Kiszámíthatóság, egyszerőség, transzparencia - Javaslatok a hazai árampiaci szabályozás továbbfejlesztésére - Kaderják Péter Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont MVKE - Energiapolitika 2010, 1. mőhelyvita 2010. január 19.
Bevezetés Piaci és szabályozási kockázatok VPP és határkeresztezı árverések Szabályozási módosítások módja, gyakorisága Túlszabályozás és bürokratizáltság Megújuló engedélyezési rendszer Hálózati csatlakozáshoz szükséges idı Átláthatatlanság Nagykereskedelmi és végfogyasztói árak Szabályozói döntéshozatal, pld KÁT ügyek Jellemzıbb a gázpiacon 2
Ami kimaradt MVM MAVIR szétválasztás kérdése Állami erımő projektek kiszorító hatása HTM-ügy rendezése Hatósági díjtételek értékelése Adóztatás 3
Elıadásvázlat Nagykereskedelmi piac Hazai termelési kapacitásokhoz való hozzáférés, JPE Külkereskedelem Kötelezı átvétel (KÁT) Rendszerszintő szolgáltatások piaca Ár - versenyképességi hatások a szabadpiacon Az egyetemes szolgáltatói piac / ársapka, árrésszabályozás Intézmények Szervezett piac Transzparencia Szabályozói hitelesség 4
Nagykereskedelmi piac 5
A nagykereskedelmi piac szerkezete, 2007-2009 TWh 40 35 30 25 20 15 10 5 MVM Trade 81% 9% 20% 71% MVM Trade 74% 9% 58% 32% 54% MVM Trade 54% 37% Beszerzési források: Kötelezı átvétel Szabadpiaci import Hazai erımő MVM Trade Piaci szegmensek: Hálózati társaságok Kereskedık Egyetemes szolgáltatók 0 2007 2007 2007 2008 2008 2008 2009 I-III.né. 2009 Forrás: MEH, MAVIR, MVM, saját számítások 6
Termelıi piackoncentráció, 2009 100% 90% Import Import Import Import 10000 9000 Termelık piaci részesedése 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Egyéb erımő MVM Trade Electrabel Electrabel Electrabel AES AES AES Egyéb Egyéb Egyéb MVM Trade VPP MVM Trade VPP MVM Trade 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 HHI index 10% 1000 0% Nincs HTM felbontás Electrabel és AES HTM-jei megszőnnek és éves VPP árveréseket tartanak és éves plusz évközi VPP árveréseket tartanak Megjegyzés: A piaci részesedések számításakor a HTM-ek alapján az MVM-nek értékesítı erımővek termelését az MVM Trade-nél vettük figyelembe. 0 7
A hazai nagykerárak alakulása nemzetközi összehasonlításban, 2007-2009 A követezı naptári évi zsinórszállítás árfolyama a magyar és a német árampiacokon: 90 80 Hazai felár 2008-ban: 12 /MWh Hazai felár 2009-ban: 13 /MWh EUR/MWh 70 60 50 40 EEX 30 2006 nov 2007 júl 2007 okt 2007 nov 2008 okt 2008 nov 2009 ápr 2009 júl 2009 szept 2009 nov MVM Árverés Osztrák import ára PECE magyar szállítás 8
Nagykereskedelmi piac - javaslatok JPE szabályozás továbbra is indokolt A VPP programok hosszának, az árverésre bocsátandó termékek mennyiségének és összetételének meghatározása legyen az energiahivatal kompetenciája. A VPP kínálat tervezhetıségének elısegítése érdekében az MVM jelenleg ad hoc módon megrendezett árveréseit egy elıre rögzített menetrend szerint végrehajtott programmá kell alakítani. A JPE eljárás piacelemzési feladatait szükséges az optimális VPP termékmennyiség meghatározására irányuló modellezési vizsgálattal kiegészíteni. 9
Határkeresztezı kereskedelem 10
