T/4922. szám ú törvényjavasla t

Átírás

1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA OKJLAGG V U L ES HIVATAL A Érkezett: 2011 NOV 1 2 T/4922. szám ú törvényjavasla t a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról Előadó : dr. Navracsics Tibo r közigazgatási és igazságügyi miniszte r Budapest, november

2 2011. évi... törvén y a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásró l és a végelszámolásról szóló évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefügg ő egyes törvények módosításáról 1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása 1. A cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban : Cstv.) 2. -a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki : (4a) E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik. (1) A Cstv. 3. (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában :) 2. c) hitelező: ca) a cs ődeljárásban és a felszámolási eljárásban a felszámolás kezd ő időpontjáig az, akinek az adóssal szemben joger ős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy má s végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzbe n kifejezett vagyoni követelése van, cb) a cs ődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szembe n vitatott, vagy a cs ődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyon i követelése van, és a követelést a vagyonfelügyel ő nyilvántartásba vette ; cc) a felszámolási eljárásban a felszámolás kezd ő időpontja után: akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a g) pont szerint i függő követeléseket is), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásb a vette ; (2) A Cstv. 3. (1) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában :) g) függő követelés : bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizet ő kezességvállalást tartalmazó kötelezvényb ől származó olyan követelés, amelynek beállta és esedékessége még bizonytalan. 1

3 3. A Cstv. 4. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába : a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzet i park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külö n jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lév ő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szerveze t jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezel ői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog, b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lév ő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönítet t vagyona ; c) a kárpótlás céljára elkülönített term őföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésb ől visszamaradt földterület; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely a volt egyházi ingatlano k tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló évi XXXII. törvény 7. (1) bekezdésében foglaltak alapján a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel ; e) az adós munkavállalójának munkabéréb ől külön jogszabály rendelkezései szerint levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerül ő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj, fi a munkavállaló munkabéréb ől jogszabály rendelkezései szerint a cs ődeljárás elrendelését ől vagy a felszámolási eljárás kezd ő időpontjától levont, de még be nem fizetet t közteher, g) a munkavállaló munkabéréb ől levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyé b végrehajtás alá es ő tartozás, h) az adós birtokában lév ő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételá r teljes kiegyenlítéséig fenntartotta. 4. A Cstv. 5. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni) a) a hitelezői választmányt, a hitelez ői képvisel őt, illetve ezek hiányában bejelentett é s elismert hitelez ői követelések legalább 10%-át képvisel ő hitelez őt (hitelez ők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetér ől, 5. (1) A Cstv. 5/A. (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki : 2

4 A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók az (5) bekezdé s szerinti feltételeket vállalják. (2) A Cstv. 5/A. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (8) A cs ődeljárás alatt létrehozott hitelez ői választmány a cs ődeljárást a 21/B. szerint követő felszámolási eljárásban tovább működhet, amennyiben megfelel a (4) bekezdé s szerinti feltételeknek. A választmánynak a hitelez ők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt. (3) A Cstv. 5/A. -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Hitelezői választmány lfelyett a hitelez ők hitelez ői képvisel őt is választhatnak, melynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához val ó csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történ ő meghosszabbítására az (1) (8) bekezdésben foglaltakat kell megfelel ően alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat. 6. (1) A Cstv. 6. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós eljárás lefolytatására irányuló kérele m benyújtásának napján bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei (f ővárosi) bíróság ( a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott cs ődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a má r megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig a z illetékes bírósághoz kell áttenni. (2) A Cstv. 6. -a a következő (la) (lb) bekezdéssel egészül ki : (la) Az (1) bekezdés szerinti illetékességi szabály érvényesül akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejező végzés joger őre emelkedéséig a székhelyét más cégbírósá g illetékességi területére helyezi át, azzal az eltéréssel, hogy ha az adós az új székhelyén nyúj t be csődeljárás iránti kérelmet, a korábbi székhelye szerint illetékes bíróság függeszti fel a 9. (3a) bekezdés szerint az adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárást, amennyiben a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendelésér ől még nem hozott els őfokú végzést. (lb) Az (la) bekezdés szerinti bíróságok elektronikus úton, haladéktalanul tájékoztatjá k egymást arról, hogy mely gazdálkodó szervezet és milyen id őpontban nyújtott be náluk csődeljárás iránti kérelmet, és mely gazdálkodó szervezet ellen, milyen id őpontban kezdeményeztek el őttük felszámolási eljárást. (3) A Cstv. 6. -a a következő (lc) bekezdéssel egészül ki : 3

