PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY BESZÁMOLÓ JELENTÉS A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának elvégzéséről BADACSONY, 2012.
2 Jelentés a 2012-ben végzett munkáról A kutatási - fejlesztési munka célkitűzése: A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálata a szőlőnövény fejődésére, a fürttermés mennyiségére és a must minőségére. Kísérletek helye: PE AC SZBKI, Badacsony A kísérletek leírása: A kísérletet az IBOS teraszok 1. számú táblájában állítottuk be. A kísérlet helyéül szolgáló ültetvény általános adatai: Helyrajzi szám: Badacsonytomaj 012/32 Tábla száma: 1 Terület mérete: 1,4 ha Telepítés éve: 1994 Alanyfajta neve: Berlandieri x Riparia T. 5C Nemes fajta: Olasz rizling Művelésmód: középmagas kordon Sor- és tőtávolság: 2 x 1 m Talaja: homokos-vályog fizikai talajféleségű, teljes szelvényében karbonátos, gyengén lúgos kémhatású, alacsony humusztartalmú. Tőketerhelés: 6 rügy/m 2 Sorok iránya: NY K Kísérlet kezdési időpontja: 2012 A kísérletben alkalmazott kezelések: (Kísérleti tervtől eltérően szóbeli megállapodás alapján) "A" tényező = a Symbivit készítmény kijuttatás módja alapján a következő kezeléseket alkalmaztuk: a 1 Symbivit -es kezelés: 60 g/tőke dózisban (4 lefúrás/tőke) a 2 kezeletlen kontroll a 3 Symbivit -es kezelés: 60 g/tőke dózisban (2 lefúrás/tőke) Parcellák mérete, elhelyezkedése (1. ábra): a 1 és a 2 kezelés esetében 4 ismétlésben összesen 20-20 tőke (5 tőke/ismétlés), a 3 kezelés esetében 5 tőke a mellékelt ábra szerint. A kisparcellás kísérlethez a készítményből összesen 1,5 kg mennyiség állt rendelkezésre, ezért az a 3 kezelést ismétlés nélkül állítottuk be.
3 1. ábra: A kisparcellás kísérlet módosított mérete, elhelyezkedése A kezeléseket 2012. május 15-16-án végeztük el (1.kép). 1. kép: A Symbivittel történt fertőzés munkafolyamatai (fúrás-adagolás-öntözés-takarás)
4 Az a 1 kezelés ismétléseinél a tőke körül 4 leszúrással (tőke törzsétől kb. 20 cm-es távolságban négyzetes elrendezésben), 50 cm mélységű lyukakba, lyukanként 15-15g, azaz összesen 60 g/tőke dózisban Symbivit készítményt adagoltunk, majd ezt követően 1 dl vizet ráöntve, lezártuk a lyukat. Az a 2 kezelés ismétléseinél a tőkék között 2 leszúrással (tőke törzsétől 50 cm-es távolságban lineáris elrendezésben), 50 cm mélységű lyukakba, lyukanként 30-30g, azaz összesen 60 g/tőke dózisban Symbivit készítményt adagoltunk, majd ezt követően 1 dl vizet ráöntve, lezártuk a lyukat. A 2012 májusában a kísérlet beállításánál elvégzett munkák az alapját képezik az idei és a jövő évi elvégzendő objektív vizsgálatoknak. Szóbeli egyeztetés alapján, vizuális megfigyelések alátámasztásaként a kísérlet beállítását követően az év során két alkalommal fürtzáródáskor és szüretkor (07.26 és 09.29) a kezelésekből átlag levélmintákat gyűjtöttünk be (40 db lehetőség szerint fürttel átellenben levő levél levélnyél nélkül leszedve) levél vizsgálatok elvégzése céljából. A levélminták laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A készítmény tápanyag felvételt elősegítő képességét vizsgálva ősszel a kezelésekben kijelölt parcellák esetében kísérleti szüret keretében meghatároztuk a fürttermés mennyiségét, a mustfokot, a must titrálható savtartalmát, a ph-t és a rothadási százalékot (2. melléklet). Eredmények Vizuálisan a tőkék állapotát, fürtök fejletségét július 18-án (2.kép) és augusztus 13-án (3. kép) szemrevételeztük. 2. kép: a 1 (4-szer), a 3 (2-szer) kezelés és a 2 (kezeletlen kontroll) (Badacsony, 2012.07.18)
5 3. kép: a 1 (4-szer), a 3 (2-szer) kezelés és a 2 (kezeletlen kontroll) (Badacsony, 2012.08.13) Mindkét megfigyelési időpont alkalmával a legfejlettebb fürtökkel és a legharagosabb lombszínnel az a 3 (2-szer) kezelés rendelkezett. Az a 2 kezeletlen kontroll esetében a fürtök madárkásak, a lombszín tápanyaghiányos jellegű. Az a 1 (4-szer) kezelés esetében a fürtök fejlettsége elmaradt az a 3 (2-szer) kezeléshez képest és a lombszín is halványabb fakóbb nitrogén hiányos volt. A vizuális megfigyelések alátámasztásaként a kísérlet beállítását követően az év során két alkalommal levél vizsgálatot végeztünk el. A levélvizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy mind fürtzáródáskor, mind éréskor szedett minták alapján az a 3 -as (2-szer) kezelés a hiányokat és túlzott ellátottságot próbálja pufferelni, azaz a vizsgálati értékeket az optimális ellátottsági szint közelébe igazítani. Az optimális szinttől való eltérés a legnagyobb mértékben az a 2 (kontroll) kezelésnél volt a leginkább tapasztalható. A kísérleti szüreti eredményeket figyelembe véve statisztikailag is alátámasztva megállapítható, hogy az a 1 Symbivit (2-szer) kezelés hatására jelentős mértékben nőtt a szőlőfürtök mustfoka, azaz szignifikáns eltérés mutatkozott az a 2 kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. Ez a különbség az a 1 kezeléssel szemben köszönhető a folyamatos tápanyag szolgáltató képességnek, valamint esetlegesen a kedvező talajszerkezet és vízháztartásnak is, azaz nem okozott stressz hatást a nyári aszály a kezelt parcella tőkéinél. A fürttermés mennyiség, savtartalom, ph tekintetében az a 1 Symbivit (2-szer) és az a 3 kontroll kezelés között nem mutatkozott statisztikailag igazolható szignifikáns eltérés. Az a 1 Symbivit (4-szer) és az a 3 Symbivit (2-szer) kezelések szüreti eredményeit összehasonlítva elmondható, hogy a mustfok kivételével a fürttermés mennyiségében, a must
6 titrálható savtartalmában és a ph-ban pozitív eltérés tapasztalható az a 3 Symbivit (2-szer) kezelés javára. A mustfok csökkenés a termés mennyiségek közti különbséggel magyarázható. Ez az eltérés a kijuttatás módjában keresendő, mivel az a 3 (2-szer) kijuttatásnál kevesebb gyökeret sérthettünk meg, mint az a 1 (4-szer) kezelésnél, így a folyamatos tápanyagfelvétel jobban érvényesülhetett az a 3 (2-szer) kezelés esetében. A kezeléseket összevetve a kontrollal szemben megállapítható, hogy a fürttermés mennyiségében, mustfokban, illetve savtartalomban magasabb értékeket mértünk a kontrollhoz képest. Az adatok alapján a kezelt parcellák tőkéi kevésbé érezték meg a 2012- es évjárat negatív hatását, mint a kezeletlen kontrollé. A szüreti eredmények alapján eltérést a rothadás mértékében (nem kedvezett az időjárási körülmények a rothadás kialakulásához) az Olasz rizling szőlőfajta esetében nem tapasztaltunk. Összességében megállapítható, hogy a Symbivittel kezelt tőkék esetében kisparcellás kísérleti eredmények alapján már a kezelés évében jelentkezik a kezelés pozitív hatása. Kezelés évében a mikorrhiza kapcsolat kialakulása és erősödése volt a cél. A vizsgálat második (2013) éve hozhat jelentősebb eredményt a kezeletlen kontrollhoz képest, amikor már a mikkorhiza kapcsolat teljesen kiépült a szőlőtőkék gyökérzetével. Badacsony, 2012. október 31. Dr. Májer János mb.igazgató
1. számú melléklet 7
8 2. számú melléklet MIKORRHIZA GOMBÁK Olasz rizling Badacsony, 2012.09.26. Ismétlések Fürttermés kg/m 2 Mustfok A must titrálható savtart. g/l ph Rothadási %-a a 1 Kezelt (4-szer) 1. ismétlés 1,29 19,7 6,35 3,14 0 2. ismétlés 1,33 21,0 6,60 3,02 0 3. ismétlés 1,30 19,3 5,52 2,99 0 4. ismétlés 1,18 21,7 5,92 3,06 0 Átlag 1,28 20,4 6,10 3,05 0 a 3 Kezelt (2-szer) Átlag 1,45 20,1 6,69 3,11 0 a 2 Kontroll 1. ismétlés 1,05 17,7 5,04 3,21 0 2. ismétlés 0,91 18,1 5,09 3,06 0 3. ismétlés 1,36 18,2 5,71 3,06 0 4. ismétlés 1,45 18,2 5,76 3,14 0 Átlag 1,19 18,1 5,40 3,12 0 SzD 5% 0,49 1,67 1,34 0,03 0