Homicskó Árpád Olivér. Szociális jog II. Egyetemi jegyzet a szociális jog különös rész tanulmányozásához

Átírás

1 Homicskó Árpád Olivér Szociális jog II. Egyetemi jegyzet a szociális jog különös rész tanulmányozásához

2

3 Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Szociális jog II. Egyetemi jegyzet a szociális jog különös rész tanulmányozásához P a t r o c i n i u m Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám I. Fejezet Egészségbiztosítás Kivonat az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény alapján Népegészségügy Az egészségügyi ellátások rendszere Kivonat az egészségügyi alapellátásról szóló évi CXXIII. törvény alapján Kivonat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény alapján Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások Utazási költségtérítés A biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai Csecsemőgondozási díj Gyermekgondozási díj Táppénz Baleseti ellátás Baleseti egészségügyi szolgáltatás Baleseti táppénz Baleseti járadék A pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igény érvényesítése Kivonat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján Kivonat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapján A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A rehabilitációs ellátás A rokkantsági ellátás Kivonat az önálló orvosi tevékenységről szóló évi II. törvény alapján...81

5 II. Fejezet Nyugdíjrendszer és nyugellátások Kivonat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény alapján Az öregségi nyugdíj A szolgálati idő A hozzátartozói nyugellátások Az özvegyi nyugdíj Az árvaellátás A szülői nyugdíj A baleseti hozzátartozói nyugellátások Az özvegyi járadék A nyugellátások évenkénti rendszeres emelése Igényérvényesítés és eljárási szabályok Felelősségi szabályok, jogorvoslat A nyilvántartási és adatszolgáltati kötelezettség Kivonat a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény alapján Kivonat az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény alapján (112. oldaltól ki kellene cserélni az anyagot, küldöm az újat a törvény hatálya résztől) Kivonat a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló évi CLVI. törvény alapján Kivonat a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló évi CXVII. törvény alapján III. Fejezet Foglalkoztatáspolitika Kivonat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény alapján Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök Munkaerőpiaci szolgáltatások Képzések elősegítése Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása Munkaerőpiaci programok támogatása Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások szabályai Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök Álláskeresési járadék Nyugdíj előtti álláskeresési segély Költségtérítés...148

6 1.3. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség A munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete Kivonat a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról évi CVI. törvény alapján IV. Fejezet Szociális igazgatás Kivonat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény alapján Pénzbeli szociális ellátások Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Ápolási díj Települési támogatás Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés Közgyógyellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Szociális szolgáltatások Szociális alapszolgáltatások a) Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás b) Étkeztetés c) Házi segítségnyújtás d) Családsegítés e) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás f) Közösségi ellátások g) Támogató szolgáltatás h) Utcai szociális munka i) Nappali ellátás Szakosított ellátási formák a) Ápolást, gondozást nyújtó intézmények b) Rehabilitációs intézmények c) Támogatott lakhatás d) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények e) Lakóotthonok Az intézményi jogviszony A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai Az ellátottjogi képviselő A szociális szolgáltatást végzők jogai Tájékoztatási kötelezettség A jogosultak érdekvédelme...192

7 1.10. Az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatása Az intézményi jogviszony megszűnése Térítési díj Szerződéses szociális ellátások Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által A szociális ellátások finanszírozásának egyes szabályai V. Fejezet Családi támogatások Kivonat a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény alapján Családi pótlék Nevelési ellátás Iskoláztatási támogatás Gyermekgondozási támogatások Gyermekgondozási segély Gyermeknevelési támogatás Anyasági támogatás Kivonat a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján Alapvető jogok és kötelességek A gyermekek védelmének rendszere Ellátások Pénzbeli és természetbeni ellátások A személyes gondoskodást nyújtó ellátások A gyermekvédelmi szakellátások VI. Fejezet Fogyatékossági támogatás Kivonat a a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény alapján A fogyatékos személyt megillető jogok Az esélyegyenlősítés célterületei A rehabilitáció A fogyatékossági támogatás Országos fogyatékosságügyi program...242

