Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti
Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899
Tárgy alapvető jellemzői Tárgy neve: NEPTUN kód: Óraszám: 1+1 Kredit: 2 Számonkérés módja: Közgazdaságtan alapjai GTGKG600-GB A tárgyból a hallgatók a szemeszter végén kollokviumot tesznek. A kollokviumi érdemjegy megszerzése lehetséges az évközi ZH-k alapján is. Aki az I. ZH-t legalább 50 %-ra teljesíti, megírhatja a II. ZH-t megajánlott jegyért, amit a két ZH alapján határozunk meg. Az írásbeli dolgozatok értékelése: Az írásbeli dolgozatok ponthatárai: 22-24 pont jeles; 19-21 pont jó; 16-18 pont közepes; 12-15 pont elégséges; 0-11 pont elégtelen
Tárgy tematikája 2014.09.09. Közgazdasági alapfogalmak, A közgazdaságtan alapkérdései 2014.09.16. A gazdasági tevékenység mérése 2014.09.23. Gazdasági szereplők, Piacok és kapcsolataik, Gazdasági körforgás 2014.09.30. Az árupiaci és az IS görbe 2014.10.07. A pénzpiac és az LM görbe 2014.10.14. Az IS-LM rendszer 2014.10.21. Gazdasági ingadozások az IS-LM modellben 2014.10.28. Zárthelyi dolgozat I. 2014.11.04. Munkapiac, munkanélküliség 2014.11.11. Makrogazdasági kereslet 2014.11.18. Makrogazdasági kínálat és egyensúly 2014.11.25. Infláció 2014.12.02. Phillips-görbe: az infláció és a munkanélküliség kapcsolata. A gazdasági növekedés. 2013.12.09. Zárthelyi dolgozat II.
Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja II. (Bevezetés a makrökonómiába), 2013. Karajz Sándor: Makroökonómia, Oktatási segédlet (elérhető: http://gtk.uni-miskolc.hu/gei
Ajánlott irodalom Misz József: Bevezetés a makroökonómiába, LSI Oktatóközpont, 1999 Meyer Dietmar Solt Katalin: Makroökonómia, Aula, 1999. Mankiw, Gregory N: Makroökonómia, Osiris, 2005.
Közgazdaságtan elemei Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi közgazdaságtan
A makroökonómia tárgya A makroökonómia a gazdaság mint egész viselkedésével - illetve a gazdasági élet átfogó aggregátumaival - foglalkozik. A makroökonómia a nemzetgazdaságok kibocsátásainak, foglalkoztatottságának, munkanélküliségének, árainak általános szintjét tanulmányozza.
A makroökonómia kérdései 1) Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? 2) Milyen feltételek mellett alakul ki a gazdasági egyensúly? 3) Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot? Mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát és változását? 4) Mi okozza az infláció jelenségét? Milyen tényezők határozzák meg egy ország inflációs rátáját?
Makroszinten értelmezhető kérdések: Foglalkoztatás és munkanélküliség Infláció Gazdaság ciklikus ingadozása Stagfláció: egyszerre létezik infláció, munkanélküliség és a kereslet stagnálása. Gazdasági növekedés, zárt gazdaság makroökonómiai kérdései Nyitott gazdaságban: valutaárfolyam és fizetési mérleg, NEMZETGAZDASÁG szintjén vizsgálják ezeket a kérdéseket.
A makroökonómia alapfogalmai I. Kibocsátáson a makrogazdaságtanban egy bizonyosidőszak (általában 1 év) alatt a gazdaságban létrehozott áruk és az ott nyújtott szolgáltatások összességét értjük. A kibocsátás egy termékhalmaz, amely különféle heterogén elemekből tevődik össze. Ha a kibocsátást mint termékhalmazt tekintjük, reálkibocsátásról beszélünk. Nominál kibocsátás az adott időszak alatt létrehozott áruk és az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások értékének ( mennyiség ár ) összege.
A makroökonómia alapfogalmai II. Reáljövedelemről akkor beszélünk, ha az összesítés változatlan árakkal történt, nomináljövedelmet pedig akkor kapunk, ha a jövedelmet folyó árakon számítottuk ki. Fogyasztásnak nevezzük a jövedelem azon részét, amelyet szükségleteket közvetlenül kielégítő árukra, illetve szolgáltatásokra költöttek el. A megtakarítás a jövedelem el nem fogyasztott része. Az emberek a megtakarításokat általában valamilyen cél érdekében képezik. Ez a cél lehet az, hogy egy későbbi időpontban növelni tudják fogyasztásukat, vagy hogy termelési eszközöket tudjanak beszerezni, ami a termelés és a jövedelem növelését teszi majd lehetővé.
