NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET NÖVÉNYTANI INTÉZETI TANSZÉK ELŐZETES VIZSGÁLATOK EGY MEDITERRÁN KUTYATEJFAJ, AZ EUPHORBIA LAGASCAE SPRENG. HAZAI TERMESZTÉSÉHEZ Készítette: Szűcs Ádám II. évfolyam Konzulensek: Prof. Dr. Máthé Ákos Egyetemi tanár, az MTA doktora Gaál Richárd PhD hallgató 2011
I. Bevezetés Alternatív növények új piaci lehetőségek új munkahelyek Vetésforgóba történő illesztés vetésszerkezet diverzifikáció az EU vetésváltási követelményeinek jobb betarthatósága Klasszikus olajnövényeink mellett olyan új, alternatív fajok is megjelentek, melyek összetevőik következtében jobban illeszkednek a vegyiparba. Az olajnövényeknek kiemelt szerep jut, mivel petrolkémiai termékek helyettesítésére is alkalmasak. Az új, alternatív növények egyik jellegzetes képviselője a kutatásaim tárgyát képező Euphorbia lagascae
II. Témafelvetés Az Euphorbia lagascae magja 48-52%-ban tartalmaz olajat, amelynek 58-67%-a egy értékes, természetes epoxi-zsírsav, a vernolsav (12,13-epoxi-cisz-oktadiénsav). Az olaj felhasználása sokrétű: ipari kenőanyagok, természetben lebomló (biodegradálódó) műanyagok előállítása. Az olaja alacsony viszkozitású festék hígító szerek gyártása A vernolsav felhasználásának területei: festék, bevonó anyag, lágyítószer, PVC gyártás, ill. a gyógyszeripari alkalmazás során adalékanyag. Alkalmazható: stabilizátorként, lágyítóként, valamint szerves bevonatok gyártása során.
III. Rendszertan, botanika Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Alosztály: Rózsaalkatúak (Rosidae) Rend: Kutyatejvirágúak (Euphorbiales) Család: Kutyatejfélék (Euphorbiaceae) Nemzetség: Euphorbia Faj: Euphorbia lagascae Spreng. Származása: Spanyolországban, Szardíniában, Argentínában, Ausztráliában és az USA-ban őshonos. Magyarországon ismereteink szerint nem fordul elő.
Karunkula Háromrekeszes tok Szár Levél Virágzat 2. kép: Háromrekeszes termő, (Mosonmagyaróvár 2011.) Gyökérzet 1. kép: Az Euphorbia lagascae habitusa (H.G. Breemhaar, A.Bouman, 1995) (a) Levél (b) Virág (c) 3-rekeszű tok (d) Magok 3. kép: Az E. lagascae magjai ( Mosonmagyaróvár, 2011)
IV. Célkitűzés 1. A szabadföldbe vetett és palántázott állomány produkciós paramétereinek összehasonlítása különböző időpontokban. 2. Termésbecslés 3. A szabadföldbe vetett és palántázott állomány növekedési paramétereinek összehasonlítása matematikai- statisztikai módszerrel, különböző időpontokban. 4. A szabadföldbe vetett és palántázott állományok terméseinek zsírsavtartalom-vizsgálata
V. Anyag és módszer Mag származása: Murcia, Spanyolország 1. Üvegházi magvetés tenyészládába (2011.02.10.) 55 db mag / 11 sor Palánták kiültetése a botanikus kertbe (2011.05.05.) (szabadföldi magvetéssel egy időben történt!) 2. Szabadföldi magvetés botanikus kert (2011.05.05.) Parcellaméret: 2x4 m 2 (szabadföldi magvetés és palántázott) Sor- és tőtávolság: 40 cm Mérési időpontok: 2011.07.07. 2011.07.30. 2011.08.19.
V. Anyag és módszer (folyt.) Mért paraméterek: magasság, legnagyobb ponton mért lombátmérő, fő elágazások száma, mellékelágazások száma, levelek közötti távolság, hajtások közötti távolság, levelek szélessége és hosszúsága, szárátmérő, aktuális méréskori termésmennyiség, egyedenként. Statisztikai vizsgálat (SPSS v19, Excel 2010 programokkal): középérték, minimum-maximum, szórás, standard hiba, CV%, gyakorisági vizsgálat, K-S teszt, t-próba. Zsírsavvizsgálat: 2011.10.14. gázkromatográfiás módszerrel (Dr. Tóth Tamás szerint) 2-2 mintából izoláltunk zsírsavat Alkalmazott műszer: Agilent Technologies 6890 N Network GC System)
VI. Eredmények 1. Átlagos növénymagasság 2. A legnagyobb ponton mért növényátmérő 3. Levélszélesség- és hosszúság 4. Gyakorisági eloszlás /növénymagasság/ 5. Hektáronkénti hozam becsült alakulása 6. T-próba szignifikancia szintjei 7. Zsírsavvizsgálat
Növénymagasság [mm] 1. ábra: Átlagos növénymagasság a mérési időpontokban 1200 1000 924 980 800 600 400 200 491 388 489 518 Magvetett Palántázott Mérési időpontok: 1: 2011.07.07 2: 2011.07.30 3: 2011.08.19 0 1 2 3 Mérési időpontok
Növényátmérő [mm] 2. ábra: Legnagyobb ponton mért növényátmérő átlagai a mérési időpontokban 900 800 831 777 700 600 575 500 400 300 396 300 484 Magvetett Palántázott 200 100 0 1 2 3 Mérési időpontok Mérési időpontok: 1: 2011.07.07 2: 2011.07.30 3: 2011.08.19
Levélméret [mm] 3. ábra: Átlagos levélszélesség- és hosszúság a mérési időpontokban 80 70 74 75 74 60 50 Levélszélesség (palántázott) 40 Levélszélesség (magvetett) 30 20 10 32 31 27 27 20 21 20 20 28 Levélhosszúság (palántázott) Levélhosszúság (magvetett) Mérési időpontok: 1: 2011.07.07 2: 2011.07.30 3: 2011.08.19 0 1. 2. 3. Mérési időpontok
[db] 4. ábra: Növénymagasságok gyakorisági eloszlása (3. mérés)
1. táblázat: Hektáronkénti hozam alakulása a mérési időpontokban, a növényeken számolt tokok* alapján A termésbecslés itt feltüntetett hozamadatai a növényeken számolt tokok alapján történt az ezermagtömeg (~10g) figyelembe vételével. A növényre jellemző intenzív magpergés következtében a hozamadatok hozzávetőlegesek. Betakarított magok száma (2011.09.08.): Palántázott: 327 db Magvetett: 543 db Zsírsavvizsgálat 1. 2. 3. 2011.07.07. 2011.07.30. 2011.08.19. ~ 215,63 kg/ha ~ 746,25 kg/ha ~ 1087,50 kg/ha * 1 tokban 3 db mag található
2. táblázat: A t-próba szignifikancia szintjei Paraméterek Szabadföldbe vetett Palántázott Szignifikancia szint 07.07. 07.30 08.19. Növénymagasság * (P 0,05) *** (P 0,001) *** (P 0,001) Növényátmérő n. sz. *** (P 0,001) *** (P 0,001) Főelágazás-szám *** (P 0,001) *** (P 0,001) *** (P 0,001) Mellékelágazás-szám *** (P 0,001) ** (P 0,01) n. sz. Szárátmérő *** (P 0,001) *** (P 0,001) *** (P 0,001) P 0,05 * P 0,01 ** P 0,001 *** n. sz.: nem szignifikáns
% 55 5. ábra: Zsírsavösszetétel 50 45 50,66% 50,48% 40 35 Palántázott Magvetett 30 23,38% 24,04% 25 20 10,46% 1,29% 15 2,34% 10,23% 4,44% 3,69% 10 4,40% 1,16% 2,15% 2,20% 3,93% 5 2,54% 0
VII. Következtetések A szabadfölbe vetett állomány növekedési paraméterei szignifikánsan felülmúlták a palántázottakét. A növényátmérő (első mérés) és a mellékelágazás- szám (harmadik mérés) tekintetében nem volt szignifikáns különbség a szabadfölbe vetett és a palántázott állományok között. A két állomány zsírsavtartalma között nincs számottevő különbség. Adataink szerint az Euphorbia lagascae sikeresen termeszthető magyarországi viszonyok között. Az eredményes termesztés előfeltétele a pergési veszteségek csökkentése.
VIII. Javaslatok, távlati tervek Egyes spanyol nemesített fajták már kevésbé hajlamosak a magpergésre és akár 4-5 magot is tartalmazhatnak egy tokban, ezért jövőbeli alkalmazásuk elkerülhetetlen. Céljaink között szerepel egy tápanyagkísérlet a tápanyagok zsírsavra gyakorolt hatásának vizsgálata céljából A növény ökológiai igényeinek jobb megismerése: vízellátás, termékenységi követelmények, ültetés vagy vetés egyes kérdéseinek tisztázása, deszikkálás, betakarítási technológia, magtisztítás- és feldolgozás, gyomkutatás
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!