Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Államigazgatás című választott tárgy tananyagát érintő változásokról Budapest, 2014. augusztus 15.
Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot időközönként hatályosítsa. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II.27.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése kimondja, hogy a követelményrendszeren alapuló tananyagot az NKE különösen a jogszabályi változásokra tekintettel rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást, a tananyag átdolgozását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTKI) 2014. augusztus 15-ig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a 2014. szeptemberi vizsgaidőszak folyamán már a tankönyv lezárása, korábbi hatályosítása óta bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagokban, s egyben a számonkérés alapját is képezzék. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A bemutatott változások tankönyvekbe történő átvezetéséről szeptember hónapban gondoskodunk. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy a közigazgatási szakvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva B u d a p e s t, 2014. augusztus 15. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
TARTALOMJEGYZÉK 4. oldal 3.1.2. pontja az alábbiak szerint módosul: 3.1.2. A MINISZTERELNÖKSÉG, VALAMINT A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM MINT A KORMÁNY KOORDINÁCIÓÉRT FELELŐS SEGÉDSZERVEI 3.1.2. A MINISZTERELNÖK MUNKASZERVEZETE, ÉS A MINISZTERELNÖKSÉG, MINT ELSŐSORBAN A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓT ELLÁTÓ MINISZTÉRIUM Indokolás: Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény 1. (1) 1. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEK ÉS A KÖZIGAZGATÁS RENDSZERÉBEN. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FOGALMI ELEMEI 1.2. A HATALOMMEGOSZTÁS ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MAGYAR ÁLLAM MŰKÖDÉSÉBEN: AZ ÁLLAMI SZERVEK FELÉPÍTÉSÉNEK RENDSZERE, A KÖZIGAZGATÁS HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERÉBEN 11. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Országgyűlés azonban a miniszteri kinevezés megkerülhetetlen tényezőjévé vált azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 40. (2) bekezdése kimondja, Indokolás: a módosítás tartalmazza a jogszabály pontos megnevezését. 1.3. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS KÉT ALRENDSZERE: AZ ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS, VALAMINT EZEK EGYMÁSHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA 15. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Maga a Kormány az önkormányzatokkal kapcsolatban a következő feladatokkal rendelkezik: A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős közigazgatási és igazságügyi a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv vagyis a fővárosi, megyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. 5. pont. 1
15. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a 2010. évi XLII. törvény alapján) jelenleg a közigazgatási és igazságügyi Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatai a következők: Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. 5. pont. 17. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a kormányhivatal az alábbi intézkedéseket teheti: Kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, valamint az Mötv.-ben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testületet vagy a társulási tanács ülését. Javasolhatja a közigazgatási és igazságügyi Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. 5. pont. 18. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogköre azokra az önkormányzati határozatokra, amelyek alapján: munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának; külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye., amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja. Indokolás: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. (4) bekezdés c) ponttal kiegészítve. 2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FOGALMI ELEMEI ÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE 2.3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE 2.3.2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TERÜLETI SZINTEK SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA 23. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. A Kormány összetételét a minisztériumok felsorolásával külön törvény határozza meg. A Kormányt segítő szervek közé tartoznak a Miniszterelnökség, a kabinetek, a kormánybizottságok, a kormánybiztosok, valamint az egyéb tanácsadó, véleményező, javaslattevő szervek. Indokolás: Miniszterelnökség is önálló minisztérium, a Kormány része, nem Kormányt segítő szerv (Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény). 2
