kialakításával, az ehhez illeszkedő működési feltételek megteremtésével, a betegút menedzsment optimalizálása mentén; A szolgáltatói működés professzionális irányítása és kiszolgálása, a döntéshozatali decentralizáció szintjének jogszabályi környezetének kialakítása; 8
Országos és térség szintű kapacitástervezés, betegút menedzsment köré szerveződő, a szükségleteket leképező ellátó rendszer felépítésének és működésének kialakítása; A népegészségügyi szolgáltatások megújítása, középpontban az egészség választását előmozdító ismeretek és készségek fejlesztése. Gazdasági tényezők Az infláció jelenleg alacsony szinten van és a következő években sem várható túlzott mértékű árszínvonal növekedés. 2014-2015-ben volt ugyan defláció, de annak hosszú távú, negatív hatásait (fogyasztás csökkenése, ezáltal a kínálati árak további csökkenése) sikerült elkerülni. Az államháztartás hiánya évek óta a Maastrichti 3%-os határ alatt van, és az elmúlt években bár lassú ütemben, de az államadóság is csökkenő pályán mozgott. A munkanélküliség folyamatosan csökken, amiben ugyan komoly szerepe van a közmunkaprogramnak, azonban az látható, hogy a versenyszférában is nő a munkakereslet. A fent bemutatott politikai és gazdasági stabilitás kitűnő alapot teremt arra, hogy az egészségügy finanszírozása biztosított legyen. Két elsőre egymással ellentétes kívánalmat azonban mindenképpen szükséges szem előtt tartani a hosszú távú fenntarthatóság érdekében: Az egészségügynek plusz forrásokra van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon, és nem utolsó sorban a korábbi évtizedekből fennmaradt hátrányát mérsékelni tudja a fejlett európai országok egészségügyi rendszereinek forrásellátottságához képest; A plusz forrás azonban csak egy hatékony struktúrában eredményezhet folyamatos fejlődést, így kulcsfontosságú, hogy az egészségügyi intézmények működése áttekinthető, teljesítményük objektív módon értékelhető és összehasonlítható legyen. 9
Társadalmi tényezők Magyarországon az elmúlt 35 évben folyamatosan a népességfogyás volt a jellemző demográfiai tendencia. A rendszerváltás óta a gyermekszületések száma csökken, a vállalt gyerekek száma családonként mindössze 1,3-1,4 között mozog átlagosan, ami jóval alatta marad a folyamatos reprodukcióhoz szükséges minimum 2 gyereknek. Ezzel szemben viszont egyre többen érik el az időskort, és ez az ellentét komoly hatással van a szociális ellátórendszerekre. Az egészségügyben az idősek arányának növekedése több beteget jelent, ami több forrást igényel, a fiatalok számának csökkenésével viszont csökken a járulékbefizetés. Komoly problémát jelent, hogy nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően rossz a magyar lakosok egészségi állapota. A leggyakoribb halálokok között továbbra is a keringési rendszer betegségei állnak az első helyen, amit a daganatos betegségek, az emésztőrendszer betegségei, végül a légző rendszer betegségei követnek. A fenti betegségek kialakulását nagy arányban tulajdonítják a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak, a helytelen táplálkozásnak és a kevés testmozgásnak. A megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás biztosításában a jelen fontos kérdése az ágazat rossz erőforráshelyzete. A nemzetközi összevetésben kiváló minőségű, jól képzett szakembergárda számára a jelenlegi struktúra nem biztosít a külföldi kórházakkal versenyképes fizetést. Az orvosok átlagéletkora nő, és kevés a nyugdíjba vonuló orvosokat pótolni tudó utánpótlás itthon. Ezen kívül az egészségügyi szakdolgozók bérszínvonalának rendezése is sürgető kérdés. A háziorvosi praxisok az egészségügyi ellátás alappilléreit kell képezzék, azonban az előző kormányok erőfeszítései ellenére még mindig sok a betöltetlen praxis, sok közülük akár már fél évtizede nem talált gazdára. Technológiai tényezők 10
Az egészségügy az egyik leginkább technológia-intenzív iparág, ami a modern vizsgálati és gyógyítási módszereket igen drágává teszi. A technológia gyors fejlődése révén egy nehezen áthidalható ellentét alakul ki, ugyanis lehetővé válik a gyógyítás, korábban gyógyíthatatlannak hitt betegségek esetén is, aminek a finanszírozása azonban komoly kihívást jelent. Az egészségügyi technológiai trendeken belül meghatározóak az információs technológiák fejlődésének hatásai, így az elektronikus egészségügyi rendszerek terjedése és a mobil egészségügyi szoftverek és eszközök fejlődése. Ezeknek a területeknek a fejlesztése Magyarország számára is javasolt, mivel relatíve alacsony beruházási költség mellett növelhető általuk az ellátás szervezettsége, hatékonysága. Az szoftverfejlesztés terén Magyarország ráadásul erős emberi erőforrás háttérrel rendelkezik, így tehát célzott kutatás-fejlesztési forrással komoly fejlődési potenciállal bír ez a két terület. Környezeti tényezők A jelenleg tudományosan elfogadott szemlélet szerint emberi környezetszennyezésnek köszönhetően a globális középhőmérséklet mintegy 0,2 C-kal nő évtizedenként, ami számos változást okoz a megszokott klímában, az időjárási viszonyokban, ezek révén pedig az állat- és növényvilágban is. A klímaváltozás közvetett módon az emberi egészségre is hatással van, a kutatók szerint növeli a szív- és érrendszeri-, légzőszervi betegségek, allergia, valamint a pszichológiai zavarok kialakulásának kockázatát. A fertőző betegségek és a mérgezések esetén gyorsabb terjedésre lehet számítani. Mindezek hosszútávon az egészségügyi rendszerre is komoly hatással lesznek, az egyes szakterületek közötti hangsúlyok eltolódására lehet számítani, ami azt jelenti, hogy a kereslet átalakul, amit kínálati oldalon az egészségügyi intézményeknek ki kell tudni elégíteni. Bizonyos területeken a páciensszám a jelenlegihez képest növekedni fog, az ellátáshoz pedig ezeken a területeken többletforrásra és nem utolsó sorban területi együttműködés kialakítása lesz szükség. 11
Jogszabályi tényezők A magyar egészségügyet érintő, azt befolyásoló jogszabályok kapcsán érdemes kiemelni, hogy a jogszabályi hierarchia minden szintjén találhatók ilyen keretek. A modern társadalomban folyamatosan nő az az elvárás, hogy adott problémára az egyén egyszerűen és gyorsan kapjon megoldást, ami természetesen igaz az egészségügyre is. Kiemelten fontos a biztonság kérdése (az egészségügyben különösen), azonban az információtechnológia fejlődése révén a két szempont egyre kevésbé ellentétes egymással. Az elektronikus és különösen a központosított és integrált adminisztráció szabályozása összetett és nehéz feladat, amelyeknek az elvégzése azonban az elvárások, technikai lehetőségek és az ország versenyképességének javítása érdekében sürgető feladat. A jogalkotás számára finanszírozás terén természetesen az egészségügy magas költségigénye és a szűkös források közötti ellentét feloldása jelenti a legnagyobb feladatot. Magyar lakosság egészségi állapota Annak ellenére, hogy két évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is. Mortalitás A II. világháborút követően a magyar népesség halandóságának története három jól elkülöníthető időszakra osztható: az 1960-as évek közepéig a halandóság 12
csökkent, 1968 és 1993 között nőtt, 1994 óta pedig újra csökken. Az életkilátások lényegében követték a halandóság változásait: a várható élettartam 1949 és 1967 között emelkedett, 1968 és 1993 között valamelyest süllyedt, és az utóbbi években ismét emelkedik A magyar népesség életkilátásival kapcsolatban ma a legsúlyosabb probléma a rendkívül magas arányú idő előtti halálozás, elsősorban a férfiak között. Ez a jelenség komoly népgazdasági veszteséget jelent az emberi egészség tőke tekintetében. Annak valószínűsége, hogy egy férfi megéli a 65. életévét ma Magyarországon csupán 64%, az érettséginél alacsonyabb végzettségű rétegekben 50%-nál is kevesebb. Problémát jelent az is, hogy annak ellenére, hogy a nők esetében az élettartammal nő a betegségben eltöltött évek száma (nők 8 évvel tovább élnek), de betegségben töltött éveik száma 50%-al magasabb, mint a férfiaké. Tehát életminőségük, életkilátásaik előre vetítései rosszabbak. Mivel a férfiak magasabb számban haláloznak el, ez még inkább problémát okoz gazdasági szempontból, ugyanis a foglalkoztatottak közül 54% férfi és 46% nő. Vagyis magasabb a veszélyeztetettebb neműek aránya, akik egyben több kockázatot is hordoznak magukban. 13
Morbiditás Magyarország morbiditási adatai a 70-es évekhez képest lényegesen nem változtak, és rosszabbak, mint azt az ország társadalmi gazdasági fejlettsége lehetővé tenné. A vezető halálok 54%-al a szív- és érrendszeri betegségek. Ez a fejlett európai országokban is körülbelül ilyen arányú. Magyarországon az agyi érbetegségek és az infarktusok száma nőtt, és a felnőtt lakosság 20%-a magas vérnyomásban szenved. Sajnos vezetünk az európai országok között a rosszindulatú betegségek tekintetében is, pedig a 1970-es években még csak a 7. helyen álltunk. Ezért elsősorban a rossz életmód a felelős. Minden 3. férfi és minden 4. nő dohányzik. 10% felett van az alkoholizálók arány. Magyarországon négymillió túlsúlyos és kétmillió elhízott ember él. A 14 éven aluliak 40% mozgásszervi zavarban, a népesség 35% allergiában szenved. Egyedüli jó hír, hogy az öngyilkosok száma, ha lassan is, de folyamatosan csökken. (Bár még így is háromszorosa az európai átlagnak. 14