5 (1c) Az Országos Bírói Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást veze t a jogerősen még el nem bírált cs ődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet eseté n bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szerveze t esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményez ő kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a cs ődeljárást vagy a felszámolást elrendel ő végzés joger őre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és töröl t adataihoz a bíróságok és az ügyészségek elektronikus úton férhetnek hozzá, a folyamatba n lévő eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg. (4) A Cstv. 6. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel megfelelően irányadóak azzal, hog y a) a csődeljárásban aa) felfüggesztésnek nincs helye, ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye, b) a felszámolási eljárásban ba) nincs helye félbeszakadásnak, bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve ninc s helye beavatkozásnak, bc) az eljárás szünetelésének csak a 26. (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye, bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. (2) bekezdése szerinti esetben van helye. 7. A Cstv. 6/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 6/A. (1) A felszámolási eljárás a 21/B. -ban és a 22. (1) bekezdés c) d) pontban foglaltak kivételével nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és err ől a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. ] értesítette vagy arról hivatalos tudomása van. (2) A megindult felszámolási eljárást ideértve a 27. (2) bekezdés e) pont alapján elrendelt felszámolást is a büntet őügyben eljáró bíróság határozatának joger őre emelkedéséig, illetve a büntet őeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásána k befejezéséig fel kell függeszteni. A kirendelt felszámoló az e törvény szerinti jogait az e -ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. (3) Ha az (1) (2) bekezdés rendelkezései a hitelez ők követelésének teljesülését jelentősen késleltetnék vagy veszélyeztetnék, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követ ően a bíróság zár alá vétel elrendelése mellett engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását. (4) A felszámolási eljárás megindításának, illetve folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntet őügyben eljáró bírósághoz, illetve 4

6 ügyészhez az adós gazdálkodó szervezet vezetője és a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez, ha a felszámolási eljárás még nem indult meg, a 8. (2) bekezdés]) pontja szerinti adatlapot, ha a felszámolás már megindult, de azt felfüggesztették, a 31. (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót, ennek hiányában a 46. (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget mellékelni kell. (5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás megindítható, illetve folytatható, azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedését, továbbá ha a büntetőeljárás során a jogi személlye l szemben intézkedést alkalmaztak vagy b űnügyi költség megfizetésére kötelezték, a végrehajtás befejezését követően kerülhet sor. (6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladj a a biztosítani kívánt összeget, annak értékesítéséhez a vádirat benyújtásáig a zár alá vétel t elrendel ő, azt követően a büntetőügyben eljáró bíróság hozzájárulása szükséges. Ez esetben a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem értékesíthetőe-olyan összeg alatt, amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésből befolyt vételárból le kel l vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt a bíróság letéti számlájára kell befizetni." 8. A Cstv. 7. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz cs ődeljárás lefolytatása iránt i kérelmet nyújthat be, az adós részér ől a jogi képviselet kötelező. 9. A Cstv. 8. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 8. (1) A 7. szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv el őzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzem i tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. (2) A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kel l a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, b) az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot, c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyon i helyzetér ől valós és megbízható képet ad, d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek, e) ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vag y tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerz ődéseket, fi az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelez ői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a 5

