Angol műveltségi terület 1. Describe the traditional presentation - practice -production model. 2. What possibilities do you see for communicative activities in the primary classroom? Give examples and justify your choice. 3. Working on vocabulary: presentation, practice. 4. Give your ideas on teaching grammar and give a detailed description of presenting one particular structure. 5. What problems do you see in teaching pronunciation for Hungarian learners of English? How can you help? Give ideas for solutions and activities. 6. Give your ideas on using children's literature in teaching English to young learners. 7. Describe principles of testing and give examples of different test types you can use with young learners. 8. The writing skill: problems and activities in the primary classroom. 9. Advantages and disadvantages of using a coursebook. Criteria for choosing a coursebook. 10. Possibilities for developing the reading skill in the primary classroom. 11. Do you think storytelling has relevance in young learner foreign classes? Justify your reasons and give examples of activities. 12. Describe what characterizes young learners and how you can use this in teaching English to children. Approaches for young learners (TPR, CLIL, topic-based work). 13. Suggest some ways to develop the listening skill and list a few activities that are relevant for primary classes.
Angol műveltségi terület 1. Jellemezze a hagyományos bemutatás- gyakorlás alkalmazás modellt! 2. Milyen lehetőségeket lát kommunikatív feladatokra az általános iskolai nyelvórákon? Adjon példákat és indokolja választását! 3. A szókincsfejlesztés: új szavak tanítása, gyakorlása 4. Foglalja össze ismereteit a nyelvtan tanításáról, és mutassa be egy konkrét példán egy új szerkezet bemutatásának lépéseit! 5. Milyen problémákat lát a kiejtés tanításában a magyar anyanyelvűek számára? Hogyan segíthet? Adjon példákat és feladatokat a megoldásra! 6. Mutassa be, hogyan tud gyermekirodalmi alkotásokat használni az idegen nyelv tanításában! 7. Ismertesse a tesztelés alapelveit, és adjon példákat kisiskolásokkal alkalmazható teszttípusokra! 8. Az íráskészség: problémák és feladatok az általános iskolai idegennyelvórán. 9. Tankönyvvel vagy a nélkül? A tankönyvválasztás kritériumai. 10. Az olvasási készség fejlesztésének lehetőségei az általános iskolai idegennyelvórán. 11. Van-e a mesefelhasználásnak értelme a kisiskolások idegennyelv-tanításában? Indokolja válaszát, és mutasson be példafeladatokat! 12. Ismertesse a gyerekkorú nyelvtanuló jellemzőit, ezen ismereteinek felhasználását gyerekek nyelvtanításában, kiegészítve a gyermekkorú nyelvtanulók számára megfelelő megközelítések (TPR, CLIL, topic based work) ismertetésével! 13. Hogyan fejleszthető a hallás utáni értés? Ismertessen néhány általános iskolásokkal használható feladattípust!
Német műveltségi terület 1. A tanulási cél meghatározásának kritériumai Die Kriterien der Lernzielbestimmung 2. Az óravázlat kritériumai és a tanóra felépítésének egyes fázisai Die Kriterien des Stundenentwurfes und die einzelnen Unterrichtsphasen 3. A szemantizálás technikái Die Techniken der Semantisierung 4. A pedagógiai nyelvtan Die pädagogische Grammatik 5. A gyakorlatok és feladatok rendszere Das Übungs- und Aufgabensystem 6. A szociális formák és szerepük az idegennyelv tanításában Die Sozialformen und ihre Rolle im Fremdsprachenunterricht 7. Az idegennyelv tanítás néhány módszere és főbb jellemzői Einige (historische) Methoden des Fremdsprachenunterrichts und ihre hauptsächlichen Merkmale 8. A hallás és az olvasás utáni értés feladatrendszere Aufgaben beim Hör- bzw. Leseverstehen 9. A receptív kompetenciák fejlesztését szolgáló stratégiák Die unterschiedlichen Strategien und Stile zur Entwicklung der rezeptiven Fertigkeiten 10. A beszéd - és íráskompetencia fejlesztését szolgáló lépések az idegennyelv tanításban Schritte zur Entwicklung der Sprech- und Schreibkompetenz im Fremdsprachenunterricht
