Frontex évi általános jelentés

Frontex 2. évi általános jelentés Az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség www.frontex.europa.eu Plac Europejski 6 00-844 Varsó, Lengyelország Tel.: +48(22)205 95 00 Fax: + +48 22 646 95 01

Rövidítések jegyzéke BCP Határátkelıhely CF A Frontex alapjogi konzultációs fóruma KBVP Közös biztonság- és védelempolitika EASO Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal EB-RAN Kelet-európai Kockázatelemzési Hálózat EBGT Európai határırcsapatok ECA Európai felsıoktatási akkreditációs konzorcium ED4BG Határırök Európai Napja EDF-RAN Európai okmányhamisítási kockázatelemzési hálózat EES Be- és kiléptetési rendszer EFS EUROSUR összevont szolgáltatások EMPACT Európai Multidiszciplináris Platform a Bőnügyi Fenyegetettség Ellen EMSA Európai Tengerbiztonsági Ügynökség ESP Európai helyzetkép eu-lisa a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagymérető ITrendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végzı Európai Ügynökség EUROSUR Európai határırizeti rendszer EURTF- Uniós regionális munkacsoport EU SatCen az Európai Unió Mőholdközpontja FRA Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége FRAN Frontex Kockázatelemzési Hálózat FRO Alapjogi tisztviselı ICMPD Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztı Központ IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet JO Közös mővelet JORA Közös mőveletek jelentéstételi alkalmazása JRO Közös visszatérési mőveletek MS Tagállam OMNTE Mőszaki eszközök teljes minimális száma OPA Pilótával és pilóta nélkül is irányítható légi jármő PNR Utas-nyilvántartási adatállomány RPAS Távirányítású légijármő-rendszerek RTP Regisztráltutas-program SAC Schengeni társult ország SAR Kutatás és mentés SGO Kirendelt vendégtisztek SQF Határırizeti ágazati képesítési rendszer TEP Mőszaki eszközök egyesített erıforrása UNHCR az ENSZ Menekültügyi Fıbiztosának Hivatala WB-RAN Nyugat-balkáni Kockázatelemzési Hálózat WCO Vámigazgatások Világszervezete

1. BEVEZETÉS... 4 2. Fejlemények... 7 2.1 2-ben a külsı határokon tapasztalható helyzet... 7 2.2 Szakpolitikai szintő fejlemények... 10 2.3 Ügynökségi szintő fejlemények... 14 2.3.1 Fı események... 14 2.3.2 Helyzetismeret... 19 2.3.3 Támogató reagálás... 22 2.3.4 Vészhelyzeti reagálás... 27 2.3.5 Fejlesztés... 29 2.3.6 Szervezet... 32 3. A KÖLTSÉGVETÉSI, SZEMÉLYZETI ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 36 3.1 A költségvetés alakulása... 36 3.2 Általános költségvetés... 37 3.3 A 2. évre átvitt, 2014. évi elıirányzatok felhasználása... 38 3.4 Közbeszerzési szerzıdések odaítélése... 38 3.5 Szervezeti változások... 39 3.6 Munkaerı-felvétel... 40 3.7 Munkaerı-fejlesztés és képzés... 40 MELLÉKLETEK... 41 Az Igazgatótanács tagjainak felsorolása... 41 Az Igazgatótanács határozatainak felsorolása... 43 A közös operatív tevékenységek felsorolása... 45 Közös visszatérési mőveletek... 49 A közös operatív tevékenységek összehasonlító elemzése... 50 Képzési tevékenységek... 53 2. évi alapjogi jelentés... 56 Bevezetés... 56 Mőveletek... 56 Kockázatelemzés... 58 Frontex Helyzetelemzı Központ (FSC)... 58 Kapacitásfejlesztés... 59 Kutatás-fejlesztési tevékenységek... 62 Egyéb alapjogi kérdések... 63 Éves jelentés a dokumentumokhoz való hozzáférésrıl... 64 2. évi elıirányzatok... 66 A személyzet egységenkénti bontása 2. december 31-én... 67 Ideiglenes tisztviselık száma 2. december 31-én... 68

2, a Frontex tizedik évfordulójának éve egyben az Ügynökség létrehozása óta a legnagyobb próbatételt jelentı idıszak is volt. Az elmúlt évben számos olyan tényezı volt, amely valóban próbára tette az Ügynökséget és a schengeni térséget, és amely miatt a nemzeti és uniós szereplık elérték kapacitásaik határát. Mindenekelıtt a tavalyi év során nyilvántartásba vett 1,8 millió szabálytalan határátlépést kell megemlítenünk, ami a migráció nettó értékében kifejezve mintegy 1 millió embernek felel meg, akik elérték az EU tagállamait és a schengeni társult országokat. Ráadásul a migrációs áramlás földrajzilag néhány uniós tagállam, nevezetesen Olaszország és Görögország uniós külsı határainak meghatározott és a migrációs nyomásnak nagyon kitett szakaszaira összpontosult. Végezetül pedig a helyzet bonyolultságát tovább fokozta a külföldi harcosok jelensége és az, hogy a határigazgatási hatóságok nehezen tudják azonosítani ıket a be- vagy kilépésük megakadályozása érdekében, ami egy további jelentıs belsı biztonsági fenyegetéssel súlyosbítja a migrációt, ideértve a menekültügy kezelésével kapcsolatos kihívást is. Az Ügynökség által adott választ teljes mértékben az ezekre a kihívásokra adott uniós politikai válasz összefüggésébe kell helyezni, amelynek különleges sajátossága az úgynevezett uniós fogadóállomásokon alapuló megközelítés, amelyet az Európai Bizottság dolgozott ki. Az elmúlt évben az EU-nak politikai és operatív szinten is válságüzemmódban kellett dolgoznia, ami azt is jelentette, hogy támogatnia kellett az olyan operatív szereplıket is, mint a Frontex. A stratégia az volt, hogy a migráció és a menekültügy kezelésével kapcsolatos kihívásokkal az EU külsı határain birkózzanak meg, ezért volt fontos a Frontex és más uniós operatív szereplık, például az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Europol megerısítése. Az elsı prioritás az volt, hogy a 2 tavaszán bekövetkezett tragikus események után, amikor emberek százai vesztették életüket a Földközi-tenger középsı medencéjében, növeljük a kutató-mentı kapacitásokat. Az Ügynökség gyorsan reagált az uniós költségvetési hatóság határozatát követıen, amely megháromszorozta a két legfontosabb tengeri közös mőveletre, a Földközi-tenger középsı térségében és az Égei-tengeren folyó mőveletekre fordítható forrásokat. Ez tükrözıdött a mőveleti tervekben is, a gyakorlatban pedig úgy valósult meg, hogy jelentısen növelték a bevetett eszközöket, például a Triton és Poseidon közös mőveletben a bevetett eszközök száma megháromszorozódott. A Frontex 15 hajót és számos helikoptert és repülıgépet vetett be Olaszországban, Görögországban pedig 17 hajót légi támogatással. Az elmúlt évben több mint 250 000 ember megmentésében mőködött közre a tengereken. Míg kezdetben a nyilvánosság figyelme a tragikus események miatt a Földközi-tenger középsı térségére irányult, az Ügynökség éberen figyelte a többi területet is, különösen a görög külsı határokat, az Ügynökség által alkalmazott rugalmas megközelítés pedig lehetıvé tette, hogy azonnal növelje jelenlétét, és átcsoportosítson erıforrásokat az Égei-tengerre. A tavalyi év legnagyobb újdonsága azonban az volt, hogy kibıvítették az Ügynökség által a nemzeti hatóságok számára az azonosítás és a regisztrálás terén nyújtott támogatást, ideértve a migránsoktól a fogadóállomásokon történı ujjnyomatvételt is. Ez azt tette szükségessé, hogy jelentısen megnöveljék a vendégtisztek helyszíni jelenlétét, akik a nagyszámú migráns ügyét dolgozzák fel a görög szigeteken. Májustól júniusig az Ügynökségnek több mint 1000 tisztviselı bevetésével sikerült növelnie jelenlétét Görögországban és Olaszországban, ami óriási növekedést jelent ahhoz a mintegy 350 fıhöz képest, ami a 2 elsı hónapjaiban bevetett vendégtisztek átlagos száma volt. Az is támogatta a Schengeni Információs Rendszer alapján a fogadóállomásokon végzett kötelezı biztonsági ellenırzések teljesítményét, hogy több bőnüldözı tisztviselıt vetettek be a Frontex közös mőveleteiben. A cél nem csak a migráció szabályozására irányuló munka támogatása volt, amibe beletartoznak a visszatérés elıtti és a visszatérési tevékenységek is, hanem az is, hogy hozzájáruljanak a belsı biztonsághoz, különösen a 2. novemberi párizsi terrortámadások után. A Frontex és az Europol közötti operatív együttmőködésrıl 2. december 4-én, Brüsszelben aláírt megállapodás megteremtette a lehetıségét annak, hogy feldolgozzák és továbbítsák az Europolnak a határokon átnyúló bőncselekmények, különösen az embercsempészet gyanúsítottjainak személyes adatait. A Frontex megállapodást kötött az EUNAVFOR Med KBVP-misszióval is a Földközi-tenger középsı térségében folytatott tengerfelügyelettel kapcsolatos mőveleti koordinációról és információcserérıl. Ez volt az elsı alkalom, hogy a Frontex ilyen szorosan együttmőködött egy katonai misszióval az összekötı tisztviselık cseréjét is beleértve az embercsempészet üzleti modelljének felszámolása érdekében.

A helyszínen folytatott intézményközi együttmőködés megerısítése iránti növekvı igény kiegészült az uniós regionális munkacsoportok (EURTF) létrehozásával, elıször Cataniában, késıbb pedig Pireuszon. A Frontex az EURTF-en keresztül nem csupán adminisztratív támogatást nyújtott a partnereknek, például az EASO-nak, az Europolnak, az Eurojustnak, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) és az EUNAVFOR Med-nek, hanem támogatta a nemzeti partnerekkel folytatott együttmőködésüket is, amelyek szintén részei az EURTF-nek. Az Ügynökség azonban nemcsak válságreagálási mechanizmusként mőködött, hanem kapacitásfejlesztési szereplıként, és néhány új munkafolyamatot és tevékenységet indított el az elmúlt évben. Például az Eurodac (európai ujjnyomat-azonosító rendszer) regisztrálási kísérleti projektet, amelyet az eu-lisa-val és az EASO-val közösen folytattak le, és amely javította a fogadó tagállamok által a vegyes összetételő migránscsoportok áramlásának azonosítása és regisztrálása érdekében bevezetett üzleti folyamatokat és kapacitásokat. A Frontex kísérleti programot is indított, és végül megkötötte a légi felügyeleti szolgáltatás beszerzésére vonatkozó keretszerzıdést, hogy teljessé tegye a közös mőveleteinek végrehajtásához szükséges képességek körét. Az Ügynökség javította képzési portfólióját is, különösen azzal, hogy elindította a stratégiai határigazgatás európai közös mesterképzését. Végezetül az Ügynökség elıkészítette és aláírta az eddigi legfontosabb technikai segítségnyújtási projektjének, azaz az IPA II keretében finanszírozott, Regionális támogatás a védelemvezérelt migrációkezeléshez a Nyugat-Balkánon és Törökországban elnevezéső projekt támogatási megállapodását. Végeredményben 2-ben fontos változások következtek be, kezdve azzal, hogy januárban az Ügynökség a Varsóban, a Plac Europejskin lévı új épületébe költözött, egészen addig, hogy decemberben az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Határ- és Parti İrség létrehozására. Ez a javaslat, amelyrıl jelenleg a jogalkotási eljárás keretében tárgyalnak, tovább fogja erısíteni az Ügynökség megbízatását és erıforrásait. A Frontexnél az Igazgatótanácstól kezdve az Ügynökség vezetéséig és személyzetéig már megkezdtük az elıkészületeket az új feladatok végrehajtására, hiszen az uniós külsı határok igazgatásának megerısítése és a schengeni térség irányításának megszilárdítása terén nincs vesztegetni való idı. Marko Gašperlin Az Igazgatótanács elnöke és Fabrice Leggeri Ügyvezetı igazgató

1. BEVEZETÉS Megbízatás A Frontex az EU Alapjogi Chartájával és más nemzetközi kötelezettségekkel összhangban támogatja, koordinálja és fejleszti az európai határigazgatást. A Frontex az alkalmazandó uniós vívmányokkal, különösen a schengeni határ-ellenırzési kódexszel összhangban támogatja a tagállamokat a hatékony, valamint magas és egységes színvonalú határellenırzés megvalósításában. A Frontex koordinálja az operatív és uniós intézkedéseket, hogy közös választ adjanak a külsı határokon kialakuló különleges helyzetekre. A Frontex kombinált eszközként fejleszti a tagállami és uniós szintő kapacitásokat, aminek során a külsı határokon tapasztalható migrációs hullámok jelentette kihívásokra összpontosít, de hozzájárul a határokon átnyúló bőnözés és a terrorizmus leküzdéséhez is a külsı határokon. Az Ügynökség jövıképe A Frontex a hiteles Európai Határirányítási Ügynökség, amely erısíti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget. A Frontex támogatja a tagállamokat feladataik teljesítésében azzal, hogy a szolidaritás szellemében segíti a mőveleteiket, különösen azokban a tagállamokban, amelyek aránytalanul nagy nyomással szembesülnek a külsı határaikon. A Frontex a hatékony határellenırzésre és a határokon átnyúló bőnözés elleni küzdelemre azonos figyelmet fordítva alkalmazza az integrált határigazgatás koncepcióját. Az Ügynökség feladatának ellátása érdekében minden rendelkezésre álló eszközt hatékonyan alkalmaz, ideértve többek között az ügynökségek közötti fokozott együttmőködést és a nem uniós és a harmadik országokkal folytatott együttmőködést. A Frontex elımozdítja az európai határırizeti kultúrát, és annak szerves részeként teljes körően tiszteletben tartja és támogatja az alapvetı jogokat. Külön figyelmet fordít a menedékjogra, a nemzetközi védelemre és a visszaküldés tilalmának elvére. A Frontex fejleszti a tagállamok kapacitásait és képességeit, arra törekedve, hogy egy mőködı európai határırségrendszert alakítson ki. Szakértı személyzetének, valamint operatív és adminisztratív kapacitásainak köszönhetıen a Frontex képes hozzáadott értéket teremteni az Európai Unió számára. Határigazgatási kérdésekben elsısorban a Frontex biztosítja az operatív támogatást és szakértelmet a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek számára. Értékek A csapatmunkára összpontosító és nyílt kommunikáción alapuló keretrendszerben a Frontex személyzete osztja és megéli a szervezeti értékeket. Következésképpen magas szintő szakmaisággal folytatja tevékenységét. A Frontex tevékenységeit a humanitás kapcsolja össze az alapvetı jogok mint a hatékony integrált határigazgatás elengedhetetlen és szerves elemének elımozdításával és tiszteletben tartásával, ami a Frontexbe vetett bizalom alapját képezi. A jelentés célja A Frontex 2. évi általános jelentése a 2. évi munkaprogramot veszi viszonyítási pontként, de nem célja, hogy az abban kitőzött célok mindegyike tekintetében összevetést készítsen. Átfogó áttekintést ad az olvasónak a 2 során végzett tevékenységekrıl, emellett pedig kiemel egyes operatív tevékenységeket és teljesítményeket. Ezt a tájékoztatást általános pénzügyi információk, valamint a különbözı tevékenységi típusok jegyzékeit, a közös mőveletek összehasonlító elemzését, továbbá a költségvetési és humánerıforrás-adatokat összegzı mellékletek egészítik ki. Egyes információkat az összefüggések megvilágítása érdekében több fejezetben megismétlünk.