11 jan.08 ápr.08 júl.08 okt.08 jan.09 ápr.09 júl.09 okt.09 Magyar szlovák határkeresztezı kapacitás aukciók mennyiségei 1500 1000 500 HU import 0 MW jan.05 ápr.05 júl.05 okt.05 jan.06 ápr.06 júl.06 okt.06 jan.07 ápr.07 júl.07 okt.07-500 -1000 HU export
1. Táblázat: Éves határkeresztezı kapacitások árai, Millió Ft/MW 2004 2005 2006 2007 2008 2009 AT-HU 16,04 - - - - 29,50 HU-AT - - - - - 1,30 HR-HU 0,91 0,28 - - - 2,96 HU-HR 4,68 - - - 26,73 - SK-HU 18,61 - - - - 16,05 HU-SK 1,04 - - - 1,28 - RS-HU - 1,63 - - - 3,83 HU-RS - 0,57 2,33 9,80 20,18 4,37 RO-HU - 2,83 22,95 - - - HU-RO - - - 0,60 1,22 0,60 2. Táblázat: Havi kapacitásokból képzett éves zsinór kapacitás ára, Millió Ft/MW 2004 2005 2006 2007 2008 2009 AT-HU 2,20 - - - - 3,04 HU-AT - - - - - 2,14 HR-HU 0,06 0,24 - - - 0,96 HU-HR 0,42 - - - 3,67 - SK-HU 9,99 - - - - 3,07 HU-SK 0,04 - - - 0,07 - RS-HU - 1,58 - - - 1,82 HU-RS - 0,50 0,59 14,27 3,51 1,77 RO-HU - 8,15 15,91 - - - HU-RO - - - 1,66 0,32 0,35 Forrás: MAVIR 12
13 ápr.08 júl.08 okt.08 jan.09 ápr.09 júl.09 okt.09 Magyar osztrák határkeresztezı kapacitás aukciók mennyiségei 400 300 200 100 HU import 0 MW jan.05 ápr.05 júl.05 okt.05 jan.06 ápr.06 júl.06 okt.06 jan.07 ápr.07 júl.07 okt.07 jan.08-100 -200-300 -400 HU export
Az egyes határokon a karbantartási munkák miatti kiesett villamosenergiaszállítás, % Import Export Év HR SK RS RO HR SK RS RO 2005 0,0% 0,0% 5,8% 8,1% 0,0% 0,0% 6,1% 13,5% 2006 0,0% 0,0% 7,4% 15,8% 0,0% 0,0% 12,1% 13,6% 2007 0,0% 2,0% 11,0% 19,5% 0,0% 0,0% 8,0% 22,2% 2008 0,0% 1,4% 2,8% 18,5% 0,0% 0,0% 0,5% 8,8% 2009 0,0% 1,7% 1,6% 7,8% 0,0% 0,0% 0,7% 9,3% 14
Határkeresztezı kapacitásjogok átlagos kihasználtsága, 2009 január - szeptember 120% 100% Kapacitáskihasználtság, % 80% 60% 40% 20% 0% AT-HU HU-AT HR-HU HU-HR SK-HU HU-SK RS-HU HU-RS RO-HU HU-RO 15
Kiszámíthatóságot! a szlovén példa (ELES) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 16 2010.jan 2010.febr 2010.márc 2010.ápr 2010.máj 2010.jún 2010.júl 2010.aug MW 2010.szept 2010.okt 2010.nov 2010.dec SI ->IT zsinór IT -> SI zsinór SI ->IT csúcs IT -> SI csúcs
Határkeresztezı kapacitások Éves havi elosztás aránya? A rendszerirányítónak minden tárgyévet megelızıen számítást kellene végeznie arról, és azt publikálnia a kereskedık felé, hogy havi bontásban mekkora lesz a várható ATC értéke. A határkeresztezı jogok másodlagos kereskedését elı kell segíteni, mivel a jelenlegi rugalmatlan kapacitás átruházás jelentısen csökkenti a jogok értékét. Minden határ esetében lehetıséget kell teremteni a profil átruházásra, továbbá csökkenteni kell azt az idıintervallumot, amely a szállítás tényleges ideje és a kapacitás átruházás bejelentési ideje közt van, tehát rugalmasan és a tényleges szállításhoz minél közelebb lehessen a jogokat átruházni. 17
KÁT 18
Fı problémák Kínálati oldali kötöttség - kínálati verseny csökken Korábban HTM problematika, most KÁT Megújuló és kapcsolt támogatás keveredése Szabályozható kapacitást von ki a rendszerszintő szolgáltatások piacáról Biomassza kvótarendszer: effektív növekedési korlát Piacbarát és hatékony támogatási rendszerre van szükség, amely támogatja a 13%-os célt 19