2.5. A SZOLGÁLATI ÚT ÉS A SZIGNÁLÁS 2.3.2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TERÜLETI SZINTEK SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA 28. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A szolgálati úthoz szorosan kapcsolódik a szignálás intézménye, amely nem más, mint az ügyek döntés-előkészítésre vagy intézkedésre történő kijelölése. A szolgálati út és a szignálás fogalmát a jogszabályok nem határozzák meg, azonban egyes törvények azzal kapcsolatban előírásokat fogalmaznak meg. Így például az Alaptörvény is egyfajta szolgálati utat jelöl meg a miniszterek kinevezése esetén, amikor rögzíti, hogy a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Szintén szolgálati útra vonatkozó szabálynak tekinthetjük például a Ksztv. azon rendelkezését, amely kimondja, hogy a kormányhivatal SZMSZ-ét a kormányhivatal vezetőjének javaslatára az azt felügyelő miniszter adja ki a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a közigazgatási és igazságügyi miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter) egyetértésével [Ksztv. 71. (1) bek.]. A szolgálati út szabályait jellemzően az adott szerv belső szabályzata, leggyakrabban a szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. 1. pont. 29. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Egy példával megvilágítva: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy vizsgálati jelentése kapcsán kéri az emberi erőforrás miniszterének intézkedését. Az EEFMI EMMI SZMSZ-e szerint ebben az esetben a miniszter kiadmányozza a választ, amelyet a szakfőosztállyal egyeztetve a Jogi Főosztály készít elő. Indokolás: az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevének rövidítése helyesen EMMI. 2.6. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEMÉLYZETE, AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK FELÉPÍTÉSE, AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK SZERVEZETI RENDJÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 2.6.1. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEMÉLYZETE 33. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Magyarország 1992 óta inkább ezt az utóbbi megoldást alkalmazza, ennek megfelelően a közszolgálat felsőszintű irányítása hosszú ideig a Miniszterelnöki Hivatalhoz, majd a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez tartozott, jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez tartozik. 2014 júniusa óta pedig a közigazgatási személyzetpolitikáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. 2. pont. 3
2.6.3. A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE: A MŰKÖDÉSI RENDET KIALAKÍTÓ SZABÁLYZATOK 35. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A szervezeti és működési szabályzatot a Ksztv. szerint a szerv vezetője készíti el, s az irányító/felügyeleti szerv vezetője hagyja jóvá. A központi államigazgatási szervek tekintetében a szervezeti és működési szabályzat a közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő miniszteri utasítás: a minisztériumi SZMSZ-eket a miniszter adja ki normatív utasításban a közigazgatási és igazságügyi miniszter a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (azaz a Miniszterelnökséget vezető miniszter) jóváhagyását követően, a kormányhivatalok SZMSZ-eit a felügyelő miniszter adja ki normatív utasításban a kormányhivatal vezetőjének javaslatára, a közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően, míg a központi hivatalok SZMSZ-eit a miniszter adja ki normatív utasításban. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. 1. pont, 2010. évi XLIII. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 60., 71.. 2.8. DÖNTÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN 2.8.2. MÉRLEGELÉSI JOGKÖR 39. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: 61. (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyéb-ként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja. [ ] (2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege [ ] természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. Indokolás: Az idézett rendelkezés azt sugallja, hogy a teljes jogszabályrész szerepel a tananyagi szövegezésben, de a Ket. 61. (1a) bekezdése jelenleg hiányzik a szövegből. Tartalmilag a megértéshez nem szükséges szerepeltetni a hivatkozott rendelkezést, de - a teljesség kedvéért jelezni szükséges, hogy a jogszabálynak van egy (1a) bekezdése is. 4
3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE 48. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ide sorolható szervek köre egyre szélesebb, számuk 2012-ben nyolcra növekedett 2014-ben 7 ilyen szerv működik. Önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Autonóm államigazgatási szerv a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Választási Iroda. Indokolás: A PSZÁF 2013. évi megszűnésével az önálló szabályozó szervek száma 7-re csökkent. A felsorolás már helyesen a hét szervet taglalja. 3.1.1. A KORMÁNY 49. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök-helyettest vagy helyetteseket a miniszterelnök jelöl ki a miniszterek közül. A miniszterelnök általános helyettese a miniszterelnök által meghatározott rendben helyettesíti a miniszterelnököt. A miniszterelnök általános helyettese a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja. A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A minisztereket a megválasztott kormányfő javaslatára a miniszternek jelölt személyek országgyűlési bizottsági meghallgatását követően a köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. Indokolás: 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 1. (1) és (2). 50. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány mellett 2011 óta egy kabinet működik, a Nemzetbiztonsági Kabinet működik. Indokolás: A Korm. határozat a 2014. évi változásokat követően nem módosult. 51. oldal első, második és harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Kormánybiztost a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására a Kormány nevezhet ki, akinek tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A kormánybiztos hivatali apparátusa a Miniszterelnökség szervezetében kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság (kivéve, ha miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár a kormánybiztos, mert ebben az esetben a kinevezése szerinti minisztériumban működő titkárság segíti). A kormánybiztos megbízatása határozott időre, de legfeljebb két évre 5
