Lápok élıvilága és ökológiája

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lápok élıvilága és ökológiája"

Zsigmond Pásztor
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A kıszegi tızegmohás lápok Lápok élıvilága és ökológiája Alsó-erdı 7. Magyarország tızegmohás lápjai I. Nyugat-Magyarországi lápok Alsó-erdı I: 1931 Kascsák Ödön Alsó-erdı I. Lecsapolás kísérlet valószínőleg a 20-as években Területe ~ 0,5 ha Utána Boros Á, Zólyomi B Vízpótlása kizárólag csapadék útján 70-es évek: erdıirtás a láp körül szárazodás, főzláp és kékperjés elıretör Caricetum elatae sphagnetosum platyphylli Kora feltehetıen év Átfogó zoológiai kutatás a 30-as években Az 50-es évektıl a vasfüggöny elzárta a kutatások elıl a lápot! Korábban S. platyphyllum párnák, ma összefüggı réteg, de fıként S. recurvum fajok és S. palustre Caricetum elatae eriophoretosum angustifolii Salici cinereae Sphagnetum recurvi Borítása erısen megnıtt, sokféle Sph. faj A határhoz közelebbi láposodó terület (Alsó-erdı II) felfedezése csak 1995ben Szövényi Péter Kavicsbányászat a határsáv építéshez: 80as évekre mélyedés Kora év Junco-Molinietum Fıként Molinia arundinacea, Sph. csak a zsombékos felé Erdei fenyıvel kevert tölgyes, telepített lucosok, gyertyános tölgyes Bartha és Markovics (1994) 1

elıretör Caricetum elatae sphagnetosum platyphylli Kora feltehetıen 80-100 év Átfogó zoológiai kutatás a 30-as években Az 50-es évektıl a vasfüggöny elzárta a kutatások elıl a lápot! Korábban S.

2 Tızegmoha fajok Eddig 10 fajt írtak le Legtömegesebb: Sph. capillifolium és palustre Ritka faja: Sph. girgensohnii Korábban párnákban, ma összefüggı Alsó-erdı II. Szinte állandóan vízzel borított, ~ 0,1 ha Junco-Molinietum - uralkodó Salici cinereae Sphagnetum recurvi - Kis kiterjedéső, fejlıdı Eriophorum angustifolium állomány Erdei fenyıvel és csarabbal uralt szegély Kevés lápi, lápréti faj, DE már Sph. fajok (10) Fıként Sph. fimbriatum és angustifolium, kevés palustre Sph. subsecundum a legritkább A Sph. flórát az Alsó-erdı I. határozta meg A társulások kialakuló stádiumban, sok zavarást tőrı és kísérı faj Alsó erdı I. Nagy kiterjedéső füzes Benne lápi mohák dominanciája Kevés társulásidegen faj Összefüggı mohaszınyeg Nedvesebb, savasabb Alsó erdı II. Füzes foltokban Erdei mohák is elıfordulnak Csarab, fenyı, szeder Csak mohapárnák Szárazabb, bázikusabb A kékperjés láprét kisebb területő Sok Molinia, kevés Juncus Mocsári fajok visszaszorultak Savanyúbb A láprét uralkodó Sok Juncus, kevesebb Molinia Sok zavarást tőrı faj Bázikusabb Tızegmohás élıhelyek a Vasi-hegyháton Fias-tó 5 tızegmohafaj (squarrosum, fimbriatum, angustifolium, fallax, palustre) Thelyp. pal gyékényes főzláp Vas megye legnagyobb tızegmoha állománya! Szurdoki et al. (2001) 2

uralt szegély Kevés lápi, lápréti faj, DE már Sph. fajok (10) Fıként Sph. fimbriatum és angustifolium, kevés palustre Sph. subsecundum a legritkább A Sph. flórát az Alsó-erdı I.