Ember és társadalom műveltségi terület 1. Mutassa be a tanítási tanulási folyamat tervezéséhez szükséges alapdokumentumokat és készítésük főbb lépéseit! Hogyan történik a történelmi, társadalomismereti és emberismereti órák megfigyelése, elemzése és a tanulók tudásszintjének mérése? 2. Ismertesse az ember és társadalomismeret didaktikai alapelveit! Milyen képességek és készségek fejlesztése történik az ember és társadalomismeret tanítása során? Ismertesse a tanórai differenciálás és az individualizált munkaformák lehetőségeit! 3. Konkrét példákon keresztül mutassa be a történelmi térben és időben való tájékozódás kialakításának és fejlesztésének eszközeit és eljárásait! 4. Sorolja fel a korszerű ember és társadalomismereti tankönyvek főbb jellemzőit és típusait! Mutassa be az 1-6. évfolyamokon használt tankönyveket, munkatankönyveket a hozzájuk tartozó atlaszokkal és feladatgyűjteményekkel együtt! 5. Ismertesse a NAT ember és társadalom műveltségterület célkitűzéseit és fejlesztési feladatait az 1-6. évfolyamokon. Mutassa be a történelem kerettanterv szerkezetét, követelményeit, főbb témaköreit, tananyagát! 6. Mi a helytörténeti ismeretek szerepe a családhoz, szülőföldhöz és az adott településhez való kötődés kialakításában és erősítésében? Fejtse ki a múzeumok, közgyűjtemények szerepét a társadalmi, történelmi ismeretszerzésben! 7. Példákon keresztül mutassa be, milyen lehetőségek vannak a honismeret, helytörténet és emberismeret témaköreinek beépítésére az anyanyelvi és környezetismeret órákon, az 1-4. évfolyamokon! 8. Mutassa be az Erkölcstan 1-6. évfolyamokon történő tanításának lehetőségeit, témaköreit a Köznevelési Törvény alapján!
Ének-zene műveltségi terület 1. Az alsó tagozat dalanyagának elemzése. Kiválasztásuk szempontjai. A zenei anyanyelv szerepe. A dalanyag pedagógiai jelentősége az ismeretszerzésben, pszichológiai jelentősége a személyiségformálásban. 2. A Kodály-koncepció lényege, történelmi gyökerei. Kodály Zoltán zenei nevelési filozófiája. A módszer kidolgozója: Ádám Jenő zenei munkássága. Fontosabb XX. századi zenei nevelési irányzatok. 3. Az iskolai ének-zenei nevelés előzményei. Az óvoda iskola-előkészítő jelentősége. A hatéves gyermek zene iskolaérettségének mutatói. Az átmeneti időszak zenei feladatai. 4. Daltanítási módszerek az alsó és felső tagozatban. (I.) Bármely daltanítási módra vonatkozó általános elvek. A hallás utáni daltanítás formái. A módszer elemzése. 5. Daltanítási módszerek az alsó és felső tagozatban. (II.) Bármely daltanítási módra vonatkozó általános elvek. Jelrendszerről történő, valamint kombinált daltanítási módszerek. 6. A ritmus olvasására és írására nevelés az első hat osztályban: a. követelményrendszer az alsó és felső tagozatban b. a ritmusérzék fejlesztésének folyamata (az előkészítő időszak, tudatosító óra feladatai. A gyakorlás, készségfejlesztés feladatai: utóritmizálás felismerés, olvasás, írás, alkotótevékenység, ritmus többszólamúság.) c. a zenei formaérzék fejlesztése (ütem, motívum, kérdés-felelet, dallamsor). 7. A dallam olvasása, írására nevelés az első hat osztályban: A relatív szolmizáció jelentősége. A dallami jelrendszerek. A térszemlélet szerepe és formálásának eszközei. a. követelményrendszer az alsó és felső tagozatban. b. a szolmizációs készség fejlesztésének folyamata (az előkészítő időszak, a tudatosító óra feladatai. A gyakorlás, készségfejlesztés folyamata, utószolmizálás, relációgyakorlatok, felismerés, olvasás, írás, jelrendszerbe-szedés, kétszólamúság, alkotójátékok). 8. a. A reproduktív képzelt fejlesztésének feladatai. b. A zenei alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése:. zenei manipuláció. kérdés-felelet játék. improvizációs komponálás. 9. A zenehallgatás és zenehallgatóvá nevelés feladata, követelményrendszere. A hangszínhallás, a belső tudati aktivitás fejlesztése. A zene kifejezőeszközeinek elemzése. 10. A zenei nevelés tervezése. Az éves terv, az ütemterv készítésének szempontjai. Az énekórák felépítése, az órák feladatainak elemzése. A vázlatírás jelentősége és szerepe. Az óraelemzés szempontjai.