szól azzal, hogy megbízatása a miniszterelnök megbízatásához kötött. Kormánybiztost miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására lehet kinevezni. A kinevezési javaslatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter teszi. Ellentétben a Kormány működését segítő konzultatív, javaslattevő testületekkel, a kormány-biztost a Kormány általában döntési jogkörrel is felruházza, hogy helyette és nevében eljárjon. Miniszterelnöki biztost a miniszterelnök jogosult kinevezni a feladatkörébe tartozó feladat ellátására, aki szintén felruházható döntési (irányítási) jogkörrel. Tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A miniszter-elnöki biztos megbízatása is határozott időre szól, és a miniszterelnök megbízatásához kötött. A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökség a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működő titkárság segíti. Indokolás: 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 31. (1) (2) és (8), (8a), 32. (6). 51. oldal 3.1.2. alfejezeti cím az alábbiak szerint módosul: 3.1.2. A MINISZTERELNÖKSÉG, VALAMINT A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM MINT A KORMÁNY KOORDINÁCIÓÉRT FELELŐS SEGÉDSZERVEI 3.1.2 A MINISZTERELNÖK MUNKASZERVEZETE, ÉS A MINISZTERELNÖKSÉG MINT ELSŐSORBAN A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓT ELLÁTÓ MINISZTÉRIUM Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. (1). 51. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A mai magyar államigazgatási rendszerben a Miniszterelnökség, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tekinthető kormányközponti szerepkört ellátó szervezetnek. Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. (1). 52. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A 2010-es választásokat követően a kormány addig a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrált koordinációs feladatait megosztották: egyes feladatokat a Miniszterelnökség, másokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látott el. 2014-es választásokat követően a Miniszterelnökség lett a kormányzati koordinációt elsősorban ellátó minisztérium. Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. (1). 6
52. oldal második, harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Ksztv. szerint a Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre ha törvény eltérően nem rendelkezik a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. Ellentétben a minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervekkel, a Miniszterelnökséget mint sajátos jogállású szerv tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és államtitkár vezeti, szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök adja ki normatív utasí-tásban. A Miniszterelnökség legfontosabb feladata, hogy segítse a miniszterelnök tevékenységét, és közreműködik a kormányzati politika kialakításában. A Miniszterelnökség teendői: Ellátja a miniszterelnök személye körüli teendőket. Közreműködik a Kormány parlamenti kapcsolatrendszerének összehangolásában, kapcsolatot tart az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjaival. Segíti a miniszterelnök országgyűlési tevékenységét. A miniszterelnök részére döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, segíti a miniszterelnök kormányzati irányítással kapcsolatos szakmai tevékenységét. Segíti a miniszterelnök társadalompolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenységének ellátását, szervezi az ehhez szükséges koordinációt. Segíti a miniszterelnök kül-, biztonság- és nemzetpolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenységének ellátását, szervezi az ehhez szükséges koordinációt. Közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek felé. A miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati össze-állítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetőleg szakértői közre-működést kér. Gondoskodik a köztársasági elnök, a Kormány és a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról. Elősegíti a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartását. Ellátja a miniszterelnök által esetenként meghatározott egyéb feladatokat. Figyelemmel kíséri a Kormány törvényalkotási programjának végrehajtását. Figyelemmel kíséri a Kormány munkaterve és programozási munkaszervezési döntései végrehajtását. Ellátja a belföldre irányuló kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatokat. Kormányzati kommunikációs tevékenysége keretében gondoskodik elemzések elkészítéséről. A Miniszterelnökség feladatköre 2012-ben tovább bővült. Lényeges változás, hogy a Miniszter elnökséget vezető államtitkár új feladataként került meghatározásra a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság működésével kapcsolatos döntés-előkészítés, ügyviteli és titkársági feladatok ellátása. Ez a változás a fejlesztéspolitika súlyának növekedését mutatja. További változás, hogy a Miniszterelnökség szervezetén belül külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár működik, ami a külgazdaság jelentőségének növekedését jelzi a kormányzati politikában. 2013. július 31-től pedig az európai uniós fejlesztési 7
