Az Apagyi falu-rét (HUHN20041) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Átírás

1 Az Apagyi falu-rét (HUHN20041) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014

2 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Vezető szakmai koordinátor Dr. Magura Tibor Szakmai koordinátor Lesku Balázs Olajos Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Szigetvári Csaba Vezető agrárgazdálkodási szakértő Tóth Sándor Közreműködő szakértők Bocz Renáta Forgács Zoltán Hauberger Júlia Lukács Attila Zsigó Krisztina Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! - 2 -

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek

4 - 4

5 I. Natura 2000 fenntartási terv

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Apagyi Falu-rét különleges természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUHN Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 34,64 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caerulae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei mészkedvelő üde láp- és sásrétek Jelölő fajok Réti angyalgyökér (Angelica palustris) 1.5. Érintett települések Apagy A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma Ex lege HNL253 Apagyi Falu-rét 23,08 ha LIII. tv. a láp természet védelméről A tervezési terület az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetével átfed Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv A tervezési területre természetvédelmi kezelési terv nem vonatkozik.

7 Településrendezési eszközök - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve - 19/2011 (XII.1.) rendelet - Apagy község településszerkezeti terve - 30/2006. (VII.3.) határozat - Apagy község szabályozási terv és helyi építési szabályzat - 9/2006. (VII.6.) rendelet Körzeti erdőtervek és üzemtervek - Körzeti erdőterv: Nyíregyházi erdészeti tervezési körzet második erdőterve (Érvényes: ) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. (Készítését az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) Napkori Erdőgazdák Zrt. (vadgazdálkodási egység kódszáma: ) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: december 15. Jóváhagyta: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály Halgazdálkodási tervek Halgazdálkodási terv a területre vonatkozóan nem áll rendelkezésre Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Lónyai-főcsatorna alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve - Elfogadás dátuma: A terv a Víz Keretirányelv keretében készült, melynek célja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba kerüljenek 2015-ig. Amennyiben ezt a természeti és gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé 2015-ig, akkor a határidők a VKI által felkínált mentességek alapos indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók Egyéb tervek Réti angyalgyökér (Angelica palustris) fajmegőrzési terve. Kiadta: KvVm Természetvédelmi Hivatal, Jóváhagyta: Dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter, 2006.

8 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M 1% 6440, 6410 A tervezési terület peremein előfordul a mocsárrétek és kékperjés rétek beszántása. A szántóvá alakítás az élőhelyet megsemmisíti. A szántóművelés felhagyása után az élőhely helyreállási képessége korlátozott. A03.01 intenzív vagy intenzívebb kaszálás M 5% 6440 Egyes nedves mocsárrétek gépi kaszálása felázott talajon a talaj sérüléséhez, tömörödéséhez, a vegetáció elgyomosodásához vezet. A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya H 35% A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata H02.06 mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés 6410, 6440, 7230 Az érintett élőhelytípusok jelentős részét kaszálás hiányában becserjésedés, inváziós fajok terjedése vagy elnádasodás révén megsemmisülés fenyegeti. Réti angyalgyökér (Angelica palustris) Kaszálás hiányában a faj jelenlegi és potenciális élőhelyeinek egy részéről a megtelepedő cserjék árnyalása, illetve az előretörő inváziós fajok és a nád konkurenciája miatt nem életképes. M 100% 6410, 6440, 7230 A tervezési területen belül több foltban jelenlevő szántók területéről átsodródó vagy átmosódó növényvédőszerek károsíthatják a felsorolt élőhelytípusok élővilágát. M 100% 6410, 6440, 7230 A tervezési területen belül több foltban jelenlevő szántóterületeken történő trágyázás átmosódva tápanyegterhelést okoz a jelölő élőhelyen, ami a nitrofil fajok elszaporodását, gyomosodást, a felsorolt élőhelytípusok biológiai sokféleségének csökkenését, degradációját vonja maga után. E01.01 folyamatos városiasodás H 100% 6410, 6440, 7230 A terület környezete az elmúlt időszakban folyamatosan körbeépült lakóépületekkel, ami többféle tényezőn keresztül leromlással fenyegeti a felsorolt élőhelytípusokat. H05.01 lakossági szilárd hulladék L 2% 7230 A lápi zsombékosok szegélyén előforduló illegális hulladék-elhelyezés az élőhelyet károsítja.

9 I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte H 75% 6410, 6440, 7230 A terület jelentős részén foltokban agresszíven terjedő inváziós fajok, a magas aranyvessző (Solidago gigantea), a selyemkóró (Asclepias syriaca) és a zöld juhar (Acer negundo), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) inváziója veszélyezteti a jelölő élőhelyet. Kialakuló állományuk alatt a felsorolt élőhelytípusok megsemmisülhetnek. Réti angyalgyökér (Angelica palustris). A faj élőhelyeit agresszív terjedésével közvetlenül veszélyezteti a a magas aranyvessző (Solidago gigantea), kisebb mértékben a zöld juhar (Acer negundo) inváziója. J01.01 leégés M 10% 6410, 6440, 7230 Szándékos gyújtogatás nyomán időnként előfordul a területen a gyepek leégetése, ami elszegényedéshez, gyomosodáshoz vezet. J02.03 csatornázás H 75% K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió A07 Kód H 35% A területre kívülről ható veszélyeztető tényező neve Jelentősége biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata Érintett terület nagysága (%) 6410, 6440, 7230 A területen belvízelvezetési funkciójú csatornák, illetve több kisebb árok, szivárgó található. A természetvédelmi prioritásokkal nem összehangolt működtetés a felsorolt élőhelytípusok szárazodását, jellegének kedvezőtlen irányú megváltozását okozhatja. Réti angyalgyökér (Angelica palustris). A területen belvízelvezetési funkciójú csatornák, illetve több kisebb árok, szivárgó található. A természetvédelmi prioritásokkal nem összehangolt működtetés a faj termőhelyének szárazodását, okozhatja, ami kipusztulásához vezethet. 6410, 6440, 7230 A felsorolt élőhelytípusok kaszálás hiányában erőteljesen cserjésedik. A záródó cserjés alatt a felsorolt élőhelytípusok megsemmisülhetnek. Réti angyalgyökér (Angelica palustris). A faj állományainak egy részét kaszálás hiányában terjedő cserjés veszélyezteti. A záródó cserjés alatt a faj nem képes fönnmaradni. Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M 100% 6410, 6440, 7230 A tervezési területtel határos szántók területéről átsodródó vagy átmosódó növényvédőszerek károsíthatják a felsorolt élőhelytípusok élővilágát.

10 H02.06 mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés Kód Jövőbeli valószínűsíthető veszélyeztető tényező neve Jelentősége B01 erdőtelepítés H 22% M01.02 aszály és csapadékmennyiség csökkenés M 100% 6410, 6440, 7230 A tervezési területtel szomszédos szántóterületeken történő trágyázás átmosódva tápanyegterhelést okoz a jelölő élőhelyeken, ami a nitrofil fajok elszaporodását, gyomosodást, az élőhely biológiai sokféleségének csökkenését, degradációját vonja maga után. H 90% Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6410, 6440, 7230 A felsorolt élőhelytípusok részben olyan területen találhatók, amely erdészeti és földhivatali nyilvántartás szerint is erdő, jóllehet valójában fátlan terület. Beerdősítés esetén az élőhelyek megsemmisülnek. Réti angyalgyökér (Angelica palustris). A faj állománya részben olyan területen található, amely erdészeti és földhivatali nyilvántartás szerint is erdő, jóllehet valójában fátlan terület. Beerdősítés esetén az állomány megsemmisül. 6410, 6440, 7230 Az aszály és csapadékmennyiség csökkenése az élőhelytípusok szárazodását, jellegük kedvezőtlen irányú megváltozását, szélsőséges esetben a felsorolt élőhelyek megsemmisülését okozhatja. Réti angyalgyökér (Angelica palustris). Az aszály és csapadékmennyiség csökkenése hatására az élőhelyek szárazodása várható, a faj természetes vízigényét nem kielégítő körülmények között erős visszaszorulásával, kipusztulásával lehet számolni.

11 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzés: Az Apagyi falu-rét különleges természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során prioritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A természetvédelmi célállapot:a terület természetvédelmi célkitűzése, hogy a közösségi jelentőségű jelölő élőhelyek - a 6410 kódú kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caerulae) ; a 6440 kódú Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei ; a 7230 kódú mészkedvelő üde láp- és sásrétek - legalább az alapállapotfelmérés során tapasztalt nagyságban, karakterüket, az Apagyi falu-réten található természetes mozaik formájában megőrizve fennmaradjanak. A jelölő élőhelyek megőrzésével egyidejűleg a célkitűzés a Natura 2000 területen található jelölő faj: a réti angyalgyökér (Angelica palustris) állományainak természetes élőhelyein való megőrzése. A megjelölt prioritások szerinti célállapot megvalósításakor arra kell törekedni, hogy a terület egyéb természetes élőhelyei kiterjedésének, karakterének, egységes táji megjelenésének fennmaradása is biztosítható legyen. A célállapot eléréséhez rendelt célkitűzések: A terület természetes élőhelyi sokféleségének megőrzése során szükséges a mocsárrétek, lápi, lápréti élőhelyek megőrzése, azok megóvása a beszántással, erdősítéssel, fásítással, beépítéssel, vonalas létesítmények kialakításával, továbbá illegális hulladékelhelyezéssel szemben. Fontos a lecsapoló hatás mérséklése; a lápi élőhelyek kiemelten a jelölő élőhelyek és a réti angyalgyökér (Angelica palustris) számára megfelelő vízkormányzás kialakítása a területen található csatornákon, árkokon.a kaszált rétek (kiemelten a 6440 élőhelykódú közösségi jelentőségű élőhelytípus) esetében cél a kíméletes, kaszálatlan mozaikokat meghagyó kaszálás alkalmazása, a nádasok és az inváziós fajok gyepek rovására történő terjedésének megakadályozása. Az egyéb gyeptípusoknál a kíméletes kaszálás vagy legeltetés szolgálja a természeti értékek megőrzését. A zsombékosok, tőzegesedő magassásosok (6410) és kékperjés láprétek (7230) megfelelő állapotban tartásához azokat kímélni kell a gépi kaszálástól, viszont cserjésedésüket szükséges megakadályozni. A terület belső részén található parlagokon gyommentesítő kaszálás, szárzúzás, és a gyep helyreállását segítő kaszálóként vagy legelőként való fenntartás indokolt. A réti angyalgyökér (Angelica palustris) termőhelyein a nádasodás, a cserjésedés, és az inváziós fajok terjedését visszaszorítását célzó, a termőhely jellegéhez igazított kíméletes beavatkozások megvalósítása a kitűzött cél. A korábbi gyepek, láprétek helyén kialakult jellegtelen cserjés és nádas állományokban cserjeirtással és a nád visszaszorításával szükséges helyreállítani a jelölő élőhelyeket. Szükséges megakadályozni az inváziós növényfajoknak a természeti értékeket veszélyeztető terjedését, ezért a területen megjelenő inváziós és tájidegen fa- cserje- és lágyszárú fajok folyamatos visszaszorításáról szükséges gondoskodni.

12 A területen belül és annak peremén található szántókon kíméletes gazdálkodás kialakításával, esetleg gyep vagy erdő telepítésével indokolt gondoskodni a természetes élőhelyeket a mezőgazdasági művelésből eredő esetleges káros hatások megelőzéséről. A tervezési terület nem érint madárvédelmi területet Kezelési javaslatok A Natura 2000 területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az ott előforduló élőhelyeket, fajokat, és az ott jellemző gazdálkodási formákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatokat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárolt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vonatkozóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vonatkoztatható élőhelyrekonstrukciós, fajvédelmi, kutatási és monitorozási javaslatokat a fejezetben tárgyalja a fenntartási terv Élőhelyek kezelése (Kezelési egységek - KE) A kezelési javaslatok esetében élesen el kell választani a kötelező jellegű, jogszabályban előírt korlátozásokat, illetve az önkéntes vállalásokat. A 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező foldhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. Az Apagyi Falu-rét Natura 2000 területen az előforduló élőhelyek, fontosabb fajok és gazdálkodási módok alapján 12 kezelési egység lehatárolása indokolt, amelyek térképi megjelenítését a mellékletek fejezet mutatja be. A kezelési egységek lehatárolása a 2013-ban tapasztalt természeti adottságok alapján történt, 1: alapléptékben. A térképi lehatárolás léptékét figyelembe véve a kezelési egységek határai (különösen nem mesterséges vonalat, pl. szántó, csatorna határ követő egységek esetén) nem szigorúan véve rögzítettek, hanem méteres átmeneti sávban értelmezhetők. A kezelések, beavatkozások gyakorlati tervezésénél emellett figyelembe szükséges venni, hogy a természeti adottságok, élőhelyek spontán változásai miatt a kezelési egységek egymáshoz viszonyított határai megváltozhatnak. A fentiek alapján tehát a kezelési egységek térbeli lehatárolása a fenntartási terv gyakorlati átültetése esetén áttekintő, iránymutató jellegű információnak tekintendő, aminek pontosítását magán a területen, az adott időszak aktuális állapotának megfelelően kell elvégezni. KE-1 kezelési egység A KE-1 kezelési egység a tervezési terület természeti értéket képviselő lápi élőhelyeket tartalmazó része, ahol a természeti adottságok (alapvetően a tartósan magas felszíni vízborítás) miatt érdemi gazdálkodási tevékenység nem folyik és azt a kijelölés alapjául szolgáló ott található élőhelyek és fajok nem is igénylik. Ugyanakkor környezetében inváziós fajok jelentős térhódítása tapasztalható,

13 ami indokol bizonyos beavatkozásokat. A kezelési javaslatok alapja a terület viszonylagos bolygatatlanságának és természetes vízellátásának fenntartása, az inváziós és cserjésedési folyamatok visszaszorítása, az egyéb beavatkozások minimálisan szükséges szinten való tartása. (1) Meghatározása: Fátlan és fás lápi, lápréti élőhelyek (zsombékosok, kékperjés rétek, magassásosok, fűzlápok) mozaikja a réti angyalgyökér (Angelica palustris) előfordulásával. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): B4; D2xD34; B1b; J1a A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: 6410; 7230; 91E0* (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik. A természetvédelmi célkitűzések és a terület jellege alapján kifejezetten természetvédelmi célú beavatkozások javasolhatók. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107). Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolt a kezelési egység területén a vegetációs időszak jelentős részében (február-május-júniusi) felszíni vízborítás, illetve az egész évben víztelített talaj (a talajvíz szintje nem süllyed 30 cm alá) biztosítása. Ezért indokolt a területről a vizet elvezető, semmilyen hivatalos nyilvántartásban nem szereplő árkon vízvisszatartás biztosítása, vagy annak teljes megszüntetése.

14 (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a kezelés fő feladata a 7230 élőhelytípusnak megfelelő zsombékos, a 6410 élőhelytípusnak megfelelő kékperjés rétek, a 91E0 élőhelytípusba tartozó fűzlápok természetes mozaikjának és a réti angyalgyökér (Angelica palustris) populáció fenntartása. Ennek elsődleges biztosítéka a megfelelő vízellátás. Megfelelő vízellátás esetén az élőhelytípus kedvezőtlen irányú megváltozásának (inváziós fajok terjedése, cserjésedés-erdősödés) kockázata csökkenthető. A kezelési egység területe, zsombékos jellege és tőzeges, a vegetációs időszak nagy részében vízborított vagy víztelített talaja miatt a természetes élőhelyek sérülésének kockázata nélkül nem legeltethető és géppel nem kaszálható. A kezelési javaslatok azt is figyelembe veszik, hogy a terület egy része a közösségi jelentőségű lepkefaj, a vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) tápnövényének is élőhelye. Fenntartása szempontjából a kaszálás csak az inváziós fajok, valamint a cserjék visszaszorítása miatt szükséges. KE-2 kezelési egység A KE-2 kezelési egységhez meglehetősen jellegtelen vagy gyomos, inváziós fajokkal fertőzött mocsári-lápi élőhelyek tartoznak, ahol jelenleg gazdálkodás - még a kaszálásra alkalmas kisebb gyeptöredékeken sem - érdemben nem folyik; a terület nagy része arra alkalmatlan. A kezelési javaslatok gazdálkodási tevékenységet nem irányoznak elő, azonban a természetvédelmi célok megvalósításához aktív beavatkozások javasolhatók. (1) Meghatározása: Elgyomosodott, alacsony vagy közepes természetességű mocsári-lápi élőhelyek. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OA; OBxOA; OBxOD; D34xOB; B5xD34; P2a A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RB; S7 Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik. A természetvédelmi célkitűzések és a terület jellege alapján kifejezetten természetvédelmi célú beavatkozások javasolhatók. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni.

15 b) Önkéntesen vállalható előírások Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107). Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység magasabb fekvésű, kevéssé vízállásos részein javasolható a cserjeirtás, valamint a nád és magaskórós zavarástűrő fajok évi kétszeri, vegetációs időszakban végzett kaszálással történő visszaszorítása, a gyep ilyen módon történő helyreállítása. A lápi élőhelyek állapotának javítása céljából indokolt a területről a vizet elvezető árkon vízvisszatartás biztosítása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. A terület peremén jelenleg is tapasztalható kisebb beszántásokat szükséges kiküszöbölni. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található élőhelyek jelenleg nagyrészt gyomos, vagy legalábbis gyomosodó állapotúak, és különösen az inváziós fajok magas aránya miatt a Natura 2000 terület jobb természeti állapotú részeit is veszélyeztetik. Elsődleges cél ezért az inváziós fajok és a gyomosodás terjedésének visszaszorítása. Az élőhelyek jelenlegi állapota rendszeres gazdálkodási tevékenységet (kaszálás, legeltetés) nem tesz lehetővé, a kezelés elsősorban célzott természetvédelmi beavatkozások keretében képzelhető el. Egy esetleges élőhelyrekonstrukciót követően (lehetőség szerinti vízvisszatartást, valamint a nád és az inváziós fajok nagyobb területről való visszaszorítása) esély mutatkozik a rendszeresebb gazdálkodásra alkalmas, természeti értékekben gazdagabb lápréti élőhelyek részleges helyreállására. KE-3 kezelési egység A KE-3 kezelési egység kaszálás és legeltetés hiányában rendkívül erősen cserjésedő lápréti jellegű

16 gyepeket tartalmaz, ahol az inváziós fajok terjedése is problémát jelent. A kezelési egység területén jelenleg gazdálkodási tevékenység csak nagyon korlátozottan végezhető, de megfelelő élőhelyrekonstrukciót (elsődlegesen cserjeirtást) követően a kaszálóként való fenntartás indokolt. A kezelési javaslatok középpontjában a kaszálásos használat helyreállítása van. (1) Meghatározása: Erősen elcserjésedett fajgazdag, lápréti jellegű gyepek. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34xD5; B5; P2a A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: 6410; 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik. Megfelelő élőhelyrekonstrukciós beavatkozást (alapvetően cserjeirtást) követően ugyanakkor a terület kaszálóként kíméletes módon hasznosítható. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett (GY01). Tárcsázás nem megengedett (GY10). A legeltetés tilos. (GY35). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107). Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115).

17 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területének több mint felét kitevő zárt, jellegtelen cserjések visszaszorítása szükséges, és azok helyén kaszálásos használattal a gyep visszatelepedését szükséges elősegíteni. Az élőhelyrekonstrukció kívánatos eredménye, hogy a fás növényzet a kezelési egység területének legfeljebb 5-10%-át tegye ki. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. A terület peremén jelenleg is tapasztalható kisebb beszántásokat szükséges kiküszöbölni. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a kezelés fő feladata az ott található magas természetességű gyepek megőrzése azok kaszálásos használatával. Külön beavatkozást igényel a kezelési egység területének nagy részét kitevő jellegtelen cserjés növényzet, valamint az inváziós növények visszaszorítása. Esetleges élőhelyrekonstrukciót követően a gazdálkodásra is alkalmassá váló gyepeken a rendszeres, kíméletes kaszálásos használat alkalmas az élőhelyek fenntartására. KE-4 kezelési egység A KE-4 kezelési egységhez jelenleg is kaszálással hasznosított, láprét jellegű gyepek tartoznak. A kezelési javaslatok középpontjában az élőhelyek további, a jelenleginél kíméletesebb kaszálásának folytatása áll. (1) Meghatározása: Kaszálóként használt mocsárrétek, lápréti-lápi magaskórós jellegű gyepek. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34; D34xD5; B5xD34; D34xOB; D34xOA A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RA; S7 Natura 2000 élőhelyek: 6410; 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok célja a kaszálóként való, kifejezetten kíméletes fenntartás biztosítása. a) Kötelező előírások és korlátozások

18 A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett (GY01). Tárcsázás nem megengedett (GY10). A legeltetés tilos. (GY35). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. (GY91). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. A terület peremén jelenleg is tapasztalható kisebb beszántásokat szükséges kiküszöbölni. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található gyepek esetében az évi egyszeri, kíméletes módon végzett, kaszálatlan foltokat hagyó, nem egy táblában végzett kaszálás megfelelően biztosítja az élőhely jelenleg is magas természetességű állapotának fenntartását. KE-5 kezelési egység

19 A KE-5 kezelési egység a tervezési terület lápi jellegű, magas természeti értéket képviselő része, ahol az élőhelyi adottságok (alapvetően a tartósan magas felszíni vízborítás) miatt érdemi gazdálkodási tevékenység nem folyik és azt a kijelölés alapjául szolgáló ott található élőhelyek és fajok nem is igénylik. A terület sajátossága, hogy bár az erdészeti nyilvántartásban üzemtervezett erdőként szerepel, valójában fás növényzettel igen gyengén fedett, és termőhelyi sajátosságai alapján erdőművelésre csak rendkívül korlátozottan alkalmas. (1) Meghatározása: Lápi zsombékosok, tőzegesedő magassásosok és a velük mozaikoló fás és fátlan lápi-mocsári élőhelyek. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): B5xB4; B4xOA; B5; D2; D5; D5xOA A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RA Natura 2000 élőhelyek: 6410; 7230 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik, és azt jelenlegi állapota nem is indokolja. A kezelési javaslatok alapja a terület viszonylagos bolygatatlanságának fenntartása, a beavatkozások - inváziós fajok és cserjésedés visszaszorítása - minimálisan szükséges szinten való tartása. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó lápi jellegű élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával) (E11). Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani (GY21). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos.

20 (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A lápi élőhelyek állapotának javítása céljából indokolt a területről a vizet elvezető árkon vízvisszatartás biztosítása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területének nem erdő művelési ágba tartozó részein az erdőtelepítés nem javasolható. Ezen túl javasolt a kezelési egység területének erdő művelési ágba eső részeinek - a tényleges helyzetet tükröző - művelés alól kivett művelési ágba (mocsár, vízállás) való átsorolása, vagy mint fával nem, vagy gyengén fedett terület egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a kezelés fő feladata a zsombékos, zsombékossal kékperjés, lápi magaskórós egyéb lápi-mocsári élőhelyek megfelelő állapotának fenntartása. Ennek elsődleges biztosítéka a megfelelő vízellátás. Megfelelő vízellátás esetén az élőhelytípus kedvezőtlen irányú megváltozásának (inváziós fajok terjedése, cserjésedés-erdősödés) kockázata alacsony. A kezelési egység területe zsombékos jellege és tőzeges, a vegetációs időszak nagy részében vízborított vagy víztelített talaja miatt a természetes élőhelyek sérülésének kockázata nélkül nem kaszálható; fenntartása szempontjából a kaszálás egyébként sem szükséges. A kezelési egység területén annak jellege miatt a legeltetés is csak igen korlátozottan lehetséges; az élőhelyek fenntartása szempontjából a legeltetés nem szükséges. A kezelési javaslatok azt is figyelembe veszik, hogy a terület egy része a közösségi jelentőségű lepkefaj, a vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) tápnövényének is élőhelye. A fenntartás szempontjából a cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének megelőzése elsődleges. KE-6 kezelési egység A KE-6 kezelési egység területén inváziós fajokkal erősen fertőzött gyomos mocsári vegetáció található. A terület sajátossága, hogy bár az erdészeti nyilvántartásban üzemtervezett erdőként szerepel, valójában fás növényzettel igen gyengén fedett, bár termőhelyi sajátosságai alapján erdőművelésre részben alkalmas. A kezelési javaslatok elsődleges célja az inváziós fajok terjedésének visszafogása. Esetleges élőhelyrekonstrukció esetén a kezelési egység területén erdősítés, vagy a későbbiekben gyepként (kaszáló, legelő) való hasznosítás javasolható. (1) Meghatározása: Inváziós fajokkal erősen fertőzött gyomos mocsári vegetáció. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OA; OAxP2axS7 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011

21 kódok szerint): RA; S7 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik. Gazdálkodási szempontból két - a természetvédelmi célkitűzéseknek egyaránt megfelelő - alternatíva lehetséges. Egyik lehetőség a terület erdősítése. Másik lehetőség, hogy megfelelő élőhelyrekonstrukciós beavatkozást (alapvetően cserjeirtást) követően a terület kaszálóként vagy legelőként kíméletes módon hasznosítható. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó élőhelytípusaira nincsenek. Gyepek esetén (így a területet alkotó gyomos mocsári vegetáció esetleges gyeppé alakítását követően) kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107). Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Élőhelyrekonstrukciós beavatkozásként két alternatíva javasolható a kezelési egység területén. őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, fásítás. cserjeirtás, valamint a nád és magaskórós zavarástűrő fajok évi kétszeri-háromszori, vegetációs időszakban végzett kaszálással történő visszaszorítása, a gyep ilyen módon történő helyreállítása. A fenti élőhelyrekonstrukciós alternatívák mellett a lápi élőhelyek állapotának javítása céljából indokolt a területről a vizet elvezető árkon vízvisszatartás biztosítása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés kizárólag tájhonos fafajokkal javasolható, lehetőség szerint elegyes, többfajú célállományként. A környező lápterületek vízellátásának megőrzése

22 érdekében kerülendő a magas vízfelhasználású fafajok nagy arányban történő alkalmazása. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. A terület peremén jelenleg is tapasztalható kisebb beszántásokat szükséges kiküszöbölni. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található élőhelyek jelenleg igen gyomos, állapotúak, és különösen az inváziós fajok magas aránya miatt a Natura 2000 terület jobb természeti állapotú részeit is veszélyeztetik. Elsődleges cél ezért az inváziós fajok és a gyomosodás terjedésének visszaszorítása. Az élőhelyek jelenlegi állapota rendszeres gazdálkodási tevékenységet (kaszálás, legeltetés) nem tesz lehetővé, a kezelés elsősorban célzott természetvédelmi beavatkozások keretében képzelhető el. Egy esetleges élőhelyrekonstrukciót követően (lehetőség szerinti vízvisszatartást, valamint a cserjék és inváziós fajok nagyobb területről való visszaszorítása) esély mutatkozik a rendszeresebb gazdálkodásra alkalmas, természeti értékekben gazdagabb gyepek részleges helyreállására. KE-7 kezelési egység A KE-7 kezelési egység korábbi bolygatás, valamint kaszálás és legeltetés hiányában erősen elcserjésedett, gyomos gyepeket foglal magába. A terület sajátossága, hogy bár az erdészeti nyilvántartásban üzemtervezett erdőként szerepel, valójában fás növényzettel igen gyengén fedett, és termőhelyi sajátosságai alapján erdőművelésre csak részben alkalmas. A kezelés elsődleges célja a kaszálással vagy legeltetéssel történő rendszeres használat révén a gyepek helyreállítása. (1) Meghatározása: Erősen cserjésedett gyomos és jellegtelen gyepek, kisebb jellegtelen mocsaras foltokkal. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OB; OBxD34xP2a; OBxP2a; OAxOB; OAxOBxP2a A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik. Megfelelő élőhelyrekonstrukciós beavatkozást (alapvetően cserjeirtást) követően ugyanakkor a terület kaszálóként, legelőként kíméletes módon hasznosítható. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások

23 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22). A terület túllegeltetése tilos. (GY36). A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. (GY45). A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. (GY82). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység jelentős részét kitevő záródó vagy zárt, jellegtelen cserjések visszaszorítása szükséges, és azok helyén kaszálásos vagy legeltető használattal a gyep visszatelepedését szükséges elősegíteni. Az élőhelyrekonstrukció kívánatos eredménye, hogy a fás növényzet a kezelési egység területének legfeljebb 5-10%-át tegye ki. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén erdőtelepítés nem javasolható. Ezen túl javasolt a fával nem, vagy gyengén fedett terület egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. A terület peremén jelenleg is tapasztalható kisebb beszántásokat szükséges kiküszöbölni. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a kezelés fő feladata az ott található gyepek további cserjésedésének, gyomosodásának megakadályozása legeltetéses vagy kaszálásos használat révén. A területen található gyepek különösebben érzékeny természeti értéket nem tartalmaznak, a kaszálás és legeltetés tekintetében a Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó általános előírásokon túl speciális szabályozásra nincs szükség. Külön beavatkozást igényel a kezelési egység területének jelentős részét kitevő jellegtelen cserjés növényzet, visszaszorítása.

24 KE-8 kezelési egység A KE-8 kezelési egység területén a Natura 2000 terület nagy részét kitevő lápi típusú élőhelyeknél magasabb térszínen fekvő, központi elhelyezkedésű területet foglalja magában, amelyet korábban szántóként használtak, ám az utóbbi 6 évben spontán gyepesedéssel inváziós fajokkal erősen fertőzött jellegtelen gyep alakult ki rajta. A kezelés elsődleges célja a kaszálással vagy legeltetéssel történő rendszeres használat révén kevéssé gyomos gyep helyreállítása. Alternatív lehetőségként, amennyiben a gyepként való hasznosítás nem megoldható, a terület őshonos fafajokkal való erdősítése is javasolható. (1) Meghatározása: Korábbi szántók helyén kialakult gyomos növényzetű parlagok. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OC; OBxOD A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (kaszálás, legeltetés) folytatása a természeti értékek védelmét figyelembe vevő korlátozásokkal. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22). A terület túllegeltetése tilos. (GY36). A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. (GY45). A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. (GY82). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A terület rendszeres legeltetéses, illetve kaszálásos használata egyben az élőhely rekonstrukcióját is szolgálja. Amennyiben a gyepként való hasznosítás nem megoldható, alternatív

25 élőhelyrekonstrukciós beavatkozásként a kezelési egység területén javasolható őshonos fafajokból történő erdőtelepítés. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén - amennyiben a gyepként való hasznosítás nem megoldható - az erdőtelepítés kizárólag tájhonos fafajokkal javasolható, lehetőség szerint elegyes, többfajú célállományként. Erdőtelepítés esetén a környező lápterületek vízellátásának megőrzése érdekében kerülendő a magas vízfelhasználású fafajok nagy arányban történő alkalmazása. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. A területen őshonos fákból álló facsoportok, delelő fák kialakítása javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található parlagterületeken kezelés hiányában gyomos, jelentős részben inváziós fajokkal borított vegetáció alakult ki. A rendszeres legeltetéssel, illetve kaszálással biztosítható egy közepes természeti állapotú füves élőhely kialakulása, amelyben inváziós nem jelent veszélyt a környező értékesebb lápi területekre. A területen található élőhelyek különösebben érzékeny természeti értéket nem tartalmaznak, a kaszálás és legeltetés tekintetében a Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó általános előírásokon túl speciális szabályozásra nincs szükség. KE-9 kezelési egység A KE-9 kezelési egység alapvetően őshonos fafajú, erdőszerűen záródott kisebb fás állományokat foglal magába, melyek a Natura 2000 terület élőhelyi sokfélesége és tájképi megjelenése tekintetében meghatározóak. A kezelési javaslatok alapja a terület inváziós fajoktól való védelme és viszonylagos bolygatatlanságának fenntartása, a beavatkozások minimálisan szükséges szinten való tartása. (1) Meghatározása: Kis kiterjedésű, alapvetően őshonos fafajú, időszakos vízborítású, erdőszerűen záródott fás foltok. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RB; RA A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): U9 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik, és azt jelenlegi állapota nem is indokolja. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó fás élőhelytípusaira

26 nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. (E69). A táj- és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg. (E32). Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. (E44). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az őshonos fás növényzet fenntartása indokolt. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása), nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a spontán kialakulású, részben idős fákból álló, természetszerűen strukturált törékeny fűz (Salix fragilis) és fehér/szürke nyár (Populus alba, Populus x canescens) állományok az élőhelyi sokféleség és táji érték szempontjából jelentősek. Állományaikat elsődlegesen a tájidegen fajok, kiemelten a zöld juhar (Acer negundo) agresszív terjedése, és az illegális illetve szakszerűtlen fakitermeléssel szemben szükséges megvédeni. KE-10 kezelési egység A KE-10 kezelési egység kisebb kiterjedésű szántóként használt területeket foglal magában. Az ezeken folyó gazdálkodás potenciális veszélyforrást jelent a környező természetközeli élőhelyekre. A kezelési javaslatok a veszélyeztető hatás mérséklését szolgálják. (1) Meghatározása: Szántóként hasznosított területek lápok és gyepek peremén. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): T1

27 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a természetvédelmi célkitűzéseket leginkább a terület gyeppé, vagy erdővé alakítása (élőhelyrekonstrukció) szolgálja. Amennyiben az nem megvalósítható, a szántóföldi gazdálkodáshoz kötődő javaslatok relevánsak. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó szántóföldi élőhelytípusaira nincsenek. Az esetleges élőhelyrekonstrukció keretében helyreállítható gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások: Élőhelyrekonstrukció. (GY118). Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. (SZ63). Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY119). Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19). Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. (SZ22). Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (SZ37). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolt a szántóterületek fásítása, erdősítése őshonos fafajokkal. Alternatív élőhelyrekonstrukciós beavatkozásként javasolható a területek füves élőhellyé alakítása, majd kaszálóként vagy legelőként történő hasznosítása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés kizárólag tájhonos fafajokkal javasolható, lehetőség szerint elegyes, többfajú célállományként. Erdőtelepítés esetén a környező lápterületek vízellátásának megőrzése érdekében kerülendő a magas vízfelhasználású fafajok nagy arányban történő alkalmazása. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található szántóföldi kultúrák vegyszeres kezelése és műtrágyázása a szomszédos gyepek élővilágát átsodródás, átmosódás révén veszélyezteti. A növényvédelmi vegyszerek hatására a szomszédos gyepek érzékeny élőlényei károsodhatnak. A műtrágya átmosódás hatására nitrogénkedvelő gyomfajok szaporodhatnak el, ami a ritka specialista fajok visszaszorulásához vezethet. Indokolt ezért a szántók környezetkímélő módon való művelése, és lehetőség szerint azok őshonos fafajjal történő fásítása vagy gyeppé

28 alakítása. KE-11 kezelési egység A KE-11 kezelési egység nem őshonos fafajú, nem természetközeli állapotú faállományokat foglal magába. A kezelési javaslatok a környező természetközeli élőhelyek védelmét szolgálják. (1) Meghatározása: Meghatározóan nem őshonos fafajú facsoportok és cserjések. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): S7; S7xP2a; P2a A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): OBxOD Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik, és azt jelenlegi állapota nem is indokolja. Gazdálkodási jellegű javaslatként az alábbi előírások szerinti fenntartás indokolt: a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. (E69). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: Javasolható a kezelési egység területén a tájidegen fafajú állomány őshonos fafajú állományra történő cseréje. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel.

29 (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található facsoportok főként mint inváziós fajok forrásai jelentenek veszélyt a környező értékesebb élőhelyekre. A fenntartási javaslatok ennek a veszélynek a csökkentését szolgálják. KE-12 kezelési egység A KE-12 kezelési egységet olyan szántóterület alkotja, amely a terület peremén található, kevéssé szerves részét képezi a Natura 2000 területnek. Az itt folyó gazdálkodás potenciális veszélyforrást jelent a szomszédos, mélyebb fekvésű természetközeli élőhelyekre. A kezelési javaslatok a veszélyeztető hatás mérséklését szolgálják. (1) Meghatározása: A terület peremi, a természetes élőhelyeknél magasabb térszínen elhelyezkedő szántó. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): T1 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a természetvédelmi célkitűzéseket leginkább a terület gyeppé, vagy erdővé alakítása (élőhelyrekonstrukció) szolgálja. Amennyiben az nem megvalósítható, a szántóföldi gazdálkodáshoz kötődő javaslatok relevánsak. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó szántóföldi élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások: Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY119). Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19). Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. (SZ22). Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (SZ37). A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (SZ68). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolható a kezelési egység területén található szántók erdősítése, lehetőleg őshonos, de minimális elvárásként inváziós kockázatot nem jelentő, illetve a vizes élőhelyek fenntartását túlzott vízigényével nem veszélyeztető fafajokkal.

30 (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés kizárólag tájhonos fafajokkal javasolható, lehetőség szerint elegyes, többfajú célállományként. Erdőtelepítés esetén a környező lápterületek vízellátásának megőrzése érdekében kerülendő a magas vízfelhasználású fafajok nagy arányban történő alkalmazása. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található szántóföldi kultúrák vegyszeres kezelése és műtrágyázása a szomszédos gyepek élővilágát átsodródás, átmosódás révén veszélyezteti. A növényvédelmi vegyszerek hatására a szomszédos gyepek érzékeny élőlényei károsodhatnak. A műtrágya átmosódás hatására nitrogénkedvelő gyomfajok szaporodhatnak el, ami a ritka specialista fajok visszaszorulásához vezethet. A védő cserjesor vagy sövény telepítése, illetve az erdősítés a kedvezőtlen hatást csökkenti Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat a dokumentáció fejezetben, az egyes kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatokkal egységes szerkezetben tárgyalja. A főbb élőhelyrekonstrukciós javaslatok összefoglalóan a következők: A KE-1, KE-2, KE-5 kezelési egységek területén a lápi, lápréti élőhelyeinek fejlesztése, helyreállításához szükséges vízellátás érdekében javasolható a kisebb, vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező árkok megszüntetése, illetve megfelelő - a jelen fenntartási terv keretein túlmutató - előzetes tervezés alapján a csatornákon lehetőség szerint vízvisszatartás biztosítása. A KE-2, KE-3, KE-6, KE-7 kezelési egységek területén a lápi, lápréti élőhelyek helyreállítása érdekében javasolat a cserjék és a nád nagyobb mértékű visszaszorítása. Őshonos fafajú fásítás, erdősítés mint élőhelyrekonstrukciós, élőhelyfejlesztési feladat elsősorban a KE-10 és KE-12 kezelési egység területén javasolható, de lehetséges opcióként a KE-6 és KE-8 kezelési egységek területén is felmerül. Gyep kialakítása szántóterület helyén, mint lehetséges élőhelyrekonstrukciós opció a KE-10 kezelési egység területén javasolható Fajvédelmi intézkedések A tervezési terület jelölő fajának a réti angyalgyökérnek (Angelica palustris) védelme alapvetően az élőhelyek megfelelő kezelésén keresztül biztosítható, a fejezetben (KE-1 és KE-5 kezelési egységek) részletezett élőhelykezelési javaslatok alapján. A réti angyalgyökér (Angelica palustris) állományok fenntartása az alapvető termőhelyi adottságok (kiemelten élőhelyeinek megfelelő vízellátása) esetén a becserjésedés, az inváziós és egyéb

31 agresszív terjedésre képes fajokkal szembeni megfelelő kezelés esetén lehetséges. Kaszálással nem kezelhető lápi élőhelyein az elsődleges termőhelyi adottságok biztosításán túl az inváziós fajokkal és a becserjésedéssel szembeni védelem igényel aktív beavatkozást. A területen a réti angyalgyökér (Angelica palustris) eleve meglehetősen kicsiny állománya és veszélyeztetett területi egységen összpontosul (KE-1 kezelési egység területe). Ugyanakkor több éve megfigyelhető egy minimális (1-2 tő) állományának előfordulása a terület valamivel (inváziós fajok és cserjésedés szempontjából) kevésbé veszélyeztetett részén is (KE-5 kezelési egység). A faj védelme szempontjából indokolt lehet a KE-5 kezelési egység területén levő állomány megerősítése a KE-1 kezelési egységből származó propagulumok felhasználásával (megfelelő vegetációtípusokban történő magszórással). Amennyiben ilyen módon kialakítható a területen 2 többé-kevésbé stabil állomány, a faj megőrzésének esélyei javulnak Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében a területen monitorozás nem zajlik. A tervezési terület egészéről, alapállapot-felmérésnek tekinthető vizsgálat 2003-ban készült. Ekkor a tervezési terület egészéről készült 1: 5000 alapfelbontású élőhelytérkép, és a jelölő réti angyalgyökér (Angelica palustris) populációi is felmérésre kerültek. Utóbbi fajnak 2003 óta több évből rendelkezésre állnak állományadatai. A tervezés alapját jelentő 1: léptékű élőhelytérképezés, illetve a jelölő fajra vonatkozó felmérés 2013-ban készült el. A további kutatás és monitorozás tekintetében ezek eredményeit célszerű alapállapotnak tekinteni. A jövőben szükséges a területen a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének és természetességének, valamint a jelölő faj állományának nyomon követése. A jelölő élőhelyek monitorozására javasolható 5 évente az NBmR protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzése. Az élőhelyek ennél ritkábban végzett monitorozása vélhetőleg nem ad megfelelő lehetőséget az esetlegesen beinduló negatív folyamatok megváltoztatását célzó idejében történő beavatkozásra. Javasolt a jelölő élőhelyek (6410, 6440, 7230,) állományainak változását is egy-egy mintavételi helyen monitorozni, erre alkalmas módszer a közösségi jelentőségű gyepekre vonatkozó módszertan. A terület jelölő növényfajának - réti angyalgyökér (Angelica palustris) - monitorozására az azonos módszertannal 3 évente végzett felmérés javasolható, tekintettel a kicsiny elterjedési területű, sérülékeny állományra. Ha erre kapacitáshiány miatt nincs lehetőség, akkor minimálisan az 5 évente, az élőhelytérképezéssel azonos ciklusokban végzett monitorozás javasolható.

32 Mellékletek A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthető kezelési egységek megjelenítése.

33 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A jelenleg hatályos Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapján az Apagyi falu-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Apagy közigazgatási területét érintve több fizikai blokkban található. A fizikai blokkok területnagyságának megközelítőleg 60 %-a mezőgazdaságilag támogatható területre esik, melyekre agrártámogatás igényelhető. MEPAR Blokkazonosító teljes terület (ha) támogatható terület (ha) KAT T0CW5-C-11 6,61 5,66 - T1WH5-J-11 14,43 13,59 - T43H5-T-11 14,46 7,02 - T44P ,14 0,00 - A fizikai blokkban gazdálkodó mezőgazdasági termelők számára az alábbi agrártámogatási források érhetőek el: Egységes területalapú támogatás (SAPS) A támogatás mértékéről évente a Vidékfejlesztési Miniszter dönt miniszteri rendeletben. A támogatási összeg megközelítőleg Ft/ha/gazdálkodási év. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó maradéktalanul tartsa be az 50/2008.(IV.24.) FVM rendeletben foglaltakat, amely a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti állapot feltételrendszereit tartalmazza. Agrár- környezetgazdálkodási támogatás (AKG) Egy középhosszú távú (5 gazdálkodási év) támogatási rendszer, melynek feltételeit a Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott miniszteri rendelet szabályoz. Jelenlegi, és közötti időszakban a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet hatályos. Jelen Natura 2000 területen a támogatási rendelet gyep hasznosítási irányú horizontális célprogramjai vehetőek igénybe, ugyanis az Újfehértói gyepek különleges természet-megőrzési terület nem esik bele Magas Természeti Értékű Területek zónalehatárolásaiba. Szakembereink álláspontja szerint a terület hosszú távú fenntartásához elegendőek a horizontális célprogramokban elérhető kiegészítő támogatások. Az elérhető támogatás mértéke az extenzív gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 77 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 40 Eurónak megfelelő forintösszeg. Ökológiai gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 85 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 48 Eurónak megfelelő forintösszeg érhető el. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak

34 hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke 38 EUR/ha évente. Ehhez hasonlóan, a Natura 2000 célkitűzéseket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján a magánkézben lévő, Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető, mely az erdő természetességétől, a faállomány korától és összetételétől függően évente EUR/ha lehet. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. Az erdőterületekre vonatkozóan az erdő-környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehetők igénybe a 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet alapján. Nem termelő mezőgazdasági beruházások A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. Rendelkezésre álló információnk alapján a területen az agrártámogatások igénybevétele a magántulajdonosok részéről csak korlátozottan jellemző, különösen igaz ez a Natura 2000 kompenzációs támogatásokra. Ennek részben oka, hogy a természetvédelmi célú földvásárlásoknak köszönhetően a terület jelentős része a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe, illetve a Liget Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonába került; a magángazdálkodók által birtokolt és használt, mezőgazdasági támogatásra igénybe vehető terület kiterjedése csekély és széttagolt. Ilyen kicsiny és széttagolt területek esetében a gazdálkodók számára a támogatások igénybevétele olyan adminisztrációs többletteherrel jár, amit nem szívesen vállalnak. A természetvédelmi vagyonkezelésű (NPI, közalapítvány) területeken ezzel szemben a támogatások igénybevétele tudatos Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg a Natura 2000 gyep- és erdőterületekre vonatkozóan létezik kompenzációs kifizetés. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban szántó és halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezekre a területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élőhelyvédelmi intézkedések nincsenek.

35 A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó jelenlegi földhasználati előírások általános értelemben olyan gyephasználatot támogatnak, amely országos léptéket tekintve általában szükségesek a gyepek természetességének megőrzéséhez. Ugyanakkor általánosságukból következően nem képesek kezelni olyan helyi és speciális problémákat, amelyek éppen a jelölő értékek miatt fontosak (egyes kivételes esetekben akár ellent is mondhatnak a Natura 2000 célkitűzéseknek). A fenntartási terv egyik szerepe éppen azoknak a lokális kezelési feladatoknak a meghatározása, amelyek támogatási rendszerbe való beépítése a Natura 2000 célkitűzések szempontjából szükséges. A jelenlegi agrártámogatási rendszer további jelentős korrekcióra szoruló hiányossága, hogy nem ösztönzi a természetvédelmi szempontból fontos gazdálkodói beavatkozásokat a nem hasznosított mezőgazdasági területeken. Egyúttal nem is teszi érdekeltté a gazdálkodót abban, hogy azok a nem hasznosított mezőgazdasági területek, amelyek éppen a hasznosítás hiánya miatt őriznek értékes közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, fajokat - megfelelő (vagy jobb illetve nagyobb) állapotban és kiterjedésben fennmaradjanak. Az Apagyi Falu-rét fenntartási tervének tanulságai alapján az agrártámogatási rendszer módosításával, bővítésével, kiegészítésével kapcsolatban a javaslatok két szintre bontva képzelhetők el: Kötelező szint: A terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében szükséges tevékenységek, amelyeket minden Natura 2000 földhasználóra kötelező érvényűen szükséges érvénybe léptetni. Ez a kötelező földhasználati szabályok kibővítésével, illetve a meglévő szabályok módosításával/összehangolásával, és a hozzájuk kapcsolódó kompenzációs kifizetések megváltoztatásával léptethető életbe. Az Apagyi Falu-rét Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthető eszközök a következők: - A gyepként nem hasznosítható vizes élőhelyek (mocsarak, lápok) területén a vízelvezetés, a feltörés, trágyakiszórás, szálas takarmány tárolásának tilalma, és az inváziós fajoktól való mentesítési kötelezettséget szolgáló eszközök. - Az erdőterületeken a vizes élőhelyek (mocsarak, lápok) fásításának tilalmát szolgáló eszközök. - A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó egyes jelenlegi szabályok felülvizsgálatával a kaszálatlanul hagyott terület nagyságának tágabb határok közötti meghatározását szolgáló eszközök. Önkéntes szint: A terület természeti állapotának javítását szolgáló eszközök, amelyek az egyes területek, kezelési egységek sajátosságainak megfelelően önkéntes vállalás alapján ösztönzik a területhasználót az élőhelyek állapotának javítására, a közösségi jelentőségű fajok populációinak erősítésére. Ezek az eszközök ilyen értelemben átmenetet mutatnak az élőhelyfejlesztésiélőhelyrekonstrukciós támogatások irányába, de nem jelentenek olyan mértékű beavatkozást, ami kifejezetten nagy beruházási igényűek. Az Apagyi Falu-rét Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthető eszközök a következők: - A gyepként nem hasznosítható vizes élőhelyek (mocsarak, lápok) területén a cserjésedés, fásodás meghatározott (de az egyes területekre differenciált mértékű) visszaszorítását szolgáló eszközök. - Az elnádasodott, elgyomosodott lápi-lápréti területek kíméletes gyepgazdálkodásra alkalmas állapotba ( lápkaszáló ) való alakítását szolgáló eszközök. A jelenlegi támogatási rendszer nem teszi érdekeltté a gazdálkodókat a nem hasznosított

36 mezőgazdasági területek megőrzésében, hanem kifejezetten azok eltüntetésére ösztönöz. Mivel ezek a területek nem támogatható területrészek, a támogatható terület maximalizálása érdekében a gazdálkodók gyakran eltüntetik a szegélyvegetációt, cserjéseket, kaszálják az értéktelen szénát adó, vagy vízállásos területeket is, amelyeken korábban nem folytattak intenzív jellegű gyepgazdálkodást. Ez a helyzet úgy javítható, ha agrártámogatás lesz igényelhető a nem művelt területekre, azaz nemcsak a kivett művelési ágú területekre, hanem a művelés alatt álló területek egyes részterületeire is. A Natura 2000 területek közötti koherencia biztosítása érdekében fontos lenne a természeti területek és az ökológiai hálózatba tartozó területek kedvező állapotának megőrzése a Natura 2000 területeken kívül is. A fenti problémára megoldás lehet, ha a természetvédelmi szempontból értékes, de gazdaságosan nem művelhető területek is legalább minimális mértékben támogathatóak lennének, ezáltal nem lennének teljesen haszontalanok a tulajdonosok, földhasználók számára. A támogatási rendszer kialakítása során figyelembe kellene vennie a támogatásra benyújtott terület természetvédelmi értékességét, az ott megtalálható, elkülönülő élőhelyfoltok természetességi értékét, sajátos ökoszisztéma szolgáltatásait, és a jó természetességű területeken vagy részterületeken azoknak a fennmaradását segítő gazdálkodást vagy akár a nem beavatkozást kellene ösztönözni Pályázatok A tervezési területre a természetvédelmi célkitűzések megvalósításával kapcsolatos pályázat nincs folyamatban, sem tervezési fázisban Egyéb A tervezési területnek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe tartozó, gazdálkodási tevékenységre nem alkalmas részein, kiemelten a KE-1; KE-2; KE-3 kezelési egységek területén a természetvédelmi célú élőhelyrekonstrukciós beavatkozások (cserjeirtás, inváziós fajok visszaszorítása) végrehajtása közmunkaprogram keretében végezhető.

37 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök Ld. a pont alatti táblázatban A kommunikáció címzettjei Felhasznált kommunikációs eszközök: A kommunikáció címzettjei: Időpont, helyszín a) terepbejárás a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek Apagy tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság Egyéb információ Résztvevők száma: 7 b) falufórum a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek Apagy tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság d) önkormányzati közzététel a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság Apagy e) honlap a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek től tulajdonosai és vagyonkezelői folyamatosan e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság Résztvevők száma: 9 Kifüggesztés darabszáma: facebookon megosztva f) érintettek e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési Kiküldött levélben vagy e- területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és levelek mailben történő települési önkormányzatok darabszáma: 22 megkeresése és tájékoztatása h) sajtóesemény (sajtótájékoztató, sajtókonferencia) a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési eghir.hu/vadon/e _misszio/mar_ve lemenyezhetoek

38 Felhasznált kommunikációs eszközök: A kommunikáció címzettjei: területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság Időpont, helyszín Egyéb információ _a_natura_2000 _teruletek_fennt artasi_tervei/ facebook ajánlás A társadalmi egyeztetés szervezése, lebonyolítása, tartalma és eredménye: 1. Falufórum időpont és helyszín egyeztetés történt Apagy Község Önkormányzatával. 2. A fenntartási tervet letölthetővé tettük és a véleményezhetőségről cikk jelent meg a kommunikációt végző szervezet honlapján. 3. A fenntartási tervek véleményezhetőségéről cikk jelent meg a Nyírséghír ( térségi hírportálon. 4. A fórumot és terepbejárást megelőzően frekventált pontokon (polgármesteri hivatalok hirdető táblái, művelődési házak, boltok stb.) 3 plakát lett kihelyezve Apagyon. A plakát a fenntartási tervek véleményezhetőségére hívta fel a figyelmet, tartalmazta a letöltési lehetőséget, a fórum és terepbejárás időpontját és helyszínét, a véleményezés határidejét, az érintett célcsoportok felsorolását, az érintett helyrajzi számokat, az érintett Natura 2000 terület térképi megjelenítését, valamint az elérhetőségeket és a kötelező arculati elemeket. 5. Az érintettek jelentős köre a fenntartási terv társadalmi egyeztetésének folyamatáról postai levélben (és/vagy kisebb részben ben) is értesítésre került. A levél a plakáthoz hasonló tartalommal, szükség szerint a célcsoportok szerinti egyedi összeállítással került kiküldésre. A címzettek köre (amennyiben egy sor alatt több címzett van, akkor zárójelben a kiküldött levelek darabszáma) a következő volt: o Érintett önkormányzat o Azon földrészletek tulajdonosai, amelyek a tervezési területen belül érintettek a jelölő élőhelyeket és fajokat, valamint kiemelt természeti értéket és/vagy konfliktus forrást hordozó területrészek tekintetében (összesen 10 tulajdonos, amely az összes terület 79%-át fedi le). o Érintett falugazdász o APAGY-NAPKOR Községi Vadásztársaság (Napkor) o Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály

39 o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség o Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság o Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság o Nemzeti Földalapkezelő Szervezet o Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltség o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság o Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége 6. A plakátokon és a levelekben jelzett időpontban és helyszínen megtartásra került a falufórum, melyről emlékeztető és fotódokumentáció készült. A fórumon 9 fő vett részt. 7. A plakátokon és a levelekben jelzett időpontban és helyszínen megtartásra került a terepbejárás, melyről jegyzőkönyv és fotódokumentáció készült. A terepbejáráson 7 fő vett részt. 8. Az érintett önkormányzat (Apagy) 15 napra kifüggesztették a fenntartási tervet. 9. A beérkezett véleményeket és észrevételeket egy táblázatban összefoglaltuk, és megküldtük a tervkészítőnek, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes természetvédelmi őrnek. A legfontosabb észrevételek, amelyek alapján a terv módosításra került: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság levélben érkezett vízvisszatartásra vonatkozó észrevételeik fenntartási tervbe illeszkedő részét a megfelelő fejezetekbe a tervező beépítette. Az érintett csatornák fenntartási munkálataival kapcsolatos javaslatukat a Natura 2000 célokkal

40 összeegyeztethető formában építette be Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Kommunikáció címzettje Apagy Község Önkormányzata Tulajdonosok, vagyongazdálkodók APAGY- NAPKOR Községi Vadásztársaság Érintett falugazdász Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Alkalmazott eszköz plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés Visszajelzett? (tartalom) Hogyan? Beépült a tervbe? Hogyan? Ha nem épült be, miért? nem - igen fórumon megjelentek - A részükről felmerült kérdések és problémák a fenntartási terv vonatkozásában nem voltak relevánsak. nem - nem - nem - igen (nem tett észrevételt, azt nyilatkozta, hogy nem jogosult eljárni) levélben nem - igen (észrevétellel nem él) ben nem - Szabolcs-Szatmár- levél értesítés nem -

41 Bereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területi Iroda Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szabolcs- önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés nem - nem - igen (nem illetékes eljárni) levélben nem - igen (a tervet elfogadásra javasolják) igen igen igen levélben, e- mailben fórumon és terepbejáráson megjelentek, írásban javasoltak igen igen A vízvisszatartásra vonatkozó észrevételeik fenntartási tervbe illeszkedő részét a megfelelő fejezetekbe beépítette. Az érintett csatornák fenntartási munkálataival kapcsolatos javaslatukat a Natura 2000 célokkal összeegyeztethető formában építette be. Véleményüket a szakmai tervező figyelembe vette nem - nem -

42 Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kirendeltség Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Szövetsége levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés nem - nem - nem - nem -

43 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

44 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Az érintett tervezési terület a Közép-Nyírség kistájban helyezkedik el. A terület alapkőzete savanyú homok, környezetét lankás domborzatú homokbuckás táj jellemzi, néhány nagyobb kiemelkedő buckával. A tervezési terület sajátos buckaközi nyírvízlapos egy kisebb kiemelkedő szigetszerű homokdombbal. A terület déli részén egykor természetes forrás fakadt. Az Apagyi Falu-rét a környező talajvizek befogadójaként a lápi vegetáció jó állapotú maradványait őrzi. A környező magasabb térszíneken, ahol eredendően homoki erdő vegetációt feltételezünk, ma szántók, illetve Apagy település találhatók Éghajlati adottságoka terület a mérsékelten meleg (néhol már mérsékelten hűvös) és szárazmérsékelten száraz éghajlatú Közép-Nyírség kistájban helyezkedik el, közel óra évi napsütéssel, melyből nyáron óra, télen óra jellemző. A hőmérséklet évi átlaga 9,4-9,7 C, míg a vegetációs időszakban 16,6-16,9 C. A 10 C hőmérsékletet meghaladó napok száma évente 195 nap, míg a fagymentes napok száma 190 nap körül van. A hőmérsékleti maximum 34-34,5 C, míg a minimum C. Az évi csapadékösszeg a kistájban mm, míg ÉK-en kevéssel 580 mm feletti, addig ÉNy-on 530 mm alatt marad. A hótakarós napok száma 40-42, átlagos vastagsága 18 cm. Az ariditási index értéke 1,24-1,28. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, DNy-i és É-i, a szél sebessége 3 m/s körüli. A tervezési terület éghajlati adottságai jelenleg megfelelőek a kijelölés alapjául szolgáló lápi-lápréti jellegű élőhelyek (így az azokon előforduló közösségi jelentőségű fajok) fennmaradásához. Azonban tekintve a lápi jellegű, nedves és hűvös mikroklímát igénylő élőhelyek érzékenységét az éghajlat kisebb mértékű szárazodása, melegedése is kedvezőtlen irányú változásokat indíthat el Vízrajzi adottságok A tervezési területet magába foglaló Közép-Nyírség kistáj száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A kistáj területét a Lónyai-főcsatornához tartozó vízfolyások tagolják. Számos állóvize közül 12 természetes jellegű, míg az utóbbi időben számos mesterséges tározó is létesült, melyeket főként halastóként hasznosítanak. A talajvíz mélysége a homokbucka vonulatok alatt 4-6 m, máshol 2-4 m közötti. Mennyisége általában jelentéktelen. A rétegvizek mennyisége nem jelentős, a nagyszámú artézi kútnak az átlagos mélysége nem éri el a 100 m-t. A tervezési terület lokális buckaközi mélyedés, ún. nyírvízlapos, korábbi leírások szerint természetes forrás fakadt itt. A természetes vízrajzi adottságok kielégítőek lennének a jelölő élőhelyek és fajok fennmaradásához, de a mesterségesen kialakított belvízelvezető rendszer ezt a potenciált jelentősen módosítja. Jelenleg a IV. (Máriapócsi) - főfolyás (ezen keresztül a Lónyay-főcsatorna) vízrendszeréhez tartozó belvízelvezető csatornák haladnak át a területen (Gyékényesi-szivárgó; Ménestisztási IV/2-1 oldalág, Ménestisztási-szivárgó), amelyekbe kisebb árkok torkollnak. A terület mélyebb foltjain jelenleg jellemző a kora tavaszi, de nyárra rendszerint eltűnő 5-30 cm felszíni vízborítás. A belvízelvezetés tehát leginkább a nyári aszályos időszakban veszélyezteti a kijelölés alapjául szolgáló lápi-lápréti jellegű élőhelyek fennmaradását.

45 Talajtani adottságok A főként homok talajképző kőzeten a tervezési területet magába foglaló Közép-Nyírség kistáj területének több, mint felét (58%) kovárványos barna erdőtalaj alkotja. A kistáj 13%-án futóhomok jellegű talajok vannak, 6%-án pedig humuszos homoktalajok. A kistáj É-i határa menti löszös üledéken jó termékenységű, réti csernozjom talajok fordulnak elő. A széles mélyedések hidromorf talajképződményei közül a meszes réti talajok találhatóak a legnagyobb kiterjedésben. A tervezési területnek a jelölő élőhelyek és fajok szempontjából leginkább releváns részein az év túlnyomó részében víztelített láptalajok jellemzőek Természeti adottságok A területen az alapvető élőhelyi-biotikai sajátosságok pontos felmérésére május középső dekádjában 1: alapléptékű élőhelytérképezés történt, amelyet augusztus utolsó dekádjában történt terepbejárás után került véglegesítésre. Az Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási rendszer kritériumainak megfelelő módszertannal, az Á-NÉR 2011 kategóriarendszerét felhasználva elkészült élőhelytérkép pontos képet ad az élőhelyek aktuális kiterjedéséről, természetességéről, egyes veszélyeztető tényezőiről, és egyúttal alapját képezi a közösségi jelentőségi élőhelytípusok, illetve a kezelési egységek meghatározásához, és a természetvédelmi kezelési javaslatok kidolgozásához. A felmérés alapján a terület főbb élőhelytípusai (illetve azok gyakorlati szempontból egybevont csoportjai, vagy részkategóriái) a következők: Élőhely egyszerűsített neve Á-NÉR kód Kiterjedés (hektár) Arány (%) Tőzeges talajú nádasok B1b 0,16 0,46 Lápi zsombékosok; zsombékos jellegű magassásosok Natura 2000 élőhely megfeleltetés (Az Á-NÉR 2011 megfeleltetés alapján) B4; B5xB4 2,43 7, élőhelynek megfeleltetve Magassásosok B5 0,64 1,86 Kékperjés rétek D2 0,27 0, élőhelynek megfeleltetve Mocsárrétek D34; OBxD34 2,13 6, élőhelynek megfeleltetve Lápi magaskórósok D5 0,17 0, élőhelynek megfeleltetve Lápi magaskórós mocsárrétek D34xD5 1,71 4, /6410 élőhelynek 50-50%ban megfeleltetve Fűzlápok J1a 0,35 1,01 91E0* élőhelynek megfeleltetve Jellegtelen vizes élőhelyek OA 4,01 11,62 Cserjés jellegtelen mocsarak OAxP2a 3,87 11,22 Jellegtelen üde gyepek OB 4,41 12,78 Cserjés jellegtelen üde gyepek OBxP2a 0,40 1,16 Jellegtelen száraz gyepek OC 2,01 5,83 Üde cserjések P2a 1,92 5,57 Őshonos puhafás facsoportok RA, RB 2,67 7,74 Tájidegen fasorok, facsoportok S7 1,56 4,52 Szántók T1 5,43 15,74 Egyéb élőhelyek U3; U9 0,36 1,04 Az Apagyi Falu-rét lényegi részét buckaközi mélyedésben elhelyezkedő lápterület adja, ahol az

46 egykor bőséges és tartós, de ma is számottevő vízborításhoz alkalmazkodó lápi növényzet az erőteljes emberi beavatkozások (lecsapolás, erdőtelepítési kísérlet, lokális feltöltések) ellenére is fennmaradt, olyan specialista fajokat is megőrizve, mint a réti angyalgyökér (Angelica palustris). Az itt található fátlan lápi élőhelyek természetes folyamata az emberi beavatkozás hiányában történő kisebb vagy nagyobb (akár teljes záródásig jutó) cserjésedés, erdősödés, ami a jelölő élőhelyek teljes eltűnéséhez vezethet. A terület magasabb fekvésű részei szántóföldi művelés alatt állnak, vagy a közelmúltban kerültek felhagyásra, így természetközeli élőhelyek rajtuk nem találhatók A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) három jelölő élőhelytípust ad meg a területre vonatkozóan (6410, 6440 és 7230). A fenntartási tervet megalapozó felmérések alapján további egy közösségi jelentőségű élőhelytípus (91E0*) mutatható ki a területen, de csekély reprezentativitása miatt nem javasolható a terület jelölő élőhelyeinek sorába. Élőhelytípus kódja 6410 Élőhelytípus megnevezése kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caerulae) Reprezentativitás adatlap (SDF) szerint (A-D) Reprezentativitás az aktuális felmérés alapján (A-D) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei C C 7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek B C 91E0* enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) C nem szerepel C D A Natura 2000 adatlap (SDF) szerinti jelölő élőhelytípusok részletes jellemzése: Élőhely neve: kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caerulae) Élőhely kódja: 6410 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően kicsiny foltokban, gyakran más élőhelyekkel (zsombékosok, mocsárrétek, gyomos gyepek és mocsarak, cserjések) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő. Élőhely területi aránya: 3,72%. A Natura 2000 adatlapon 15% szerepel. Az eltérés természeti jellegű oka, hogy a területen az elmúlt egymásfél évtizedben jelentősen megnőtt a cserjés és gyomos növényzet borítása, jelentős részben a jelölő élőhely rovására. Másrészt a fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról.

47 Élőhely kiterjedése a területen: 1,29 hektár. A Natura 2000 adatlap alapján számítható értéktől való eltérés okait ld. fentebb. Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerint két élőhelytípus feleltethető meg a területen: D2 (kékperjés rétek): A területen tipikus foltjaiban uralkodó faj a zsombékszerkezetet képező nádképű kékperje (Molinia arundinacea), a dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) jelentős, és helyenként a rostostövű sás (Carex appropinquata), kétsoros sás (Carex disticha), zsombéksás (Carex elata) kisebb részarányával, a szálfüvek közül réti perje (Poa pratensis), sovány perje (Poa trivialis), réti csenkesz (Festuca pratensis) mennyisége jelentős. Elegyfajok közül jellemző a csermelyaszat (Cirsium rivulare), réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), mocsári galaj (Galium palustre), réti boglárka (Ranunculus acris), őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), buglyos szegfű (Dianthus superbus). Kiemelendő, hogy a terület jelölő növényfaja, a réti angyalgyökér (Angelica palustris) is megjelenik - kis mennyiségben - az élőhelytípusban. A tipikus összetétel mellett jellemzőek átmenetei a zsombékosokkal és mocsárrétekkel is. Cserjésedő változataiban elsősorban a közönséges kutyabenge (Frangula alnus), csekélyebb arányban a rekettyefűz (Salix cinerea), nyár fajok (Populus spp.) terjedése jellemző, ami együtt jár az állomány elszegényedésével. Gyomosabb változataiban a nádtippan (Calamagrostis epigeios), magas aranyvessző (Solidago gigantea), nagy csalán (Urtica dioica), hamvas szeder (Rubus caesius) aránya növekszik meg. D5 (lápi magaskórósok): A területen alapvetően magas növésű kétszikűek alkotta állományok, fő alkotó a csermelyaszat (Cirsium rivulare), mellette fekete nadálytő (Symphytum officinale), sédkender (Eupatorium cannabinum), mocsári nőszirom (Iris pseudacorus), mocsári sás (Carex acutiformis) jellemzőek, kicsiny arányban mocsári gólyaorr (Geranium palustre) és őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) is megjelenik. A szegélyjellegű állományokban gyakran megjelenik nagy csalán (Urtica dioica), komló (Humulus lupulus), magas aranyvessző (Solidago gigantea). A lápi magaskórósok jelentős része a 6440 élőhelykódú mocsárréti állományokkal képez átmeneti típusú élőhelyet, ahol a magaskórós típusú növényzet (kiemelten a csermelyaszat (Cirsium rivulare) magas aránya mellett a 6440 élőhelytípusra jellemző struktúra és fajösszetétel is megfigyelhető. Utóbbi átmeneti állományok kialakulása vélhetőleg a rendszeres kaszálásra vezethető vissza. Azok az állományok, ahol a csermelyaszat (Cirsium rivulare) tömeges, hibrid kategóriaként (6440 és 6410 közösségi jelentőségű élőhelytípusok átmenete) kerültek dokumentálásra. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhelytípus foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint többségükben 4-es illetve 3-as természetességűnek minősülnek, egyetlen folt éri el a legmagasabb, 5-ös természetességi szintet. A jellemző degradációs tényezők az inváziós fajok terjedése, a kiszáradás miatti elszegényedés, és egyes bolygatásra utaló zavarástűrő gyomfajok megjelenése. Az élőhelytípust a területen számos komoly veszélyeztető tényező fenyegeti. Hosszú távú megőrzése az eleve kis méretű, elszigetelt, körbeépített Natura 2000 területen csak

48 megfelelő kezeléssel biztosítható. Regenerációs képessége jelen viszonyok között korlátozott, ugyanakkor a megőrzés lehetőségét javítja, hogy állományainak túlnyomó része a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van. A klímaváltozás várható hatásaira az élőhelytípus különösen érzékeny. Veszélyeztető tényezők: Tüneti szinten az élőhelytípust leginkább veszélyeztető folyamat a becserjésedés, valamint inváziós fajok (kiemelten: magas aranyvessző (Solidago gigantea), zöld juhar (Acer negundo) terjedése. Mindez összefügg a nem megfelelő vízellátással, a kaszálás hiányával, a környező mezőgazdasági és települési környezetből származó szennyezéssel. Káros hatású emellett a felázott talajon végzett kaszálás, az égetés, és szegélyi területeken az élőhely beszántása is előfordul. A településen a környező egyre nagyobb mértékű beépítés több tényezőn keresztül gyakorol nyomást és elszigetelő hatást az élőhelyre. Állományának egy részét (mivel erdőként nyilvántartott területen található), potenciálisan erdősítés is veszélyezteti. Élőhely neve: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően kicsiny vagy közepes foltokban, gyakran más élőhelyekkel (kékperjés rétek, magaskórósok, gyomos gyepek és mocsarak, cserjések) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő. 9,44% A Natura 2000 adatlapon 20% szerepel. Az eltérés természeti jellegű oka, hogy a területen az elmúlt egymásfél évtizedben jelentősen megnőtt a cserjés növényzet borítása, jelentős részben a jelölő élőhely rovására. Másrészt a fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról. A mocsárrétek egy részére a lápi magaskórós elemek magas aránya jellemző, vélhetőleg ilyen magaskórósok tartós és rendszeres kaszálása révén alakult ki sajátos szerkezetük. Utóbbi foltok hibrid kategóriaként (6440 és 6410 közösségi jelentőségű élőhelytípusok átmenete) kerültek dokumentálásra. 3,27 hektár. A Natura 2000 adatlap alapján számítható értéktől való eltérés okait ld. fentebb. Élőhely jellemzése:

49 A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti a D34 (mocsárrétek) élőhelytípus egyes altípusai, és annak bizonyos élőhelyi átmenetei feleltethetők meg a területen. A területen az élőhelytípus jellemző uralkodó fajai a réti csenkesz (Festuca pratensis), sovány perje (Poa trivialis), réti perje (Poa pratensis), helyenként fehér tippan (Agrostis stolonifera), csomós ebír (Dactylis glomerata). Az állományok kifejezetten elegyesek, leginkább réti boglárka (Ranunculus acris), réti kakukkszegfű (Lychnis floscuculi), szürke aszat (Cirsium canum), réti angyalgyökér (Angelica palustris) gyakoriak. Átmeneti típusokat leginkább a lápi magaskórósokkal alkot, azok az állományok, ahol a csermelyaszat (Cirsium rivulare) tömeges, hibrid kategóriaként (6440 és 6410 közösségi jelentőségű élőhelytípusok átmenete) kerültek dokumentálásra. Kaszálatlan foltjaiban a kutyabenge (Frangula alnus), hamvas fűz (Salix cinerea), törékeny fűz (Salix fragilis), varjútövis (Rhamnus catharticus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), bibircses nyír (Betula pendula), nyárfa (Populus sp.), gyepűrózsa (Rosa canina) terjedése jellemző. Gyomosabb változataiban a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), magas aranyvessző (Solidago gigantea), selyemkóró (Asclepias syriaca), mezei aszat (Cirsium arvense), hamvas szeder (Rubus caesius) aránya növekszik meg. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Az élőhelytípus foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint többségükben 4-es illetve 3-as természetességűnek minősülnek, egyetlen folt éri el a legmagasabb, 5-ös természetességi szintet. A jellemző degradációs tényezők az inváziós fajok terjedése, az avarfelhalmozódás, égetés, vagy kiszáradás miatti elszegényedés, és egyes bolygatásra utaló zavarástűrő gyomfajok megjelenése. Az élőhelytípust a területen számos komoly veszélyeztető tényező fenyegeti. Hosszú távú megőrzése az eleve kis méretű, elszigetelt, körbeépített Natura 2000 területen csak megfelelő kezeléssel biztosítható. Regenerációs képessége jelen viszonyok között közepes, ugyanakkor a megőrzés lehetőségét javítja, hogy állományainak túlnyomó része a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van. A klímaváltozás várható hatásaira az élőhelytípus meglehetősen érzékeny. Tüneti szinten az élőhelytípust leginkább veszélyeztető folyamat a becserjésedés, valamint inváziós fajok (kiemelten: magas aranyvessző (Solidago gigantea), selyemkóró (Asclepias syriaca), zöld juhar (Acer negundo) terjedése. Mindez összefügg a nem megfelelő vízellátással, a kaszálás hiányával, a környező mezőgazdasági és települési környezetből származó szennyezéssel. Káros hatású emellett a felázott talajon végzett kaszálás, az égetés, és szegélyi területeken az élőhely beszántása is előfordul. A településen a környező egyre nagyobb mértékű beépítés több tényezőn keresztül gyakorol nyomást és elszigetelő hatást az élőhelyre. Állományának egy részét (mivel erdőként nyilvántartott területen

50 Élőhely neve: mészkedvelő üde láp- és sásrétek Élőhely kódja: 7230 található), potenciálisan erdősítés is veszélyezteti. Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően, kicsiny vagy közepes foltokban, más élőhelyekkel (magassásosok, kékperjés rétek, magaskórósok, gyomos mocsarak) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő. 6,52% A Natura 2000 adatlapon 25% szerepel. Az eltérés természeti jellegű oka, hogy a területen az elmúlt egymásfél évtizedben jelentősen megnőtt a cserjés és gyomos növényzet borítása, jelentős részben a jelölő élőhely rovására. Másrészt a fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról. 2,26 hektár. A Natura 2000 adatlap alapján számítható értéktől való eltérés okait ld. fentebb. Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti B4 (lápi zsombékosok) élőhelytípus és annak más élőhelyekkel való átmenetei feleltethetők meg a területen. A karakteres, határozott zsombék-semlyék szerkezetet mutató állományok kiterjedése csekély: ezekben uralkodó a rostostövű sás (Carex appropinquata), kisebb arányban a zsombéksás (Carex elata) és dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens), nádképű kékperje (Molinia arundinacea). A zsombékokon fordul elő a terület jelölő fajának (réti angyalgyökér - Angelica palustris) legjelentősebb állománya, továbbá egyéb lápi specialisták is (mocsári csillaghúr - Stellaria palustris, mocsári kocsord - Peucedanum palustre). A semlyéknövényzet is gazdag összetételű, specialistákban (pl. őszi vérfű - Sanguisorba officinalis, mocsári zsurló - Equisetum palustre, réti legyezőfű - Filipendula ulmaria, tőzegpáfrány - Thelypteris palustris) gazdag. Nagyobb kiterjedésben találhatók a zsombékos szerkezetet csak kevésbé őrző, specialistákban szegényesebb, egyéb sásfajok (mocsári sás - Carex acutiformis, kétsoros sás - Carex disticha) nagy arányával jellemezhető állományok. Az élőhelytípus egyes kisebb foltjai erősen leromlott állapotúak, a megmaradt zsombékos szerkezet ellenére zavarástűrő és gyomfajok (közönséges nád - Phragmites australis, nagy csalán - Urtica dioica, mezei aszat - Cirsium arvense, magas aranyvessző - Solidago gigantea) jellemzőek. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhelytípus foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint többségükben 4-es és 3-as természetességűnek minősülnek, a degradáció kisebb-nagyobb foka tehát minden állományra jellemző. Kisebb állományfoltok erős leromlottságuk miatt 2-es természetességi értékűek. A jellemző degradációs tényezők az inváziós fajok terjedése,

51 a kiszáradás miatti elszegényedés, és egyes bolygatásra utaló zavarástűrő gyomfajok megjelenése. Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Az élőhelytípust a területen számos komoly veszélyeztető tényező fenyegeti. Hosszú távú megőrzése az eleve kis méretű, elszigetelt, körbeépített Natura 2000 területen csak megfelelő kezeléssel biztosítható. Regenerációs képessége jelen viszonyok között erősen korlátozott, ugyanakkor a megőrzés lehetőségét javítja, hogy állományainak túlnyomó része a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van. A klímaváltozás várható hatásaira az élőhelytípus különösen érzékeny. Tüneti szinten az élőhelytípust leginkább veszélyeztető az inváziós fajok (kiemelten: magas aranyvessző - Solidago gigantea, zöld juhar - Acer negundo) és egyéb zavarástűrők, gyomok terjedése, és részben a becserjésedés. Mindezért elsősorban a nem megfelelő vízellátás felelős, továbbá a környező mezőgazdasági és települési környezetből származó szennyezés. Káros hatású emellett az égetés, hulladékelhelyezés, és szegélyi területeken az élőhely beszántása is előfordul. A településen a környező egyre nagyobb mértékű beépítés több tényezőn keresztül gyakorol nyomást és elszigetelő hatást az élőhelyre. Állományának egy részét (mivel erdőként nyilvántartott területen található), potenciálisan erdősítés is veszélyezteti. A Natura 2000 adatlapon (SDF) nem szereplő, jelölő élőhelytípusnak nem javasolható, de a területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípus részletes jellemzése: Élőhely neve: enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja: 91E0* Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Egyetlen kicsiny foltban fordul elő különböző lápi élőhelyek környezetében. 1% A Natura 2000 adatlapon nem szerepel. 0,35 hektár. Élőhely jellemzése:

52 A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhely-osztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti J1a (fűzlápok) élőhelytípus feleltethető meg a területen. Felső szintjét a hamvas fűz (Salix cinerea) zárt cserjése alkotja, alsó szintjében jelentős a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) borítása, kisebb arányban egyéb lápi-mocsári generalistákkal együtt. Bár a szomszédos területeken jelentős a gyomosodás és egyes inváziós fajok (magas aranyvessző - Solidago gigantea) terjedése, az élőhelyen belül ezek csak a peremeken jelentkeznek. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Az élőhelytípus egyetlen foltja a Németh-Seregélyes skála szerint 3-as természetességűnek minősül. A jellemző degradációs tényezők az inváziós fajok megjelenése, a kiszáradás miatti elszegényedés, és egyes bolygatásra utaló zavarástűrő gyomfajok megjelenése. Az élőhelytípust a területen számos veszélyeztető tényező fenyegeti. Hosszú távú megőrzése az eleve kis méretű, elszigetelt, körbeépített Natura 2000 területen csak megfelelő kezeléssel biztosítható. Regenerációs képessége jelen viszonyok között korlátozott, ugyanakkor a megőrzés lehetőségét javítja, hogy állománya a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van. A klímaváltozás várható hatásaira az élőhelytípus különösen érzékeny. Tüneti szinten az élőhelytípust leginkább veszélyeztető az inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) és egyéb zavarástűrők, gyomok terjedése, és részben a becserjésedés. Mindezért elsősorban a nem megfelelő vízellátás felelős, továbbá a környező mezőgazdasági és települési környezetből származó szennyezés. A településen a környező egyre nagyobb mértékű beépítés több tényezőn keresztül gyakorol nyomást és elszigetelő hatást az élőhelyre A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) egy jelölő növényfajt ad meg a területre vonatkozóan, egyéb közösségi jelentőségű növényfaj a területen nem ismert. Irányelv melléklete Faj név Állomány adatlap szerint (A-D) Aktuális állomány felmérés szerint (A-D) II. réti angyalgyökér (Angelica palustris) C C A Natura 2000 adatlap (SDF) szerinti jelölő növényfajra vonatkozó részletes információk Faj magyar neve (tudományos neve): réti angyalgyökér (Angelica palustris) Irányelv melléklete: II.

53 Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: A fajnak két állománya ismert a területen. Nagyobbik állománya a terület déli felének zsombékos (7230 kódú közösségi jelentőségű élőhelytípus), részben kékperjés (6410 kódú közösségi jelentőségű élőhelytípus) élőhelyein található. Kisebbik állománya a terület északi felén, zsombékos élőhelyen található. C (0-2%-a a hazai állománynak) tő C (0-2%-a a hazai állománynak) 43 tő. (Ebből 42 tő a faj nagyobbik, déli állományában, 1 tő a kisebbik, északi állományban.) A rendelkezésre álló adatok alapján tendenciákra és okokra csak korlátozottan lehet következtetést levonni. A jelöléskor megadott néhány százas állományméret adatai alkalmasint az átlagosnál a faj számára kiugróan kedvezőbb, de összességében nem jellemő időszakon alapulnak között éves rendszerességű állományfelmérés történt, melynek eredményei (rendre: 75; 137; 65; 152 tő) alapján megállapítható, hogy az évről évre jelentősen változó állományméret középértéke 100 tő körül volt ebben az időszakban. (Megjegyzendő emellett, hogy a kisebbik északi állományfolt nagysága 0-2 tő között változott a fenti időszakban, és a tervkészítéskor is csupán 1 tő). Ugyanakkor - a jelentős éves variációt is figyelembe véve - valószínűsíthető, hogy az állomány a közötti mérethez képest csökkenőben van, amit elsősorban élőhelyeinek átalakulása (cserjésedés, invázió kiszáradás) okoz. Faj veszélyeztetettsége: A populációméret alapján, amennyiben élőhelyeinek megfelelő állapota fenntartható, jelentős ingadozás mellett is - legalábbis középtávon - önfenntartónak tűnik az állomány. Megfelelő kezelés hiányában ugyanakkor élőhelyein biztosra vehetők az olyan változások, amelyek a faj eltűnésével járnak. A klímaváltozás várható hatásaira a faj különösen érzékeny. Veszélyeztető tényezők: Elsődlegesen élőhelyeinek átalakulása: kiszáradás, becserjésedés, tájidegen fajok inváziója, és - részben a környező mezőgazdasági és lakott területekről származó - tápanyagterhelésből adódó gyomosodás veszélyezteti A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

54 A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) négy közösségi jelentőségű állatfajt ad meg a területre vonatkozóan, azonban ez utóbbiak jelölő fajként való nyilvántartásba vétele nem indokolt. Irányelv melléklete Faj név Állomány adatlap szerint (A-D) Aktuális állomány (A-D) II. vöröshasú unka (Bombina bombina) D D II. mocsári teknős (Emys orbicularis) D D II. vagy tűzlepke (Lycaena dispar) D D II. vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) D D A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név tőzegpáfrány mocsári kocsord Tudományos név Thelypteris palustris Peucedanum palustre Védettség (V, FV) V V Jelentőség A 7230 és 91E0* élőhelytípus jelentős faja A 7230 élőhelytípus jelentős faja csermelyaszat Cirsium rivulare V A 6410 és 6440 élőhelytípus jelentős faja mocsári csillaghúr Stellaria palustris pompás kosbor Orchis laxiflora subsp. elegans V V A 7230 élőhelytípus jelentős faja A 6440 élőhelytípus jelentős faja fehér zászpa Veratrum album V A 6410 élőhelytípus jelentős faja (jelenleg leromlott lápi élőhelyen) buglyos szegfű rostostövű sás dárdás nádtippan őszi vérfű Dianthus superbus Carex appropinquata Calamagrotis canescens Sanguisorba officinalis V V nem védett nem védett A 6410 élőhelytípus jelentős faja A 7230 élőhelytípus állományalkotó faja A 7230 élőhelytípus állományalkotó faja A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) tápnövénye 1.3. Területhasználat A terület használatát erősen meghatározza, hogy szinte minden oldalról lakóterület veszi körbe. Jelentős része (25%) semmilyen művelés alatt nem álló láp- és mocsári terület (fűz- és nyírlápok, magassásos-zsombékos, nádas lápok). Rét (kaszáló) használatban van a terület 40%-a (ténylegesen csupán 8-10 %-on kaszálnak, a kezeletlen gyepek cserjésednek). A terület 15%-a (peremek és a szigetszerű magasabban fekvő részek) szántó, további 16% korábbi szántóterületet 2007 után

55 felhagytak, ott jelenleg legeltetés (szarvasmarha) folyik. A fás vegetáció (fasorok, facsoportok) aránya 5% körüli Művelési ág szerinti megoszlás A területhasználatot a CORINE felszínborítási adatbázis (1. táblázat) és a helyrajzi számok (2. táblázat) alapján egyaránt jellemeztük táblázat. Főbb művelési ágak eloszlása a CLC50 alapján Kategória Kiterjedés (ha) Terület (%) vizenyős terület 7,15 20 szántó 7,02 20 gyep 20,47 60 Összesen 34, táblázat. Főbb művelési ágak eloszlása helyrajzi számok alapján Művelési ág Kiterjedés (ha) Arány (%) rét 4,15 12,0 erdő 9,24 26,7 szántó 5,87 17,0 művelésből kivett 2,33 6,7 mocsár 6,91 19,9 egyéb 6,14 17,7 Összesen 34,64 100, Tulajdoni viszonyok A tervezési terület 26 db helyrajzi számot érint. A tervezési területen között LIFE projekt keretében természetvédelmi célú földvásárlásra került sor, aminek eredményeként 11,76 ha osztatlan tulajdonú földterület került 1/1 arányban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe, és további (aranykorona-aránnyal számítva 5,76 hektárnak megfelelő kiterjedésben) osztatlan közös tulajdonú földterületeken (aranykorona-aránnyal számítva 5,76 hektárnak megfelelő kiterjedésben) vagyonkezelővé vált az Igazgatóság. Emellett 4,37 hektár földterületen természetvédelmi céllal a Liget Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonába került. Állami tulajdonban (de nem nemzeti parki vagyonkezelésben) van ezen kívül 0,84 ha földterület. 1,81 ha terület vízgazdálkodási terület. A Natura 2000 terület fennmaradó része magántulajdon táblázat Tulajdoni viszonyok megoszlása szektoronként Tulajdonos Terület arány (%) Állami tulajdon, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében 50,58 Állami tulajdon, egyéb vagyonkezelés 2,44 Természetvédelmi közalapítványi tulajdon 12,61 Vízgazdálkodási társulat 5,23 Magántulajdon 29,14

56 A tulajdoni arányok a fentiek alapján nagyrészt lehetővé teszik a Natura 2000 célkitűzéseknek megfelelő kezelést Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság A szántóként használt területek aránya elenyésző, ezeken jellemzően napraforgó és kukorica termesztése folyik. A szántóterületek jellemzően a terület peremi, kevéssé értékes részein találhatók. A Natura 2000 terület középső, szigetszerűen kiemelkedő részén található, korábban szántóként művelt táblát jelenleg gyepként használják, a tulajdonviszonyok (természetvédelmi közalapítványi tulajdon, illetve nemzeti parki vagyonkezelés) ezt hosszú távon biztosítják. A gyepként hasznosítható területek aránya magasabb, de a közelmúlt csökkenő jószágállománya, és a viszonylag széttagolt területszerkezet miatt ezek megfelelő kezelése elmaradt, és sok helyen jellemzővé vált a cserjésedés, csupán néhány hektáron rendszeres a kaszálás. A terv készítésének időszakában ugyanakkor újra igény mutatkozik helybeli állattartók részéről a gyepek legelőként és kaszálóként való használatára Erdészet Erdőgazdálkodás az Apagyi Falu-réten nem folyik. A területen található több helyrajzi számra is kiterjedő (és a Natura 2000 terület határain kívülre is átnyúló) Apagy 10/A üzemtervi jelű, 10,61 hektáros kiterjedésű, fatermesztést szolgáló elsődleges rendeltetésű erdőrészlet. Az erdőrészlet területén ugyanakkor az utolsó fahasználat (1992) óta nincs tényleges faállomány, a meglevő fák, facsoportok kiterjedése 5% körüli. Az üzemtervi adatok 0 éves korú FFÜ-MÉ állományt jeleznek. Az erdőrészlet területének jelentős részén találhatók jelölő élőhelyek, ezek erdősítése ellentétes a Natura 2000 célkitűzésekkel. Miután az erdőrészlet által érintett földrészletek jelentős részén jelenleg már a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a vagyonkezelő, megindultak a lépések az erdőrészlet ellentmondásos helyzetének rendezése irányában Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A terület az I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzetben helyezkedik el. A körzetben a vadgazdálkodás jellegét az apróvadas területek határozzák meg, de sok átmeneti jellegű (apróvad, nagyvad) területet is tartalmaz. A területet érintő vadgazdálkodási egységek kódszáma, neve és telephelye: Napkori Erdőgazdák Zrt. A területet érintő természetvédelmi korlátozások kiterjednek a vadászati és vadgazdálkodási berendezések elhelyezésére, élőhely-rekonstrukcióra, vadföldművelésre, mesterséges vadtenyésztésre, az alkalmazható vadászati módokra, a vadászati idények és vadászható vadfajok helyi korlátozására. Érvényben lévő vadgazdálkodási tervek: I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. Napkori Erdőgazdák Zrt. vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: december 15. Jóváhagyta: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és

57 Halászati Osztály. A Natura 2000 területen a vadászati tevékenység nem jellemző, vadgazdálkodási létesítmények nincsenek. Az aktív vadászati-vadgazdálkodási tevékenység lehetőségeit egyébként is erősen korlátozza a település közvetlen közelsége. Ugyanebből az okból számottevő természetvédelmi vadkárral, vagy a vadgazdálkodási tevékenységgel járó kockázattal sem kell számolni. A területen halászati, horgászati tevékenységgel sem kell számolni, mivel arra alkalmas víztest nincs Vízgazdálkodás A terület vízgazdálkodására a Lónyai-főcsatorna alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve irányadó. Konkrétan a vízgyűjtó-gazdálkodási terv által érintett víztest az Apagyi Falu-rét területén nem található. A terv által megjelölt célkitűzések összhangban vannak a fenntartási tervben megjelölt Natura 2000 célkitűzésekkel és javaslatokkal. Az Apagyi Falu-rét esetében vízgazdálkodási szempontból kiemelt szerepe van a lápi jellegű jelölő élőhelyek fennmaradásához szükséges vízellátás biztosításának. A terület fő vízfolyása a Lónyayfőcsatorna vízrendszeréhez tartozó, belvízelvezetési céllal létesült Ménestisztási-szivárgó, és Gyékényesi szivárgó, melyek üzemeltetője a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat. A környező beépített belterületek védelme miatt ezeken a mesterséges vízfolyásokon a Natura 2000 terület lápterületeinek védelmét szolgáló vízvisszatartás megvalósítása csak bizonyos korlátok között lehetséges. A szükséges vízvisszatartás kérdése ugyanakkor a belterület belvízmentesítésének sérelme nélkül kezelhető a területen kisebb, kifejezetten a lápterületeket megcsapoló, vízjogi engedéllyel nem rendelkező árkok megszüntetésével Turizmus Az Apagyi Falu-réten a turizmus nem jellemző. A helyi általános iskola részéről nyitottság mutatkozik a terület diákoknak való bemutatására rendhagyó iskolai foglalkozás keretében, azonban ezt csak terepismerettel rendelkező szakember jelenlétében tartják megvalósíthatónak. A terület egy könnyen megközelíthető, kevéssé érzékeny részén 2003 óta LIFE program keretében elhelyezett, jelenleg is kitűnő állapotú tájékoztató tábla áll, amely felhívja a figyelmet a terület természeti értékeire, ami alapján alkalmi látogatók tájékozódhatnak Ipar Ipari fejlesztést a területen nem terveznek, egyéb intenzív területhasználat sincs kilátásban Infrastruktúra A területet infrastrukturális elem közvetlenül nem érinti Egyéb A Natura 2000 terület Apagy település közigazgatási területét érinti 34,64 ha-on. Jelenleg területfelhasználási változtatási szándék, terv jelenleg nem ismert. A terület egyes részeit érintő, belterületbe vonási és beépítési szándéktól az azt kezdeményezők - amint az a fenntartási terv kommunikációs folyamata keretében tartott falufórumon kiderült - elálltak.

58 2. Felhasznált irodalom Borsy Z. (1961): A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. Bölöni, J. Molnár, Zs. Kun, A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. Lesku, B. Szigetvári, Cs. (2006): Réti angyalgyökér (Angelica palustris)- KvVm Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal, Budapest. (Világháló hozzáférés: Marosi, S. Somogy, S. (szerk.) (1990): Magyarország Kistájainak Katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Mező, A. (1967): A baktalórántházi járás földrajzi nevei. Megyei Tanács. Nyíregyháza. Mihály, B. Botta-Dukát, Z. (szerk.) (2004): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. Szigetvári, Cs. (2006) Az Apagyi-rét réti angyalgyökér élőhely természetvédelmi kezelésére vonatkozó terv. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza (kézirat). Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez., Budapest. (kézirat).

59 3. Térképek 3.1. Áttekintő térkép

60 3.2. Domináns élőhelytípusok ( )

61 3.3. Natura 2000 jelölő élőhelytípusok ( )

62 3.4. Közösségi jelentőségű növényfajok előfordulása ( )