3 Farkas-erdı Szurdoki et al. (2001) Magas vízállás határa 10 Sph. faj! Gyökeres-tó magassásos erdı Kerekes-tó Gombás-tó Közbirtokossági-tó Kanász-tó Bertók-tó Köcse-tó Templom-tó Q. rob İrségi lápok Szıcei láprét Szurdoki et al. (2001) (21) 13 Sph faj Területe 127 ha (ebbıl fokozottan védett 14ha) Botanikai feltárás: Pócs Tamás (1958) Rába törmelékkúpján kavicsos alapkızeten glejes lápi talaj és podzolos erdıtalaj Völgylábi elhelyezkedés, Alpok közelsége hővös, csapadékos nyár Jégkorszaki reliktum növényzet A tızegkáka egyetlen mo-i lelıhelye (volt) Levegı mentes környezetben redukció, kékes-zöldes elszínezıdés (vas-redukció) Római uralom: Horvátország Bécs marhahajtó útvonal Állandó legeltetés (az erdıkben is), kaszálás XVI. sz.: határır rendszer erdıirtások A század végén lecsapolás nyílt víz helyén magassásos, láperdı erdei fenyves Tızegmoha győjtés (népi orvoslás) Szıce területérıl 31 társulás (a patakvölgybıl kevesebb) Jobb partról számos forrás táplálja Fontosabb társulások, fajok Caricetum elatae: az egyik legnagyobb területet borítja a patakvögyben, sok Sph platyphyllum Rhynochosporion albae: Az ötvenes években 2 foltban (100 és 5 m 2 ), késıbb csak szálanként, mára feltehetıen kipusztult Cariceto echinatae-sphagnetum: a pallótól jobbra, Mo-on a legtömegesebb Szıcén és a Fekete-tóban, 7 Sph faj, Drosera, Comarum Junco-Molinietum: nardetosum strictae subass., magassásos feltöltıdése kaszálórét Égerláp (a lecsapolások miatt), főzláp (általában tızegmohás) kevés 3

(2001) (21) 13 Sph faj Területe 127 ha (ebbıl fokozottan védett 14ha) Botanikai feltárás: Pócs Tamás (1958) Rába törmelékkúpján kavicsos alapkızeten glejes lápi talaj és podzolos erdıtalaj Völgylábi

4 Pócs (1958) Glejes láptalaj Kevésbé kötött talaj Kavicsos talaj Völgyalji lápok Fontosabb fajok Dactylorhyza majalis széleslevelő ujjaskosbor Hemerochallis lilio-asphodelus sárgaliliom Eriophorum angustifolium keskenylevelő gyapjúsás Trollius europaeus zergeboglár Comarum palustre tızegeper Drosera rotundifolia kereklevelő harmatfő Polygonum bistorta kígyógyökerő keserőfő Caricetum rostratae Problémák Fekete-tó 1.) a környezı extenzív kaszálógyümölcsösök, szántók, rétek beerdısítése luccal, és erdei fenyıvel ( as évek) 2.) állatállomány felszámolása, így a kezelések megszőnése rövidfüves láprét helyett magaskórós társulások 3.) avargyőjtés (tızegmoha) gereblyézés elmaradása nincsenek nyitott, tızeges felszínek, tızegmohapárnák és harmatfüvek visszaszorulása 4.) globális gondok (felmelegedés, vegetációs idıszaki csapadék csökkenése, esıs napok csökkenése, ellenben intenzitásnövekedés) 4

Problémák Fekete-tó 1.) a környezı extenzív kaszálógyümölcsösök, szántók, rétek beerdısítése luccal, és erdei fenyıvel (60-70-80-as évek) 2.

