TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
I. A tanulmány háttere A fiatalok iskolából történő átlépését a munka világába egy kötelezően végbemenő folyamatnak is tekinthetjük, mely meghatározó jelentőséggel bír az egyén további életére, a társadalmi beilleszkedésre. A rendszerváltást követően megváltozott a munkaerőpiac, megjelent a munkanélküliség, mely egyre inkább több embert érintett, nem kímélve a fiatalokat sem. Az ifjúsági munkanélküliség ugyanakkor az utóbbi évek alatt még intenzívebben nőtt, és megváltozott a fiatalok attitűdje is a munka irányába. Jelen beszámolóban a gazdasági válság következtében megváltozott gazdasági folyamatoknak az ifjúsági munkaerő-piaci helyzetre gyakorolt hatásait vizsgáljuk a Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum programjának részeként, melyet a konzorcium megbízásából készítettünk el. A TÁMOP-1.4..-1/1-1-000- es számú, a Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása elnevezésű program célja, hogy a tagok kidolgozzanak egy új Fejér megyei foglalkoztatáspolitikai akciótervet, amely által növekedhet a résztvevő szervezetek kapacitása, ezáltal javul a hatékonyságuk, így a helyi foglalkoztatási és képzési szint is növekedni fog. A projekt megvalósítását 4 millió forint európai uniós és hazai forrás támogatja, alapvető célja a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság és a foglalkoztathatóság növelése. Ennek érdekében tanácsadásokra, műhelymunkákra, munkaerő-piaci képzésekre, tréningekre is sor kerül, emellett létrejön a Fejér megyei foglalkoztatási információs rendszer, melynek egyik eleme a rendszeres lakossági véleménykutatás is. Jelen elemzésben felhasznált adatok nagy része a Magyar Ifjúság 1 elnevezésű magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit használja fel másodelemzés céljából. A 1. évi nagymintás ifjúságkutatás már negyedik alkalommal került megszervezésre Magyarországon, a 1-9 évesek reprezentatív mintáján, 8000 fő megkérdezésével. A Magyar Ifjúság 1 tanulmánykötetében a magyar fiatalok munkaerő-piaci helyzetét főként a 08 óta bekövetkezett változások tükrében mutatták be. Jelen tanulmányban a közép-dunántúli régió fiataljainak pályaválasztási motivációi, valamint jövőbeni munkavállalásukra vonatkozó elképzeléseik kerülnek előtérbe, összehasonlítva az országos adatokkal, valamint régión belül megyénként, és településtípusonként is bemutatásra kerülnek az adatok.
II. A közép- dunántúli fiatalok pályaválasztási motivációi és ideális munkahelyről való vélekedései A Közép-dunántúli régión belül Fejér megye munkavállalási szempontból szerencsés helyzetűnek mondható, régión belül az országoshoz képest alacsony a munkanélküliség. A beruházások, munkahelyteremtések, a főváros közelsége lehetőséget teremt a fiatalok elhelyezkedésére. Bár országos viszonylatban a kedvezőbb helyzetű megyék közé tartozik, a kedvezőtlen gazdasági helyzetet az itt élő fiatalok is megérezhették. Ami a pályaválasztást illeti, a Közép-Dunántúl fiataljai hasonló motivációkkal rendelkeznek, mint a fiatalok szerte az országban. A kérdőívben egy ötfokú skálán kellett értékelniük, hogy mennyire befolyásolták őket bizonyos tényezők. Az így kapott eredményeket egy száz fokú skálára konvertáltuk át annak érdekében, hogy az eredmények jobban elkülönüljenek. Az 0 pont feletti értékek