2. Fejlemények 2.1 2-ben a külsı határokon tapasztalható helyzet 2-ben a tagállamok a külsı határokon több mint 1 820 000 illegális határátlépés észlelését jelentették. Ez a korábban soha nem látott nagyságú szám hatszorosa a 2014-ben bejelentett észlelt eseteknek, amely már maga is egy példátlan év volt, hiszen 2014 áprilisa óta rekordnagyságú havi átlagértékeket figyeltek meg. 2 azzal indult, hogy januárban rendkívül sok esetet észleltek (több mint 20 000-et, szemben a 2009-2014-es idıszak januári átlagával, a 4700 észlelt esettel), minden ezt követı hónap pedig újabb havi rekordot döntött. Az egyik fordulópontot a július jelentette, amikor több mint 100 000 esetet észleltek, ami egybeesett a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság törvényének módosításával, amely lehetıvé tette a migránsok számára, hogy jogszerően áthaladjanak az országon, viszont megkövetelte tılük, hogy vagy hagyják el az országot 72 órán belül, vagy pedig kérelmezzenek menedékjogot. Ez ahhoz vezetett, hogy tovább nıtt a migrációs hullám, a nyári hónapokban a határ menti területeken megfigyelhetı kaotikus jelenetek arról tanúskodtak, hogy a helyzet kicsúszott az irányítás alól. Szeptemberben az állami hatóságok elrendelték busz- és vonatjáratok rendelkezésre bocsátását a nyugat-balkáni országokban és néhány tagállamban, de a hullám tovább nıtt egészen októberig. Novembertıl valamelyest enyhült a helyzet, azonban a decemberre vonatkozó uniós teljes szám több mint 220 000 észlelt eset még mindig jóval meghaladta az egész 2013-as évre vonatkozó számadatot. Nincs olyan uniós rendszer, amely az illegális határátlépés után képes nyomon követni az emberek Unión belüli mozgását. Ezért nem lehet meghatározni azoknak a személyeknek a számát, akik illegálisan lépték át az EU külsı határainak két szakaszát. Csak megbecsülni lehet, hogy mintegy 1 000 000 személyrıl van szó, mégpedig azon feltételezés alapján, hogy minden olyan migráns esetében, aki elıször Görögország határát lépte át illegálisan, utána egy második alkalommal azt észlelték, hogy a Nyugat-Balkán felıl lépett be. Az illegális határátlépés észlelt eseteit a legnagyobb számban a Földközi-tenger keleti részén áthaladó útvonalon jelentették (885 386), fıként Törökország és az Égei-tenger keleti térségében fekvı görög szigetek között. Azonban csak kevesen kérelmeztek menedékjogot Görögországban, ehelyett a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal közös határon keresztül elhagyták az országot, majd folytatták az útjukat a Nyugat-Balkánon át, eredetileg a magyar szerb határ felé, ahol menedékjogot kérelmeztek, majd továbbindultak végleges úti céljuk felé az EU-ban. Szeptember közepétıl a migrációs hullán áttevıdött a szerb horvát határra, miután Magyarországon ideiglenes mőszaki akadályt építettek és tranzitzónákat hoztak létre a menedékkérelmek azonnali feldolgozása céljából, ahol fennállt a lehetısége, hogy a migránsokat visszaküldik Szerbiába. Ezzel szemben a Földközi-tenger középsı térségén áthaladó útvonalon mintegy 154 000 illegális határátlépést észleltek, ami enyhe csökkenés az elızı évhez képest, azonban ez a szám továbbra is magasabb, mint az EU egészében 2011-ben, az úgynevezett arab tavasz évében észlelt esetek teljes száma (141 051). A visszaesés annak tudható be, hogy csökkent az észlelt szírek száma (2014-ben mintegy 40 000, 2-ben 7448), miután a hullám áttevıdött a Földközi-tenger keleti részén áthaladó útvonalra. A Földközi-tenger nyugati részén áthaladó útvonalon a Spanyolország és Marokkó közötti együttmőködés a kulcsa annak, hogy viszonylag alacsony szinten tartották a Marokkó és Spanyolország közötti szárazföldi útvonalon észlelt esetek számát. Emiatt a szubszaharai térségbıl érkezı migránsok inkább a tengeri útvonalat választják Spanyolország felé, és egyre gyakrabban inkább Líbiából indulnak el, mivel néhány állampolgárság esetében Olaszország elérése után kisebb a valószínősége a visszaküldésüknek, mint Spanyolországból. A nyugat-afrikai útvonalon amely Szenegált, Mauritániát és Marokkót köti összes a spanyol Kanáriszigetekkel az Atlanti-óceánon megtett veszélyes út után elhanyagolhatók a számok, bár egyre többen indulnak el Marokkóból. Ez az alacsony szám a közös határırizeti tevékenységeknek és az illegális határátlépés közben felderített személyek hatékony visszaküldésének tulajdonítható.

A keleti szárazföldi határon egy új útvonal alakult Norvégia és Finnország és az Oroszországi Föderáció közötti szárazföldi határon (amelyet sarkvidéki útvonalnak is neveznek). A fı megcélzott határátkelıhely a norvégiai Storskogban található határátkelıhely volt, ahol szokatlanul nagy számban regisztráltak menedékjog iránti kérelmeket 2-ben (több mint 6200-at). A norvég-orosz határon enyhült a helyzet decemberben, amikor az Oroszországi Föderáció újra bevezette azt a gyakorlatot, hogy megakadályozza azon utazók kilépését, akik nem rendelkeznek megfelelı úti okmánnyal ahhoz, hogy továbbmenjenek az EU-ba. Finnország esetében a jelenség 2 szeptemberében indult el, majd különösen decemberben terjedt el, egészen addig, amíg meg nem állították a norvégiai Storskog határátkelıhely felé tartó irreguláris migrációt. A jelenség továbbra is megfigyelhetı Finnország két legészakibb határátkelıhelyén (Salla és Raja-Jooseppi). 2-ben 694 irreguláris migráns érkezett az Oroszországi Föderációból Salla és Raja- Jooseppi határátkelıhelyeihez. Az EU-ba 2 során szabálytalanul belépı migránsok körében a legnagyobb arányban azok képviseltették magukat, akik azt állították magukról, hogy Szíriából (600 767) és Afganisztánból (267 485) érkeztek. Bár a migránsok legnagyobb részét kétségtelenül a szírek teszik ki, pontos számukat nehéz megállapítani, mivel sok más migráns is azt állítja, hogy Szíriából érkezett, hogy ilyen módon felgyorsítsa az utazását. A határ-ellenırzési hatóságok számára az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy megállapítsák nagyszámú, okmányokkal alig rendelkezı migráns személyazonosságát. 2014 óta az észlelt nyugat-afrikaiak száma folyamatosan nıtt, így a felderített esetek száma 2-ben elérte a 64 000-et, és ennek majdnem 85%-a a Földközi-tenger középsı térségén áthaladó útvonalon történt. Ezt a növekvı tendenciát mindenképpen kezelni kell. A kelet-afrikaiakkal szemben, akik inkább egy másik tagállamban kérelmeznek menedékjogot, a nyugat-afrikaiak Olaszországban kérnek menedéket, és lényegében ık teszik ki a legnagyobb hányadát az ebben az országban lévı menedékkérıknek. Míg Görögország és Olaszország mint a két fı belépési pont rendkívül intenzív nyomás alá került, és napi több ezer érkezést jelentettek, a migránsok nagymértékő beáramlása új tapasztalatot jelentett több más tagállam számára. A fı kihívások közé tartozik a felügyelt területek bıvülése, a kutatási és mentési beavatkozások iránti növekvı igény, továbbá hogy nincsenek létesítmények több ezer ember rövid idı alatt történı fogadására és elhelyezésére, ahogy a szakértelem is hiányzik, hogy felismerjék a nem tipikus úti okmányokat, nehézséget jelent az állampolgársággal vagy életkorral kapcsolatos hamis nyilatkozatok kezelése, valamint hogy az ujjlenyomatokat nem szisztematikusan viszik be az Eurodac adatbázisba 1. Végül, de nem utolsó sorban a határokon elvégzett regisztráció során alaposabban figyelembe kell venni a belsı biztonsági kockázatokat. A 2. november 13-i párizsi támadások egyértelmően bizonyították, hogy a terroristák felhasználhatják az irreguláris migránsok hullámát az EU-ba való belépésre. A részt vevı terroristák közül kettı korábban illegálisan lépett be Lerosz szigeténél, ıket a görög hatóságok vették nyilvántartásba, és ekkor hamis szíriai okmányokat mutattak be, hogy felgyorsítsák a regisztrációs folyamatot. Mivel a migránsok túlnyomó többsége okmányok nélkül érkezik, az állampolgárságukról tett nyilatkozataik ellenırzéséhez elengedhetetlenek az átvilágítási tevékenységek. Gyakran tesznek hamis nyilatkozatot az állampolgárságokról az olyan állampolgárok, akik valószínőleg nem kapnak menedéket az EU-ban, vagy akiket valószínőleg visszaküldenek a származási országukba vagy a tranzitországba, illetve akik elınyt akarnak ebbıl kovácsolni, hogy így gyorsítsák fel az útjukat. Mivel sok személy érkezése alapvetıen továbbra is kétes többféle okból - hamis személyazonosító okmányok, a személyazonosító okmányok hiánya, a bejelentett állampolgárság valódiságával kapcsolatos aggályok -, és mivel nem ellenırzik alaposan és nem is szankcionálják azokat, akik ilyen hamis nyilatkozatot tesznek, fennáll a kockázata, hogy néhány személy, aki biztonsági fenyegetést jelent az EU számára, kihasználja ezt a helyzetet. 1 Az Eurodac rendszer lehetıvé teszi az Európai Unió (EU) tagállamai számára, hogy segítsenek azonosítani a menedékkérıket és az Unió külsı határainak illegális átlépése során elfogott személyeket.

Az észlelt illegális határátlépések példátlanul magas számának egyik másik következménye, hogy hirtelen megsokasodtak az erıszakos incidensek is az EU külsı határai mentén. A profitra éhes embercsempészek egyre gyakrabban teszik kockára a migránsok életét, sıt a határıröket is fenyegetik, amikor vissza akarják szerezni a hajóikat, vagy meg akarnak szökni a letartóztatásból. A határokat csoportosan átlépı nagyszámú ember megjelenése erıszakot szült, ami rendészeti beavatkozást követelt meg, azaz olyan feladatok ellátását, amelyre a határ-ellenırzési hatóságok nincsenek sem megfelelıen felszerelve, sem pedig kiképezve. Félelmetesen nehéz megbecsülni a halálesetek számát a határt szabálytalanul átlépı migránsok körében, mivel lehetetlen pontos nyilvántartást vezetni az eltőnt személyekrıl. A Frontex nem tart nyilván ilyen adatokat, csak a közös mőveletek során talált holttestek számát tudja jelenteni. 2- ben 470 holttestet jelentettek be a Földközi-tenger térségében, ami 112%-os növekedés 2014-hez képest. Az IOM becslése szerint 2 során több mint 3770 személy tőnt el vagy halt meg a Földközitenger térségében.

2.2 Szakpolitikai szintő fejlemények 2 sajnálatos eseményei során migránsok ezrei tették kockára életüket, hogy átkeljenek a Földközitengeren és az Égei-tengeren. Az EU külsı határaira nehezedı rendkívüli nyomás januárban kezdıdött, ezt követıen pedig minden hónapban új havi rekordot döntött az EU-ba jogellenesen érkezı személyek száma. Májusban az Európai Bizottság elıterjesztette az európai migrációs stratégiát, hogy kezelje a Földközitengeren kialakult válsághelyzetet, valamint meghatározza az EU migrációkezelési politikáját formáló közép- és hosszú távú prioritásokat. A stratégia négy pillére épült: az irreguláris migráció ösztönzıinek csökkentése; az életek megmentése és a határok biztosítása; a közös menekültügyi politika megerısítése; és a legális migráció új politikájának kidolgozása. E logika alapján 2-ben három átfogó végrehajtási csomagot készítettek elı. Néhány elem a tagállamok sürgıs szükségleteit kezelte, néhány más elemet pedig az Európai Parlament és az Európai Tanács jogalkotási eljárása keretében dolgoztak ki. Határ-ellenırzési csomag 2 decemberében az Európai Bizottság intézkedéscsomagot terjesztett elı azzal a céllal, hogy a személyek szabad mozgásának garantálása mellett biztosítsa az EU határait, hatékonyabban kezelje a migrációt, és javítsa az Európai Unió belsı biztonságát. A javaslatokat rendes jogalkotási eljárásra bocsátják, és az Európai Parlament és a Tanács 2016 során fogja végigtárgyalni azokat. A javaslatokból és jelentésekbıl álló csomag öt fontos elemet foglal magában. (i) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség Az Európai Bizottság közzétette az Európai Határ- és Parti İrségrıl és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattervezetet. Ez a javaslat jelentısen megerısíti a Frontex megbízatását a külsı határok igazgatás és a visszatérés terén. A Frontexet átnevezik Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggé. A rendelet létre kívánja hozni az Európai Határ- és Parti İrséget, amely összekapcsolja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (az Ügynökség) független erıforrásait és a határigazgatásért felelıs tagállami hatóságokat. Az Európai Határ- és Parti İrség közös felelısséget vállalna az integrált határigazgatás megközelítésének végrehajtásáért, valamint biztosítaná a szigorú közös határigazgatási normák hatékony alkalmazását, szükség esetén pedig operatív támogatást nyújtana és beavatkozna, hogy gyors választ adjon a külsı határokon kialakult válságokra. Az Európai Bizottság által elıterjesztett javaslat nemcsak az integrált határigazgatást erısíti meg, hanem javítja az EU külsı határainak irányítását is azzal, hogy új hatásköröket ruház az Ügynökségre, és az operatív kapacitások terén megerısíti függetlenségét. A javasolt új szabályok egy panasztételi mechanizmust is létrehoznak az Ügynökség tekintetében, hogy azok a személyek, akik úgy érzik, hogy az Ügynökség operatív beavatkozása során megsértették alapvetı jogaikat, panaszt nyújthassanak be. (ii) A schengeni határ-ellenırzési kódex felülvizsgálata A Bizottság javaslata a Tanács 2. november 9-i és 20-i következtetéseinek kifejezett felhívására adott választ, amelyek felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatot a Schengeni határellenırzési kódex olyan célirányos módosítására vonatkozóan, amely a schengeni térség külsı határain lehetıvé teszi az uniós állampolgárok szisztematikus, a biometrikus adatokra is kiterjedı, a releváns adatbázisok felhasználásával történı ellenırzését, amelynek során teljes körően kihasználják a technikai megoldásokat annak érdekében, hogy az intézkedések ne gátolják a szabad mozgás zökkenımentességét.

(iii) Európai úti okmány az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatéréséhez A javaslat a harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolása érdekében megfelelıbb szabványos uniós úti okmányokat kíván létrehozni. Ez az új okmány jobb biztonsági elemekkel rendelkezik, és az 1994 óta használatban lévı modellt váltja fel. Az új javaslat javítani kívánja a harmadik országokkal folytatott tárgyalások hatékonyságát, hogy visszavegyék az EU-ban illegálisan tartózkodó állampolgáraikat, és szélesebb körben alkalmazzák a meglévı visszafogadási megállapodásokat. (iv) EUROSUR-kézikönyv Az európai határırizeti rendszer végrehajtásáról és irányításáról szóló gyakorlati kézikönyv elfogadásáról szóló bizottsági ajánlást a határ-ellenırzési csomag részeként mutatták be. E kézikönyv elkészítése a tagállamok, a Frontex és az Európai Bizottság szakértıinek együttes munkájának köszönhetı. (v) A nyolcadik féléves jelentés a schengeni térségrıl A féléves bizottsági jelentés évente kétszer áttekintést ad az uniós intézményeknek a schengeni rendszer mőködésérıl. A schengeni térség elıtt álló két fı kihívással foglalkozik: a menekültválsággal és a terrorfenyegetettséggel. A jelentés kiemeli, hogy a jelenlegi válság hatékony kezelésének alapvetı elıfeltétele az EU külsı határainak megerısített védelme. Uniós cselekvési terv a migránsok csempészése ellen (2 2020) 2 májusában a Bizottság azzal a céllal adta ki ezt az uniós cselekvési tervet, hogy meghatározza az európai biztonsági stratégia és az európai migrációs stratégia végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ez a dokumentum kiemeli és jelzi azokat a konkrét feladatokat, amelyek célja, hogy hatékonyan fellépjen az irreguláris migrációt elısegítı bőnszervezetekkel szemben. A visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési terv Szeptemberben az Európai Bizottság cselekvési tervet nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a visszatérésrıl. A terv meghatározza a tagállamok által azonnal és középtávon meghozandó intézkedéseket, hogy (i) javítsák az önkéntes visszatérést; (ii) megerısítsék a visszatérésrıl szóló 2008/115/EK irányelvet; (iii) javítsák az információmegosztást; (iv) megerısítsék a Frontex megbízatását a visszatérési mőveletek terén; és végül (v) létrehozzák a visszatérés kezelésének integrált rendszerét. Ezzel párhuzamosan a Bizottság elfogadta a visszatérésrıl szóló kézikönyvet, amely gyakorlati utasításokat ad a nemzeti illetékes hatóságok számára azon migránsok visszatérésének lebonyolításához, akik nem jogosultak az Európai Unióban tartózkodni. A biztonságos származási országok közös európai jegyzéke Az Európai Bizottság rendeletre irányuló javaslata létre kívánja hozni a biztonságos származási országok egész Európára érvényes jegyzékét, amely lehetıvé teszi majd azon jelöltek egyéni menedékjog iránti kérelmeinek gyorsabb feldolgozását, akik biztonságosnak tekintett országokból érkeznek. A javaslat elıírja a gyorsabb visszatérést is abban az esetben, ha a kérelem egyéni elbírálása alapján nem erısítik meg a menedékjogot. A uniós tagállamokkal folytatott megbeszélések és azok gyakorlatai alapján a Bizottság javaslatot tett arra, hogy Albániát, Bosznia és Hercegovinát, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót, Szerbiát és Törökországot vegyék fel a biztonságos származási országok uniós jegyzékébe. Az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv Az Európai Bizottság eredetileg 2011-ben terjesztette elı a javaslatot, az Európai Parlament és a Tanács pedig 2 decemberében jutott megállapodásra az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bőncselekmények és súlyos bőncselekmények megelızése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történı felhasználását szabályozó uniós irányelv kompromisszumos szövegérıl. Az irányelv azt kívánja szabályozni, hogy légitársaságoknak továbbítaniuk kell a nemzetközi légi járatok utasainak PNR-adatait a tagállamoknak, és hogy ezeket az adatokat hogyan kell feldolgozniuk az illetékes hatóságoknak. Az irányelv megállapítja, hogy az összegyőjtött PNR-adatokat kizárólag a terrorista és a súlyos bőncselekmények megelızése, felderítése, kivizsgálása és büntetıeljárás alá vonása érdekében szabad kezelni.

