A kollégium a Civil tv., valamint a 5/2012 (II.16.) KIM rendelet alapján 2013-ban a következő pályázatokat írta ki: 1. 2013. civil szervezetek szakmai célú támogatására 2. 2014. civil szervezetek működési programjainak támogatására 3. 2014. civil szervezetek szakmai célú támogatására
A kollégium 2013. évi szakmai célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének második évében már gyakorlottan, összeszokottan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. Ezek a különbségek a kollégium munkáját nem nehezítették, inkább a munka előremutatását eredményezték, hiszen több szemszöget vettünk figyelembe a kiírások és bírálatok során. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 75-80%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A 2013. évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; dr. Sebők László lemondása óta a Tanács tagjai közül senki nem vállalta a kollégiummal történő kapcsolattartás feladatát. Többek között ez volt az oka, hogy a kollégium elnöke többször részt vett a Tanács ülésein. Az Alapkezelő munkatársaival a kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Ez egyrészt adódik az operatív feladatok jellegéből, másrészt a felmerülő kérdéseket vitatjuk meg. Az Alapkezelő munkatársai a hivatalban végbemenő változások adta lehetőségekhez képest mindig segítőkészek és gyorsan válaszolnak a feltett kérdésekre. A minisztérium részéről Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetőjével vitattuk meg a felmerülő kérdéseket. Nagyban segíti a folyamatokat, hogy a kiírások és döntések előtt tudjuk egyeztetni a változásokat és a feladatokat. Az Alapban részt vevő többi kollégiumi vezetővel hivatalos találkozót eddig nem tartottunk. Ugyanakkor a kollégiumi elnök a többi elnökkel és alelnökkel tartja a kapcsolatot telefonon, e- mailen, és személyesen is. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A kollégium tagjai továbbra is rendszeresen kapnak felkérést információs napokon történő részvételre, előadások tartására, amelyeknek igyekeztünk eleget tenni. A kollégium tagjai a szervezetek személyes megkereséseire, kérdéseire is készséggel válaszoltak. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A 2013. szakmai kiírás esetében a kollégium az összes szempontot maga határozta meg.
A szempontok kialakításánál az az elsődleges cél, hogy a pályázó szervezet jó pályázatot írjon, amelyben átláthatóan, strukturáltan bemutatja tevékenységét és a tervezett programját, amellyel minél nagyobb kört tud bevonni, továbbá a költségvetését arányosan alakítja a tervezett tevékenységekhez. Emiatt a bírálati szempontok között találhatóak olyanok, amely a pályázat formáját és amelyek a tartalmát befolyásolják. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. Cél továbbá, hogy a szektor ne csak működjön és túléljen, de az építő ötleteknek, kezdeményezéseknek is teret adjon. A bírálat folyamán a kollégium törekedett arra, hogy olyan szervezetek pályázatait támogassa, amelyek a jogszabály által megadott területek valamelyikében valóban tevékenyek, továbbá a megadott területen tapasztalattal rendelkeznek. Kiemelkedőek azon a pályázatok, amelyek saját területükön újítást igyekeznek bevezetni, minél több ember elérésével, bevonásával. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg 5-szörösére érkezett a kollégiumhoz igény. Sok olyan szervezett nyújtott be pályázatot, amely egyéb forrásból nagyságrendekkel több támogatást is kapott. Velük szemben a kollégium tagjai előnyben részesítették azon szervezeteket, amelyek máshová nem tudnak pályázni. Előnyt élveztek továbbá a saját területükön tevékeny, tapasztalattal rendelkező és újító kezdeményezésekkel rendelkező szervezetek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, így sok esetben a minimum támogatási összeget ítéltük meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján nem jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza nem térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; Támogatások formája: 1. részben visszatérítendő: nincs 2. egészben visszatérítendő: 2 darab 3. vissza nem térítendő: 518 darab Támogatás formájának indoka: nincs Szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 178 darab Szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: költségvetés-, támogatási időszak módosítása h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; Benyújtott pályázatok száma: 520 darab,
