Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu
A török kor kezdete Magyarországon A török terjeszkedés a XVI. század elején éri el a déli országhatárt 1526: mohácsi csata Elesik II. Lajos király A magyar hadsereg zöme megsemmisül, a főnemesek nagy része elesik A trón örökléséért azonnal belharc kezdődik Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János között Mindkettejüket megkoronázzák (Trónkövetelési érvek: Ferdinánd részéről a Habsburg-Jagelló házassági szerződés Szapolyai János részéről az 1505-ös Rákosi végzés)
A török kor kezdete Magyarországon 1541: Buda bevétele, az ország de facto három részre szakad: Királyi Magyarország (Habsburg uralkodói fennhatóság) Keleti Magyar Királyság, 1570-től Erdélyi Fejedelemség Hódoltsági terület
A hódoltsági területek helyzete Vilájet: tartományi alapegység A gyors terjeszkedéshez szervezték őket a török birodalomban A magyar hódoltsági területen összesen hét vilajetet alakítanak ki Élén a beglerbég (pasa) állt A közigazgatás kisebb egységei: szandzsák, náhije, kaza (igazságszolgáltatási egység) A meghódított területek teljes egészében török állami (szultáni) birtokok lettek A török-kor kezdetének szultánja I. Szulejmán
A hódoltsági területek helyzete A szpáhi birtokokat a szultán katonai szolgálatért, határozatlan időre adta (rablógazdálkodás) (szultáni) hászbirtok: 100.000 akcse feletti jövedelem ziámet birtok: 20.000 100.000 akcse jövedelem tímárbirtok: 20.000 akcse alatti jövedelem Az adózást részint a török, részint a helyi hagyományok alapján állapították meg állami adó (dzsizje) földesúri adó (iszpendzse) hitetlenek adója (haradzs) gyermekadó (devsirme)
A gazdaság általános jellemzői a XVI. XVII. században A mezőgazdaság terményeinek a XVI. századtól fokozatosan kialakul a külkereskedelmi piaca A gabona és a szarvasmarha keresett exportcikké válik A Királyi Magyarország és Erdély területén egyre érezhetőbb az allodiális (földesúri kezelésű) területek növelése - irtásterületek kialakítása, közös használatú területek allodizálása (bekerítés) A zselléresedés miatt lassan megjelenik a bérmunka Ipar, kereskedelem: a háborús helyzet miatt a belső áruforgalom érezhetően visszaesik A mezőgazdasági kivitelért cserébe iparcikkek importja zajlik ez nem segíti elő a hazai ipar fejlődését Az északi területeken a bányászat továbbra is virágzik, a bányavárosok erős fejlődést mutatnak
A forgalmi pénzekről Károly Róbert idején jelenik meg Csehországból a garas 1499: megjelenik a tallér 1526 után elterjed a krajcár is A kereskedelemben Lengyelország szerepe egyre jelentősebb lesz, így új fizetőeszközként megjelenik a poltura (a lengyel poltorak mintájára) Tiroli krajcár
A török-kor vége 1683: a török hadsereg utolsó támadása Bécs ellen 1686: Buda felszabadítása 1699: Karlócai béke (Temesköz kivételével az egész ország területe felszabadul) Az abszolutista osztrák országirányítás ellen megindul a Rákóczi-szabadságharc I. Lipót (1657-1705), majd I. József (1705-1711) erősen központosító politikát folytatott 1711: a szabadságharc vége (bukása ) után Habsburg hatalmi konszolidáció
A török-kor vége
A XVIII. század uralkodói 1711-1740: III. Károly 1740-1780: Mária Terézia 1780-1790: II. József Felvilágosult abszolutizmus időszaka Magyarország gazdaságtörténete a török kor után
A Habsburg hatalom helyzete 1711: megkezdi uralkodását III. Károly utolsó egyenes ági férfi uralkodó a dinasztiában 1723: Pragmatica Sanctio 1740-1748: Örökösödési háború Szilézia porosz fennhatóság alá kerül A Habsburg hatalom viszont megszilárdul Közép- Európában Német-római birodalom: a császári hatalom 1648-tól már csak névleges A birodalmi szemlélet egyre jobban Közép-Európára koncentrálódik
Gazdaság- és iparpolitika 1754: kettős vámrendszer bevezetése Philip von Hörnigk elképzelésének megvalósítása alapelv: munkamegosztás a birodalmon belül erős külső vámmal a készáru beáramlását korlátozta, a belső vámok a termelési munkamegosztást rögzítették A kettős vámrendszer eredményeképpen a magyar agrárexport jelentősen bővült, de az ipar fejlődése lényegében megállt 1790 körül még csak kb. 125 ipari manufakturális üzem működik az ország területén 1761: céhrendelet a céhek monopóliumait korlátozzák eredménye az olcsóbb és bővebb áruellátás Magyarország gazdaságtörténete a XVIII. század
Pénzpolitika 1753: Konvenciós Forint bevezetése 1 tallér = 2 forint 1 kölni márka ezüst (kb. 230 gramm) = 10 tallér A konvenciót (egyezség) Bajorországgal kötötték meg 1762: az első papírpénzek megjelenése A kiváltó ok a hétéves háború (1756-1763) volt Kezdetben igen elfogadottak voltak, mivel átváltásukat nem korlátozták Magyarország gazdaságtörténete a XVIII. század
A magyar gazdaság helyzete a XVIII. század végén A közel 25 éves háborús helyzet jelentős konjunktúrát teremtett Magyarországon a gabonaexport folyamatosan emelkedett az árak egyre gyorsabban emelkedtek (1792 és 1812 között tízszeresére) nagyobb területeket vontak be a termelésbe kereslet támadt a megfelelő munkaerő iránt A nemesség a nyereséget nem iparfejlesztésre használta fel, emiatt az iparosodottság szintje továbbra is alacsony maradt 1815 után a háborúk véget értek, dekonjunktúra ideje kezdődött meg Magyarország gazdaságtörténete az abszolutizmus időszaka
A pénzügyi helyzet válsága a XIX. század elején 1796-tól teljesen fedezetlen papírpénzt hoztak forgalomba Kényszerárfolyamot vezettek be Az értékpénzek eltűntek a forgalomból Meglódult az infláció 1811-ben Ausztria államcsődöt ismer el A forgalomban lévő pénzt a névérték ötödéért kellett beváltani (vagyondézsma) A háború végével, 1815-ben nyílt lehetőség a pénzügyi rendszer újjászervezésére 1816. június 1-én megalapították az Osztrák Nemzeti Bankot (ONB) Magyarország gazdaságtörténete az abszolutizmus időszaka
A reformkor Egyik alapgondolat a magyar gazdaság fejlesztése igényként osztrák oldalról is jelentkezett! Cél volt a feudális kötöttségek leépítése, megszűntetése az ősiség miatt hitelélet nem alakul ki a céhrendszer felszámolása jobbágyság felszabadítása az egységes vámterület létrehozása Fontos célként az infrastruktúra fejlesztését is célul tűzték ki (gőzgép tökéletesítése) Magyarország gazdaságtörténete a reformkor
A gőzgép és a gőzvontatás megjelenése, elterjedése Megbízható üzemű gőzgép kifejlesztése közel egy évszázadig tartott (Newton 1680, Papin 1690, Newcomen 1705, Watt 1769) 1807. augusztus 11.: Az első gőzhajó (Fulton) Trevithick 1804: vasúti vágányokon szállításra alkalmazott gőzgép gondolata Stephenson 1825. szeptember 27.: Stockton- Darlington gőzüzemű vasút
Az intézményrendszer tőkés átalakítása Jobbágyfelszabadítás Iparszabadság Közteherviselés Vámrendszer átalakítása Magyarország gazdaságtörténete az intézményrendszer tőkés átalakítása
Jobbágyfelszabadítás teljes (személyi dologi) függetlenítés 1836: földesúr-jobbágy viszonyát rendező törvények 1840: önkéntes örökváltság 1848 április: kötelező örökváltság úrbéres, vagy annak tekinthető földekre terjedt ki (kb. 40%-a az összes művelt földterületnek) állami kárpótlás ígérete a (volt) földesúrnak 1853: úrbéri pátens szabályozza kártalanítás módját és mértékét Magyarország gazdaságtörténete az intézményrendszer tőkés átalakítása
Iparszabadság a vállalkozás szabadsága 1840: kereskedelmi- és váltójog váltótörvény csődtörvény kereskedői gyári jogviszonyok társaságok szervezeti felépítése (1849-1861: osztrák jog) 1859: Iparrendtartás 1872: a céhrendszer végleges megszűntetése 1875-81: egységes kereskedelmi, váltó- és csődtörvény Magyarország gazdaságtörténete az intézményrendszer tőkés átalakítása
Közteherviselés, adóreform 1848: nemesi adómentesség eltörlése kb. 550 ezer nemes, a lakosság 5 %-a 1850-51: az osztrák adórendszer bevezetése egyenes adók: föld-, ház-, kereseti-, jövedelemadó közvetett adók: fogyasztási adók, monopóliumok, vámok, illetékek 1867: az egyenes adók ügye a Monarchia kormányainak külön hatáskörébe kerül Magyarország gazdaságtörténete az intézményrendszer tőkés átalakítása
Vámunió, vámliberalizálás 1850: belső vámhatár megszűntetése 1852-53: a külső vámhatár liberalizálása vámtételek számának csökkentése a vámösszeg legmagasabb értékének csökkentése 1867: francia-osztrák és angol-osztrák kereskedelmi szerződés aláírása Legnagyobb kedvezmény elve a szerződésben érintett országokra más vámszabályok vonatkoztak Magyarország gazdaságtörténete az intézményrendszer tőkés átalakítása
Pénzügyi közvetítés, hitelrendszerek Kezdetben szakosodott pénzintézetek alakultak: Takarékpénztárak Lakossági megtakarítások összegyűjtése 1840: Pesti Hazai Első Takarékpénztár (Fáy András) Kereskedelmi és hitelbankok Rövid lejáratú kereskedelmi ügyletek, váltóleszámítolás Jelzáloghitel-intézetek Ingatlanfedezetre, elsősorban földre nyújtottak hitelt 1864: Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalapítása 1873: Bécsi tőzsdekrach, az első komolyabb kijózanító válság főként a gründolási láz, azaz cégalapítási roham váltja ki Magyarország gazdaságtörténete az intézményrendszer tőkés átalakítása
Pénzrendszer 1848-49 Forradalom és szabadságharc: Kossuth Bankók Fedezet nélküli bankjegyek A szabadságharc bukása után érvénytelennek minősítik őket 1857: Bécsi pénzverési egyezmény Ausztria, egyes német államok és Liechtenstein között Az új valuta neve: Osztrák értékű forint (OÉF) Ezüstalapú valuta, 1 osztrák értékű forint = 100 krajcár (decimális rendszer) Magyarország gazdaságtörténete pénzrendszer a XIX. sz. közepén
Gazdaságpolitikai irányok a neoabszolutizmus idején 1848-1851: Inflációs politika (Philipp von Krauss) Pénzbőség fokozása, adóreform, bevételnövekedés 1855-1860: Valutastabilizációs politika (Karl Ludwig von Bruck) Ezüststandard újraalkotása (OÉF 1857) Államjegyek helyett (kötelező) államkölcsön kibocsátása Privatizáció Magántársaságok támogatása 1860-1865: restriktív politika (Ignaz von Plener) A jegybanki autonómia törvényes biztosítása (1862) Deflációs pénzpolitika A korszakban az Osztrák Császárság sorozatosan katonai és politikai vereségeget szenved Magyarország gazdaságtörténete az intézményrendszer tőkés átalakítása