Intelligens határok csomag A Bizottság elıször 2013-ban terjesztette elı az Intelligens határok csomagot, amely három rendeletre tett javaslatot: a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról szóló rendeletre, a regisztráltutas-program (RTP) létrehozásáról szóló rendeletre, valamint a schengeni határ-ellenırzési kódex módosításáról szóló rendeletre, amely e két rendszer mőködését építi be a kódexbe. Az Európai Parlament és a Tanács által felvetett számos technikai és költségvetési kérdés miatt az Európai Bizottság felkérésére az eu-lisa 2 egy megvalósíthatósági tanulmányt és egy kísérleti projektet indított el, hogy tesztelje a két javaslattal kapcsolatos technikai lehetıségeket. A kísérleti projektrıl szóló jelentést és a 2014-ben elvégzett megvalósíthatósági tanulmányt 2 végén nyújtották be, amelyeket felhasználnak az Európai Bizottság 2016 márciusában benyújtandó felülvizsgált rendelettervezeteiben. Az Intelligens határok csomag az irreguláris migráció visszaszorításával javítani fogja a külsı határok igazgatását, miközben megkönnyíti a határátlépést az elızetes utasvizsgálatnak alávetett gyakori utazók számára. Megerısített együttmőködés az Europollal 2-ben a Frontex és az Europol operatív együttmőködési megállapodást írt alá azzal a céllal, hogy az operatív információk cseréjén, a kockázatelemzés és a határokon átnyúló bőnözés ellen folytatott küzdelem terén folyó együttmőködés továbbfejlesztésén, valamint az operatív tevékenységek közös megtervezésén keresztül javítsák az együttmőködésüket a határokon átnyúló bőnözıi tevékenységek elleni küzdelemben. Az új megállapodás értelmében a Frontex elküldheti a bőncselekményekkel gyanúsított személyek személyes adatait az Europolnak. A személyes adatok Frontex és az Europol közötti továbbítása a tagállamok által a Frontex által koordinált tevékenységek során olyan emberekrıl győjtött információkra korlátozódik, akiket határokon átnyúló bőnözıi tevékenységekben való érintettséggel gyanúsítanak. Együttmőködés harmadik országokkal A Frontex Igazgatótanácsa által 2-ben hozott határozat alapján a Frontex kiküldheti elsı összekötı tisztviselıjét egy partner harmadik országba. A Földközi-tenger keleti térségén áthaladó útvonalon kialakult migrációs helyzet és a nagy múltra visszatekintı jó együttmőködés miatt Törökország kapott prioritást. A Frontex összekötı tisztviselıje felel majd a török határigazgatási hatóságokkal folytatott operatív együttmőködés elısegítéséért, és közremőködik a migráció terén az EU és Törökország között létrejött cselekvési tervben. Az EASO és a Frontex ENPI-program 3 keretében végrehajtott közös technikai segítségnyújtási projektjén keresztül, amely a marokkói és tunéziai hatóságokkal ismertette meg az ügynökségek munkáját, egy fontos lépést tettek meg a marokkói hatóságokkal közösen abba az irányba, hogy munkamegállapodást kössenek. Az Igazgatótanács 2006-ban bízta meg a Frontexet a Marokkóval megkötendı munkamegállapodás letárgyalásával; ezen idıpont és 2 vége között a két fél megállapodott a munkamegállapodás szövegérıl, amely készen áll arra, hogy 2016-ban aláírják. A Koszovóval 4 folytatandó megerısített együttmőködésre azáltal nyíltak új lehetıségek, hogy az Igazgatótanács szeptemberi ülésszakán elfogadták azt a meghatalmazást, hogy a Frontex kezdje meg a tárgyalásokat az ország határırizeti hatóságaival egy munkamegállapodás megkötésérıl. 2-ben a Frontex folytatta a keleti partnerség integrált határigazgatással kapcsolatos kapacitásfejlesztési projektjét a keleti partnerség hat országában: Örményországban, Azerbajdzsánban, Belaruszban, Grúziában, Moldovában és Ukrajnában. A WCO-val, az IOM-mel és a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztı Központtal (ICMPD) együttmőködésben végrehajtott projekt fı célja, hogy gondoskodjon a határbiztonságról, és a korrupció elleni küzdelem biztosítása mellett elısegítse a személyek és áruk jogszerő mozgását a térségben. 2 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagymérető IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végzı európai ügynökség 3 Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz célja az Európai Unió (EU) és a Földközi-tenger partvidéke mentén fekvı partnerországok közötti együttmőködés megerısítése. 4 Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. számú ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Hogy növelje szerepvállalását a partner harmadik országok határırizeti hatóságait támogató technikai segítségnyújtási projektekben, a Frontex a 2016 2018-as idıszakra támogatási megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a Regionális támogatás a védelemvezérelt migrációkezeléshez a Nyugat-Balkánon és Törökországban elnevezéső program végrehajtására. Ezt a projektet közismert nevén IPA II a Frontex koordinálja, a végrehajtási partnerek között pedig ott van az EASO, az IOM és az UNHCR. Az egyik ikermegállapodást az IOM fogja vezetni, ahol a Frontex tanácsadó szerepet tölt be. Ez a megállapodás a nem személyes információk cseréjének javítására fog összpontosítani a térségben, és hozzájárul a támogatott önkéntes mechanizmusok létrehozásához a kedvezményezett országokban.

2.3 Ügynökségi szintő fejlemények 2.3.1 Fı események Nehéz év a kék határokon 2-ben példátlan mértékben megnıtt az uniós tagállamok területére történı irreguláris határátlépések száma a tengeri határokon, különösen a Földközi-tenger keleti és középsı térségében. A migránsok túlterhelt és/vagy tengeri közlekedésre alkalmatlan hajókon, az idıjárási körülményeket figyelmen kívül hagyva érkeztek óriási számban, ami kutatási és mentési tevékenységeket tett szükségessé. Az Európai Tanács migrációról tartott 2. április 23-i rendkívüli ülésén majdnem háromszorosára, 70,4 millió EUR-ra növelték a Frontex tengeri mőveletekre szánt költségvetését, amelyek fogadó országa Olaszország és Görögország volt. Ennek eredményeként nagyobb mennyiségő operatív tevékenységet lehetett folytatni. A Frontex bebizonyította, hogy képes az új nagyságrendnek megfelelıen kibıvíteni tengeri mőveleteit. A legintenzívebb mőveleti idıszakban a tagállamok mintegy 1000 tisztviselıje látott el határ-ellenırzési feladatokat az európai partiırség-hálózat (EPN) Poseidon és Triton közös mőveleteinek mőveleti területein. Összességében a Frontex által koordinált közös tengeri mőveletekben használt tengeri és légi eszközök bevetési ideje több mint 81 000 járırórát tett ki, ami kétszerese a 2014-es számnak. Határırizeti tevékenységük több mint 254 000, a tengeren bajba került ember, azaz naponta majdnem 700 személy megmentéséhez járult hozzá. A tengerészek és a repülıszemélyzet által tett erıfeszítések elismeréseként 2-ben a Frontexet és a görög parti ırséget a Lloyd s List Shipping Award díjával tüntették ki a biztonság terén elért különleges eredményekért. Az uniós fogadóállomások koncepciója és az EU regionális munkacsoportja A külsı határaikon szükséghelyzettel szembesülı tagállamok támogatása érdekében tett azonnali beavatkozás részeként az EU elıterjesztette az uniós fogadóállomások koncepciójának kidolgozását és az uniós regionális munkacsoportok (EURTF) létrehozását Görögországban és Olaszországban. Felkérték a Frontexet, hogy tegye mőködıképessé és vezesse be a két koncepciót. Néhány hónapon belül a fogadóállomások és az uniós regionális munkacsoportok is létrejöttek és mőködtek. Jelentıs logisztikai erıfeszítést igényelt az összes szükséges IKT-berendezéssel felszerelt mobil iroda telepítése, különösen a szóban forgó szigeteken. A fogadóállomások platformot kínálnak az uniós ügynökségek (az EASO, a Frontex, az Europol és az Eurojust) számára, hogy integrált módon támogassák a vegyes összetételő migrációs nyomással szembesülı tagállamokat, míg az uniós regionális munkacsoport (EURTF) koordinációs platformként szolgált ennek végrehajtására. Mindegyik uniós ügynökség saját munkaterületeit (moduljait) viszi, a Frontex pedig eközben más ügynökségeknek is nyújt szolgáltatásokat, amelyek keretében mőködésbe helyezi a mindennapi feladatok ellátásához szükséges valamennyi eszközt. A két létrejött EURTF Pireuszon (Görögország) és Cataniában (Olaszország) mőködik. Az EURTF-k létrejötte megteremti az alapot a különbözı bevetett csapatok munkájának összehangolásához, megkönnyíti a helyzetfigyelést, valamint elısegíti a közöttük és az EURTF-ket fogadó tagállamok illetékes nemzeti hatóságai között folyó információcserét. 2 végére négy uniós fogadóállomás mőködött, illetve állt készen a migránsok fogadására: egy Görögországban (Leszboszon), három pedig Olaszországban (Lampedusa, Trapani és Pozallo). A Görögország és Olaszország által befogadott közös tengeri mőveletek keretében a tagállamok által bevetett szakértık és technikai erıforrások többféle tevékenység támogatásán keresztül járultak hozzá az uniós fogadóállomások koncepciójának megvalósításához: határırizeti tevékenységek a tengeri határokon; a bajba jutott személyek felkutatása és mentése;

szárazföldi járırtevékenység a partvidéken és a migránsok szállítása; a személyek átvilágítása állampolgárságuk megállapítása, valamint személyazonosságuk vagy úti okmányaik ellenırzése érdekében; a személyek azonosítása (az ujjnyomatvételt is beleértve) és regisztrálása; a védelemre szoruló személyek továbbirányítása; azon személyek visszaküldése, akiknek menedékjog iránti kérelmét a menekültügyi eljárás végén elutasították, illetve akik nem jogosultak az EU-ban maradni; információgyőjtés kockázatelemzési célból. Megerısített polgári-katonai együttmőködés a Földközi-tenger középsı térségében 2-ben a Frontexnek bizonyítania kellett, hogy képes összekapcsolni határigazgatási mőveleteit az uniós katonai partnerek által végrehajtott katonai tevékenységekkel. Áprilisban az Európai Tanács arra sürgette az összes uniós szereplıt, hogy a halálesetek megakadályozása érdekében mozgósítsák erejüket a Földközi-tenger középsı térségében, és a származási és tranzitországokkal folytatott együttmőködésen keresztül kezeljék az emberi katasztrófahelyzet kiváltó okait. A helyzetre adott válasz egyik eleme az embercsempészek és emberkereskedık elleni küzdelem, akik kizsákmányolják a kétségbeesett embereket. Az erre a nehéz helyzetre az Európai Unió által adott átfogó válasz részeként 2 júniusában a Földközi-tenger középsı térségében elindították az Európai Unió Sophia kódnevő 5 katonai mőveletét. A mővelet célja az volt, hogy azonosítsa, átvizsgálja, lefoglalja és eltérítse azokat a hajókat, amelyeket a gyanú szerint embercsempészetre és emberkereskedelemre használnak a nyílt vizeken. 2 során a Frontex koordinálta a Triton közös mőveletet a Földközi-tenger középsı térségében. A Frontex és az uniós katonai erık részérıl természetes lépés volt, hogy ésszerősítsék az együttmőködést és az operatív eljárásokat. A Frontex ügyvezetı igazgatója és a Sophia mővelet parancsnoka levélváltás útján megállapodott az együttmőködés módozatairól és a határellenırzés és a katonai mőveletek közötti felelısségmegosztásról. A Frontex többcélú mőveletei túlmutattak az érdekelt felek elvárásain. A Frontex támogatja a tagállamokat a határokon átnyúló bőncselekmények kezelésében és parti ırségi feladatok végrehajtásában, eközben pedig közös tengeri mőveleteket bonyolít le. A migránsok csempészésének felderítése mellett a Frontex által koordinált közös tengeri mőveletek támogatták a tagállamok által az olyan parti ırségi funkciók ellátása terén tett erıfeszítéseket is, amelyek más típusú bőncselekmények, például a kábítószer-kereskedelem felderítésére irányultak. Lefoglaltak mintegy 106 tonna hasist 160 millió EUR értékben, valamint 10,3 kg kokaint, 11,3 kg heroint és 5,4 kg marihuánát 1,3 millió EUR értékben (szemben 2014-gyel, amikor 43 tonna hasist foglaltak le több mint 65 millió EUR értékben, valamint 35 kg kokaint 2 millió EUR értékben), továbbá 239 kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított személy tartóztattak le. A kábítószerek nagy részét a Földközitenger nyugati és középsı térségében foglalták le. Emellett 336 millió cigaretta-csempészárut is lefoglaltak 38 millió EUR értékben (szemben a 2014-ben 2,8 millió EUR értékben lefoglalt 24 millió cigarettával), valamint hét esetben derítettek fel és jelentettek be lehetséges illegális halászati tevékenységet, egy esetben pedig lehetséges tengerszennyezést. A 2-ös EPN Poseidon közös tengeri mővelet során a fogadó tagállam hatóságai olyan hajókat is lefoglaltak, amelyek a gyanú szerint nagy mennyiségő fegyvert és lıszert szállítottak. Összességében a Frontex a legnagyobb uniós mőveleti szereplıvé vált a tengeri határokon, és a közös tengeri tevékenységekhez és más kapcsolódó szolgáltatásokhoz rendelt jelentıs, 70 millió EUR összegő költségvetéssel folyamatosan végezte tevékenységeit 2 során az Atlanti-óceántól kezdıdı és az egész Földközi-tengert felölelı hatalmas mőveleti területen. 5 A Sophia mővelet neve eredetileg EU NAVFOR MED mővelet volt.

