Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése
|
|
- Fruzsina Molnárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SZEPTEMBER 10. Dr. Szeghő Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás-stratégiai Főosztály Jogász oktatási és képzési referens TÁMOP / Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
2 CÍM Tematika I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései II. III. IV. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért V. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
3 CÍM Főbb törvények 1. Egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (Eütv.) 2. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény (Eütev.) jogállási törvény 3. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről és kezeléséről szóló 1997 évi XLVII. törvény (Eüak.) 4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi. LXXXIII. törvény (Ebtv.) 5. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény (Gytv.) 6. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény (Eftv.) 7. A magzati élet védelméről szóló évi LXXIX. törvény 8. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló évi XXI. törvény 9. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló éci XCVII. törvény
4 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.) Közvetlen előzmény: évi II. törvény Fejezetek száma:18 Címek száma: 25 Alcímek száma: 178 Paragrafusok száma: 286 Módosulások száma: 67 I. Fejezet - A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA 1. Cím - A törvény célja 2. Cím - Alapelvek 3. Cím - Fogalommeghatározások 4. Cím - A törvény hatálya
5 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1.1. A TÖRVÉNY CÉLJA 1. E törvény célja a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi ellátás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel f) lehetővé tenni az egyéni és közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.
6 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1.2. ALAPELVEK 2. (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. (3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. (4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. (5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.
7 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1.2. ALAPELVEK EBH2012. P.1. A pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás bizonyítottsága esetén kerülhet sor [Alaptörvény 4. Cikk (2) bek., évi CLIV. tv. 2., 188., 196. és 199. ].
8 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1.4. A TÖRVÉNY HATÁLYA 4. (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén a) tartózkodó természetes személyekre, b) működő egészségügyi szolgáltatókra, c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre. (2) Törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.
9 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései II. Fejezet - A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím - Az egyén szerepe 2. Cím - A betegek jogai és kötelezettségei 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog 2. Az emberi méltósághoz való jog 3. A kapcsolattartás joga 4. A gyógyintézet elhagyásának joga 5. A tájékoztatáshoz való jog 6. Az önrendelkezéshez való jog 7. Az ellátás visszautasításának joga 8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. Az orvosi titoktartáshoz való jog 10. A beteg kötelezettségei 3. Cím - A beteg jogainak érvényesítése (A beteg panaszainak kivizsgálása, A betegjogi képviselő és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv, A közvetítői tanács)
10 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései III. Fejezet NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1.Cím - Egészségfejlesztés (Család- és nővédelmi gondozás, Ifjúság-egészségügyi gondozás, Sportegészségügyi gondozás) 2. Cím - Környezet- és település-egészségügy 3. Cím - Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy 4. Cím - Sugáregészségügy 5. Cím - Munkaegészségügy 6. Cím Járványügy (Védőoltások, Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok, A fertőző betegek bejelentése, Kötelező orvosi vizsgálat, Járványügyi elkülönítés, Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, Járványügyi ellenőrzés, Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében, Fertőző betegek szállítása, Fertőtlenítés, Rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása, Egyéb járványügyi intézkedések )
11 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései IV. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE 1. Cím - Működési elvek 2. Cím - A megelőző ellátások (A fertőző betegségek megelőzése, A szűrővizsgálatok, Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés, A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának védelme) 3. Cím - Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás, Járóbeteg-szakellátás, Fekvőbeteg-szakellátás 4. Cím Egyéb egészségügyi ellátások (Ügyeleti ellátás, Mentés, Betegszállítás, Ápolás, Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások, A haldokló beteg gondozása, Rehabilitáció, Orvostechnikai eszközellátás,gyógyszerellátás, Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia, A nem-konvencionális eljárások, Egyéb gyógyászati ellátások, Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység)
12 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései V. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 1. Cím - Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei 2. Cím - Tárgyi feltételrendszer 3. Cím - Személyi feltételrendszer (Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása, Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása, Egységes ágazati humánerőforrásmonitoringrendszer, Egészségügyi ágazati szakmai képzés) 4. Cím - Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása (A minőségügyi rendszer, A belső minőségügyi rendszer, A külső minőségügyi rendszer, A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés, Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása)