7 biztosított [12. (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelez ői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függ ő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését, g) a cs ődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot, h) az adós vezet őjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával, i) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a cs ődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidej űleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezet ők erről az ideiglene s fizetési haladék 9. (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdeml ő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz má s olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelez őt el őnyös helyzetbe hozna a többihitelez őhöz képest, j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezet ője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot. (3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a) ha volt ellene korábban elrendelt cs ődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének id őpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételét ől számítva két év eltelt-e, b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárás t melyik bíróság előtt kezdeményezték, c) volt-e olyan korábbi cs ődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság el őtt kezdeményezte. (4) Az adós köteles tájékoztatást adni a cs ődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazo n bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene. (5) A (2) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést követ ően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájáva l szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, tovább á nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelez őt el őnyösebb helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest." 10. (1) A Cstv. 9. (1) bekezdés első mondata helyébe a következ ő rendelkezés lép : Az adós kérelme alapján - ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor - a bíróság eg y munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillet ő azonnali, ideiglene s fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történ ő közzétételéről. (2) A Cstv. 9. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 6

8 (3) Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a cs ődeljárás elrendeléséig [10. (1) bekezdés] felfüggeszti. (3) A Cstv. 9. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : (3a) Ha az adós ellen a cs ődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelensé g megállapításáról és a felszámolás elrendelésér ől még nem hoztak els őfokú végzést, ennek a kérelemnek az elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. (1) bekezdés ] felfüggeszti. (4) A Cstv. 9. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (5) A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adó s nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a cs ődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megsz űnik. A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezés benyújtásának határideje 5 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni. (5) A Cstv. 9. (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (9) A bíróság megszünteti a cs ődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b) h) pontja szerinti okból hivatalból el kellet t volna utasítani. A vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg. (10) A bíróság az adóst forinttól forintig terjed ő bírsággal sújtja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a cs ődeljárás iránti kérelemben vagy a csatol t dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, tovább á ha a 8. (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. ] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozásnak) is meg kel l küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején a z említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéb ől eredő fizetési kötelezettségét ne m teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból. 11. (1) A Cstv. 10. (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell) 7

9 e) azt, hogy a végzés közzétételét ől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vel e szemben a fizetési haladék kezd ő id őpontját megel őzően, vagy az azt követ ően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, (2) A Cstv. 10. (2) bekezdés fa pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell) f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendelésér ől szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül a cs ődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül jelentsék be a z adósnak és a vagyonfelügyel őnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetend ő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyel ő 12. (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi bankszámláj ára, (3) A Cstv. 10. (2) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki : (A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerül ő végzésnek tartalmaznia kell) g) utalást a követelésbejelentési határid ő elmulasztásának jogkövetkezményeire. (4) A Cstv. 10. (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követ ő munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyel ő által ellenjegyzett, 18. (11) bekezdés szerinti jegyz őkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételér ől is a Cégközlönyben, hogy a jegyz őkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetés i haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyel ő értesítése alapján, az ennek beérkezését követ ő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendel ő jogerős végzés közzétételi napját követ ő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról. (5) A csődeljárás elrendelésével egyidej űleg a 9. (3) és (3a) bekezdése szerinti felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a cs ődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja. 12. (1) A Cstv. 11. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt : fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodn i minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék) a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezd ő id őpontja után keletkezett munkabér-követelések és a bérjelleg ű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeke t terhel ő adók és más közterhek, (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben

10 részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- é s földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározot t közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból me g nem térülő díja és költségei, valamint" (kifizetése alól nem mentesít.) (2) A Cstv. 11. (1) bekezdése a következ ő d) ponttal egészül ki : (Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt : fizetési haladék) célja a cs ődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyel ő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék) d) a (2) bekezdés g) pontja szerinti, a gazdasági tevékenység folytatásához a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt fizetési kötelezettségek " (kifizetése alól nem mentesít.) (3) A Cstv. 11. (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A fizetési haladék időtartama alatt) c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása az (1) bekezdésben foglal t követelések kivételével szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye, (4) A Cstv. 11. (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A fizetési haladék időtartama alatt) g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyel ő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szüksége s kötelezettségek teljesítését is, h) az adóssal kötött szerződést ől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék id őtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék el őtt keletkezett tartozásait. (5) A Cstv a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : (3a) Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogcímek alapján történő kifizetéseknél a pénzforgalmi megbízások esetén nyilatkozni kell arról, hogy a fizetési megbízás az említett körbe tartozik. (6) A Cstv. 11. (5) (8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (5) A 10. (2) bekezdés fi pontjában meghatározott határid őben bejelentett hitelezői követelés a fizetési haladék időtartama alatt ha a hitelez ő és az adós közötti szerződé s másként nem rendelkezik kamatozik. 9