8 I. Fejezet Egészségbiztosítás Az egészségbiztosítás megértése szempontjából fontos, hogy az egészségügyi rendszer és az egészségügyi ellátórendszer között különbséget tegyünk. Az egészségügyi rendszer az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint minden olyan tevékenység, amelynek elsődleges célja az egészség előmozdítása, illetve az egészségi állapot helyreállítása, vagy stabilizálása. Az egészségügyi rendszer a tágabb kategória, ebbe beletartozik az egészségüggyel kapcsolatos valamennyi olyan rendelkezés, amely valamiféleképpen az egészséggel kapcsolatos, például az egészséges életmód, az egészséges környezet és a betegségek kialakulásának a megelőzése. Az egészségügyi rendszer jelenti a finanszírozási és az igénybevételi szabályrendszert is. Az egészségügy feladatrendszere meg van osztva az állam és annak szervei, az önkormányzatok és az egészségbiztosítás szerve között. Az egészségügyi ellátórendszer annyiban szűkebb kategória, hogy magát az egészségügyi szolgáltatást nyújtókat foglalja magában, azok működési, szervezési, szervezeti elveit határozza meg. Az egészségügyi ellátórendszer része minden olyan egészségügyi szolgáltató, amely a szakmai normák alapján meghatározott egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedéllyel rendelkezik. Az egészségbiztosítás szempontjából fontos annak rögzítése, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság főszabályként a járulékfizetésen alapul. A biztosítottak a megszerzett jövedelmük után egészségbiztosítási járulékot kötelesek fizetni. Az egészségbiztosító és a beteg közötti kapcsolatot tehát az egészségbiztosítási járulék jelenti. A szabályozás is ennek megfelelően alakul. Az egészségbiztosítási járulékok az Egészségbiztosítási Alapba folynak be. Kizárólagos célja, hogy az egészségügyi ellátások fedezetéül szolgáljon. Az egészségügyi szolgáltatások jelentős részét az egészségbiztosító ebből a járulékból téríti meg a szolgáltatást igénybevevő helyett, vagyis az egészségbiztosítás alapvető funkciója, hogy megvásárolja, illetve megfizesse az egészségbiztosítás körébe tartozó szolgáltatásokat. Az egészségbiztosítás szerveinek feladata, hogy biztosítsák a szükséges kapacitás megfelelő időben történő lekötését, valamint a teljesített és ellenőrzött szolgáltatások ellenértékének megtérítését az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában. Az egészségügy társadalombiztosítási keretek közé szervezésének egészségpolitikai célja, hogy olyan mechanizmus működtesse az egészségügyi ellátást, amely érdekeltté teszi a rendszert a hatékonyabb, eredményorientáltabb működtetésben, és egyszersmind képes a betegek érdekeinek védelmét is ellátni. A járulékot befizető a befizetéssel egyidejűleg szerződéses kapcsolatot teremt a biztosítóval, amely kapcsolat jogilag számon kérhető, és arra kötelezi az egészségbiztosítót, hogy a befizetéséért cserébe meghatározott szolgáltatásokat vásároljon. E tranzakción keresztül a befizető és a szolgáltatást 9

9 nyújtó, a harmadik fél, az egészségbiztosító segítségével kerül szerződéses kapcsolatba, amely a jogbiztonság, és egyben a számon kérhető minőség intézményét teremti meg. A magyar egészségügyi ellátórendszerünk kétszintű, amelynek az alapját a háziorvosi rendszer adja, és a járó-, illetőleg fekvőbeteg szakellátás teszi teljessé. Az egészségügyi rendszerben minden szereplőnek sajátos funkcióból, és nézőpontból fakadó érdekei vannak, amelyeket több-kevesebb sikerrel megpróbálnak érvényesíteni a rendszeren belül. A különböző érdekek harmonizálására sokféle eszköz van, így politikai, jogi, közgazdasági, szervezeti, szociális, amelyek együttes hatásának összességében pozitívnak kell lennie a teljesítményre, a szolgáltatás minőségére vonatkozóan. Fontos kiindulópont, hogy az egészségügyi szolgáltatásnak az igényekhez igazodó hierarchikus felépítésű rendszeren kell alapulnia. Olyan alapelvek összhangját és egyensúlyát kell biztosítania, amely a lakosság közeli ellátást biztosító méltányos ellátási struktúrára, a megfelelő minőség biztosítására és a hatékony működésre épül. Az alapellátásnak kiemelkedő szerepet kell betöltenie, hiszen a rendszer hatékony működésének alapeleme. Az alapellátás és a szakellátások határát azonban szakmailag nem lehet mereven, bürokratikusan megvonni. Az alapellátás az a szint, ahol a lakosság elsődlegesen találkozik az egészségügyi ellátórendszerrel. Átfogó, holisztikus megközelítéssel foglalkozik a hozzá tartozó lakosság egészségével, és biztos, tartós kapcsolatban van a lakossággal. A szakellátások (járó- és fekvőbeteg) segítik, kiegészítik az alapellátás munkáját. Speciális felszereltséget, felkészültséget biztosítanak azon betegek számára, akiknek az egészségi állapota ezt szükségesség teszi. Amennyiben szükséges átveszik a betegeket és az adott feladatokat komplex módon oldják meg. Az ellátás végén sikeres beavatkozás esetén a beteget visszaadják az alapellátásnak. A szakellátások szakmai együttműködésben segítik az alapellátás munkáját, tartós szakmai kapcsolatban állnak egymással. A kórházak, mint integrált kórház-szakrendelő intézetek a teljes szakellátás szerepét ellátják. A kiemelt ellátások körébe tartoznak azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek olyan speciális eszközöket vagy szaktudást igényelnek, amelyek szervezése csak országos, vagy regionális szinten indokolt. Az egészségügyi ellátáshoz való jog lényegében négy elemet foglal magába: a) Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos, vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamit a fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez; b) Minden betegnek joga van a jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz, vagyis fontos követelmény, hogy az egészségügyi ellátások igénybevételekor az egyenlő bánásmód követelménye ne sérüljön; c) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt egészségügyi szolgáltató és ha a jogszabály kivételt nem tesz a választott orvos egyetértésével az ellátást végző orvos megválasztásához; 10

10 d) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt szükséges ellátásban, joga van a legrövidebb időn belül a megfelelő intézetbe való átirányításra, illetve várólistára való helyezésre. Az egészségbiztosítás rendszerén belül megkülönböztetjük a természetben nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, a pénzbeli ellátásokat, a baleseti ellátásokat és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait. Az egészségügyi szolgáltatásokat különböző formában, és alapvetően három szinten működő egészségügyi intézmények nyújtják. Az egészségügyi intézmények a rendszer alapelemei, amelyeken keresztül az egészségügyi ellátórendszer a feladatait, célkitűzéseit, funkcióit megvalósítja, és végrehajtja. Itt találkozik ténylegesen egymással a lakosság és az egészségügyi ellátások, ténylegesen itt valósul meg az egészségügyi szolgáltatásoknak az igénybevétele, az adott intézményi szintnek megfelelően. Az ellátási szinteket a) az alapellátás, b) a járóbeteg-ellátás, és c) a fekvőbeteg-ellátás jelentik, d) amelyet kiegészít az egyéb egészségügyi ellátások rendszere. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közül klasszikus módon, a történeti fejlődésnek megfelelően a táppénz emelhető ki. A táppénz klasszikus pénzbeli egészségbiztosítási ellátás. Ezen kívül azonban még van két olyan pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, amelyeknek a nyújtását az egészségbiztosítás a klasszikus biztosítási elv alapján garantál. Ezek a terhességi-gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási díj. Ezek az ellátások az anyasághoz kapcsolódnak, és arra az időtartamra biztosítanak megélhetést az igénybe vevő számára, amely időszakban az gyermeket vár, illetve gyermeket nevel egy bizonyos időpontig bezárólag. A kötelező egészségbiztosítási törvény szabályozása: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól rendelkező törvény megkülönböztet a) természetbeni ellátásokat; b) pénzbeli ellátásokat (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj); c) baleseti ellátásokat (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék). A megváltozott munkaképességű személyekről szóló törvény szabályozása: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól rendelkező törvény megkülönböztet: a) rehabilitációs ellátást; és b) rokkantsági ellátást. 11

11 1. Kivonat az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény alapján Az egészségügyi törvény célja: a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését. Az egészségügyi törvényben rögzített alapelvek: Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, az egészségügyi törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul. Az egészségügyi törvény hatálya: Az egészségügyi törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén: a) tartózkodó természetes személyekre, b) működő egészségügyi szolgáltatókra, c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre. 12