A Balkányi libegős (HUHN20133) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve

Átírás

1 A Balkányi libegős (HUHN20133) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014

2 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Vezető szakmai koordinátor Dr. Magura Tibor Szakmai koordinátor Lesku Balázs Olajos Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Szigetvári Csaba Vezető agrárgazdálkodási szakértő Tóth Sándor Közreműködő szakértők Bocz Renáta Forgács Zoltán Hauberger Júlia Lukács Attila Somlai Tibor Török Hunor Attila Zsigó Krisztina Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető 2

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...36 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek

4 4

5 I. Natura 2000 fenntartási terv 5

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Balkányi Libegős különleges természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUHN Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 139,17 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élõhelyek Jelölõ élõhelyek Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek Jelölõ fajok ürge (Spermophilus citellus) mocsári teknős (Emys orbicularis) vöröshasú unka (Bombina bombina) A fenntartási terv megalapozását szolgáló kutatások alapján az ürge megtelepedett, szaporodó populációjának jelenléte a területen a tervkészítés időszakában nem igazolható Érintett települések Balkány; Biri; Nagykálló A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma Ex lege láp HNL017 Libegős 139,17 ha LIII. tv. a természet védelméről A tervezési terület az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetével átfed. 6

7 1.7. Tervezési és egyéb elõírások Természetvédelmi kezelési terv A területre természetvédelmi kezelési terv nem vonatkozik Településrendezési eszközök - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve - 19/2011 (XII.1.) rendelet - Balkány község településszerkezeti terve - 18/2009. (II.5.) határozat - Nagykálló város településrendezési terve - 55/2010. (II.18.) határozat - Balkány község szabályozási terv és helyi építési szabályzat - 7/2006. (V.19.) rendelet - Biri község szabályozási terv és helyi építési szabályzat - 5/2006. (VI.15.) rendelet - Nagykálló település szabályozási terv és helyi építési szabályzat - 7/2010. (II.19.) rendelet Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területen üzemtervezett erdő nem található Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. (Készítését az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) Balkányi Kék Sólyom Vadásztársaság (vadgazdálkodási egység kódszáma: ) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: december 15. Jóváhagyta: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály Halgazdálkodási tervek Halgazdálkodási terv a területre vonatkozóan nem áll rendelkezésre Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Lónyai-főcsatorna alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve - Elfogadás dátuma: A terv a Víz Keretirányelv keretében készült, melynek célja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba kerüljenek 2015-ig. Amennyiben ezt a természeti és gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé 2015-ig, akkor a határidők a VKI által felkínált mentességek alapos indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók Egyéb tervek Egyéb terv a tervezési területre nem vonatkozik. 7

8 2. Veszélyeztető tényezõk Kód Veszélyeztető tényező neve A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata C tőzeg kitermelés kézi erővel B01.02 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal D01.01 ösvények, burkolatlan utak, bicikli utak Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? H 15% Az élőhelytípus beszántása az élőhely megszűnését vonja maga után, ami után a helyreállítás jelentősége korlátozott. M 5% Ürge (Spermophilus citellus). A területnek az ürge számára termőhelyileg alkalmas gyepterületeinek túlnyomó részét jelenleg kaszálóként hasznosítják. Az ürge számára szükséges tartósan rövid füvű állapot ezzel megszűnt; ilyen formában alkalmatlanná vált az élőhely a faj számára. M 15% A szántóterületekkel szomszédos gyepterületek élővilágát károsíthatják az onnan átsodródó vagy átmosódó növényvédőszerek. M <1% 7230 Palántanevelés céljából sekély rétegben folyik tőzegkockák kitermelése, ami lokálisan az élőhely jelentős degradációjával jár. L 5% 6510 A tervezési területen belül a gyors növekedésű, magas vízigényű energiacélú fás ültetvények a felszín alatti vizek fokozott felhasználásával az élőhely kiszáradásából eredő degradációjának veszélyét növelik. L 5% 6510, 7230 A nedves időszakban a gépjárművek, mezőgazdasági gépek közlekedése a gyepeken, vízállásos területeken keresztül a talaj sérülését, tömörödését okozza, az élőhelyek gyomosodásával jár és az inváziós fajok megtelepedését is elősegíti. E03 hulladék M <1% 7230 Vegyes szilárd hulladék elhelyezése, az illegális lerakók helyén az élőhely erősen károsodik. F03.01 vadak károkozása (túltartott vadállomány) M 15% 7230 A magas létszámú vadállomány taposásával, túrásával a lápi zsombékos élőhelyeken veszélyezteti a ritkább specialista fajok fennmaradását, elősegíti a gyomok, özöngyomok terjedését. G terepjáróval végzett L 30% 6510 A területen szórványosan 8

9 tevékenység H02.06 mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés jellemző a terepi gépjárművel való szabadidős tevékenység, ami a természetes élőhelyek talaját károsítja, azok degradációját okozza. A terület közvetlen környezetében ismert rally útvonal halad keresztül, ami a továbbiakban erősítheti az illegális motorsport tevékenységet. M 30% 6510, 7230 A szántóterületeken történő trágyázás tápanyagterhelést okoz a jelölő élőhelyen, ami a nitrofil fajok elszaporodását, gyomosodást, az élőhely biológiai sokféleségének csökkenését, degradációját vonja maga után. I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte L 12% 6510, 7230 A területen egyelőre kis mennyiségben, de lokálisan agresszíven terjedő inváziós fajok vannak jelen - selyemkóró (Asclepias syriaca), magas aranyvessző (Solidago gigantea), süntök (Echynocystis lobata), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), zöld juhar (Acer negundo), fehér akác (Robinia pseudoacacia), gyalogakác (Amorpha fruticosa) amelyek a jelölő élőhelyeken megfelelő kezelés hiányában kisebbnagyobb mértékű invázióra képesek. Mint erős kompetítor fajok, a jelölő élőhely jellemző értékes fajösszetételét, struktúráját kedvezőtlenül befolyásolják. J01.01 leégés H 40% Vöröshasú unka (Bombina bombina), Mocsári teknős (Emys orbicularis). A terület zsombékos, továbbá egyéb lápi és mocsári élőhelyein időnként előfordul a - vélhetőleg szándékos gyújtogatásból adódó - tél végi, kora tavaszi leégés. A tűz a jelölő állatfajokat különösen a szaporodó helyre való vándorláskor közvetlenül, tömegesen elpusztítja A terület zsombékos, továbbá egyéb lápi és mocsári élőhelyein időnként előfordul a - vélhetőleg szándékos gyújtogatásból adódó - tél végi, kora tavaszi leégés. A természetes élőhelyeken a gyakori leégés degradációt, gyomosodást okoz.

10 J csatornázás M 25% J vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célból 6510, 7230 A területen több belvízelvezetési funkciójú csatorna, kisebb árok, szivárgó található. A természetvédelmi prioritásokkal nem összehangolt működtetés az élőhelytípus szárazodását, jellegének kedvezőtlen irányú megváltozását, szélsőséges esetben az élőhely megsemmisülését okozhatja. M 3,5% Mocsári teknős (Emys orbicularis). A csatornák vízi növényzetének vegetációs időben, nagy kiterjedésben történő eltávolítása jelentős zavaró hatást jelent a faj számára. J üledék kotrása, eltávolítása M 3,5% Mocsári teknős (Emys orbicularis). A csatornák teljes mederszélességű kotrása időszakosan jelentősen roncsolja faj élőhelyeit. K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió M03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás Kód A területre kívülről ható veszélyeztető tényező neve B01.02 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal Kód Jövőbeli valószínűsíthető veszélyeztető tényező neve M 10% 7230 A lápi zsombékos állományok helyén becserjésedéssel rekettyefüzes cserjések alakulhatnak ki. A tervezési terület keleti oldalán található lápterületek esetében a folyamat már gyakorlatilag lezajlott; a 7230 élőhely ott csak fragmentumokban van jelen. A tervezési terület nyugati felének lápi zsombékos élőhelyei kevésbé veszélyeztetettek. M 25% A túl intenzív kaszálás az élőhelytípus elszegényedését, homogemizálódását, állapotának romlását vonja maga után. Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Az élőhely kaszálása a zsombékos szerkezetet tönkreteszi, a víztelített talajon történő kaszálás jelentős gyomosodást okoz és utat nyit az inváziós fajoknak.. Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? L 5% 7230 A tervezési területtel határos magas vízigényű nemes nyáras állományok a felszín alatti vizek fokozott felhasználásával az élőhely kiszáradásából eredő degradációjának veszélyét növelik. Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M03.03 kaszálás felhagyása/hiánya M 25% A kaszálás felhagyása, hiánya az 10

11 M01.02 aszály és csapadékmennyiség csökkenés élőhely becserjésedését, vonja maga után, ami hosszabb távon megszűnéséhez vezet. A kaszálás hiányában az avar nemkívánatos felhalmozódása a gyep elszegényedéséhez, természeti állapotának romlásához vezet. M 100% Mocsári teknős (Emys orbicularis), Vöröshasú unka (Bombina bombina). Az aszály és csapadékmennyiség csökkenése hatására a faj szaporodó- és élőhelyeinek kiterjedése, időbeli tartóssága csökken. 6510, 7230 Az aszály és csapadékmennyiség csökkenése az élőhelytípus szárazodását, jellegének kedvezőtlen irányú megváltozását, szélsőséges esetben az élőhely megsemmisülését okozhatja. 11

12 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzések: A Balkányi Libegős különleges természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során priritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A természetvédelmi célállapot: A terület természetvédelmi célkitűzése, hogy a jelölő közösségi jelentőségű élőhelyek, a 6510 kódú sík-és dombvidéki kaszálórétek illetve a 7230 kódú mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek legalább az alapállapot felmérés során tapasztalt nagyságban, karakterüket megőrizve, a területen található természetes, egyéb élőhelyeket is magában foglaló mozaik formájában, az azokat fenntartó gazdálkodás keretében fennmaradjanak. A jelölő élőhelyek megőrzésével egyidejű célkitűzés, hogy azok maradjanak olyan állapotban, hogy a közösségi jelentőségű fajok - mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), ürge (Spermophilus citellus) - számára alkalmas élőhelyül szolgáljanak hosszú távon is. A megjelölt prioritások szerinti célállapot megvalósításakor arra kell törekedni, hogy a terület egyéb természetes, közösségi jelentőségű (de nem jelölő) élőhelyek kiterjedésének, karakterének, természetes biológiai sokféleségének, egységes táji megjelenésének fennmaradása is biztosítható legyen, különös tekintettel az ott előforduló, jelentős értéket képviselő védett fajok igényeire. A célállapot eléréséhez rendelt célkitűzések: A terület egységének, természetes élőhelyi sokféleségének megőrzése: szükséges a kaszálóés mocsárrétek, fás és fátlan lápi, lápréti élőhelyek megőrzése, azok megóvása beszántással, erdősítéssel, fásítással, beépítéssel, vonalas létesítmények kialakításával szemben. A terület lápi jellegű élőhelyeinek (kiemelten a 7230 élőhelykóddal jelölt zsombékosok és lápi sásrétek; illetve az azzal mozaikos élőhelykomplexumot alkotó fűzlápok, üde rétek, mocsarak), illetve a mocsári teknős (Emys orbicularis) és vöröshasú unka (Bombina bombina) populáció fenntartásához elsődleges azok megfelelő vízigényének kielégítése; amit a területet érintő belvízelvezető célú csatornákon és árkokon a megfelelő, lecsapolást mérséklő vízkormányzással szükséges biztosítani. Ugyanebből a célból a területen belüli és azzal szomszédos, nagy vízfelhasználású fásszárú energiaültetvények és a területtel szomszédos nemes nyáras erdők alacsonyabb vízigényű kultúrákra való cserélése indokolt. A területen található gyepek fenntartása a megfelelő kaszálási/legeltetési rendszer alkalmazásával biztosítható, amely alkalmazkodik az élőhelyi sokféleséghez: A kaszált rétek (kiemelten a 6510 élőhelykódú közösségi jelentőségű élőhelytípus) esetében cél a kíméletes, kaszálatlan mozaikokat meghagyó kaszálás alkalmazása, a nádasok és az inváziós fajok gyepek rovására történő terjedésének megakadályozása. Az egyéb gyeptípusoknál a kíméletes kaszálás vagy legeltetés szolgálja a természeti értékek megőrzését. A zsombékosok, tőzegesedő magassásosok megfelelő állapotban tartásához azokat kímélni kell a kaszálástól, viszont cserjésedésüket szükséges megakadályozni. Bolygatott foltok 12

