Románd Szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-10

Románd Szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-10 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Roland településmérnök Közműtervező: Elektromos tervező: Gáztervező: Zöldfelülettervező: Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064 Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291 Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j Rozsos Katalin K-2 08-0236/99 1

TARTALOMJEGYZÉK 1 tervezési feladat... 3 1.1 előzmények... 3 1.2 a tervezési feladat meghatározása... 3 2 településfejlesztési koncepció... 4 3 VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ... 4 3.1 Földrajzi adottságok... 4 3.1.1 Domborzati adottságok... 4 4 Történeti áttekintés, térszerkezeti kapcsolatok... 7 4.1 Településtörténet... 7 4.2 A területfelhasználás vizsgálata... 8 4.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek... 8 4.3.1 Tájrendezés... 8 4.3.2 Környezetalakítás... 10 4.3.3 Közművesítés... 11 4.3.4 Hírközlés... 12 4.3.5 Tulajdonvizsgálat... 12 4.4 Közlekedés... 12 4.4.1 Örökségvédelmi hatástanulmány... 13 5 SZABÁLYOZÁSI TERV... 13 5.1 Jóváhagyandó munkarészek... 13 5.1.1 TH-09-02-10 sz. dokumentáció... 13 5.1.2 A szabályozási terv leírása... 13 RAJZJEGYZÉK Á-1 Áttekintő helyszínrajz SZ-1/M1 Szabályozási tervmódosítás M 1: 2 000 Kivonat a hivatalos digitális alaptérképből M 1: 4 000 2

1 TERVEZÉSI FELADAT 1.1 ELŐZMÉNYEK Románd község önkormányzatának képviselőtestülete a 2009. április 14-i ülésén úgy döntött, hogy a község 2005-ben elkészült településrendezési tervét egy konkrét külterületi területre vonatkozóan módosítani kívánja, mivel az azóta eltelt időben fejlesztési elképzelések körvonalazódtak a településen: az önkormányzat egy külterületi területen kilátót kíván létesíteni. A területre vonatkozó településrendezési tervmódosítás elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. A jelenleg hatályos rendezési tervet 2005-ben irodánk készítette az új építési törvény előírásainak megfelelően. A tervezett fejlesztési területre és környezetére készítünk - az 1998. január 1-től hatályos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (többször módosított építési törvény) előírtaknak megfelelően - rendezési tervmódosítást, melynek most az előzetes véleményeztetési dokumentációját állítottuk össze. 1.2 A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA A terület elhelyezkedése, regionális kapcsolatok Jelen fejlesztési elképzelés Románd község külterületén található alábbi ingatlanra vonatkozik: - 538 hrsz. alatti terület. A tervezési területek a pannonhalmi kistérségben, Románd község közigazgatási területének észak-nyugati részén a volt zártkerti területen egy magaslati ponton helyezkedik el. A területek Balti feletti magassága 200-220 m között van. A tervezés alá vont terület községi kapcsolata jó, a tervezett övezeti paraméter változtatással az építmény elhelyezhető. A tervezési területek közlekedési kapcsolatait elsősorban az 544 hrsz.-ú önkormányzati út adja észak- déli irányban. Ez az út biztosítja az összeköttetést a 82-es főközlekedési útra történő kijutáshoz. Az övezeti paraméter módosítása a hatályos településfejlesztési koncepciót nem érintik, így a koncepció módosításáról nem kell döntenie a képviselőtestületnek. A módosítást megalapozó képviselő testületi határozatot mellékeltük a dokumentációhoz. Területfelhasználási, fejlesztési elképzelések - A terület a jelenlegi rendezési tervben Mk-2 (mezőgazdasági kiskertes) terület felhasználású területként szerepel. Az érintett terület önkormányzati tulajdonban van, a környező területek magántulajdonban vannak. Az önkormányzat az 538 hrsz.-ú telken egy római őrtoronynak megfelelő kilátót szeretne építeni idegenforgalmi céllal. A területeken a jelenlegi 4,5 m-es építménymagasság növelése a cél 12 m-es értékig, mely csak a kilátó épületére vonatkozna. A 2005-ös rendezési terv szerint a terület mezőgazdasági kertes terület felhasználási egységbe lett besorolva. A területek megközelítése, közműves feltételei alapján indokolt az idegenforgalmi jelleg kihasználása. 3