A kötelezı átvétel alá tartozó kapcsolt erımővek névleges beépített kapacitása 1800 1600 Nagy (>50 MW) kapcsolt erımővek 1400 Beépített kapacitás, MW 1200 1000 800 600 Gázmotorok Gızturbina 400 Gázturbina 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 20
A kötelezı átvétel mennyisége 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 21 jan.08 febr.08 márc.08 ápr.08 máj.08 jún.08 júl.08 aug.08 szept.08 okt.08 nov.08 dec.08 jan.09 Termelés, GWh/hó febr.09 márc.09 ápr.09 A KÁT és kapcsolt termelés aránya a termeléshez, % Kapcsolt termelés a hazai termeléshez viszonyítva A KÁT termelés a a hazai termeléshez viszonyítva Kapcsolt erımővek Megújulók
A kötelezı átvétel árviszonyai 40 35 30 25 20 15 10 5 0 22 jan.08 febr.08 márc.08 ápr.08 máj.08 jún.08 júl.08 aug.08 szept.08 okt.08 nov.08 Ft/kWh dec.08 jan.09 febr.09 márc.09 ápr.09 máj.09 jún.09 KÁT egységár Becsült piaci ár Fajlagos támogatás
KÁT - javaslatok Célok: A szabadpiaci áramkínálat bıvítése A KÁT- ból kikerülı termelık szabadpiaci integrációjának elısegítése Az indokolatlan támogatások és az azáltal jelentett fogyasztói terhek mérséklése A zöldáram támogatási rendszer piacbaráttá tétele Hogyan? A kapcsolt és a megújuló bázisú villamosenergiatermelést támogató szabályozás szétválasztása. A megújuló bázisú kapcsolt hıtermelés elınyben részesítése a földgázbázisú hıtermeléshez képest. 23
KÁT - javaslatok 50 MW feletti kapcsolt erımővek KÁT-ja megszőnik A megtérült kis kapcsolt erımővek KÁT-ja megszőnik Áramtızsde. Ez segíti a kis, decentralizált termelık piaci integrációját. A kis kapcsolt egységek áramtermelésének aggregálását elısegítı piaci szabályok megalkotása. A megújuló áramtermelés esetén a forgalmazható zöld bizonyítvány rendszerre való áttérés. A támogatott biomassza alapú áramtermelés feltételeinek lényeges szigorítása. A biomassza kvóták megszüntetése, a biomassza alapú áramtermelés integrálása a forgalmazható zöld bizonyítvány rendszerbe. Támogatjuk a szélerımő létesítési jogok verseny útján történı, transzparens értékesítését. 24
Rendszerszintő szolgáltatások piaca 25
A kiegyenlítı energia elszámoló ára, a másnapi órás árak és a viszonteladói gázdíj 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 HUF/kWh Ft/m3 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 2008. jan 2008. feb 2008. márc 2008. ápr 2008. máj 2008. jún 2008. júl 2008. aug 2008. szept 2008. okt 2008. nov 2008. dec 2009. jan 2009. feb 2009. márc 2009. ápr 2009. máj 2009. jún Pozitív kiegyenlítı energia HUF/kWh HEPI HUF/kWh Viszonteladói gázdíj (Ft/m3) Forrás: MAVIR, MVKE, MEH, MNB 26
A kiegyenlítı energia és a spot árak napi átlagainak alakulása, 2009. III. negyedév 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Forrás: MAVIR, MVKE 27 2009.09.30 2009.09.16 2009.09.23 Pozitív kiegyenlítı energia Negatív kiegyenlítı energia HEPI Ár (HUF/kWh) 2009.07.01 2009.07.08 2009.07.15 2009.07.22 2009.07.29 2009.08.05 2009.08.12 2009.08.19 2009.08.26 2009.09.02 2009.09.09
Szabályozásban pozitív elırelépések Az órás tartalékok market maker szerzıdés keretében történı beszerzésének megszüntetése Új szereplık megjelenése (BC és partnerei, NYKCE, DKCE, külföldiek) 2010-tıl bevezetésre került a külön leszabályozási tartaléklekötés Minimum elıírások (piacra lépési korlátok) enyhítése Pozitív változás az éves tender értékelési szempontjaiban 28
MAVIR éves tartalék beszerzései Szekunder Perces 2008 2009 2010 Minimum Lekötött Igényelt Igényelt Lekötött Lekötött mennyiség Minimum mennyiség Minimum Mennyiség irány irány (MW) irány (MW) (MW) (MW) (MW) 10 Fel 345 Fel 270 Fel 280 300 20 20 20 Le 150 Le 280 172 5 Fel 12,36 Fel 101 Fel 241 205 10 5 5 Le 50 Le 150 77 Órás 10 Fel 517,32 20 Fel 500 10 10 - Forrás: MAVIR Éves jelentések 29
RSZP - javaslatok Versenyhatósági vizsgálatnak kell alávetni a szabályozási energiapiac 2009. évi fejleményeit Elı kell segíteni új szereplık belépését a tartalékpiacra (KÁT-ból kikerülık, fogyasztók és külföldi szereplık) Indokolt a szekunder tartalékok további csökkentése a perces tartalék javára Indokolt a tartalék-beszerzési szabályok további, a versenyt erısítı finomítása (például a minimum felajánlott mennyiségre vonatkozó követelmények csökkentése a szekunder tartalékok esetében; a tenderértékelési szempontok díjelemek felé való eltolása) 30
Néhány árhatás a szabadpiacon 31
Ár-versenyképességi hatás - szabadpiac 10% Közepes (2000 MWh) és nagy (24000 MWh) éves átlagos fogyasztású ipari fogyasztók magyar értékhez viszonyított árelınye, 2009. január. 0% -10% -20% Estonia Latvia Bulgaria Lithuania Poland Czech Republic Slovenia Romania Austria Slovakia Közepes ipari -30% Nagy ipari -40% -50% -60% Forrás: Europe s Energy Portal. http://www.energy.eu 32
Felhasználóknak értékesített villamos energia mennyisége és hálózati díjtételek nélküli átlagára kötelezı átvétellel és kötelezı átvételtıl megtisztítva 2 400 Kiskereskedelmi átlagár 30 2 000 25 Mennyiség [GWh] 1 600 1 200 800 Becsült átlagár KÁT nélkül 20 15 10 Átlagár [Ft/kWh] 400 5 0 0 2007. január 2007. április 2007. július 2007. október 2008. január 2008. április 2008. július 2008. október 2009. január 2009. április Forrás: MEH, saját számítások 33
A 2008-as áremelkedés lehetséges okai Kötelezı átvételi rendszer változásai Magyar nagykereskedelmi árak emelkedése Piacbıvülés összetételhatása Eltérı (drágább) profilú fogyasztók Költségesebb menetrend-kiegyenlítés Fogyasztói viselkedés Tájékozatlanság Tranzakciós költségek Jogalkotói és szabályozói hibák Bizonytalan környezet ~20-25% ~30-35% ~40-50% 34
A szabadpiaci kiskereskedelmi árrés alakulása 2008-10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 35 2009. augusztus 2009. szeptember 2009 július árrés (Ft/kWh) árrés az értékesítési termékár %-ában 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 2007 átlag 2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június 2008. július 2008. augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június
Keresleti oldal 36
Keresleti oldal szabályozása A hazai árampiac keresleti oldalának szabályozása alapvetıen megfelelı A szabadpiaci szegmensben a Gazdasági Versenyhivatal és a MEH ellenırzése mellett folyó, várhatóan élénkülı verseny az árrések érzékelhetı csökkenéséhez vezethet 37