13 esetében gyommentesítő kaszálás kidolgozása indokolt. A terület ürge (Spermophilus citellus) populációjának megerősítésének érdekében az alkalmas, több esetben kaszálóként használt száraz gyepi élőhelyeken a legelőgazdálkodás megfelelő kialakítása szükséges. Szükséges megelőzni az inváziós növényfajoknak a természeti értékeket veszélyeztető terjedését, ezért a területen megjelenő inváziós és tájidegen fa- cserje- és lágyszárú fajok (aranyvessző fajok, gyalogakác, zöld juhar, selyemkóró, amerikai alkörmös) folyamatos visszaszorításáról szükséges gondoskodni. A területen belüli és szomszédos szántókon, valamint energiacélú fásszárú ültetvényeken kíméletes gazdálkodás kialakításával, lehetőség szerint azok gyepesítésével vagy erdősítésével indokolt gondoskodni a természetes élőhelyeket érintő esetleges káros hatások megelőzéséről. A tervezési terület nem érint madárvédelmi területet Kezelési javaslatok A Natura 2000 területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az ott előforduló élőhelyeket, fajokat, és az ott jellemző gazdálkodási formákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatokat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárolt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vonatkozóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vonatkoztatható élőhelyrekonstrukciós, fajvédelmi, kutatási és monitorozási javaslatokat a fejezetben tárgyalja a fenntartási terv Élőhelyek kezelése (Kezelési egységek - KE) A kezelési javaslatok esetében élesen el kell választani a kötelező jellegű, jogszabályban előírt korlátozásokat, illetve az önkéntes vállalásokat. A 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A Balkányi Libegős Natura 2000 területen az előforduló élőhelyek, fontosabb fajok és gazdálkodási módok alapján 8 kezelési egység lehatárolása indokolt, amelyek térképi megjelenítését a mellékletek fejezet mutatja be. A kezelési egységek lehatárolása a 2013-ban tapasztalt természeti adottságok alapján történt, 1: alapléptékben. A térképi lehatárolás léptékét figyelembe véve a kezelési egységek határai (különösen nem mesterséges vonalat, pl. szántó, csatorna határ követő egységek esetén) nem szigorúan véve rögzítettek, hanem méteres átmeneti sávban 13

14 értelmezhetők. A kezelések, beavatkozások gyakorlati tervezésénél emellett figyelembe szükséges venni, hogy a természeti adottságok, élőhelyek spontán változásai miatt a kezelési egységek egymáshoz viszonyított határai megváltozhatnak. A fentiek alapján tehát a kezelési egységek térbeli lehatárolása a fenntartási terv gyakorlati átültetése esetén áttekintő, iránymutató jellegű információnak tekintendő, aminek pontosítását magán a területen, az adott időszak aktuális állapotának megfelelően kell elvégezni. KE-1 kezelési egység A KE-1 kezelési egység a tervezési terület központi, magas természeti értéket képviselő része, ahol az élőhelyi adottságok (alapvetően a tartósan magas felszíni vízborítás) miatt érdemi gazdálkodási tevékenység nem folyik és azt a kijelölés alapjául szolgáló ott található élőhelyek és fajok nem is igénylik. A kezelési javaslatok alapja a terület viszonylagos bolygatatlanságának fenntartása, a beavatkozások minimálisan szükséges szinten való tartása. (1) Meghatározása: Lápi zsombékosok, tőzegesedő magassásosok és a velük mozaikoló fás és fátlan lápi-mocsári élőhelyek. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): B4; B4xB5; B5xB4; B5; B5xB1a; B5xRA; B1b; B2; B2xB5; B3 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RA; RB Natura 2000 élőhelyek: 7230 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A területen jelenleg érdemi gazdálkodás nem folyik, és azt jelenlegi állapota ezt csak korlátozottan indokolja és teszi lehetővé. A természetvédelmi szempontokkal és az élőhelyi adottságokkal a szarvasmarhával történő, kifejezetten alacsony intenzitású, elsősorban a kezelési egység peremi részeit érintő legeltetés hangolható össze. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó vízállásos, lápi jellegű élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások Kizárólag legeltetéssel való hasznosítás (GY18). Legeltetési sűrűség 0,1-0,2 ÁE/ha. (GY39). Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék (GY67). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a 14

15 vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolt a kezelési egység területén a lápi zsombékos élőhelyeken a vegetációs időszak jelentős részében (február-május-júniusi) felszíni vízborítás, illetve az egész évben víztelített talaj (a talajvíz szintje nem süllyed 30 cm alá) biztosítása. Ezért indokolt a területről a vizet elvezető kisebb árkok kiszárító hatásának kiküszöbölése, az ilyen árkok megszüntetése révén. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Javasolt a kezelési egység területének rét vagy legelő művelési ágba eső részeinek - a tényleges helyzetet tükröző - művelés alól kivett művelési ágba (mocsár, vízállás) való átsorolása. A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a kezelés fő feladata a 7230 élőhelytípusnak megfelelő zsombékos, zsombékossal elegyes magassásos, illetve egyéb lápi-mocsári élőhelyek megfelelő állapotának, továbbá az itt élő vöröshasú unka (Bombina bombina) és mocsári teknős (Emys orbicularis) populációnak a fenntartása. Ennek elsődleges biztosítéka a megfelelő vízellátás. Megfelelő vízellátás esetén az élőhelytípus kedvezőtlen irányú megváltozásának (inváziós fajok terjedése, cserjésedés-erdősödés) kockázata alacsony. A kezelési egység területe zsombékos jellege és tőzeges, a vegetációs időszak nagy részében vízborított vagy víztelített talaja miatt a természetes élőhelyek sérülésének kockázata nélkül nem kaszálható; fenntartása szempontjából a kaszálás egyébként sem szükséges. A kezelési egység területén annak jellege miatt a legeltetés is csak igen korlátozottan lehetséges; az élőhelyek fenntartása szempontjából a szarvasmarhával történő, kifejezetten alacsony intenzitású legeltetés javasolható, száraz időszakban. A fenntartás szempontjából a cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének megelőzése elsődleges. A kezelési egység területén a Natura 2000 élőhely fenntartásán túl a tájképi értéket és élőhelyi változatosságot jelentő őshonos fafajú facsoportok, kisebb kiterjedésű lápi cserjések megőrzésének van kiemelt jelentősége. 15

16 KE-2 kezelési egység A KE-2 kezelési egység a tervezési terület legmagasabb természeti értéket képviselő területei között, illetve azok peremén elhelyezkedő, nem kiemelkedő természetességű, alapvető jellegét tekintve fátlan természetközeli élőhelyeit foglalja magában, amelyek kedvező állapotban tartásához legelő- vagy rétgazdálkodás folytatása szükséges. A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelyek a kezelési egység területén nem találhatóak, ugyanakkor előfordulnak a jelölő fajként nyilvántartott ürge (Spermophilus citellus) számára részben potenciálisan alkalmas élőhelytípusok. (1) Meghatározása: Nem kiemelkedő természetességű, vagy jellegtelen, gyomos üde és száraz gyepek, szárazabb típusú magassásosok, helyenként hagyásfacsoportokkal, fasorokkal. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34; D34xOB; OBxD34; OB; OC; OCxOB; B5; B5xOA A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RA Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (legeltetés, kaszálás) folytatása. Az ürge élőhelyeinek biztosítása miatt a kezelési egység területén lehetőség szerint prioritást indokolt adni a legeltetéses használatnak. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY01). Tárcsázás nem megengedett. (GY10). Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22). Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67). Legeltethető állatfaj: juh. (GY68). Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70). Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. (GY42). Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a 16

17 vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása), nem javasolható. Kivételt képezhet a legeltető állattartáshoz szükséges építmények és egyéb infrastruktúra kialakítása, amennyiben az a Natura 2000 terület határain kívül nem megvalósítható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található élőhelytípusok huzamosabb ideje kaszálással, illetve legeltetéssel történő fenntartása a jövőben is megfelelően szolgálja azok fennmaradását. Annak hiányában - részben inváziós fajok általi - cserjésedés, erdősödés valószínűsíthető. A kezelési egység magasabb fekvésű részei potenciális, illetve egykori élőhelyei az ürgének (Spermophilus citellus), ezért lehetőség szerint prioritást szükséges adni a legeltető területhasználatnak. A közepes intenzitású legeltetés esetén a kezelési egység élőhelyeinek természeti állapota fenntartható és az ürge (Spermophilus citellus) számára alkalmas élőhelyek is kialakíthatók. Nagyobb intenzitású legeltetés esetén viszont a gyep felszakadozása, a legelőgyomok terjedése; az időszakosan víztelített talajú gyepekben a talajstruktúra kedvezőtlen átalakulása várható. A kíméletes, évente egyszeri, a kötelező jogszabályi előírásoknak megfelelő méretű kaszálatlan foltokat hagyó kaszálás is megfelelő kezelési lehetőség a terület fenntartására, ugyanakkor ebben az esetben az ürge (Spermophilus citellus) visszatelepülése nem várható. Az őshonos hagyásfák, hagyásfacsoportok megóvása a terület tájképi értékeinek és élőhelyi változatosságának megőrzése miatt indokolt. KE-3 kezelési egység A KE-3 egység a tervezési terület magas természeti értéket képviselő, részben jelölő élőhelynek minősülő kaszálórétjeit és az azokkal természetes mozaikot alkotó egyéb természetközeli élőhelyeket foglalja magába, amelyek kedvező állapotban tartásához a kaszálóként való hasznosítás 17

18 szükséges. A kezelési javaslatok alapja a területet fenntartó gazdálkodás (kaszálás) folytatása. (1) Meghatározása: Üde kaszálórétek, mocsárrétek, a velük mozaikoló kaszált magassásosokkal, őshonos fafajú cserje-és fasorokkal, facsoportokkal. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): D34; D34xOB; B5xD34; A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): B5; OB; OC; OA; OAxOB; P2axRAxOA; RA; RBxB5 Natura 2000 élőhelyek: 6440; 6510 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok célja a kaszálóként való kíméletes fenntartás biztosítása. a) Kötelező előírások és korlátozások A gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY01). Tárcsázás nem megengedett. (GY10). Tűzpászták létesítése nem megengedett. (GY15). A legeltetés tilos. (GY35). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (GY80). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92). Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. (GY91). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni (GY86). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). 18