11 (6) A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításr a meghatározott határidők meghosszabbodnak, amennyiben a hitelező az igényét a 10. (2 ) bekezdés) pontjában meghatározott határid őben bejelentette. (7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezet őjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdé s e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehet ővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésb e ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. ] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföld i székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozásnak) i s meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéb ől eredő fizetés i kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból. (8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyel őt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezés i jog illesse meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. " 13. (1) A Cstv. 12. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Az adós a hitelez őit a cs ődeljárást elrendel ő végzés közzétételét ől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelez őket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. (2) bekezdés) pontjában meghatározott határidőn belül történ ő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásb a vételéért fizetendő díjnak a bíróság által kirendelt vagyonfelügyel ő pénzforgalmi számlájár a történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hog y a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. (1 ) bekezdése szerinti követeléseket, a 3. (1) bekezdés g) pont szerinti függ ő követeléseket, továbbá a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatóság i eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve az adós számviteli törvén y szerinti függ ő kötelezettségeivel összefügg ő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelez ő annak 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb forintot nyilvántartásba-vételi díjkén t befizessen a vagyonfelügyel ő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére é s díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képvisel őnek, ezek hiányában a bíróságnak. Amennyiben a hitelez ők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásoka t nem fedezi, annak el őlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkez őket a vagyonfelügyel ő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. (2) A Cstv. 12. (2) bekezdés b) pont bevezet ő szövege és ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : 10

12 (A vagyonfelügyelő az adós bevonásával külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következőképpen:) b) a 10. (2) bekezdés J) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett, biztosított és nem biztosított követelések, ezen belül külön-külön ba) az elismert vagy nem vitatott követelések, " (3) A Cstv. 12. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosított az a követelés a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezet t vagyontárgyán vagy vagyonán zálogjogot alapítottak, az adós mint kötelezett által nyújtot t óvadékot, biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki, továbbá, amely érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve, vag y a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták. (4) A Cstv. 12. (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (4) Egy követelés a (2) bekezdés szerinti több kategóriába is besorolható. A követelé s nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelez ői követelést [Pp ], id e nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént. (5) Az adóst és a hitelez őket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegér ő l haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határid őt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyel ő dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelez őt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzést ől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyel ő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyel ő nem a hitelez ő által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belü l határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem min ősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki. (5) A Cstv a a következő (6) bekezdéssel egészül ki : (6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak és a vagyonfelügyel őnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozatta l érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lév ő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyel őnél igazolja. Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyel ő jóváhagyásával olyan biztosítékot is nyújthat a 13. (5) bekezdésének figyelemb e vételével - amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelez ő igényének rendezését biztosítja