Érvényes pályázatok száma: 477 darab, arányuk az összes pályázathoz: 91,7 %, A hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: 477 darab, Arányuk az összes pályázathoz: 95,4 %, Érvénytelen pályázatok száma: 43 darab, arányuk az összes pályázathoz: 8,26 %, i) j) a hiánypótlások leggyakoribb okai; nem volt hiánypótlás a támogatott és elutasított pályázatokon igényelt támogatások összege; Támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: 256.788.491.- Ft Elutasított pályázatokon igényelt támogatások összege:781.412.506.- Ft k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; Nyertes pályázatok száma: 142 darab, Aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 27,30 % Felhasznált támogatási források összege: 189.396.009.- Ft ebből lemondott: 1.271.500.- Ft l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; Nyertes pályázatokra megítélt összeg:189.396.009.- Ft Igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 135,58 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 3,52 % n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; nem releváns o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; megye beérkezett nyertes Bács-Kiskun megye 24 6 Baranya megye 26 3 Békés megye 35 15 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 30 5 Budapest 102 21 Csongrád megye 21 11 Fejér megye 7 1 Győr-Moson-Sopron megye 13 4 Hajdú-Bihar megye 37 10 Heves megye 16 5 Jász-Nagykun-Szolnok megye 17 3 Komárom-Esztergom megye 10 3 Nógrád megye 12 7 Pest megye 39 13
Somogy megye 24 8 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 53 8 Tolna megye 8 2 Vas megye 6 2 Veszprém megye 13 4 Zala megye 27 11 p) az elfogadott, az elutasított, a részben elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; Elfogadott szakmai és pénzügyi beszámolók száma: 12 darab Arány az összes beszámolóhoz képest: 8,51 % Elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma: nem releváns Arány az összes beszámolóhoz képest: nem releváns Részben elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma: nem releváns Arány az összes beszámolóhoz képest: nem releváns q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem releváns. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról nem lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. A kollégium a 2013. szakmai kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2013-as évben is sok esetben túlzóak voltak és nem minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. A 2012.-es évi pályázatokra benyújtott beszámolók rengeteg esetben voltak hiányosak. Sok szervezet nem tudott elszámolni egy-egy tétellel vagy az önrésszel. Ezen szervezetek több körben kaptak hiánypótlási felszólítást. Örömmel fogadta a kollégium azon szervezetek pályázatait és beszámolóit, amelyek hibátlanok és hiánytalanok voltak, valamint amelyek tevékenysége az adott környezetben felmerülő valós társadalmi problémára irányul. t)
a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudnak a változásokról beszámolni. A CIP portálon készülő fejlesztés, amelynek segítségével a pályázók be tudják mutatni készülő és lezajlott programjaikat, segíteni fog az eredményességek jobb rálátására.
A kollégium 2014. évi működési célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének második évében már gyakorlottan, összeszokottan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. Ezek a különbségek a kollégium munkáját nem nehezítették, inkább a munka előremutatását eredményezték, hiszen több szemszöget vettünk figyelembe a kiírások és bírálatok során. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 75-80%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A kollégium a határidőket annak ellenére tartotta, hogy a bírálat az év erre legkevésbé alkalmas időszakára esett és formai bírálattal egy időben zajlott, tehát a később formailag érvénytelen pályázatokat is elbírálta. Reméljük, hogy a kollégiumoknak a jövőben lehetősége lesz a nyári és a karácsonyi időszakokon kívül is bírálatot végezni. A 2014. évre a jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; dr. Sebők László lemondása óta a jogszabályi előírás ellenére a Tanács tagjai közül senki nem vállalta a kollégiummal történő kapcsolattartás feladatát. Többek között ez volt az oka, hogy a kollégium elnöke többször részt vett a Tanács ülésein. Az Alapkezelő munkatársaival a kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Ez egyrészt adódik az operatív feladatok jellegéből, másrészt a felmerülő kérdéseket vitatjuk meg. Az Alapkezelő munkatársai a hivatalban végbemenő változások adta lehetőségekhez képest mindig segítőkészek és gyorsan válaszolnak a feltett kérdésekre. A minisztérium részéről Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetőjével vitattuk meg a felmerülő kérdéseket. Nagyban segíti a folyamatokat, hogy a kiírások és döntések előtt tudjuk egyeztetni a feladatokat és azok részleteit. Az Alapban részt vevő többi kollégiumi vezetővel hivatalos találkozót eddig nem tartottunk. Ugyanakkor a kollégiumi elnök a többi elnökkel és alelnökkel tartja a kapcsolatot telefonon, e- mailen, és személyesen is. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A kollégium tagjai továbbra is rendszeresen kapnak felkérést információs napokon történő részvételre, előadások tartására, amelyeknek igyekeztünk eleget tenni. A kollégium tagjai a szervezetek személyes megkereséseire, kérdéseire is készséggel válaszoltak. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest;