jelzik, hogy az adott szempont befolyással volt a pályaválasztásukra, az ez alatti értékek pedig azt jelzik, hogy nem volt különösebb hatással a döntésükre. Az alábbi táblázatból látható, hogy főként olyan szakmát választanak, amit szeretnek csinálni, ami érdekli őket, de fontos szempont a könnyű elhelyezkedés és hogy biztosan felvegyék az adott iskolába. Jelentős befolyásoló tényező, hogy egyáltalán legyen esélyük bekerülni az adott iskolába, tehát a felvételi tárgyakat is mérlegelik jelentkezéskor. A jó kereseti lehetőség is fontos tényező, országos viszonylatban valamivel kisebb befolyása volt a fiatalok döntésére, mint a régióban. A szülők, rokonok pályájának követése csekély befolyással bír a döntésükre, ezek az arányok országos viszonylatban is jellemzőek (1. táblázat). 1. táblázat: Pályaválasztás motivációi (átlagpontszámok százfokú skálán) Pályaválasztást befolyásoló tényezők Magyarország Közép- Dunántúl Olyat csináljon, ami érdekli 76 8 Olyan foglalkozása legyen, amivel könnyű elhelyezkedni 7 76 Olyan iskolába jelentkezzen, ahova felveszik 68 7 Olyan foglalkozása legyen, amivel sokat lehet keresni 70 71 Olyan tárgyból kelljen felvételizni, amiből jó volt az iskolában 6 69 Olyan iskolába menjen, ahonnan utána a megfelelő helyen tud továbbtanulni 64 67 Olyan iskolába jelentkezzen, ahova könnyű bejutni 9 60 Magas presztízsű iskolában tanuljon tovább Szülei foglalkozását kövesse 9 8 Testvére, rokona pályaválasztását kövesse 9 8
Egy -es KSH adatfelvétel során is hasonló eredmények jöttek ki. Az adott szakma iránti konkrét érdeklődés volt akkor is a legkézenfekvőbb iskolaválasztási szempont. A szempontok rangsorolását illetően a megkérdezett fiatalok közel 40 százaléka a régóta kialakult érdeklődést, százalékuk a könnyebb elhelyezkedést, 18 százalékuk pedig a szülei, rokonai példáját, illetve ajánlásait jelölte az első helyen legfontosabb szempontként. Az iskolaválasztásban tehát az érdeklődésnek volt a legnagyobb és a viszonylag könnyű bejutási lehetőségnek a legkisebb szerepe, mely számos pozitív hatást gyakorolhat magára a tanulásra is. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az orientáció, az érdeklődés hiánya nem jellemzi a fiatalokat, s túlnyomó többségük nem is kívánt a legkisebb ellenállás felé haladni. 1 1. ábra: Iskolaválasztás szempontjai (százalékos megoszlás a KSH 11. októberi elemzése alapján) kialakult érdeklődés 9 jó kilátások az elhelyezkedésre szülei (rokonai) példája 18 intézmény viszonylagos közelsége a viszonylag könnyű bejutási lehetőség 7 egyéb 1 0 1 0 40 4 A közép-dunántúli régió megyéinek összehasonlítása során az egyes szempontok befolyásoló ereje nem tér el jelentősen a három megye fiataljainak pályaválasztása során. Mindhárom megye esetén a legfontosabb szempont, hogy a választott szakma érdekelje a fiatalt, majd ezt követi a későbbi könnyű elhelyezkedés. A jó kereseti lehetőséget a Fejér megyei fiatalok választásában megelőzi az iskolába való biztos bejutás, míg a másik két megye fiataljainak esetén ez fordítva van. 1 A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A munkaerő-felmérés alap-, illetve a. IV. negyedévi kiegészítő felvétele alapján (KSH, 11. október), 19. oldal 4
