Alkotmányügyi, igazságügyi é s ügyrendi bizottság i~r~'zda ~ fü np,: y z át^,i : 'T7 V 12_ s Érkezett: g 3ir NOV 2 8o Módosító javasla t Kövér Lászl ó az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a Házszabály 94. (1) bekezdés e alapján a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4922. számon benyújtott törvényjavaslathoz az alábbi terjeszti el ő : m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t 1. A törvényjavaslat 6. -a a következők szerint módosul : "6. (1) A Cstv. 6. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A cs ődeljárás és a felszámolási eljárás az adós eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett székhelye szerint illetékes [megyei (fővárosi) bíróság] törvényszék(a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó, nempere s eljárás. A más bíróságoknál benyújtott cs ődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kel l utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránt i kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenn i 2. A törvényjavaslat 6. (2) bekezdése a következ őképpen módosul : "(2) A Cstv. 6. -a a következő (1a) - (lb) bekezdéssel egészül ki : [ (la) Az (1) bekezdés szerinti illetékességi szabály érvényesül akkor is, ha az adós a z eljárás alatt, az eljárást befejez ő végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át, azzal az eltéréssel, hogy ha az adós az új székhelyén nyújt be cs ődeljárás iránti kérelmet, a korábbi székhelye szerint illetéke s bíróság függeszti fel a 9. (3a) bekezdés szerint az adós ellen kezdeményezett
felszámolási eljárást, amennyiben a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolá s elrendeléséről még nem hozott els őfokú végzést. (lb) Az (la) bekezdés szerinti bíróságok elektronikus úton, haladéktalanu l tájékoztatják egymást arról, hogy mely gazdálkodó szervezet és milyen id őpontban nyújtott be náluk cs ődeljárás iránti kérelmet, és mely gazdálkodó szervezet ellen, milyen id őpontban kezdeményeztek előttük felszámolási eljárást." ] "(la) Az (1) bekezdés szerinti illetékességi szabály érvényesül a székhelyáthelyezé s bejegyzését követő 180 napig akkor is, ha az adós a székhelyét más cégbíróság illetékesség i területére helyezi át. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, dea fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendelésér ől a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél abírósál nyújthat be. (lb) Az új székhely szerinti bíróság az (la) bekezdés szerinti határid ő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (la) bekezdés szerinti korábba n illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendel ő végzést." " 3. A törvényjavaslat 6. (3) bekezdése a következ őképpen változik : "(3) A Cstv. 6. -a a következ ő (lc) bekezdéssel egészül ki : (1c) Az Országos [Bírói] Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a joger ősen még el nem bírált cs ődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezet t szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezet t szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményez ő kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmet joger ősen elutasították, vagy ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendel ő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz [a bíróságok és az ügyészségek] a bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész elektronikus úton [férhetnek] hozzá, a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt[folyamatban lévő] eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg. 4. A törvényjavaslat 7. -a következők szerint módosul : [7. A Cstv. 6/A. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 6/A. (1) A felszámolási eljárás a 21/B. -ban és a 22. (1) bekezdés c) d) pontban foglaltak kivételével nem indítható meg, ha a büntet őügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és err ől a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. ] értesítette vagy arról hivatalos tudomása van. 2
(2) A megindult felszámolási eljárást ideértve a 27. (2) bekezdés e) pont alapján elrendelt felszámolást is a büntet őügyben eljáró bíróság határozatának joger őre emelkedéséig, illetve a büntet őeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. A kirendelt felszámoló az e törvény szerinti jogait az e - ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. (3) Ha az (1) (2) bekezdés rendelkezései a hitelez ők követelésének teljesülésé t jelent ősen késleltetnék vagy veszélyeztetnék, a vádirat benyújtásáig az ügyész, az t követően a bíróság zár alá vétel elrendelése mellett engedélyezheti a felszámolás i eljárás megindítását, illetőleg folytatását. (4) A felszámolási eljárás megindításának, illetve folytatásának engedélyezése iránt i kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntet őügyben eljáró bírósághoz, illetv e ügyészhez az adós gazdálkodó szervezet vezetője és a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez, ha a felszámolási eljárás még nem indult meg, a 8. (2) bekezdés j) pontj a szerinti adatlapot, ha a felszámolás már megindult, de azt felfüggesztették, a 31. (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót, ennek hiányában a 46. (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget mellékelni kell. (5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás megindítható, illetv e folytatható, azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatot t büntet őügyben eljáró bíróság határozatának joger őre emelkedését, továbbá ha a büntet őeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak vagy b űnügyi költség megfizetésére kötelezték, a végrehajtás befejezését követ ően kerülhet sor. (6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy érték e meghaladja a biztosítani kívánt összeget, annak értékesítéséhez a vádirat benyújtásáig a zár alá vételt elrendel ő, azt követ ően a büntetőügyben eljáró bíróság hozzájárulás a szükséges. Ez esetben a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy ne m értékesíthet ő olyan összeg alatt, amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésb ől befolyt vételárból le kell vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt a bíróság letéti számlájára kell befizetni.]".. 