A modernkori rabszolgaság: Emberkereskedelem A Frontex egyik 2-ös prioritása a bőnözés súlyos formái elleni küzdelem volt, amelyet az EMPACT (Európai Multidiszciplináris Platform a Bőnügyi Fenyegetettség Ellen) keretében valósított meg. A Frontex 23 mőveletben vett részt, amelyek három területre összpontosítottak: az illegális bevándorláshoz történı segítségnyújtás, az emberkereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem. A Frontex által koordinált ilyen jellegő tevékenységekre nagyszerő példa a VEGA Children 2 közös mővelet. A mővelet célja az volt, hogy a Frontex által 2-ben közzétett VEGA kézikönyv: Gyermekek a repülıtereken címő kiadványban felvázolt egységes mőveleti eljárásokat alkalmazva azonosítsa és észlelje az úton lévı kiszolgáltatott gyermekeket az EU külsı légi határain, és a megfelelı jóléti és védelmi intézményekhez irányítsa ıket. A közös mővelet hatóköre arra irányult, hogy javítsák a szakmai ismeretek megosztását a nemzetközi szervezetekkel és más érdekelt felekkel, összegyőjtsék a jövıbeli tevékenységekben végrehajtandó bevált gyakorlatokat, és felszámolják a bőnszervezetek tevékenységeit. A Frontex alapjogi tisztviselıjének és a Frontex alapvetı jogokkal foglalkozó konzultációs fórumának támogatásával a határırökbıl és a nemzetközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek szakértıibıl álló közös mőveleti csapatokat 12 nemzetközi repülıtéren vetették be a tagállamokban. A figyelemfelhívás és a VEGA Children koncepciójának kifejtése érdekében a helyi repülıtéri képviselıkkel együttmőködésben két nyilvános szemináriumot szerveztek a stockholmi és bukaresti repülıtereken. A részt vevı repülıterek 22 incidensrıl számoltak be. Ebbıl igazoltan kilenc incidens érintett kísérı nélküli kiskorúakat, akiket a mővelet során észleltek: ezen incidensek közül négyet jelentett Párizs (Charles de Gaulle), hármat Stockholm (Arlanda), kettıt pedig Brüsszel (Brüsszel-Zaventem). A jelentett incidensekben 11 gyermek volt érintett (az Egyesült Államok, Kongói Demokratikus Köztársaság, Szíria, Eritrea, Brazília, a Közép-afrikai Köztársaság és Franciaország). A közös mővelet során két személyt fogtak el gyermekcsempészet gyanújával: egy bolgár nıt a Brüsszel- Zaventem repülıtéren tartóztattak le, egy svéd nıt pedig az amszterdami Schiphol repülıtéren. A VEGA Children tevékenységeinek koncepcióját a jövıben ki lehetne terjeszteni a Frontex tengeri és szárazföldi határokon folyó tevékenységeire is. Kísérleti projekt légtérellenırzı szolgáltatások beszerzésérıl a közös operatív tevékenységek számára Miután biztató eredményekkel zárult az a kísérleti projekt, amely légtérellenırzı szolgáltatások beszerzésére irányult a 2014-ben végrehajtott közös mőveletek számára, 2 harmadik negyedévében a Frontex keretmegállapodást kötött légtérellenırzı szolgáltatások, eszközök és szakértıi támogatás beszerzésére a Frontex által koordinált közös mőveletekhez. A keretmegállapodás célja az volt, hogy a Frontex kifejlessze saját operatív kapacitásait a közös mőveletek, kísérleti projektek, gyors beavatkozások és technikai segítségnyújtási projektek során szükséges légtér-ellenırzési tevékenységekhez, hogy jobban eleget tudjon tenni a Frontex operatív igényeinek szükséghelyzet esetén, illetve olyan esetekben, amikor a tagállamok vagy schengeni társult országok egy adott idıszakban vagy helyen nem tudnak légtérellenırzést biztosítani a Frontex számára. A keretmegállapodás két tételbıl áll: az elsı tétel a tengerfelügyeletre, a második tétel pedig a szárazföldi határok ırizetére vonatkozik. Az elsı tételnél szükséges szolgáltatásokat, eszközöket és támogatást hat üzleti vállalkozás biztosítja, míg a második tételnél öt üzleti vállalkozás mőködik közre. Néhány vállalat mindkét tétel keretében nyújt szolgáltatásokat/eszközöket/támogatást. Annak tesztelése érdekében, hogy a keretmegállapodás alkalmas-e légtérellenırzı szolgáltatások, eszközök és szakértıi támogatás beszerzésére, a Frontex 2. november decemberben a keretmegállapodáson belül egy kísérleti projektet hajtott végre, és légtérellenırzı rendszert vetett be a Bulgária és Törökország közötti külsı szárazföldi határon, valamint a Magyarország és Szerbia közötti külsı szárazföldi határon.

A kísérleti projekt értékelése azt mutatta, hogy a keretmegállapodás jól mőködı középtávú megoldást nyújt a Frontex számára a légtérellenırzés terén meglévı operatív hiányosságok kitöltésére. A szolgáltatások jó minıségőek és költséghatékonyak. Európai közös mesterfokozat a stratégiai határigazgatásban 2. szeptember 7-én a Frontex elindította a stratégiai határigazgatás európai közös mesterképzését (EJMSBM). Ezt az innovatív mesterfokozatot azzal a céllal hozták létre, hogy választ adjanak a migrációs hullám miatt az európai határbiztonság és határigazgatás elıtt felmerülı egyre nagyobb kihívásokra, amelyeket stratégiai módon, a nemzetközi együttmőködés és partnerség keretében kell kezelni. Az EU-ban és schengeni társult országokban határigazgatási feladatkörökkel rendelkezı hatóságoktól 25 határırvezetınek (Ausztriából, Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Olaszországból, Litvániából, Lettországból, Hollandiából, Norvégiából, Lengyelországból, Portugáliából, Romániából, Spanyolországból, Svédországból, Svájcból és az eu-lisa-tól) nyílt lehetısége arra, hogy másfél évig együtt tanuljon. A programot három szakaszban bonyolítják le, mindegyik a teljes tanulmányi idıbıl egy-egy szemesztert tesz ki. A hat modulból álló elsı szakaszt már megtartották, a hallgatók pedig sikeresen teljesítették a követelményeket. A program 2016-ban folytatódik a második szemeszterrel és a harmadik szakasszal (szakdolgozat), ahol megkövetelik a hallgatóktól, hogy gondolkodó gyakorlati szakemberként függetlenül dolgozzanak egy jól körülhatárolt problémán, amelyet a nemzeti és európai határbiztonság szempontjából aktuális témában megírt záró szakdolgozatban kell feldolgozniuk. A mesterképzés tématerületei a következık: stratégiai tervezés és értékelés; irányítás és vezetıi szerep; uniós politikák; technológia és innováció a határbiztonságban; kockázatok és veszélyek kezelése; a határbiztonság globális összefüggései; kvalitatív és kvantitatív kutatásmódszertan. Alapelemei közé tartozik a szakmai etika, a határbiztonsági együttmőködés és az alapvetı jogok is. Minden modult egy másik felsıoktatási partner tart meg, ami lehetıséget kínál arra, hogy a hallgatók megismerjék a Hollandia, Spanyolország, Észtország, Lettország és Litvánia különbözı külsı nemzeti határain alkalmazott eltérı határigazgatási gyakorlatokat. A mesterképzés megtartására és a mesterfokozat odaítélésére létrejött konzorcium tagjai az Észt Biztonságtudományi Akadémia, a lettországi Rezekne Egyetem, a litvániai Mykolas Romeris Egyetem, a salamancai egyetem és az UNED (mindkettı Spanyolországban) és a Holland Védelmi Akadémia. A Frontex kulcsszerepet tölt be a konzorciumban, mivel ı biztosítja a program igazgatását és menedzselését, valamint azt, hogy a konzorciumban mindenhol ugyanazokat a minıségi normákat tartsák fenn. A felsıoktatási partnerek a nemzeti határır-akadémiákkal mint kiegészítı intézményekkel szorosan együttmőködve dolgoznak. A program oktatói gárdája 14 országból, 20 egyetemrıl, nyolc határır-akadémiáról, öt nemzetközi szervezettıl és a Frontextıl érkezik. A 18 hónapos intenzív tanulás és alkalmazott kutatás után a hallgatók nemzetközileg elismert közös oklevelet kapnak, egy olyan címet, amely már önmagában is innováció a felsıoktatásban. A programot validáló nemzetközi akkreditációs testület, amelyet az európai felsıoktatási akkreditációs konzorcium (ECA) keretében szerveztek meg, nagyra értékelte, hogy a program iránymutatást ad a közös oklevelek képzéseinek megtervezéséhez, és szem elıtt tartja az olyan vezetı szakemberek iránti igényt, akik képesek stratégiában gondolkodni, és megszerezték a határigazgatás gyorsan változó környezetében az új megoldások kezeléséhez szükséges készségeket. Tengeri határırizeti tisztviselık képzése Az új 656/2014/EU rendelet megállapította a Frontex által koordinált operatív együttmőködés keretében a külsı tengeri határok ırizetére vonatkozó szabályokat. A rendelet egyik hangsúlyos eleme a tengeren elfogott vagy megmentett emberek biztonsága. Az elmúlt években, de különösen 2-ben érezhetıen intenzívebbé vált a tengeren keresztül érkezı illegális bevándorlás. A Frontex által elıkészített, tengeri határırizeti tisztviselıknek szóló képzés egy arra szolgáló eszköz, hogy

megteremtsék és fejlesszék a Frontex által koordinált közös tengeri mőveletekben részt vevı tagállami egységek kapacitásait. Az elsı kísérleti képzést 2 márciusában tartották meg, ezt követte a szimulátor kísérleti képzés 2 augusztusában. A képzési igények értékelését 2 végén végezték el, a moduláris felépítéső tanfolyam valamennyi részét tesztelték, és elıkészítették a tanterv elsı változatát. A képzés bevezetése 2016 februárjában indul el. A tanfolyam elvégzéséhez szükséges teljes idı három hét; a tanfolyam négy modulból áll, ezek a jogszabályi háttér, határırizet, kutatás és mentés, valamint a szimuláció. Az elsı három modult távoktatásban tartják meg, ami azt jelenti, hogy a képzés résztvevıi fizikailag nincsenek ott ugyanazon a helyen. A tanfolyam egy bevezetı programmal indul, amikor a hallgatók és az oktatók találkoznak egymással, a hallgatók megkapják az alapvetı tájékoztatást a tanfolyammal, a célokkal és a tanfolyamra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A bevezetés alatt a hallgatók megismerkednek a Moodle elnevezéső távtanulási környezettel. A bevezetés után egy kb. két hónapos idıszak következik, amikor a hallgatók távtanulás keretében elsajátítják az összes szükséges részben interaktív tananyagot. A távtanulási elemet követıen a hallgatókat felkérik, hogy vegyenek részt egy összefoglaló modulon, a szimulációs képzésen. A szimulációban tesztelik és továbbfejlesztik az összes megszerzett elméleti tudást. E modul során a hallgatók közötti együttmőködés a közös tanuláson és cselekvésen keresztül fejlıdik. A fentiek szerint strukturált tanfolyam egyik hozzáadott értéke, hogy hatalmas mennyiségő anyagot illeszt bele egy ésszerő idıkeretbe, anélkül, hogy a hallgatóknak egy helyen kellene lenniük, az elméleti ismereteket gyakorlati készségekbe ülteti át, a szimulációs gyakorlatokon keresztül pedig növeli az együttmőködési képességet. Mindez egy mindenhol azonosan értelmezett munkavégzési normát teremt a közös mőveletekben szükséges tevékenységekben.

2.3.2 Helyzetismeret 6 A Frontex átfogóan kezeli a migrációval és az EU külsı határain tapasztalható bőnözéssel kapcsolatos információkat. Átfogó elemzéssel támogatja a tagállamokat, ami megteremti az alapját a célzott operatív együttmőködésnek és az adott európai intézmények igényei teljesítésének. Kikérdezési tevékenységek Az év során a Frontex fokozta a kikérdezési szakértık csapatainak bevetését, akik hírszerzési adatok győjtése érdekében meginterjúvolják a migránsokat. A Frontex jelentıs erıfeszítéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a terepen dolgozó kikérdezési szakértık megfelelıen ki legyenek képezve arra, hogy szembenézzenek a mőveleti területen kialakult helyzettel, és ismerjék azokat a hírszerzési követelményeket, amelyekkel a kockázatelemzés céljából foglalkozniuk kell. Az egyre nagyobb mennyiségő és egyre jobb minıségő kikérdezési interjúk amellett, hogy lehetıséget adnak arra, hogy betekintést nyerjünk a származási országokból kiinduló migrációs és menekülthullámokat meghatározó tényezıkbe, az elkövetési módokba és a tranzit- és célországokon áthaladó útvonalak mőködésébe azt is lehetıvé tették, hogy egyre nagyobb mennyiségő személyes adatot győjtsenek a terepen. Ennek eredményeként jelentısen nıtt az olyan kikérdezési interjúk száma, amelyek információkat tartalmaztak olyan személyekrıl, akiket az Europol embercsempészetben való részvétellel gyanúsít Olaszországban és Görögországban, és jobban fel lehetett térképezni az Észak-Afrikában, Törökországban, Olaszországban és Görögországban mőködı bőnszervezeteket, közvetlenül hozzájárulva ezzel a tagállamok hatóságai által folytatott nyomozásokhoz. Új megközelítés: Problémaorientált jelentéstétel 2-ben felülvizsgálták a negyedéves jelentések koncepcióját, amelyet a kockázatelemzési hálózat tevékenységeinek részeként dolgoztak ki. A negyedéves jelentések fontos elemét képezik a kockázatelemzési célból győjtött adatokkal kapcsolatos minıségbiztosításnak, valamint a közös elemzési tevékenységeknek is fontos eszközei. Úgy vélték, hogy a három kockázatelemzési közösségben, azaz a Frontex Kockázatelemzési Hálózatában (FRAN), a Nyugat-balkáni Kockázatelemzési Hálózatban (WB-RAN) és a Kelet-európai Kockázatelemzési Hálózatban (EB-RAN) végzett elemzési munka megérett arra, hogy megvalósítható és a hálózat relevanciájának fenntartása miatt szükséges is az adatleírás helyett egy inkább problémaorientált megközelítés bevezetése. A negyedéves jelentések immár könnyebben olvashatóak: tömörebbek és vizuálisabbak. Dolgoztak azon, hogy új adatvizualizálást és térképeket fejlesszenek ki. Az elsı kézikönyv a csalók kockázati profiljairól Csak egyetlen uniós szintő adatgyőjtési rendszer létezik az úti okmányok hamisításáról az EU-ban. Az egyedülálló európai okmányhamisítási kockázatelemzési hálózatot (EDF-RAN) 2011 szeptemberében indították el annak érdekében, hogy létezzen egy kidolgozott és rendszeresen aktualizált helyzetkép az okmányhamisítás mértékérıl és jellegérıl az EU külsı határain. Az EDF-RAN adatai szerint javult a csalók felderítése, azaz azoké a személyeké, akik más személy okmányait használják, és kihasználják, hogy fizikailag hasonlítanak az okmány eredeti tulajdonosához. Ez annak köszönhetı, hogy az úti okmányok fejlett biztonsági elemekkel vannak ellátva. Annak ellenére, hogy a mostanában kiállított útlevelekben széles körben használják a legújabb technológiákat és a biometrikus adatokat tartalmazó chipeket, a személyek fizikai ellenırzése még mindig problematikus lehet, mivel nem mindig áll rendelkezésre az automatizált összehasonlítást lehetıvé tevı berendezés. A kézikönyv kezelni kívánja ezt a problémát, és egy újabb gyakorlati eszközt bocsát a határırök rendelkezésére a csalós felderítéséhez. A kézikönyvet az EDF-RAN-ban dolgozó nemzeti szakértıkkel együttmőködve dolgozták ki. 6 A környezet megértése fontos elem a határbiztonsággal kapcsolatos döntéshozatalban