19 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116). A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Indokolt a területről a vizet elvezető kisebb árkok kiszárító hatásának kiküszöbölése, az ilyen árkok megszüntetése révén. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása), nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található gyepeken kaszálás hiányában részben inváziós fajok általi - cserjésedés, erdősödés valószínűsíthető. Legeltetéses használat esetén a kaszálóréti jelleg megváltozása, a taposást tűrő fajok és egyes legelőgyomok elszaporodása, specialista fajok eltűnése várható. A kíméletes, évente egyszeri, a kötelező jogszabályi előírásoknak megfelelő méretű kaszálatlan foltokat hagyó kaszálás is megfelelő kezelési lehetőség a terület fenntartására. Intenzívebb, többszöri kaszálás esetén az érzékenyebb fajok visszaszorulására, elszegényedésére lehet számítani. Az őshonos hagyásfák, hagyásfacsoportok megóvása a terület tájképi értékeinek és élőhelyi változatosságának megőrzése miatt indokolt. KE-4 kezelési egység A KE-4 kezelési egység kis kiterjedésű, elszigetelt, különböző természetességi állapotú fás vagy fátlan lápterületeket foglal magába, melyeken gazdálkodási tevékenység érdemben nem folyik. Az élőhelyek jellege és térbeli kontextusa miatt a gazdálkodási tevékenység keretében történő kezelés nem reális lehetőség. A terület kezelése alapvetően nem gazdálkodási, hanem célzott természetvédelmi tevékenységként valósítható meg, ami elsősorban az élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési feladat. (1) Meghatározása: Töredékes, elszigetelt fűzlápok, lápcserjések és az azok környezetének fátlan lápi növényzete, illetve ezeknek az élőhelytípusoknak leromlott, elszegényedett változatai: száraz rekettyefüzesek, jellegtelen, gyomos nádasok. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): J1a; J1axRB; RBxJ1a; B1b; OAxB1b; P2axRA; OA. A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): B5; D2xOB; D34; OB; OAxOB Natura 2000 élőhelyek: 91E0*; 6410;

20 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó lápi, lápcerjés jellegű élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolt a kezelési egység legmélyebb részein a vegetációs időszak jelentős részében (február- -júniusi) felszíni vízborítás, illetve az egész évben víztelített talaj (a talajvíz szintje nem süllyed 30 cm alá) biztosítása. Ezért indokolt a területről a vizet elvezető kisebb árkok kiszárító hatásának kiküszöbölése, az ilyen árkok megszüntetése révén. Javasolt a kezelési egység cserjés vagy cserjésedő, illetve elnádasodott területein élőhelyrekonstrukciós célú korlátozott mértékű cserjeirtás és nád visszaszorítás végzése, a lápcserjés élőhelyeken előforduló zsombékos és kékperjés lápréti fragmentumok felszabadítása, azok kiterjedésének növelése érdekében. A kezelési egységgel szomszédos (a Natura 2000 terület határain már kívül eső) nemes nyár fafajú erdők felújítása során a lápok vízellátásának védelme érdekében indokolt kisebb vízfelhasználású fafajok használata. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása), nem javasolható. (7) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési egység területén lokális, vízhatású mélyedésekben elhelyezkedő lápi növényzet található, amelyet lápi cserjés-fás növényzet ural; amelyet jellemzően szintén tartós vízborítású lápi növényzet övez, fragmentumokban kisebb gyepekkel. A lápi élőhelyek nagyobb része szegényes, gyomos állapotú, ami kiszáradásukkal függ össze. Elsődleges feladat ezért a lápi élőhelyek vízellátásának biztosítása. A fátlan lápi élőhelyek érdekében a cserjés növényzet részleges visszaszorítása és az inváziós fajok megjelenésének, terjedésének megakadályozása indokolt. KE-5 kezelési egység A KE-5 kezelési egység alapvetően őshonos fafajú, erdőszerűen záródott kisebb fás állományokat foglal magába, melyek a Natura 2000 terület élőhelyi sokfélesége és tájképi megjelenése 20

21 tekintetében meghatározóak. (1) Meghatározása: Kis kiterjedésű, alapvetően őshonos fafajú, időszakos vízborítású, erdőszerűen záródott fás foltok rét művelési ágú területen. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): RB A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok (Á-NÉR 2011 kódok szerint): S7 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési javaslatok alapja a terület viszonylagos bolygatatlanságának fenntartása és inváziós fajoktól való védelme, a beavatkozások minimálisan szükséges szinten való tartása. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). A fahasználattal érintett területen összefüggően legfeljebb 0,5 ha véghasználati terület alakítható ki és tartható fenn, legalább 2 db, a természetes erdőtársulásra jellemző főfafajokból származó életképes magszóró fa meghagyásával. (E34). Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. (E44). Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (5) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhelyek területének csökkenésével jár (beépítés, vonalas létesítmények kialakítása) nem javasolható. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén a spontán kialakulású, részben idős fákból álló, természetszerűen strukturált törékeny fűz (Salix fragilis) és fehér/szürke nyár (Populus alba, Populus x canescens) állományok az élőhelyi sokféleség és táji érték szempontjából 21

22 jelentősek. Állományaikat elsődlegesen a tájidegen fajok, kiemelten a zöld juhar (Acer negundo) agresszív terjedése, és az illegális illetve szakszerűtlen fakitermeléssel szemben szükséges megvédeni. KE-6 kezelési egység A KE-6 kezelési egység területe nagyobb csatornákat foglal magába, amelyekhez önálló gazdálkodási tevékenység nem kapcsolódik, ugyanakkor élőhelyi, ökológiai folyosó funkciója és a természetes élőhelyek vízgazdálkodására gyakorolt kulcsszerepe miatt természetvédelmi kezelési feladatok kapcsolódnak hozzá. (1) Meghatározása: Nagyobb csatornák. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): BA A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egységhez tartozó csatornákon javasolható vízvisszatartó műtárgy vagy műtárgyak létesítése, amelyek - nem meggátolva a tél végi, kora tavaszi illetve esetleg más időszakban fellépő belvíztöbblet átvezetését - megakadályozzák, hogy száraz időszakban a lápi élőhelyek fennmaradásához szükséges vízmennyiség eltávozzék a területről. A vízvisszatartás megvalósítása csak a jelen fenntartási terv keretein túlmutató előzetes tervezés alapján lehetséges. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A csatornák nyomvonalán és a parti sávokon a mindenkori vízjogi engedélynek megfelelő működést biztosító fenntartási munkák elvégzése során a hínárkaszálást, nádvágást javasolt 22

23 előnyben részesíteni a kotrással szemben. Az esetlegesen szükséges kotrásos karbantartást az élővilágot legkevésbé zavaró, a szaporodási és telelési időszakkal legkevésbé átfedő, augusztus 1. és október 15. közötti időszakban javasolt elvégezni. Előnyben részesítendő a félszelvényű kotrás, az érintetlenül hagyott oldalon legkorábban 2 éves visszatérési idővel. A parti sáv rendezését szolgáló munkálatok időzítésére a június 15. február 15. közötti, a meder növénytelenítésére június 15. február 15. közötti időszak javasolható. Haváriaesetek esetében a fentieket nem szükséges figyelembe venni. A csatornák medrének kotrásából származó iszap parton történő deponálása nem javasolható, azt a területről szükséges elszállítani. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén vegyes, de természetközeli mocsári növényzetű, korábbi természetes időszakos vízfolyás helyén kialakított csatorna található. Mint vizes élőhely, a csatorna fontos élőhely a mocsári teknős (Emys orbicularis) és a vöröshasú unka (Bombina bombina) számára, amit figyelembe szükséges venni a csatornák karbantartásakor. A csatornatöltésen megfelelő kezelés hiányában elszaporodhatnak az inváziós fásszárú és lágyszárú növények, amelyek inváziós gócként veszélyeztetik a környező gyepeket; illetve árnyékolásukkal megakadályozhatják a csatorna mocsári növényzetének megfelelő kifejlődését. KE-7 kezelési egység A KE-7 kezelési egység a Natura 2000 terület peremén elhelyezkedő, nem természetközeli állapotú faállományokat foglal magába. A kezelési javaslatok a környező természetközeli élőhelyek védelmét szolgálják. (1) Meghatározása: Akácos állományok rét művelési ágú területen, melyek szomszédos, de a tervezési területen kívül eső erdőkhöz kapcsolódnak. (2) Érintettség vizsgálata: A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): S1 A kezelési egységben csekély kiterjedésben előforduló egyéb élőhelytípusok: - Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység élőhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható előírások A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. (E69). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Javasolható a kezelési egység területén a tájidegen fafajú, a környező gyepeket inváziójával veszélyeztető akácos állomány őshonos fafajú állományra történő cseréje. 23

24 (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A területen a kezelési és élőhelyrekonstrukciós javaslatokat a környező természetközeli élőhelyeknek az invázós fásszárúaktól való védelme indokolja. KE-8 kezelési egység A KE-8 kezelési egység agrár élőhelyeket foglal magában. Az ezeken folyó gazdálkodás potenciális veszélyforrást jelent a környező természetközeli élőhelyekre. A kezelési javaslatok a veszélyeztető hatás mérséklését szolgálják. (1) Meghatározása: Szántóként, illetve energiaültetvényként hasznosított területek korábbi gyepek helyén. (2) Érintettség vizsgálata: élőhelyek: T1; T10; T12 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a természetvédelmi célkitűzéseket leginkább a terület gyeppé alakítása (élőhelyrekonstrukció) szolgálja. Amennyiben az nem megvalósítható, a szántóföldi gazdálkodáshoz kötődő javaslatok relevánsak. a) Kötelező előírások és korlátozások A Natura 2000 területekre vonatkozó gazdálkodási jellegű kötelező előírások és korlátozások a fenntartási terv elfogadásának időpontjában a kezelési egység meghatározó élőhelytípusaira nincsenek. Az esetleges élőhelyrekonstrukció keretében helyreállítható gyepek esetén kötelezően betartandó előírásként a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható előírások: Élőhelyrekonstrukció. (GY118). Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. (SZ63). Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19). Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (SZ37). (4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: 24

25 Javasolt a szántóterületek füves élőhellyé alakítása, majd a kaszálóként való hasznosítás. Tekintettel arra, hogy a szántók közvetlen szomszédságában magas természeti állapotú, fajgazdag, inváziós fajokkal nem fertőzött rétek találhatók, a gyep kialakítása során előnyben részesítendő a közeli gyepekről származó magkeverék vagy kaszálék felhasználásával történő gyeptelepítés. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslat: A kezelési egység területén az erdőtelepítés nem javasolható. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető jellegű kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (7) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található agrár élőhelyek korábbi, a szomszédos jelölő élőhelyekhez hasonló gyepek helyét foglalják el. A természetvédelmi célkitűzéseket leginkább a gyeprekonstrukció szolgálná. A szántóföldi kultúrák vegyszeres kezelése és műtrágyázása a szomszédos gyepek élővilágát átsodródás, átmosódás révén veszélyezteti, ezért a szántóművelés további fenntartása esetén indokolt a műtrágyázás és az élővilágra veszélyt jelentő növényvédő szerek használatának korlátozása Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az egyes kezelési egységekre vonatkozó élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat a dokumentáció a fejezetben, a kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatokkal egységes szerkezetben tárgyalja. Az élőhelyrekonstrukciós javaslatok összefoglalóan a következők: A terület egészére vonatkozóan szükséges megoldani a lápi-mocsári (részben jelölő) élőhelyek vízigényének biztosítását. Jelenleg az élőhelyek vízellátása a terület nagy részén jónak tekinthető, de hosszú távra nézve a szabályozható, és különösen a nyári aszályos időszak vízellátását is megoldó vízkormányzás kialakítása szükséges a jelentősebb csatornákon. Másrészt, különösen a peremi helyzetű lápterületeken kiszáradásból eredő degradáció (gyomosodás, jellegtelenedés) tapasztalható, ami belátható időn belül megoldást igényel. Az utóbbi problémáért jelentős részben kisebb, vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező árkok tehetők felelőssé. A tervezési területet érintő nagyobb csatornákon (Balkányi VII/3 mellékág; Gyilkos-tói VII/3-3 szivárgó) javasolható szabályozható vízvisszatartó műtárgy vagy műtárgyak létesítése, amelyek - nem meggátolva a tél végi, kora tavaszi illetve esetleg más időszakban olykor fellépő, természetvédelmi szempontból sem kedvező belvíztöbblet átvezetését - megakadályozzák, hogy száraz időszakban a lápi élőhelyek fennmaradásához szükséges vizmennyiség eltávozzék a területről. A vízvisszatartás megvalósítása ezeken a csatornákon csak - a jelen fenntartási terv keretein túlmutató - előzetes tervezés alapján lehetséges. A javasolt intézkedés a KE-6 kezelési egység területét érinti. Egyes kisebb, vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező árkok esetében - a peremi lápterületekre gyakorolt kiszárító hatás csökkentését célzó - teljes elzárás, megszüntetés javasolható. Az intézkedés a KE-1, KE-3, KE-4 kezelési egységek területén indokolt. 25