7. $ (1) A Cstv. 6/A. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 6/A. (1) Ha büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehe t helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. 1 értesítette vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van, a felszámolási eljárás elrendelhet ő. Ebben az esetben azt követően, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezet ője a 31. szerinti kötelezettségeit teljesítette, és a hitelezői követeléseket bejelentették, továbbá akkor, ha az adós gazdálkodó szervezet vezet ője a 31. szerinti kötelezettségeit felhívás, illetve a 33. szerinti jogkövetkezmények ellenére nem teljesítette a felszámolási eljárást fel kel l függeszteni. (2) A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart.a felfüggesztés nem érinti a felszámoló kötelezettségeit és a 38. (1)-(2) bekezdésben, valamin t a 40. -ban foglaltaknak az alkalmazását. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés a hitelez ők követelésének teljesülését jelent ősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően pedig a bíróság zár alá vétel elrendelése mellett engedélyezheti a felszámolási eljárá s folytatását. 3
(4) A felszámolási eljárás folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlye l szemben folytatott büntetőügyben eljáró bírósághoz, illetve ügyészhez a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez a 31. (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót vagy a 46. (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget kell mellékelni. (5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás folytatható, azonban befejezésér e csak a jogi személlyel szemben folytatott büntet őügyben eljáró bíróság határozatának joger őre emelkedését követően kerülhet sor. (6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladj a a büntet őeljárásban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntet őjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 11._* (2) bekezdése alapján biztosítani kívánt összeget, a zár alá vétel korlátozása és a vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítésének engedélyezése iránt a felszámoló kérelmet nyújthat be a vádirat benyújtásáig az ügyészhez, azt követ őena büntetőügyben eljáró bírósághoz. (7) Az értékesítés engedélyezése esetén a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetv e vagyontárgy nem értékesíthet ő olyan összeg alatt, mint amelynek biztosítására a zár alá vétel t elrendelték. Az értékesítésből befolyt vételárból le kell vonni a zár alá vétellel biztosítan i kívánt összeget, és azt annak a bíróságnak a letéti számlájára kell befizetni, amelynél a zár al á vételt foganatosító bírósági végrehajtó működik." (2) A Cstv a következő 6B. -sal egészül ki : 6/B. (1) A büntetőügyben eljáró bíróság joger ős határozata alapján az adós gazdálkodó szervezettel szemben pénzösszegben vagy meghatározott vagyontárgyra elrendelt, vagyonelkobzás végrehalását követően a bíróság elrendeli felszámolási eljárás folytatását é s a felszámoló a jogerős bírói határozattal a gazdálkodó szervezettel szemben kiszabot t pénzbírságot és bűnügyi költség megfizetésére kötelezést hitelez ői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. ) szerint. (2) Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezet telje s vagyonára jogerősen elrendelte a vagyonelkobzást, az adós gazdálkodó szervezetet az 57. (2) bekezdésa) és f)pontja alapján terhel ő követelések kifizetése iránt a bíróság értesítését követően az államháztartásért felel ős miniszter soron kívül intézkedik. A felszámolóa kifizetés és az adós iratanyagának elhelyezésének megtörténtér ől a bíróságot értesíti.a bíróság a felszámoló munkadíját az eljárás id őtartama, a felszámoló által elvégzet t tevékenység és az eljárás munkaterhe figyelembe vételével állapítja meg. A felszámol ó benyújtja a felszámolási zárómérleget. A bíróság ennek alapján dönt a felszámolási eljárá s befejezéséről és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzést meg kell küldeni az államot a magánjogi jogviszonyokban képvisel ő szervezetnek is. "" 5. A törvényjavaslat 24. (2) bekezdése a következők szerint módosul : "( 2) A Cstv. 22. -a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki : (3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogi képviselet kötelező. (4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult felszámolási eljárásban a cs ődeljárást lefolytató bíróság, illetőleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszer-végelszámolás i eljárást, [kényszer-törlési] kényszertörlésieljárást lefolytató cégbíróság szerinti [megye i bíróság] illetékes. " 6. A törvényjavaslat 29. (5) bekezdése a következ ők szerint módosul : 4
" (5) A Cstv. 27/A. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (6) Ha a kirendelést követ ően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámoló k névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszer-törlési eljárás indult, vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékb ől való törlést a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá elektronikus úton, haladéktalanul értesítést küld minden ítél őtáblának, [megyei bíróságnak, illetve a F ővárosi Bíróságnak] törvényszéknek. Nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2 ) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt kikerült a felszámoló k névjegyzékéből, a 27. (2) bekezdés e) pontja alapján elrendelt felszámolási eljárásban azonban már nem rendelhető ki felszámolónak az a vagyonfelügyel ő, aki időközben a pályázati eljárást követően kikerült a felszámolók névjegyzékéb ől. Az így eljáró felszámol ó feletti hatósági ellenőrzést továbbra is a felszámolók névjegyzékét vezető szerv végzi. 7. A Javaslat 53. -a a következőképpen módosul : "53. (1) A Cstv. 57. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következ ő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni.) e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat és adók módjára behajtható köztartozások, a büntet őeljárásban a 6/B. (1) bekezdés alapján az állam javára fizetend ő összeg, a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak[,] és atársasházi közös költség, 8. A törvényjavaslat a 67. -a a következ ő új 4. ponttal egészül ki, egyidejűleg a további pontok számozása értelemszerűen módosul : "4. 11. (1) bekezdés c) pontjában az adós számlájára történt téves átutalás szövegrés z helyébe az adós számlájára tévesen címzett átutalás " 9. A Javaslat 156. -a a következőképpen módosul : "156. (1) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban : Jszbt.) 11. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 11. (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt, illetve a biztosítási intézkedést a jogi személlyel szemben el őreláthatóan
alkalmazásra kerül ő pénzbírság és a jogi személyt el őreláthatóan terhel ő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra kell elrendelni. (2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerül ő pénzbírság és a jogi személyt el őreláthatóan terhel ő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra a zár al á vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyész engedélyezi, hogy a jogi személlye l szemben a felszámolási eljárást [elrendeljék, illetve] folytassák. A határozatban számszerűleg meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál. (3) A (2) bekezdés alapján történ ő zár alá vételt a bíróság az engedélyezésr ől szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyész a határozat meghozatala el őtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történ ő elrendelését, ha a felszámolási eljárás [elrendeléséhez, illetve] folytatásához az engedélyt megadja. (4) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáróbíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyész a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy [értékesítéséhez hozzájárul,] értékesítését engedélyezi,az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra a z összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerül ő pénzbírság és a jogi személyt el őreláthatóan terhel ő bűnügyi költség végrehajtását fedezn i fogja. [Az értékesítést követően a] A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárg y helyébe a bíróság, illetve az ügyész által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kel l küldeni a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtónak." (2) A Jszbt. 26. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki : (6) Ha a 11. [(2) bekezdése] (4) bekezdésalapján a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy helyébe [a bíróság által] meghatározott összeg lépett, az eljárá s megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell a letéti számlán elhelyezet t összegnek a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámol ó értesítésével a jogi személy számlájára történő átutalásáról. " Indokolás 1.. 5. és 6. ponthoz: A módosító javaslat a bíróságok szervezetér ől és igazgatásáról szóló T/4743. számú törvényjavaslat 16., 17. és 189. -ával való összhangot szolgálja. 2. ponthoz: A Cstv. 6. (1 a)-(1 b) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy az adósnak ne legyen érdeke, hogy a hitelezői el ől a székhelyét az ország egy távolabbi megyéjéb e (településére) helyezze át, és ott kezdeményezzen maga ellen eljárást, megnehezítve ezzel a hitelez ők részvételét az eljárásban. 3. ponthoz: A Cstv. 6. (1 c) bekezdés szövegében pontosításra kerül a megindult, d e jogerősen még el nem rendelt cs őd- és felszámolási eljárásokra vonatkozó nyilvántartást vezető szervezet neve. A nyilvántartásból kikerül a szervezet akkor is, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárá s iránti kérelmet elutasították. A nyilvántartás adataihoz a büntető ügyben eljáró nyomozó hatóság, illetve ügyész, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész férhet hozzá. 4-5. és 7. ponthoz : A Cstv. 6/A-6/B. szerinti változtatás célja, hogy az adós gazdálkod ó szervezet ellen a felszámolási eljárást meg lehessen indítani, ha annak egyébként a Cstv-be n meghatározott feltételei fennállnak. A felszámolási eljárást azonban fel kell függeszteni, h a büntetőügyben az adós gazdálkodó szervezettel szemben intézkedés alkalmazásának lehe t 6