A bírálati szempontokra a kollégiumok előzetesen javaslatokat adtak le, amelyekből aztán a minisztérium készített egységes szempontrendszert. Az így kialakított szempontok egyre jobban illeszkednek a kollégium bírálati feladatait segítő formához. A szempontok célja, hogy a pályázó szervezet jó pályázatot írjon, amelyben átláthatóan, strukturáltan bemutatja tevékenységét és a tervezett programját, amellyel minél nagyobb kört tud bevonni, továbbá a költségvetését arányosan alakítja a tervezett tevékenységekhez. Emiatt a bírálati szempontok között találhatóak olyanok, amely a pályázat formáját és amelyek a tartalmát befolyásolják. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. Cél továbbá, hogy a szektor ne csak működjön és túléljen, de az építő ötleteknek, kezdeményezéseknek is teret adjon. A bírálat folyamán a kollégium törekedett arra, hogy olyan szervezetek pályázatait támogassa, amelyek a jogszabály által megadott területek valamelyikében valóban tevékenyek, továbbá a megadott területen tapasztalattal rendelkeznek. Kiemelkedőek azon a pályázatok, amelyek saját területükön újítást igyekeznek bevezetni, minél több ember elérésével, bevonásával. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg 6-szorosáre érkezett a kollégiumhoz igény. Sok olyan szervezett nyújtott be pályázatot, amely egyéb forrásból nagyságrendekkel több támogatást is kapott. Velük szemben a kollégium tagjai előnyben részesítették azon szervezeteket, amelyek máshová nem tudnak pályázni. Előnyt élveztek továbbá a saját területükön tevékeny, tapasztalattal rendelkező és újító kezdeményezésekkel rendelkező szervezetek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, így sok esetben a minimum támogatási összeget ítéltük meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján nem jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza nem térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; Támogatások formája: 1. részben visszatérítendő: nincs 2. egészben visszatérítendő: 4 darab 3. vissza nem térítendő: 1131 darab Támogatás formájának indoka: nincs Szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: nem releváns Szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: nem releváns h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest;
Benyújtott pályázatok száma: 1135 darab, Érvényes pályázatok száma: 1037 darab, arányuk az összes pályázathoz: 91,36 %, A hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: 1037 darab, arányuk az összes pályázathoz: 91,36 %, Érvénytelen pályázatok száma: 98 darab, arányuk az összes pályázathoz: 8,63 %, i) j) a hiánypótlások leggyakoribb okai;nem volt hiánypótlás a támogatott és elutasított pályázatokon igényelt támogatások összege; Támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: 856.201.855.- Ft Elutasított pályázatokon igényelt támogatások összege: 1.095.453.781, k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; Nyertes pályázatok száma: 508 darab, Aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 44,76 % Felhasznált támogatási források összege: 317.386.000.- Ft ebből lemondott: nem releváns l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; Nyertes pályázatokra megítélt összeg: 317.386.000.- Ft Igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 269,76 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 1,77 % n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; 66,34 % o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; megye beérkezett nyertes Bács-Kiskun megye 63 23 Baranya megye 59 21 Békés megye 67 36 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 48 15 Budapest 209 92 Csongrád megye 64 39 Fejér megye 30 12 Győr-Moson-Sopron megye 32 19 Hajdú-Bihar megye 68 28 Heves megye 28 15 Jász-Nagykun-Szolnok megye 30 13 Komárom-Esztergom megye 22 6 Nógrád megye 34 14
Pest megye 81 34 Somogy megye 95 54 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 68 33 Tolna megye 30 15 Vas megye 26 10 Veszprém megye 39 16 Zala megye 42 13 p) az elfogadott, az elutasított, a részben elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; Elfogadott szakmai és pénzügyi beszámolók száma: nem releváns Arány az összes beszámolóhoz képest: nem releváns Elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma: nem releváns Arány az összes beszámolóhoz képest: nem releváns Részben elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma: nem releváns Arány az összes beszámolóhoz képest: nem releváns q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem releváns. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról nem lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. A kollégium a 2014. működési kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2014-as évben is sok esetben túlzóak voltak és nem minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. A 2012.-es évi pályázatokra benyújtott beszámolók sok esetben voltak hiányosak. Sok szervezet nem tudott elszámolni egy-egy tétellel vagy az önrésszel. Ezen szervezetek több körben kaptak hiánypótlási felszólítást. Örömmel fogadta a kollégium azon szervezetek pályázatait és beszámolóit, amelyek hibátlanok és hiánytalanok voltak, valamint amelyek tevékenysége az adott környezetben felmerülő valós társadalmi problémára irányul. t)
a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudnak a változásokról beszámolni. A CIP portálon készülő fejlesztés, amelynek segítségével a pályázók be tudják mutatni készülő és lezajlott programjaikat, segíteni fog az eredményességek jobb rálátására.
A kollégium 2014. évi szakmai célú kiírásáról a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének második évében már gyakorlottan, összeszokottan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. Ezek a különbségek a kollégium munkáját nem nehezítették, inkább a munka előremutatását eredményezték, hiszen több szemszöget vettünk figyelembe a kiírások és bírálatok során. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 75-80%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A kollégium a határidőket annak ellenére tartotta, hogy a bírálat az év erre legkevésbé alkalmas időszakára esett és formai bírálattal egy időben zajlott, tehát a később formailag érvénytelen pályázatokat is elbírálta. Reméljük, hogy a kollégiumoknak a jövőben lehetősége lesz a nyári és a karácsonyi időszakokon kívül is bírálatot végezni. A 2014. évre a jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; dr. Sebők László lemondása óta a jogszabályi előírás ellenére a Tanács tagjai közül senki nem vállalta a kollégiummal történő kapcsolattartás feladatát. Többek között ez volt az oka, hogy a kollégium elnöke többször részt vett a Tanács ülésein. Az Alapkezelő munkatársaival a kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Ez egyrészt adódik az operatív feladatok jellegéből, másrészt a felmerülő kérdéseket vitatjuk meg. Az Alapkezelő munkatársai a hivatalban végbemenő változások adta lehetőségekhez képest mindig segítőkészek és gyorsan válaszolnak a feltett kérdésekre. A minisztérium részéről Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetőjével vitattuk meg a felmerülő kérdéseket. Nagyban segíti a folyamatokat, hogy a kiírások és döntések előtt tudjuk egyeztetni a feladatokat és azok részleteit. Az Alapban részt vevő többi kollégiumi vezetővel hivatalos találkozót eddig nem tartottunk. Ugyanakkor a kollégiumi elnök a többi elnökkel és alelnökkel tartja a kapcsolatot telefonon, e- mailen, és személyesen is. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A kollégium tagjai továbbra is rendszeresen kapnak felkérést információs napokon történő részvételre, előadások tartására, amelyeknek igyekeztünk eleget tenni. A kollégium tagjai a szervezetek személyes megkereséseire, kérdéseire is készséggel válaszoltak. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest;
A bírálati szempontokra a kollégiumok előzetesen javaslatokat adtak le, amelyekből aztán a minisztérium készített egységes szempontrendszert. Az így kialakított szempontok egyre jobban illeszkednek a kollégium bírálati feladatait segítő formához. A szempontok célja, hogy a pályázó szervezet jó pályázatot írjon, amelyben átláthatóan, strukturáltan bemutatja tevékenységét és a tervezett programját, amellyel minél nagyobb kört tud bevonni, továbbá a költségvetését arányosan alakítja a tervezett tevékenységekhez. Emiatt a bírálati szempontok között találhatóak olyanok, amely a pályázat formáját és amelyek a tartalmát befolyásolják. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. Cél továbbá, hogy a szektor ne csak működjön és túléljen, de az építő ötleteknek, kezdeményezéseknek is teret adjon. A bírálat folyamán a kollégium törekedett arra, hogy olyan szervezetek pályázatait támogassa, amelyek a jogszabály által megadott területek valamelyikében valóban tevékenyek, továbbá a megadott területen tapasztalattal rendelkeznek. Kiemelkedőek azon a pályázatok, amelyek saját területükön újítást igyekeznek bevezetni, minél több ember elérésével, bevonásával. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg 7-szeresére érkezett a kollégiumhoz igény. Sok olyan szervezett nyújtott be pályázatot, amely egyéb forrásból nagyságrendekkel több támogatást is kapott. Velük szemben a kollégium tagjai előnyben részesítették azon szervezeteket, amelyek máshová nem tudnak pályázni. Előnyt élveztek továbbá a saját területükön tevékeny, tapasztalattal rendelkező és újító kezdeményezésekkel rendelkező szervezetek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, így sok esetben a minimum támogatási összeget ítéltük meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján nem jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza nem térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; Támogatások formája: 1. részben visszatérítendő: nincs 2. egészben visszatérítendő: nincs 3. vissza nem térítendő: 663 darab Támogatás formájának indoka: nincs Szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: nem releváns Szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: nem releváns h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest;
