Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Dr. Oskó Ildikó Az egészségügy szerepe a védelmi feladatok ellátásában The role of Hungarian Health Care System among defense roles Budapest, 2011. november 10. 850

1. ABSZTRAKT Napjainkban a biztonság szerepe felértékelődött társadalmunkban. A természeti és civilizációs veszélyek elhárítására komplex védelmi rendszer működik hazánkban. Mivel minden katasztrófa veszélyezteti a lakosság kisebb-nagyobb részének egészségét, vagy életét, a védelmi rendszer része az egészségügyi ellátás is. A tanulmány összefoglalja a felkészülés, védekezés, helyreállítás időszakában szükséges egészségügyi feladatokat és az ezeket végrehajtó szervezetek működését. Az egészségügyben zajló átalakulás során a katasztrófa egészségügy is több helyen modernizálásra szorul. Hatékony felkészülés és gyors ellátás csak a védelmi rendszer tagjainak széleskörű együttműködésével képzelhető el. Az együttműködésnek ki kell terjednie a kockázatalapú veszélyhelyzeti tervezésre és a helyreállítás időszakára is. KULCSSZAVAK: egészségügy health care védelmi terv defense plan mentés rescue katasztrófa disaster elsősegély first aid 2. Bevezető Az emberiséget már ősidők óta fenyegették különböző veszélyhelyzetek, katasztrófák, erőszakos cselekmények, hatalmi viszályok. 1 [2.] A XXI. században hazánkban minden 1. 1 Forrás: Dr. Hornyacsek Júlia: A tömegkatasztrófák pszichés következményei, és az ellenük való védekezés lehetőségei, Bolyai Szemle 2010. XIX. évfolyam 4. sz., ZMNE, Budapest: 2010. 5. oldal ISSN: 1416-1443 851

korábbinál nagyobb jelentőségűvé vált a biztonság, a lakosság és az egész ország védelme a természeti és civilizációs veszélyekkel szemben. A téma aktualitását fokozzák a globális felmelegedés okozta hatások, a világ számos pontján kialakuló instabil zónák, válságok következményei és természetesen a globalizáció és a fokozódó terrorfenyegetettség is. Minden katasztrófa során keletkeznek áldozatok: sérültek, menekültek, sokszor halottak is. Olyan személyek, családok, akiknek átmenetileg, vagy végleg sérül az egészségük, nem képesek megvédeni magukat az őket érő hatásokkal szemben. Az ország védelmi rendszerének feladata, hogy az ilyen esetekben jól szervezetten és hatékonyan lépjen fel, ezáltal minimálisra csökkentse a károkat és részt vegyen a helyreállítás feladataiban. Orvosként, sürgősségi ellátásban dolgozó egészségügyi szakemberként figyelmem középpontjában természetesen mindig az egészségügyi ellátás áll. Katasztrófahelyzetben az egészségügy, az orvosi ellátás működése, feladata eltér a normál időszakokban megszokottól. Aránytalanság áll fenn a rendelkezésre álló erőforrások, személyzet kapacitása és a sérültek, ellátásra várók száma, igényei között. Ezt a helyzetet előre jelezni nem lehet, de szakszerű tervezéssel és pontos jogszabályi háttérrel csökkenthetők a károk. Jelen dolgozatomban célul tűztem ki, hogy bemutassam a magyar egészségügyi rendszer azon ágait, melyek részt vesznek a védelmi feladatok ellátásában. Összefoglalom a katasztrófák megelőzésében, a beavatkozásban és a helyreállításban szerepet vállaló intézmények, szervezetek működését, felépítését. Tekintettel arra, hogy napjainkban jelentős átalakulás, szemléletváltás zajlik a hazai egészségügy egész területén, mind a jogszabályi, mind az operatív oldalon, szeretnék javaslatokat tenni a hatékonyabb, szervezettebb működésre, feltárni egy-két hiányosságot. [5.] Munkám során az internetes és a nyomtatott szakirodalmat tanulmányoztam, felhasználva eddigi tanulmányaimat és személyes tapasztalatomat mind a védelmi igazgatás,mind az egészségügy területén. 852

3. Magyarország biztonsági környezete, katasztrófa veszélyeztettsége A teljesség kedvéért ebben a részben röviden összefoglalom a Magyar Köztársaságot fenyegető tényezőket. Az elmúlt 20 év során ezek jelentősen átalakultak, az EU és NATO tagság, valamint a természeti környezet átalakulása miatt a hangsúlyok eltolódtak. [4.], [ Országunkat fenyegető veszélyekben közös, hogy amikor a katasztrófa bekövetkezik, sérültekkel, áldozatokkal jár, azonban ezek eltérő módon szenvedik el a sérüléseket. Területi elosztás alapján ezeket feloszthatjuk globális, regionális és belső kihívásokra. [1.] Globális kihívások: A globalizáció miatt a negatív hatások országhatárok nélkül tudnak terjedni világszerte, és elérik Magyarországot is. Ezek közül kiemelendő a világszerte kialakuló instabil gazdasági helyzetű, válságos területek kialakulása, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése, az informatikai társadalom veszélyei, a környezetszennyezés, globális felmelegedés. Regionálisan a legfontosabb az Európai Únió válsága, ehhez kapcsolódóan a mediterrán országok problémái, a határon túli magyarok jogai, tömeges migráció. Említendő még Oroszország helyzete, nagyhatalmi törekvései, politikai szélsőségek térnyerése. Az országot belülről fenyegető tényezők a következők: demográfiai változások, melyek nagy gazdasági különbségekhez köthetőek, a terjedő szélsőséges nézetek, pártok, a kábítószerek, a fegyverek. A feketegazdaság és a korrupció sajnos igen erős és behálózza az egész gazdaságot. Másik felosztás alapján a kihívásokat természeti és civilizációs csoportra oszthatjuk. Egyes felosztások alapján külön csoportot alkotnak az egészségügyi veszélyek 1. A természeti veszélyek közé tartoznak az árvizek, a belvíz, földrengések, szélsőséges időjárási tényezők. Egészségügyi veszélyek: járványok, állat-, és növényegészségügy. Dolgozatom során csak a polgári veszélyhelyzetekkel foglalkozom, de megemlítendő, hogy bár a NATO csatlakozás óta csökkenő mértékben, de az országnak van katonai veszélyeztetettséges. A komplex védelmi rendszer 853

4. Az egészségügyi rendszer szerepe a védelmi feladatok ellátásában Ebben a részben az egészségügyi rendszer azon elemeit mutatom be, melyek az előző fejezetben vázolt komplex védelmi rendszer részeként a lakosság katasztrófahelyzetben fellépő egészségügyi problémáit hivatottak megelőzni, ellátni, helyreállítani. Dolgozatomban az intézményeket a jobb áttekinthetőség céljából az elvégzendő feladatok: felkészülés védekezés helyreállítás alapján csoportosítottam. Ezekben az időszakokban alapvetően más feladatai vannak az egészségügynek, más szervezetek munkája kerül előtérbe, de mindhárom egyformán fontos a lakosság védelme szempontjából. 4.1. Felkészülés A katasztrófák nem, vagy csak részben jelezhetők előre. A sérültek, betegek, áldozatok száma bizonytalan, a legkorszerűbb módszerekkel is nehezen becsülhető. A kezdeti időszakban, az esemény bekövetkezése után aránytalanság alakul ki a betegek száma és az ellátó személyzet, illetve a rendelkezésre álló erőforrások között. [2.] Az egészségügyi biztosítás az egészségügyi doktrina alaptételeinek megvalósítására hivatott. Az egészségügyi biztosítás az egészségügyi ellátórendszer egyes tagozatai rendeltetésének, szervezetének működésének alapelveit meghatározó, a preventív medicina, a kiürítés, a gyógyítás valamint az egészségügyi kutatás és fejlesztés egymásra épített feladatait tartalmazó elmélet és gyakorlat rendszere. 2 [4.] A modern, kockázatbecslésre épülő veszélyhelyzeti tervezés, egészségügyi biztosítás több célnak is meg kell, hogy feleljen. Egyrészt a védelmi rendszer különböző szervezeteinek (egészségügy, polgári védelem, tűzoltóság, stb.) egyeztetésével jön létre. Előre tisztázza a feladatköröket, ellátási protokollokat, annak érdekében, hogy a lehető 2 2.Forrás: Dr. Svéd László PhD értekezés 52. oldal, ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola, Budapest 2003 854

legrövidebb idő alatt lehessen ellátni a sérülteket. Ennek eredményeként sok esetben csökkenteni lehet a maradandó egészségkárosodás mértékét. Másrészt a helyes, szakszerű tervezés lehetővé teszi, hogy a szükséges erőforrások, tartalékok rendelkezésre álljanak az adott helyen és időben. Ilyen tervezést csak felső, országos sszintről lehet indítani, koordinálni. Szükség van kockázati térkép, tervminták elkészítésére, melyek egységessé és hatékonnyá teszik a felkészülést országzerte. A veszélyhelyzeti tervezés másik fontos eleme a gyakorlás. Csak akkor képzelhető el gyors és szakszerű beavatkozás, ha a terveket rendszeresen, a legrosszabb lehetőségre felkészülve gyakorolják, és a gyakorlat alapján időről időre módosítják. Sajnos Magyarországon jelenleg a védelmi tervek egészségügyi résztervei nem mindig a fent leírtaknak megfelelőek, még mindig sok a helyi szinten megírt, társszervezetekkel nem egyeztetett, és nem kellően begyakoroltak. Jogszabályi háttér: Egészségügyi Törvény 1997/CLIV) Katasztrófavédelmi Törvény 1999/LXXIV 158/1999 (XI. 19.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról 29/2000 (X.30) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 21/1998 (XII.27) EüM az egészségügyi ágazat polgári védelmi feladatairól 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Az egészségügy felkészülés időszakának legfontosabb szerve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban ÁNTSZ) [7.], 855

Az ÁNTSZ szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter irányítja. Az OTH központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, vezetője az országos tisztifőorvos. Az országos intézetek önálló költségvetési szervként működnek, amelyek szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai és szakértői feladatokat látnak el. A népegészségügyi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként népegészségügyi szakigazgatási szervek működnek. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként kistérségi illetve fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek. Az országos tiszifőorvos a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltakkal összhangban szakmai irányítást gyakorol az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek felett. 1. ábra Az ÁNTSZ felépítése (forrás: www.antsz.hu, letöltés: 2011. 10. 21.) 856

Az ÁNTSZ országos intézetei az alábbiak: Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Országos Alapellátási Intézet (OALI) Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) Az alábbiakban három, a polgári védelem és a katasztrófavédelem szempontjából fontos intézetet emelnék ki: 1. Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI). [8] Az sugárterhelést okozó, sugáregészségügyi szempontból jelentőséggel bíró radioaktív anyagok mérését, sugárterhelés meghatározását végzi. Témám szempontjából fontos a paksi atomerőmű esetleges balesete esetén fellépő többletsugárzás, kontaminált betegek ellátásáról készült Szakmai Útmutató. 2. Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) a biztonságos vegyi anyag kezeléshez szükséges intézményi háttért biztosítja, ellátva különböző hatósági és kutatási, valamint tájékoztatási és koordinációs tevékenységeket a hazai jogszabályok előírásainak és az Európai Unió elvárásainak megfelelően. 3. Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Járványok előrejelzésével, megfékezésével, védőoltásokkal kapcsolatos szakmai munkát látja el. Ennek két okból van polgári védelmi jelentősége: egyrészt a katasztrófák során kialakult nem megfelelő higiéniás feltételek a járványok kiindulópontjai lehetnek, másrészt egy járvány önmagában (esetleg biológiai fegyverként) is tud katasztrófális méreteket ölteni. Megemlítendő országos szintű intézet az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI). Feladata Az Állami Egészségügyi Tartalék fenntartása, a készletekkel és a készletek tárolására szolgáló ingatlanokkal történő gazdálkodás feladatainak ellátása. Katasztrófa esetére, a katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz szükséges gyógyszerek, egészségügyi anyagok, eszközök biztosítása, továbbá a szükség gyógyintézetek 857