helye, és erről a büntet őügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette vagy arró l egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van. A felfüggesztést akkor kell elrendelni, ha az adós vezetője már teljesítette a Cstv. 31. -a szerinti, tevékenységet lezáró mérlegkészítési kötelezettségét és az iratanyagot a felszámolónak átadta, továbbá a felszámoló és a hatóságo k tájékoztatásával összefüggő feladatait teljesítette, és ezt követően a felszámoló elvégezte a hitelez ők követeléseinek nyilvántartásba vételét. A felszámolási eljárás felfüggesztése akko r is kötelező, ha az adós vezet ője ezeket a teend őit elmulasztja. A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának joger őre emelkedéséig, illetve a büntet őeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart. A felfüggesztés alatt a felszámolónak el kell látnia a feladatait, az adós ellen az esetleges perek folytatódnak, továbbá a felszámoló megtámadhatja az adós fedezetelvonó ügyleteit is. A büntetőügyben eljáró bíróság által zár alá vont vagyon nem vonható be a vagyonfelosztásba. A felszámoló kérelmet nyújthat be a bírósághoz a zár alá véte l korlátozása, illetve az értékesítés engedélyezése tárgyában, de az értékesítés csak olya n módon valósítható meg, hogy ne veszélyeztesse a büntet ő ügyben kiszabható pénzbírság és bűnügyi költség megtérítését. Az értékesítés esetén a vételárból a biztosíték összege lép a zá r alá vont vagyon helyébe. A büntet őügy lezárását, illetve érdemi befejezését követ ően a bírósági letéti számláról visszautalt összeg bekerül az adós gazdálkodó szervezet vagyonába, a büntet őlejárásban az állam javára fizetendő összeget a felszámoló hitelezői igényként nyilvántartásba veszi, és a kielégítési sorrend szabályai szerint kerül sor a követelé s kielégítésére. A módosító indítvány a pénzbírságot és bűnügyi költséget a Cstv. 57. -a szerinti kielégítési sorrendben az adókkal és más köztartozásokkal egy sorban helyezi el. Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozata az adós gazdálkodó szervezettel szemben pénzösszegben vagy meghatározott vagyontárgyra vagyonelkobzás t rendelt el, annak a Vht. szabályai szerinti végrehajtását követ ően a felszámolási eljárás tovább folytatódik, és a felszámoló a jogerős bírói határozattal a gazdálkodó szervezettel szembe n kiszabott pénzbírságot és b űnügyi költség megfizetésére kötelezést hitelez ői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. ) szerint. Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság az adós szervezet megszüntetését rendelte el, é s egyben vagy pénzösszegben vagy meghatározott vagyontárgyra rendelt el vagyonelkobzást, azt a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) rendelkezései szerint végre kell hajtani. Ugyanúgy a Vht. szerint kell végrehajtani, ha a bíróság az adós gazdálkodó szervezet telje s vagyonára jogerősen vagyonelkobzást rendelt el. Ebben az esetben az adós gazdálkod ó szervezetet terhelő munkabér-, és munkabérjellegű követelések kifizetésére a fedezetet az államháztartásért felel ős miniszter biztosítja, figyelemmel a a jogi személlyel szembe n alkalmazható büntet őjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 26. -ában foglaltakra. A felszámoló a kifizetés és az adós iratanyagának elhelyezésének megtörténtér ől a bíróságot értesíti. A bíróság a felszámoló munkadíját az eljárás id őtartama, a felszámol ó által elvégzett tevékenység és az eljárás munkaterhe figyelembe vételével állapítja meg. A felszámoló ezt is figyelembe véve benyújtja a felszámolási zárómérleget. A bíróság ezt követ ően dönt a felszámolási eljárás formális befejezésér ől és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzést meg kell küldeni az államot a magánjogi jogviszonyokban képvisel ő szervezetnek is. 7
8. ponthoz: A módosító javaslat célja a Cstv. 11. (1) bekezdés c) pontjának pontosítása, összefüggésben a törvényjavaslat 32. -ával beiktatásra kerülő Cstv. 28. (4) bekezdéshez. A pontosítás annak egyértelművé tételét célozza, hogy (akárcsak a felszámolási eljárás alatt) csődeljárás alatt is csak az adós bankszámlájára tévesen címzett (azaz a feladó által eleve nem az adósnak szánt) pénzösszeg visszautalása iránt lehet intézkedni. 9. ponthoz: A jogi személlyel szemben alkalmazható büntet őjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) módosítása is kiegészítést igényel, ami a Cstv. 6A. és a Jszbt. közötti összhang érdekében szükséges, a Jszbt. módosítás továbbá rendelkezik arról, hogy h a engedélyezik a zár alá vett vagyontárgyak értékesítését, akkor a vételárat bírósági letéti számlára kell helyezni. A büntetőügy lezárását, illetve érdemi befejezését követ ően a bíróságnak, illetve az ügyésznek a határozatban rendelkezni kell a bírósági letéti számlán lév ő összegnek a felszámolás alatt álló jogi személy számlájára történ ő átutalásáról. Attól függően, hogy a jogi személyt kötelezték-e az állam javára bűnügyi költség megfizetésére, illetve alkalmaztak-e vele szemben pénzbírságot, a visszautalt összeg a Cstv. szerinti kielégítés i sorrend szabályai szerint kerül felosztásra. Budapest, 2011. november 28. Dr. Salamon László elnök 8