EUROSUR összevont szolgáltatások Az EUROSUR összevont szolgáltatások (EFS) a tagállamoknak és más érdekelt feleknek, például az Europolnak és az EMSA-nak a Frontex által nyújtott információ szolgáltatások állományát jelentik. Az EFS-t 2014-ben indították el, és azóta a különféle szolgáltatások készletévé fejlıdött, amely különbözı adatok széles körét egyesíti, és egy jobb helyzetképet ad a Frontex érdekelt feleinek az EU külsı határairól. Az általános cél a tagállamok helyzetismeretének javítása, hogy fokozzák a reagálóképességüket a különbözı helyzetekre, a fegyverkereskedelemtıl kezdve a kutatás-mentésig. Az EFS fejlesztése során 2-ben arra összpontosítottak, hogy folyamatosan javítsák a meglévı szolgáltatásokat, és az európai helyzetkép gazdagítása érdekében elımozdítsák az új szolgáltatások és információk integrálását. Az EFS 2-ös fejlesztései közé tartozik, hogy a legújabb elkövetési módokra reagálva kiterjesztették a Tengeri Szimulációs Modult (MSM). Ez a szolgáltatás az aktuális és elıre jelzett környezeti feltételek alapján szimulációkat mutat be a hajók lehetséges jövıbeli pozíciójáról. Emellett az év során jelentısen fejlesztették a légköri és tengerviszonyokról részletes környezeti információkat adó szolgáltatást is. Ez a szolgáltatás ma már a különbözı paraméterek széles körét öleli fel, és segítséget nyújt a tagállamok operatív tisztjeinek mőveleti tevékenységeik és a kutatási és mentési mőveletek mindennapi megtervezésében a Földközi-tenger térségében. 2-ben a Frontex egyre gyakrabban alkalmazta a közös mőveletek jelentéstételi alkalmazásában (JORA) vizualizált földmegfigyelési adatokat is, és az EUROSUR alkalmazási hálózatán keresztül továbbította azokat a belsı és külsı érdekelt feleknek. Összesen 376 mőholdképet adtak át meghatározott területekrıl (például kikötıkrıl és más part menti területekrıl) a Frontex érdekelt feleinek, ebbıl 165-öt az Európai Unió Mőholdközpontja (EU SatCen), 211-et pedig az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) adott át. Az EFS-t az illegális határátlépést segítık ellen nyomozó rendırség és határırség is használta, hogy összekapcsolják a bőnügyi rendırség és a határ-ellenırzési hatóságok munkáját, és támogassák a nemzeti és uniós szinten folyó nyomozásokat. Bár az EFS-t viszonylag nem régen indították el, 2 során már számos operatív eredményhez hozzájárult az EU külsı határain. VDS A migránsokat szállító hajók felderítése 2 októberében az EPN Triton 2 közös mővelet során a hajófelderítési szolgálat (VDS) emberek megmentésében mőködött közre a Földközi-tenger térségében. A Líbia északi területét letapogató VDS négy objektumot jelzett, amelyek egyetlen ismert hajóhoz sem voltak társíthatók a térségben. Az információt gyorsan továbbították az olasz hatóságoknak, akik értesítették a térségben mőködı katonai hatóságokat (EU NAVFOR MED - Sophia). A gyors kommunikációnak köszönhetıen az EU NAVFOR MED - Sophia hajója gyorsan tudott reagálni, és négy hajóba ütközött a megadott területen, a fedélzetükön 370 migránssal. Ezeket az embereket kimentették és biztonságba helyezték az olasz partokon. Egy fegyvereket csempészı megfigyelt hajó elfogása Egy másik mőveleti eredményt az érdeklıdésre számot tartó hajókat megfigyelı szolgálat ért el a 2- ös EPN Poseidon közös tengeri mővelet során. A Haddad I nevő, bolíviai lobogó alatt hajózó hajót már több hónapja figyelték, miután megállapították, hogy illegális tevékenységekben vehet részt. 2 szeptemberében a görög hatóságok megállították és ellenırizték a hajót, mert szokatlan magatartást tanúsított a tengeren. Mintegy 5000 fegyvert és 500 000 töltényt, valamint cigaretta-csempészárut találtak a fedélzeten. A hajó Líbia felé tartott. Új helyzetfigyelı termékek Az EUROSUR összevont szolgáltatásokon kívül számos új helyzetfigyelı terméket is bevezetett, például a következıket: helyzetjelentések az érdeklıdésre számot tartó hajók megfigyelésérıl, napi regionális áttekintı jelentések (Nyugat-Balkán), heti jelentések az Európai Bizottság számára és médiafigyelı különjelentések (beleértve a Nyugat-Balkánról és a líbiai válsághelyzetrıl szóló tematikus sorozatokat is).

Együttmőködés az EU NAVFOR MED-del A Földközi-tenger középsı térségében az EU NAVFOR MED mővelet (kódneve Sophia) elsı szakaszának korai elıkészítése és végrehajtása óta a Frontex felvette a kapcsolatot a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) missziójának hírszerzési egységével, hogy megismerje a hírszerzési követelményeket, és testre szabja a jövıbeli együttmőködést. A kezdeti megállapodást és levélváltást követıen a Frontex megosztotta a Földközi-tenger középsı térségében elıforduló incidensekre vonatkozó elemzési termékeit és adatait az EU NAVFOR MED-del, és ezzel jelentıs mértékben hozzájárult a partnere operatív érdekeit szolgáló tudásanyag kiépítéséhez. A Frontex megosztotta a NAVFOR MED-del a tevékenységei számára győjtött földmegfigyelési adatokat is, és egy eljárást fogadtak el arról,hogy lehetıség szerint kölcsönösen megosztják az újonnan megszerzett adatokat. Az Ügynökség hozzáférést adott az NAVFOR MED-nek operatív rendszeréhez, amelyben folyamatosan frissítik az incidensekre vonatkozó információkat, és emellett hozzáférést biztosított az EUROSUR egy sor összevont szolgáltatásához is. A két szervezet megállapodást kötött a mőveleti területeken az összekötı tisztek bevetésérıl és a megfelelı parancsnoklási rendrıl. Koordinációs eljárást fogadtak el, hogy elkerüljék a párhuzamos tengeri ırjáratokat.

2.3.3 Támogató reagálás A Frontex a tengeri, szárazföldi és légi határokon testre szabott közös mőveleteket, valamint közös visszatérési mőveleteket koordinál, és ezzel: (i) megerısíti a sajátos és aránytalan nyomás alatt álló tagállamok kapacitásait; (ii) javítja a változó humanitárius és biztonsági kihívásokra adott megelızı válaszokat a külsı határokon; és (iii) megırzi a pozitív eredményeket a nagy próbatételt jelentı helyzetekben. Opera 2.0 A szakértıkön túl a modern határellenırzés mőszaki eszközök alkalmazását is megköveteli. A Frontex által kifejlesztett IKT-eszköz, az Opera megkönnyíti az eszközök tervezését és átadását az egyik tagállamból a másikba. 2-ben az Opera új verzióját vezették be a Frontex és a tagállamok felhasználói számára valamennyi mővelet tekintetében. A frissített alkalmazás egy teljesen új modult tartalmaz, amelyet arra terveztek, hogy kezelje mőszaki eszközök egyesített erıforrását (TEP) és a mőszaki eszközök teljes minimális számát (OMNTE). Egy új szótármodult és egy továbbfejlesztett jelentéstételi modult is tartalmaz. Az Opera kezeli a kirendelt vendégtisztek (SGO) bevetését és az EBGT állomány minimális számát. Javították a mőködési felületet, a mőködés sebességét és egységességét, a felhasználóbarát jelleget és a jelentéstételi mechanizmusokat. Emellett az alkalmazás immár számos automatizált funkciót és még több önellenırzési mechanizmust tartalmaz az adatok pontos bevitelének és jelentésének biztosítása érdekében. Az Opera 2.0 múltbeli adatokat is generál, és erısebb keresıképességekkel rendelkezik. Az alkalmazást fı információforrásként használják a bevetési, mőveleti és állományadatok tekintetében. A Frontex saját eszközei Légtérellenırzı szolgáltatások beszerzése A Frontex 2 harmadik negyedévében keretmegállapodást kötött légtérellenırzı szolgáltatások, eszközök és szakértıi támogatás beszerzésére a Frontex által koordinált közös mőveletekhez. A keretmegállapodás célja, hogy a Frontex kifejlessze saját operatív kapacitásait a közös mőveletek során szükséges légtér-ellenırzési tevékenységekhez. A keretmegállapodás két évre szól, és további két évre meghosszabbítható. A keretmegállapodás két tételbıl áll: az egyik a tengerfelügyeletre, a másik pedig a szárazföldi határok ırizetére vonatkozik. Mobil kirendeltségek Az operatív igények teljesítése érdekében a Frontex júniusban megszervezte 12 mobil, teljesen bebútorozott kirendeltség (konténeriroda) sürgısségi bérletét kezdetben egy hat hónapos idıszakra, amelyet meg lehet hosszabbítani. A konténereket Szicíliában (Olaszország), a spanyolországi Motrilban, a bulgáriai Elhovóban és az Égei-tenger több görög szigetén állították fel. Hosszabb távon a Frontex hosszú távú keretmegállapodásokat fog kötni a mobil kirendeltségek rendelkezésére bocsátásáról, hogy eleget tudjon tenni a folyamatos operatív igényeknek. A konténereket elsısorban a Frontex-személyzet irodájaként, valamint átvilágítási/regisztrálási célokra, ujjlenyomatvételre és kikérdezésre használták fel. Éjjellátó szemüvegek, kézi okmányellenırzı szkennerek, a migránsok ellátására szolgáló higiéniai termékek, Frontex láthatósági mellények a Frontex személyzete és a bevetett tisztviselık számára A mőveleti felszerelések iránti megkeresésekre válaszul a Frontex közbeszerzési eljárást indított, és elıkészítette a mőveleti területeken sürgısen szükséges különbözı felszerelési tárgyak beszerzéséhez és leszállításához szükséges dokumentációt. Jármővek lízingje operatív tevékenységekhez A hiányelemzés eredményei alapján 2-ben a Frontex úgy döntött, hogy kísérleti projektet indít a magyarországi, görögországi és bulgáriai operatív tevékenységekben használandó jármővek lízingjére. A mintegy 30 000 EUR értékő szerzıdést októberben írták alá három hónapra minibuszok, személygépkocsik és négykerék-meghajtású jármővek szállításáról, amelyeket a vendégtisztek szállítására használnak majd a mőveleti területeken. A kísérleti projekt a tervek szerint 2016 februárjában zárul le, eredményeit pedig egy olyan keretmegállapodás elıkészítésére használják fel, amelyet jármővek szállítására kötnek majd meg minden mőveleti területen.

A kapcsolattartó pontok platformjának sikeres alkalmazása A Görögországból érkezı másodlagos migráció jelentısen befolyásolta az illegális határátlépések számát az EU nyugat-balkáni országok mellett húzódó külsı szárazföldi határain. A migrációs helyzet alakulása különösen a magyar-szerb határon szükségessé tette a rugalmasság és a koordinációs képesség javítását. Az ezen a határszakaszon megnövekedett irreguláris migrációs hullám miatt a szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2. évi közös mővelet keretében a határforgalomellenırzés és a zöldhatár ırizete céljából további humán erıforrásokkal és mőszaki eszközökkel erısítették meg a magyar kapcsolattartó pontot. Az ezen a konkrét határszakaszon tapasztalható nyomásra adandó operatív reagálás biztosítása érdekében állandó támogatást nyújtottak a magyar szerb határon. A két mővelet a szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2. évi közös mővelet és a Rugalmas operatív tevékenységek közös mővelet valamennyi bevetett erıforrását teljes mértékben szinkronizálták. Az év során a Frontex által koordinált közös mőveletek keretében a szakértık bevetése a fogadó tagállam által megfogalmazott igényektıl és a helyzet folyamatos értékelésétıl függıen változott. Mivel a bolgár-török határon a határátkelıhelyeken megnıtt a rejtett belépési próbálkozások száma, a szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2. évi közös mővelet keretében a határforgalomellenırzés céljából további humán erıforrásokkal és mőszaki eszközökkel (CO 2-érzékelı, szolgálati kutyák) erısítették meg a bulgáriai kapcsolattartó pontot. A szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös mővelet égisze alatt 2. december elején egy új tevékenységet indítottak, hogy támogatást nyújtsanak Görögországnak a menedékkérık és a migránsok regisztrálásában és az ujjnyomatvételben. E tevékenységet azzal a céllal kezdeményezték, hogy hozzájáruljanak a Nyugat-Balkán felé tartó másodlagos mozgás ellenırzéséhez, és fellépjenek a határokon átnyúló bőnözéssel szemben. Egy új kapcsolattartó pontot hoztak létre a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti határon, a bevetett erıforrások számát pedig fokozatosan növelték. A kapcsolattartó pontok az operatív információk és a szakmai tapasztalatok cseréjére szolgáló platformok, ezért ebben a mőveletben különösen fontos a különbözı fogadó tagállamok kapcsolattartó pontjai közötti szinergiák kialakítása. E mővelet keretében elsı alkalommal csereprogramot szerveztek a kapcsolattartó pontok személyzete számára. A projekt fı célja az volt, hogy a határátkelıhelyek/kapcsolattartó pontok parancsnokai és a helyi koordinátorok szintjén megerısítse az együttmőködést, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a kapcsolattartó pontok között. Hogy hatékony mőveleti támogatást nyújtsanak a fogadó tagállamoknak, és rugalmasabban reagáljanak a változó operatív igényekre, tovább javítottak a közös határ-ellenırzési csapatok bevetésén, és arra azokon a kapcsolattartó pontokon került sor, amelyeket az év során kritikus határátkelıhelyként azonosítottak. Összesen 38 kapcsolattartó pont mőködött 2-ben. A kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2014. évi közös mővelethez képest három új kapcsolattartó pontot hoztak létre (a luhamaai kapcsolattartó pont az észt orosz határon, a kastaniesi kapcsolattartó pont a görög török határon, és az idomeni kapcsolattartó pont a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti határon). Alexis közös mővelet, 2 A 2. évi Alexis közös mővelet keretében a Frontex által végrehajtott közös operatív tevékenységek arra összpontosítottak, hogy a tagállamok által észlelt szükségletekhez/sebezhetı pontokhoz képest megerısítsék az uniós repülıterek mőveleti képességeit. A fı cél az operatív eljárások meghatározása és az uniós nemzetközi repülıterek képességeinek megerısítése volt. Két Alexis-mőveletet hajtottak végre, amelyek hatóköre és célkitőzése eltérı volt: (i) A 2. évi Alexis I. közös mővelet operatív célja az volt, hogy javítsa az uniós repülıterek határıreinek képességeit és szakértelmét az okmányokkal való visszaélések terén, amelyeket a harmadik országokba tartó vagy onnan érkezı tranzitforgalom során követnek el.

(ii) A 2. évi Alexis II. közös mővelet operatív célja az volt, hogy javítsa az uniós repülıterek határıreinek képességeit a visszaélések felderítésére az érkezési és indulási oldalon elvégzett elsı vonalbeli ellenırzések során. Összesen 24 tagállam, 30 repülıtér és nyolc nem uniós ország vett részt az Alexis tevékenységeinek végrehajtásában. A két közös mővelet során 73 tisztviselıt vetettek be a különbözı repülıtereken. A nem uniós tisztviselık részvételén túl az Interpol szakértıit is bevetették a budapesti és a rigai repülıtéren, hogy támogassák a közös mővelethez kapcsolódó határ-ellenırzési tevékenységeket. Hogy felhívják a figyelmet az ajánlott operatív eljárásokra és a megcélzott visszaélések elleni intézkedésekre, a két Alexis-tevékenység során egy utasításokat tartalmazó kézikönyvet adtak közre. A mővelet végrehajtásának kezdetén a Frontex képzéseket, úgynevezett road show-kat szervezett az okmányokról, amelyet nyolc, okmányszakértıkbıl álló csapat tartott meg nyolc uniós repülıtéren a helyi személyzet és az ezeken a repülıtereken bevetett vendégtisztek számára. Pegasus közös mővelet, 2 E közös mővelet operatív célja az volt, hogy az irreguláris migránsok meginterjúvolása során speciális készségekkel támogassa a határforgalom-ellenırzést a kiválasztott repülıtereken, különösen azokra a személyekre összpontosítva, akiknek profilja egybeesik bizonyos elıre meghatározott fenyegetésekkel. A gyakorlat célkitőzése az volt, hogy bıvítse az ilyen fenyegetésekkel kapcsolatos ismereteket a kiválasztott uniós repülıtereken. Ennek nyomán a közös mővelet során elindították az operatív reagálási fázist, hogy célzott operatív intézkedésekkel adjanak választ a közös mővelet elsı lépcsıjében azonosított kihívásokra. Összesen 16 tagállam és 13 repülıtér vett részt a közös mővelet végrehajtásában. A végrehajtásba az operatív szükségleteknek megfelelıen 11, sajátos nyelvi készségekkel rendelkezı tisztviselıt (köztük három kirendelt vendégtisztet) vontak be ezeken a repülıtereken összesen 740 embernapra, akik a második vonalbeli interjúztató tisztviselık és/vagy a haladó szintő okmánykezelı tisztviselık profiljait fedték le. A határforgalom-ellenırzés jövıje 2-ben (FOBC) Az FOBC átfogó célja a tagállamok határ-ellenırzési kapacitásainak összehangolása és kiépítése volt, ideértve a mőszaki eszközök és munkagyakorlatok összehangolását is, azzal a céllal, hogy növeljék a biztonságot, és megkönnyítsék a forgalmat a határokon. Ugyanakkor technikai segítségnyújtást és elemzési támogatást is biztosít a tagállamoknak a végfelhasználói szükségleteik kezelésében. A tagállamok mellett az FOBC kedvezményezettjei közé tartozik az Európai Bizottság is, mivel a projekt támogatja a határ-ellenırzési szakpolitika kialakítását is (azaz az Intelligens határok csomagot és a kísérleti projektet). Az FOBC egyedi célkitőzései a következık: (i) határforgalom-ellenırzéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok és iránymutatások továbbfejlesztése; (ii) technikai támogatás és szakértelem biztosítása a tagállamoknak a bevált gyakorlatok és iránymutatások alkalmazása során, továbbá az Európai Bizottságnak az Intelligens határok csomaggal és annak végrehajtásával kapcsolatban; (iii) a tagállamok támogatása az határforgalom-ellenırzési technológiák bevezetésében és információk terjesztése az aktuális gyakorlatokról, elınyökrıl és képességbeli hiányosságokról a megfelelı érdekelt felek körében; (iv) technikai támogatás és szakértelem biztosítása kísérleti projektek végrehajtásán keresztül, beleértve az Intelligens határok kísérleti projekt végrehajtásában való közremőködést, valamint a kockázatértékelésen alapuló kísérleti projekt megkezdését a tagállamok és a harmadik országbeli partnerek között. STREAMS 2 Ez a projekt a STREAMS 2014 folytatása, amelynek célja a határırizeti kapacitások portfóliójának kiépítése volt a képességtámogató eszközöknek és bevethetı termékeknek a tagállamokkal, az iparral és a felsıoktatással szoros együttmőködésben történı folyamatos fejlesztésén keresztül. Mindez arra