2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A településen 2004. márciusában elfogadásra került egy a település egészére vonatkozó településfejlesztési koncepció. A tervezési terület mezőgazdasági, kertes területként szerepel a koncepcióban. A terület fejlesztésével a az övezeti paraméterek átgondolásával nem változik a településfejlesztési stratégia. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések területi elhelyezkedése a koncepcióban megfogalmazott célok változatlansága mellett - nem módosul. 3 VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ 3.1 FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A terület természetföldrajzi adottságait tekintve igen változatos. Mind a talajviszonyok, domborzati adottságok csapadékeloszlások terén változatos, heterogén képet mutat. Románd a 82-es számú főúttól 3 km-re a 8302-es út mentén, Bakonygyirót a 83107-es állami mellékút mentén fekszik, Győrtől 30-32 kilométerre, Veszprémtől 47-50 kilométerre, Kisbértől 20-22 kilométerre található. 3.1.1 Domborzati adottságok A település domborzati adottságait a következőkkel lehet jellemezni: A település a dombság középső, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidőszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidőszaki üledékekből épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtős, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következően a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sűrű hálózata alkotja. A területen nagy az építőanyag (homok) előfordulása. Azonban meggondolatlan bányászata jelentős veszélyeket hordoz magában, gyorsan alakulhatnak ki völgyek és csuszamlások. Utóbbiak főleg a löszös partfalakon, mélyutakban jelentkezhetnek. Éghajlat A település éghajlata a domborzati viszonyok következtében mozaikos. Általánosságban elmondható, hogy jellegét tekintve a község a Dunántúli-hegyvidék éghajlati területéhez tartozik. Jellegét tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet + 9 C körüli érték, a napsütéses órák száma 1800-1900 óra/év. A 10 C -on felüli középhőmérsékletű napok száma 183-185 nap. A legmelegebb nyári napok középhőmérséklete 33,0 33,5 C. A leghidegebb téli napok középhőmérséklete -16 C. Csapadék évente mintegy 650 mm esik. Átlagosan 40 napon át borítja hó a talajt, maximálisan 20-30 cm vastagsággal. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s fölötti. Vízrajz A település a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Bornát-ér és a Bakony-ér vezeti le. A Sokoróalji-Bakonyér 27 km hosszú, vízgyűjtőterülete 351km 2. A legnagyobb vízmennyiség tavasszal várható, de lehetséges az őszi kiszáradás is. 4

A talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés 1. A 80-as évek elején a tényői termelőszövetkezet jelentős meliorizációs programot hajtott végre, sajnos az utóbbi 10 évben a rendszer elemeinek karbantartását nem végezték el, így a belvíz és annak veszélye erősödött. Összefüggő talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhető meg, a talpakon 2-4 m, a lejtőkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége nagy, 25-30 nk közötti, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti. Növényzet, talajok A kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemző, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabinicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdő volt. Tömegesen előfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafű, a lápi sás és a fehér zászpa. Jelenleg a község területen döntő többségben kultúrnövényzet és telepített erdők találhatók az erdőgazdaságilag művelt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyő és az akác. Elszórtan vadcseresznye és magányos diófák is megtalálhatók, közvetlenül a lakott területek mellett. Az erdészetileg kezelt területeken zömmel fiatalkorú keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos folyónövedéke 4,0 4,5 m 3 /ha. A mezőgazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a cukorrépa, a silókukorica valamint a zöldpaprika a jelentősebb. Levegőtisztaság Ipari szennyezőforrás nincs. A közúti forgalom szennyezőanyag-kibocsátása csak közvetlenül az út mellett érződhet, de a forgalom nem számottevő. A településen az elmúlt években bevezették a gázfűtést is, amely szintén elősegíti a levegőtisztaság megőrzését. Zajhatások A településen zajforrás, a fűrészüzem, mely a Szabadság és a Kossuth utca sarkán van. Hulladékkezelés A településen a lakossági hulladék gyűjtése szervezett formában történik. A hulladékot a győri Kommunális Szolgáltató Rt. Győrbe szállítja. Romándon van a Szabadság út végén illegális hulladéklerakót a településen, melynek felszámolása mindenképpen szükséges a jövőben. Kijelölt törmeléklerakó és dögtér nincs a település közigazgatási területén. 1 A térségfejlesztés. 3. o. 5

Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata A tervezési terület a Dunához folyó patakok vízgyűjtő területe. A lehulló csapadékot a Bornát-ér és a Bakony-ér vezeti le. A Sokoróalji-Bakonyér 27 km hosszú, vízgyűjtőterülete 351km 2. A legnagyobb vízmennyiség tavasszal várható, de lehetséges az őszi kiszáradás is. A térség települései térségi rendszerről a fenyőfői karsztvíz bázisairól kapják az ivóvizet. A terület szennyvizeinek egyelőre még nincs befogadója. A felszínalatti vizek minőségének javulásában nagy szerepe lenne a kiépült csatornahálózatnak. Így kommunális eredetű talajszennyeződés és talajvíz szennyeződés is előfordulhat a területen. Ipari eredetű felszín alatti vízszennyeződés nincs a területen. A mezőgazdasági eredetű talajvíz szennyeződések is csökkentek az utóbbi években, így a vízminőséget rontó hatása jelentéktelen. Közúthálózati kapcsolatok A település közvetlen közúti kapcsolatát a 82-es számú állami közlekedési főút jelenti. Ez az út északi irányban Győr és az M1 autópályán keresztül Budapest, Hegyeshalom felé, déli irányban Veszprém (Balaton) felé ad kapcsolatot a településnek. Bakonyszentlászlón keresztül a 82-es út elérhető déli irányban is, Bakonyszentkirályi csomóponttal. A községnek meglévő, de nem kiépítet nyomvonala ad közvetlen kapcsolatot Veszprémvarsánnyal, a Szőlőhegyen és a Ketaljai dűlőn keresztül. Románd déli részén húzódik a Pápa-Kisbér-Tatabánya 8218-as állami mellékút mely a térség kelet-nyugati kapcsolatait adja. Romándnak észak felé kiépített kapcsolata van Bakonypéterddel és a községen keresztül a 82-es főúttal. A település kapcsolatai a közép-dunántúli régióval jók, mivel az említett Pápa-Kisbér-Tatabánya 8218- as mellékút a kelet-nyugati a 82-es állami főút az észak-déli közlekedési tengelyt adják. Ivó és tűzi víz ellátás A közüzemi vízhálózat a településen 1990-ben épült ki. A víz Fenyőfőről érkezik. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%-os. Szennyvízelvezetés A településeken nincsen sajnos kiépítve a szennyvízcsatorna hálózat. Románd számára a legközelebbi befogadó Veszprémvarsányban van. Csapadékvíz elvezetés Talajvízszint észlelő kút nincs a településen, de azt lehet azért tudni, hogy a talaj felső 10 méterében időszakonként kisebb lencsékben található talajvíz. A település területe a Bornát-ér és a Bakony-ér vízgyűjtő területén helyezkedik el. 6

