(C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3 4 5 6 Mennyiség Bruttó többlet 2 3 4 5 6 Mennyiség Nettó többlet Fogyasztói többlet (consumer surlus) Nettó fogyasztói többlet Bruttó fogyasztói többlet Általánosan megfogalmazva: Bruttó: amit a fogyasztó száma ér Nettó: amit a fogyasztó száma ér mínusz amit kifizet érte (vagyis mennyi értéktöbblethez jut a fogyasztó) Egy jószág egységre (NF): A rezervációs és a iaci különbsége Összes fogyasztott jószágegységre: Az egyes jószágegységeken elért fogyasztói többlet összege A keresleti görbe alatti terület a iaci ig 4.2.ábra: A folytonos kereslet közelítése Ár Ár x Mennyiség x Mennyiség Közelítés a bruttó többlethez Közelítés a nettó többlethez
(C) htt://kgt.bme.hu/ 2 / 4.3.ábra: Változás a fogyasztói többletben 4.6.ábra: A termelıi többlet Keresleti görbe R T A fogyasztói többlet változása Termelıi többlet Kínálati görbe A termelıi többlet változása R T Kínálati görbe x x x x x x x x A (nettó) termelıi többlet A termelınek egy adott mennyiségő outut termelésébıl szmazó nettó haszna Egy jószágegységre: Piaci mínusz az a minimum összeg, amiért a termelı hajlandó elıállítani (ezt az összeget a kínálati függvény mutatja (a hatköltség hatozza meg)) Összes megtermelt jószágegységre: Az egyes jószágegységeken elért többlet összege A kínálati görbe feletti terület a iaci ig A iaci kereslet
(C) htt://kgt.bme.hu/ 3 / A iaci kereslet Az egyéni fogyasztók keresleteinek összege 5.3.ábra. Piaci kereslet egy diszkrét jószág iránt Piaci keresleti görbe: Mennyit vásolnának összesen az adott jószágból különbözı ak mellett (ha a fogyasztók jövedelme és más javak ai nem változnak közben). f ( ) Inverz keresleti görbe: Adott mennyiséget milyen legmagasabb on vennének meg (lehet eladni) a iacon. (, 2, m,..., m n ) xi (, 2, m i ) n i Jövedelem eloszlás f ( ) P A Az A fogyasztó kereslete A) x A P A P B Az B fogyasztó kereslete B) x B P A P B Piaci kereslet C) x A +x B A iaci keresleti görbe az egyéni keresleti görbék összege 5.5.ábra. Hogyan változik az bevétel, az változásával? 5.2.ábra. Két lineis keresleti görbe összege 20 5 0 Az. fogyasztó kereslete () 20 5 0 A 2. fogyasztó kereslete 20 5 0 Piaci kereslet a két keresleti görbe összege ()+ 2 () + q q 5 5 2 () 5 A) x B) x 2 C) x +x 2 q q+ q q MENNYIÉG
(C) htt://kgt.bme.hu/ 4 / Rugalmasságok: rugalmasság ( m) f,, 2 5.4.ábra. A lineis keresleti görbe rugalmassága ε Árrugalmasság: Azt mutatja, hogy a jószág %-os változása a kereslet mennyiségét hány százalékkal változtatja meg. ε ( ) ε x ( ) mennyiség % os változása % os változása (, 2, m), vagyis: a/2b a/2 0 ε > ε ε < ε MENNYIÉG Rugalmasságok: rugalmasság 5.6.ábra. Az egységnyi rugalmasságú kereslet ( %) () ε ( ) ( %) ( ) Keresleti görbe A jószág jellemzıi az rugalmasság értéke alaján: A mutató elıjele 4 ha negatív Közönséges jószág ha ozitív Giffen-jószág 3 A mutató nagysága 2 ha >, akkor a jószág rugalmas; ε ha <, akkor a jószág rugalmatlan. ε 2 3 4 MENNYIÉG
(C) htt://kgt.bme.hu/ Rugalmasságok: jövedelemrugalmasság Jövedelemrugalmasság: ( m) f,, 2 Azt mutatja, hogy a fogyasztók jövedelmének %-os változása a kereslet mennyiségét hány százalékkal változtatja meg. Az egyensúly ε ( m) mennyiség % os változása jövedelem % os változása, vagyis: ε ( m) ( 2, m, m) m Rugalmasságok: jövedelemrugalmasság ε ( m) %) (, m( %) m ( 2, m) A jószág jellemzıi a jövedelemrugalmasság értéke alaján: A mutató elıjele m ha ozitív normál jószág (a jószág kereslete a jövedelemváltozásra normális módon reagál) ha negatív inferior-jószág (alsóbbrendő jószág) Normál jószág esetében (ozitív elıjel) ha a mutató nagysága ε m >, akkor luxusjószágról beszélünk. 5 / A kínálat () A kínálati függvény meghatozása azonos azon legalacsonyabb ak sorozatának megadásával, amelyek mellett az eladó még éen hajlandó a iacon értékesíteni az általa birtokolt jószág egy újabb egységét 2 3 4 5 6 s () q
(C) htt://kgt.bme.hu/ 6 / A kínálat (2) Egyéni kínálat: az egyes eladók eladási hathajlandósága adott mellett Piaci kínálat: az egyéni kínálati mennyiségek horizontális összege 2 3 s () Két seciális eset (): Függıleges (rögzített) kínálat P () emand uly Az egyensúlyi mennyiséget teljes egészében a kínálat, az egyensúlyi at edig teljes egészében a kereslet hatozza meg. e q e (mennyiség) q q 2 q 3 q + q 2 + q 3 A iaci egyensúly alaesete Két seciális eset (2): Vízszintes kínálat A iac akkor jut egyensúlyba, ha egyetlen iaci szerelınek sem áll érdekében változtatni a korábbi döntésén. a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel az adott iaci mellett () s () P () emand Az egyensúlyi at teljes egészében a kínálat, az egyensúlyi mennyiséget edig teljes egészében a kereslet hatozza meg. ( ) ( ) e uly e q e (mennyiség) e
(C) htt://kgt.bme.hu/ 7 / Inverz keresleti függvény A keresleti at fejezzük ki a keresett mennyiség függvényeként A lineis eset: ( a b ) ( ) a b ( b ) A keresett mennyiség változása versus a keresleti függvény eltolódása Ha változik a jószág a, a keresett mennyiség megváltozik (a keresleti görbén mozgunk) Ha más tényezı (l. jövedelem, másik jószág a, fogyasztói ízlés) változik, a keresleti függvény eltolódik 2 A keresleti görbe eltolódik Elmozdulás a keresleti görbe mentén () () q 2 Inverz kínálati függvény A kínálati at fejezzük ki a kínált mennyiség függvényeként A lineis eset: Egyensúlyban: ( ) c + d ( ) c d a b ( ) + d c + d a c és e b + d a c ad + cb e a b b + d b + d A kínált mennyiség változása versus a kínálati függvény eltolódása Ha változik a jószág a, a kínált mennyiség is megváltozik Ha más tényezık (l. a termelés költségei) változnak, a kínálati függvény eltolódik () 2 A kínálati görbe eltolódik () Elmozdulás a kínálati görbe mentén q 2
(C) htt://kgt.bme.hu/ 8 / Piaci egyensúly külsı beavatkozás mellett Az adók fajtái Ha a keresleti és a kínálati at valamely külsı beavatkozás (x) eltéríti egymástól, a iaci egyensúly feltételei megváltoznak: ( ) ( ) és x A lineis eset: Adók ( ) a b és ( ) a c dx b Egyensúlyban : a b + d ad + bc bdx b + d b + d c + d c + d ; c + d a c + dx b + d ( x) Amint egy adó megjelenik a iacon, kétféle ral kell számolni: azzal, amit - a váslók fizetnek keresleti : - az eladók kanak kínálati : Ez a két az adó mértékében különbözik egymástól. Mennyiségi adó (t) Az eladott vagy megvásolt mennyiség után róják ki. (Konstans nagyságú, ha változik az, az adó ugyanakkora marad) Pl.: benzinadó egy része Ekkor a vásló által fizetett összeg: P P + t az eladó által kaott összeg: P P t Értékadó (ad valorem) zázalékos egységekben kifejezhetı adók. (Az változásával együtt változik az adó) Adókulcs jele:τ Pl.: ÁFA Ekkor a vásló által fizetett összeg: P ( + τ ) P az eladó által kaott összeg: P P +τ Az adók hatása az egyensúlyra () ( P ) ( ) P Mennyiségi adónál: ha az adót ( ) ( ) - a vásló fizeti P P t - az eladó fizeti ( P + t) ( P ) Ez a két egyenlet ugyanaz. Vagyis az egyensúlyi ak szemontjából nem számít, hogy kinek kell fizetnie az adót. Ugyanez az inverz görbék felhasználásával: ha az adót - a fogyasztókra vetik ki: P ( q ) t P ( q ) - az eladókra vetik ki: P q P q ( ) ( ) t +
(C) htt://kgt.bme.hu/ 9 / 6.3. ábra. Egy adó kivetése. Egy adó hatásának tanulmányozása érdekében eltolhatjuk a keresleti görbét lefelé, amint az A) ábrán látható, vagy eltolhatjuk a kínálati görbét felfelé, amint a B) ábrán látható. A váslók által fizetett és az eladók által bevételezett mindkét esetben ugyan az lesz. kínálati d keresleti d Az adó áthítása. Ki fizeti meg az adót? Ha a kínálati görbe () A) tökéletesen rugalmas (vízszintes) vevık B) tökéletesen rugalmatlan (függıleges) eladók C) rugalmasabb, mint a keresleti görbe () s s Az adó nagyobb része terheli a vevıket ) rugalmatlanabb, mint a keresleti görbe A) mennyiség B) mennyiség Az adó nagyobb része terheli az eladókat 6.4. ábra. Az adóhatás meghatozásának egy további módja. Csúsztassuk el az egyenes szakaszt a kínálati görbe mentén, ameddig nem éri el a keresleti görbét. 6.5. ábra. Az adózás seciális esetei. A) Egy tökéletesen rugalmas kínálati görbe esetén az adók teljes mértékig áthíthatók a fogyasztókra. B) Tökéletesen rugalmatlan kínálat esetében az adókat egyáltalán nem lehet áthítani. Kereslet Kínálat Keresleti Keresleti d Az adó nagysága s +t t P t t q MENNYIÉG A) Mennyiség B) Mennyiség
(C) htt://kgt.bme.hu/ C) eset Az adózás holtteher vesztesége 6. 7. ábra. Az adóból eredı holtteher-veszteség. A B + terület fejezi ki az adóból eredı holtteher-veszteséget. A t nagyságú adóból ennyi terheli a vevıt az eladót d e s t Az adó nagysága d s Kereslet A B C Kínálat q e mennyiség q MENNYIÉG ) eset Még egyszer a Pareto-hatékonyságról 6.9. ábra. A Pareto-hatékonyság. A versenyzı iac Pareto hatékony oututnagyságot hatoz meg, mert q mellett az az, melyet valaki hajlandó megfizetni a jószág egy többletegységéért, egyenlı azzal, amennyit valaki száma fizetni kell azért, hogy eladjon egy többletjószágegységet. Kereslet A t nagyságú adóból ennyi terheli a vevıt az eladót d e s t Hajlandó vásolni d ezen az on d s Hajlandó eladni ezen az on s Kínálat q e q MENNYIÉG 0 /
(C) htt://kgt.bme.hu/ / Komaratív statika A különbözı feltételek változása a keresleti ill. a kínálati görbék elmozdulásában csaódik le, így elemezhetık a keresleti és kínálati függvények segítségével e feltételek változásának iaci hatásai. Példa: Adók hatása a iaci folyamatokra Legyen adott kommunikációs szolgáltatás iránti keresleti függvény egyenlete: ( ) 000 5 Míg a szolgáltatás kínálati összefüggése: ( ) 0 200 zámoljuk ki, hogy milyen egyensúlyi alakul ki a iacon és mennyit értékesítenek a szolgáltatásból (egyensúlyi mennyiség)! Ezek után nézzük meg, mi történik, ha mennyiségi adót vetnek ki a szolgáltatás egységeire (legyen az adó t 5 Ft minden eladott szolgáltatás után)! Komaratív v statika - Adók k hatása a iaci folyamatokra ( ) 000 5 ( ) 0 200 Adózás elıtt: ( ) ( ) t 5Ft / db 000 5 0 200 80 és 600 Adózás után: + t vagy t 5 ( ) ( ) ( ) ( t) ( 5) 200 000 5 0 90 t 75 Ki viseli az adó terhét? Fogyasztó: Vállalat: 0Ft 5Ft