. táblázat: Pályaválasztás motivációi (átlagpontszámok százfokú skálán megyénként) Fejér Komárom- Veszprém Pályaválasztást befolyásoló tényezők megye Esztergom megye megye Olyat csináljon, ami érdekli 86 78 8 Olyan foglalkozása legyen, amivel könnyű elhelyezkedni 78 7 76 Olyan iskolába jelentkezzen, ahova felveszik 78 66 7 Olyan foglalkozása legyen, amivel sokat lehet keresni 74 70 74 Olyan tárgyból kelljen felvételizni, amiből jó volt az iskolában 7 6 68 Olyan iskolába menjen, ahonnan utána a megfelelő helyen tud továbbtanulni 71 61 67 Olyan iskolába jelentkezzen, ahova könnyű bejutni 64 61 Magas presztízsű iskolában tanuljon tovább 7 4 Szülei foglalkozását kövesse 8 6 8 Testvére, rokona pályaválasztását kövesse 6 0 8 Fejér megyén belül iskolai végzettség szerint vizsgálva a kérdést látható, hogy mindegyik végzettségi kategóriánál az elsődleges szempont továbbra is, hogy olyasmit csináljon, ami érdekli, ezt követően azonban vannak eltérések a motivációkban. A maximum érettségivel rendelkezők számára második helyen a könnyű elhelyezkedés áll, míg a magasabb végzettségűek inkább a továbbtanulás lehetőségeit veszik fontolóra.. táblázat: Pályaválasztás motivációi (átlagpontszámok százfokú skálán iskolai végzettség szerint_ Fejér megye) Pályaválasztást befolyásoló tényezők maximum érettségi utáni szakma érettségi 8 általános szakképzés diploma Olyat csináljon, ami érdekli 81 81 90 90 91 Olyan iskolába menjen, ahonnan utána a megfelelő helyen tud továbbtanulni 67 6 77 81 81 Olyan tárgyból kelljen felvételizni, amiből jó volt az iskolában 71 6 80 76 80 Olyan foglalkozása legyen, amivel könnyű elhelyezkedni 74 76 8 78 76 Magas presztízsű iskolában tanuljon tovább 1 69 68 76 Olyan iskolába jelentkezzen, ahova felveszik 7 81 81 79 7 Olyan foglalkozása legyen, amivel sokat lehet keresni 71 7 79 76 71 Olyan iskolába jelentkezzen, ahova könnyű bejutni 64 69 68 9 49 Testvére, rokona pályaválasztását kövesse 4 1 9 4 Szülei foglalkozását kövesse 4 6
A fiatalok szerint mind régiós, mind országos szinten a jó állás megtalálásának feltétele a szaktudás, hozzáértés, a jó kapcsolatok, valamint a megfelelő szakmai gyakorlat (4. táblázat). A jó kapcsolatok megléte főként abban játszik kulcsszerepet, hogy egyáltalán értesüljenek egy adott lehetőségről. A régióban lakó fiatalok szerint minimálisan fontosabb a nyelvtudás, mint a protekció, míg országos viszonylatban ez fordítva van. A családi háttérnek mindkét esetben kevésbé tulajdonítanak nagy szerepet. 4. táblázat: Jó állás megtalálásának feltételei (átlagpontszámok százfokú skálán) Jó állás megtalálásának feltételei Magyarország Közép-Dunántúl Szaktudás, hozzáértés 84 87 Jó kapcsolatok 84 84 Szakmai gyakorlat 8 8 Nyelvtudás 76 80 Protekció 80 79 Jó iskolai papírok 77 77 Állandó tanulás, képzések 76 77 Jó családi háttér 71 69 Megyék szerinti összehasonlításban (. táblázat) Fejér és Komárom-Esztergom megyében meghatározóbbnak tartják a szakmai gyakorlatot a jó kapcsolatok megléténél, míg Veszprém megyében mind a szaktudás, mind a szakmai gyakorlat és a jó kapcsolatok egyformán fontos helyen szerepelnek. Komárom-Esztergom megye fiataljai az állandó tanulást előrébb sorolták a jó iskolai papírok megléténél, a jó családi hátteret pedig ebben a megyében tartják legkevésbé fontos feltételének a jó állás megtalálásának.. táblázat: Jó állás megtalálásának feltételei (átlagpontszámok százfokú skálán megyénként) Jó állás megtalálásának feltételei Fejér Komárom Veszprém Szaktudás, hozzáértés 87 8 89 Szakmai gyakorlat 8 8 88 Jó kapcsolatok 8 79 88 Nyelvtudás 79 78 8 Protekció 79 7 8 Jó iskolai papírok 78 70 81 Állandó tanulás, képzések 76 76 80 Jó családi háttér 66 6 77 6