11. A zenei tudás kialakulását befolyásoló tényezők. Az esztétikai-, a művészeti- valamint a zenei nevelés egymáshoz való viszonya, cél- és feladatrendszere. 12. A strófikus magyar népdal stílusai, formai, hangnemi sajátosságai. 13. Jeles napok énekes alkalmai és tanításuk lehetőségei az általános iskola első hat osztályában.
Informatika műveltségi terület 1. Az informatika helye a 6-10 éves korosztály nevelés-oktatás cél- és feladatrendszerében. 2. Informatikai alapfogalmak kialakítása. A fogalomalkotás folyamata az alsó tagozatos informatika oktatásban. 3. Az operációs rendszerek tanításának (tantárgypedagógiai) problémái, tájékozódás az operációs rendszerek hierarchikus szerkezetében, analógiák alkalmazása a szemléltetésben. 4. Algoritmusok, algoritmus stratégiák. Az algoritmikus szemléletmód fejlesztése a kisiskolás korban. 5. Problémamegoldó gondolkodás elmélyítése. Programozási nyelvek és alkalmazásuk általános iskolában. 6. Segédprogramok tanítása az általános iskolában. Az oktatási és nevelési folyamat tervezése tanmenet és óravázlat készítése. 7. Szövegszerkesztési ismeretek, táblázatkezelési technikák, alkalmazási területek a tanítói munkában. Korszerű nevelési elvek alkalmazhatósága a szövegszerkesztési ismeretek tanítása során. 8. Számítógépes hálózatok, alkalmazási területek a tanuló, tanító munkájában. Erkölcsi nevelési lehetőségek. 9. Multimédiás oktatóanyagok kifejlesztésének lehetőségei, felhasználásuk oktatási órákon (nem csak informatika órákon!). A kreatív gondolkodás fejlesztése. 10. Differenciált foglalkoztatási lehetőségek a tanítási órákon és órán kívül. Ellenőrzési formák, értékelési lehetőségek.
Magyar műveltségi terület 1. A kulcskompetenciák fejlesztése. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai. A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fő feladatai az 1-6. osztályban, nyelvi tevékenységek integrálása, a differenciálás indokai. 2. Az olvasás fogalma, pszichikai alapjai, az olvasás elsajátításának szakaszai. A jelrendszer tanítása, az olvasás gyakorlásának módjai. 3. Az olvasási képességfejlesztés, gyorsolvasási tréningek, hangos és néma olvasás fejlesztése, olvasási hibák javítása, olvasási szokások, a diszlexia jellemzői. 4. A szövegfeldolgozás tantárgy-pedagógiai kérdései, szövegműfajok, a tanulási képesség megalapozása a magyarázó (ismerettartalmú) szövegek segítségével. 5. A szépirodalmi szövegek feldolgozásának elméleti és gyakorlati kérdései és személyiségformáló hatásai. Az olvasóvá nevelés kérdései 1-6. osztályig. 6. Az írástanulás pszichikai alapjai, az írásképesség elsajátításának szakaszai és módszerei. 7. Az íráskészség fejlesztése és a helyesírás-tanítás összefüggései 1-6. osztályig (képességek, készségek, szokások). 8. A beszédképesség (szóbeli szövegalkotás) kommunikációelméleti alapú fejlesztése 1-6. osztályban. A nyelv és gondolkodás összefüggései. 9. A nyelvtan tananyagának rendszere 6. osztályig, a nyelvtani fogalom kialakításának modelljei, a követelmények szintjei. 10. Az írásbeli szövegalkotás folyamata 1-6. osztályig. A fogalmazások műfaji, szerkezeti, szövegtani, stilisztikai jellemzőinek megtanítása és alkalmazása, az ismeretek és a gyakorlás összefüggései. 11. A beszédművelés feladatrendszere, szerepe az anyanyelvi nevelés folyamatában, a dramatizálás gyakorlása.
Matematika műveltségi terület 1. A természetes szám fogalmának kialakítása és a természetes számok halmazában korlátlanul elvégezhető műveletek értelmezése, tanítása szóban és írásban. A tárgyi tevékenység szerepe a matematika tanításában. 2. A természetes számok halmazának kiterjesztése az egész számok halmazára. A kivonás értelmezése, tanítása szóban és írásban. Műveletvégzések egész számokkal. Differenciálási lehetőségek a matematika órákon. 3. Az egész számok halmazának kiterjesztése a racionális számok halmazára. Az osztás értelmezése, tanítása szóban és írásban. Műveletvégzések törtekkel (tizedes törtekkel is). A tanulók tipikus gondolkodási hibái a matematika tanulása során. 4. A számelméleti problémák valamint az egyenes és a fordított arányosság tanítása az általános iskola 1-6. osztályaiban. A százalékszámítás tanítása az általános iskolában. A realisztikus matematikatanítás elemei. 5. A szöveges feladatok felosztása, megoldásuk módjai. Egyenletek, egyenlőtlenségek az általános iskola 1-6. osztályaiban. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének lehetőségei az általános iskolában. 6. Relációk, függvények, sorozatok tanítása és alkalmazása a matematikában és más tudományokban. Tapasztalati és statisztikai függvények. 7. A kombinatorika és a valószínűségszámítás elemei az általános iskola 1-6. osztályaiban. A kreatív gondolkodás jellemzői és fejlesztése a matematika órákon. 8. A mérések tanítása. A hosszúság, idő, tömeg, szög fogalmának kialakulása az általános iskola 1-6. osztályaiban. A becslési készség fejlesztése. Az értelmei fejlődés szakaszai. 9. A kerület, terület, felszín, térfogat mérése, a fogalmak kialakítása. A háromszögek, négyszögek és a kör kerülete, területe. A hasábok térfogata, felszíne. A geometria alkalmazása a mindennapi életben és más tudományokban. A geometria tanításának történeti vonatkozásai. 10. A háromszögek, négyszögek osztályozása, nevezetes vonalai, pontjai, szerkesztése. A gondolkodási műveletek alkalmazása a szerkesztéseknél. 11. Nevezetes ponthalmazok. A kör fogalma és részei. A fogalmak alakulásának folyamata. Definiálási problémák a matematikában. 12. Geometriai transzformációk tanítása, kapcsolat az egyes transzformációk között. A térszemlélet fejlesztésének lehetőségei és módjai. 13. Gondolkodási módszerek, a halmazok és a logika egységesítő szerepe a matematikában és más tudományokban. A matematikai nyelv és a hétköznapi nyelv kapcsolata.
Természetismeret műveltségi terület 1. A természettudományos gondolkodás megalapozása és fejlesztése a természetismeret tanításában. A természetismeret tantárgy helye a nevelési-oktatási folyamat cél és feladatrendszerében. 2. A környezet- és természetvédelemre nevelés tantervi lehetőségei a természetismeret tanításában. 3. Az 1-3. osztály természetismeret tananyagának feldolgozásához szükséges tanulói ismeretszerző, kutató módszerek és az ehhez kapcsolódó tanítói feladatok. 4. Csillagászati földrajzi ismeretek tanítása természetismeret órán (a modellezés). 5. A tájékozódás, helymeghatározás tanítása természetismeret órán. Tájékozódás a horizont síkjában a földgömbön és a térképen. A tanítás során alkalmazott vonatkoztatási rendszerek. 6. Meteorológiai ismeretek tanítása: a természeti naptár. 7. Megfigyelésen alapuló megismerési módszerek: tanulmányi séta terepvizsgálatok lehetőségei a tanulmányi sétán élősarok, iskolakert. Az erdei iskola jelentősége az oktatónevelő folyamatban. 8. Az élőlények tanításának algoritmusa a természetismeret tantárgyban. A tanítás menetének bemutatása konkrét növényfaj példáján. 9. Az élőlények tanításának algoritmusa a természetismeret tantárgyban. A tanítás menetének bemutatása konkrét állatfaj példáján. 10. Hazánk természeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak tanítása az alsó tagozatban. A nagytájak tanításának algoritmusa. 11. Társadalom-földrajzi ismeretek megjelenése a természetismeret-környezetismeret tantervi anyagában, tanításuk módszerei. A gazdaságossági szemlélet fejlesztésének lehetőségei. 12. Az életközösségek tanításának szempontjai, alkalmazható módszerei. A tanítás menetének bemutatása valamely tanított életközösség példáján. 13. Az egészséges életmódra nevelés tantervi lehetőségei a természetismeret tantárgyban. 14. Az ellenőrzés helye és szerepe az oktatási folyamatban. Az ellenőrzési módok sokszínűsége a természetismeret tantárgyba
Testnevelés műveltségi terület 1. A testnevelés tantárgy mint életmód megalapozó és életfelfogást formáló hatásrendszer. A mozgás szerkezete. Úszás oktatása kisiskolás korban. 2. Az ügyesség edzése. Jellemzői, fejlesztésének követelményei, jelentősége 6-12 éves gyermekek személyiségfejlesztésében. Labdaügyesség fejlesztése a sportjátékokban. A legfontosabb technikai, taktikai elemek egy választott sportjátékban. 3. Előkészítő (gimnasztikai) gyakorlatok felosztása, feladatai a sportági mozgások oktatásában. A védekezés alapelvei a sportjátékokban. Támaszugrások jellemzése. A választott támaszugrás végrehajtását elősegítő cél- és rávezető gyakorlatok, oktatása, segítségadás. 4. Oktatási módszerek a testnevelésben Kosárra dobások álló helyzetből és mozgásból. A gimnasztika oktatásmenete. Gyakorlatvezetési módok. Dobóerő fejlesztése. Dobások oktatása 1-6. osztályban. 5. A pedagógiai folyamat tervezése: tanmenetkészítés, óratervezés, óraszerkezet, a testnevelésben használatos óratípusok. Oktatási módszerek a sportági mozgásanyagok tanítása során. Választott talaj tornaelem végrehajtását elődsegítő cél- és rávezető gyakorlatok, oktatása, segítségadás. 6. Főgyakorlatok oktatásának elvei. A mozgáskészség kialakítása. Ugrása távolba technikája, oktatása. A testnevelési játékok mint a sportjátékok alapja. Átadások, támadó technikák labdajátékokban. 7. Ugróerő-ugróügyesség és fejlesztése. Atlétikai ugrások az 1-6. osztályban. Egy választott ugrás végrehajtását elősegítő cél- és rávezető gyakorlatok, oktatása, segítségadás. Játékrendszerek és labdakezelési technikák a röplabdázásban. 8. Hibák fajtája és javítási lehetőségei. Kéziszer-, pad- és bordásgyakorlatok oktatásának sajátossága. Nyitások és ütések a röplabdázásban, technikájuk és oktatásmódszertanuk. Futások és oktatásuk. 9. A motoros képességek mint a mozgásos cselekvéstanulás alapfeltételei, fejlesztési lehetőségük. Labdavezetés, labdaátvétel és rúgások módjai a labdarúgásban és oktatásuk. A mozgásos cselekvéstanulás-tanítás folyamata, oktatásmódszertani feladatai. 10. Természetes gyakorlatok feladata a sportmozgások oktatásában. A gerinctorna jelentősége és alkalmazása a testnevelési órán. A legfontosabb játékszabályok egy választott sportjátékban.