Villamos energia ellátás A villamosenergia-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval meghaladja a lakásállomány mértékét. A 100%-nál magasabb érték az egy lakóházba bevezetett több fázis 220; 380- és az emiatt felszerelt több villanyóra miatt van. A villamos hálózatot az E-ON üzemelteti a településen. Gázellátás Románd 2000-ben kapcsolódott be a gázhálózatba. A gázhálózatot az KÖGÁZ Rt. üzemelteti. Hírközlés A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellátottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-től a távbeszélő fővonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen 1997-ben épült ki, mely későinek mondható más településekhez képest. A szolgáltatást a T-Com végzi. Az ezer lakosra jutó vonalak száma növekvő tendenciát mutatott 2001- ig, amikor a lakónépesség száma megugrott. Romándon a vizsgált többi kategóriához képest alacsonyabb a telefonos ellátás aránya, de nem marad el nagyon messze a hasonló nagyságú települések átlagától. A nyilvános telefonfülkék száma: Románd: 2db. A kábeltelevíziós hálózat Romándon 2002 óta működik, az üzemeltető: Kábelszat-Zirc Ktt. 4 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATOK 4.1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET A település neve az Árpad-korban gyakran használt Roman keresztnévből alakult ki. Első említése a pannonhalmi apátság birtokösszeíró oklevelében, 1237-ben történik. A középkorban a győri püspökség birtoka A török pusztítás idején elnéptelenedett és csak 1596-ban kísérelték meg az újratelepítését, sikertelenül. Az elnéptelenedést Pethe győri püspök újabb hat évre szóló adómentessége sem tudta megakadályozni, így Románd a XVII. században pusztaként szerepel az összeírásokban. Az újratelepítés csak 1721 után jár sikerrel, amikor is Stájerföldről érkeznek német földművesek, akik szabad költözési jogot és kilenced mentességet kapnak új földesuruktól, csak tizeddézsmát kell szolgáltatniuk A betelepülők földműveléssel és szőlőtermeléssel foglalkoztak, pénzkeresetüket fakereskedéssel is kiegészítették. A kevés hasznot hozó földművelés mellett, egyre többen kénytelenek aratást cséplést vállalni távolabbi vidékeken. A XIX. században a lakosság nagyobbik fele már zsellér. akinek saját háza sincs és napszámban vagy részesként tartja fenn magát és családját. Az első kataszteri felmérés szerint a település 1700 holdas határában 2 nagybirtokos és 88 kisbirtokos gazdálkodott, a XIX század végére mar nincs nagybirtokos a tulajdonosok között. Változott a művelési ágazat is; egyre nagyobb a szántóterület a szőlő, a rét és az erdő rovására. Ennek ellenére az őstermelésben foglalkoztatottak helyzete egyre rosszabb, 1910-ben mar 207 embernek kell eltartani 263 családtagot, majd 1941-re ez az arany tovább romlott és minden termelőre 2,18 eltartott jutott Ez 7

természetesen követhető a népesség lélekszám - alakulásán is, hiszen az 1829 és 1941 között eltelt 112 évben, mindösszesen 9,6%-al nőtt a település lakosainak száma. A második világháború borzalmai Romándot szerencsére elkerülték, annak ellenére, hogy a körzetben igen elkeseredett harcok voltak a 3.SS Totenkopf' páncélos hadosztály és a szovjet 4. Gárdahadsereg egységei között, minek következtében a településtől alig 2,5 km távolságra levő Lázi községben 65 lakóház leégett. Romándot a németek ellenállás nélkül feladták. A település 1945 után átalakult, közel 30 régi szalmatetős, tömött vályogfalú egészségtelen viskót lebontottak, új utcát építettek. 1947-ben villamosították az egész települést. 1966-ban épült fel az egészségház és az orvosi rendelő. 1968-ban állatorvosi körzetté alakítottak a települést. Az évek során kultúrház és 60 férőhelyes óvoda épült. A termelőszövetkezetek szervezése 1950-ben kezdődött: augusztus 20-án alakult meg a Szabadság elnevezésű szövetkezet, ezt követte 1951-ben a Kossuth, majd 1953-ban a Petőfi Termelőszövetkezet megalakulása. A szövetkezetek 1956-ban feloszlottak, majd újra megalakultak. 1962-ben a bakonypéterdi szövetkezet egyesült a romándi termelőszövetkezettel: Lenin MGTSZ Románd néven. A termelőszövetkezetnek 1970-ben 553 tagja volt. Főként állat és növénytermesztéssel foglalkoztak. Állattenyésztésben szarvasmarha-, sertés- és baromfihízlalással, a növénytermesztésben elsősorban len és cukorrépa termeléssel foglalkoztak. A melléküzemekben (takarmánykeverő stb.) 135 fő dolgozott. 4.2 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA A terület a jelenlegi rendezési tervben Mk-2 (mezőgazdasági kiskertes) terület felhasználású területként szerepel. Az érintett terület önkormányzati tulajdonban van, a környező területek magántulajdonban vannak. Az önkormányzat az 538 hrsz.-ú telken egy római őrtoronynak megfelelő kilátót szeretne építeni idegenforgalmi céllal. A területeken a jelenlegi 4,5 m-es építménymagasság növelése a cél 12 m-es értékig, mely csak a kilátó épületére vonatkozna. A 2005-ös rendezési terv szerint a terület mezőgazdasági kertes terület felhasználási egységbe lett besorolva. A területek megközelítése, közműves feltételei alapján indokolt az idegenforgalmi jelleg kihasználása. A módosított övezeti paraméter a következő: Mezőgazdasági kertes terület (Mk-2*) Maximális szintterületsűrűség: 0,2 Tervezett telekméretek: kialakult Tervezett beépíthetőség: 5 % Tervezett minimális zöldfelületarány: a be nem épített terület 80 %-a Tervezett maximális építménymagasság: 20,0 m csak kilátó építménynél - 4.3 KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 4.3.1 Tájrendezés Elhelyezkedés, domborzat A település a Súri-Bakonyalja néven ismert kistáj részét képezi. Ezen belül a Bakonyalja középső területén található. A terület természetföldrajzi adottságait tekintve igen változatos. Mind a talajviszonyok, domborzati adottságok csapadékeloszlások terén heterogén képet mutat. 8