irányul, hogy növeljék a határellenırzés biztonságát, valamint hogy támogassák a tagállamokat a végfelhasználói szükségleteik kezelésében, az Európai Bizottságot pedig a határ-ellenırzési szakpolitika fejlesztésében. A 2-ös projekt a határırizeti és észlelési technológiák ágazatában elvégzett korábbi tevékenységeken alapult, célja pedig az volt, hogy foglalkozzon a szárazföldi és tengeri határırizeti megoldások és technológiák költséghatékonyságával és hatékonyságával kapcsolatos megválaszolatlan kérdésekkel, valamint a harmonizálás céljából azonosítsa az általánosan elfogadott bevált gyakorlatokat a határırizet különbözı területein. A STREAMS 2 tevékenységeinek célkitőzéseit öt tevékenységi klaszterre bontották: (i) A szárazföldi határırizeti klaszter a szárazföldi határokra vonatkozó integrált rendszermegoldások (azaz a mobil felügyeleti, ellenırzési és kommunikációs rendszerek) fejlesztésére és operatív értékelésére összpontosított, ideértve az ígéretes megoldások terepen végzett tesztelését is. (ii) A tengeri határırizeti klaszter a költséghatékonyságra, valamint a légi tengerfelügyelet operatív szempontból hatékony megoldásaira, pontosabban a távirányítású légijármőrendszerek (RPAS) és a pilótával és pilóta nélkül is irányítható légi jármővek (OPA) használatára helyezte a hangsúlyt. (iii) A tengeri úton az uniós kikötıkbe érkezı személyekkel foglalkozó klaszter az olyan bevált határ ellenırzési gyakorlatok készlettárának azonosítására és terjesztésére összpontosított, amelyek a tengeri úton az uniós kikötıkbe érkezı személyeket érintik. A katalogizálási munka négy általános területet ölelt fel: jogalkotás, információcsere, ellenırzések és a kockázatelemzés. (iv) Az ismeretterjesztési klaszter keretében a kutatás-fejlesztési egység bemutatta a 2 során az üléseken, munkaértekezleteken és demonstrációs eseményeken folytatott tevékenységek megállapításait és eredményeit. (v) A regisztrálási csomag mőködıképességének tesztje egy ügynökségközi kezdeményezés, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy olyan tartós megoldást dolgozzanak ki, amelyet kérésre a tagállamok igénybe vehetnek meglévı kapacitásaik kiegészítésére, hogy el tudják végezni az azonosítást és az Eurodac regisztrálási folyamatokat, amikor a területükre érkezı nagyszámú irreguláris migránst kell kezelniük. A Frontex által végzett nyomon követés megerısítése és hozzájárulás a határbiztonsági kutatáshoz 2-ben (SFBSR) Az SFBSR-2 projekt a Frontex korábbi határbiztonság-kutatási munkáján alapul. Az átfogó cél az volt, hogy a Frontex fokozottabban nyomon kövesse az európai határbiztonsági kutatást és közremőködjön abban, továbbá hogy koordinálja és javítsa a határırközösség tevékenységét és részvételét ezen a területen. A projekt konkrét céljai a következık voltak: (i) felhívni a Frontex és a tagállamok szakértıinek figyelmét a létezı élvonalbeli technológiai fejlesztésekre, amelyek alkalmazhatók a konkrét határ-ellenırzési missziókban; (ii) a tagállami határırizeti hatóságok ismereteinek bıvítése a határbiztonsági technológiák, megoldások és termékek tesztelésére és értékelésére szolgáló megfelelı eszközökrıl, módszertanokról és módszerekrıl; (iii) kapcsolat teremtése a határırök és a kutatás és fejlesztés fejlıdı világa között, valamint közremőködés az olyan határbiztonsági technológiákban, amelyek már a kutatás-fejlesztés korai szakaszától kezdve figyelembe veszik a végfelhasználói közösség visszajelzéseit, hogy felhívják a Frontex és a tagállamok figyelmét a határ-ellenırzési technológiákkal kapcsolatos releváns kutatásra; (iv) közremőködés a biztonsággal kapcsolatos európai kutatás irányításával és kialakításával kapcsolatban jelenleg fennálló helyzet átértékelésében, megbízható ismeretek szerzése arról, hogy ezt Európán kívül hogyan kezelik az ezen a területen illetékes hatóságok, ügynökségek és állami szervek, továbbá azoknak a szempontoknak az azonosítása, amelyeket át lehet ültetni az európai megközelítésbe; (v) technikai támogatás nyújtása az Európai Bizottságnak és a tagállamok határırizeti hatóságainak az úgynevezett 7. keretprogram és a Horizont 2020 program alapján;

(vi) a tagállamok és a Frontex tudásának megszilárdítása arról, hogy határbiztonsági technológiák alkalmazása milyen következményekkel jár a magánélet védelmére, az etikára, az adatvédelemre és a határokat átlépı emberek alapvetı jogaira nézve.

2.3.4 Vészhelyzeti reagálás A Frontex támogatja a tagállamokat az EU határbiztonságára jelentıs hatást gyakorló rendkívüli helyzetekben. Poseidon gyorsbeavatkozási mővelet 2 végén a 2-ös EPN Poseidon rendes közös tengeri mőveletet felváltotta Poseidon gyorsbeavatkozási mővelet (PRI), miután Görögország támogatást kért a szigeteire példátlanul nagy számban érkezı migránsok fogadásához. A tagállamok különbözı profilú szakértıkkel és különbözı típusú mőszaki eszközökkel járultak hozzá a PRI-hez a közös mővelet operatív koncepciójának megvalósítása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a regisztrációs és azonosítási folyamat felgyorsítására a görög szigeteken, ami lehetıvé teszi, hogy gyorsabban regisztrálják a migránsok tömegét, és ujjlenyomatot vegyenek tılük. Fokozatosan több mint 700 tisztviselıt vetettek be (köztük tolmácsokat és személyzeti tagokat) a helyszínen. A különbözı tagállamokból érkezı tisztviselık kompetenciái kiterjedtek az átvilágításra és kikérdezésre, az ujjnyomatvételre és a hamis dokumentumok észlelésére, valamint a határırizetre és a koordinációra. Az átvilágítási tisztviselı kulcsfontosságú segítséget nyújtott a hatóságoknak a beérkezı migránsok állampolgárságának meghatározásában, amire az azonosítás és a regisztrálás miatt volt szükség. A kikérdezési szakértık az embercsempész hálózatok tevékenységeirıl győjtenek információkat, amelyeket a Frontex megoszt a nemzeti hatóságokkal és az Europollal. A PRI ugyanazon a mőveleti területen folyik, mint a korábbi EPN Poseidon tengeri közös mővelet, azonban elsısorban Leszbosz, Híosz, Szamosz, Kosz és Lerosz szigetére összpontosít. A fent jelzett tevékenységeken túlmenıen nagyobb hangsúlyt helyeztek a partra szállási pontokon a part menti járırözésre, valamint a migránsoknak a regisztrálás helyére történı szállítására és a biztonsági ellenırzések támogatására. A Frontex közös mőveleteiben való részvétel ugyan önkéntes, azonban a tagállamok kötelesek határıröket és mőszaki eszközöket küldeni a gyors beavatkozásokhoz, kivéve, ha maguk is olyan kivételes helyzettel szembesülnek, amely alapjaiban érinti a nemzeti feladatok ellátását. A tagállamok erıfeszítései ellenére a Poseidon gyorsbeavatkozási mővelet operatív szükségleteit a hozzájárulások nem fedezték. REX gyorsbeavatkozási gyakorlat (2) A REX 2 gyakorlatot augusztus 19. és október 14. között tartották meg a görög török szárazföldi határon. A gyakorlat céljai a következık voltak: (i) a Frontex és a tagállamok operatív és logisztikai kapacitásainak tesztelése a nyári idıszakban; (ii) a Frontex kapacitásának tesztelése, hogy össze tudja-e hangolni a gyorsbeavatkozási mőveletet a Frontex folyamatban lévı közös mőveleteivel vagy a fogadó tagállam által szervezett folyamatban lévı nemzeti mőveletekkel; (iii) a gyorsbeavatkozási mechanizmus megismertetése a fogadó tagállamokkal; és (iv) magának a gyorsbeavatkozási mechanizmusnak a tesztelése. 19 tagállam járult hozzá erıforrásokkal a mővelethez. Összesen 16 határırizeti tisztviselıt, öt elsı vonalbeli tisztviselıt, két kikérdezési szakértıt és két tolmácsot, ezenkívül pedig négy járırkocsit, egy kutyás csapatot és két szívverésdetektort vetettek be. A REX 2 gyakorlatot nagyon rövid idı alatt hajtották végre: a gyakorlat megkezdése és végrehajtása között kevesebb mint két hónap telt el. Visszatérési mőveletek 2-ben az elızı évhez képest 64%-kal nıtt a Frontex mőveletei keretében visszaküldött személyek száma, elérve a 3565 fıt. İket 66 közös repülıjáraton küldték vissza. A migrációs hullám növekedésével egyre nagyobb lett a nyomás, hogy elımozdítsák a frontvonalbeli tagállamok részvételét a visszatérési mőveletekben. A hiányelemzés alapján az, hogy Görögországban nem volt elérhetı finanszírozás és keretmegállapodás a charterjáratokra, közvetlen hatást gyakorolt

arra, hogy vissza tudják-e küldeni az irreguláris migránsokat. Sikeresen feltárták, elfogadták és végrehajtották azokat az alternatívákat, amelyek elımozdították Görögország részvételét a járatok és a közös visszatérési mőveletek megszervezésében. A Frontex a tagállamok támogatását kérte, és gyors tárgyalással megállapodásokat kötött, amelyek keretében Dánia repülıgépet bérelt Görögország számára, hogy két részt vevı tagállammal visszatérési mőveletet szervezzen meg Pakisztánba. Ugyanebben a rendszerben hasonló támogatást kapott a másik frontvonalbeli tagállam, Olaszország is: egy Dánia által bérelt repülıgéppel Olaszország szervezte meg a közös visszatérési mőveletet Nigériába. Emellett az úgynevezett visszaküldendı irreguláris migránsok azonosításakor pontosították a meglévı közös visszatérési mőveletek útvonalát, hogy mindkét frontvonalbeli tagállamban megálljanak és felvegyék a visszatérıket.

2.3.5 Fejlesztés A Frontex erısíti a tagállamok határigazgatási kapacitását, hogy az elérje teljes potenciálját, mégpedig azzal, hogy teljes portfólióját felhasználva elımozdítja az interoperabilitást és a harmonizációt, és felállítja az uniós szinten hatást kifejtı intézkedések fontossági sorrendjét. Értékeinek szellemében a Frontex a határigazgatással kapcsolatos legjobb európai gyakorlatok kezelıjeként lép fel, és az integrált határigazgatás uniós koncepciójával összhangban látja el feladatát, segítve a tagállamokat és más érdekelt feleket. Operatív képzés az uniós középvezetıi szintő határırök számára (MLC) Az MLC egy újonnan kialakított tanfolyam a nemzeti határırségek középbeosztású tisztviselıi számára, akik már tagjai, illetve elıreláthatólag tagjai lesznek az európai határırcsapatoknak (EBGT), és készen állnak a Frontex által koordinált közös mőveletekben való bevetésre. Az új tanfolyamot a Frontex 2014- ben és 2-ben dolgozta ki a nemzeti határırszakértık segítségével, és az négy modulból áll: (i) irányítás és gyakorlati vezetıi szerep az unós határır-tevékenységekben; (ii) alapvetı jogok a mőveletek irányításában; (iii) határigazgatás az európai összefüggésben; és (iv) operatív együttmőködés az uniós határır-tevékenységben. A tanfolyam 18 hónapig tartott, ebbıl öt héten át közösen tanultak a résztvevık. A tanfolyamot 625 tanulási órára dolgozták ki, és 25 kreditpontot lehetett szerezni rajta. A tanfolyamot sikeresen tesztelték 2 során: 15 tagállamból 15-en vettek részt rajta, és 18 oktató mőködött közre a megtartásában és a hallgatók értékelésében. A következı országokban tartottak személyes foglalkozásokat: Hollandia, Románia, Németország, Szlovénia és Spanyolország. A résztvevıktıl, oktatóktól és szervezıktıl győjtött visszajelzések alapján a tanfolyamot tartalmi és szervezési szempontból is jól sikerült kialakítani. A résztvevık rendkívül érdekesnek és az uniós határırizet jelenlegi helyzete szempontjából relevánsnak tartották a tanfolyamot. EBGT szárazföldi határırizeti tiszteknek szóló képzés Ezen új képzési tanfolyam kidolgozása 2014-ben kezdıdött, amikor elkészült a REX 2013 gyorsbeavatkozási gyakorlat értékelése. A kísérleti tanfolyamot 2 tavaszán tartották meg, majd ezt három további tanfolyam követte 2 decemberében. A tanfolyam kitölti a szárazföldi határırizeti közös csapatokban bevetett EBGT szárazföldi határırizeti tisztek és a fogadó tagállamok tisztviselıi közötti operatív együttmőködésben tapasztalható hiányosságokat a határokon átnyúló bőnözéssel és irreguláris migrációval szembeni fellépés és az alapvetı jogok elveinek elımozdítása érdekében. A képzés alapja az EBGT szárazföldi határırizeti tisztek kézikönyve, amelyet a tagállamok és a schengeni társult országok szakértıivel együttmőködve dolgoztak ki. Ez a kézikönyv gyakorlati tanácsokat ad a bevetett és fogadó tisztek számára, akik egy közös csapatban dolgoznak együtt. A kézikönyv a tanfolyam minden résztvevıje számára elérhetı, hogy elızetesen áttanulmányozzák, majd ehhez egy négynapos képzés kapcsolódik, ahol a közös mőveletet szimulálják. A résztvevık csapatmunkát folytatnak, és megtapasztalják a határokon fellépı jellegzetes helyzeteket, mint amilyen az emberkereskedelem, az elsısegély vagy az illegális határátlépés. Helyzetfigyelés 2 során frissítették és fejlesztették a közös mőveletek jelentéstételi alkalmazását (JORA), és a JORA 11 változatát vezették be több mint 4000 végfelhasználónak. Mindegyik változat új vagy továbbfejlesztett funkciókat biztosított, amelyeket különbözı konferenciákon és munkaértekezleteken keresztül vezettek be. Az olyan szolgáltatások mellett, mint a Tengeri Szimulációs Modul vagy a Meteo mőholdas képalkotó szolgáltatás, az év során a következı szolgáltatásokat fejlesztették, illetve tesztelték az EUROSUR összevont szolgáltatások keretében: Az érdeklıdésre számot tartó hajókat megfigyelı szolgálat Ez a szolgáltatás napi frissítéseket küld a tagállamoknak az olyan hajók helyzetérıl, mozgásáról és egyéb információiról, amelyek a gyanú szerint illegális tevékenységekben vesznek részt. A nyújtott információk az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) által szolgáltatott adatokon és más forrásokból, például mőholdas képalkotásból származó információkon alapulnak. Hajófelderítési szolgálat

A felhasználói visszajelzések alapján riasztási mechanizmust vezettek be, amely tájékoztatja a mőveleti felhasználókat a tagállamokban a mőholdon megfigyelt hajókról. E mechanizmus végrehajtása gyorsabb operatív reagálást (elfogás, kutatás és mentés) tesz lehetıvé. Vizuális adatfeltárási szolgáltatás Ez a szolgáltatás hozzáférést biztosít a dinamikus jelentésekhez, és továbbfejlesztett eszközöket bocsát a felhasználók rendelkezésére az operatív adatok széles körének vizualizálásához és felhasználásához. Anomáliafelderítési szolgálat Ez a szolgáltatás egyebek mellett a várható viselkedési mintáktól eltérı hajók mozgásáról és tevékenységeirıl tájékoztatja a felhasználókat. Ez gyorsabb választ és jobb reagálási képességet tesz lehetıvé az irreguláris migránsokat szállító hajók és a határokon átnyúló lehetséges bőnözıi tevékenységek felderítésében. 2 során két különálló mőveleti próbagyakorlatban tesztelték, hogy valós mőveleti körülmények között értékeljék a használatát. EUROSUR A Frontex által mőködtetett és fenntartott európai határırizeti rendszert folyamatosan fejlesztették 2 során. A változtatások között szerepelt az alkalmazás funkcióinak és kezelıeszközeinek kiterjesztése, a csomópontok közötti szinkronizáló mechanizmus javítása, valamint a biztonsági fejlesztések, amelyekre RESTREINT UE/EU RESTRICTED szintő minısített információk feldolgozása miatt lesz szükség. Kidolgozták a megfelelı szintő titkosítás telepítésére vonatkozó követelményeket, amely lehetıvé teszi a minısített információk cseréjét. EUROSUR-üzemeltetık képzése Az EUROSUR-rendelet elfogadását és az EUROSUR-kézikönyv kidolgozását követıen 2-ben tanfolyamot dolgoztak ki az EUROSUR nemzeti koordinációs központok üzemeltetıi számára. A tanfolyam kidolgozásában részt vevı emberek a tagállamok és schengeni társult országok szakértıi voltak. Ez az új tanfolyam segítséget nyújt a tagállamoknak annak biztosításában, hogy egységesen hajtsák végre az uniós szabványokat az EUROSUR rendszerében, és a nemzeti koordinációs központokban rendelkezésre álljon a megfelelı szakértelem. A közös tanúsítási rendszerben a tagállamok és schengeni társult országok által kijelölt tisztviselık egy európai tanterv alapján központi képzést és közös képzési eszközöket kapnak, a tanfolyam programjában pedig a Frontex által kinevezett oktatók mőködnek közre. A tanfolyam végén a résztvevık miután értékelték az EUROSUR-rendelet helyes alkalmazásával kapcsolatos készségeiket bizonyítványt kapnak. Légi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös mővelet, 2 - Közvetítık A közvetık bevetésének gondolatát elsı alkalommal 2010-ben valósították meg az egyik tagállam javaslata alapján, és az elképzelés azóta számos tagállamtól jelentıs támogatást kapott. Ezen egyedülálló közös mővelet célja, hogy állandó platformokat hozzon létre az információk és bevált gyakorlatok cseréjére a közvetítık szintjén, aminek pozitív hatása van a tagállamok, schengeni társult országok és harmadik országok közötti operatív együttmőködés javítására és minıségére. A harmadik országokkal újonnan kialakított kapcsolatokat illetıen ez a közös mővelet jó lehetıséget kínál arra, hogy közös operatív együttmőködést kezdeményezzenek a kölcsönös bizalom megteremtése, az egyetértés növelése, valamint az érintett repülıterek közötti elsı operatív kapcsolatok kialakítására. 2-ben összesen 60 közvetítıt vetettek be a különbözı repülıtereken összesen 636 embernapon át, mind az Európai Unión belül, mind pedig azon kívül. A közvetítık bevetése a tudás, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjén keresztül hozzájárult az integrált határigazgatás (IBM) fejlesztéséhez és az Európai Unió külsı határain folytatott kölcsönös együttmőködés kiterjesztéséhez is. Támogatás a visszatérési tevékenységekkel kapcsolatban A visszatérés elıtti tevékenység terén Bulgária támogatást kapott saját nemzeti kísérıinek képzéséhez és a közös visszatérési mővelet megszervezéséhez. A tanfolyam után a tisztviselık a megszerzett készségeket felhasználva egységesítették a képzést, hogy kialakítsák a nemzeti kísérıknek szóló legelsı képzési tanfolyamot Szófiában, és ennek keretében további 20 bolgár kísérı tisztviselıt képezzenek ki.

Ez volt az elsı alkalom, hogy Bulgária szervezett egy Frontex által koordinált közös visszatérési mőveletet Pakisztánba, amelynek részt vevı tagállamai Ausztria, Spanyolország, Lengyelország, Németország és Hollandia voltak. Bulgária megszerezte az ahhoz szükséges képzett személyzetet, szakértelmet és bizalmat, hogy megossza kapacitásait, és szervezı tagállamként lépjen fel a Frontex által koordinált jövıbeli közös visszatérési mőveletekben. A Frontex sikeresen bevezette az úgynevezett összegyőjtı közös visszatérési mőveletek modelljét, ahol a célország kísérıit és repülıgépeit használják arra, hogy összegyőjtsék az irreguláris migránsokat egy uniós tagállamba, és visszaküldjék ıket a származási országukba. A Frontex által szervezett képzést, valamint a szükséges normákat bemutató megfelelı tanácsadást és iránymutatást követıen a modellt Szerbiával alkalmazták: az elsı próbajáratnál Németország volt a szervezı tagállam, Belgium és Hollandia pedig a részt vevı tagállamok. Összesen 65 személyt küldtek vissza sikeresen. A Frontex alapjogi tisztviselıje (FRO), Szerbia ombudsmani hivatalának két megfigyelıje, Belgiumból pedig két független megfigyelı kísérte figyelemmel a visszatérési mőveletet. Immár három ország, Grúzia, Albánia és Szerbia kész és képes arra, hogy a Frontex kódexével összhangban végrehajtsa az összegyőjtı közös visszatérési mőveleteket az uniós tagállamok számára. A Frontex kidolgozta és tesztelte a Frontex visszatérési alkalmazását (FAR); az alkalmazás most már a bevezetés végsı elıkészítési fázisában van. A FAR alkalmazás egy könnyen hozzáférhetı és felhasználóbarát formátumban egyesíti a tagállamok által tervezett visszatérési mőveleteket, az ezekben a mőveletekben való részvétel bejelentését, valamint a Frontex által koordinált visszatérési mőveletekkel és a visszatérés elıtti támogatással kapcsolatos valamennyi kommunikációt. A FAR alkalmazás elınye, hogy bemutatja a visszatérési mőveletek tervezése és végrehajtása terén európai szinten elért eredményeket. Az új eszközök kifejlesztése és a megnövelt sürgısségi költségvetés eredményeként 2-ben 64%-kal nıtt a visszatérések száma; 66 visszatérési mőveletet szerveztek, szemben a 2014-es 45 mővelettel.

2.3.6 Szervezet A Frontex rugalmas, átlátható és agilis szervezetként mőködik az alapvetı jogok tiszteletben tartása mellett, és a minıségi szolgáltatások biztosítása érdekében hatékony belsı ellenırzési rendszert mőködtet. Folyamatosan prioritásokat állítanak fel a tevékenységek között, amelyek eredményorientáltak. A megbízható és átlátható irányítás erısíti a költséghatékonyságot és az Ügynökség jó hírnevét. Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés A Frontex 2-ben is törekedett az átláthatóságra, valamint a nyilvánosság és más érdekelt felek aktív tájékoztatására. Az új jelentéseket, kiadványokat és a kockázatelemzési termékek nyilvános változatait a Frontex weboldalán és közösségi média profilján keresztül tették közzé. A Frontex úgy döntött, hogy a kelet-európai határokról és a Nyugat-Balkánról szóló negyedéves jelentéseket nyilvánossá teszi, és folytatta az Éves tájékoztatás a tagállamok által az európai határırcsapatok és mőszaki eszközök egyesített erıforrás felé tett kötelezettségvállalásokról és A Frontex éves jelentés a Frontex által koordinált operatív együttmőködés keretében a külsı tengeri határok ırizetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. május 15-i 656/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról címő kiadványainak publikálását. Hogy bemutassa a határellenırzést és a külsı határokon tapasztalható aktuális jelenségeket, az Ügynökség közzétette a Frontex at Glance (A Frontexrıl röviden) címő füzetet, amely rendkívül érthetı módon mutatja be a Frontexet és a schengeni térséget. Több filmet is közzétett, amelyek az európai határırizeti rendszert (EUROSUR) és a Triton mőveletet (a Földközi-tenger középsı térségében folyó közös mőveletet) mutatták be, továbbá tucatnyi kisfilmet forgatott, amelyekben különbözı országok határırei beszélnek a munkájukról és a jövırıl. Az EU külsı határaira háruló példátlan migrációs nyomás miatt nıtt a Frontexhez intézett médiamegkeresések száma is. Az év második felében, amikor a migrációs nyomás a csúcson volt, a Frontex havonta 800 információkérést kezelt. Az Ügynökség több mint 500 újságíró számára könnyítette meg a fizikai hozzáférést a mőveleti területekhez, és közülük több mint 60-an részt vettek az olaszországi tengeri járırmőveletekben is. A mőveletek átláthatóságának növelése és a média helyszíni támogatása érdekében a Frontex folytatta a terepen dolgozó sajtótisztviselık (FPO) bevetését. Az elmúlt évben öt FPO-t vetettek be Olaszországban a Triton mőveletben. Az FPO-kat az európai határırcsapatok egyesített erıforrásból vonják be, és ık jellemzıen a nemzeti határırségek sajtótisztviselıi, akiket azért rendeltek ki, hogy segítsenek a Frontexnek a média kezelésében a mőveleti területeken. Feladataik közé tartozik, hogy segítsenek az újságíróknak a mőveleti területeken való mozgásban, elısegítsék részvételüket a járırözésben, segítsenek nekik interjút készíteni a nemzeti tisztviselıkkel, valamint mőveleti fényképeket és videoanyagokat győjtsenek a sajtó számára. A Frontex munkája iránt érdeklıdı uniós polgárokkal és kutatókkal való közvetlen kapcsolatfelvételre az Európa Nap brüsszeli és varsói ünnepségein, a Docs against Gravity varsói filmfesztiválon, valamint a Frontex parancsnokságán tett több mint 30 tanulmányi látogatáson nyílt lehetıség. A Frontex ebben az évben is megszervezte a Határırök Európai Napját (ED4BG) az összes tagállam és schengeni társult ország határıreinek éves ünnepségét. A 2-ös eseményen több mint 800 vendég volt jelen, akik a határigazgatás jövıjével, a schengeni térséggel és az utasforgalommal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, valamint értékelték az Ügynökség munkájának tíz évét. Több mint 40 nemzeti hatóság, uniós ügynökségek és nemzetközi szervezetek, valamint a Frontex alapvetı jogokkal foglalkozó konzultációs fóruma mutatott be kiállításokat a nap során, ahol munkájukat és a határigazgatásban dolgozó szakemberek bevált gyakorlatainak cseréjét lehetett megismerni. Ez az éves esemény megerısíti az európai határırközösséget azzal, hogy népszerősíti munkájukat, és fórumot biztosít a vitára és a bevált gyakorlatok cseréjére. Lehetıséget ad a határıröknek, hogy

felvegyék a kapcsolatot egymással, megosszák tapasztalataikat, miközben elısegíti a hálózatépítést, megértést és együttmőködést a számos különbözı határırizeti hatóság között. 2-ben egyre több látogató kereste fel a Frontex online kommunikációs csatornáit, például a weboldalát, videómegosztó platformjait (YouTube és Vimeo), az ED4BG Facebook-oldalát és a nemrégiben elindított Twitter-fiókot. 2 során a Frontex erıforrásokat fektetett a jövıbeli kommunikációs eszközök fejlesztésébe, amelyek segítenek az átláthatóság növelésében, és megkönnyítik az érdekelt felekkel folytatott kommunikációt. Megtették az elsı lépéseket egy mőködı együttmőködési platform, egy dokumentumkezelı rendszer és egy multimédia-kezelı rendszer kiépítése felé. Docs against Gravity Az ez évi közönségkapcsolati események részeként a Frontex részt vett a világ egyik legnagyobb dokumentumfilm-fesztiválján, a Varsóban megrendezett Docs against Gravity fesztiválon. A Frontex Borderlands (Határvidékek) címmel külön filmszekciót kapott, ahol a migrációról és határigazgatásról szóló dokumentumfilmeket mutattak be. A közönség részt vett a vetítéshez kapcsolódó vitában, és lehetısége nyílt meghallgatni és megkérdezni a lengyel határırség, a felsıoktatás és a Frontex képviselıit. 2-ben a Frontex 60 dokumentumokkal kapcsolatos megkeresést kapott az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint. Mindegyik megkeresés egy vagy több dokumentumkérést tartalmazott. A megkeresések leggyakrabban a Frontex operatív terveit és értékelési jelentéseit, valamint a súlyos incidensekre vonatkozó jelentéseket és az illegális határátlépésekre vonatkozó adatokat érintették. A kérelmezık profilja változó volt, voltak köztük hallgatók, kutatók és újságírók. A kérelmezık többsége által igényelt dokumentumokhoz a Frontex részleges hozzáférést biztosított, azaz a dokumentum egyes részeit kitakarták az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételek alapján; csak kevés megkeresés esetében utasítottak el teljes egészében a hozzáférést. A többi esetben teljes körő hozzáférést biztosítottak. (Lásd: Éves jelentés a dokumentumokhoz való hozzáférésrıl) A Frontex alapjogi tisztviselıje (FRO) 2 során az FRO-t számos olyan tevékenységbe és kérdésbe bevonták, amely a megbízatási és feladatkörébe tartozik. E szerepvállalás fı célkitőzése az volt, hogy biztosítsák az alapvetı jogok megfelelı védelmét és garantálását a Frontex által koordinált mőveletekben és a Frontex valamennyi tevékenységében. 2-ben az FRO fıleg a következı négy területre összpontosította munkáját: (i) a Frontex alapjogi stratégiájának és az ahhoz tartozó cselekvési tervének felülvizsgálata; (ii) nyomon követés és jelentéstétel; (iii) támogatás nyújtása a Frontex által koordinált operatív tevékenységekben; (iv) támogatás nyújtása a kapacitásépítés terén. Az alapjogi tisztviselı munkájának egyik fı célkitőzése a Frontex támogatása a Frontex alapjogi stratégiájának (FRS) végrehajtásában, valamint az alapvetı jogok tiszteletben tartásának és elımozdításának biztosítása a Frontex valamennyi tevékenységében, külön hangsúlyt helyezve az operatív tevékenységekre. E célból a Frontex és az alapjogi tisztviselı elindította a jelenlegi alapjogi stratégia felülvizsgálatának folyamatát, amely magában foglalta a Frontex különbözı egységei által jelentett, már beérkezett hozzászólásokat, amelyet a Frontex elızı általános jelentéséhez csatoltak, valamint a nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek és más szervek által 2012 óta a Frontexhez intézett ajánlások összeállítását, valamint az ezt követıen az alapjogi tisztviselı által elkészített javaslattervezetet. A nyomon követés és a jelentéstétel terén az FRO továbbra is ellátta azt a feladatát, hogy nyomon követte a közös mőveletek során az alapvetı jogok állítólagos megsértésével kapcsolatban jelentett incidenseket, elızetesen értékelte azok alapjogi vonatkozásait, és több esetben ajánlásokat is

megfogalmazott. Ezek az ajánlások elsısorban azokat a lehetséges megelızı és korrekciós intézkedéseket azonosították, amelyeket annak érdekében kell bevezetni a nyomon követési rendszerbe, hogy biztosítsák az alapvetı jogok jobb védelmét a határokon folytatott tevékenységek során. Az operatív tevékenységeket illetıen az alapjogi tisztviselı 2-ben is támogatta a mőveletek megtervezését és elkészítését, mégpedig azzal, hogy elkészítette az alapjogi értékelést, javaslatokat fogalmazott meg a tervezett közös mőveletekhez, és elemezte azokat a lehetséges kihívásokat és kockázatokat, amelyek a közös mőveletekkel összefüggésben merülhetnek fel, és negatív hatást gyakorolhatnak az alapvetı jogokra. A terepmunkát illetıen az FRO több látogatást is tett a tengeri, szárazföldi és légi határokon, valamint a közös visszatérési mőveleteknél és az összegyőjtı közös légi mőveleteknél, hogy mindegyik területen információkat győjtsön az alapvetı jogokkal kapcsolatos aggályokról. Emellett az FRO kérésre támogatta a kockázatelemzési egységet is az alapvetı jogokat érintı ügyekben. A közös visszatérési tevékenységek terén az FRO aktívan támogatta a közös visszatérési mőveletek bevált gyakorlatainak felülvizsgálatát, amely az Iránymutatás a Frontex által koordinált közös visszatérési mőveletekhez nevet kapta. Az FRO tevékenyen közremőködött a Frontex által az európai ombudsman saját kezdeményezéső megkeresésére adott komplex válaszban, amelyet a Frontex által koordinált közös visszatérési mőveletek során az alapvetı jogok védelmérıl indítottak 2014 októberében. Az FRO egy külön mellékletben foglalta össze a témával kapcsolatos megfigyeléseit, amelyek elsısorban a gyermekvédelemre és a visszatérési mőveletek során felmerülı orvosi problémákra összpontosítottak. 2 során az FRO aktívan támogatta az ICMPD visszatoloncolást nyomon követı projektjét (FReM) is azzal, hogy képzést nyújtott a részt vevı megfigyelıknek, és jelentıs mértékben közremőködött a képzési és projektanyagok kidolgozásában. Az FRO nagyon nagy szerepet vállalt a VEGA Children közös mővelet támogatásában is. Az FRO kiemelte annak fontosságát, hogy megfelelı eljárásokat, képzést és erıforrásokat biztosítsanak a határıröknek, hogy azonosítani tudják az uniós tagállamok külsı határain a kockázatoknak kitett gyermekeket. A gyermekek azonosításával és a hatékony határigazgatáson keresztül történı áldozatsegítéssel mint közös célkitőzéssel kifejezetten foglalkoztak a megfelelı operatív tevékenységekben és a Frontex 2- ös éves kockázatelemzésében, és olyan területként azonosították, amely sajátos aggályokat és szükségleteket vet fel a tagállamok határigazgatási rendszereiben. A kapacitásépítés terén az FRO jelentıs mértékben közremőködött a Regionális támogatás a védelemvezérelt migrációkezeléshez a Nyugat-Balkánon és Törökországban elnevezéső IPA II projekt szükségleteket értékelı szakaszában. Az FRO az ENPI keretében Tunéziában és Marokkóban végrehajtott menekültügyi és határigazgatási projektet illetıen is áttekintést adott a Frontex alapvetı jogokat érintı tevékenységeirıl és eszközeirıl. Azzal a céllal, hogy szervezeten belül tudatosítsák a határırök szerepét a nemzetközi védelemhez való hozzáférés biztosításában, az FRO a Frontex tájékoztatással és az átláthatósággal foglalkozó csapatával együttmőködésben egy belsı képzést szervezett a Frontex parancsnokságán a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvben kidolgozott idevágó szempontokról. Az EASO és az UNHCR meghívott szakértıi bemutatták az áthelyezésekre vonatkozó legújabb nyilvántartási adatokat és azt, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv mennyiben és hogyan érinti a határırök mindennapi munkáját. Az alapvetı jogok elımozdítása terén az FRO moderálta a Határırök Európai Napjának (ED4BG) egyik panelbeszélgetését, amely a határokon történı gyermekvédelem kérdésével foglalkozott. A panelbeszélgetésen különbözı szemszögekbıl vitatták meg a határokon történı gyermekvédelem témáját, és felszólaltak a civil társadalmi szervezetek, pl. a Save the Children és az IOM képviselıi, valamint a nemzeti hatóságok szakértıi. Szintén a kapacitásépítés terén az FRO azon dolgozott, hogy alapjogi és gyakorlati szempontokat vigyen bele az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által Biometrikus adatok a nagymérető uniós ITrendszerekben a határigazgatás, a vízumok és a menekültügy terén - alapjogi vonatkozások néven indított projekt elsı szakaszába.

Az alapjogi képzés terén az FRO támogatta a határıröknek szóló alapjogi képzési kézikönyvre (oktató képzés) irányuló munkát: azon dolgozott, hogy e-tanulási eszközzé alakítsa át a kézikönyvet. Az FRO támogatta a Frontex alkalmazottainak tartott alapjogi alapképzés további aktualizálását és végrehajtását, és kiemelte a képzés bıvítésének szükségességét, hogy az specializáltabb (operatív, kockázatelemzési) modulokat is kínáljon. Konzultációs fórum Az alapvetı jogokkal foglalkozó konzultációs fórum (CF) 2-ben is stratégiai tanácsadást nyújtott a Frontex ügyvezetı igazgatója és a Frontex Igazgatótanácsa számára. Munkamódszereivel összhangban a CF három formális ülést tartott az év során, amely egy újabb együttmőködési lehetıségnek bizonyult a Frontex személyzetével. A képzés területén a CF tagjai megállapításokat és ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek biztosították az alapjogi szempont érvényesülését a Frontex képzési tevékenységeiben; ebbe a körbe tartozik az uniós középvezetıi szintő határıröknek szóló operatív képzésben és az EBGT szárazföldi határırizeti tiszteknek szóló képzésben való közremőködése is. A CF tagjai szakértelmükkel továbbra is támogatták a stratégiai határigazgatás európai közös mesterképzését, és megkezdték a közremőködést a határıröknek szóló alapjogi képzés e-tanulási tanfolyamának kidolgozásában. A CF képzési munkacsoportja rendszeres eszmecserét folytatott a Frontex képzési egységével az együttmőködés és csere megtervezése érdekében. A CF tagjai támogatták a Frontex operatív tevékenységeit a közös mőveletek, a visszatérési mőveletek és a kockázatelemzés terén. A CF ajánlásokat és tanácsokat fogalmazott meg a közös visszatérési mőveletek bevált gyakorlataival kapcsolatban, és részt vette a VEGA Children közös mővelet második szakaszában. Ennek keretében a CG tagjait a határır-hatóságokkal együtt vetették be a különbözı uniós repülıtereken, a cél pedig az volt, hogy megerısítsék a gyermekek védelmét a határokon, és fokozzák az együttmőködést az érdekelt felekkel ezen a területen. A CF küldöttsége 2 októberében látogatást tett a Triton közös mőveletnél. A látogatás tapasztalatait a fókuszcsoportok megbeszéléseinek megszervezésén keresztül vitatták meg a Frontex és az Igazgatótanács képviselıivel. A fı kihívásokkal kapcsolatos eszmecserén túl a megbeszélések segítettek azoknak a kezdeményezéseknek az elımozdításában is, amelyek az alapvetı jogokat voltak hivatottak elımozdítani a Frontex mőveleteiben. 2-ben a CF megkezdte a nemi megközelítésre vonatkozó információgyőjtést és ennek a Frontex által koordinált tevékenységekben való általános érvényesítését, és több találkozót kezdeményezett a Frontexszel, hogy különbözı valós forgatókönyvek alapján gyakorlatias szempontokból közösen gondolkozzanak a Frontex közös mőveleteinek alapjogi vonatkozásairól. Ebben az összefüggésben a CF az Ügynökségnek a Frontex-rendelet 33. cikkében elıírt értékelése során közzétette véleményét az Alapjogi Charta végrehajtásáról is. 2 szeptemberében az Igazgatótanács a konzultációs fórum új összetételérıl döntött, mivel annak mandátuma lejárt. A civil társadalmi szervezetek képviselıit a Frontex által kihirdetett nyilvános felhívás alapján választották ki, míg a nemzetközi szervezetek levélváltáson keresztül újították meg tagságukat. A CF megválasztott tagjainak mandátuma 2018. december 31-én jár le. A CF 2-ben tette közzé második éves jelentését, amely elérhetı a Frontex weboldalán.

3. A KÖLTSÉGVETÉSI, SZEMÉLYZETI ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 3.1 A költségvetés alakulása Az eredetileg elfogadott 114,0 millió EUR nagyságú költségvetés a 2-ös munkaprogramban eredetileg megadott tevékenységek fedezésére szolgált. Azonban a Földközi-tengeren 2 tavasza óta tapasztal migrációs nyomás és a Tanács április 23-i következtetéseinek fényében a Frontex jelentıs mértékben fokozta operatív tevékenységeit a Földközi-tenger térségében. Különös figyelmet fordított a Tanács azon felkérésére, hogy erısítsék meg a közös mőveleteket, különösen az olaszországi Triton és a görögországi Poseidon mőveleteket. A közös mőveletek megerısítése során az érintett mőveleti területek kiterjesztésére, az eszközök és szakértık rugalmasabb bevetésére, a légi és tengeri felügyelet fokozására, valamint az átvilágítási és kikérdezési tevékenységek bıvítésére összpontosítottak. Az év során a görög szigeteken kialakuló válságra reagálva a Frontex által koordinált tevékenységeket kiterjesztették az ujjnyomatvételre is. Emiatt 2 folyamán három költségvetési módosítást fogadtak el, ebbıl kettı arra irányult, hogy összhangba hozzák a költségvetést az Európai Tanács következtetéseivel, és megháromszorozzák a Földközi-tengeren folytatott megfelelı mőveletek költségvetését, az utolsó módosítás pedig arra, hogy fedezze azoknak a további álláshelyeknek a költségét, amelyeket a megnövekedett munkateher kezelése érdekében biztosítottak az Ügynökségnek. Ennek eredményeként a Frontex 2-ös költségvetése 143,3 millió EUR lett. A lényegesen magasabb költségvetési juttatásból adódó megnövekedett munkateher ellenére az Ügynökségnek sikerült 2. december 31-ig elıirányzatainak 100%-át lekötnie. Az elıirányzatok 69%- át kifizették eddig az idıpontig. Az elıirányzatok fennmaradó 31%-át, amelyeket bizonyos mőveleti célokra vagy a szerzıdéses kötelezettségek betartására már lekötöttek, a tervek szerint 2016-ban fizetik ki. 1. ábra - A költségvetés 2011-2 közötti alakulása Euro thousands Year (% indicate total year to year budget change) Ezer euró Év (a %-os érték a költségvetés éves teljes változását jelzi)

3.2 Általános költségvetés A 2-ös költségvetés felosztásában jól tükrözıdik az operatív tevékenységek elıtérbe helyezése. Az operatív és az igazgatási címek közötti felosztási arány 79:21. A hagyományos költségvetési megközelítésen túl operatív kiadások szemben az igazgatási kiadásokkal (2. ábra) 2014-tıl a Frontex a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) (3. ábra) formájában is bemutatja a költségvetését. Az ABB mögött az az elképzelés áll, hogy mindazt a humán és pénzügyi erıforrást, amely egy adott tevékenység végrehajtásához szükséges, ahhoz a tevékenységhez rendeljék hozzá. Az Igazgatótanács jóváhagyta az alapvetı irányítási szintő tevékenységeket, mint például a közös mőveleteket, a képzési vagy alapjogi munkát (csak hogy néhányat említsünk), és ezek képezik a közvetlen és közvetett költségek felosztásának alapját. A közvetlen költségek olyan humán és pénzügyi erıforrások, amelyek közvetlenül hozzárendelhetık egy tevékenységhez. A közvetett költségek azok a költségek, amelyek a közvetett személyzeti költségekbıl (például a szervezeti szolgáltatások személyzete vagy pénzügyi és beszerzési személyzet, amelyek a tevékenységeket támogatják) és egyéb közvetett költségekbıl (például bérleti költségek) erednek. A 2. évi, ABB-n alapuló költségvetés számítása azt mutatta, hogy az Ügynökség humán és pénzügyi erıforrásainak 90%-a közvetlenül hozzárendelhetı a Frontex alapvetı operatív tevékenységeihez. Az Ügynökség felismerte és ki fogja használni az ABB szerinti megközelítésben rejlı lehetıséget, amellyel javíthatja erıforrás-felhasználását és teljesítménykezelését. 2. ábra - A költségvetés szokásos felosztása 3. ábra - A tevékenységalapú költségvetés felosztása Direct costs Indirect costs Közvetlen költségek Közvetett költségek

Operatív költségvetés Az alábbi diagram szerint hagyományos költségvetés-tervezési szempontból a 113,5 millió EUR összegő operatív költségvetésbıl a rendelkezésre álló források 84,3%-át kötötték le közös mőveletekre (szárazföldi, tengeri és légi határok és visszatérési együttmőködés). A Frontex Igazgatótanácsa által elfogadott munkaprogram mutat irányt a források felosztására. A 2. májusi, júliusi és novemberi költségvetés-módosításból származó többletforrásokat a megfelelı munkaterületekhez rendelték a Földközi-tengeren folyó operatív tevékenységek megerısítése érdekében; ezért az összes operatív tevékenység közül a tengeri határokkal kapcsolatos mőveletek részesültek messze a legnagyobb költségvetési juttatásban. 4. ábra - A végleges operatív költségvetés felosztása 3.3 A 2. évre átvitt, 2014. évi elıirányzatok felhasználása 2. december 31-ig a Frontex nagymértékben felhasználta a 2014. évi kifizetési elıirányzatokat. A 2014-rıl 2-re átvitt teljes összegbıl 23,6 millió EUR-t fizettek ki 2-ben, míg 4,6 millió EUR-t törölni kellett. A törlések fı oka az volt, hogy a szerzıdéseket nem hajtották végre, vagy pedig az, hogy a támogatások kedvezményezettjei végül alacsonyabb összegeket igényeltek, mint ahogy azt az operatív tevékenység kezdetén megbecsülték. Ennek ellenére a 2014-ben a Frontex rendelkezésére bocsátott elıirányzatok teljes költségvetési felhasználása 94%-ot ért el. 3.4 Közbeszerzési szerzıdések odaítélése Az Ügynökség közbeszerzési eljárásokon keresztül is költ a költségvetésébıl, amelyek keretében termékeket és szolgáltatásokat vásárol az ajánlattevıktıl; meg kell említeni, hogy a Frontex nem szervezi ki egyik operatív tevékenységét sem.

Összesen 1137 közbeszerzési eljárást hajtottak végre 2-ben. Ezen eljárások keretében vagy saját ajánlati felhívást tettek közzé, vagy pedig az Ügynökség vagy az Európai Bizottság által már megkötött érvényes keretmegállapodásokat használták fel. 3.5 Szervezeti változások 2-ben a Frontex szervezetátalakítási folyamatot indított el, amelynek célja az volt, hogy 2016 januárjától egy új struktúra jöjjön létre. E változás fı indoka az volt, hogy reagáljanak az ügymenettel kapcsolatos új követelményekre. A fı módosítások két új egység létrehozásához kapcsolódtak: az egyik a mőveleti részlegen belül mőködı visszatérés-támogató egység, a másik pedig a harmadik országok és az EU közötti együttmőködést támogató egység a kapacitásfejlesztési részleg keretein belül. A korábbi ügyvezetıi támogatást ésszerősítették és egy kabinetre csökkentették, amely közvetlenül az ügyvezetésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A korábban az ügyvezetıi támogatáshoz rendelt minden egyéb funkciót a három részleg megfelelı szervezetéhez helyezték át. Javasolták a három egység átnevezését is: Szervezetirányítás (a korábbi igazgatási részleg), Pénzügyi és Szervezeti Szolgáltatások Egysége (a korábbi pénzügyi és beszerzési egység), valamint a Humán Erıforrások és Biztonság Egység (a korábbi humán erıforrások és szolgáltatások egység). Az új szervezeti felépítés bevezetését követıen a személyzet néhány tagját az új egységekhez helyezték át. 4. ábra Szervezeti felépítés