A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

Hasonló dokumentumok
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

dr. Jakobi Ákos Az információs kor Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi Tanszék

Mobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés

Újraiparosítás és területi átalakulás: A koncentrált fejlesztéspolitika és korlátai

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban

Az EU programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

MRTT Vándorgyűlés Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október Egy tér-érzékeny marketing modell bemutatása

A területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

A magyar pénzintézet-hálózat kiterjedése különös tekintettel a város vidék relációra

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

A verseny új dimenziója

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

Új földrajzi irányzatok

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában

1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.

FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS

Területi egyenlőtlenségi mutatók alkalmazása a fekvőbeteg-ellátási adatok elemzésében

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Kreatív városok Kelet-Közép-Európában Győr pozíciójának kreatív és kulturális szempontú vizsgálata makrotérségünkben

A települési szegregáció mérőszámai

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft.

AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA ESZKÖZEI A KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSÉRE

A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Ki foglakozik a hat. ken az emberi készs. szségekkel? Kinek és mivel kellene foglalkoznia? 99 előad. kről/5

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19.

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván november 20. Budapest

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban?

Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz

A városhálózatok és térszerkezet, figyelemmel a nagyvárosokra

A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján

Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

Gondolatok a vidékfejlesztésről alrendszerek találkozása, társadalmi tanulás és innováció

HELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA. egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért. Szemerédi Eszter PhD hallgató

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

A szolgáltató szektor regionális különbségei Közép- és Kelet-Európa régióiban. Kovács Sándor Zsolt

HÁLÓZATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSODÁS

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, október 27.

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

A város válsága - a vidék jövője

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia március 3.

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat lehetséges szerepe a vidék fejlesztésében

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Dr. Bernek Ágnes intézetvezető főiskolai tanár Harsányi János Főiskola február 25.

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

A regionális tudomány dualitása

Társadalmi innovációk vidéki térségekben (OTKA K sz.szerződés)

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS KAPCSOLATA. Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer működési mechanizmusai

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

Az Ipar 4.0 területi összefüggései, a digitális ökoszisztéma vállalati szereplőinek területfejlesztési elvárásai

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

DIFFERENCIÁLÓDÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSI INGATLANPIACOK A GAZDASÁGI VÁLSÁG ELŐTT-ALATT-UTÁN MI HÚZÓDHAT MEG A FELSZÍNI FOLYAMATOK MÖGÖTT?

A társadalmi öregedés hagyományos és alternatív indikátorai

Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI.

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

Átírás:

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28.

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása Tér és idő nem jelent korlátot Tér- és helyfüggetlenség A világ sík Deterritorialisation Államhatárok irrelevánsak A földrajz számit A földrajz visszatér A tacit tudás nem szabadon hozzáférhető Új térbeli dimenziók, struktúrák keletkezése A világ egyre hegyesebb, völgyesebb Reterritorialisation Új határok 2

FOUCAULT A TÉR JELENTŐSÉGÉRŐL Jelenlegi korunk a tér korszaka lehet. Az egyidejűség, mellérendeltség, a közel és a távol, a jobbra és a balra, a szétszóródás korát éljük. Olyan pillanat ez, amelyben a világ nem annyira az időn keresztül kibontakozó életként, hanem pontokat összekötő és szálakat keresztező hálóként tekint önmagára

ÚJ TEREKET ÉS ÚJ TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEKET HOZ LÉTRE Új (köztük földrajzi) relációk, új terek jönnek létre, egyre bővülő területet érint Emberek, áruk, tőke, befolyás stb. áramlási terei A globalizált és a nem-globalizált terek kettősége Egyik jellemzője a koncentráció: A népesség, gazdasági aktivitás, az energiafelhasználás, az innovációk, tudósok bizonyos helyekre koncentrálódnak Krugmani új gazdaságföldrajz

A GLOBALIZÁCIÓ TÉRTERMELÉS, A TEREK ÁTSTRUKTURÁLÁSA A globális hálózatosodás alapvetően térkonstrukció, a térbeli (területi) terjeszkedés és átstrukturálódás folyamata, a léptékek és méretek relativizálása, a helyek és a terek átalakítása A globális viszonyrendszer, a transznacionális kapcsolatok globális térstruktúrát hoznak létre A globális jelenségek nem folyamatosan fedik le a területeket és nem homogén tereket hoznak létre, hanem saját struktúrával rendelkeznek