Benyújtott pályázatok száma: 663 darab, Érvényes pályázatok száma: 604 darab, arányuk az összes pályázathoz: 91,11 %, A hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: 604 darab, Arányuk az összes pályázathoz: 91,10 %, Érvénytelen pályázatok száma: 59 darab, arányuk az összes pályázathoz: 8,89 %, i) j) a hiánypótlások leggyakoribb okai;nem volt hiánypótlás a támogatott és elutasított pályázatokon igényelt támogatások összege; Támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: 344 167 826,- Ft Elutasított pályázatokon igényelt támogatások összege: 795 890 781,- Ft k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; Nyertes pályázatok száma: 202 db Aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 30,47 % Felhasznált támogatási források összege: 188 623 300,- Ft ebből lemondott: nem releváns l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; Nyertes pályázatokra megítélt összeg: 188 623 300,- Ft Igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 182,46 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 1,48% n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; 31,18% o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; megye beérkezett nyertes Bács-Kiskun megye 35 9 Baranya megye 31 13 Békés megye 46 19 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 30 9 Budapest 133 37 Csongrád megye 37 10 Fejér megye 21 4 Győr-Moson-Sopron megye 16 4 Hajdú-Bihar megye 39 9 Heves megye 17 4
Jász-Nagykun-Szolnok megye 21 6 Komárom-Esztergom megye 14 1 Nógrád megye 13 5 Pest megye 49 17 Somogy megye 30 16 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 57 15 Tolna megye 18 7 Vas megye 6 1 Veszprém megye 22 9 Zala megye 28 7 p) az elfogadott, az elutasított, a részben elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; Elfogadott szakmai és pénzügyi beszámolók száma: nem releváns Arány az összes beszámolóhoz képest: nem releváns Elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma: nem releváns Arány az összes beszámolóhoz képest: nem releváns Részben elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma: nem releváns Arány az összes beszámolóhoz képest: nem releváns q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Nem releváns. r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról nem lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. A kollégium a 2014. szakmai kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2013-as évben is sok esetben túlzóak voltak és nem minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. A 2012.-es évi pályázatokra benyújtott beszámolók rengeteg esetben voltak hiányosak. Sok szervezet nem tudott elszámolni egy-egy tétellel vagy az önrésszel. Ezen szervezetek több körben kaptak hiánypótlási felszólítást.
Örömmel fogadta a kollégium azon szervezetek pályázatait és beszámolóit, amelyek hibátlanok és hiánytalanok voltak, valamint amelyek tevékenysége az adott környezetben felmerülő valós társadalmi problémára irányul. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudnak a változásokról beszámolni. A CIP portálon készülő fejlesztés, amelynek segítségével a pályázók be tudják mutatni készülő és lezajlott programjaikat, segíteni fog az eredményességek jobb rálátására.
a) a Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt pályázati célok, kategóriák meghatározásának indoklása, az ezt alátámasztó pályázói igények elemzése; A kollégium a szakmai kiírás keretében a hozzá tartozó tevékenységek és a limitált keret miatt a kollégium elsősorban a Civil tv. 56. (1) f) pontjában meghatározott tevékenységre adott meg kiírást. Ez a pont elég tágan határozza meg a tevékenységeket ahhoz, hogy a kollégiumhoz pályázni jogosult szervezetek arra pályázatot tudjanak benyújtani. d) az egyes szakmai célok jövőbeni fenntartásának, módosításának, elvetésének indokolása a tárgyévi tapasztalatok alapján. A Civil tv. 56. (1) bekezdésében található pontok közül három az, ami módosított formában nyújtható, illetve amely kiegészítésre szorul. A h) pont nagyon fontos a szervezetek számára, ám ezt érdemesebb lenne nem az évente kiírásra kerülő működési és szakmai kiírások keretén belül kezelni és az évre meghatározott keretből felhasználni. Egy olyan keretre lenne ehhez szükség, ahonnan a szervezetek egész évben pályázhatnának annyi összegre, amennyi más pályázatuknál az önrészhez szükséges, majd azzal folyamatosan el is számolhatnának. Az egyéb pályázatok bírálatáról szóló értesítésig elegendő lenne letétbe helyezni a megítélt összegeket. Az i) pont túl általánosan adja meg az adományosztó szervezeteket. Itt szükség lenne az adományok mértékének és mennyiségének, valamint az adományok nyújtásának módjának pontosabb meghatározására. A j) pontban meghatározott érdek-képviseleti tevékenységek esetén történt ugyan a pályázni jogosult szervezetek körénél szűkítés, de még így is sok esetben for-profit szervezetek képviselői nyújtanak be pályázatot.