Fejér megyén belül iskolai végzettség szerint azt lehet látni, hogy a szaktudás, hozzáértés a diplomával nem rendelkezők esetében játszik nagy szerepet a jó állás megtalálásában, míg a nyelvtudás, és a jó kapcsolatok a diplomások szerint a legmérvadóbbak ebben az esetben. 6. táblázat: Jó állás megtalálásának feltétele (átlagpontszámok százfokú skálán iskolai végzettség szerint_fejér megye) Jó állás megtalálásának maximum 8 érettségi utáni szakma érettségi diploma feltételei általános szakképzés Nyelvtudás 77 6 84 8 9 Jó kapcsolatok 79 84 8 8 91 Szaktudás, hozzáértés 8 8 87 91 89 Szakmai gyakorlat 81 84 86 89 88 Jó iskolai papírok 77 69 81 86 8 Protekció 74 81 80 8 81 Állandó tanulás, képzések 74 67 78 8 81 Jó családi háttér 67 8 70 70 68 Az ideális munkahellyel kapcsolatban a közép-dunántúli régió fiataljai bizakodóbban tekintenek a jövő felé, 8 százalékuk biztosra veszi, hogy lesz olyan munkája, amilyenre vágyik, szemben az országos adattal, ami százalék (. ábra).. ábra: Ideális munkahely megtalálása ( százalékos megoszlás) 0 8 1 14 4 6 4 0 biztosan nem valószínűleg n em talán valószínűleg igen biztosan igen már most az van nem tudja Magyarország Közép- Dunántúl 7
Megyék szerinti összehasonlításban, Fejér megyében kevésbé bizakodóak a kérdést illetően. Veszprém megyében százalék, Komárom-Esztergom megyében 0 százalék gondolja úgy, hogy biztosan fog találni olyan munkát, amilyet szeretne, míg Fejér megyében mindössze százalék gondolja így (. ábra). Ezzel szemben a Fejér megyei fiatalok 6 százaléka gondolja úgy, hogy valószínűleg nem fog tudni elhelyezkedni, és százalékuk biztosra veszi ugyanezt.. ábra: Ideális munkahely megtalálása (százalékos megoszlás megyénként) 40 0 17 6 4 0 1 6 8 7 1 9 0 biztosan nem valószínűleg nem talán valószínűleg igen biztosan igen már most is az van nem tudja Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Településtípusonként is megfigyelhetőek eltérések a régióban, a legpesszimistábbak a megyei jogú városokban élők, 8 százalékuk gondolja úgy, hogy biztosan nem lesz olyan munkája, amilyet szeretne, és csupán 16 százalékuk biztos az ellenkezőjében. Megyeszékhelyek esetén ez az arány 8 százalék, egyéb városok és községek esetén pedig 6 százalék (4. ábra). 4 40 0 1 0 4. ábra: Ideális munkahely megtalálása (százalékos megoszlás településtípusonként) 8 1 biztosan nem valószínűleg nem 1 1 14 talán 41 1 1 valószínűleg igen 8 16 6 7 biztosan igen már most is az van 1 4 1 11 8 8 nem tudja Megyeszékhely Megyei jogú város Egyéb város Község 8
Fejér megyén belül iskolai végzettség alapján a legjobb helyzetben a diplomával rendelkezők vannak, esetükben 1 százalék már most is ideális munkahelyen dolgozik, ám esetükben a legnagyobb azok aránya is, akik úgy vélik, hogy biztosan nem lesz olyan munkája, ami minden szempontból megfelel számára, szám szerint 8 százalékuk (. ábra). A szakmával rendelkezők hasonlóan borúlátóak, 6 százalékuk véli úgy, hogy biztosan nem lesz ilyen munkahelye, 11 százalékuk pedig valószínűsíti ugyanezt. A legbizakodóbbak az érettségivel rendelkezők, 7 százalékuk biztosra veszi, hogy