A TRADICIONÁLIS KÖTŐDÉS HELYETT KOZMOPOLITA IDENTITÁS A globális világ a nemzeti, a területi, a helyi meghatározottságon és kötődésen kívüli világot jelenti A széttöredezett tradicionális identitások helyébe új transzkulturális, transznacionális, transzkontinentális kötődések kerülnek A globális folyamatok által létrejövő/alakuló terek a hagyományos értelemben nem hely- és térfüggetlen elemekből álló halmazok

A TRADICIONÁLIS KÖTŐDÉS HELYETT KOZMOPOLITA IDENTITÁS A globális egzisztenciák poszttársadalma számára nem létezik a globális és lokális értelmezés, az értékrendek és a térhasználat különbözősége A kozmopolita emberek számára a világfalu az a hely, ami az identitást, a kötődést, az értelmezéseket adja, ami a földfelszín hálószerű helyeinek egészéhez köthető

LOKÁLIS GLOBÁLIS MŰKÖDÉSI MÓD (TÉR) MÁS KAPCSOLATI TEREK space of places érzékek, érzelmek személyes kommunikáció kulturálisan meghatározott stabilitás, szerves fejlődés informális önszerveződések spontán, saját politika horizontális kapcsolatok helyi piacok kisléptékű termelés rövid szállítási utak valós szükségletek átláthatóság fenntarthatóság space of flowes érdekek, számítás közvetett kapcsolat transzkulturális, plurális mobilitás formalizált struktúrák külső irányítottság vertikális függőség globális piacok koncentrált termelés hosszú utak spekulatív gazdaság átláthatatlanság növekedés 8

Ezek másként konstruált és látott terek, de a valóságban egy szinten, ugyanazon a területen (fizikai térben) zajló folyamatok

A GLOBÁLIS JELENSÉGEK IS HELYBEN LÉTEZNEK (RETERRITORIZÁCIÓ) A globális cselekvés is helyben valósulnak meg Használják a területileg fix dolgokat A globalizált jelenségek lokális elemei úgy alkotói a globális tereknek, hogy nem szerves részei a különböző szintű hagyományos tereknek Nemzeti cégek váltak és válhatnak globálissá és közvetíthetnek nemzeti érdekeket

TÉR- ÉS HELYFÜGGETLENSÉG A TERÜLETISÉG DENACIONALIZÁCIÓJA Nem a területi-kulturális kötődésekkel, a területi határokkal rendelkező nemzeti, regionális és helyi intézmények és közösségek vannak hatással a termelés lokalizációjára, hanem a nemzetközi nagyvállatok és intézmények kooperációs hálózatai

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSÁNAK A MEGÍTÉLÉSE A globalizációban érdekeltek véleménye (+) egyenlő esélyek a fejlődésre oldja a centrum periféria viszonyt tendenciájában területi kiegyenlítődéshez vezet Elszenvedői szerint ( ) a területi különbségek nőnek (pl. pénz, hatalom, jólét) és új típusú különbségek keletkeznek sokak számára nem bővül, hanem szűkül a tér

GLOKALIZMUS, GLOKALIZÁCIÓ a globális folyamatok is helyben realizálódnak, öltenek testet, a helyi erőforrásokat használják a konkrét helyek, a helyi társadalmak nem egyszerűen elszenvedői a kívülről jövő folyamatnak, hanem aktív részesei, alkotó elemei nem két területi szint, nem két térdimenzió, hanem különböző, de elválaszthatatlan összefüggésrendszer

NEM-HELYEK GLOBÁLIZÁLT TEREK Pl. a fogyasztás és utazás terei, használatuk becsatornázott és egyforma Nem kötődik hozzájuk történeti-kulturális identitás,nincs tradicionális területi, helyi kötődés Nem meghatározóak a helyi viszonyok Új kozmopolita identitás részévé válnak Beépülnek létünkbe, átírják a térhasználatot

ÖSSZEFOGLALVA A tér átstrukturálását, átkonfigurálását, a hagyományos kapcsolat- és intézményrendszer átalakítását jelenti Az új viszonyrendszer új globális tereket (világvárosok) és intézményeket (IMF, WB, EU) hoz létre Fontos a globális tér működésének a feltárása, ami elsősorban társadalomtudományi (politikai gazdaságtani, társadalmi-gazdasági, politikaiintézményi) kérdés

Köszönöm figyelmüket! farago@rkk.hu