Táji konfliktusok, tájfejlesztés, tájvédelem A terület táji környezetében esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok nem jelennek meg, mivel a fejlesztés nem védett természeti és táji értékek mentén valósulnak meg. A településen továbbra is fontos feladat a védett és nem védett természeti, táji értékek fenntartása, védelme, ezek megtartása. Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere A zöldfelületeket és a védett természeti területeket, védett parkot a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezőgazdasági művelés, közlekedés, építkezések, egyéb beavatkozások). Ezért a tervezett területek zöldfelületi rendszereinek elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a meglévő és tervezett gazdasági felületek elkülönítése a legjobban megvalósuljon. Ezért a következő zöldfelület-fejlesztési javaslatunkat adjuk: a gazdasági területeken belül kötelező fásítási kialakítás kötelezettségének rögzítése Zöldfelület-fejlesztési javaslat A fokozottan érzékeny természeti területeken olyan természetkímélő gazdálkodási módokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét, a biodiverzitás, a tájképi és kultúrtörténeti értékek együttes megőrzését. Növénytelepítésre javasolt fajok Kis fák: Acer platanoides Globosum (gömbjuhar) Catalpa bignonioides Nana (gömbszivarfa) Fraxinus ornus (virágos kőris) Fraxinus ornus Mecsek (gömbkőris) Koelreuteria paniculata (csörgőfa) Robinia pseudoacacia Umbraculifera (gömbakác) Közepes és nagy fák (12 m felett): Corylus colurna (törökmogyoró) Liriodendron tulipifera (tulipánfa) Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) Robinia pseudoacacia (akác) Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) Tilia americana és fajtái (amerikai hárs) Tájba illő, a Szigetköz természetes vegetációjában is megtalálható fajok: Cserjék: Salix purpurea (csigolyafűz) Salix triandra (mandulalevelű fűz) Salix viminalis (kosárkötő fűz) Salix elaeagnos (parti fűz) Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Fák: (A dőlt betűvel szedett fajok út menti sorfának is alkalmasak) 9

Salix alba (fehér fűz) Salix fragilis (törékeny fűz) Populus nigra (fekete nyár) Populus alba (fehér nyár) Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) Fraxinus excelsior (magas kőris) Alnus incana (hamvas éger) Alnus glutinosa (enyves éger) Acer platanoides (korai juhar) 4.3.2 Környezetalakítás A belterületek környezeti állapotát üzemi létesítmények, talajszennyezés, esetleges illegális hulladéklerakó vagy a felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező-források nem veszélyeztetik. A közúti forgalomból eredő zaj és rezgésterhelés ill. légszennyezés jelenleg olyan mértékű, mely nem érinti károsan a tervezési területeket. Vízminőség-védelem A felszín alatti vizek védelme érdekében a tervezési területeken szikkasztás nem engedélyezhető, a szennyvízelvezetés a csatornahálózaton keresztül történhet. A csapadékvíz elvezetése zárt csatornában történik a befogadók felé. Élővízbe történő bármilyen bevezetés vízjogi engedélyezési eljárás köteles, a küszöbértékek a hatályos kormányrendelet 2 szerint határozandók meg. Talajvédelem, hulladékkezelés, elhelyezés A területeken az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A területen keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. Levegőtisztaság-védelem A területeken a külső térbe kijutó, bűzt okozó tevékenység, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység a lakóterületek, különleges területek és védett természeti területek közelsége miatt nem folytatható. A területeken folytatott tevékenységek során a hatályos kormányrendelet 3 előírásait be kell tartani. Klíma A tervezési területen a megvalósítandó fejlesztések a klímában nem okoznak érzékelhető változást. Élővilág A tervezett fejlesztések a terület élővilágára tekintettel a települési környezet eddigi közelségérenincsenek érdemi hatással. Épített környezet A tervezett szabályozás a beépítési javaslatnak megfelelően biztosítja az egységes építészeti megjelenés kialakulását az épületek telepítését, és tömegét tekintve. 2 204/2001 (X.26) Korm. rendelet 3 21/2001 (II.14) Korm. rendelet 10

4.3.3 Közművesítés Villamos energia ellátás A község villamos energia ellátása középfeszültségű 20kV-os szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A község területén 35kV-os szabadvezetéki hálózat is üzemel. 20 kv és 35kV-os szabadvezeték biztonsági övezete kettős felfüggesztésnél belterületen a 11/1984 számú IPM rendelet szerint a legszélső vezetéktől számítva 2,5 m. Ez sík elrendezésű 20 kv-os kialakítás esetén az oszlop tengelyétől számítva kb. 3,25 m-t jelent (ezen értékek pontosítása csak kiviteli terveknél lehetséges). Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kv-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kv-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az ÉDÁSZ Rt. engedélyezi. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű. A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux. Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2 Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1 Közepes fénysűrűség értéke legalább: 0,3 Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: 0,4 Lámpatestek káprázási osztálya: K 2 Gázellátás Romándon üzemelő középnyomású földgázhálózat van. A település gázszolgáltatás szempontjából a KÖGÁZ szolgáltatási területéhez tartozik. A településnek önálló nyomásszabályozója nincs, a településre északi irányból, a Béke u. (Szabadság u.) n keresztül D 63 méretű középnyomású vezeték érkezik. A tervezési terület gázellátást nem igényel. Viziközmű-ellátás A község térségi hálózatból kap ellátást. A hálózat vízbázisa Bakonyszentlászlón van. A település D-i határán vízmű telep van, mely a különböző irányokban haladó ellátó vezetékek kormányzására hivatott. A település K-i részén húzódó NA 500-as vezeték, a Bakonypéterden lévő 500 m 3 -es medencét táplálja, mely meghatározza a vezeték nyomásszintjét. E gerincvezetékről ágazik le Románd ellátó hálózata. A fejlesztési terület ivó- és technológiai vízellátást nem igényel. Csapadékvíz elvezetés A településen időszakos vízfolyású árkok és a Bornát-patak a csapadékvizek befogadója. A településen részben kiépített árkok vannak, azonban részletes geodéziai felmérés alapján a meglévő rendszereket felül kell vizsgálni, új területeken a terv szerint kell építeni az elvezető rendszert. 11

A csapadékvizek elvezetésére a tervezési területeken belül a közlekedési utak melletti nyíltárkos rendszer kiépítése jelenti megoldást, szakaszos szikkasztással. A tetőfelületeken összegyűlő csapadékvizek szintén szikkasztással kerülnek levezetésre. Szennyvíz elvezetés A településen nincs szennyvízcsatornázás. Környezetvédelmi szempontból a jövőben, ki kell építeni a szennyvízgyűjtő hálózatot. A gyűjtőrendszerrel összegyűjtött szennyvizet tisztítani kell. A tervezési terület kommunális szennyvíz elvezetést nem igényel. 4.3.4 Hírközlés Az INVITEL Rt. a telefonellátás tervezését csak igénybejelentés után kezdi meg. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen, oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kv-os hálózat. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé rendszer további fejlesztése, nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A mobil telefonos lefedettség megfelelő a szolgáltatás műszaki színvonalát a veszprémvarsányi átjátszóállomások biztosítják. A kormányzati szinten fokozatosan kiépülő e-magyarország műszaki feltételei megteremtődnek, melyek a közigazgatás látványos gyorsulásához vezet. Megjegyzés: A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. 4.3.5 Tulajdonvizsgálat A rendezési tervmódosítás által érintett terület teljes mértékben önkormányzati tulajdonban van, a környező területek pedig magántulajdonban. 4.4 KÖZLEKEDÉS Közúthálózati kapcsolatok A települések közúti kapcsolatát a 8302-es, illetve a 83107-es számú állami mellékút jelent, mely az észak déli 82-es főközlekedési úttal ad kapcsolatot. Bakonygyirót a 82-es számú főútra Románd közigazgatási területén keresztül csatlakozik a 8302-es számú állami mellékúthoz a keleti nyugati összeköttetést adó Pápa-Kisbér tengelyhez. Ez a csomópont 2 km-re található a 82-es és a 8302-es kereszteződésétől. A 82-es út Győr és Veszprém felé, a 8302-es Pápa és Kisbér felé jelent közvett kapcsolatot a településeknek. Vasúti kapcsolatot a Győr-Veszprém és a Pápa-Kisbér-Tatabánya vasútvonal ad a településnek, mely Románd esetében a település déli belterületi részén a belterülettől 300 m-re található megállója, a pápai vonalon. Bakonygyirót vasúti megállója a település belterületi határán található, a pincesor irányában. Az autóbusszal történő tömegközlekedést illetően Győr és Zirc-Veszprém, illetve Pápa, Kisbér felé közlekedik közvetlen buszjárat a településről. A tervezési terület közlekedési szempontból alkalmas a tervezett funkció elhelyezésére. A terület Románd-Bakonypéterd országos mellékút mellett helyezkedik el. A közvetlen feltárás az útról egy külön megépített bekötőútról oldható meg. A tervezett bekötő út nyomvonala megfelelő, a tervezett létesítmény nem igényli a forgalmi csomópont fejlesztését. A kilátóhoz érkező autósok számára parkoló kialakítására a Szabadság utcai kereszteződésnél található zöldterületen kialakítható. 12

Kerékpáros kapcsolatok Románd nem rendelkezik kiépített kerékpárúttal vagy kerékpáros nyomvonallal sem a település belterületén, sem a külterületén. A tervezési területek közlekedési kapcsolatai A tervezési terület közlekedési szempontból alkalmas a tervezett funkció elhelyezésére. A terület Románd-Bakonypéterd országos mellékút mellett helyezkedik el. A közvetlen feltárás az útról egy külön megépített bekötőútról oldható meg. A tervezett bekötő út nyomvonala megfelelő, a tervezett létesítmény nem igényli a forgalmi csomópont fejlesztését. 4.4.1 Örökségvédelmi hatástanulmány A község hatályos rendezési terve 2005-ben került elfogadásra. A jelenleg hatályos rendezési tervdokumentációhoz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Az érvényben lévő jogszabályok alapján a szabályozási övezeti paraméter módosításhoz - területre vonatkozóan - nem készül örökségvédelmi hatástanulmány a tervezési területre. 5 SZABÁLYOZÁSI TERV 5.1 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 5.1.1 TH-09-02-10 sz. dokumentáció M-1, számú Szabályozási tervmódosítás (M=1:2 000 felbontású) 5.1.2 A szabályozási terv leírása A terv szükségességének indoklása A tervben rögzített fejlesztési elképzelések Mezőgazdasági kertes terület övezeti paraméterének változtatása nem teszi szükségessé az adott területen a terület felhasználási mód változását, így a településszerkezeti tervet adott területen nem kell módosítani. Szabályozási elképzelések tekintetében a tervmódosítás során a tulajdonosi igények generálják az övezeti előírások módosítását is. A hatályos rendezési tervben a jelenlegi övezeti paraméterek nem teszik lehetővé az ingatlanon kilátó építésének lehetőségét. A szabályozás alapelvei Románd község Helyi Építési Szabályzatának módosítása a következő alapelvek figyelembe vételével készült: Minden magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, fizikai, lelki és szellemi igényeinek kielégítéséhez. Az Alkotmány ezt a jogot többek között az épített és természetes környezet védelmének előírásával biztosítja, amelyet az 1997. évi LXXVIII. számú törvény rögzít. A törvény értelmében az épített és természetes környezet védelmét illetve alakítását a humánus környezet és az esztétikus kialakítás igényével kell megvalósítani. Ennek szellemében biztosítani kell az emberhez méltó és a természettel összhangban lévő környezet folyamatos alakítását, valamint értékeinek védelmét. 13

Románd község Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti jogszabályokra tekintettel a tervezési területre megalkotja Románd község Helyi Építési szabályzatának módosítását, és elrendeli annak a szabályozási tervvel együttesen történő alkalmazását. A Szabályzat célja hogy biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus településfejlődést, a település modernizálódását és a valós igényekhez mért terület felhasználást és előírásokat. A szabályozási terv és azon belül az építési szabályzat rendelkezései a településfejlesztésben érdekelt résztvevők érdekeinek és igényeinek figyelembevételével, és közreműködésével valósulnak meg. A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása A tervezési területen belül a szabályozási alapelveknek megfelelően biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetők lesznek. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. 14

Rendelet tervezet Románd község Önkormányzatának képviselőtestülete / ( ) Ök. sz. Rendelet tervezete Románd Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról Románd község önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVII. törvényben biztosított jogkörében a következőket rendeli el: A 8/2007.(VII.24.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási tervet módosítja a TH 09-02-10 munkaszámú tervdokumentáció M-1 jelű tervlapja szerint. 1. /1/ A Helyi Építési Szabályzat 22. (1) bekezdés kiegészül az alábbiakkal: M k-2* Mezőgazdasági kert terület /2/ A Helyi Építési Szabályzat 22. (9) bekezdés kiegészül az alábbiakkal: M k-2* Mezőgazdasági kert Megengedett használat Présház, pince, gazdasági tároló helyiség, kilátó építmény A közművesítettségre vonatkozó előírások Hiányos közművesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Saját telken A zöldfelület legkisebb mértéke A be nem épített terület 80 %-a A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 -a szerint Beépítési mód (az építési hely) Kialakult A telek legkisebb méretei Terület: kialakult Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,2 A beépítettség legnagyobb mértéke 5 % A megengedett építménymagasság (a fő funkciót 4,5 m (10%-os-nál nagyobb telekesés esetén 5,5 hordozó épület estén) m) A megengedett építménymagasság (kilátó 20,0 m építmény esetén) Egyéb előírás Kilátó építés során tájba illő, hagyományos, a térségben fellelhető (kő, fa) építőanyagokat kell használni. Az előre gyártott beton- és fémszerkezetek alkalmazása kerülendő! 15

Hatálybalépés 2. /1/Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Románd község képviselőtestületének 12/2005.(VII.19.) Kt. számú rendelete a település helyi építési szabályzatáról módosul. /2/Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-09-02-10 munkaszámú tervdokumentáció M-1 szabályozási tervlapjával együtt érvényes....... jegyző polgármester A rendelet kihirdetésre került: Románd, 2009...... jegyző 16