5 A láp legendája Jégkorszaki reliktum Ciszterciek kíméletes mővelése Elsı tudományos említés: Zsohár Gyula (1941) Határsáv Növekvı antropogén hatások 1990-ben bekerítik (Publikált) Vegetáció térkép azóta sem készült Botanikai felmérés: Balogh Márton, Pócs Tamás Ördög-tó Fontosabb fajai: C. echinata, Molinia arundinacea, Drosera, E. angustifolium, Sparganium minimum(?), Menyanthes A környezı erdıben: Blechnum spicant (bordapáfrány), Oreopteris limbosperma ((tölcséres) hegyipáfrány) Hasonló mint a Fekete-tó Belsejében nyílt víz/iszapos talaj Körülötte zsombékos, Scirpus sylvaticus, Juncus inflexus (deres szittyó) 6 tızegmohafaj Foltokban Salix aurita, cinerea Körülötte lucos Fekete-tónál és Ördög-tónál Terresztris dagadólápok (?) A tızegmohák átbuknak a láp peremén és meghódítják a domboldalt Szupraaquatikus lápképzıdés Tekinthetı-e dagadólápnak? Fıként Sph palustre, amit Calluna és Molinia borít Nem dagad ki (ami nem baj) Wheeler és Proctor (2000): nem a hidromorfológia határozza meg Balogh és Zöld-Balogh (2002) Fajkészlete nem Oxycocc-Sph, vagy Scheuchzeretalia vagy Caricetalia nigrae A Baláta-tó 1942 óta védett Elsı vizsgálatok: Boros Ádám, utána Borhidi Attila és Járainé Komlódi Magda (1959) Zoológiai feltárás: Majer József (1992) Vegetáció térképezések: Borhidi-Járainé (1958), Borhidi et al. (1990), Morschauser et al. (1997) A Baláta-tó TT 2008-tól erdırezervátum is Területe ~ 2 km 2 Feltöltıdött tómeder, vízellátás csak a csapadékból Hővös, csapadékos mikroklíma Reliktum fajok, ritka, unikális fajok és társulások 5

), Menyanthes A környezı erdıben: Blechnum spicant (bordapáfrány), Oreopteris limbosperma ((tölcséres) hegyipáfrány) Hasonló mint a Fekete-tó Belsejében nyílt víz/iszapos talaj Körülötte zsombékos,

6 Nem volt egységes mederfelszín Szél erózió által mélyített depressziós árkok Átlagosan 2-3 méteres vízmélység (de néha teljesen kiszáradt) A láposodás kezdete i.e. 760 körülire van datálva Persaits és Sümegi (2007) 2200 Jakab és Sümegi (2007) Fontosabb társulások, fajok Spirodelo-Aldrovandetum: csapadékos években több tápa. bemosódás, több törperák, több Aldrovanda. Fıként a belsı részeken Az úszólápokat döntıen Glyceria és Typha alkotja Aldrovando-Utricularietum minoris (Tızegmohás rencehínár): tızegmohák semlyékeiben, az Aldrovanda csak szálanként Ludwigio-Caricetum pseudocyperi (Dunántúli semlyéksásos): zsombáksás között villássás, tızegpáfrány, Lemna fajok. A víz visszahúzódása után Ludwigia palustris Ritka fajok Asphodelus albus királyné gyertyája Aldrovanda vesiculosa aldrovanda Caldesia parnassifolia szívlevelő-hídır Carici pseudocyperi-menyanthemum (Semlyéksásos): az elızıhöz hasonló sásfajok, semlyékekben Menyanthes Égerlápok több típusa (Sph is), cseres tölgyesek, főzlápok (Sph is) nyílt víz, hínár vegetáció úszó lápszigetekkel Thelypteridi-Typhetum Nymphaeetum albo-luteae Trapetum natantis Glycerietum maximae Phragmitetum communis Scirpo-Phragmitetum typhetosum angustifoliae Glycerietum plicatae Calamagrostietum canescentis Calamagrosti-Salicetum cinereae Caricetum elatae Caricetum ripariae Calamagrostietum canescentis calamagrostietosum epigei Calamagrosti-Salicetum cinereae sphagnetosum Caricetum appropinquatae Deschampsietum caespitosae Carici elongatae-alnetum hottonietosum Sphagno squarrosi-alnetum Carici elongatae-alnetum caricetosum Carici elongatae-alnetum rubetosum Carici elongatae-alnetum urticetosum Kanutio drymeiae-ulmetum Fraxino angustifoliae-alnetum Fraxino angustifoliae-carpinetum Quercetum robori-cerris pteridietosum Quercetum robori-cerris carpinetosum Ültetett cseres-tölgyes Calamagrostis epigeios típus Ültetett cseres-tölgyes Molínia típus Ültetett cseres-tölgyes Rubus-típus Asphodelo-Quercetum roboris Airo-Vulpietum Ültetett erdei fenyves

Fıként a belsı részeken Az úszólápokat döntıen Glyceria és Typha alkotja Aldrovando-Utricularietum minoris (Tızegmohás rencehínár): tızegmohák semlyékeiben, az Aldrovanda csak szálanként

Hasonló dokumentumok

A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai

A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban