Új nemzedékek jövőjéért kollégium

Átírás

1 Az 5/2012 (II.16.) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló KIM rendelet VIII. fejezet 20. A kollégiumi beszámoló tartalmi elemei Új nemzedékek jövőjéért kollégium 31. (1) Az Alapkezelő az e szerinti összefoglaló adatokat február 28-ig megküldi a kollégiumoknak és a Tanácsnak. A kollégium a Tanácsnak szóló Civil tv. 70. (1) bekezdés szerinti beszámolót az alábbi szerkezetben és szempontok szerint készíti el: a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; Az ülések és az elektronikus szavazások száma, valamint a tagok részvételi aránya a csatoltan megküldött Adatszolgáltatás_UN_ülések_szavazások_részvétel_2017.xls file-ban megtalálható. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke rendszeresen meghívást kapott a Tanács üléseire, melyen minden esetben részt vett. Ezen felül, lehetőségeihez mérten együttműködött a Tanáccsal, több kérdésben is egyeztetettünk más kollégiumokkal, hogy milyen módon lehet a pályázók igényeit még hatékonyabban figyelembe venni, és ennek megfelelően előkészíteni a kiírásokat. Az együttműködés az elmúlt évekhez hasonlóan, továbbra sem túl szoros. Ezen továbbra is dolgozni kell mindkét félnek, hogy kialakuljanak azok a szinergiák, amelyek a hatékony együttműködéshez szükségesek. A kollégiumnak közvetlen kapcsolata nem volt a miniszterrel, az Alapkezelővel kifejezetten hatékony és jó az együttműködésünk, főként a kollégium elnökén keresztül folyik a kommunikáció, de a tagok közvetlenül az Alapkezelőnek feltett kérdéseire is rövid időn belül választ kapunk. Az EMET-tel kialakított kiváló kapcsolatot 2017-ban is sikerült megtartani. A kollégium elnöke, ill. alelnöke rendszeresen részt vett a tanács ülésein, ugyanakkor javasoljuk, hogy a tanács képviselője, - ahogyan az első időszakban folyamatosan vegyen részt kollégiumi ülésein. Emellett fontos kiemelni, hogy a minisztériummal való szorosabb kapcsolattartás nagyban segítené a kollégium munkáját, főként a kiírások, valamint az ügyrend tekintetében a változó jogszabályi környezet tükrében okozott ennek hiánya nehézségeket. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium valamennyi tagjához folyamatosan érkeznek a megkeresések, melyekre igyekszünk saját hatáskörben válaszolni, vagy azonnal továbbítjuk a kéréseket az illetékesek (Alapkezelő, Minisztérium) felé. A tagok rendszeresen részt vettek a tájékoztató fórumokon, civil szervezetek számára szervezett rendezvényeken. Kiemelten időszak volt 2017-ben is a pályázat-beadása előtti néhány hónap, ahol budapesti és vidéki fórumokon egyaránt igyekeztünk eleget tenni a felkérésnek. Rendszeresek a szervezetekkel történő találkozások, amelynek elsődleges célja, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki és be tudjuk csatornázni az igényeket, és minél több szervezet munkáját ismerjük meg a terepen is. Tevékenységünket, döntéseinket főként a civil információs centrumokon és a lokális civil információs intézmények munkáján keresztül ismerik meg

