Gazdaságtörténet. Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése

Átírás

1 Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu

2 Történelmi blokkok Az izmusok világa Honfoglalás 895 Államalapítás 1000 Mohácsi csata 1526 Buda visszavívása 1686 Áprilisi törvények 1848 II. világháború 1945 Őstörténet Kalandozások Klasszikus feudalizmus Török-kor Abszolutizmus Kapitalizmus Szocializmus kísérlete - Nincs államszervezet - Minimális pénzhasználat - Feudális államszervezet - Erősödő pénzhasználat - Hanyatló feudális államszervezet - Fejlett pénzhasználat - Polgári államszervezet - Magántőke alapú gazdaság - Szabályozott polgári államszervezet - Állami tulajdon alapú gazdaság

3 A magyarság eredete Uráli őshaza - elmélet Az uráli népek i.e. 4. évezredben kezdtek szétválni I.e. 2. évezredtől termelő gazdálkodás folyt I.e. 1. évezredben vált ki végleg a magyarság az ugor népekből I.e. V. században indul el a délre, majd nyugatra vándorlás (feltehetően éghajlatváltozással összefüggésben) Volga Káma folyók környéke (Magna Hungaria) Don folyó környéke (Levédia) Dnyeper folyó környéke (Etelköz) A honfoglalásra 895-ben kerül sor

4

5 A honfoglalás utáni évszázad A népvándorlás során az ősmagyarok több néppel kapcsolatba kerültek Termelési ismeretek elsajátítása (földművelés, szerszámok, stb.) Jövevényszavak (pl. búza, árpa, eke, stb.) A hatalmi berendezkedés átvétele (kettős fejedelemség) A növénytermesztés jelentőssé válik (ez a nomád életmód alatt csak korlátozottan volt lehetséges) Haszonállatok: ló, juh, kecske, szarvasmarha A honfoglalás után a Kárpát-medencében kb. 500 ezer ember élhetett (magyarok és őslakosok) A X. században még nem alakul át a hagyományos társadalmi és hatalmi berendezkedés ez a fejedelemség kora Zsákmányszerző (= rabló ) hadjáratok nyugat felé kezdetben sikeres vállalkozások 933: merseburgi, 955: augsburgi vereség Az utolsó hadjáratra Bizánc ellen került sor 970-ben (teljes vereség)

6 A feudális állam megalapítása Géza fejedelem ( ) ismeri fel az államszervezés szükségességét (keleti vagy nyugati orientáció ) A szervezés nagyobb részét I. (Szent) István király ( ) végezte A feudális rend kiépülése Kereszténység felvétele (egyházszervezés, tized) Közigazgatás kiépítése (megyék, államvezetési tisztségek, stb.) Földmagántulajdon megjelenése (kezdetben a király a legnagyobb földbirtokos) A társadalom felépülése Szabadok (erős vagyoni különbségek alakulnak ki) Propriusok (egyházi és királyi alattvalók korlátozott szabadság) Szolgák (lényegében rabszolgák)

7 A korai Árpád-kor gazdasága Mezőgazdaság Állattartás A letelepedés után elterjednek új háziállatok (sertés, tyúk) Az állatok többségét kezdetben még szilajon tartották Földművelés Amíg bőven volt földterület, vadtalajváltó gazdálkodás Az eke fejlődése lehetővé tette a hatékonyabb talajmegmunkálást Földesúri mezőgazdasági üzem : A kereskedelem fejletlensége miatt főként önellátás Praedium: földesúri házi gazdaság (szolgák végezték a munkát) Fejlettebb formájában a szolgák használatra, örökíthetően földet kaptak Allódium: földesúr kezelésében maradó földterület Királyi (vár)birtokok Az udvartartást és a hadsereget látták el

8 A korai Árpád-kor gazdasága Ipar, kereskedelem A honfoglaláskor már voltak iparűzők (főként ötvösök és kovácsok) A kézművesek nagy része a kezdetben nem csak a mesterségéből élt, az önellátó jelleg miatt erre nem volt lehetőségük Főbb mesterségek az Államalapítás után: szűcs, tímár, fazekas, kovács Külkereskedelmi kapcsolatok a honfoglalás után: Bizánc, Kijevi fejedelemség, észak-európa Belkereskedelem az önellátó jelleg miatt kezdetben nagyon fejletlen volt Piac kezdetben hetente egyszer volt, és csak a királyi birtokokon, településeken

9 A korai Árpád-kor gazdasága A pénzgazdálkodás kezdete Az első érméket az Államalapítás után Szent István verette Kezdetben nem volt pénzrontás (kamara haszna ), de a XII. században már megjelent I. (Szent) István dénárja

10 Királyi (állami) jövedelmek Domaniális jövedelmek: királyi birtokok, uradalmak hozamából származó jövedelmek Regálé jövedelmek: királyi felségjog alapján járó bevételek (pénzverés, bányászat, vámok) Kezdetben szinte csak domaniális jövedelmei voltak a királyoknak, de a XII. századtól fokozatosan tért nyer a regálé rendszer A királyi hatalom a földterület csökkenésével fokozatosan gyengül

11 Változások a XIII. századtól : tatárjárás A lakosság 15-20%-a elveszett Kiderült a településszerkezet sérülékenysége, a várak hiánya A lakosságszám hamar növekedésnek indult újra, elsősorban bevándorlásnak köszönhetően A településszerkezet átalakul A praediumok falvakká alakultak (10-15 ház településenként) A városok védőfalat kapnak Várépítési program indul Változik a társadalom felépülése A módosabb közszabadokból és a királyi szerviensekből kialakult a nemesség (felettük az uralkodó bíráskodott) Aranybulla (1222) A praediumok átalakulásával kialakul a klasszikus feudális jobbágyság (felettük a földesúr bíráskodott)

12 Változások a XIII. XIV. században Mezőgazdaság Nagyobb területeket vontak be a termelésbe, és fejlettebb technikát alkalmaztak, így növekedett a szemtermések hozama Szántás fejlődése (pl. váltóeke) A parlagoltatást felváltja a nyomásrendszer A földesúri mezőgazdasági üzem helyzete Az allodiális földek aránya ekkor még kimutathatóan alacsony, a termelési tevékenység jelentős része a jobbágytelkeken zajlott A jobbágyterhek nem egyenlő mértékben emelkedtek, a belső migráció nagy méretet öltött A jobbágyok szabadságát egyre inkább korlátozó törvényeket hoztak (lásd később: Dózsa-féle felkelés)

13 Változások a XIII. XIV. században Ipar, bányászat A mélyművelésű bányászat a késői Árpád-korban honosodik meg Technikai fejlődés teszi lehetővé (vízenergia) Arany, ezüst, rézbányák nyílnak jelentős hozammal A kézműipar fokozatosan teljesen önálló, független ágazattá válik Az iparűzők a városokba költöznek Megjelennek a céhek (érdekvédelmi szervezetek)

14 A vegyesházi királyok ideje XIV. és XV. század 1301: kihal az Árpád-ház, 1301-től (1307-től, 1308-tól, 1310-től ) Károly Róbert (I. Károly) uralkodott A tartományurak visszaszorítása 1323-ig eltartott A királyi birtokok csökkenésével a központi hatalom az Árpádkorban fokozatosan gyengül Károly Róbert a földadományokat visszaszorítja (honor rendszer bevezetése) Bevezeti a külkereskedelmi vámot (harmincad) Átalakítja az urbura (bányabér) rendszerét Érdekeltté váltak a földtulajdonosok a bányászatban Nemesfém-monopóliumot vezet be 1325-től vertek firenzei mintára aranyforintot 1 aranyforint = 100 dénár

15 Az államhatalom helyzete Károly Róbert idején Magyarország adja a világ aranytermelésének egyharmadát, Európa aranytermelésének 90%-át (!) Az aranyforint bevezetése után az állam lemondott a pénzrontásból származó bevételről, helyette új illetéket vezettek be (kapuadó) Az értékálló pénz külföldön is keresett volt, emiatt a nemesfém mennyisége az országban fokozatosan csökkent 1335: Visegrádi királytalálkozó Bécs árumegállító jogát kikerülve Csehországi kereskedelmi útvonal Trónöröklési megállapodások (Lengyelország)

16 I. (Nagy) Lajos Legendás lovaguralkodó, hadjáratai európai hírnevet hoztak számára (és fokozatosan kiürülő kincstárat ) 1351: Rendi országgyűlés Budán Törvénybe foglalják (megerősítik ) az ősiség jogát Nemesi jogok, kiváltságok egységesítése (Aranybulla ) Előírja a kilenced szedését, mint egységes földesúri adófajta (ez nem megy át tartósan gyakorlatba) Nagy Lajos után az állam fokozatosan újra a pénzrontás eszközéhez nyúl

17 Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos leányát, Máriát vette feleségül, így került trónra Hatalma megszilárdítása érdekében sok egyezséget kényszerül kötni főnemesi csoportokkal A királyi birtokok eladományozásra vagy elzálogosításra kerülnek (a kb. 300 magyarországi vár közül csak 70 marad a király uralma alatt) A központi államhatalom természetesen ismét meggyengül A gyengülő hatalom tipikus jellemzője, a pénzrontás ismét bevett szokássá válik Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés (1437)

18 Az Oszmán birodalom felemelkedése A birodalom 1300 körül kezdett megerősödni 1389: rigómezei csata 1400 után: északi terjeszkedés

19 Magyarország a XV. században Luxemburgi Zsigmond király ( ) után: I. Albert ( ), I. Ulászló ( ), - Hunyadi János kormányzósága V. László (1444/ ): polgárháborús időszak Nándorfehérvári diadal a török terjeszkedést ekkor még sikerül visszaszorítani

20 Magyarország a XV. században Hunyadi Mátyás ( ): 1467-től ismét értékálló pénzt vezetnek be A régiek helyett új adónemekkel növelik a kincstári bevételeket Kapuadó helyett füstpénz háztartásonként szedték Harmincad helyett koronavám A rendkívüli hadiadó rendszeressé válik Az új rendszer gyengesége, hogy a jobbágyság adója adta a bevételek 60%-át II. Ulászló ( ) és II. Lajos ( ): A királyi hatalom ismét rendkívül legyengül a főúri terjeszkedés mellett

21 Mátyás király aranyforintja

22 A török kor kezdete Magyarországon A török terjeszkedés a XVI. század elején éri el a déli országhatárt 1526: mohácsi csata Elesik II. Lajos király A magyar hadsereg zöme megsemmisül, a főnemesek nagy része elesik A trón örökléséért azonnal belharc kezdődik Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János között Mindkettejüket megkoronázzák (Trónkövetelési érvek: Ferdinánd részéről a Habsburg-Jagelló házassági szerződés Szapolyai János részéről az 1505-ös Rákosi végzés)

23 A török kor kezdete Magyarországon 1541: Buda bevétele, az ország de facto három részre szakad: Királyi Magyarország (Habsburg uralkodói fennhatóság) Keleti Magyar Királyság, 1570-től Erdélyi Fejedelemség Hódoltsági terület

24 A hódoltsági területek helyzete Vilájet: tartományi alapegység A gyors terjeszkedéshez szervezték őket a török birodalomban A magyar hódoltsági területen összesen hét vilajetet alakítanak ki Élén a beglerbég (pasa) állt A közigazgatás kisebb egységei: szandzsák, náhije, kaza (igazságszolgáltatási egység) A meghódított területek teljes egészében török állami (szultáni) birtokok lettek A török-kor kezdetének szultánja I. Szulejmán

25 A hódoltsági területek helyzete A szpáhi birtokokat a szultán katonai szolgálatért, határozatlan időre adta (rablógazdálkodás) (szultáni) hászbirtok: akcse feletti jövedelem ziámet birtok: akcse jövedelem tímárbirtok: akcse alatti jövedelem Az adózást részint a török, részint a helyi hagyományok alapján állapították meg állami adó (dzsizje) földesúri adó (iszpendzse) hitetlenek adója (haradzs) gyermekadó (devsirme)

26 A magyar gazdaság általános jellemzői a XVI. XVII. században A mezőgazdaság terményeinek a XVI. századtól fokozatosan kialakul a külkereskedelmi piaca A gabona és a szarvasmarha keresett exportcikké válik A Királyi Magyarország és Erdély területén egyre érezhetőbb az allodiális (földesúri kezelésű) területek növelése - irtásterületek kialakítása, közös használatú területek allodizálása (bekerítés) A zselléresedés miatt lassan megjelenik a bérmunka Ipar, kereskedelem: a háborús helyzet miatt a belső áruforgalom érezhetően visszaesik A mezőgazdasági kivitelért cserébe iparcikkek importja zajlik ez nem segíti elő a hazai ipar fejlődését Az északi területeken a bányászat továbbra is virágzik, a bányavárosok erős fejlődést mutatnak

27 Török akcse