A makroökonómia alapfogalmai III. Beruházás alatt a vállalatok által vásárolt olyan árujavakat értjük, amelyek tőkeállományukat növelik. Az összberuházás (bruttóberuházás) így két részből áll: a múltbeli folyamatok által determinált pótlásból és a jövőbeni célok eléréséhez szükségesnek tartott bővítésből. Nettóberuházásnak nevezzük a bruttóberuházás és az értékcsökkenés közötti különbséget. A nettóberuházás tehát az adott időszak alatt megvalósult tőkeállománynövekedés, vagyis az 1 év alatt létrehozott új gépek, épületek, szerszámok, stb.
A makroökonómia alapfogalmai III. Beruházás alatt a vállalatok által vásárolt olyan árujavakat értjük, amelyek tőkeállományukat növelik. Az összberuházás (bruttóberuházás) így két részből áll: a múltbeli folyamatok által determinált pótlásból és a jövőbeni célok eléréséhez szükségesnek tartott bővítésből. Nettóberuházásnak nevezzük a bruttóberuházás és az értékcsökkenés közötti különbséget. A nettóberuházás tehát az adott időszak alatt megvalósult tőkeállománynövekedés, vagyis az 1 év alatt létrehozott új gépek, épületek, szerszámok, stb.
A makroökonómia alapfogalmai IV. Árszínvonalon (P) a makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlagát értjük. A fogyasztási árindex (CPI) az árszínvonal változásának egyik mérőszáma, amely megmutatja egy változatlan fogyasztói kosár költségét a báziséven vett költségéhez képest. A definíció alapján a kiszámítási módja két termék esetén. GDP-deflátor az árszínvonalváltozás egy másik mérőszáma, a nominális GDP reál GDP-hez viszonyított aránya, mely a jelenlegi vásárlói kosár költségét viszonyítja
Aggregálás A mikroökonómia egy-egy konkrét, egyedi vállalatot/háztartást vizsgál, míg a makroökonómia az összes vállalatból/háztartásból álló aggregátumot. A makroökonómiát kettős aggregálás jellemezi: a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze, míg a termékeket pedig termékcsoportokként vagy akár egyetlen termékcsoportként foglalja össze.
Makroökonómiai szereplők háztartási szféra: a jövedelmet felhasználó fogyasztói egység, amely a szükségleteit közvetlenül kielégítő termékeket, szolgáltatásokat vásárolja meg vállalati szféra: mind azon gazdasági alanyok, melyeknek feladata a termékek előállítása v. valamilyen szolgáltatás nyújtása állam: a költségvetésen keresztül adókat szed be, majd transzfereket juttat vissza a gazdaságba külföld: minden, ami az adott ország határain kívül van, vagy minden ami nem az adott gazdaság állampolgáraival kapcsolatos
Makroökonómiai piacok Árupiac Fogyasztási(H)+beruházási javak(v) Munkapiac Összmunkakereslet(V) találkozik az összmunkakínálattal(h) Pénzpiac Kínálat: bankrendszer által a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott pénzmennyiség Kereslet: a gazdaság szereplői által tartani kívánt pénzmennyiség
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Real GDP változása 2001-2010 között % 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0 United States Euro area China Hungary
Magyarország egy főre eső GDP-je (2011) kb. 3000 ezer Ft 47/180 Kína:99/180
% Költségvetési mérleg egyenlege 2001-2010 között 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010-10,0-15,0 United States Euro area China Hungary
Munkanélküliségi ráta, 2004-2010 (százalék) 10 9,5 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Magyarország EU-27
2006.01. 2006.03. 2006.05. 2006.07. 2006.09. 2006.11. 2007.01. 2007.03. 2007.05. 2007.07. 2007.09. 2007.11. 2008.01. 2008.03. 2008.05. 2008.07. 2008.09. 2008.11. 2009.01. 2009.03. 2009.05. 2009.07. Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Jegybanki alapkamatok, 2006-2009 6 5 4 3 2 1 0 FED ECB SNB Forrás: Jegybankok
2006.03. 2006.06. 2006.09. 2006.12. 2007.03. 2007.06. 2007.09. 2007.12. 2008.03. 2008.06. 2008.09. 2008.12. 2009.03. 2009.06. Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% A problémás bankhitelek aránya, 2006-2009 Vállalati hitelek Háztartási hitelek
Ágazatok beruházása, 2000-2010 (1999 = 100) 195 185 175 165 155 145 135 125 115 105 95 Forrás: KSH, GKI 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Ingatlanügyek, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Kereskedelem, javítás GKI Zrt., www.gki.hu
EU-tagországok államadóssága a GDP százalékában, 2008-2010 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 EU átlag Ausztria Németország Nagy- Britannia Írország Észtország Szlovákia Románia Lengyelország Magyarország 2008 2009 2010
EU-átlag Németország Ausztria Nagy-Britannia Észtország Szlovákia Románia Magyarország Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie EU-tagországok GDP-növekedése, 2008-2010 7 5 3 1-1 -3-5 -7-9 -11 2008 2009 2010
Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie