Természetvédelmi biológia

10. A vizes élıhelyek természetvédelmi kezelése

A vizes élıhelyek Magyarországon 1. nyílt vizes termıhelyek hínárosok: folyók, holtágak, tavak mocsári növényzet: nádas, sásos, szittyós 2. fátlan termıhelyek forráslápok nedves rétek: láprétek, mocsárrétek szikesek: sóstófenék, szikfok, szikes puszták 3. fás termıhelyek füzesek láperdık 4. ártéri és mocsári gyomnövényzet

Történeti kitekintés 19. sz. eleje: folyószabályozás, mocsarak lecsapolása szikesek terület-növekedése (egykori mocsarak helyén) meglévı szikesek eltőnése mocsarak lápok helyén: nedves rétek, láprétek Elsı védett területek: Soproni láprét (1940)

1. A nyílt vizes termıhelyek és kezelésük 1. nyílt vizes termıhelyek hínárosok: folyók, holtágak, tavak mocsári növényzet: nádas, sásos, szittyós

A nádasok (Phragmitetum communis) Nád Phragmites australis (CAV.) TRIN. mocsarakban gyakori, állományalkotó (száraz termıhelyek is) Szerepe: építıipari és papíripari nyersanyag szennyezı elemek és tápanyagok felvétele és eltávolítása (szőrı szerep, a vízminıség fenntartása) számos halfaj ívó- és táplálkozóhelye Elterjedés: tópartok, holtágak, nem szikes állóvizek (1-1,5 m vízmélységig) folyami árterületek (tengerpartok, folyótorkolatok) Veszélyeztetettsége: partvonalrendezés nádégetés

A nád életciklusa Alomképzés Mag Csíranövény A föld feletti hajtás elhalása (tél) Vegetatív szaporodás (rhizóma) Magérlelés (november) Hajtásnövekedés Virágzás (augusztus-október)

A nádasok természetvédelmi értéke

A nádasok természetvédelmi értéke Növényvilág gyékények (Typha spp.) 1 sárga nıszirom (Iris pseudacorus) 2 ágas békabuzogány (Sparganium erectum) 3 nádi boglárka (Ranunculus lingua) 4 1 3 4 2

A nádasok természetvédelmi értéke Gerinctelenek csíkos nádfúrómoly (Chilo phragmitella) 1 nagy nádibagoly (Archanara sparganii) 2 szomjas pohók (Euthrix potatoria) 3 vízibolha (Daphnia longispina) 4 árvaszúnyogok (Chironomidae) 5 1 4 2 5 3

A nádasok természetvédelmi értéke Kétéltőek és hüllık zöld varangy (Bufo viridis) 1 pettyes gıte (Triturus vulgaris) 2 vízi sikló (Natrix natrix) 3 1 3 2

A nádasok természetvédelmi értéke Halak tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus ) 1 tıponty (Cyprinus carpio) 2 fürge cselle (Phoxinus phoxinus ) 3 ivadékok 1 3 2

A nádasok természetvédelmi értéke 3 Madarak - szorosan a nádhoz kötıdı fajok: énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) 1 barkóscinege (Panurus biarmicus) 2 barna rétihéja (Circus aeruginosus) 3 bölömbika (Botaurus stellaris) 4 2 1 4

A nádasok természetvédelmi értéke Madarak - a nádasokhoz kötıdı további fajok: hamvas rétihéja (Circus pygargus) 1 csíkosfejő nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) 2 nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) 3 nádi sármány (Emberiza schoeniclus) 4 2 3 1 4

A nádasok természetvédelmi értéke Emlısök közönséges vízicickány (Neomys fodieus) 1 törpe egér (Micromys minutus) 2 vidra (Lutra lutra) 3 1 3 2

A nádasok kezelése Célok gazdasági természetvédelmi A kezelés megtervezése tulajdonjogi kérdések a terület nagysága, izoláltsága földrajzi helyzete a terület hidrológiai jellemzıi - vízgyőjtı terület, talajtípus, domborzat - klimatikus adottságok - vízmozgás, vízszint, talajvíz természetvédelmi értékek gazdasági értékek jogi és pénzügyi vonzatok

A nádasok kezelése Feladatok a víz kezelése (vízszintszabályozás) a nád kezelése (nádvágás) téli vágás: fenntartja a nád egyeduralmát nyár végi vágás: visszaszorítja a nád mennyiségét

A nádasok kezelése Felújítási eljárások és hatásuk Vízgazdálkodás - vízszintemelés: kedvez a nád terjedésének és minıségének káros lehet egyes gerinctelenek számára - csatornakezelés: nyílt vízfelületet biztosít táplálkozó terület (vízi madarak) A növényzet kezelése - nádvágás: csökkenti az avar-felhalmozódást átmeneti nyílt vízfelület káros lehet egyes gerincteleneknek és költımadaraknak - égetés: csökkenti az avarréteget, felújulást biztosít elpusztítja a gerincteleneket és a fészkelıhelyeket - a fásszárúak visszaszorítása csökkenti a kiszáradás sebességét megkönnyíti a nád aratását kedvezıtlen egyes énekesmadarak, a réti héja, gerinctelenek számára - az avar eltávolítása segíti a nád felújulását káros az avarlakó gerinctelenekre

A nádasok kezelése a különbözı élıhelyek és fajok érdekében

Vízgazdálkodás Vízjárás - a vízszint magassága, a vízborítás tartama és évszakos idızítése A vízjárást befolyásoló természetes folyamatok és kezelések - vízellátás: esı, felszíni hozzáfolyás és elfolyás, a talaj és a növényfelületek vízfelvétele és -leadása - vízelosztás: zsilipek, gátak és töltések, szivattyúk

Vízgazdálkodás Vízszintszabályozó rendszerek - a belépı és kilépı vízszint szabályozásával - eszközei: zsilipek, gátak és töltések, szivattyúk

Vízgazdálkodás A vízminıség - a nád kedveli a tápanyagban gazdag vizeket - ált. a nádasban élı növény- és állatfajok nem viselik el a tápanyagbıséget A vízminıség javításának lehetıségei - elszigetelés a tápanyagban gazdag vizektıl - tápanyagelvonás - a csatornák elrendezése - árasztás

A csatornák szerepe A terület lecsapolása A víz elosztása Élıhely biztosítás

A csatornák kezelése A növényzet vágása és elszállítása Az avar eltávolítása Fenékkotrás Újraprofilírozás

A nyílt vízfelület és a szegély természetvédelmi jelentısége A nyílt víz - a vízi vadak táplálékszerzı helye A szegély - laza takarás - fölmelegedı sekély vízréteg (halak, gerinctelenek, kétéltőek) - ívóhely

A nyílt vízfelület és a szegély természetvédelmi jelentısége

2. A fátlan termıhelyek és kezelésük 2. fátlan termıhelyek forráslápok nedves rétek: láprétek, mocsárrétek szikesek: sóstófenék, szikfok, szikes puszták

2.1. Forráslápok Kakukktormás forrásláp (Cardaminetum amarae) Elterjedés: mészmentes alapkızető hegy- és dombvidéken, tiszta viző források, kifolyók körül edafikus termıhely, oligotróf É-Khgy., Ny-Dt., Alpokalja Természetvédelmi jelentıség: - indikátor jelleg (detektálható: a vízminıség és a vízellátás változásai, a kiszáradás, az eutrofizáció) - kis kiterjedéső állományok - országosan nem, de egyes állományai veszélyeztetettek Keserő kakukktorma (Cardamine amara)

2.1 Forráslápok Meszes talajú forrásláp (Carici lepidocarpae Cratoneuretum filicini) Elterjedés: meszes alapkızető hegyvidéken, tiszta viző források körül edafikus termıhely, oligotróf É-Khgy. (Bükk, Tornai-karszt), Dt-Khgy., Mecsek Természetvédelmi jelentıség: - indikátor jelleg (detektálható: a vízminıség és a vízellátás változásai, a kiszáradás, a karsztvízszint süllyedése, az eutrofizáció) - kis kiterjedéső állományok - országosan nem, de egyes állományai veszélyeztetettek Pikkelyes sás (Carex lepidocarpa)

2.2. Nedves rétek: láprétek és mocsárrétek Elterjedés: rossz lefolyású síkvidéki medencékben (pl. Hanság) hegyközi medencékben (pl. Káli-medence) hegylábfelszíneken (pl. Bakonyalja) ısi folyóvölgyekben (pl. Ócsa-dabasi turjános) buckaközi mélyedésekben (pl. Kiskunság, Nyírség) Kialakulásuk és fennmaradásuk: - edafikus, klimatikus és antropogén hatások Típusai: - üde láprétek - kiszáradó láprétek - mocsárrétek

2.2.1. Mészkedvelı üde láprétek (Caricion davallianae) Kialakulás: mészben gazdag láp- vagy lápos réti talajon felszín közeli talajvíz mellett Jellemzı növényfajok: lisztes kankalin Primula farinosa lápi sás Carex davalliana kormos csáté Schoenus nigricans lápi nyúlfarkfő Sesleria uliginosa mocsári nıszıfő Epipactis palustris tarka zsurló Equisetum variegatum (1) gázló Hydrocotyle vulgaris (2) 1 2 Lisztes kankalin (Primula farinosa)

2.2.1. Mészkedvelı üde láprétek (Caricion davallianae) Fontosabb társulások: sásláprétek (Valeriano diocae Caricetum davallianae) csátés láprétek (Schoenetum nigricantis) szittyós láprétek (Juncetum subnodulosi) nyúlfarkfüves láprét (Seslerietum uliginosae) Sesleria uliginosa

2.2.2. Hegyi láprétek (Eriophorion gracilis) 3 Kialakulás: hegyvidéken, források, szivárgó víz közelében (a forráslápokkal és a mészkedvelı üde láprétekkel is rokon) Jellemzı növényfajok: széleslevelő gyapjúsás Eriophorum latifolium (1) keskenylevelő gyapjúsás Eriophorum angustifolium sárga sás Carex flava fehérmájvirág Parnassia palustris (2) zergeboglár Trollius europaeus (3) palástfő fajok Alchemilla spp. (4) 2 4 1

2.2.3. Kiszáradó láprétek (Molinion coerulae) Típusai: Mésztelen láprét (Junco-Molinietum) - Ny-Dt., Zempléni-hgy. - átmeneti lápokból, vagy magassásosokból fejlıdik Jellemzı növényfajok: magyar kékperje Molinia hungarica (1) nádképő kékperje Molinia arundinacea kenyérbélcickafark Achillea ptarmica (2) szırfő Nardus stricta (3) juhcsenkesz Festuca ovina északi sás Carex hartmannii 3 2 1

2.2.3. Kiszáradó láprétek (Molinion coerulae) Típusai: Meszes talajú láprét (Succiso-Molinietum) - mészben gazdag láp- vagy lápos réti talaj - üde láprétekbıl, vagy magassásosokból Jellemzı növényfajok: magyar kékperje Molinia hungarica nádképő kékperje Molinia arundinacea kornistárnics Gentiana pneumonanthe (1) szibériai nıszirom Iris sibirica (2) fehér zászpa Veratrum album (3) buglyos szegfő Dianthus superbus (4) 1 4 3 2

2.2.3. Kiszáradó láprétek (Molinion coerulae) Típusai: Homoki láprét (Molinio-Salicetum rosmarinifoliae) - az Alföld homokvidékein, buckaközi mélyedésekben - humuszban szegény talajon Jellemzı növényfajok: magyar kékperje Molinia hungarica serevényfőz Salix rosmarinifolia (1) fehér tippan Agrostis stolonifera ıszi füzértekercs Spiranthes spiralis (2) mocsári kosbor Orchis laxiflora subsp. palustris (3) 2 1 3

2.2.4. Mocsárrétek (Agrostis stoloniferae) Kialakulás: ártéri ligeterdık vagy magassásosok lecsapolása, kiszáradása révén öntés, réti, vagy öntés réti talajon a talajvízszint nagy mértékben ingadozik Jellemzı növényfajok: réti ecsetpázsit Alopecurus pratensis fehér tippan Agrostis stolonifera réti csenkesz Festuca pratensis réti kakukkszegfő Lychnis flos-cuculi (1) réti kakukktorma Cardamine pratensis Fontosabb társulások: fehér tippanos alföldi mocsárrét (Agrostietum stoloniferae) pántlikafüves rét (Agrostio-Typhoidetum) ártéri mocsárrét (Carici-Alopecuretum pratensis) réti csenkeszes nedves kaszálórét (Cirsio cani-festucetum pratensis) sédbúzás dunántúli mocsárrét (Descampsiaetum caespitosae) 1

A láp- és mocsárrétek állattani értékei Költı madárfajok: hamvas rétihéja (Circus pygargus) haris (Crex crex) 1 törpe vízicsibe (Porzana pusilla) réti fülesbagoly (Asio flammeus) Táplálkozó madárfajok: kis ırgébics (Lanius minor) fehér gólya (Ciconia ciconia) fekete gólya (Ciconia nigra) Hüllık: elevenszülı gyík (Lacerta vivipara) 2 parlagi vipera (Vipera ursinii rakosensis) 1 Gerinctelenek: boglárkalepkék szénalepkék 2

