A talaj szerves anyagai
a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok nyok, a maradványok bomlása során n felszabadult szerves vegyületek a humusz
mennyisége és minısége függ az éghajlattól, a növényzettıl, a talajképzı kızet minıségétıl, a domborzattól befolyásolja a talajhasználat módja
A szerves maradványok átalakulása lebontó és építı (szintetizáló) mikrobiális folyamatok, biokémiai reakciók következménye. mineralizáció (ásványosodás) humifikáció
könnyen bontható szerves anyagok, gyorsan mineralizálódnak. nehezen bontható vegyületek polimerizálódva és N-tartalmú anyagokkal összekapcsolódva, nagy molekulájú, sötétszínő, új vegyületekké, humusz anyagokká alakulnak
a talaj szerves anyagai állandó, dinamikus változásban vannak a mineralizáció és a humifikáció következtében
a növényi és az állati maradványok felaprózását a talajlakó állatok, a felaprózott szerves anyag bontását sugárgombák, gombák, baktériumok végzik.
tevékenységükhöz kedvezı fizikai (talajszerkezet, hımérséklet, csapadék) kémiai környezetet (ph) igényelnek.
humuszosodás akkor kezdıdik, amikor a szerves maradványok kapcsolatba kerülnek a talaj mikroszervezeteivel szerves anyag lebontását elsısorban aerob mikroszervezetek végzik
Növényi Közbülsı Vég maradványok termékek termékek Ásványi anyagok Szénhidrátok > 50% Lignin 10-40% Fehérjék < 20% Zsírok, viaszok Mineralizáció Humifikáció CO 2, H 2 O Ca 2+, Mg 2+, K +, NO - 3, stb. Humusz anyagok
szerves anyagok átalakulását befolyásoló tényezık éghajlat növényzet domborzat
A talaj hımérsékletének növekedésével nı a talaj mikrobiológiai aktivitása. A mikrobiológiai aktivitás 25-40 o C tartományban a leghatékonyabb.
A csapadékos éghajlat mellett dúsabb a vegetáció, kedvez a szerves anyag felhalmozódásának. A talaj mikroszervezetei csak levegızött körülmények között életképesek.
a mikrobák élettevékenysége csak megfelelıen nedves talajban zavartalan ha a talaj túlnedvesedik a szerves anyag lebontásában anaerob mikroorganizmusok vesznek részt az anaerob lebontás lassúbb, mint az aerob és nagyobb mennyiségő humusz képzıdéséhez vezet.
levegıtlenség kedvez a szerves anyag felhalmozódásának lassítja a lebomlását száraz talajban csökkent a biológiai aktivitás
Talaj a nagy agyagtartalom akadályozza a szerves anyag lebomlását, (erısen kötıdik k a szerves anyaghoz ) a fizikai adottságok miatt korlátozza a mikrobiológiai folyamatokat. az agyagos talajban lassúbb a szerves anyag bomlása, mint homok a talajon.
Növényzet dúsabb vegetáci ció mellett, több szerves anyag jut a talajra. növényi nyi maradványok C:N aránya befolyásolja lebonthatóságát. t. C:N kicsi gyorsan (pl. lucerna, lóhere), l C:N nagy lassan bomlanak le (fás s növényi n nyi részek, r kukoricaszár, r, gabonaszár)
Domborzat magasabban fekvı területeken nagyobb a szerves anyag képzk pzıdése, bıségesebb a csapadék, nagyobb az agyagtartalom a talaj rossz vízvezetv zvezetı képessége levegıtlens tlenséget okoz lassítja a szerves anyag bomlását
Humusz a szerves maradványok többé-kevésbé átalakult részer A talaj humusz anyagai lehetnek - nem valódi humuszanyagok - valódi humuszanyagok
Nem valódi humuszanyagok A szerves maradványokb nyokból l felszabadult, de nem humifikálódott szerves vegyületek. - Fehérj rjék, peptidek,, aminosavak, - Szénhidr nhidrátok (kemény nyítı,, cellulóz, pektin, kitin, cukrok,) - Szerves savak - Lignin (növényi nyi vázanyag) v - Zsírok, viaszok, gyanták.
Valódi humuszanyagok A talajban a növényi n nyi és s az állati maradványok kémiai ill. biológiai degradáci ciója során keletkezett specifikus szerves anyag. Képzıdésében döntd ntı a mikroorganizmusok tevékenys kenysége. Változatos felépítéső,, bonyolult szerkezető, savkarakterő polimer vegyületek. Egymást stól l eltérı viselkedéső frakciókb kból áll.
A humusz szerepe a talajban A jój minıségő talajok közös k s sajáts tsága a Ca-al al telített tett humusz, ezzel együtt jár: j morzsalékes, porózus szerkezet, jó tápanyag ellátotts tottság. jelentıs s szerepet játszikj - a talajok szerkezetének kialakításában, - a talaj tápanyag t gazdálkod lkodásban, valamint - a hı, h és s vízgazdv zgazdálkodás s szabályoz lyozásában.
A humusz hatása a talaj fizikai tulajdonságaira - elıseg segíti a szerkezetképz pzıdést, - nagyobb szerves anyag tartalom sötétebb s tebb színnel, így nagyobb hıelnyelh elnyelı képességgel jár r együtt. - növeli a talaj víztartv ztartó képességét,
a talaj kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatása növeli a talaj kation megkötı képességét, így fontos szerepe van -a mikroelemek megırzésében, -a toxikus anyagok lekötésében, sav-bázis pufferoló képességgel bír.
a talaj biológiai tulajdonságaira gyakorolt hatása A biológiai folyamatokhoz energiát t szolgáltat. ltat. Javítja a talaj tápanyag t gazdálkod lkodását. (tápanyag szolgáltat ltató és s tápanyag t megırz rzı szerepe van) A humusz, mint tápanyag t forrás elsısorban sorban N-forrN forrásként jelentıs, N-készletének 96-97% 97%-a a a szerves anyagokban találhat lható, tápanyag megırz rzı szerepe adszorbció és s komplexképz pzıs s folytán n képes k megkötni a tápanyagokat. t ( Ca,, P, Mg, S, Cu, Zn,, stb. )