találni fog megfelelő munkahelyet, akik pedig érettségi utáni szakképzésben vettek részt, 47 százalékuk valószínűnek tartja, hogy fog találni ideális munkát.. ábra: Ideális munkahely megtalálása (százalékos megoszlás iskolai végzettség szerint_fejér megye) 0 4 47 46 4 40 0 7 1 7 1 0 8 6 1 biztosan nem 7 11 4 4 valószínűleg nem 18 1 talán valószínűleg igen 1 6 1 biztosan igen már most is az van 7 6 6 4 nem tudja maximum 8 általános szakma érettségi érettségi utáni szakképzés diploma Az ideális munkahely esetén a régió fiataljai átlagosan a jó fizetést és biztos munkahelyet tartják a legfontosabb szempontnak, majd ezt követik a jó munkakörülmények. A jó időbeosztás és a szakmai fejlődési lehetőségek szintén előkelő helyen szerepelnek, csakúgy, mint az érdekes munka. Ezek a tendenciák országos szinten is igazak, valamint megyei és településtípus szerinti bontásban is első helyen szerepel a jó fizetés, amit a biztos munkahely követ. A társadalmi hasznosság munka szempontjából mindegyik esetben a fontossági rangsor végére került. Hasonlóan kevésbé fontos a fiataloknak az, hogy a lakóhelyükhöz közel legyen a munkahelyük, valamint a munkáltató/cég hírneve 9
sem (6. ábra). Ezek az eredmények összhangban vannak a tanulmány elején bemutatott pályaválasztási motivációkkal is. 6. ábra: Munkahely választási szempontok (átlagpontszámok százfokú skálán, Közép Dunántúl) biztos munkahely jó fizetés 90 90 jó munkakörülmények jó időbeosztás szakmai fejlődési lehetőségek érdekes munka előrejutási lehetőségek önálló munkavégzés kevés stressz 86 8 8 8 80 80 79 lakóhelyhez közeli munkahely társadalmilag hasznos munka munkáltató/ cég hírneve 67 70 7 0 0 40 0 60 70 80 90 0 Azok közül a fiatalok közül, akik jelenleg keresnek munkát a régióban, 1 százalékuk nem tudja, hogy mikor sikerül állást találnia, 19 százalékuk úgy gondolja, hogy 1- hónapon belül el fog tudni helyezkedni (7. ábra). A legpesszimistábbak, akik úgy gondolják, hogy nem fognak tudni elhelyezkedni, illetve a legoptimistábbak, akik úgy gondolják, hogy 1- héten belül találnak majd munkát, egyaránt - százalékot tesznek ki.
7. ábra: Jövőbeni elhelyezkedési esély megítélése (százalékos megoszlás) 1- héten belül -4 héten belül 6 1- hónapon belül 19-4 hónapon belül 1-6 hónapon belül 9 csak ennél hosszabb időn belül 14 nem fog tudni elhelyezkedni nem tudja 1 0 1 0 Az országos adatokkal összevetve azt lehet látni, hogy a régió fiataljai optimistábban vélekednek az elhelyezkedési esélyeikről (8. ábra). Országosan százalékuk nem tudja, hogy mikor fog tudni elhelyezkedni, 6 százalékuk nem lát rá esélyt, hogy el tudna helyezkedni, és mindössze a magyar fiatalok 1 százaléka gondolja úgy, hogy 4 hónap, vagy annál rövidebb idő alatt el tudna helyezkedni. 8. ábra: Jövőbeni elhelyezkedési esély megítélése (százalékos megoszlás) 1- héten belül -4 héten belül 4 8 1- hónapon belül 1-4 hónapon belül 1 14-6 hónapon belül csak ennél hosszabb időn belül 14 1 16 nem fog tudni elhelyezkedni 6 nem tudja eldönteni 0 1 0 Közép- Dunántúl Magyarország 11
A Fejér megyei fiatalok 9 százaléka úgy véli, hogy -4 hónapon belül sikerülni fog elhelyezkednie, 17 százalékuk pedig 1- hónapon belül lát esélyt arra, hogy munkát találjon. A régiós adatokkal összevetve összességében valamivel bizakodóbbak az itt élő fiatalok ebben a kérdésben. 9. ábra: Jövőbeni elhelyezkedési esély megítélése (százalékos megoszlás, Fejér megye) -4 héten belül 1- hónapon belül 17-4 hónapon belül 9-6 hónapon belül csak ennél hosszabb időn belül 14 nem fog tudni elhelyezkedni nem tudja eldönteni 8 0 1 0 Végzettségüket tekintve Fejér megyén belül a diplomások a legoptimistábbak a kérdést illetően, 17 százalékuk véli úgy, hogy -4 héten belül el fog tudni helyezkedni, majd őket követik a szakmával rendelkezők, akiknek többsége úgy érzi, hogy 1- hónapon belül talál majd munkát. Az érettségi utáni szakképzésben részt vevők 0 százaléka bizonytalan a kérdést illetően, 8 százalékuk pedig -4 hónapon belül számít rá, hogy elhelyezkedik. A maximum 8 általánossal, illetve érettségivel rendelkezők véleménye oszlik meg leginkább az elhelyezkedés időtartamát tekintve. 1
7. táblázat: Jövőbeni elhelyezkedési esély (százalékos megoszlás iskolai végzettség szerint_fejér megye) Mennyi időbe telik maximum 8 szakma érettségi érettségi utáni szakképzés diploma elhelyezkednie? általános -4 héten belül - - - - 17 1- hónapon belül 1-1 17-4 hónapon belül 8-6 hónapon belül - - - - csak ennél hosszabb időn belül 17 1-17 nem fog tudni elhelyezkedni 1-1 - - nem tudja eldönteni 0 16 Azok a fiatalok, akiknek még nem volt három hónapnál hosszabb munkavállalása, arra a kérdésre, hogy hány éves korukban lesz először ilyen munkájuk, mind régiós viszonylatban, mind Fejér megyét tekintve átlagosan éves korukra tették az első ilyen munkájukat (. ábra). Az országos adatokkal összevetve látható, hogy nincsenek jelentős eltérések a régiós és megyei adatokban, nagyjából ugyanaz a tendencia érvényesül mindhárom esetben, ami az első munkahely megtalálásának időpontját illeti.. ábra: Első munkahely megszerzése (százalékos megoszlás) 1 0 1 1 7 7 9 11 1 1 1 1 16 17 18 19 1 4 6 7 8 9 0 nincs adat 17 Magyarország Közép- Dunántúl Fejér megye 1
III. Összegzés A közép-dunántúli régió fiataljainak munkaerő-piaci helyzete nem sokban tér el az országos átlagtól, valamint a régió megyéi között sincs számottevő különbség a kérdést illetően. Pályaválasztási motivációjuk főként az, hogy olyan munkát végezhessenek, ami érdekli őket, és amit szeretnek, de a könnyű elhelyezkedést is számításba veszik. A szaktudást elengedhetetlennek tartják a jó állás megszerzéséhez, és többségük biztos benne, hogy fog találni olyan munkát, ami legalább megközelíti azt, amire vágyik. Ideális munkahely számukra az, amelyik jól fizet, és biztosnak mondható. A társadalmi hasznosság, vagy a közelség nem szempont számukra egy munkahelynél. A motivációjukat tekintve Fejér megye fiataljai között iskolai végzettség szerint figyelhetőek meg apróbb különbségek. A maximum érettségivel rendelkezők számára második helyen a könnyű elhelyezkedés áll, míg a magasabb végzettségűek inkább a továbbtanulás lehetőségeit veszik fontolóra. Jövőbeni munkavállalásukról a régió fiataljai optimistábban gondolkoznak, a jelenleg munkát keresők nagyobb része gondolja úgy, hogy viszonylag hamar el fog tudni helyezkedni a munkaerőpiacon, régión belül pedig Fejér megye fiataljai szintén kedvezőnek látják elhelyezkedési esélyeiket az országos adatokhoz képest. Azok a fiatalok, akik még nem dolgoztak korábban, átlagosan éves korukra becsülik az első munkába állásuk idejét, ez jellemző a régióban és a megyében élő fiatalokra is. 14