26 A lápi, lápréti élőhelyek helyreállítása érdekében a cserjék és a nád nagyobb mértékű visszaszorítása a KE-4 kezelési egység területén javasolt. Gyep kialakítása szántóföldi kultúra, illetve energiaültetvény helyén - mint élőhelyrekonstrukciós beavatkozás - a KE-8 kezelési egység területén javasolható. Tájidegen inváziós fajú, erdőnek nem minősülő faállományban őshonos fafajra történő állománycsere, mint élőhelyrekonstrukciós beavatkozás a KE-7 kezelési egység területén javasolt. A Natura 2000 terület határain kívül, de mint magára a területre, az ott található lápi jellegű jelölő élőhelyekre ható élőhelyrekonstrukciós jellegű beavatkozásként indokolt a környező magas vízfelhasználású erdőállományok (nemesnyarasok) és fás szárú energiaültetvények esetén faállománycsere, illetve kultúraváltás. Javasolt kevésbé vízigényes fafajok, kultúrák alkalmazása Fajvédelmi intézkedések A tervezési terület jelölő fajainak védelme alapvetően az élőhelyek megfelelő kezelésén keresztül biztosítható, a fejezetben részletezett élőhelykezelési javaslatok alapján. Specifikus fajvédelmi intézkedések nem indokoltak. A vöröshasú unka (Bombina bombina) és a mocsári teknős (Emys orbicularis) esetében alapvető a vizes élőhelyek megfelelő vízellátásának fenntartása, és a természetes élőhelyek folytonosságának, összeköttetésének megléte. A mocsári teknős (Emys orbicularis) esetében ezen túl a tojásrakásra alkalmas lazább homokos talajú élőhelyek fennmaradása biztosítja a faj megőrzését. Kiemelendő szempont a terület nagyobb csatornáinak fenntartási munkái során a mocsári teknős védelmét is szolgáló kíméletes eljárások alkalmazása: A mindenkori vízjogi engedélynek megfelelő működést biztosító fenntartási munkák elvégzése során a hínárkaszálást, nádvágást javasolt előnyben részesíteni a kotrással szemben. Az esetlegesen szükséges kotrásos karbantartást az élővilágot legkevésbé zavaró, a szaporodási és telelési időszakkal legkevésbé átfedő, augusztus 1. és október 15. közötti időszakban javasolt elvégezni. Előnyben részesítendő a félszelvényű kotrás, az érintetlenül hagyott oldalon legkorábban 2 éves visszatérési idővel. Az intézkedések a KE-6 kezelési egység területén javasolhatók. Az ürge (Spermophilus citellus) előfordulása a Natura 2000 terület határain belül a fenntartási terv készítésének idején nem igazolható, ami bizonyára összefügg azzal, hogy a számára elvileg alkalmas gyepterületek túlnyomó részén jelenleg olyan gazdálkodás (kaszálás) folyik, ami nem teszi lehetővé a faj igényeinek megfelelő tartós rövid füvű állapot fenntartását. Tekintettel arra, hogy a Natura 2000 területtel szomszédos élőhelyeken az ürgének jelentős állománya van, a legeltető gazdálkodás nagyobb térnyerésével a megfelelő élőhelyeken számítani lehet a faj megtelepedésére a tervezési területen belül is. A legeltető gazdálkodásra nagyobb terülten való áttérés, fajvédelmi szempontból a KE-2 kezelési egység területén javasolt Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében a területen monitorozás nem zajlik. A tervezés alapját jelentő 1: léptékű élőhelytérképezés, illetve a jelölő fajokra 26

27 vonatkozó zoológiai felmérés 2013-ban készült el. A további kutatás és monitorozás tekintetében ezek eredményeit tekintjük alapállapotnak. A jövőben szükséges a területen a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének és természetességének, valamint a jelölő fajok állományának nyomon követése. A jelölő élőhelyek monitorozására javasolható 5 évente az NBmR protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzése. Az élőhelyek ennél ritkábban végzett monitorozása vélhetőleg nem ad megfelelő lehetőséget az esetlegesen beinduló negatív folyamatok megváltoztatását célzó idejében történő beavatkozásra. Javasolt a jelölő élőhelyek (7230 és 6510) állományainak változását is egyegy mintavételi helyen monitorozni, erre alkalmas módszer a közösségi jelentőségű gyepekre vonatkozó módszertan. A terület jelölő állatfajainak monitorozására az NBmR protokoll szerint 3 évente végzett felmérés javasolható. Ha erre kapacitáshiány miatt nincs lehetőség, akkor minimálisan az 5 évente, az élőhelytérképezéssel azonos ciklusokban végzett monitorozás javasolható. 27

28 Mellékletek A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthető kezelési egységek megjelenítése. 28

29 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenleg működő agrártámogatási rendszerek A jelenleg hatályos Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapján a Balkányi Libegős különleges természet-megőrzési terület Balkány, Biri és Nagykálló közigazgatási területeket érintve több fizikai blokkban található. A fizikai blokkok területnagyságának megközelítőleg 85 %-a mezőgazdaságilag támogatható területre esik, melyekre agrártámogatás igényelhető. A fizikai blokkban gazdálkodó mezőgazdasági termelők számára az alábbi agrártámogatási források érhetőek el: MEPAR teljes terület támogatható Blokkazonosító (ha) terület (ha) KAT TY6Y9-D-11 52,39 46,59 - T4HC ,10 9,56 - TXTY9-Y-11 5,57 4,25 - T8N59-A-11 3,60 0,00 - T8AK9-D-11 12,28 3,25 - TWHC ,55 4,44 - TUV ,46 27,00 - TAF ,70 5,18 - Egységes területalapú támogatás (SAPS) A támogatás mértékéről évente a Vidékfejlesztési Miniszter dönt miniszteri rendeletben. A támogatási összeg megközelítőleg Ft/ha/gazdálkodási év. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó maradéktalanul tartsa be az 50/2008.(IV.24.) FVM rendeletben foglaltakat, amely a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti állapot feltételrendszereit tartalmazza. Agrár- környezetgazdálkodási támogatás (AKG) Középhosszú távú (5 gazdálkodási év) támogatási rendszer, melynek feltételeit a Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott miniszteri rendelet szabályoz. Jelenlegi, és közötti időszakban a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet hatályos. Jelen Natura 2000 területen a támogatási rendelet gyep hasznosítási irányú horizontális célprogramjai vehetőek igénybe, ugyanis a Balkányi Libegős különleges természet-megőrzési terület nem esik bele Magas Természeti Értékű Területek zónalehatárolásaiba. Szakembereink álláspontja szerint a terület hosszú távú fenntartásához elegendőek a horizontális célprogramokban elérhető kiegészítő támogatások. Az elérhető támogatás mértéke az extenzív gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 77 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 40 Eurónak megfelelő forintösszeg. Ökológiai gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 85 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 48 Eurónak megfelelő forintösszeg érhető el. 29

30 Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke 38 EUR/ha évente. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. Nem termelő mezőgazdasági beruházások A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. Rendelkezésre álló információnk alapján a területen az agrártámogatások igénybevétele a nagyobb földterülettel rendelkező, a gazdálkodásban ténylegesen érintett tulajdonosok részéről általában jellemző, ami a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatására is igaz. A terület birtokviszonyai (viszonylag nagy helyrajzi számok, osztatlan közös tulajdon nem jellemző) kedvezőek az agrártámogatások igénybevétele szempontjából Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg a Natura 2000 gyep- és erdőterületekre vonatkozóan létezik kompenzációs kifizetés. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban szántó és halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezekre a területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élőhelyvédelmi intézkedések nincsenek. A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó jelenlegi földhasználati előírások általános értelemben olyan gyephasználatot támogatnak, amely országos léptéket tekintve általában szükségesek a gyepek természetességének megőrzéséhez. Ugyanakkor általánosságukból következően nem képesek kezelni olyan helyi és speciális problémákat, amelyek éppen a jelölő értékek miatt fontosak (egyes kivételes esetekben akár ellent is mondhatnak a Natura 2000 célkitűzéseknek). A fenntartási terv egyik szerepe éppen azoknak a lokális kezelési feladatoknak a meghatározása, amelyek támogatási rendszerbe való beépítése a Natura 2000 célkitűzések szempontjából szükséges. A jelenlegi agrártámogatási rendszer további jelentős korrekcióra szoruló hiányossága, hogy nem ösztönzi a természetvédelmi szempontból fontos gazdálkodói beavatkozásokat a nem hasznosított 30

31 mezőgazdasági területeken. Egyúttal nem is teszi érdekeltté a gazdálkodót abban, hogy azok a nem hasznosított mezőgazdasági területek, amelyek éppen a hasznosítás hiánya miatt őriznek értékes közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, fajokat - megfelelő (vagy jobb illetve nagyobb) állapotban és kiterjedésben fennmaradjanak. A Balkányi Libegős fenntartási tervének tanulságai alapján az agrártámogatási rendszer módosításával, bővítésével, kiegészítésével kapcsolatban a javaslatok két szintre bontva képzelhetők el: Kötelező szint: A terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében szükséges tevékenységek, amelyeket minden Natura 2000 földhasználóra kötelező érvényűen szükséges érvénybe léptetni. Ez a kötelező földhasználati szabályok kibővítésével, illetve a meglevő szabályok módosításával/összehangolásával, és a hozzájuk kapcsolódó kompenzációs kifizetések megváltoztatásával léptethető életbe. A Balkányi Libegős Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthető eszközök a következők: - A gyepként nem hasznosítható vizes élőhelyek (mocsarak, lápok) területén a vízelvezetés, a feltörés, trágyakiszórás, szálas takarmány tárolásának tilalma, és az inváziós fajoktól való mentesítési kötelezettséget szolgáló eszközök. - A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó egyes jelenlegi szabályok felülvizsgálatával a kaszálatlanul hagyott terület nagyságának tágabb határok közötti meghatározását szolgáló eszközök. Önkéntes szint: A terület természeti állapotának javítását szolgáló eszközök, amelyek az egyes területek, kezelési egységek sajátosságainak megfelelően önkéntes vállalás alapján ösztönzik a területhasználót az élőhelyek állapotának javítására, a közösségi jelentőségű fajok populációinak erősítésére. Ezek az eszközök ilyen értelemben átmenetet mutatnak az élőhelyfejlesztésiélőhelyrekonstrukciós támogatások irányába, de nem jelentenek olyan mértékű beavatkozást, ami kifejezetten nagy beruházási igényűek. A Balkányi Libegős Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthető eszközök a következők: - A gyepként nem hasznosítható vizes élőhelyek (mocsarak, lápok) területén a cserjésedés, fásodás meghatározott (de az egyes területekre differenciált mértékű) visszaszorítását szolgáló eszközök. - Ürge élőhelyeken, vagy potenciális ürge élőhelyeken a kaszáló használatról legelő használatra való váltást szolgáló eszközök. - Az elnádasodott, elgyomosodott lápi-lápréti területek kíméletes gyepgazdálkodásra alkalmas állapotba ( lápkaszáló ) való alakítását szolgáló eszközök. - A Natura 2000 területen található szántókon a környezetkímélő növényvédő szerek használatát ösztönző eszközök. - A Natura 2000 területen található szántókon a műtrágyahasználat csökkentését ösztönző eszközök. - A Natura 2000 területen található szántók gyeppé, vagy vizes élőhellyé alakítását ösztönző eszközök. A jelenlegi támogatási rendszer nem teszi érdekeltté a gazdálkodókat a nem hasznosított 31