13 A Cstv. 13. (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (4) A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek vagy jognyilatkozatok eredményes megtámadása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 15. A Cstv. 15. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betölt ő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A vagyonfelügyel ő elvárható gondosságának körébe tartozik az is, hogy amennyiben a cs ődeljárás el őtt az adós vezető tisztségviselője részéről a hitelezők érdekeit sértő vagyonkimentés-történt, akkor err ől értesíti az adós legfőbb szervét, felügyelő bizottságát, könyvvizsgálóját, és kezdeményezi, hogy azok a szükséges intézkedéseket tegyé k meg, kezdeményezzék, illetve indítsák meg a jogügyletek megtámadására irányuló eljárásoka t is. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azon személyekkel szemben, akik a jogellene s cselekményeket elkövették. A vagyonfelügyelő minderről tájékoztatja a hitelezői választmányt, illetve a hitelez ői képvisel őt is. A vagyonfelügyel ő a tudomására jutott jogszabálysértő cselekményt ha az elkövető személye ismert, akkor annak megjelölésével köteles a bíróságnak és a más eljárások lefolytatására illetékes szervezeteknek írásba n bejelenteni. (2) A vagyonfelügyel ő a bíróság, a hitelez ői választmány, a hitelez ői képvisel ő felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységér ől, az adós vagyoni, pénzügy i helyzetéről beszámolni. 16. (1) A Cstv. 16. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A vagyonfelügyelői tisztség) b) a 21/B. szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével szűnik meg.) (2) A Cstv. 16. (3) (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. (2) bekezdésének c) pontja alapján csatolt, a vagyonfelügyel ő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szerepl ő eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével : a) forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább forint, b) forint forint közötti könyv szerinti érték esetén a forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a, c) forint forint közötti könyv szerinti érték esetén a z forint 1, 25%-a és az efeletti rész 0,75%-a, 12

14 d) forint feletti könyv szerinti érték esetén az forint 0, 75%-a és az efeletti rész 0,25%-a. (4) Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyel őt a (3) bekezdés szerinti díj további 15%-a, de legalább forint illeti meg. (5) A (3) (4) bekezdés szerint kiszámított összeg a díjat terhel ő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyel ő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, vagy az eljárást befejezetté nyilvánító végzésében állapítja meg, illetve hagyj a jóvá. A bíróság a (3) (4) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb díjmértéket i s megállapíthat, a csődeljárás id őtartama, a vagyonfelügyelő által elvégzett tevékenység és az adott eljárás munkaterhe figyelembevételével." 17. (1) A Cstv. 17. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) Az adós a cs ődeljárás kezdő id őpontjától számított 60 napon belüli időpontra összehívja a hitelez őket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. (2) bekezdésébe n meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezésé t célzó program, és egy el őzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyel őt és a nyilvántartásba vett hitelez őit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelez őket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhely ű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkez őket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyel ő a 18. (11) bekezdés szerinti a fizetésihaladék-meghosszabbítá s közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételét ől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha va n honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére a 9. (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg. (2) A Cstv. 17. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A meghívónak tartalmaznia kell : a) az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát, b) a cs ődeljárás kezd ő id őpontját, c) a tárgyalás helyét és idejét, d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. (2) bekezdésében és a 14. (1) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás el őtt hol tekinthetik meg. 18. (1) A Cstv. 18. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : 13

15 (1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képvisel őjük útján vehetnek részt. A képvisel őknek e min őségüket erre irányuló külön felhívás nélkül is a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők az 5/A. -ban meghatározott szabályok szerint választmány alakításáról vagy hitelez ői képvisel ő megbízásáról i s dönthetnek. Az egyezségi tárgyaláson a hitelez ők szavazással döntenek. " (2) A Cstv. 18. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) Az első tárgyaláson a hitelez ők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot ne m támogatják. A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képvisel ője útján részt nem vevő hitelez őt a nemmel szavazók közé kell számítani. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, err ől jegyz őkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelez ők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit (ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is) legalább 8 munkanappal a tárgyalást megel őzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. Ha bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez ne m adják meg a 20. -ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja, erről jegyz őkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. (1 ) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Amennyiben az adós ezzel késlekedik, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni. A bejelentés késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság a 21/A. (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeke t alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyz őkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. szerinti döntést a cs ődeljárás megszüntetéséről. (3) A Cstv. 18. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képvisel ője útján részt nem vev ő hitelez őt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelé s után egy egész szavazat illeti meg. Töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a cs ődeljárás iránti kérelem benyújtását követ ően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék id őtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdé s alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelez ői követelésként kell számításba venni. A 12. (2) bekezdés bc) bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adó s jegyzett tőkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefügg ő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkez ő tulajdonosává, vagy olyan gazdálkod ó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározot t elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a cs ődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt. (4) A Cstv. 18. (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (11) A vagyonfelügyel ő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szól ó jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelez ői 14

16 követelésekről a 12. (2) (4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyz őkönyveit, a hitelez ők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkés őbb a 10. (4) bekezdésében meghatározott 120 napos határid ő, illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megel őző 15. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külö n fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedi k a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történ ő közzétételér ől oly módon, hogy a közzétételre még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel." 19. A Cstv a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : (1a) Az egyezség megkötésénél az adós és a hitelezők a jóhiszemű joggyakorlá s követelményét kötelesek szem el őtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan el őnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelez ők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mérték ű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelez ői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb id ő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre. 20. A Cstv. 20. (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép : (2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelez őkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezsé g megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelez őkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájárul ó hitelez őkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. (2) bekezdés bc) bd) pontja szerinti hitelez ői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás joger ősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelez ő közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben. 21. (1) A Cstv. 21. (1) bekezdés d) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen) 15

17 d) valamennyi hitelező (annak képvisel ője, kézbesítési megbízottja) nevét és postacímét, hitelezői választmány, hitelezői képvisel ő esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelez őket képviselik. (2) A Cstv. 21. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) Az egyezséget a felek, törvényes képvisel őik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő továbbá ha van hitelez ői választmány vagy hitelezői képviselő, akkor az említett is ellenjegyzi. A vagyonfelügyel őnek jeleznie kell az egyezségi tárgyaláson és a bíróságnak, ha a 19. (la) bekezdés szerinti követelményekkel ellentétes vagy olya n egyezség megkötésére kerülne sor, amelynél az adós és egyes hitelezők más hitelezők kárára történő összejátszását tapasztalja. 22. (1) A Cstv. 21/A. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. (3) bekezdés, ] 5 munkanapon belül meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkés őbb annak lejártát 45 nappa l megel őzően köteles az adós gazdálkodó szervezet vezet ője a bíróságnak bejelenteni, illetv e egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a ban szerepl ő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság forinttól forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. (2) A Cstv. 21/A. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a cs ődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó végzés elle n perújításnak nincs helye. (3) A Cstv. 21/A. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a cs ődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a cs ődegyezségben foglalt teljesitési határid ő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. (1) bekezdés szerint i követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a cs ődeljárásba bejelentkezett hitelez ő kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a cs ődegyezség alapján megillető összegre folytatódik. 23. A Cstv. 21/B. és 21/C. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 21/B. Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a cs ődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. (2) bekezdés e) pont], és elrendeli 16

18 az adós felszámolását. A cs ődeljárást megszüntet ő végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendel ő jogerős végzés közzétételi napját követ ő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyel ő megbízatása az ideiglenes vagyonfelügyel őre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. ] a felszámoló tevékenységéne k megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyel őt ezen időszakra megillető díj el őlegezésér e az adós köteles, ennek megfizetésére a bíróság az adós legalább többségi befolyást biztosít ó részesedéssel rendelkez ő tulajdonosát (egyéni cég esetén a tagot, külföldi vállalkozá s magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozást) kezesként kötelezi. 21/C. (1) A 21/A. (2) bekezdés és a 21/B. szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben az egyezség megkötésében több min t 100 hitelez ő vett részt. Ebben az esetben a végzés rendelkez ő részét kell a Cégközlöny két egymást követő számában közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető. (2) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítést ől (hirdetményi úton történő kézbesítés eseté n a második közzétételtől) számított 5 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határid ő jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok joger őre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a cs. a. toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó joger ős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyel ő köteles az adós számláit vezet ő pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni." 24. (1) A Cstv. 22. (1) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén ) c) a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte (folytatható le.) (2) A Cstv a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki : (3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogi képviselet kötelez ő. (4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult felszámolási eljárásban a cs ődeljárás t lefolytató bíróság, illet őleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszer-végelszámolás i eljárást, kényszer-törlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti megyei bíróság illetékes. 25. (1) A Cstv. 24/A. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : 17