létrehozása és működtetése. A Kormány döntése alapján egészségügyi segélyszállítmányok összeállítása. Nemzetközi jelentési rendszer A járványügy és a kémiai biztonság területén az egészségügyi ágazat vezetése kapcsolatban áll az EU Bizottság által létrehozott és az Egészségügyi Főigazgatóság (DG SANCO) által felügyelt gyorsjelentési rendszerekkel. A bizottdág alá tartozó Health Security Commitee (HSC) feladata a tagállamok azonnali tájékoztatása, tanácsadás.[] Az országos intézeteken kívül fontos szerepe van a felkészülés időszakában az egészségügyi rendszer minden tagjának (pl. kórházak, mentőszolgálatok) is, a pontos tervezés megvalósításában. 4.2.Védekezés A katasztrófa bekövetkezésekor a katasztrófavédelem szervezeteit elsődeges és másodlagos beavatkozók csoportjára oszthatjuk. Az elsődleges beavatkozók közül szeretném kiemelni az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ). [6.] Jogszabályi háttér: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 322/2006. (XII.23) Kormányrendelet az Országos Mentőszolgálatról A mentésről szóló 5/2006 (II.7.) EüM rendelet Az Országos Mentőszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata, Budapest, 2010. OMSZ, Minőségügyi Kézikönyv, Mentés, betegszállítás szabályozása, Budapest, 2006. július Az Országos Mentőszolgálat egységes állami egészségügyi intézmény, melynek feladata az életmentés, a sürgős ellátás biztosítása. 858

1.kép OMSZ tömeges baleseti egység (forrás: www.mentok.hu) Az OMSZ az életmentésen kívül (104-es segélyhívások) alapfeladatként kizárólag mentő és őrzött betegszállításokat végez, azaz olyan feladatokat, ahol a beteg állapota miatt sürgős segítségre van szükség, illetve ahol útközben is beavatkozások, vizsgálatok szükségesek. Az OMSZ főigazgatóságán külön főosztály felelős a katasztrófavédelemért. A mindenki által ismert mentőautók mellett létezik több úgynevezett Tömeges Baleseti Egység. Első igazán éles bevetése 2006. augusztus 20-án volt. Az elsődleges beavatkozók első legfontosabb helyszíni feladata a sérültek és halottak számának, a sérülések súlyosságának felmérése, az úgynevezett TRIAGE. Ezt a feladatot a kárhelyparancsnok végzi el. A sérültek alapvető életfunkcióinak (légzés, keringés, stb.) rövid, maximum 1 perces vizsgálata alapján a kárhelyparancsnok dönt az ellátás sorrendjéről, és a szükséges további mentőegységek (földi, légi) számáról. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, a társzervekkel (pl. tűzoltóság) való együttműködés fontosságát. 859

2. kép Együttműködés a sérültellátásban (forrás: www.langlovagok.hu/képek) A védekezés során a védelmi feladatokban résztvevő egyéb fontos szervezetek, intézmények: FKRMSZ[9.] - a kárhelyparancsnok kezdeményezheti, hogy a helyi, illetve megyei erőkön túl riadóztassák és vessék be a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentő Szervezet (FKRMSZ) erőit és eszközeit is. 3. kép Mobil műtőkonténer (forrás: www.bppv19.kispest.hu) letöltés: 2011. 10. 22. Ennek egészségügyi csoportja közvetlenül a kárterület mellé települ elsősegélynyújtó és sebesültszállító részlegével, valamint mobil orvosi segélyhelyével. A kárterületről kimentett sérülteket a sebesültgyűjtő helyre, illetve a mobil orvosi segélyhelyre 860

szállítják, ott átveszik, osztályozzák, és a Mozgó Orvosi Segélyhely (MOS) műtőkonténerében "sokktalanítják", illetve szakorvosi elsősegélyben részesítik. A sérültek kórházba szállítását előkészítik, az ellátott és a szállításra váró betegeket felügyelik, együttműködnek a mentőkkel, végzik a többi mentőerők egészségügyi biztosítását és a hajléktalanná vált lakosság egészségügyi ellátását. Ma hazánkban egyébként az FKRMSZ-en kívül csak az egészségügynek és a honvédségnek van mobil kórháza. Az FKRMSZ egészségügyi csoportjának konténer-kórháza csaknem 50 fős személyzettel működik, amelynek tagjai döntően az OMSZ állományába tartozó önkéntesek. Vannak közöttük orvosok, asszisztensek, ápolók, beteghordók és egy rádiós is. Az elsősegélynyújtó és sérültszállító részlegük néhány fős, állománya ideiglenes átcsoportosítás az OMSZ Budapesti Szervezete állományából, önként vállalt pv. szolgálat alapján Kórházak a helyszínről elszállított, elsősegélyben részesített, de további ellátásra szoruló betegek természetesen kórházba kerülnek. Ezekről részletesen a dolgozatom terjedelme miatt nem írok. ÁNTSZ (tisztifőorvos) - dönt az esemény katasztrófává minősítéséről, a katasztrófavédelmi tervben e célra kijelölt egészségügyi szolgáltatók részére határozatban elrendelheti szükséggyógyintézet telepítését. A katasztrófahelyzet megszűnésekor a miniszter vagy az országos tisztifőorvos dönt a katasztrófává minősítés visszavonásáról. 4.3. Helyreállítás Ahogy az idő telik a katasztrófát követően a közvélemény úgy fordít egyre kevesebb figyelmet az érintettek további életére, problémáira. Az egészségügy legfontosabb feladatai a helyreállítás időszakában a következők: Járványügyi teendők (ÁNTSZ) Pszichiátriai, pszichológiai támogatás a túlélőknek. [8.] Rehabilitáció 861

Ezeknek a feladatoknak az ellátásában az egészségügyi rendszer egésze részt vesz. Tekintettel arra, hogy ekkor már nem a sürgősségi ellátásé a szerep, teret kapnak a háziorvosok, pszichiáterek, stb. is.[2.], Ebben a részben a feladatok időrendje (felkészülés, védekezés, helyreállítás) szerint csoportosítva összeszedtem azokat a feladatokat és ezekhez tartozó szerveket, melyek a védelmi feladatok ellátásában a legfontosabbak. 862

5. ÖSSZEFOGLALÁS Munkám során az egészségügy védelmi feladatokban betöltött szerepével, és az ezt megvalósító szervekkel foglalkoztam. Először röviden bemutattam a hazánkat fenyegető természeti és civilizációs veszélyeket, mivel a különböző katasztrófa helyzetekben alapvetően különböző a várható egészségkárosodás fajtája és mértéke, illetve az áldozatok számának nagyságrendje. Ezt követően külön részleteztem az egészségügyi rendszer felkészülés, védekezés, helyreállítás során felmerülő legfontosabb feladatait, jogszabályi hátterét. Legfontosabb tanulságok, javaslatok, melyek a dolgozat megírása közben felmerültek: A védelmi rendszer szorosan összefonódik az egészségügyi rendszerrel. Megfelelő ellátás, gyors beavatkozás csak a rendszer egyéb elemeivel történő szoros, rendszeres együttműködés megvalósulása esetén várható. A felkészülés, tervezés fázisában szükséges lenne a veszélyhelyzeti tervezés kockázatalapú átalakítása, a jelenleginél sokkal gyakorlatközpontúbb kivitelezése. Rendszeres gyakorlatok tanulságai alapján hasznos módosításokat lehetne bevezetni. A védekezés fázisában ugyancsak szorosabb együttműködésre lenne szükség és a fogadó intézmények (kórházak) sürgősségi ellátó részlegeinek fejlesztésével, nagyobb tartalékok képzésével. A helyreállítás időszakában a pszichés és orvosi rehabilitációra lehetne a mainál nagyobb hangsúlyt fektetni a maradandó testi-lelki károsodások csökkentése érdekében. 863

FELHASZNÁLT IRODALOM Prof. Dr. Halász László előadásai alapján - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egy. 1. Dr. Hornyacsek Júlia-Dr. Csépainé Széll Pálma-Veres Viktória: Közigazgatási vezetők felkészítése a védelmi feladatokra. Kézikönyv polgármesterek részére a települési védelmi feladatok ellátásához, ZMNE Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet, Bp.: 2009. pp. 1-201. ISBN: 978-963-7060-76-2 2. Dr. Hornyacsek Júlia: A tömegkatasztrófák pszichés következményei, és az ellenük való védekezés lehetőségei, Bolyai Szemle 2010. XIX. évfolyam 4. sz., ZMNE, Budapest: 2010. 5. oldal ISSN: 1416-1443 3. Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. pp.1-201. ISBN: 978-963-70-60 66-3 4. Dr. Svéd László :PhD értekezés 52. oldal, ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola, Budapest 2003 5. Dr. Dzsupin Ottó: előadások www.zmne.hu 6. www.mentok.hu 7. www.antsz.hu 8. http:/www.osski.hu/info/mu/sugment.pdf 9. www.katasztrófavédelem.hu 10. www.langlovagok.humajor 11. Major László A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai Budapest, Semmelweis Kiadó 2010, 150-166 oldal 864