HATÁLYOS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET 2008. évi XXI. törvény a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról (Eütv.-hez) 348/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet az irányított betegellátási rendszer megszüntetésével, az elszámolásokkal, valamint az elszámolások ellenőrzésével kapcsolatos eljárási szabályokról (Ebtv.-hez) 339/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos, kötelezően nyilvánosságra hozandó eredményességi adatok, statisztikák köréről, a nyilvánosságra hozatal módjáról és helyéről, továbbá az ellenőrzés módjáról (Eütv.-hez) 338/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ismertetésével kapcsolatban kiszabott bírság pénzügyi teljesítésének feltételeiről és felhasználásáról (2006. évi XCVIII. törvényhez) 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról (361/2006. (XII. 29.) Korm. rendeletet helyezi hatályon kívül) (Eftv.-hez) 224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól (2000. évi XXV. törvényhez) 30/2008. (VII. 25.) EüM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek elismeréséről, továbbá az oklevelek külföldi elismertetéséhez szükséges hatósági bizonyítványok kiadásának egyes eljárási szabályairól (Eütv.-hez) 15
20/2008. (V. 14.) EüM rendelet az anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszerről (Eütv.-hez) 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről (2006. évi XCVIII. törvényhez) 59/2007. (XII. 29.) EüM rendelet a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról (Ebtv.-hez) 53/2007. (XII. 7.) EüM rendelet a gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól (2006. évi XCVIII. törvényhez) 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről (2006. évi XCVIII. törvényhez) 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről (Ebtv.-hez) 27/2004 (IV. 24.) ESzCsM rendelet a testtömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerekről 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről 21/2007. (V. 8.) EüM rendelet a biocid hatóanyagokkal, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjakról 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és 16
gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Mentőszolgálatról 323/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Vérellátó Szolgálatról 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról (Ebtv.-hez) 45/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályairól 45/2007. (III. 20.) Korm. rendelet az egészségügyben dolgozók alap- és működési nyilvántartásának vezetéséről 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 53/2005. (XI. 18.) EüM rendelet a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy termék emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerré történő átminősítésének feltételeiről 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról 44/2005. (X. 19.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, 17
egészségügyi szolgáltatóknál történő elhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjéről 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról 53/2004. (VI. 2.) ESzCsM rendelet a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos import tevékenységről 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 2005. évi III. törvény az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének kihirdetéséről 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről 2002. évi VI. törvény az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről 2000. évi CXVI. törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról 4/2001. (II. 20.) EüM-IM együttes rendelet az egészségügyi közvetítői eljárással kapcsolatos egyes kérdésekről 18
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről 112/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet a Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság feladat- és hatásköréről, valamint működési rendjéről (Ebtv.-hez) 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről 1998. évi XXV. törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 117/1998. (VI. 16.) Korm. rendelet egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól 39/2005. (IX. 15.) EüM rendelet a gyógyszerészi oklevéllel végezhető tevékenységekről 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról, valamint ezek egyes technikai követelményeiről 19