ESZ - a kereskedık és ESZ-ek átlagos árambeszerzési árai 24,00 18,00 22,00 20,00 18,00 16,00 14,00 12,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 10,00 Átlagos ESZ beszerzési költségelıny: 2,5 Ft/kwh 38 Átlagos beszerzési ár 2,00 Kereskedık Egyetemes Szolgáltatók Ársapka (MVM ESZ értékesítés) Árkülönbség Árkülönbség 0,00 2008. jan 2008. márc 2008. máj 2008. júl 2008. szept 2008. nov 2009. jan 2009. márc 2009. máj 2009. júl 2009. szept
? ESZ: indokolt védelem vagy megszüntetendı piaci korlát? 39
Keresleti oldal - javaslatok Az egyetemes szolgáltatói piaci szegmenssel kapcsolatban az elsıdleges feladat az újbelépık piacra lépésének megkönnyítése A szabadpiaci fogyasztók árampiacra vonatkozó ismeretei, a fogyasztók piaci tudatossága rendkívül alacsony szinten vannak. A területért felelıs állami intézmények nagyobb aktivitására van szükség a fogyasztói tájékoztatás területén A verseny élénkülése esetén az ESZ szabályozás megszüntetésének lehetısége is vizsgálandó 40
Szabályozási környezet és intézményrendszer 41
Szabályozási környezet Az árampiaci szereplık szabályozási környezete alatt a stratégiaalkotásért, a jogalkotásért és a jogérvényesítésért felelıs állami szervezetek viselkedését és azok eredményét (jogszabályok, határozatok) együttesen értjük A termelési költségek alakulása mellett a szabályozási változások gyakorolják a legnagyobb hatást a szektor szereplıinek jövedelmezıségére Ezért a szabályozás minıségével kapcsolatos bizonytalanságot a termelési és beruházási döntésekre ható legfontosabb kockázati tényezıt befektetıi szempontból 42
Diagnózis (1) A hazai árampiac szabályozási környezetét indokolatlan és káros kockázatok terhelték az elmúlt években. Az energetikai jogalkotás hangsúlya a kormánypártok parlamenti frakciójára tevıdött át, szabad teret engedve a vállalati lobbi érdekeknek és a politikai korrupciónak. A kormányzat szerepe a jogszabályalkotás folyamatában háttérbe szorult. Az energetikai stratégiaalkotásért felelıs kormányzati szervezetek, elsısorban a felügyelı minisztérium az elmúlt évek során olyan drasztikus változásokon ment át (folyamatos miniszterváltás éven belül, átszervezés Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztériummá), amelyek ellehetetlenítettek bármiféle következetességet a saját maga alkotta stratégiai dokumentumok végrehajtását illetıen (OGY határozat a 2007-2020 közötti idıszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról, megújuló energia stratégia, energiahatékonysági cselekvési terv). A szektor szabályozásáért felelıs Magyar Energia Hivatal függetlensége súlyos csorbát szenvedett. A fenti fejlemények a befektetıi környezet elbizonytalanodásához vezettek. A hazai energiaszektor privatizáltságának igen magas foka mellett mindez a hosszú távú ellátásbiztonsághoz nélkülözhetetlen befektetések elmaradását eredményezi. 43
Diagnózis (2) Általános befektetıi nehézségek Korrupció; túlzott bürokrácia; Kormányzati hitelesség hiánya MVM átszervezés (szétválasztás, privatizáció) terve A jogalkotás kiszámíthatatlansága KÁT, Robin Hood, legfrissebb nagykoalíciós törvényalkotás Túlbürokratizált, kiszámíthatatlan és költséges jogalkalmazás Szabályozói stabilitás, engedélyezési gyakorlat 44