2 a szervezetek. A sajtó részéről közvetlen megkeresés a kollégium felé 2017-ben sem érkezett. d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A Kollégium a korábbi években kialakított egységes szempontrendszert és elveket alkalmazta 2017-ben is. Mivel nem kaptunk ezzel kapcsolatos negatív visszajelzést, finomhangoltuk a tapasztalatok és az új tagok észrevételei alapján a bírálati elveinket. Ez a tagok munkáját is nagyban segíti, hiszen a megszokott rendszerben tudják a munkát folytatni, sőt az új tagok betanítása is sokkal egyszerűbb. A bírálati elvek kialakításánál, az egyes területeknek szánt források megoszlását és a korábbi évek sikeres vagy sikertelen pályázatait is igyekszünk figyelembe venni. Az indikátorok, a bírálati szempontrendszer és kiemelten a megpályázható összegek kialakításánál javasoljuk, hogy a Tanács vegye figyelembe a kollégium(ok) szakmai szempontjait. A bírálópárok illetve hármasok rendszere továbbra is jól működik, a tagok egymást mindenben segítik és törekednek a konszenzusos döntések kialakítására. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A beadott pályázatokban is nyomon követhető, hogy erősödik a civil szféra, hiszen a tervezett és a forrásoknak köszönhetően megvalósult tevékenységek, támogatási célok és programok, illetve a működésbeli fejlesztések egyre inkább összhangban vannak egymással. A rendelkezésre álló információink alapján úgy látjuk, hogy a kitűzött céljaink 2017-ben is megvalósultak. Azt tapasztaljuk, hogy évről-évre, tudatosabbak a támogatott civil szervezetek menedzsmentje, amely a szakmai minőséget és a fenntarthatóságot is erősíti. A támogatási célok ugyan megvalósultak, de néhány alkalommal továbbra is előfordult, hogy a pályázók nem tettek eleget kötelezettségeiknek, így támogatásokat kellett visszavonni. Bár növekvő tendenciát mutat a kiosztható forrás mennyisége, de a kollégiumunkhoz érkező támogatási igények alapján még mindig jóval kevesebb a forrás, mint amekkorára a civil szervezetek részéről igény mutatkozik körülbelül tízszeres igény jelentkezik. Megpróbáltuk a lehető legtöbb szakmai célt támogatni, de a támogatási intenzitás továbbra is csak a projektek szakmai hatékonyságának rovására csökkenthető, ezért megfontolandó lenne a megpályázható összegek egységesen alacsonyabb szinten tartása. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; Javasoljuk a kollégiumok közötti források elosztásának ismételt átgondolását a korábbi ciklusokban beérkező pályázati igények alapján. Sajnos a szakterületek újbóli elosztásával együtt ez a probléma nem oldódott meg, csupán átrendeződés történt. A másik szempont a pályázati keretösszeg és a megpályázható pályázati források összehangolása a korábbi évek tapasztalatai alapján, mivel a magas megpályázható összegek egyrészt sok szervezetet kizárnak a nyertes pályázók közül, másrészt magas támogatás intenzitás csökkentést eredményeznek. Annak érdekében, hogy civil szervezetek jobban tudják tervezni tevékenységeiket, továbbra is javasoljuk, hogy a pályázatok mindig azonos időpontokban jelenjenek meg. Ismételten javasoljuk átgondolásra egy működési és programelemeket egyaránt tartalmazó közös támogatási rendszer kialakítása, mely komplexebb értékelésre adna lehetőséget és arányosabb forráselosztást is eredményezne. A 2017-es év sem hozott változást ezen a téren, így továbbra is gyakran keverednek programelemek, szakmaiba

3 támogatási kérelmekben pedig mindig lesznek működési elemek, hisz a programok megvalósításához fizikai és humán költségelemek járulnak. A beadott költségvetések sok esetben még mindig elnagyoltak, ezért fontos a civil szervezetek figyelmét a továbbiakban is felhívni arra, hogy a szakmai programhoz megfelelő költségvetés készítésére törekedjenek, ne pedig a pályázható összeg lehető legmagasabb értékét tartsák szem előtt. A támogatáskezelő tájékoztatása alapján tudjuk, hogy az elszámolásoknál számlák maradnak el, amiket nem minden esetben tudnak a szervezetek pótolni. A pályázatok megírásakor előre nem tervezhető eseményeket sem lehet figyelembe venni. A leggyakoribb okok között szerepel, hogy a programok csúsznak és nem abban a formában valósulnak meg, mint azt a támogatási igény beadásakor beállították. A kollégiumunk rengeteg, különféle célból alakult civilszervezetet vonzott be 2017-ben is, hiszen minden civil szervezet szeretne a fiatalokkal foglalkozni és ez megjelenik alapító okiratukban. Ugyanakkor az egyes pályázatoknál kiderül, hogy a tevékenységek során eltolódik a fókusz az ifjúsági korosztályról. A különböző ágazatokat képviselő szervezetek nagyon különbözőek összehasonlításuk minden pályázati ciklusban komoly gondot okoz, főleg a szűkös források keresztmetszetében. Javasoljuk szakmai csoportok alakítását, számukra elkülönített keretekkel, illetve a kollégiumok közötti tevékenységek felosztásának újra gondolását. A kollégiumunk által önmagunknak kitűzött célt, hogy a lehető legtöbb pályázatokat támogassuk sikerült 2017-ben is elérnünk, ugyanakkor ez nem ment a szakmai programok működésének rovására. A szakmai pályázatra fordítható keretösszegben is jelentős emelést javasolja a kollégium. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája (részben vagy egészben visszatérítendő, vissza nem térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; i) a hiánypótlások leggyakoribb okai; j) a támogatott és elutasított pályázatokon igényelt támogatások összege; k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása;