13 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VI. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége 2. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása 3. Az ellátás megtagadásának joga 4. Tájékoztatási kötelezettség 5. Dokumentációs kötelezettség 6. Titoktartási kötelezettség 7. Az egészségügyi dolgozók védelme 8. A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség 9. Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme
14 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VII. Fejezet - AZ ÁLLAM FELELŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁÉRT, AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 1. Cím - Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért 2. Cím - Az egészségügy szervezése és irányítása Az Országgyűlés feladatai A térségi egészségügyi fejlesztési program A Kormány feladatai Térségi Egészségügyi Tanács A miniszter feladatai A helyi önkormányzatok feladatai Az egészségbiztosítási szervek feladatai Egészségügyi intézmények fenntartása
15 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VIII. Fejezet - AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK IX. Fejezet - AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL Ivarsejt-adományozás és -letét Embrióadományozás és -letét Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben Humán Reprodukciós Bizottság Művi meddővé tétel
16 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései X. Fejezet - PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA 1. Cím - Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok 2. Cím - Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Az önkéntes gyógykezelés Sürgősségi gyógykezelés Kötelező gyógykezelés Közös eljárási szabályok XI. Fejezet - SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből Szerv, szövet eltávolítása halottból Szerv és szövet beültetése
17 I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései XII. Fejezet - A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK XIII. Fejezet - VÉRELLÁTÁS XIV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁS XV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG XVI. Fejezet - TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK, FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK, GYÓGYHELYEK (Természetes gyógytényezők,fürdő- és klímagyógyintézetek, Gyógyhely, A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása, visszavonása, Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély) XVII. Fejezet - NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK XVIII. Fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
19 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések 1. Ki jogosult egészségügyi tevékenység végzésére nyújtására? 1. Egészségügyi dolgozó (kezelőorvos) 2. Egészségügyi tevékenységvégzés keretei 2. Hogyan? (Felelősség) 1. Szakképesítésének, szakmai kompetenciájának megfelelően (Life Long Learning) 2. Az egészségügyi ellátásban elvárható gondossággal 3. Szakmai és etikai szabályok és irányelvek betartásával 4. Legjobb tudása és ismerete szerint 5. A rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten 3. Hol? 1. Egészségügyi ellátórendszer 1. Alapellátás 2. Járóbeteg szakellátás 3. Fekvőbeteg szakellátás 4. Egyéb ellátások 2. Progresszív ellátás
20 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ Eütv. 3. d) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy; q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagy felsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap-, mester- vagy egységes osztatlan képzés keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség; b) kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak;
21 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ Eütev. 4. a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban, b) egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy,
22 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Egészségügyi tevékenységvégzés A sürgős szükség esetén előírt ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenység kivételével egészségügyi tevékenység akkor végezhető jogszerűen, ha az egészségügyi dolgozó a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító, törvényben meghatározott szakképesítési feltételekkel, és b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve a továbbképzési kötelezettségét teljesítve érvényes működési nyilvántartással rendelkezik, és c) tagja az illetékes szakmai kamarának, és d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és e) ha az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.
23 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések a) Szakképesítés Az a természetes személy, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként közreműködhet a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. Tehát: a közreműködő is egészségügyi tevékenységet végez!
24 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések b) Alapnyilvántartás működési nyilvántartás Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása A szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését, illetve magyarországi honosítását vagy elismerését követően alapnyilvántartásba kell venni. Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Célja: annak közhiteles tanúsítása, hogy az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult-e a szakképesítése szerinti tevékenység önálló végzésére Szigorú feltételek: alapnyilvántartás, szakmai kamarai tagság, széles körű adatkezelés, továbbképzési kötelezettség. Az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ vezeti.
25 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések c) Kötelező szakmai kamarai tagság Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei. Az egészségügy területén szakmai kamaraként a) Magyar Orvosi Kamara, b) Magyar Gyógyszerészi Kamara, c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara működik. (2006. évi XCVII. törvény 1. )
26 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések c) Kötelező szakmai kamarai tagság Kamarai tagság nélkül is végezhető az egészségügyi tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon. Érintett személyi kör: - Eütv (4) bekezdése alapján tevékenységi engedéllyel eü. tevékenységet végzők (hatóság: OTH) - Eütv (10) bek. alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamely EGT-államban letelepedett személyek (hatóság: ENKK)
27 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések d) Alkalmatlan állapot Egészségi alkalmatlanság megállapítása hiányában, illetve az alkalmasság megállapítása ellenére sem alkalmas az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, amennyiben akut betegsége vagy belátási képességét érintő állapota miatt annak szakszerű végzése nem biztosított. Különösen ilyennek kell tekinteni, ha az egészségügyi dolgozó keresőképtelen, ittas vagy bódult állapotban van, ideértve a kábítószertől való befolyásoltságot is. (40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet)
28 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Önálló felügyelet melletti tevékenységvégzés Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. Egészségügyi tevékenységet önállóan - külön törvényben foglaltakra is figyelemmel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység az Eütv (4) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. (Eütv )
29 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Önálló felügyelet melletti tevékenységvégzés Az önálló tevékenységvégzési jogosultság feltételeivel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy, a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, b) akit a működési nyilvántartásból töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, c) aki a működési nyilvántartásba való visszakerülése érdekében (Eütv. 113/A. (2) bekezdés) kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.
30 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Önálló felügyelet melletti tevékenységvégzés A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a felügyelt személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó a) nem megfelelő utasítása, b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése, c) a közreműködő személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése okozta. A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.
31 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Típuskényszer Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. Törvény (Eütev.) az egészségügyi tevékenység végzésének általános feltételeit és lehetséges formáit csupán számba veszi, míg más törvények tartalmazzák részletesen az egyes jogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat. Ennek alapján az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre kizárólag az Eütev.-ben meghatározott jogviszonyokban jogosult:
32 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Típuskényszer Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult a) szabadfoglalkozás keretében, b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, d) közalkalmazotti jogviszonyban, e) munkaviszonyban, f) közszolgálati jogviszonyban, g) szolgálati jogviszonyban, h) egyházi személyként, i) önkéntes segítőként, j) egyéni cég tagjaként. Az a) és b) pont szerinti jogviszonban csak önálló egészségügyi tevékenység végzésére jogosult, a c)-j) pontok szerinti jogviszonyokban közreműködő is végezhet egészségügyi tevékenységet.
33 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Kötelező nyugdíjazás a közszférában foglalkoztatási korlát Kapcsolódó joganyagok: /2012. (XII. 29.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről /2013. (III. 22.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 83/C. - Eütev. 16/A.-16/D /2013. (IV. 26.) Korm. rendelet a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról
34 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek Eütv. 75. (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan teszi lehetővé. (2) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. (3) Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet (a továbbiakban: progresszív ellátás). (4) Az egészségügyi ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell végezni.
35 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek 76. (1) A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül. (2) A progresszív ellátásban az egyes egészségügyi szolgáltatók feladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket külön jogszabály határozza meg. (60/2003. ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről)
36 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Megelőző ellátások A fertőző betegségek megelőzése A fertőző betegségek megelőzése a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken, b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon, c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén, d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint e) az egészségkultúra kialakításán alapul.
37 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Megelőző ellátások 2. A szűrővizsgálatok A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezők korai - lehetőleg panaszmentes - szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével. Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes idült, nem fertőző betegségekre vonatkozóan az alábbi feltételek együttes fennállása esetén végezhetők: a) a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható, b) a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető, c) a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak.
38 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Eütv. 87. (1) Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását. (2) Az egészségügyi ellátórendszer a népegészségügyi tevékenység során felmért szükségletek figyelembevételével működik. (3) Az egészségügyi ellátórendszer bővítése, színvonalának fejlesztése a társadalmi-gazdasági erőforrásokkal összehangoltan történik. Ellátási formák: 1. Alapellátás 2. Járóbeteg szakellátás 3. Fekvőbeteg szakellátás
39 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Az alapellátás A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja az ellátott lakosságra vonatkozó megelőző tevékenység; az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése, az egyén gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett, szakorvoshoz történő irányítása, szükség esetén a a beteg otthonában történő ápolása, ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.
40 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Járóbeteg-szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.
41 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátás feladata a) a megelőző tevékenység, b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is, c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is, d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása, e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteggyógyintézetbe történő beutalása.
42 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Fekvőbeteg-szakellátás Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. Az ellátás lehet a) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is, b) az a) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás, c) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.
43 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások - Ügyeleti ellátás Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az Eütv a szerinti alapellátás, járóbetegszakellátás és fekvőbeteg-szakellátás egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel Az sürgősségi ügyeleti ellátás szervezési, koordinációs, irányítási, illetve felügyeleti tevékenységet állami mentőszolgálat (OMSZ) végzi.
44 II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások - Mentés A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés). A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a beteg azonnali ellátásra szorul. Ilyen esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére. A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet
Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése
Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS 23. Dr. Szeghő
Részletesebben6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvények 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről Itt az egészségügyet részletesen szabályozó törvényből két területet emelünk ki, az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeire
RészletesebbenAz egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése. III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei IV.
RészletesebbenA Kórház működését szabályozó legfontosabb jogszabályok
A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház működésének elvei 1. A Kórház önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. 2. A Kórház szakmai működését, működési területét és ellátási kötelezettségét
Részletesebben2008. évi XXI. törvény a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól
Törvények 2008. évi XXI. törvény a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer
RészletesebbenA KÓRHÁZ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK. Törvények
A KÓRHÁZ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK Törvények 2011. április 25. Magyarország Alaptörvénye 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 2003. évi LXXXIV. törvény egészségügyi tevékenység végzésének
RészletesebbenA rendelet egyes rendelkezéseit kivéve a kihirdetését követő napon 2013. december 11-én lép hatályba. rendeletek. rendelet.
december 1 Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri ek módosításáról szóló 76/ (XII. 10.) EMMI 2 Az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt
RészletesebbenMagyar joganyagok - 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet - az egészségügyi tevékenys 2. oldal 3. (1) Egészségügyi tevékenység végzésére csak az olyan eg
Magyar joganyagok - 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet - az egészségügyi tevékenys 1. oldal 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról
RészletesebbenEgészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere
Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének
RészletesebbenA SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOK TEHERMENTESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOK TEHERMENTESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI BERÉNYI TAMÁS MEDICINA 2000 Balatonfüred, 2017. szeptember 20-22. NOFINANCIALCONFLICT OFINTEREST DISCLOSURE: I AM AN EMERGENCY PHYSICIAN BERÉNYI TAMÁS
RészletesebbenA BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR
A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24
RészletesebbenMigráció egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi problémák
Migráció egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi problémák Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos XXII. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen 2015. október 7-9. Irányadó jogszabályok - Az
RészletesebbenEgyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata
Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. Törvények
A Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök Magyarország Alaptörvénye Törvények
RészletesebbenDUNAHARASZTI TERÜLETI GONDOZÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA
Okirat száma: 2-653453/2016 Dunaharaszti Város Önkormányzata DUNAHARASZTI TERÜLETI GONDOZÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA Okirat száma: 2-653453/2016 Alapító Okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
RészletesebbenVIZITDÍJ ÉS KÓRHÁZI NAPIDÍJ MÉRTÉKEK
Kedves Betegeink! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a hatályos jogi szabályozás szerint Önöknek a járó-beteg ellátás igénybevételekor VIZITDÍJAT, fekvő betegként történő ellátásukkor KÓRHÁZI NAPIDÍJAT
RészletesebbenA tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti. Az ELLÁTÁSI FORMÁT a következők szerint kell feltüntetni: ( B lap 6.
A tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti SZOLGÁLTATÁSI TÍPUSTOK: ( B lap 5. pont) (ha a működési engedély az alábbi feladatokra irányul): 1 = orvosi 2 = fogorvosi 3 = gyógyszerészi
RészletesebbenIV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE. 1. Cím. Működési elvek
IV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE 1. Cím Működési elvek 75. (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan
RészletesebbenTörvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről
Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KLINIKAI IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET KERETÉBEN TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKMAI FELÜGYELETÉNEK RENDJE
AZ ORSZÁGOS KLINIKAI IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET KERETÉBEN TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKMAI FELÜGYELETÉNEK RENDJE Jóváhagyta: A dokumentum kódja: SZ-17/M01 Változat száma: 01 Prof. Dr. Nagy
Részletesebben2/2014. (I. 16.) EMMI
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 3. szám 351 Az emberi erőforrások minisztere 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelete az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes
RészletesebbenFrissítve: április 5. 21:31 MKOGY Hatály: közlönyállapot (2003.XI.11.) Magyar joganyagok évi LXXXIV. törvény - az egészségügyi tevékenys
Magyar joganyagok - 2003. évi LXXXIV. törvény - az egészségügyi tevékenység végzésé 1. oldal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 1 Az Országgyűlés - az egészségügyi
RészletesebbenV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
V. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 107. Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményrendszerének célja a) az egészségügyi szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása,
Részletesebben6.Egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezése. Pest Megyei Kormányhivatal népegészségügyi feladatokat ellátó illetékes járási hivatala.
6.Egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezése Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Pest Megyei Kormányhivatal népegészségügyi feladatokat ellátó illetékes járási hivatala. Az ügyintézéshez szükséges
RészletesebbenA BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN
A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk
RészletesebbenAz egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1
Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1 Az a körülmény, hogy az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó között,
RészletesebbenKovácsy Zsombor EGÉSZSÉGÜGYI JOG. Semmelweis Kiadó. www.semmelweiskiado.hu
Kovácsy Zsombor EGÉSZSÉGÜGYI JOG Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 8 ELŐSZÓ A KÖNYVBEN HASZNÁLT JELÖLÉSEK MAGYARÁZATA XV XVII BEVEZETÉS: AZ EGÉSZSÉGÜGYI JOG" JELLEMZŐI 1 Több
RészletesebbenIII. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYES JOGVISZONYOK
III. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYES JOGVISZONYOK 7. (1) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére - ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség
RészletesebbenAz egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Az egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Mogyorósi Dorottya dr med dr jur Semmelweis Egyetem OBDK tanfolyam 2013 november 30 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Etika és jog 2 A
Részletesebben5. Egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének módosítása
5. Egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének módosítása Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Pest Megyei Kormányhivatal népegészségügyi feladatokat ellátó illetékes járási hivatala. Az ügyintézéshez
RészletesebbenJogszabályfigyelés január. Jogszabály címe Megjelent Hatály Módosított jogszabály Tárgy MK 1/2013.
január 1 Egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazati képzésekkel, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanáccsal, valamint a szakorvos jelöltek felügyelet mellett
RészletesebbenRezidens oktatás. Dr. Horváth György SE Igazságügyi és Biztosítás -Orvostani Intézet
Rezidens oktatás Dr. Horváth György SE Igazságügyi és Biztosítás -Orvostani Intézet - 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről (Eütev. vagy jogállási tv.) - 1997.
RészletesebbenRezidens oktatás. Dr. Horváth György SE Igazságügyi és Biztosítás-Orvostani Intézet
Rezidens oktatás Dr. Horváth György SE Igazságügyi és Biztosítás-Orvostani Intézet 1. Alapfogalmak 2. Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyok a) Munkaviszony b) Közalkalmazotti jogviszony
Részletesebben8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet
3538 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 37. szám 8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos
RészletesebbenEgészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész)
Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész) dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység
RészletesebbenPaks Város Önkormányzata Képviselő-testülete december 12-ej ülésének.25. napirendi pontja
Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. december 12-ej ülésének.25. napirendi pontja TárEv: A Paksi Gyógyászati Központ Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szabó Péter polgármester Véleményező:
RészletesebbenA rendelet a kihirdetését követő napon 2014. február 4-én lép hatályba. A határozat a közzététel napján 2014. február 8- án lép hatályba.
1 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) módosításáról szóló
Részletesebben2007. július 1-jén hatályos szöveg évi CLIV. törvény az egészségügyről
2007. július 1-jén hatályos szöveg 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén
RészletesebbenTERVEZET. Az emberi erőforrások minisztere..../2016. (...) EMMI rendelete
Az emberi erőforrások minisztere.../2016. (......) EMMI rendelete egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazat háttérintézményei átalakításával összefüggő
Részletesebben16/2014. (III. 12.) EMMI
16/2014. (III. 12.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról 1 Hatályos: 2014.03.15-2014.03.16 Az egészségügyről
Részletesebben2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól
2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól hatályos: 2014.01.18 - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
RészletesebbenKozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról
Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról (egységes szerkezetben a 23/2004.(IX.15.), a 8/2006. (IV.06.), a 8/2008.(IV.21.),
RészletesebbenDr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke azonnal
Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2011. február 17. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2011. (II. 17.) határozata
RészletesebbenOrvosi szakmai felelősségbiztosítás www.felelossegbiztosito.hu/orvosi.html
Orvosi szakmai felelősségbiztosítás és egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítása feltételek 1.1. Biztosítási esemény és a biztosított egészségügyi tevékenység 1.1.1. Az orvosi szakmai felelősségbiztosítás
RészletesebbenAz egészségügyi szakdolgozók alap,-és működési nyilvántartása, egységes ágazati humánerőforrásmonitoringrendszer
Az egészségügyi szakdolgozók alap,-és működési nyilvántartása, egységes ágazati humánerőforrásmonitoringrendszer Dr. Paphalmi Rita Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Konferencia a továbbképzésről
Részletesebben60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet
60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl 60/2003 Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247.
Részletesebben2016. évi CXIII. törvény egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról 1
2016. évi CXIII. törvény egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról 1 hatályos: 2016.11.05-2016.11.06 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló
RészletesebbenA pszichiátriai betegek jogvédelme
A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem
RészletesebbenMódosító okirat. A határozat visszavonva a 81/2017. (II. 9.) határozattal. 628/2016. (XII. 7.) Egészségügyi Központ alapító okiratának módosítása
A határozat visszavonva a 81/2017. (II. 9.) határozattal 628/2016. (XII. 7.) Egészségügyi Központ alapító okiratának módosítása Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület)
RészletesebbenJOGI ALAPISMERETEK FEKETE SZABOLCS
JOGI ALAPISMERETEK FEKETE SZABOLCS - 2016 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET 1997. évi CLIV törvény az Egészségügyről 40/1997 (III.5.) Kormányrendelet a természetgyógyászati tevékenységről 11/1997. (V.28.) NM rendelet
RészletesebbenEgészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítása
www.allianz.hu Szakmai felelősségbiztosítás Egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Fogalmak Egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes
RészletesebbenA gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek
RészletesebbenJogszabályfigyelés november. Jogszabály címe Megjelent Hatály Módosított jogszabály Tárgy MK 182/2013.
november 1 A Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya közötti oktatási, tudományos és kulturális együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 381/ (XI. 4.) 2 Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények
RészletesebbenA betegjogi képviselők feladatai
Jogvédelmi tanfolyam 2013.06.07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv,
RészletesebbenA Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet
A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet 6/1992. (III. 31.) NM rendelet A háziorvosi szolgálat elsődleges, személyes
Részletesebben2003. évi LXXXIV. Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről
2003. évi LXXXIV. Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Az Országgyűlés - az egészségügyi tevékenység kiemelkedő jelentőségének tudatában, - az egészségügyi dolgozókat megillető
RészletesebbenBÁTONYTERENYEI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT
BÁTONYTERENYEI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban:
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
Részletesebben113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről
113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
RészletesebbenIRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT
IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT dr. Safadi Heléna REGISZTRÁLT JOGVÉDŐK ÉVES TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. december 07. Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van
RészletesebbenPolgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek
Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges
RészletesebbenTisztelt Tagtársunk! Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól kapott tájékoztatás alapján köteles csatlakozni november 1-ig
Tisztelt Tagtársunk! Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól kapott tájékoztatás alapján köteles csatlakozni 2018. november 1-ig minden a Központi Implantátumregiszterbe vagy a Protézis regiszterbe jogszabály
RészletesebbenSzemélyi feltételrendszer
Személyi feltételrendszer 110. (1) Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett
RészletesebbenSzakfogorvos képzés Dr. Fejérdy Pál dékáni tanácsadó
Szakfogorvos képzés 2016 Dr. Fejérdy Pál dékáni tanácsadó 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 11. 6) Fogorvosi tevékenység önállóan csak fog- és szájbetegségek szakorvosi képesítés birtokában végezhető. Érdemes
RészletesebbenRezidens oktatás. Dr. Horváth György SE Igazságügyi és Biztosítás-Orvostani Intézet
Rezidens oktatás Dr. Horváth György SE Igazságügyi és Biztosítás-Orvostani Intézet 1. Alapfogalmak 2. Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyok a) Munkaviszony b) Közalkalmazotti jogviszony
RészletesebbenTERVEZET. Az emberi erőforrások minisztere. /2015. ( ) EMMI rendelete
TERVEZET Az emberi erőforrások minisztere /2015. ( ) EMMI rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazat háttérintézményei és a fővárosi és megyei kormányhivatalok
RészletesebbenKitöltési útmutató az A laphoz
Kitöltési útmutató az A laphoz A működési engedélyt telephelyenként külön kell kérni, ha a telephelyek az ÁNTSZ nem ugyanazon intézetének az illetékességi területén vannak. Annyi A lapot kell kitölteni,
RészletesebbenBevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere
RészletesebbenHomicskó Árpád Olivér. Szociális jog II. Egyetemi jegyzet a szociális jog különös rész tanulmányozásához
Homicskó Árpád Olivér Szociális jog II. Egyetemi jegyzet a szociális jog különös rész tanulmányozásához Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Szociális jog II. Egyetemi jegyzet a szociális jog
RészletesebbenKészítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA
Részletesebben29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról
29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról hatályos: 2015.03.02 - A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
RészletesebbenX. Fejezet PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA
X. Fejezet PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA 188. E fejezet alkalmazásában a) pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó ellátóhely, amely pszichiátriai
RészletesebbenMKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj
Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat
RészletesebbenELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐI VIZSGAFELKÉSZÍTŐ
ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐI VIZSGAFELKÉSZÍTŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ DR. SZEDRESI ALEXANDRA JOGI REFERENS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és
RészletesebbenMKTB (BA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SPECIALIZÁCIÓ ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. I. Témakör Egészségügy és családtámogatás
I. Témakör Egészségügy és családtámogatás Egészségbiztosítás 1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény hatálya, alapelvei. Melyek a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi
RészletesebbenIfjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak
Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni
RészletesebbenMKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj
Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat
RészletesebbenKörzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei
Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális
RészletesebbenMinőségügyi rendszerek ágazati irányai. Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság május 27.
Minőségügyi rendszerek ágazati irányai Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2015. május 27. Előadás tartalma Nemzetközi elvárások Magyarországi jogszabályok
RészletesebbenA munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok
A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi
RészletesebbenA sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói
A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi
RészletesebbenJogszabályfigyelés szeptember. Jogszabály címe Megjelent Hatály Módosított jogszabály Tárgy MK 116/2012.
1 Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri ek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 21/ (IX. 4.) EMMI 2 Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes
RészletesebbenKÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)
KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve
Részletesebben43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről
43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003.
RészletesebbenMódosító okirat. 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye
459/2015. (XII. 17.) KÖKT határozat a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ alapító okirata módosításáról (17 igen, egyhangú szavazattal) 1. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenA jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató.
RészletesebbenA BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)
A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által
RészletesebbenKiterjesztett kompetenciájú ápolók képzése
Kiterjesztett kompetenciájú ápolók képzése Dr. Balogh Zoltán XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia XIV. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2017. szeptember 20-22.. Az
RészletesebbenSürgősségi lánc felépítése és működése
Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre
RészletesebbenKérelem. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez. 1./ Az ellátást igénybe vevő természetes adatai:
Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1./ Az ellátást igénybe vevő természetes adatai: Név:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:... Lakóhelye:...
Részletesebben63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól
63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 1 (2) A továbbképzési időszak teljesítéséhez az egészségügyi szakdolgozónak e rendelet szerinti a) kötelező
RészletesebbenA gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások
RészletesebbenDr. Széll Enikő Ágnes. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztály Május 9.
Dr Széll Enikő Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztály 2014 Május 9 ,,Az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel egyenlőtlenségüknek megfelelően egyenlőtlenül kell bánni Arisztotelész
RészletesebbenTájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről
Tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az
RészletesebbenKészítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
PROTOKOLL száma A jogvédő tevékenységei a szolgáltatónál. 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1. PROTOKOLL CÉLJA A jogvédelmi képviselő szolgáltatónál történő
RészletesebbenTisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot
orszagg l tala Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága romá. r i 1o931454 Érkezett: 2006 NOV 3 0. Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt
Részletesebbenaz egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről
Típus Jogszabály száma Kiadás dátuma Kibocsátó Jogszabály címe Rendelet 31/1992. 1992.12.23 NM a magzati élet szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Rendelet 9/1993. 1993.04.02 MN az egészségügyi
RészletesebbenA korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei. Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban
A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem Szabadság, szerelem, e kettő
Részletesebben