32 mezőgazdasági területek megőrzésében, hanem jellemzően azok eltüntetésére ösztönöz. Mivel ezek a területek nem támogatható területrészek, a támogatható terület maximalizálása érdekében a gazdálkodók gyakran eltüntetik a szegélyvegetációt, cserjéseket, kaszálják az értéktelen szénát adó, vagy vízállásos területeket is, amelyeken korábban nem folytattak intenzív jellegű gyepgazdálkodást. Ez a helyzet úgy javítható, ha agrártámogatás lesz igényelhető a nem művelt területekre, azaz nemcsak a kivett művelési ágú területekre, hanem a művelés alatt álló területek egyes részterületeire is. A Natura 2000 területek közötti koherencia biztosítása érdekében fontos lenne a természeti területek és az ökológiai hálózatba tartozó területek kedvező állapotának megőrzése a Natura 2000 területeken kívül is. A fenti problémára megoldás lehet, ha a természetvédelmi szempontból értékes, de gazdaságosan nem művelhető területek is legalább minimális mértékben támogathatóak lennének, ezáltal nem lennének teljesen haszontalanok a tulajdonosok, földhasználók számára. A támogatási rendszer kialakítása során figyelembe kellene vennie a támogatásra benyújtott terület természetvédelmi értékességét, sajátos ökoszisztéma szolgáltatásait, az ott megtalálható, elkülönülő élőhelyfoltok természetességi értékét és a jó természetességű területeken vagy részterületeken azoknak a fennmaradását segítő gazdálkodást vagy akár a nem beavatkozást kellene ösztönözni Pályázatok A tervezési területre a természetvédelmi célkitűzések megvalósításával kapcsolatos pályázat nincs folyamatban, sem tervezési fázisban Egyéb A tervezési területre nincs egyéb javaslat A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök Ld. a pont alatti táblázatban A kommunikáció címzettjei 32

33 Felhasznált A kommunikáció címzettjei: Időpont, helyszín Egyéb információ kommunikációs eszközök: a) terepbejárás a) gazdálkodók Résztvevők száma: 7 b) a Natura 2000 területtel érintett Balkány földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság b) falufórum a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett Balkány földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság d) önkormányzati közzététel a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság (Balkány) (Biri) (Nagykálló) e) honlap a) gazdálkodók től b) a Natura 2000 területtel érintett folyamatosan földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság f) érintettek e) a Natura 2000 területen illetékességi levélben vagy e- vagy működési területtel rendelkező mailben történő területi államigazgatási szervek és megkeresése és települési önkormányzatok tájékoztatása Résztvevők száma: 10 Kifüggesztés darabszáma: facebookon megosztva Kiküldött levelek darabszáma: 46 33

34 Felhasznált kommunikációs eszközök: h) sajtóesemény (sajtótájékoztató, sajtókonferencia) A kommunikáció címzettjei: Időpont, helyszín Egyéb információ a) gazdálkodók b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság u/vadon/e_misszio/mar_ velemenyezhetoek_a_na tura_2000_teruletek_fen ntartasi_tervei/ facebook ajánlás A társadalmi egyeztetés szervezése, lebonyolítása, tartalma és eredménye: 1. Falufórum időpont és helyszín egyeztetés történt Balkány Város Önkormányzatával. 2. A fenntartási tervet letölthetővé tettük és a véleményezhetőségről cikk jelent meg a kommunikációt végző szervezet honlapján. 3. A fenntartási tervek véleményezhetőségéről cikk jelent meg a Nyírséghír ( hu) térségi hírportálon. 4. A fórumot és terepbejárást megelőzően frekventált pontokon (polgármesteri hivatalok hirdető táblái, művelődési házak, boltok stb.) 4 plakát lett kihelyezve Balkányban, 4 plakát Nagykállóban és 5 Biriben. A plakát a fenntartási tervek véleményezhetőségére hívta fel a figyelmet, tartalmazta a letöltési lehetőséget, a fórum és terepbejárás időpontját és helyszínét, a véleményezés határidejét, az érintett célcsoportok felsorolását, az érintett helyrajzi számokat, az érintett Natura 2000 terület térképi megjelenítését, valamint az elérhetőségeket és a kötelező arculati elemeket. 5. Az érintettek jelentős köre a fenntartási terv társadalmi egyeztetésének folyamatáról postai levélben (és/vagy kisebb részben ben) is értesítésre került. A levél a plakáthoz hasonló tartalommal, szükség szerint a célcsoportok szerinti egyedi összeállítással került kiküldésre. A címzettek köre (amennyiben egy sor alatt több címzett van, akkor zárójelben a kiküldött levelek darabszáma) a következő volt: o Érintett önkormányzatok (3 levél) o Natura 2000 támogatást között igénybe vevő helyben élő gazdálkodók (7 levél). o Azon földrészletek tulajdonosai, amelyek a tervezési területen belül érintettek a jelölő élőhelyeket és fajokat, valamint kiemelt természeti értéket és/vagy konfliktusforrást hordozó, természetvédelmi szempontból legfontosabbnak ítélt területrészek tekintetében (10 levél, az értesített tulajdonosok az összes terület 93,7%-át fedik le). o Érintett falugazdászok (3 levél). o Nimród Vadásztársaság (Nagykálló) 34

35 o NIMRÓD Vadásztársaság Balkány (Balkány) o Kék Sólyom Vadásztársaság (Balkány) o Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség o Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság o Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság o Nemzeti Földalapkezelő Szervezet o Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltség o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság o Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetség 6. A plakátokon és a levelekben jelzett időpontban és helyszínen megtartásra került a falufórum, melyről emlékeztető és fotódokumentáció készült. A fórumon 10 fő vett részt. 7. A plakátokon és a levelekben jelzett időpontban és helyszínen megtartásra került a terepbejárás, melyről jegyzőkönyv és fotódokumentáció készült. A terepbejáráson 7 fő vett részt. 8. Az érintett önkormányzatok (Balkány, Biri, Nagykálló) 15 napra kifüggesztették a fenntartási tervet. 35

36 9. A beérkezett véleményeket és észrevételeket egy táblázatban összefoglaltuk és megküldtük a tervkészítőnek, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes természetvédelmi őrnek. A legfontosabb észrevételek, amelyek alapján a terv módosításra került: A társadalmi egyeztetés során a gazdálkodók említettek olyan veszélyeztető tényezőket (hulladék elhelyezés, illegális tőzegkitermelés), amelyek a fenntartási terv egyeztetési verziójában nem szerepeltek, így ezeket a végleges változatában a tervkészítő feltüntette. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság levélben érkezett vízvisszatartásra vonatkozó észrevételeik fenntartási tervbe illeszkedő részét a megfelelő fejezetekbe a tervező beépítette. Az érintett csatornák fenntartási munkálataival kapcsolatos javaslatukat a Natura 2000 célokkal összeegyeztethető formában építette be Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Kommunikáció címzettje Balkány Város Önkormányzata Tulajdonosok, vagyongazdálkodók Nimród Vadásztársaság (Nagykálló) NIMRÓD Vadásztársaság Balkány (Balkány) Balkányi KÉK SÓ- LYOM Vadásztársaság Alkalmazott eszköz plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés Visszajelzett? (tartalom) Hogyan? Beépült a tervbe? Hogyan? Ha nem épült be, miért? nem igen fórumon megjelentek igen nem nem nem Kék Sólyom Vadász- plakát nem A társadalmi egyeztetés során a gazdálkodók em lítettek olyan veszélyeztető tényezőket (hulladék elhelyezés, illegális tőzegkitermelés), amelyek a fenntartási terv egyeztetési verziójában nem szerepeltek, így ezeket a végleges változatában a tervkészítő feltüntette.

37 társaság Érintett falugazdász Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés plakát levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati nem nem igen (nem tett észrevételt, azt nyilatkozta, hogy nem jogosult eljárni) levélben - - nem igen (észrevétellel nem él) ben - - nem nem nem nem igen (nem illetékes eljárni) levélben - - nem

38 Erdészeti Igazgatóság, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltség Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés önkormányzati kifüggesztés levél értesítés sajtómegjelenés önkormányzati kifüggesztés igen (a tervet elfogadásra javasolják igen igen levélben - - levélben, ben fórumon és terepbejáráson megjelentek, írásban javasoltak igen igen A vízvisszatartásra vonatkozó észrevételeik fenntartási tervbe illeszkedő részét a megfelelő fejezetekbe beépítette. Az érintett csatornák fenntartási munkálataival kapcsolatos javaslatukat a Natura 2000 célokkal összeegyeztethető formában építette be. Véleményüket a szakmai tervező figyelembe vette nem nem nem nem nem nem

39 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 39

40 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Az érintett tervezési terület a Közép-Nyírség kistájon helyezkedik el. A terület alapkőzete savanyú homok, környezetében karakteres domborzatú homokbuckás táj jellemző. A tervezési terület jelentős kiterjedésű, észak-déli irányú egykori ősi folyómederben kialakult buckaközi nyírvízlapos, amely a környező talajvizek és csapadékvizek befogadójaként a lápi vegetáció jó állapotú maradványait őrzi. A környező magasabb térszíneken, ahol eredendően homoki erdő és sztyeppvegetációt feltételezünk, ma főként ültetvényszerű erdők akácosok), kisebb részben szántók, foltokban másodlagos homokgyepek is fennmaradtak Éghajlati adottságok A terület a mérsékelten meleg (néhol már mérsékelten hűvös) és száraz-mérsékelten száraz éghajlatú Közép-Nyírség kistájban helyezkedik el, közel óra évi napsütéssel, melyből nyáron óra, télen óra jellemző. A hőmérséklet évi átlaga 9,4-9,7 C, míg a vegetációs időszakban 16,6-16,9 C. A 10 C hőmérsékletet meghaladó napok száma évente 195 nap, míg a fagymentes napok száma 190 nap körül van. A hőmérsékleti maximum 34-34,5 C, míg a minimum C. Az évi csapadékösszeg mm, míg ÉK-en kevéssel 580 mm feletti, addig ÉNy-on 530 mm alatt marad. A hótakarós napok száma 40-42, átlagos vastagsága 18 cm. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, DNy-i és É-i, a szél sebessége 3 m/s körüli. A tervezési terület éghajlati adottságai jelenleg megfelelőek a kijelölés alapjául szolgáló lápi-lápréti jellegű élőhelyek (így az azokon előforduló közösségi jelentőségű fajok) fennmaradásához. Azonban tekintve a lápi jellegű, nedves és hűvös mikroklímát igénylő élőhelyek érzékenységét az éghajlat kisebb mértékű szárazodása, melegedése is kedvezőtlen irányú változásokat indíthat el Vízrajzi adottságok A tervezési terület a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területéhez tartozik. Legfőbb vízfolyása a tervezési terület tengelyében haladó VII/3. (Balkányi) - folyás, egykori természetes, időszakos patak nyomvonalán kialakított belvízelvezető csatorna, illetve az ebbe beletorkolló Gyilkos-tói VII/3-3 szivárgó. A XIX. századi vízrendezésekig a terület középső részén időszakos, lassú, szétterülő vízfolyás volt jellemző, míg peremein kisebb lokális lefolyástalan lápok voltak. A terület mélyebb részein ma is rendszeres a - tavasztól őszig folyamatosan csökkenő cm-es felszíni vízborítás, amely május-júniusig, csapadékosabb években egész éven át kitarthat. A terület jelölő élőhelyei és fajai többé-kevésbé alkalmazkodtak a jelenlegi, mesterségesen befolyásolt vízrajzi adottságokhoz, de a visszatérő beavatkozások (elsősorban a csatornakotrás) hosszabb távon kumulálódó, kedvezőtlen változásokat okozhatnak, A területen számos kisebb árok is található, melyek lokálisan kiszárító hatásúak az élőhelyekre. Állóvizek nincsenek Talajtani adottságok A tervezési területet magába foglaló Közép-Nyírség kistáj területének több, mint felét (58%) kovárványos barna erdőtalaj alkotja. A kistáj 13%-án futóhomok jellegű talajok vannak, 6%-án 40

41 pedig humuszos homoktalajok. A kistáj É-i határa menti löszös üledéken jó termékenységű, réti csernozjom talajok fordulnak elő. A széles mélyedések hidromorf talajképződményei közül a meszes réti talajok találhatóak a legnagyobb kiterjedésben. A tervezési terület jelentős részén vastag tőzegrétegen kialakult rétlápi talajok, lápos réti talajok találhatók. A talajvíztől nem befolyásolt magasabb térszínű területeken alacsony humusztartalmú homoktalajok jellemzőek Természeti adottságok A területen az alapvető élőhelyi-biotikai sajátosságok pontos felmérésére 2013 június középső dekádjában 1: alapléptékű élőhelytérképezés történt. Az Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási rendszer kritémiumainak megfelelő módszertannal, az Á-NÉR 2011 kategóriarendszerét felhasználva elkészült élőhelytérkép pontos képet ad az élőhelyek aktuális kiterjedéséről, természetességéről, egyes veszélyeztető tényezőiről, és egyúttal alapját képezi a közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetve a kezelési egységek meghatározásához, és a természetvédelmi kezelési javaslatok kidolgozásához. A felmérés alapján a terület főbb élőhelytípusai (illetve azok gyakorlati szempontból egybevont csoportjai, vagy részkategóriái) a következők: Élőhely egyszerűsített neve Á-NÉR kód Kiterjedés (hektár) Arány (%) Nem tőzegképző nádasok B1a 3,22 2,31 Tőzeges talajú nádasok B1b 1,31 0,94 Egyéb mocsári vegetáció B2; B3 1,17 0,84 Lápi zsombékosok; zsombékos jellegű magassásosok B4; B4xB5 B5xB4 19,65 14,12 Magassásosok B5 21,71 15,60 Csatornák mocsári növényzete BA 4,99 3,59 Natura 2000 élőhely megfeleltetés (Az Á-NÉR 2011 megfeleltetés alapján) 7230 élőhelynek megfeleltetve Kékperjés rétek D2 0,09 0, élőhelynek megfeleltetve Mocsárrétek, kaszálórétek D34; D34xOB 33,05 23, illetve 6510 élőhelynek megfeleltetve Fűzlápok J1a; J1axRB 7,02 5,04 91E0* élőhelynek megfeleltetve Jellegtelen vizes élőhelyek OA 5,67 4,07 Jellegtelen üde gyepek OB 10,59 7,61 Jellegtelen száraz és félszáraz gyepek Őshonos puhafás facsoportok és üde cserjések OC; OCxOB 6,74 4,84 RA, RB, P2axRB 8,93 6,42 Tájidegen fasorok, facsoportok S7; S1 1,61 1,16 Szántók, parlagok T1, T10 8,96 6,44 Fásszárú energiaültetvények T12 4,44 3,19 A Balkányi Libegős központi részét buckaközi mélyedésben elhelyezkedő lápterület adja, ahol az egykori szélesen szétterülő időszakos természetes patak (Görény folyása) környezetében egykor bőséges és tartós, de ma is számottevő vízborításhoz alkalmazkodó lápi, valamint annak peremi, szárazabb részein található, a hagyományos gazdálkodás révén kialakult kaszálóréti növényzet a 41

42 XIX. század végétől jellemző erőteljes emberi beavatkozások (lecsapolás, lokális feltöltések és feltörések) ellenére is fennmaradt. A központi részhez keletről csatlakozik két elszigetelt, kisebb, az eredeti természetes vízfolyáshoz közvetlenül nem kapcsolódó lápterület, amelyek kiszáradása valamivel erőteljesebb mértéket mutat. A tervezési területen található fátlan lápi élőhelyek természetes folyamata az emberi beavatkozás hiányában történő kisebb vagy nagyobb (akár teljes záródásig jutó) cserjésedés, erdősödés, ami hosszabb távon a jelölő élőhelyek visszaszorulásához vezethet (a 6510 kódú kaszálórétek esetén a teljes eltűnéshez is). A spontán eredetű, kisebb területű, de esetenként erdőszerűen záródott puhafás állományok aránya jelenleg is jelentős, ám ezek jelenlegi kiterjedésükben fontosak az élőhelyi és tájképi sokféleség szempontjából. A kissé kiemelkedő térszínű területeken másodlagos, a XX. század folyamán alkalmanként feltört, meglehetősen jellegtelen száraz, félszáraz gyepek találhatók A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) két jelölő élőhelytípust ad meg a területre vonatkozóan (6510 és 7230). A fenntartási tervet megalapozó felmérések alapján további három közösségi jelentőségű élőhelytípus (6410, 6440, 91E0*) mutatható ki a területen, de csekély reprezentativitásuk miatt nem javasolhatók a terület jelölő élőhelyeinek sorába. Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Reprezentativitás adatlap (SDF) szerint (A-D) C Reprezentativitás az aktuális felmérés alapján (A-D) 7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek B B nem szerepel D 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagmemosódásos talajokon (Molinion caerulae) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei nem szerepel D C 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) nem szerepel D A Natura 2000 adatlap (SDF) szerinti jelölő élőhelytípusok részletes jellemzése: Élőhely neve: Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Élőhely kódja: 6510 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően nagyobb összefüggő foltokban, gyakran más élőhelyekkel (mocsárrétek, mocsarak) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő. Élőhely területi aránya: 10,5% A Natura 2000 adatlapon 5% szerepel. Az eltérés 42

43 oka technikai: a fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról. Emellett figyelembe szükséges venni, hogy a 6440 élőhelykódú mocsárrétekkel rokon élőhelyről van szó, a két közösségi jelentőségű élőhelytípus határélőhelyeken dinamikus kapcsolatban áll egymással, a környezeti háttérviszonyok és a kezelési módok kis változása is egymásba való átalakulásukat okozhatja. Megítélésük, elhatárolásuk ezért jelentős változásokat mutat ugyanazon a területen belül is. Élőhely kiterjedése a területen: 14,08 hektár. Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti D34 (mocsárrétek) élőhelytípus egyes altípusainak megfelelő állományok. A területen a 6440 kódú mocsárréti állományokkal rokon összetételűek. Magas füvű, többszintű, kétszikűekben gazdag, kaszálással kezelt élőhely. Állományalkotói a réti csenkesz (Festuca pratensis), csomós ebír (Dactylis glomerata), franciaperje (Arrhenatherum elatius), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus),réti perje (Poa pratensis). Kaszálórétekre jellemző fajai a szarvas kerep (Lotus corniculatus), tejoltó galaj (Galium mollugo), közönséges galaj (Galium verum), réti margitvirág (Leucanthemum vulgare), nagyvirágú kakascímer (Rhinanthus angustifolius), őszi vérfű (Sanguisorba officinalis). Nedvesebb foltjaiban a 6440 élőhelytípus irányába mutató fajokban (réti kakukkszegfű - Lychnis flos-cucululi, réti boglárka - Ranunculus acris, pompás kosbor - Orchis elegans, mocsári gólyahír - Caltha palustris, berki sás Carex cuprina) gazdagabb. Inváziós fajok csak nagyon kis mennyiségben jellemzők állományaiban. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhelytípus foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint többségükben 4-es és 3-as természetességűnek minősülnek, azaz az optimálisnál kisebb-nagyobb mértékben szegényesebb, de nem kifejezetten degradált állományok. Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhely aktuális veszélyeztetettsége, amennyiben a művelési ágnak megfelelően kezelik, viszonylag alacsony, 43

44 viszont elszegényedéssel, az élőhelyen belüli változatosság csökkenésével így is lehet számolni. Regenerációs képessége a területen közepesnek mondható. Potenciális veszélyeztetettsége az élőhely esetleges megszűnéséből (beszántás, erdősítés) adódik, amivel szemben a Natura 2000 státussal biztosított védelem megfelelő biztosítéknak tekinthető. Mivel aktív emberi tevékenység (kaszálás) által fenntartott élőhelytípusról van szó, a kezelés esetleges felhagyásával is számolni lehet potenciális veszélyeztető tényezőként. Veszélyeztető tényezők: A megszűnés (beszántás, energiacélú ültetvény telepítése) a közelmúltban az élőhely jelentős arányú csökkenésével járt a közelmúltban, jelenleg ennek csekély az esélye. A környező szántók irányából vegyszer és tápanyagterhelésre lehet számítani, a szomszédos energiaültetvények magas vízfelhasználása pedig az élőhely kiszáradását okozhatja. A kaszálás jelenlegi módja hosszabb távon homogenizálja a gyepeket. A nedves időben végzett munka, (akár egyéb gépjárművek közlekedése) roncsolja a gyepek talaját. A kaszálás esetleges jövőbeli felhagyása az élőhely elszegényedését majd megszűnését okozhatja. Az élőhelyen, illetve környezetében több inváziós növényfaj is előfordul, csekély mennyiségük miatt ezek egyelőre nem tekinthetők jelentős veszélyeztető tényezőnek. Élőhely neve: Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Élőhely kódja: 7230 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően nagyobb összefüggő foltokban, gyakran más élőhelyekkel (egyéb vizes élőhelyek, mocsarak, üde gyepek, üde cserjés-fás növényzet) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő. Élőhely területi aránya: 14,15% A Natura 2000 adatlapon 20% szerepel. A csekély eltérés oka részben technikai: a fenntartási terv készítését megelőző felmérések pontosabb képet adtak a jelölő élőhely kiterjedésének arányáról. Természeti jellegű ok, hogy a területen kis mértékben növekszik a cserjés növényzet borítása, ami részben a jelölő élőhelyet is érinthette. Élőhely kiterjedése a területen: 19,65 hektár. 44

45 Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti B4 (lápi zsombékosok) élőhelytípus és annak más élőhelyekkel való átmenetei feleltethetők meg a területen. Az állományok többsége kifejezetten karakteres zsombéksemlyék szerkezet mutat, cm magas zsombéklábakkal, olykor kiterjedt semlyékekkel. Meghatározó zsombékalkotó elem a zsombéksás (Carex elata), de egyes foltokban a dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) aránya is jelentős. A rostostövű sás (Carex appropinquata) mint zsombékalkotó csupán a terület keleti oldalának fűzlápjai peremén figyelhető meg. Az élőhelytípusban magassásos és egyéb mocsári jellegű vegetációmozaikok és lápcserjés-puhafás foltok is előfordulnak, az ilyen élőhelyekkel átmenete folytonos. Az állományok a kifejezetten jó szerkezeti jellemzők ellenére lápi specialista fajokban szegények, viszont a vizes élőhelyek generalista társulásalkotói jelentős arányban és diverzitással vannak jelen. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhelytípus foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint többségükben 4-es természetességűnek minősülnek, de jelentős az 5-ös természetességű foltok aránya. Kisebb állományfoltok jellegtelenségük miatt 3-as természetességi értékűek. Kifejezett degradáltság nem, ugyanakkor egyfajta szegényesség jellemző az élőhelytípusra. Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhelytípus közvetlen veszélyeztetettsége csekély, az élőhelyi adottságok, a viszonylag jelentős kiterjedés és a táji környezet jelenleg megfelelnek a tartós fennmaradáshoz. Regenerációs képessége a területen a térség hasonló élőhelyeivel összehasonlítva viszonylag jó. Hosszabb távon viszont komoly potenciális veszélyeztetettséggel kell számolni (elsősorban a megfelelő vízellátást illetően). Aktuális veszélyeztető tényezőként bizonyos emberi beavatkozások (pl. égetés, kaszálás) károsítják az élőhelyet. Veszélyeztető tényezők: Visszatérő, és az élőhely jelentős részét érintő probléma az égetés. Kisebb területen az állományba való belekaszálás, hulladékelhelyezés, gépjármű közlekedés, vadkárosítás, cserjésedés, inváziós fajok - süntök (Echinocystis lobata), magas aranyvessző (Solidago gigantea), zöld juhar (Acer 45

46 negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa) - terjedése, és pontszerűen illegális tőzegkitermelés veszélyeztet. Kisebb árkok lecsapoló hatása miatt egyes állományrészekben problémát jelent a kiszáradás, ami hosszabb távon potenciálisan a teljes élőhelyre kiterjedhet. A környező területek magas vízfelhasználású faültetvényei kiszárító hatásuk miatt veszélyeztethetik az élőhelyet. A Natura 2000 adatlapon (SDF) nem szereplő, jelölő élőhelytípusnak nem javasolható, de a területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípus részletes jellemzése: Élőhely neve: Kékperjés láprétek meszes, tőzeges, vagy agyagmemosódásos talajokon (Molinion caerulae) Élőhely kódja: 6410 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Egyetlen kicsiny foltban fordul elő, gyomos mocsári vegetáció és tájidegen fafajú erdőállomány közötti sávban. Élőhely területi aránya: 0,06% A Natura 2000 adatlapon nem szerepel, igen kis kiterjedése miatt nem releváns. Élőhely kiterjedése a területen: 0,09 hektár. Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti D2 (kékperjés rétek) kategóriának felel meg. Állományalkotó faj a nádképű kékperje (Molinia arundinacea), mellette többnyire gyomok és zavarástűrő fajok, illetve néhány üde réti-mocsári generalista faj fordul elő. A specialisták közül a csermelyaszat (Cirsium rivulare) van jelen kis állományban. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhelytípus egyetlen foltja a Németh-Seregélyes skála szerint többségükben 2-es természetességűnek minősül, erősen gyomos, leromlott állapotú. Élőhely veszélyeztetettsége: Az egyetlen élőhelyfoltot megsemmisülés fenyegeti. Regenerációs képessége a területen rendkívül csekély. 46

47 Veszélyeztető tényezők: Elszigetelt állománya telepített nemesnyaras és gyomos mocsár közé ékelődött, ahol az esetleges fenntartást biztosító kaszálás, legeltetés nem folytatható. A nemesnyaras feltételezhető kiszárító hatása és árnyalása miatt a társulásalkotó fajok eltűnése várható. Valószínűsíthető emellett a teljes becserjésedés. Élőhely neve: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően nagyobb összefüggő foltokban, gyakran más élőhelyekkel (jellegtelen száraz gyepek, zsombékosok, mocsarak) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő. Élőhely területi aránya: 13,6% A Natura 2000 adatlapon nem szerepel. Állományai viszonylag szegényesek, kevéssé természetesek, ami nem indokolja jelölő élőhelyként való feltüntetését. Emellett figyelembe szükséges venni, hogy a 6510 élőhelykódú kaszálórétekkel rokon élőhelyről van szó, a két közösségi jelentőségű élőhelytípus határélőhelyeken dinamikus kapcsolatban áll egymással, a környezeti háttérviszonyok és a kezelési módok kis változása is egymásba való átalakulásukat okozhatja. Megítélésük, elhatárolásuk ezért jelentős változásokat mutat ugyanazon a területen belül is. Élőhely kiterjedése a területen: 18,97 hektár. Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti D34 (mocsárrétek) élőhelytípus egyes altípusainak megfelelő állományok. A területen a 6510 kódú kaszálórét állományokkal rokon összetételűek. Magas füvű, többszintű, legeltetéssel illetve kaszálással kezelt élőhely. Állományalkotói a réti csenkesz (Festuca pratensis), réti perje (Poa pratensis), fehér tippan (Agrostis stolonifera), berki sás (Carex cuprina), illetve kisebb-nagyobb foltokban uralkodó a leromlásra utaló tarackbúza (Elymus repens), siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), borzas sás (Carex hirta). Elegyfajként a mocsárrétek generalistái, zavarástűrői jellemzőek. Inváziós fajok csak nagyon kis mennyiségben jellemzők állományaiban. 47

48 Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhelytípus foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint 3-as természetességűnek minősülnek, azaz többnyire szegényes, jellegtelen, de nem kifejezetten degradált állományok. Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhely aktuális veszélyeztetettsége, amennyiben a művelési ágnak megfelelően kezelik, viszonylag alacsony, viszont elszegényedéssel, az élőhelyen belüli változatosság csökkenésével így is lehet számolni. Regenerációs képessége a területen jónak mondható. Potenciális veszélyeztetettsége az élőhely esetleges megszűnéséből (beszántás, erdősítés) adódik, amivel szemben a Natura 2000 státussal biztosított védelem megfelelő biztosítéknak tekinthető. Mivel aktív emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés) által fenntartott élőhelytípusról van szó, a kezelés esetleges felhagyásával is számolni lehet potenciális veszélyeztető tényezőként. Veszélyeztető tényezők: A kaszálás jelenlegi módja hosszabb távon homogenizálja a gyepeket, a legeltetés túlzott mértéke (ami nem általában jellemző, csak egyes foltokban) hasonlóan hathat. A nedves időben végzett munka, (akár egyéb gépjárművek közlekedése) roncsolja a gyepek talaját. Egyelőre csekély mértékű inváziós veszélyt jelent az Asclepias syriaca jelenléte. A kaszálás és legeltetés esetleges jövőbeli felhagyása az élőhely elszegényedését majd megszűnését okozhatja. Potenciális jövőbeli veszélyeztető tényező a kiszáradás. Élőhely neve: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja: 91E0* Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Jellemzően kisebb, elszigetelt foltokban, szántóktól és tájidegen erdőállományoktól körülvéve, többnyire más élőhelyekkel (többé-kevésbé gyomos mocsári-lápi élőhelyek, üde gyepek) mozaikot, illetve átmenetet alkotva fordul elő. Élőhely területi aránya: 5,05% A Natura 2000 adatlapon nem szerepel. Állományai 48

49 többnyire szegényesek, kevéssé tipikusak, ami nem indokolta jelölő élőhelyként való feltüntetését. Élőhely kiterjedése a területen: 7,02 hektár. Élőhely jellemzése: A közösségi élőhelytípusnak a területen a nemzeti élőhelyosztályozási rendszer (Á-NÉR 2011) kategóriarendszere szerinti J1a (fűzlápok) élőhelytípus feleltethető meg a területen. Felső szintjét a rekettyefűz (Salix cinerea) zárt cserjése, néhol törékeny fűz (Salix fragilis) fehér nyár (Populus alba) faállomány alkotja. Gyepszintjében többnyire szegényes, mocsári generalisták csekély borítása jellemző. Karakteresebb, tartósabb vízállású, egyúttal kevésbé zárt foltjaiban lápi specialista fajok (rostostövű sás - Carex appropinquata, dárdás nádtippan - Calamagrostis canescens, csermelyaszat - Cirsium rivulare) is megjelennek. Bár a szomszédos területeken jelentős a gyomosodás és előfordul egyes inváziós fajok (magas aranyvessző - Solidago gigantea) terjedése, az élőhelyen belül ezek csak a peremeken jelentkeznek. Az élőhelytípus jelentős része zsombékosok (7230 kódú jelölő élőhely) becserjésedésével jött létre. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhelytípus foltjai a Németh-Seregélyes skála szerint többségükben 3-as, részben 4-es természetességűnek minősülnek, kis kiterjedésben 2-es természetességű. Kifejezett degradáltság csak a peremi részeken figyelhető meg, ugyanakkor egyfajta szegényesség jellemző az élőhelytípus nagy részére. Élőhely veszélyeztetettsége: Az élőhelytípus meglehetősen veszélyeztetett, a viszonylag kis kiterjedés, elszigeteltség, a környező nem természetes táji környezet, és az élőhelyi adottságok romlása (kiszáradás) miatt. Regenerációs képessége a területen közepesnek mondható. Természetvédelmi szempontból sem egyértelmű cél az élőhely ilyen arányú fenntartása jelen formájában, sokkal kívánatosabb a fátlan lápi élőhellyé (elsősorban 7230 kódú jelölő élőhely) való rekonstrukció. Veszélyeztető tényezők: Elsődleges veszélyeztető tényező a kiszáradás a kisebb árkok lecsapoló hatása, a környező nemesnyarasok nagy vízfelhasználása, és önmagában a lápcserjés nagy 49

50 párologtatása miatt. Kisebb területen inváziós fajok - süntök (Echinocystis lobata), magas aranyvessző (Solidago gigantea), gyalogakác (Amorpha fruticosa) - terjedése, és a vadállomány magas aktivitása veszélyezteti A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen közösségi jelentőségű növényfajok előfordulása nem ismert A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési terület Natura 2000 adatlapja (SDF) három jelölő állatfajt ad meg a területre vonatkozóan (vöröshasú unka - Bombina bombina, mocsári teknős - Emys orbicularis, ürge - Spermophilus citellus). A fenntartási tervet megalapozó felmérések egy további közösségi jelentőségű állatfajt (dunai tarajosgőte - Triturus dobrogicus) mutattak ki a területen, azonban ez utóbbi jelölő fajként való nyilvántartásba vétele nem indokolt. Irányelv melléklete Faj név Állomány adatlap szerint (A-D) Aktuális állomány felmérés szerint (A-D) II. vöröshasú unka (Bombina bombina) C C II. mocsári teknős (Emys orbicularis) B C II. ürge (Spermophilus citellus) B D II. dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) nem szerepel D A Natura 2000 adatlap (SDF) szerinti jelölő állatfajokra vonatkozó részletes információk Vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Az faj előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. A területen állandó, de nem tömeges megjelenésű. A mélyebb, vizes biotópokban, valamint a csatornákban koncentrálódik az állomány nagy része. Optimális peterakó vizek, csak csapadékosabb években alakulnak ki. Ez limitálja a szaporodás nagyságát. Állománynagyság (jelöléskor): C (számszerű állománynagyság nem ismert) 50

51 Állománynagyság (tervkészítéskor): C. ( kifejlett egyed) A vizsgálat módszere vizuális megfigyelés volt, kiegészítve hang alapján történő felméréssel. A terület három élőhely típusát vizsgáltuk, a vízzel rendelkező csatornák, a mélyebb, nedves területek és a magasabb, szárazabb területek. A területek mérete miatt, a mintavételeket 100 m²-es sávokban végeztük. Az állomány nagysága a mindenkori vízborítás mértékével arányosan, jelentősen változhat. Állomány változásának tendenciái és okai: Olyan adatok, amiből állományváltozási tendenciák levonhatók, nem állnak rendelkezésre. Időszakos állományváltozás legjelentősebb oka a vízellátás, ami igen radikális egyedszám változást is eredményezhet. Jelentősebb vízborításnál, mivel nagyságrendekkel nőhet a szaporodásra alkalmas vizek mérete és javulhat a minősége is, az állomány egy szaporodási időszak alatt, a többszörösére nőhet. Tartós kiszáradás esetén a faj egyedszáma a nullához közelíthet. Faj veszélyeztetettsége: A faj veszélyeztetettsége a területen igen csekély mértékű. Veszélyeztető tényezők: A fajt jelenleg élőhelyeinek gyakorta előforduló, szándékos felégetése veszélyezteti, de ez csak időszakosan csökkenti állományát. Hosszabb távon a klímaváltozással járó kiszáradás okozhat állományveszteséget. Mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Az faj előfordulási viszonyai a 3. Térképek fejezetben láthatók. Bár a terület nem nevezhető optimális teknős élőhelynek, a faj jelen van. Igaz, az állandó állomány nem nagy, de ez folyamatosan kiegészül a kóborló példányokkal. Az egyedszámot főleg a vizek mérete felépítése, valamint, ebből fakadóan, a táplálékbázis mennyisége és jellege szabályozza. Nincs stabil, állandó élőhelyet biztosító állóvíz. A csatornák talán elég táplálékot biztosítanak, de a vízellátásuk változó és nem megfelelőek a telelés szempontjából. A növényzet összetétele és mérete nem kedvező a faj számára. A környéken van tojásrakásra alkalmas hely, ami szerencsés, mivel az egyik legerősebb veszélytényező, az élőhely és tojásrakó hely távolsága, illetve a köztük lévő terület jellege. 51

52 Állománynagyság (jelöléskor): B (számszerű állománynagyság nem ismert) Állománynagyság (tervkészítéskor): C (5-15 kifejlett egyed). A mintavétel módszere a vizuális megfigyelés volt, kiegészítve nyomok, illetve tojásrakó helyek keresésével. A mintavételek időszakában összesen hat példányt regisztráltunk. Ebből négy példány a Balkányi folyásban, egyet a Gyilkos-tói szivárgóban, valamint egyet magasabb szinten, a víz felé tartva figyeltünk meg. Mivel a potenciális élőhelyek mérete kicsi, ez a szám közel lehet a valós állománymérethez. A területen megjelenhetnek átvándorló egyedek, főleg a tojásrakó helyet kereső nőstények. Állomány változásának tendenciái és okai: Olyan adatok, amiből állományváltozási tendenciák levonhatók, illetve magyarázhatók, nem állnak rendelkezésre. Az állomány mérete kismértékben változhat magasabb vízállás mellett, de a növekedés nem lehet jelentős. Tartós vízállások megjelenése vonzhat ide több példányt, de ez csak akkor jelentene tartós állománynövekedést, ha a táplálékbázis, vízi csigák, férgek, stb, állománymérete elégséges lenne az eltartáshoz. Faj veszélyeztetettsége: A faj veszélyeztetettsége a területen csekély mértékű. Veszélyeztető tényezők: A fajt jelenleg élőhelyeinek gyakorta előforduló, szándékos felégetése veszélyezteti, de ez csak időszakosan csökkenti állományát. Ugyancsak időszakosan jelentkező veszélyeztető tényező a csatornák teljes szélességben, és esetleg nem megfelelő időszakban történő kotrása. Hosszabb távon a klímaváltozással járó kiszáradás okozhat állományveszteséget. Ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A fajnak állandó állománya nincs a területen. A jelölés időszakában kisebb állománya volt a terület északi végének száraz gyepjeiben. Megjegyzendő egyúttal, hogy az ürge jelentős populációja él jelenleg is a Natura 2000 területtel elkeskenyedő délnyugati nyúlványával déli irányban közvetlenül szomszédos homoki gyepekben. Állománynagyság (jelöléskor): B (számszerű állománynagyság nem ismert) 52

53 Állománynagyság (tervkészítéskor): D (állandó szaporodó állomány nincs) Állomány változásának tendenciái és okai: Olyan adatok, amiből állományváltozási tendenciák levonhatók, illetve magyarázhatók, nem állnak rendelkezésre. Faj veszélyeztetettsége: A faj veszélyeztetettsége olyan értelemben értelmezhető, hogy van-e esély újbóli megjelenésére. Ilyen értelemben közepesen veszélyeztetett, mivel elégséges kiterjedésben vannak a számára - megfelelő kezelés esetén - alkalmas élőhelyek, és közvetlen közelben található kolonizációra alkalmas állomány. Másrészt viszont a potenciálisan alkalmas gyepek kezelése jelenleg nem ideális a faj számára. Veszélyeztető tényezők: Elsődleges veszélyeztető tényező, hogy a faj számára elvileg alkalmas száraz gyepek túlnyomó részében nem biztosított a tartósan rövid füvű állapot, ugyanis jelenleg ezeket a füves élőhelyeket nem legeltetik, hanem kaszálják A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név elevenszülő gyík rostostövű sás Tudományos név Zootoca vivipara Carex appropinquata Védettség (V, FV) FV V Jelentőség A 7230 élőhely jelentős állatfaja A 7230 élőhelytípus jelentős faja csermelyaszat Cirsium rivulare V A 6410 és 7230 élőhelytípus védett faja pompás kosbor egypelyvás csetkáka dárdás nádtippan Orchis laxiflora subsp. elegans Eleocharis uniglumis Calamagrotis canescens V V nem védett zsombéksás Carex elata nem védett A 6440 és 6510 élőhelytípus védett faja A 6440 élőhelytípus védett faja A 7230 élőhelytípus állományalkotó faja A 7230 élőhelytípus állományalkotó faja 53

54 1.3. Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás A területhasználatot a CORINE felszínborítási adatbázis ( táblázat) és a helyrajzi számok ( táblázat) alapján egyaránt jellemeztük táblázat: Főbb művelési ágak aránya a CLC50 alapján Kategória Kiterjedés (ha) Terület (%) erdő 17,05 12,25 szántó 51,17 36,75 cserjés és/vagy lágyszárú növényzet 43,33 31,15 gyep 27,65 19,85 Összesen 139,17 100, táblázat: Főbb művelési ágak aránya földhivatali nyilvántartás alapján Művelési ág Kiterjedés (ha) Arány (%) rét 83,5 60,00 erdő 1,8 1,35 gyep 23,4 16,85 szántó 14,0 10,00 művelésből kivett 8,0 5,75 mocsár 8,4 6,00 Összesen 139, Tulajdoni viszonyok A tervezési területen a tulajdonosi viszonyok szektoronként a következők: Tulajdonos Terület arány (%) Magántulajdon 99,30 Önkormányzati tulajdon 0,02 Állami tulajdon 0,60 Mezőgazdasági termelőszövetkezet 0,08 A területek legnagyobb hányada magántulajdonban van. A tervezési területet érintően nincs a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében levő földterület. 54

55 Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság A szántóként használt területek aránya csekély, ezeken jellemzően napraforgó és kukorica termesztése folyik. Mintegy 4,5 hektáron fásszárú energiaültetvény található. A szántók a terület déli részén helyezkednek el, a közelmúltban (de még a Natura 2000 kijelölés előtt) feltört gyepek helyén, gyakorlatilag a 6510 kódú kaszálóréti élőhelyekével azonos termőhelyen. A gyepek nagy részét kaszálóként használják, jellemzően évente egy alkalommal kaszálnak. Legeltetés (juh állománnyal) a terület nyugati felének déli és középső részén található gyepeken folyik. Mintegy 20 évvel ezelőttig a jelenlegi zsombékosok területének jelentős részén is kaszált gyepek voltak, de a termőhely megváltozása (elvizenyősödése) miatt ez ellehetetlenült Erdészet A területen üzemtervezett erdő nem található, erdőgazdálkodási tevékenység nem folyik Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A terület az I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzetben helyezkedik el. A körzetben vadgazdálkodás jellegét az apróvadas területek határozzák meg, de sok átmeneti jellegű (apróvad, nagyvad) területet is tartalmaz. A tervezési területen és környékén (köszönhetően a viszonylag magasabb erdősültségének) gím is előfordul a terítékben. A területet érintő vadgazdálkodási egységek kódszáma, neve és telephelye: Balkányi Kék Sólyom Vadásztársaság A területet érintő természetvédelmi korlátozások kiterjednek a vadászati és vadgazdálkodási berendezések elhelyezésére, élőhely-rekonstrukcióra, vadföldművelésre, mesterséges vadtenyésztésre, az alkalmazható vadászati módokra, a vadászati idények és vadászható vadfajok helyi korlátozására. Érvényben lévő vadgazdálkodási tervek: I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. Balkányi Kék Sólyom Vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: december 15. Jóváhagyta: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály. A vadsűrűség lokálisan problémát okoz, különösen a terület keleti részén levő fás-cserjés lápterületeken figyelhető meg ennek hatása. Horgászat a tervezési területen nem jellemző, csupán a nagyobb csatornák könnyebben megközelíthető szakaszain jelennek meg alkalmilag horgászok Vízgazdálkodás 55

56 A terület vízgazdálkodására a Lónyay-főcsatorna alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve irányadó. Konkrétan a vízgyűjtó-gazdálkodási terv által érintett víztest a Balkányi Libegős területén nem található. A terv által megjelölt célkitűzések összhangban vannak a fenntartási tervben megjelölt Natura 2000 célkitűzésekkel és javaslatokkal. A Balkányi Libegős esetében vízgazdálkodási szempontból kiemelt szerepe van a lápi jellegű jelölő élőhelyek fennmaradásához szükséges vízellátás biztosításának. A terület fő vízfolyása VII/3. (Balkányi) - folyás, egykori természetes, időszakos patak nyomvonalán kialakított belvízelvezető csatorna, illetve az ebbe beletorkolló Gyilkos-tói VII/3-3 szivárgó, melyek üzemeltetője a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat. A terület élőhelyeinek hosszú távú biztonságos vízellátásának érdekében javasolható szabályozható vízvisszatartó műtárgy, vagy műtárgyak létesítése, amelyek - nem meggátolva a tél végi, kora tavaszi illetve esetleg más időszakban olykor fellépő, természetvédelmi szempontból sem kedvező belvíztöbblet átvezetését - megakadályozzák, hogy száraz időszakban a lápi élőhelyek fennmaradásához szükséges vízmennyiség eltávozzék a területről. A vízvisszatartás megvalósítása ezeken a csatornákon csak - a jelen fenntartási terv keretein túlmutató - előzetes tervezés alapján lehetséges. A kisebb, vízjogi üzemletetési engedéllyel nem rendelkező árkok esetében, amelyek a peremi lápterületek kiszáradását fokozzák, a teljes elzárás indokolt Turizmus A területen a turizmus nem jellemző, alkalmi látogatók azonban előfordulhatnak. A terület közvetlen környezetében ismert rally útvonal halad keresztül, ami a továbbiakban erősítheti az illegális motorsport tevékenységet Ipar Ipari fejlesztést a területen nem terveznek, egyéb intenzív területhasználat sincs kilátásban Infrastruktúra A területet északi része fölött mintegy 360 m szakaszon 750 kv magasfeszültségű vezeték halad. Az érintett szakaszon egy tartóoszlop található Egyéb A Natura 2000 terület Balkány, Biri és Nagykálló települések közigazgatási területét érinti 139,17 ha-on. A területen területfelhasználási változtatási szándék, terv jelenleg nem ismert. 56

57 2. Felhasznált irodalom Borsy Z. (1961): A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. Bölöni, J. Molnár, Zs. Kun, A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. Kelemen, J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. Marosi, S. Somogy, S. (szerk.) (1990): Magyarország Kistájainak Katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Mihály, B. Botta-Dukát, Z. (szerk.) (2004): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez., Budapest. (kézirat). 57

58 3. Térképek 3.1. Áttekintő térkép 58

59 3.2. Domináns élőhelytípusok ( ) 59

60 3.3. Natura 2000 jelölő élőhelytípusok ( ) 60

61 3.4. Ürge előfordulás ürgelyukak jelenléte alapján ( ) 61

62 3.5. Vöröshasú unka (Bombina bombina) előfordulás ( ) 62

63 3.6. Mocsári teknős (Emys orbicularis) előfordulás ( ) 63