4 p) az elfogadott, az elutasított, a részben elutasított szakmai és pénzügyi beszámolók száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes beszámolójához képest; q) a szakmai és pénzügyi beszámolók elutasításának és részbeni elutasításának legjellemzőbb okai; Fenti adatok pályázati kategóriánként a csatoltan megküldött file-okban megtalálhatóak, az alábbiak szerint: évi működési pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA- UN-14_M.docx évi normatív pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-14_N.docx évi szakmai pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-14_SZ.docx évi működési pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-15_M.docx évi szakmai pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-15_SZ.docx évi normatív pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-15_N.docx évi szakmai pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-16_SZ.docx évi működési pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-16_M.docx évi normatív pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-16_N.docx évi szakmai pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-17_SZ.docx évi működési pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-17_M.docx évi normatív pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-17_N.docx évi szakmai pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-18_SZ.docx évi működési pályázatok esetében: Adatszolgáltatás_NEA_testületek_részére_NEA-UN-18_M.docx r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok;

5 A pályáztatási rendszer esetén a két rendszer bevezetése nem könnyítette a bírálatot, valamint az új rendszer még nem állt készen a leghatékonyabb munkavégzéshez. A pályázati rendszer korábban jelzett fejlesztései továbbra is fontosak volnának, hiszen többször volt fennakadás a bírálati és pályázati időszak alatt ben is több alkalommal is előfordult, hogy a bírálat időszaka alatt nem működött a rendszer, ez szintén komoly gondot okozott a határidők betartása tekintetében. A korábbi évekhez hasonlóan nem javult, inkább romlott az elektronikus pályáztatási rendszer használhatósága, munkavégzésre szinte teljességgel alkalmatlan, amely a rendszer hiányosságaira vezethető vissza. Ezen az új rendszer bevezetése sem segített. Rendszeresen akadozik, lefagy és több helyen sem jelzi a hibákat. A szakértői folyamatot nagyban nehezíti a rendszer használata és a folyamatos internet elérési szükséglete, illetve a különböző böngészőkkel való kompatibilitás hiánya. Ez korlátozza a lehetőségeket és az egyébként is szűk időkereteket tovább zsugorítja. Itt mindenképpen változtatást javaslunk, melyet több kollégiumi ülésen jegyzőkönyvben is rögzítettünk. A kollégiumunk számára nagyon nagy könnyebbséget jelentett, hogy a támogatáskezelő által generált, ebben az évben már teljes adattartalommal ellátott táblázatban bírálhatunk. s) a pályázatok, szakmai beszámolók értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A kollégium 2017-ben a rendelkezésére álló alacsony keret okán, a szakmai pályázatok esetében a támogatás felső határát 50 %-os mértékben állapította meg, majd még ezt is kénytelenek voltunk 34%-ra csökkenteni, hogy minél több pályázatot tudjunk támogatni. A beszámolók kapcsán azt is meg kell állapítunk, hogy sok esetben maguk a pályázók nincsenek tisztába a beszámolókhoz kapcsolódó kötelezettségekkel. Egységes konklúziót azért is nagyon nehéz levonni, mert nagyon sokféle témájú és tartalmú pályázattal találkozunk, ahogyan a civil szervezetek, úgy a megvalósított programok is nagyon sokszínűek. A pályázatok és szakmai beszámolók tekintetében évről évre minőségi javulást érzékelünk. Továbbra is hibának érezzük és kérjük minden fórumon visszajelezni, hogy a forrásigényeknél nem tartjuk jónak ha a pályázó a maximális összeget kéri a pályázat beadáskor. Még az új pályázók esetében is kevesebb a gyenge, átgondolatlan pályázat. Nem egyértelmű továbbra sem, hogy pontosan milyen dokumentációs kötelezettségeik vannak (pl.: fotók, videók csatolása, stb). Például egy működési pályázat esetén, ahol irodabérletre, vagy tárgyi eszközre költ(ene) csak a pályázó nem indokolható a fényképek és videók csatolása, szakmailag nem tudja alátámasztani a projekt megvalósulását. Erre szükséges lenne a pályázók figyelmét hatékonyabban és minél több fórumon felhívni. Ezt továbbra is úgy igazolják a szakmai beszámolókban, hogy csorbult a fenntartásuk és a programjaik minősége, mert nem állt rendelkezésükre megfelelő támogatási keret. Emiatt a pályázható összeghatárok felső korlátjának meghatározásánál fontos figyelembe venni, hogy sok szervezet a pályázati projektek tervezése során a megpályázható keret minél hatékonyabb kihasználását tűzi ki célul. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. Az eddigi javaslatok megvalósulása előremutató lépés, azonban a jogszabályi környezet megteremtése mellett még nem világos az egyszerűsített támogatási rendszer működése, amely reményeink szerint nagy segítséget nyújthatna a kisebb szervezetek számára, ugyanakkor a várhatóan kisebb számú igény a többi folyamat hatékonyságát is növelhetné. Mivel a 2018-as támogatások esetén ez nem tud már megvalósulni, így javasoljuk a rendszer mielőbbi kialakítását, bemutatását a civileknek, és a év esetén ennek a működési és szakmai pályázatok előtti, vagy egy időben történő megjelentetését.

6 A NEA támogatási rendszere létszükséglet a hazai és határon túli szervezetek működéséhez. Ezen támogatási forrása nélkül elhalna rengeteg civil kezdeményezés. Ezért is lenne érdemes a NEA forrásbázisát bővíteni, hogy még szélesebb kör érhesse el és fejlődhessen belőle. Továbbra is javaslunk a jelenlegi normatív rendszer eltörlését és egy olyan normatív alapú pályázati lehetőségeket, amely keretében egy civil szervezet rendszeres évi támogatást igényelhet. Ez a lehetőség rengeteg kisebb szervezet számára jelentene segítséget, ugyanakkor a nagyobb szervezetek számára továbbra is nyitva állna a működési és szakmai pályázat, amelyre így várhatóan kisebb számú igény érkezne be, amely a támogatások mértékét és a bírálat hatékonyságát is javíthatná. A támogatások hatékonysága és valós eredménye a kollégium tagjai által nem egyértelműen ismert. Továbbra is szívesen vennénk részt a beszámolók helyszíni monitoring tevékenységében. (2) A Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt célok megvalósítására kiírt pályázat esetén a kollégium éves beszámolója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az alábbi szempontok szerinti tartalmi elemeket is magában foglalja: a) a Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt pályázati célok, kategóriák meghatározásának indoklása, az ezt alátámasztó pályázói igények elemzése; A pályázati célok, kategóriák lefedik a teljes civil szektort. A Kollégium a korábbi évek pályázói igényei alapján határozta meg az aktuális célokat, kategóriákat. A pályázói forrásigények egyfajta rangsort állítanak fel a célterületek között a valós társadalmi igényeket arányaiban megmutatva. b) a tárgyévi támogatási stratégia bemutatása, értékelése, tapasztalatai az a) pontban meghatározott célok figyelembevételével; A lehető legtöbb szervezetet igyekszik a Kollégium továbbra is támogatni, ehhez fontos az egységesen meghatározott megpályázható összegek minél alacsonyabb szinten tartása ben is igyekeztünk szem előtt tartani azt a célt, hogy minél több szervezetet tudjunk támogatásban részesíteni, így még a végső bírálati ülés során is csökkentettük a megítélt összegek nagyságát. Tapasztalataink szerint, a pályázóknak a csökkentett támogatási összeggel is hasznos tevékenységeket tudnak megvalósítani. A Kollégium ülésein komoly viták alakultak ki a megítélhető támogatási összegek tekintetében. Ezt a célt úgy próbáljuk elősegíteni, hogy mind a kiírásban, mind pedig a támogatási összeg meghatározásakor sok, a minimum értékhez közeli pályázatot támogattunk és csak minimálisan szűkítettük a támogatható tevékenységek körét. c) a támogatott szervezetek által megküldött szakmai beszámolók alapján a megvalósított projektek képzések, tanulmányok, előadások, publikációk értékelése, a résztvevők száma, a megvalósítás hatékonysága a civil szervezetek fejlődése, szerepvállalásának segítése érdekében; A támogatott szervezetek beszámolóiból kiderült, hogy, sok esetben az előzetesen vállalt értéknél is több embert sikerült a programba bevonni. Megítélésünk szerint, a civil szervezetek fejlődése, vagy a megvalósuló programok szakmai tartalma, minősége elsősorban nem a résztvevők száma alapján vizsgálható, ezért fontos lenne a megvalósult szakmai program minőségét is megvizsgálni. Ezen szempont fontosságát túlzott mértékben figyelembe véve, nagyon sok esetben megtévesztő következtetések levonására kerülhet sor. Ugyanakkor látható egy pozitív tendencia, amely azt mutatja, hogy bővült a felsorolt programokban részt vevők száma és erősödött szerepvállalásuk a helyi közösségekben.

7 d) az egyes szakmai célok jövőbeni fenntartásának, módosításának, elvetésének indokolása a tárgyévi tapasztalatok alapján. Nem csak a kiszámítható pályázatok, de fenntarthatóságnak is fontosnak kellene lennie a pályázók számára. Ezért olyan hosszú távú fejlesztési folyamatok támogatását javasoljuk, amelyek évről-évre rendszeresen visszatérnek és a pályázók által előre tervezhetőek. Így tudnánk azt biztosítani, hogy az adott évi forrás felhasználása hosszabb távon is pozitív hatással lehessen a civil szektorra. Továbbra is javasoljuk a fenntarthatóságat mint szempontot sokkal komolyabban figyelembe venni.