A láp- és mocsárrétek veszélyeztetı tényezıi Természetes veszélyeztetı tényezık: a talajvízszint túlzott csökkenése (aszályos nyarakon) - ehhez járuló antropogén hatások: vízrendezés, bányászat tartós szárazság (a láptalajok átalakulása) - cserjésedés, beerdısülés Emberi beavatkozások: a kaszálás elmaradása vagy alacsony kaszálás gyepfeltörés vízrendezés trágyázás, talajjavítás, felülvetés legeltetés erdısítés, fásítás útépítés, közlekedés túltartott vadállomány

A láp- és mocsárrétek természetvédelmi kezelése Beavatkozás nélkül: üde láprétek - veszély: beerdısülés (lassú) - fontos: vízellátottság biztosítása, jó vízminıség Kaszálás: mocsárrétek - fontos: állattani értékek - agresszív növényfajok termésérlelése elıtt - évente 1-2 kékperjés láprétek - évente 1, nyár végén - elsısorban tv. kezelés céljából, hozama, minısége gyenge - cél: gyomosodás, beerdısülés elkerülése Legeltetés: mocsárrétek, fehér tippanos rétek - tájképi jelleg megırzésének szerepe (fás legelık) - lehetıségek: kombinálás kaszálással, vagy szakaszos legeltetés

2.3. Szikesek: sóstófenék, szikfok, szikes puszták Elterjedés: szikes talajon (5500 km 2 ) füves társulások, szántók, erdık, halastavak, terméketlen területek a teljes hazai gyepterület 30 %-a sziki gyep A sziki vegetáció sajátságai: - hasonlóság a kontinentális gyeptársulásokkal - fajbevándorlás keleti irányból - endemikus és szubendemikus fajok nagy száma - igen sokféle társulás Típusai: - szoloncsák szikesek (sófelhalmozódás a felszín közelében) - Fertı, Mezıföld, D-T köze, Jászságtól délre - szolonyec szikesek (mélyben sós)

2.3.1. Szoloncsák szikesek Fontosabb társulások: Nedves típusú sziki szittyós rét (Scorzonero parviflorae-juncetum gerardii) sziki sásrét (Agrostio stoloniferi-caricetum distantis) csátés sásos sziki rét (Caricetum divisae) ecsetpázsitos sziki rét (Agrostio-Alopecuretum pratensis) fertı-tavi szikfok (Puccinellietum peisonis) kisalföldi szikfok (Lepidio-Puccinellietum peisonis) Duna-Tisza közi szikfok (Lepidio-Puccinellietum limosae) Szárazabb típusú Duna-Tisza közi vakszik (Lepidio-Camphorosmetum annuae) szoloncsák ürmös szikespuszta (Lepidio-Festucetum pseudovinae) füves szikespuszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae)

2.3.2. Szolonyec szikesek Fontosabb társulások: Nedves típusú ecsetpázsitos sziki rét (Agrostio-Alopecuretum pratensis) harmatkásás sziki rét (Agrostio-Glycerietum poiformis) hernyópázsitos sziki rét (Agrostio-Beckmannietum eruciformis) mézpázsitos szikfok (Puccinellietum limosae) Szárazabb típusú szolonyec vakszik (Camphorosmetum annuae) ürmös szikespuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) füves szikespuszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) kígyófarkfő-vékony útifő társulása (Pholiuro-Plantaginetum tenuifolii) szikes erdei rét (Peucedano-Asteretum sedifolii)

A szikesek növénytani értékei Általános megállapítások: jellemzı a társulások nagy száma, változatossága az egyes társulások többnyire fajszegények specialista fajok magas aránya Kuriózumok: földbentermı here (Trifolium subterraneum) 1 lenlevelő füzény (Lythrum linifolium) henye kunkor (Heliotropium supinum) sziki ballagófő (Salsola soda) 2 seprıparéj (Bassia sedoides) ürmös szikespuszta 1 2

A szikesek állattani értékei Általános megállapítások: endemizmusok nagy aránya specialista fajok magas aránya (zsákhordó molyok, bagolylepkék) a sziki vizes élıhelyekhez kötıdı gazdag madárvilág Kuriózumok: pannon sáska (Epacromius coerulipes pannonicus) pusztai gyalogcincér (Dorcadion cervae) 1 magyar sziki légy (Pelomyella pannonica) nagy szikibagolylepke (Gortina borelii lunata) csíkos egér (Sicista subtilis trizona) 2 2 1

A szikesek állattani értékei 3 Sziki madárfajok: sziki pacsirta (Calandrella brachydactyla hungarica) 1 székicsér (Glareola pratincola) 2 ugartyúk (Burhinus oedicnemus) 3 széki lile (Charadrius alexandrinus) 4 túzok (Otis tarda) 2 1 4

A legeltetés káros hatásai: jószágkiszállítás gyomosodás taposási kár túllegeltetés alullegeltetés libalegeltetés A szikesek veszélyeztetı tényezıi A kaszálás káros hatásai: idıpont helyes megválasztása (költı madárfajok fészekaljai) kaszálógép talajtömörítı hatása Egyéb veszélyeztetı tényezık: vízrendezés közlekedés elszántás vegyszerek bemosódása

A szikesek természetvédelmi kezelése Beavatkozás nélkül: monitorozás nélkül nem ajánlott Legeltetés: a legelterjedtebb kezelési mód - természetes legelés: fitofág rovarok, madarak és emlısök - legeltetés: fıként juh, ritkábban szarvasmarha (régen: ló, sertés) - állatállomány nagysága, alul- vagy túllegeltetés - a fı költıterületeken, a költés idején kerülendı - liba: csak kisfalkásan, veszély: felhagyás utáni gyors elgyomosodás Kaszálás: másodrendő, takarmány-kiegészítı jelleggel - géppel csak teljesen száraz talajon - költıhelyeken: június 20. (esetenként július 15.) után

A szikesek természetvédelmi kezelése Vadászat: szükségessége: - túzok fészkelıterületein (róka, vaddisznó) tv. kérdés: pusztai/molnárgörény (Mustela eversmanni) V! - felázott talajon nem ajánlott - szórók alkalmazása tilos Közlekedés: ált. indokolatlanul magas a dőlıutak száma éjszakai közlekedés (fényszórók) megszüntetése Égetés: hatása még nem feltárt (!) - gyomirtási, állapotmegırzési kezelés Elszántások megakadályozása: - szegélyek pontos jelölése (bokrosítás, karózás)

3. fás termıhelyek füzesek láperdık 3. A fás termıhelyek és kezelésük

3.1. Füzesek Elterjedés: nagyobb folyóink alföldi szakaszain (Duna és Tisza) edafikus termıhely Természetvédelmi jelentıség: - indikátor jelleg (vízminıség, vízellátottság) - a folyók által szállított adventív fajok elsı megtelepedési helyei - erdıgazdálkodási tényezı Veszélyeztetettség: - árterek visszaszorulásával területe csökkent - országosan nem veszélyeztetett - veszélyeztetı tényezık: állomány leromlás nemes nyár telepítés évenkénti elárasztás elmaradása (Szigetköz)

Típusai: égerlápok főz- és nyírlápok 3.2. Láperdık

3.2.1 Égerlápok Elterjedés: sík és dombvidékek mélyen fekvı területei, talajvízforrásoknál, feltöltıdött tavak helyén edafikus, oligotróf termıhely Dráva-vidék, D-T köze, Felsı-Tisza vidéke, Hanság, Szigetköz, Belsı-Somogy Természetvédelmi jelentıség: - indikátor jelleg (talajvízszint változás, vízminıség, eutrofizáció) - ritka, veszélyeztetett fajok élıhelye - erdıgazdálkodási tényezı (csak az éger-kıris láperdınél) Veszélyeztetettség: - kis területi kiterjedés - sorozatos aszályos évek

3.2.1 Égerlápok Jellemzı társulások: tızeges égerláp (Thelypteridi-Alnetum) égeres láperdı (Carici elongatae-alnetum) éger-kıris láperdı (Fraxino pannonicae-alnetum) Menyanthes trifoliata Urtica kioviensis Spiraea salicifolia

3.2.2 Főz- és nyírlápok Elterjedés: lefolyástalan területek, feltöltıdı morotvák, ill. tızegmohalápok szegélyzónájában edafikus termıhelyek Felsı-Tisza vid., Nyírség, Hanság, Szigetköz, D-T köze, É-Kh., Dt-Kh. Természetvédelmi jelentıség: - érzékeny, reliktum jellegő társulások - indikátor jelleg (vízminıség, vízellátottság) - speciális, értékes fajkészlet Veszélyeztetettség: - kis területi kiterjedés - kiszáradás és eutrofizáció

3.2.2 Főz- és nyírlápok Jellemzı társulások: rekettye főzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae) tızegmohás főzláp (Salici cinereae-sphagnetum recurvi) babérfüzes nyírláp (Salici pentandrae-betuletum pubescenti) Calamagrostis canescens Comarum palustre Angelica palustris