Diagnózis (3) Piaci szabályok stabilitásának hiánya (VET 2008 január óta 12 alkalommal módosult, többször jelentısen) Befektetı-védelmi problémák HTM perek, 2006. évi erımővi árszabályozási perek Likvid, transzparens áramtızsde hiánya Látványos regionális lemaradás, HUPEX sztori 45
Szabályozói stabilitás Ország Az energiaszabályozó hatóságok vezetıinek átlagos szolgálati ideje a régióban Vezetı átlagos Megalakulás Vezetık száma szolgálati ideje éve (2008) A jelenlegi vezetı kinevezési idıtartama Ausztria 2001 1 7 >5 Bulgária 1999* 4 2,25 (>5)*** Horvátország 2001** 2 4 4 Csehország 2001 2 5 5 Magyarország 1994 5 2,8 (>5)**** Románia 1999 7 1,5 <1 Szlovákia 2002 4 2 <2 Szlovénia 2001 2 4 2 Forrás: Nemzeti szabályozó hatóságok éves jelentései 46
AZ árambekötéshez szükséges napok száma 350 300 279 Szükséges napok száma 306 250 252 200 207 150 143 100 70 87,6 50 38 23 0 Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovénia Ukrajna Horvátország Ausztria OECD Forrás: www.doinbusiness.org 47
Szabályozás és intézmények javaslatok (1) Energetikai stratégiaalkotás és energiapolitikai kompetencia létrehozása minisztériumi szinten. Ez ma jelentıs részben hiányzik, a politikaalkotás kiszervezésre kerül részben az Energiahivatal, részben a nagyvállalatok, illetve konzulensek felé. A policy feladatokat el kell választani a szabályozástól. Az energiapolitika végrehajtását koordináló testület létrehozása. Az energiapolitikai célok végrehajtásának fı akadálya számos esetben az érintett állami szervezetek munkájának kaotikus, összehangolatlan jellege. A testület legalább a jelenlegi kaotikus állapot felszámolásáig a stratégia végrehajtásának koordinálásáért felelne. Ad hoc jogalkotási gyakorlat helyett nyilvános stratégiához illeszkedı jogalkotás. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek betartása. 48
Szabályozás és intézmények javaslatok (2) A szabályozói hitelesség helyreállítása. A szabályozó szervezet függetlenségét meg kell erısíteni. Meg kell szüntetni a szabályozó szakmai döntéseinek politikai befolyásolás és jogalkotás útján történı megváltoztatására irányuló jelenlegi gyakorlatot. A közigazgatási és politikai korrupció felszámolása. Robin Hood adó visszavonása Befektetıi konzultációs testület megalakítása a folyamatban lévı viták peren kívüli rendezése és a befektetıi bizalom és befektetési kedv erısítése érdekében. 49
Szabályozás és intézmények javaslatok (3) A hatósági engedélyezési eljárások radikális egyszerősítését szolgáló lehetıségek feltárása és határozott deregulációs politika. A politika segítse elı, hogy mielıbb létrejöhessen a piaci likviditást és transzparenciát erısítı hazai szervezett spot áramkereskedés és az arra épülı fejlett árampiac. A hazai spot piac kialakításánál döntı szempont kell legyen, hogy annak kereskedési rendszere könnyen összekapcsolható legyen a szomszédos országok rendszereivel (market coupling). Ebben a tekintetben elsısorban a szlovák cseh, az osztrák és a román piacokkal történı gyors integráció javíthatja a hazai piac likviditását. 50