2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról 19/2004. (III. 31.) ESzCsM rendelet a vércsoport meghatározásra használatos reagensek és a szövettipizáló reagensek csereforgalmáról 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről 16/2002. (XII. 12.) ESzCsM rendelet az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátások szakmai feltételeiről 9/2002. (X. 17.) ESzCsM rendelet a cumik és cuclik egészségügyi követelményeiről, valamint a forgalmazás feltételeiről 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet az emberen végzett orvostudományi kutatásokról 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 20
24/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az örökletes vérzékeny betegek kontrollált otthoni kezeléséről 23/1998. (XII. 27.) EüM rendelet a kórházi felügyelő tanácsról 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról 14/1998. (XII. 11.) EüM rendelet a kórházi etikai bizottságokról 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról 25/1998. (VI. 17.) NM rendelet a művi meddővétételről 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet a betegszállításról 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól. A végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 331/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet az irányított betegellátási rendszerről 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról 21
7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról 87/2004. (X. 4.) ESzCsM rendelet a Magyar Köztársaság területén tartózkodó, egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának egyes szabályairól 1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 50/1997. (XII. 17.) NM rendelet a betegszállításra jogosító kúraszerű kezelésekről 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásról 47/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében járó anyatejellátás feltételeiről 46/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető ellátásokról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének 22
meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról 24/1999. (VII. 6.) EüM rendelet egyes daganatos megbetegedések bejelentésének rendjéről 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről 1993. évi XL. törvény a Magyar Vöröskeresztről 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 1991. évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról FEJLESZTÉSI IRÁNYOK AZ MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET ÁPOLÁSI OTTHONA ESETÉBEN Az Ápolási Otthon működését tekintve néhány változtatásra, fejlesztése szorulna, melyek egy része megoldható intézményi kereteken belül más része nem, mert a környezeti hatásokat az intézmény sem tudja kikerülni. Szükséges fejlesztési irányok: 1. Az intézmény belső minőségügyi rendszere fejlesztésre szorul. Az induláskor kialakított MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer elavulttá vált. Új irányt jelenthet az áttérni a kifejezetten egészségügyi intézmények számára kifejlesztett MEES (Magyar Egészségügyi Eljárások és Standardok) minőségügyi irányítási rendszerre. Az új rendszer 23
kidolgozását elkezdtük, melynek során folyamatosan születnek meg az újabb és újabb szabályzataink, standardjaink. 2. Az ápolási osztályokat/intézeteket a kormányzat azzal a céllal hozta létre, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akiknek betegségükből kifolyólag rövidebb vagy hosszabb időre rendszeres orvosi felügyelet nélkül folyamatos szakápolásra van szükségük. Magyarországon jelenleg nagy gondot okoz az, hogy a krónikus fekvőbeteg szakellátás és a szociális ellátás között nagyon sok az átfedés. Az állam számára sokkal drágább egészségügyi ellátásban végeznek sok szociális ellátást, míg sokszor a szociális ellátásban pedig szakápolási feladatokat látnak el, holott ennek a feladatnak az elvégzéséhez ott nem elegendő a kapott finanszírozási összeg. Az Ápolási Otthon tekintetében is megjelenik a fent említett problémakör. Intézményünkben az ellátott betegek jelentős része bár felvételkor még szakápolásra szorult, de időközben az állapotában bekövetkezett javulásnak köszönhetően már elhelyezető lenne szociális otthonban. Erre viszont hosszú ideig (több hónap) nem kerül sor, mert a szociális ellátásban nincs elegendő férőhely. Fontos lenne, hogy a problémára megoldás szülessen, mert intézményünk szeretné a valós funkcióját betölteni, azaz ténylegesen szakápolást végezni, hogy segítségére lehessünk azoknak a betegeknek, akik akutan kerülnek olyan egészségi állapotba, hogy erre lenne szükségük. 24