források felhasználásához kapcsolódó feladatokkal egészült ki a Miniszterelnökség feladatköre. Ennek keretében összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott fejlesztési folyamatokat. Emellett összehangolja az európai uniós támogatási források felhasználását, nyomon követi az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait, és azokról tájékoztatja a kormányt. Javaslatot tesz, előkészíti a szabályozást, valamint biztosítja az ágazati és területi szereplők között a koordinációt. Szintén új, hogy ellátja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával kapcsolatos feladatokat. Indokolás: hatályon kívül helyezte az 2014. évi XXI. törvény, egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról 42. (2). ÚJ SZÖVEG: A miniszterelnök munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik, a miniszterelnök közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét. A Miniszterelnök, és a Miniszterelnök Kabinetfőnöke által közvetlenül irányított szervezeti egységek a Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Külügyi Titkár, valamint a Programszervező, a Protokoll és a Titkársági Főosztályok. A Miniszterelnöki Kabinet: feladatkörében biztosítja a miniszterelnök munkájához, személyes ügyviteléhez kapcsolódó protokoll, adminisztratív és koordinációs feladatok előkészítését, azok folyamatos ellátását, továbbá mindazon ügyek vitelét, melyet a miniszterelnök számára meghatároz, a miniszterelnök-helyettes, a miniszter, a miniszterelnöki biztos útján továbbítja a miniszterelnöknek a szervezeti egységek feladatainak ellátásához szükséges iránymutatásait, közvetíti a miniszterelnök utasításait és állásfoglalásait, ajánlásokat fogalmaz meg, tájékoztatást és támogatást nyújt a szervezeti egységeknek feladataik ellátásához, a miniszterelnök programjainak előkészítéséhez, koordináló, előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, rendezi és jóváhagyásra, aláírásra benyújtja a döntéshozatalra felterjesztett ügyiratokat, illetve illetékesség szerint továbbítja a szervezeti egységek részére a hozzá beérkezett megkereséseket, koordinálja, összehangolja és felügyeli a Miniszterelnöki Programszervező Főosztály, Miniszterelnöki Protokoll Főosztály, Miniszterelnöki Titkársági Főosztály, Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár és a Miniszterelnöki Külügyi Titkár tevékenységét. Indokolás: A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1. sz. melléklet 5. (1), (2),7. és 11., 2. sz. függelék 1.1.1. 8
53. oldalon lévő alfejezeti cím az alábbiak szerint módosul: 3.1.2.1. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a kormányzati döntések előkészítésének rendje 3.1.2.1. A Miniszterelnökség, mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. (1). 53. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Korábban utalás történt arra, hogy a klasszikus kormánytitkársági feladatokat a jelenlegi struktúrában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és azon belül két helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egység, a főosztályként működő Kormányiroda, valamint a Közigazgatási Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárság látja el. E feladatok teljesítése igen nagymértékben befolyásolja a Kormánynak mint testületnek a munkáját, a kormányzati döntések minőségét, a Kormány ügyrendszerű működését. ÚJ SZÖVEG: A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége keretében: felel a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításáért, e körben többek között: o érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés, az Európai Unió döntéshozatali tevékenysége és a Kormány döntéseinek végrehajtása során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagjának vagy a Kormánynak az intézkedését, o szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, ennek keretében tájékoztatást, illetve előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától, o közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról a Kormány feladatkörében érintett tagjától információt kérhet. felel a kormányzati munka tervezéséért, e körben különösen: o kijelöli a Kormány képviseletéért felelős minisztert az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntéselőkészítő tevékenységében, az Európai Unió Tanácsában és az Európa Tanácsban, o javaslatot tesz a Kormány munkatervére és törvényalkotási programjára, gondoskodik azok végrehajtásáról, o az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot, illetve előterjesztést tesz a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati projekt indítását, 9
o koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, ennek során gondoskodik a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljes körűen biztosíthatóak-e, o szervezi, vezeti és lebonyolítja az államtitkári értekezleteket, gondoskodik az államtitkári értekezlet döntéseinek érvényesítéséről, o javaslatot tesz a kormányülések napirendjére, az igazságügyért felelős miniszter bevonásával alkotmányossági, jogi, valamint társadalom- és gazdaságpolitikai szempontokra is kiterjedő szakvéleményt készít a Kormány napirendjén szereplő előterjesztésekről, írásba foglalja és aláírásra felterjeszti a Kormány döntéseit, elkészíti a Kormány üléseinek összefoglalóját, valamint lefolytatja a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket, amely során gondoskodik a Kormány döntésének érvényesítéséről, o koordinálja az Országgyűlés és annak bizottsága döntéseiből, az Alkotmánybíróság döntéseiből, az Állami Számvevőszék, valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek vizsgálataival kapcsolatban adódó kormányzati feladatok végrehajtását, o képviselője útján részt vesz a Kormány más tagja által szervezett miniszteri értekezletein, o egységes szempontrendszert dolgoz ki és érvényesít a Kormány tagja feladat- és hatásköréről, a központi hivatalokról szóló kormányrendelet tervezetei, a minisztériumok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok szervezeti és működési szabályzatai tekintetében és előkészíti - a köznevelési intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezet és a szociális szövetkezet kivételével - a szövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat, o szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, ennek keretében tájékoztatást, illetve előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától, ütemtervet állíthat össze és az érintettek közvetlen bevonásával egyeztetést tarthat, o ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet, felel a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartásáért, felel az egységes kormányzati kommunikáció megvalósításáért, felel a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért, segíti a miniszterelnök tevékenységét: o ellátja a miniszterelnök és a Kormány körüli állami protokoll teendőket és felel a külföldi államfők, kormányfők fogadásáért, a nemzetközi állami rendezvények szervezéséért és lebonyolításáért, valamint az általa vezetett minisztérium protokoll tevékenységéért, o a miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér, közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek felé, o gondoskodik a köztársasági elnök, a Kormány és a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról. koordinálja az alkotmányos szervek, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást. Indokolás: 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 5. - 6.. 10
53. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány és közigazgatási államtitkári értekezlet, mint testületek üléseivel kapcsolatos feladatokat főként a Kormány ügyrendje határozza meg. [A Kormány jelenleg hatályban lévő ügyrendje 2010 júliusában került megalkotásra (1144/2010. (VII.7.) Korm.hat.) és a 2014-es választásokat követően az új kormánystruktúrának megfelelően még nem került módosításra (2014. augusztus 15-ig), amennyiben a Kormány új ügyrendje megszületik, a 3.1.2.1 alfejezet értelemszerűen módosításra kerül.] Indokolás: A kiegészítés jelzi, hogy a 2010-es Korm. határozat módosítása még nem történt meg. 53. oldal további bekezdései változatlanul maradnak! 54. oldal első és második (55. oldalra áthúzódó) bekezdései törlésre kerülnek, helyére az alábbi szövegrészlet kerül az alábbiak szerint: A Kormányirodának részben kodifikációs, részben koordinációs és funkcionális feladatai vannak. Utóbbiak közé tartoznak azok, amelyek a Kormány ügyrendjében foglaltak érvényre juttatását szolgálják, úgymint: a Kormány munkatervével és programozási munkaszervezési döntéseivel összefüggő igazgatási műveletek, e döntések időszerű végrehajtásának nyomon követése; a Kormány döntéseinek nyilvántartása, végrehajtásuk nyomon követése és javaslattétel a közigazgatási államtitkárnak a szükséges intézkedésekre; a közigazgatási egyeztetés koordinálásával kapcsolatos műveletek, úgymint a kormányzati döntés-előkészítési tervezetekkel kapcsolatos, egyeztetett álláspontot tartalmazó minisztériumi vélemény összeállítása és képviselete; a kormány-előterjesztés és a miniszteri rendelettervezetek előzetes szakmai egyeztetése, javaslat a közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságukról; a jogi, összkormányzati és a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítése az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során, továbbá a javasolt döntés végrehajtása feltételeinek ellenőrzése; a közigazgatási államtitkári értekezlet és a Kormány ülése napirendjére javasolt, illetve a napi-renden szereplő előterjesztések elemzése alkotmányossági, jogi, összkormányzati és a Kormány ügyrendjének való megfelelőségi szempontok alapján; a közigazgatási államtitkár és a miniszter felkészítése céljából komplex szakvélemény elkészítése; a felterjesztendő kormány-, miniszterelnöki és miniszteri jogszabályok, döntések tervezetének előkészítése aláírásra; közreműködés a benyújtásra megküldött törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok ellenőrzésében abból a szempontból, hogy megfelel-e a Kormány döntésének, illetve a jogszabályszerkesztés követelményeinek, illetve az Országgyűlés által meghatározott feltételeknek; 11
a közigazgatási államtitkári értekezlet, valamint a Kormány ülésének szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos, a Kormányzati Iratkezelési Főosztály feladatai közé nem tartozó műveletek. A Közigazgatási Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárságnak a kormányzati koordináció érdekében ellátott feladatai a következők: szakmai javaslatok kidolgozása a közigazgatási államtitkár részére a helyettes államtitkár útján, valamint a szükséges egyeztetések és hatástanulmányok elkészítésének kezdeményezése; a kormány-előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezeteinek véleményezése szakmai szem-pontból, valamint javaslat azok közigazgatási egyeztetésre bocsáthatósága tárgyában szakpolitikai szempontból; az általános kormányzati közpolitikának, az átlátható állam követelményének, valamint az egyenlő bánásmód elősegítésének való megfelelőség érvényesítése az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során; a javasolt döntés végrehajtása feltételeinek teljes körű biztosíthatóságáról történő gondoskodás az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során; felkészítő feljegyzések és szakpolitikai vélemény elkészítése a közigazgatási államtitkár és a miniszter közigazgatási államtitkári értekezletre, illetve kormányülésre, valamint a Kormány kabinetjeire történő szakpolitikai felkészítése érdekében; az államigazgatási egyeztetés során fennmaradó véleményeltérések feloldása; a minisztérium képviselete szakmai ágazati fórumokon; napi kapcsolattartás az érintett minisztériumokkal, részvétel a miniszteri és más fontosabb vezetői értekezleteken; az összkormányzati érdekek érvényesülésének figyelemmel kísérése, az érintett ágazatoktól tájékoztatás és információ kérése; a minisztérium szervezeti egységeinek tájékoztatása a minisztériumok működésével kapcsolatos aktuális szakmai ágazati kérdésekről; a gazdaság, a társadalom, illetve a környezet fejlődésére jelentős hatást gyakorló, tárcaközi együttműködést igénylő kormányprogramok és fejlesztési célkitűzések előkészítésének, megvalósításának és értékelésének összehangolásában történő közreműködés; a Kormány programjának, illetve munkatervének végrehajtását befolyásoló társadalmi, gazda-sági és környezeti jelenségek, gazdaság-társadalompolitikai és környezetpolitikai szakirodalom gyűjtése, rendszerezése és elemzése. Indokolás: hatályon kívül helyezte: 2014. évi XXI. törvény, egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról 42. (2). ÚJ SZÖVEG A Kormányirodának kiemelt szerepe van a kormányzati döntések előkészítésében, kodifikációjában koordinálásában, e körben gondoskodik a Kormány általános politikájában és döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljes körűen biztosíthatóak-e, vizsgálja, hogy a benyújtott előterjesztések (jelentések) megfelelnek-e a Kormány 12
ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, gondoskodik ezek érvényre juttatásáról, koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, gondoskodik a kormányülések és a közigazgatási államtitkári értekezletek napirendi javaslatának elkészítéséről, a napirendnek az érintett helyettes államtitkároknak való megküldéséről, véleményezi a közigazgatási államtitkári értekezletre és a kormányülésre benyújtott előterjesztéseket, jelentéseket, részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten és gondoskodik az emlékeztető elkészítéséről, az emlékeztetőnek az érintett helyettes államtitkároknak való megküldéséről, gondoskodik a kormánydöntések írásba foglalásáról, a miniszterelnöknek aláírásra felterjeszti a véglegesített döntéseket, a miniszter megbízása alapján elvégzi a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket, közreműködik a jogszabályoknak és más jogi aktusoknak, valamint jogszabály által a hivatalos lapokban történő kihirdetésre, közzétételre előírt anyagoknak a kihirdetése, közzététele tekintetében. Kodifikációs feladatai körében előkészíti a jogszabály kihirdetése és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésére, valamint a Magyar Közlöny kiadására vonatkozó jogszabályokat, előkészíti a miniszterelnök rendeleteit és határozatait, előkészíti a Kormány munkatervének javaslatát és közreműködik a Kormány törvényalkotási programjának előkészítésében, előkészíti a Kormány ügyrendjét. Indokolás: A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1. sz. melléklet 62., 2. sz. függelék 5.2. 56. oldal utolsó előtti és utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati koordinációt ellátó minisztériumot vezető miniszter kötelezendően alkalmazandó előterjesztés-mintát bocsát ki, illetve meghatározza az elektronikus ügyintézés alkalmazási rendszerét. Ha miniszteri rendeletet más miniszterrel együttesen vagy vele egyetértésben kell kiadni, és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati koordinációt ellátó minisztériumot vezető miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. (1). 13
57. oldal első bekezdésétől az 59. oldal közepéig tartó teljes fejezetrész változtatásokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint módosul: Az előterjesztések formai követelményei és az előterjesztések véleményezésének (tárcaegyeztetésének) és az előterjesztések közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságának rendje A Kormány 2010-ben elfogadott ügyrendje alapján nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormány-rendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az első szakasz az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való állásfoglalásra, a második szakasz a Kormány által kialakított elvek alapján részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére, illetőleg meghozatalára irányul. A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be: a Kormány tagja; a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Miniszterelnökség a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára; feladatkörében a kormánybiztos, továbbá a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. A kormányhivatal által előkészített előterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt. Az előterjesztéseket legalább három munkanappal a közigazgatási államtitkári értekezlet időpont-ja előtt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által meghatározott példányszámban egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva, valamint elektronikusan meg kell küldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. A Kormány ügyrendje szerinti előzetes egyeztetés keretében a minisztériumok által előzetes vélemény kikérése céljából megküldött előterjesztéseket, jelentéseket, illetve miniszteri rendelet tervezeteket a Miniszterelnökségen, a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár elektronikus úton fogadja. Az előterjesztés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését e szabályok megfelelő alkalmazásával legkésőbb a kormányülés időpontját megelőző második munkanapon kell benyújtani. Az előzőekben jelzett határidőn belül a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyével nyújthatók be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések. 14
A benyújtást követően a közigazgatási és igazságügyi miniszter megvizsgálja, hogy a közigazgatási államtitkári értekezletre benyújtott előterjesztés megfelel-e a Kormány ügyrendjében foglalt követelményeknek. Az Kormány ügyrendjében foglalt előírásoknak nem megfelelő előterjesztés tekintetében dönt a közigazgatási államtitkári értekezletre történő benyújthatóság tárgyában, ennek keretében szükség esetén javaslatot tesz az előterjesztőnek az előterjesztés kijavítására vagy kiegészítésére. Az előterjesztőnek ha a döntés kommunikációjára sor kerül legkésőbb a Kormány ülését megelőző napon el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát és a további felmerülő kérdésekkel kapcsolatos felkészítőt. Minden előterjesztés és miniszteri rendelet tervezetét a közigazgatási egyeztetésre bocsátást megelőző-en legalább 5 munkanapos véleményezési határidő biztosításával meg kell küldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkárának. A kísérőlevélben tájékoztatást kell adni arról, hogy az előterjesztő mely közigazgatási, társadalmi és egyéb szervezetekkel fogja egyeztetni a tervezetet. Az előterjesztés, illetve rendelet tervezetének közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár véleménye alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára dönt, aki egyfajta szűrő : feladata annak megállapítása, hogy az előterjesztés jogi-kodifikációs, költségvetési, illetve általános kormányzati politikai szempontból alkalmas-e az előterjesztés a közigazgatási egyeztetésre. Ha a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára egyetért a tervezet közigazgatási egyeztetésével, akkor az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét ha törvény vagy a Kormány ügyrendjéről szóló kormányhatározat eltérően nem rendelkezik észrevételezés, illetőleg véleménynyilvánítás céljából meg kell küldeni: a minisztereknek; a feladatkörében érintett kormánybiztosnak és kormányhivatal vezetőjének; akik a tervezetre észrevételt tehetnek. A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár a tervezet előzetes egyeztetése során gondoskodik kötelezően a stratégiai ügyekért felelős államtitkár, szükség szerint a feladatkör szerint érintett állami vezető a fentiek irányítása alá tartozó egyes szervezeti egységek, valamint kötelezően az Igazságügyi Minisztérium és a tervezet tartalmától függően a Nemzetgazdasági Minisztérium véleményének beszerzéséről. A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár a beérkezett vélemények figyelembevételével a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatósága és honlapon történő közzététele tárgyában hozott döntésről és a Miniszterelnökség álláspontjáról a 15
tervezetet előkészítő minisztériumot (kormányhivatalt), valamint az érintetteket elektronikus úton tájékoztatja. A bíróságok és az ügyészségek feladatkörét érintő tervezetet a Legfelsőbb Bíróság elnökével, illetőleg a legfőbb ügyésszel, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot és az autonóm államigazgatási szerveket érintő tervezetet az érintett szerv elnökével is egyeztetni kell. Ha az előterjesztés a helyi vagy kisebbségi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet vélemény-nyilvánításra a meghatározó országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek meg kell küldeni. A fővárost, illetőleg a megyei önkormányzat hatáskörét érintő kormányzati döntések előkészítésébe a főpolgármestert, illetőleg a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét is be kell vonni. Jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról előírásaira vonatkozó törvény kell figyelemmel lenni. Az ilyen előterjesztéseket egyeztetni kell az ügyben érdekelt országos önkormányzati, társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint országos köztestületekkel. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetére tett észrevételeket az előterjesztő köteles egyeztetni. Az észrevételezési jogot: a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az erre feljogosított helyettes államtitkár; a kormánybiztos vagy a kormányhivatal vezetője, illetőleg akadályoztatása esetén erre kijelölt helyettese gyakorolja. A Kormány tagjainak és a kormányhivatalok vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (kormányhivatalok vezetőitől) köteles véleményt kérni. A véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított tíz munkanap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés súlya vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tíz munkanapnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő általában harminc nap. A Kormány által meghatározott esetben vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők általában öt munkanapnál nem rövidebb tartamban is megállapíthatók 16
(soronkívüliség). Az előterjesztést ebben az esetben a miniszter vagy a miniszter felhatalmazása alapján közvetlenül az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kormánybiztos vagy a kormányhivatal vezetője bocsátja véleményezésre. Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyeztetés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, az előterjesztésen a név megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az érintett határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésben ennek tényére kell utalni. Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértőként kell feltüntetni. Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértőként kell feltüntetni. A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztető észrevétel fenntartása esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási a Miniszterelnökség Kormányirodát vezető helyettes államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre való benyújtást megelőzően egyeztetést folytat, illetve arról gondoskodik, és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára. Az észrevételekről folytatott közigazgatási egyeztetés keretében minden szakmai, jogi és közigazgatási kérdést lehetőség szerint le kell zárni és egyetértésre kell jutni. Több változat fennmaradása esetén külön változatnak minősül az előterjesztés szükségességével vagy jogszerűségével való egyet nem értés is. A társadalmi érdekegyeztetés rendjére külön jogszabályok, illetőleg megállapodások irányadók. Indokolás: A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1. sz. melléklet, különösen 180., a kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII.7.) Korm.hat., 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, az elektronikus információszabadságról szóló törvényt a 2011. CCI. törvény 275. -a hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával. 59. oldal közepétől a 61. oldal közepéig tartó A közigazgatási államtitkári értekezlet c. teljes fejezetrész változtatásokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint változik: A közigazgatási államtitkári értekezlet A közigazgatási államtitkári értekezlet fő feladata a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános profilú szakmai, politikai, szervező, egyeztető és kontrolling funkciói ellátása. A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is, előzetesen közigazgatási államtitkári 17
értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző fórumaként működik. A közigazgatási államtitkári értekezlet feladata a Kormány üléseinek előkészítése. Ennek keretében állást foglal az előterjesztések és jelentések kormánydöntésre való alkalmasságáról, napirendre vételéről, illetőleg a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről. Ha a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan jelentősebb új elem merülne fel, a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről, és újabb egyeztetést írhat elő. A közigazgatási államtitkári értekezletet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti. A közigazgatási államtitkári értekezlet rendszeresen általában hetenként tart ülést. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjét Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon állapítja meg. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjére csak előzetesen egyeztetett, a Kormány ügyrendjében foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés vehető fel. E szabályt két esetben nem kell alkalmazni. Egyrészt, ha a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladatkörébe tartozó előterjesztést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság megvitatta és a Kormány általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Kormány ülésére. Másrészt e szabály alkalmazása alól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára indokolt esetben kivételt tehet. A közigazgatási államtitkári értekezleten részt vesz résztvevői: a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség Kormányirodát irányító helyettes államtitkára, továbbá a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkára. A közigazgatási államtitkári értekezleten a Kormány ügyrendje szerint állandó meghívottak is részt vesznek, valamint a feladatkört érintő előterjesztések megtárgyalásához az illetékes vezetőt is meg kell hívni. A közigazgatási államtitkári értekezleten állandó meghívottként vesz részt: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára; a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára; a Miniszterelnökség helyettes államtitkára; a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; 18
a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke és a kormányszóvivő. A közigazgatási államtitkári értekezletre a feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásához meg kell hívni: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium más helyettes államtitkárát; a kormánybiztost; a kormányhivatal vezetőjét, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat. A közigazgatási államtitkári értekezleten a résztvevők, az állandó meghívottak, valamint a meghívottak kötelesek személyesen részt venni. Akadályoztatásuk esetén a közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkár, a helyettes államtitkárokat, valamint a meghívottakat a jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, helyettesítésükre jogosult vezető, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti. A közigazgatási államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal, és a Kormánynak javaslatokat tesz. A közigazgatási államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az általa tárgyalt előterjesztést (jelentést) a Kormány ülése előtt feladatkörében a kormánybizottság is vitassa meg. A közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést e testületek állásfoglalását követően ismételten megvitatja, ha ez az ülés megfelelő előkészítése érdekében szükséges. Az előterjesztőt a közigazgatási államtitkári értekezlet felhívhatja arra, hogy a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő, lehetőség szerint egyeztetett kiegészítő vagy alternatív előterjesztést nyújtson be. Ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, a közigazgatási államtitkári értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő. A közigazgatási államtitkári értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási a Miniszterelnökség Kormányirodát irányító helyettes államtitkára legkésőbb az ülést követő munkanapon gondoskodik. Az előterjesztőnek a Kormány ülését megelőzően további személyes egyeztetés útján kell megkísérelnie a közigazgatási államtitkári értekezletet követően esetlegesen még fennmaradt nézetkülönbségek tisztázását és a viták lezárását, amely eljárásáról 19